nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2019 (XI.15.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2019-11-16 - 2020-07-17
Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2019 (XI.15.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról (SZMSZ)

Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a Szervezeti és Működési Szabályzatában a következőket rendeli el:



I. FEJEZET


Általános rendelkezések


1. §


(1) Az önkormányzat jogi személy, melynek hivatalos megnevezése:

     Zsombó Nagyközség Önkormányzata.

     Az önkormányzat működési területe Zsombó nagyközség közigazgatási területe.


(2) Zsombó Nagyközség Önkormányzatának székhelye:

     6792 Zsombó, Alkotmány utca 3.


(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet:

      Zsombó Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete.


(4) Az önkormányzat hivatalos jelképei: a nagyközség címere, zászlaja és pecsétje. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét, valamint a helyi kitüntetések és elismerések alapítását, adományozását a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.


(5) Az önkormányzati hivatalos honlapja: wwww.zsombo.hu


(6) Az önkormányzat hivatalos lapjának a megnevezése: Zsombói Hírmondó.



2. §


(1) A képviselő-testület tagjainak száma 6 fő képviselő és a polgármester, összesen 7 fő. Az önkormányzati képviselők nevét az SZMSZ 1. sz. függeléke tartalmazza.


(2) A képviselő-testület szervei:

a)   a polgármester;

b)   a képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága,

c)   a képviselő-testület hivatala: Zsombói Polgármesteri Hivatal elnevezéssel;

d)   a jegyző;

e)   az önkormányzat részvételével működő társulások.


(3) Az önkormányzati társulások nevét az SZMSZ 3. sz. függeléke tartalmazza.


3. §


(1) A képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban.


(2) A képviselő-testület a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester és a munkáját segítő jegyző feladata.


II. FEJEZET


Az önkormányzat feladatai, hatásköre


4. §


(1) A képviselő-testület az önkormányzat hatásköreit – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (4) alapján és a 42. § foglalt kivételekkel – a szerveire rendeletben átruházhatja.


(2) Az átruházott hatáskörök listáját a 1. számú melléklet tartalmazza.


(3) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő jogszabályi változásokról, az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a jogszabály kihirdetését követő képviselő-testületi ülésen szóban, vagy legkésőbb 30 napon belül írásban tájékoztatja a képviselő-testületet.


III. FEJEZET


A képviselő-testület működése

Gazdasági program, munkaterv, meghívó

5. §


(1) A képviselő-testület az Mötv. 116 §-ban foglalt kötelezettségének eleget téve, megbízatásának időtartamára gazdasági programot fogad el, amely tartalmazza a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait és feladatait, valamint azokat a helyi közügyeket és közszolgáltatásokat, amelyekben a feladatokat vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást igényelhetnek a képviselő-testülettől.


(2) A program tervezetének előkészítéséről, a képviselő-testület elé terjesztéséről, valamint a végrehajtásáról szóló tájékoztatásról a polgármester gondoskodik.


6. §


(1) A képviselő-testület működésének alapja az egy éves időszakra elkészített munkaterv.


(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé. A tárgyévet követő év munkaterv tervezetét tárgyév november hó 30. napjáig – helyi önkormányzati választás évében december hó 15. napjáig kell a képviselő-testület elé terjeszteni.


(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját és helyét,

b)   a tárgyalni kívánt és jogszabályban kötelezően előírt napirendi pontokat,

c)   a napirend előterjesztőjének és – ha szükséges – véleményezőjének megnevezését.

(4) A képviselő-testület munkatervéhez javaslatot kell kérni:

a)   az alpolgármesterektől,

b)   a bizottságtól,

c)   az önkormányzati képviselőktől,

d)   a jegyzőtől,

e)   és a helyi köznevelési, kulturális és szociális intézmények vezetőitől.


(5) Az elfogadott munkatervet a jegyző a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való elhelyezéssel és a www.zsombo.hu internetes oldalon való megjelentetéssel (a továbbiakban: a helyben szokásos módon) teszi közzé.


7. §


(1) A képviselő-testület a munkaterv szerint, de évente legalább hat ülést tart. A képviselő-testület az üléseit általában a Zsombói Polgármesteri Hivatal tanácstermében tartja, de kihelyezett ülést is tarthat.


(2) A képviselő-testület rendes üléseit lehetőség szerint pénteki napon 9 órakor vagy keddi napon 16 óra 30 perckor tartja.


(3) Ha a települési képviselők egynegyede, a képviselő-testület bizottsága vagy a kormányhivatal vezetője az Mötv. 44. § alapján indítványozza a képviselő-testület összehívását, akkor a polgármester az ülés összehívásának általános szabályai szerint jár el.


(4) Munkaterven felüli ülés összehívható elsősorban vis major helyzet elhárítása, közbeszerzési eljárás lefolytatása, pályázat benyújtása, illetve hiánypótlás teljesítése, gazdasági okból halaszthatatlan döntés meghozatala, jelentős gazdasági hátrány elkerülése, továbbá két munkaterv szerinti ülés közötti időszakban érkezett, határidőhöz kötött, képviselő-testületi döntést igénylő ügyek megtárgyalása érdekében.


(5) A munkaterven felüli ülés sürgős, halasztást nem tűrő esetben – amelyről a polgármester dönt –, a legalkalmasabb formában, akár telefonon, 4 napon belülre is összehívható.


(6) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze, az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó – elektronikus levélben kiküldött – meghívóval. A meghívónak mellékletként tartalmazza az előterjesztéseket.

(7) Az ülés meghívóját a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak az ülés előtt legalább 4 nappal korábban ki kell küldeni, kivéve, amikor az ülés összehívását a sürgősség indokolja.


(8) A polgármester akadályoztatása esetén vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az általános helyettesítéssel megbízott alpolgármester hívja össze a képviselő-testület ülését.


(9) A polgármesteri és az általános helyettesítéssel megbízott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy a polgármester és az általános helyettesítéssel megbízott alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a nem általános helyettes alpolgármester hívja össze. A nem általános helyettes alpolgármesteri tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testület üléseit.


(10) Tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó munkaképtelen állapot vagy a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság (továbbiakban: tartós akadályoztatás).


(11) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és nyilvánosságáról a nagyközség lakosságát a helyben szokásos módon értesíti a polgármester az ülés összehívásával egyidejűleg.


8. §


(1) A képviselő-testület ülésére a települési képviselőkön túl tanácskozási joggal kell meghívni:

a) a jegyzőt,

b) a bizottság nem képviselő tagjait,

c) azokat a személyeket, akiknek a jelenléte az előterjesztés tárgyalásánál az előterjesztő, a polgármester, vagy az illetékes bizottság megítélése szerint szükséges,

d) továbbá mindazokat a személyeket, akiknek meghívását egyéb jogszabályok kötelezővé teszik.


(2) Az egyes napirendhez meghívottak írásos előterjesztést csak az adott napirendi ponthoz kapnak.


Előterjesztések


9. §


(1) A képviselő-testület elé a következő megjelöléssel kerülhetnek előterjesztések:

a) önkormányzati rendelet- vagy határozattervezet;

b) beszámoló, jelentés vagy javaslat;

c) sürgősségi és egyéb ügyrendi indítvány;

d) tájékoztató;

e) interpelláció.


(2) A képviselő-testület elé előterjesztést terjeszthet

a) a polgármester,

b) az alpolgármesterek;

c) a települési képviselő,

d) a bizottság,

e) a jegyző.


(3) A feladatkörébe tartozó előterjesztést a bizottság véleményezi.


(4) Az előterjesztés tartalmazza az előzmények ismertetését, a döntéshez szükséges információkat és a döntési javaslatot.


(5) Az előterjesztés írásbeli, de sürgős esetben, az arra jogosultak szóbeli előterjesztést tehetnek az ülésen. A szóbeli előterjesztés tárgyalásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt.


(6) Kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés rendeletalkotásra, intézmény alapítására, megszüntetésére, helyi népszavazás kiírására.


Sürgősségi indítvány, kérdés, interpelláció

10. §

(1) A polgármester, az alpolgármesterek, a Pénzügyi Bizottság elnöke vagy a képviselők 1/4-e napirendben nem szereplő témában sürgősségi indítványt terjeszthet elő.


(2) A sürgősségi indítványt a sürgősség okának rövid leírásával legkésőbb az ülés kezdetéig kell benyújtani a polgármesterhez. A polgármester a sürgősségi indítványt a képviselő-testület ülésén a napirend elfogadása előtt ismerteti.


(3) Az előterjesztő jogosult az ülésen, szóban, legfeljebb három percben indokolni a sürgősséget.


(4) A sürgősségi indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.


(5) Amennyiben a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, a témát nem tűzi napirendre.


11. §


(1) A képviselő-testületi ülésen a képviselő jogosult az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű kérdést feltenni tudakozódás céljából. A kérdésre választ a polgármester, az alpolgármester, a Pénzügyi Bizottság elnöke, a jegyző, valamint a jegyző megbízásából a polgármesteri hivatal köztisztviselője adhat.


(2) A kérdést maximum 2 perces időkeretben lehet feltenni, a válaszadás időtartama sem lehet több 5 percnél. A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén szóban vagy az azt követő 30 napon belül írásban köteles választ adni.


12. §


(1) Az interpelláció olyan, önkormányzati - vagy az önkormányzat irányítása alá tartozó -szervezet hatáskörébe tartozó ügyben benyújtott írásbeli felvilágosítás kérése, amely problémát tár fel, és arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg, vagy valamilyen mulasztás, helytelen gyakorlat, panasz orvoslását kéri.


(2) Az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző negyedik napon lehet írásban benyújtani a polgármesternél. A képviselő interpellációját a képviselő-testület ülésén szóban megismételheti.


(3) Az időben leadott interpellációra a polgármester, az alpolgármester vagy a jegyző köteles a képviselő-testület ülésén választ adni.


(4) A szóban is elmondott interpelláció nem lehet hosszabb 2 percnél és az interpellációra adott válasz időtartama nem lehet hosszabb 5 percnél.


(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, amennyiben válasza nemleges, a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.


(6) Amennyiben az interpelláló képviselő nincs jelen az ülésen, a választ a képviselő-testület soron következő ülésén kell megadni.


(7) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadta el a választ, az interpelláció tárgyában a válaszadásra kötelezett köteles vizsgálatot folytatni és az arról szóló tájékoztatót a képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszteni.


(8) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába be kell vonni az interpelláló képviselőt is.


(9) Az interpelláció tartalmától függően a képviselő-testület a vizsgálattal az illetékes bizottságot is megbízhatja.


A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai


13. §


(1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bárki részt vehet.


(2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.


(3) Határozatképtelen képviselő-testületi ülést változatlan napirendi pontokkal 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.


14. §


(1) A képviselő nem tanúsíthat megbotránkoztató, a képviselő-testület tekintélyét sértő magatartást, köteles tartózkodni a bekiabálástól, valamint a sértő tartalmú véleménynyilvánítástól.


(2) A képviselő magatartásával nem zavarhatja az ülés rendjét, az általánosan elfogadott erkölcsi szabályok szerint köteles viselkedni.


(3) A képviselő nem nyújthat segítséget mások rendzavarásához.


(4) A felszólalásra vonatkozó szabályok:

A képviselő kézfelemeléssel jelzi, ha szót kér. Amennyiben megkapja a szót, az időkeret betartásával elmondja a témához tartozó hozzászólását.

A képviselő köteles tartózkodni a másokat sértő vagy megbotránkoztató kifejezések, szófordulatok vagy kifejezési mód használatától.

A képviselő felszólalása során tartózkodni köteles mások személyes adatainak – azok hozzájárulása nélküli – közlésétől.

A képviselő köteles szorosan a témához tartozóan megfogalmazni a hozzászólását.


(5) A polgármester figyelmezteti a hozzászóló képviselőt, ha a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként a hozzászóló ugyanazon ügyben nem szólalhat fel.


(6) A képviselő-testületi ülés hatékonysága érdekében a polgármester a hozzászólások időtartamát 2 percben korlátozhatja.


15. §


(1) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyet foglalhatja el, és véleménynyilvánításával a képviselő-testület munkáját nem zavarhatja.


(2) Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, és azt felszólítás után is folytatja, a polgármester a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.


(3) Ha a rend fenntartása érdekében szükséges, a polgármester szünetet rendelhet el.


16. §


(1) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésének rendelkezései alapján zárt ülést tart, vagy rendelhet el.


(2) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja alapján elrendelt zárt ülést az érintett az ülést megelőző munkanapon munkaidőben, írásban vagy elektronikus levélben kérheti a polgármesternél. Amennyiben az érintett a képviselő-testület ülésén jelen van, az őt érintő napirend tárgyalása előtt kérheti a zárt ülés elrendelését.


(3) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a képviselő-testület minősített többséggel, számozás nélküli határozattal, jegyzőkönyvi rögzítéssel rendel el zárt ülést.


(4) A képviselő-testület zárt ülésén az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.


(5) A zárt ülés előterjesztésébe, mellékletébe, jegyzőkönyvébe arra jogosulatlan személy nem tekinthet be.


(6) A zárt ülésen hozott határozatok nyilvánosak.


17. §


(1) A polgármester akadályoztatása esetén vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az általános helyettesítéssel megbízott alpolgármester vezeti a képviselő-testület ülését.


(2) A polgármesteri és az általános helyettesítéssel megbízott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy a polgármester és az általános helyettesítéssel megbízott alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a nem általános helyettes alpolgármester vezeti. A nem általános helyettes alpolgármesteri tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke vezeti a képviselő-testület üléseit.


18. §


A polgármester feladatai és jogosítványai az üléslevezetése során:

a) megnyitja és berekeszti az ülést;

b) megállapítja és az ülés folyamán figyelemmel kíséri a határozatképességet;

c) előterjeszti, szavazásra bocsátja a napirendi javaslatot;

d) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és megállapítja a szavazás eredményét;

e) kiegészítést kérhet, ennek lehetőségét megadhatja az előterjesztőnek;

f) hozzászóláskor megadja a szót, a felszólalás szabályainak megsértése esetén figyelmezteti a felszólalót, annak eredménytelensége esetén megvonja a szót,

g) hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását;

i) ügyel a módosító indítványok és határozati javaslatok pontos megfogalmazására, szavazásra bocsátásuk előtt felolvassa azok szövegét;

j) napirendi pontonként szavazásra bocsátja először a módosító, kiegészítő indítványokat, figyelemmel azok időbeli sorrendjére, majd az eredeti határozati javaslatot;

k) biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását;

l) tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja vagy berekesztheti;

m) biztosítja az ülés zavartalan rendjét.


19. §


(1) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány napirendre vételéről a napirenddel együtt vagy külön, egyszerű szótöbbséggel dönt.


(2) A napirendi javaslattal kapcsolatos vitában a felszólalók legfeljebb 2 perc időtartamban fejthetik ki véleményüket.


(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot. A polgármester felszólíthatja a javaslattevőt az indoklásra. Amennyiben az indítványozó és a halasztást előterjesztő személy eltér, úgy az előterjesztőnek is lehetőséget kell adni véleménye rövid kifejtésére. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.


(4) A tárgyalt napirendi ponttal kapcsolatban felmerült kérdésre a választ a hozzászólások, a vita megkezdése előtt kell megadni.


(5) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.


(6) A vita lezárását, a hozzászólások további korlátozását bármely képviselő és a polgármester javasolhatja. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.


(7) Személyes megjegyzésként – legfeljebb 2 perces időtartamra – bármely képviselő szót kaphat a vita lezárása után a hozzászólásával kapcsolatban felmerült esetleges félreértések eloszlatása érdekében.


(8) A jegyző köteles jelezni, ha a képviselő-testület döntése vagy működése jogszabálysértő. A jegyzőnek soron kívül szót kell adni, amennyiben törvényességet érintő észrevételt tesz.


(9) Az ülés soron kívüli berekesztéséhez a képviselők egyszerű többségi szavazata szükséges.


(10) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.


IV. FEJEZET


A képviselő-testület döntései, a döntéshozatal módja


20. §

(1) A képviselő-testület:

a)   rendeletet alkot,

b) határozatot hoz.


(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, számozás nélküli határozattal dönt:

a)   a sürgősségi indítvány napirendre vételéről,


b) egyéb ügyrendi kérdésekről:

ba) napirend elfogadása, módosítása, napirendi pont tárgyalásának elhalasztása,

bb) szóbeli előterjesztés tárgyalása a polgármester javaslatára

bc) képviselő kizárása a döntéshozatalból személyes érintettség bejelentése esetén,

bd) zárt ülés elrendelése az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben,

be) titkos szavazás elrendelése,

bf) titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság tagjainak megválasztása,

bg) tárgyalási szünet elrendelésének kérése,

bh) vita lezárása vagy a hozzászólások időbeli korlátozása a képviselő vagy a polgármester javaslatára,

bi) az ülés soron kívüli berekesztése.


c)   a képviselői interpellációra adott válasz elfogadásáról,


d)   tájékoztató anyag elfogadásáról.



21. §


(1) A képviselő-testület határozatait nyílt szavazással, kézfelemeléssel, egyszerű szótöbbséggel hozza, melyhez a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Szavazni „igen”-nel vagy „nem”-mel lehet.


(2) Minősített többség – a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata – szükséges az alábbi kérdésekben:

1. rendeletalkotás;   

2. az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása;

3. a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás

4. az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek alapítása, használatuk szabályozása és adományozása;

5. a gazdasági program megállapítása és a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása;

6. hitelfelvétel; kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása;

7. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,

8. intézmény és önkormányzati vállalkozás alapítása; átszervezése, megszüntetése

9.   képviselő kizárása a döntéshozatalból;

10. az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapítása, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés,

11. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezetekhez való csatlakozás; abból történő kiválás;

12. bírósági ülnökök megválasztása;

13. a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának az Mötv. 108. § szerinti ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés;

14. településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

15. a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatás kimondása;

16. az Mötv. 70. § (1) bekezdése szerinti esetben a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében a polgármester elleni kereset benyújtása;

17. az Mötv. 68. § (1) bekezdése szerinti esetben a polgármester által kezdeményezett ismételt tárgyaláson hozott döntés (polgármesteri vétó),

18. a képviselő-testület hatáskörének átruházása;

19. az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja esetén a zárt ülés elrendelése

(vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené).

20. jogszabályban meghatározott egyéb esetekben.



22. §


(1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.


(2) Titkos szavazás esetén a képviselő-testület tagjai sorából választja meg a szavazatszámláló bizottság elnökét és két tagját.


(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, a szavazás titkosságának biztosításával történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a)   a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b)   a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c)   a szavazás során felmerült körülményeket,

d)   a szavazás eredményét, a meghozott döntést.


(4) A titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.


23. §


(1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha

a) azt törvény írja elő,

b) a képviselők 1/4-e írásban benyújtott javaslatában indítványozza.


(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.


(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, és a jelenlévő tagok nevük felolvasásakor szóban „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak. A név szerinti szavazás eredményét a polgármester megállapítja és azt az ülés jegyzőkönyve tartalmazza.


Rendeletalkotás


24. §


(1) A képviselő-testület az Mötv. és a mindenkor hatályos jogalkotási törvény rendelkezéseiben foglaltak alapján rendeletet alkot.


(2) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő-testület tagja,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a polgármester,

d) a jegyző,

e) a szabályozandó tárgykörben érintettek.


25. §


(1) A rendelettervezet előkészítése a jegyző feladata. A jegyző az önkormányzati rendelet tervezetéhez előzetes hatásvizsgálatot készít, valamint indokolást csatol.


(2) Az előkészítő munkába be lehet vonni a bizottságot, a tárgy szerint érdekelt önkormányzati és nem önkormányzati szerveket egyaránt.


(3) A lakosság szélesebb körét érintő rendelettervezetről közmeghallgatást lehet tartani.


(4) A közmeghallgatáson elhangzott eltérő véleményeket a rendelet tervezetéhez csatolni kell.


(5) Ha a jegyző a rendelettervezetet a bizottságnak a döntés előtt, véleményezés céljából 5 nappal korábban megküldi, azt a bizottság köteles megtárgyalni, a véleményt a rendelettervezethez mellékelni kell.


26. §


(1) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való elhelyezéssel történik. A jegyző a kihirdetett rendeletről a www.zsombo.hu internetes oldalon való megjelentetéssel három munkanapon belül tájékoztatja a lakosságot.


(2) A képviselő-testület rendeleteinek megjelölése: Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének évente folyamatosan emelkedő arab számos sorszám / évszám, zárójelben feltüntetve a rendelet kihirdetésének hónapja római számmal és napja arab számmal „önkormányzati rendelete” kifejezés, majd a rendelet címe.


27. §


(1) A hatályban lévő rendeletek a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben és a www.zsombo.hu internetes oldalon megtekinthetők.


(2) A hatályos rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet.


28. §


Határozathozatal


(1) A képviselő-testület határozatait évenként – az év elejéről kezdve – folyamatosan emelkedő arab számos sorszámmal kell ellátni a következők szerint:

Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének …...../év zárójelben feltüntetve a határozat meghozatalának a hónapja római számmal és napja arab számmal Kt. határozata.


(2) A határozat a döntésen túl tartalmazza a határozat végrehajtásáért felelős személy vagy szerv megnevezését és a végrehajtás határidejét.


(3) A helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését normatív határozatban szabályozza, melynek közzététele a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való elhelyezéssel történik. A jegyző a közzétett normatív határozatról a www.zsombo.hu internetes oldalon való megjelentetéssel három munkanapon belül tájékoztatja a lakosságot.


(4) A képviselő-testület határozatairól a jegyző nyilvántartást vezet.


A jegyzőkönyv


29. §


(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül az Mötv. 52. §-ban meghatározott tartalommal.


(2) A képviselő-testület üléseinek megjelölése: évenként – az év elejéről – folyamatosan emelkedő arab számos sorszáma / évszáma, valamint zárójelben feltüntetve az ülés időpontját, a hónap római számmal és nap arab számmal (……./év ( hó. nap.) képviselő-testületi ülés.


(3) A képviselő-testületi ülésen készült jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írják alá.


(4) A tanácskozási joggal jelenlévő kérheti, hogy hozzászólását a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.


(5) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell elkészíteni, amelyet évenként be kell kötni. Az elkészült jegyzőkönyvet a jegyző elektronikus formában a Csongrád Megyei Kormányhivatalnak az ülést követő 15 napon belül megküldi.


(6) A jegyzőkönyv eredeti példányával együtt kell kezelni:

a) a meghívót;

b) a jelenléti ívet;

c) az előterjesztéseket;

d) az írásban benyújtott interpellációkat.


(7) A zárt ülésről készült jegyzőkönyv vezetése megegyezik az általános szabályokkal, de kezeléséről – a korlátozott betekintési jogra tekintettel – a jegyzőnek külön kell gondoskodnia. A zárt ülésen hozott határozatok sorszámozása folyamatosan történik.


(8) A jegyzőkönyvből határozat kivonatot kell készíteni. A kivonatot a képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni:

a) a végrehajtásért felelősöknek;

b) mindazoknak, akiket a határozat érint;

c) mindazoknak a képviselőknek, akik ezt kérik;


(9) A képviselő-testület nyilvános üléseinek jegyzőkönyve a Csongrád Megyei Kormányhivatalnak történő megküldését követően a www.zsombo.hu oldalon elérhető.


V. FEJEZET


Közmeghallgatás, lakossági fórum, falugyűlés


30. §


(1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal képviselő-testületi ülés keretében közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a jegyző a közmeghallgatás előtt legalább 15 nappal a helyben szokásos módon értesíti a lakosságot.


(2) A képviselő-testület közmeghallgatás szervezéséről az éves munkaterv elfogadásakor dönt. A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elrendelheti a munkatervtől eltérő közmeghallgatást is.


(3) Az ülésen megjelentek a közmeghallgatással meghirdetett napirendi témához kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak.


(4) A felszólalásra vonatkozó szabályok:

A hallgatóság kézfelemeléssel jelzi, ha szót kér. A polgármester a jelentkezés sorrendjében megadja a szót, a felszólaló 5 perces időkeretben elmondja a témához tartozó hozzászólását.

A hozzászóló köteles tartózkodni a másokat sértő vagy megbotránkoztató kifejezések, szófordulatok vagy kifejezési mód használatától.

A hozzászóló felszólalása során tartózkodni köteles mások személyes adatainak – azok hozzájárulása nélküli – közlésétől.

A hozzászóló köteles szorosan a témához tartozóan megfogalmazni a hozzászólását.

Amennyiben a felszólaló az 5 perces hozzászólására választ kapott, 2 percben kifejtheti viszontválaszát.

A közmeghallgatást megelőzően 3 munkanappal korábban emailben a jegyzo@zsombo.hu és titkarsag@zsombo.hu címekre megküldött vagy a Polgármesteri Hivatalban írásban leadott kérdésekre a polgármester a közmeghallgatáson megadja a választ.

Amennyiben a közmeghallgatáson felmerült kérdés azonnali megválaszolására nincs mód, a polgármester a közmeghallgatást követő 15 napon belül írásban tájékoztatja a kérdést feltevőt a megadott személyes elérhetőségeken .

(5) A polgármester rendre utasíthatja azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ, a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít.


(6) Ha a rendre utasítás eredménytelen, a polgármester megvonja a szót a felszólalótól.


(7) Ha a rend fenntartása érdekében szükséges, a polgármester szünetet rendelhet el.


31. §


(1) Lakossági fórum bármilyen, a település egészét vagy egy részét érintő helyi közügyben, a település egészének vagy érintett részének szervezhető.


(2) A falugyűlés a lakosság tájékoztatását, a közös véleménycserét szolgálja a település egészét érintő bármilyen helyi közügyben.


(3) A lakossági fórumot és a falugyűlést a polgármester hívja össze. A meghívót az ülés előtt 15 nappal a helyben szokásos módon teszi közzé.


(4) A lakossági fórum és falugyűlés vezetésére a közmeghallgatás szabályait kell megfelelően alkalmazni.


VI. FEJEZET


Helyi népszavazás, népi kezdeményezés


32. §


A képviselő-testület a helyi népszavazásról, illetve népi kezdeményezésről szóló eljárást külön rendeletben szabályozza.


VII. FEJEZET


A települési képviselő


33. §


(1) A képviselőt az Mötv-ben és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.


(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve időközi választás esetén a megválasztását követő ülésen a képviselő-testület előtt az Mötv. 1. melléklete szerinti szöveggel esküt tesz és erről okmányt ír alá.



34. §


A képviselő jogai az Mötv. 32. §-ban foglaltakon túl:

a) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, megszervezésében és ellenőrzésében; szakmai ismerete, felkészültsége szerint  bevonható a döntések előkészítésébe, a különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba, továbbá egyes ügyekben javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy képviselőt bízzon meg a meghatározott ügy képviseletére.

b) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben a képviselő kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését. A jegyző a képviselő írásban benyújtott kezdeményezésére 15 napon belül köteles érdemben választ adni.

c) A képviselőnek a jegyzőn keresztül betekintési joga van a Polgármesteri Hivatal munkájába, erre vonatkozó igényét közvetlenül a jegyző felé szóban, a jegyző távollétében neki írásban címezve intézheti.

d) A képviselő a közösség érdekében végzett munkájáért a képviselő-testület által megállapított tiszteletdíjra jogosult.


35. §


(1) Az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjai és a 36.-39. § rendelkezésein túl a képviselő köteles:

a) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

b) tevékenyen részt venni a képviselő-testület, valamint annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja;

c) írásban (elektronikus levélben, sms-ben) vagy telefonon a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének az ülést megelőző napon bejelenteni, ha a képviselő-testület, illetve a bizottság ülésén részt venni nem tud, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van;

d) a képviselő-testületi, illetve a bizottsági ülésen a döntést megelőzően bejelenteni a személyes érintettségét, amennyiben az ügy őt, vagy közeli hozzátartozóját személyesen érinti;

e) a képviselő-testület vagy bizottság megbízásából történt intézkedéséről a következő ülésen beszámolni.

f) a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően megtartani a tudomására jutott minősített adatot.


(2) Minden hónap első keddjén 16 óra 30 perctől 17 óra 30 percig a Zsombói Polgármesteri Hivatalban egy képviselő fogadóórát tart. A képviselők az időpontokat egymás között felosztják, minden képviselő évente kétszer biztosítja a fogadóórát. Az adott hónapban fogadóórát tartó képviselő neve a fogadóóra előtt 8 nappal elérhető a www.zsombo.hu oldalon és a Zsombói Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján.


(3) Amennyiben a képviselő az (1) bekezdés d) pontjában foglalt személyes érintettségét nem jelenti be, úgy a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt a képviselő döntéshozatalból való kizárásáról, és dönthet arról, hogy a képviselő összes juttatását a bejelentés elmulasztásának időpontját követő hónaptól kezdődően 2 hónapon át 50 %-kal csökkenti.


(4) Ha a képviselő egymást követő két alkalommal az ülésről való távolmaradását előzetesen nem jelenti be, akkor a képviselő-testület a képviselőt megillető összes juttatás 50 %-át 6 hónapon át megvonhatja.


(5) Ha a képviselő az ülésről 6 hónapon át távol marad, akkor a képviselő-testület a következő 6 hónapra megvonja az összes juttatását.


(6) Ha a bizottsági tag egymást követő két alkalommal a bizottság üléséről való távolmaradását előzetesen nem jelenti be, akkor a bizottság javaslatára a képviselő-testület a bizottsági tagot megillető összes juttatás 50 %-át 6 hónapon át megvonhatja.


(7) Ha a bizottsági tag a bizottság üléséről egy éven át távol marad, úgy a bizottság javaslatára a képviselő-testület megszünteti a bizottsági tagságát.


(8) A képviselő és a bizottsági tag távolmaradásának ellenőrzését az ülésen készült jelenléti ív, illetve az ülésről készült jegyzőkönyv alapján a jegyző végzi és a (4)-(7) bekezdésekben foglalt feltételek fennállása esetén jelzéssel él a képviselő-testület felé a soron következő ülésen.


A képviselők és bizottsági tagok díjazása


36. §


(1) A képviselők és a bizottságok nem képviselő tagjai képviselői, illetve bizottsági munkájukkal kapcsolatban, megbízatásuk időtartamára tiszteletdíjban részesülnek.


(2) A tiszteletdíjról a képviselő-testület külön rendeletben dönt.


(3) A tiszteletdíj elszámolásáról és tárgyhót követő hónapban történő kifizetéséről a jegyző gondoskodik, a kifizetés alapja az üléseken készült jegyzőkönyv.


A képviselő-testület bizottságai


37. §


(1) A képviselő-testület az Mötv-ben meghatározott feltételek betartása mellett Pénzügyi Bizottságot hoz létre, melynek létszáma 7 fő.


(2) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani.


(3) A bizottság tagjainak nevét és jogállását a 2. számú függelék tartalmazza.


(4) A képviselő-testület esetenkénti feladataira ideiglenes bizottságot hozhat létre, melynek létrehozására, működésére az e rendeletben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.


(5) A bizottságok ügyviteli teendőinek ellátásáról a jegyző felügyelete mellett a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.


(6) A bizottságok elnökeire, elnökhelyetteseire, tagjaira a polgármester tesz javaslatot.


(7) A bizottság elnökének, elnökhelyettesének és tagjainak választása nyílt szavazással, minősített többséggel történik. Az Mötv. alapján létrehozott bizottság elnökének, elnökhelyettesének, tagjának a polgármester, az alpolgármester és a Polgármesteri Hivatal alkalmazottja nem választható.


(8) A bizottság elnökének, elnökhelyettesének, tagjainak visszahívására a polgármester tehet javaslatot a képviselő-testületnek.


(9) A visszahívásról az új bizottsági tag megválasztásával egyidejűleg a képviselő-testület nyílt szavazással, minősített szótöbbséggel dönt.


(10) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.


(11) A bizottság nem képviselő tagjai megválasztásukat követően a képviselő-testület előtt esküt tesznek. Az eskü szövege megegyezik a képviselői eskü szövegével.


38. §


A Pénzügyi Bizottság ellátja az Mötv. 37-39. § foglalt összeférhetetlenségi-, méltatlansági és vagyonnyilatkozattételi eljárásban, az Mötv. 57. § és 120. §-ban meghatározott feladatokat továbbá mindazokat az eseti feladatokat, amivel a képviselő-testület megbízza.


A bizottsági működés főbb szabályai


39. §


(1) A bizottság határozatképességére, ülésének vezetésére, határozathozatalára, működésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.


(2) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság véleményezésével nyújthatók be a képviselő-testülethez.


40. §


(1) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, mindkettőjük akadályoztatása esetén az elnök – ennek hiányában a polgármester – által kijelölt bizottsági tag hívja össze és vezeti.


(2) A bizottság elnöke köteles a bizottságot összehívni:

a)   a képviselő-testület döntése alapján;

b)   a polgármester indítványára;

c)   a bizottsági tagok legalább 1/4-ének írásos indítványára.


(3) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet:

a)   bármely települési képviselő;

b)   a polgármester, alpolgármester;

c)   a jegyző;

d)   a polgármesteri hivatal tárgyban érintett dolgozója;

e)   a bizottság által meghívottak.


41. §


(1) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.


(2) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt.


42. §


A bizottság zárt ülésére a képviselő-testület zárt ülésének szabályait kell megfelelően alkalmazni. A zárt ülésen hozott döntések nyilvánosak.


43. §


(1) A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalma megegyezik a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének tartalmával, azzal az eltéréssel, hogy azt a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá. A jegyzőkönyv aláírásával megbízott bizottsági tagot a bizottság az elnök javaslatára a napirend előtt megválasztja.


(2) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell elkészíteni. Az elkészült jegyzőkönyvet a jegyző elektronikus formában a Csongrád Megyei Kormányhivatalnak az ülést követő 15 napon belül megküldi.



44. §


A bizottság elnöke a bizottság tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek.


VII. FEJEZET


A polgármester, az alpolgármester, a jegyző


A polgármester


45. §


(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.


(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából, települési képviselőnek tekintendő.


3) A polgármester foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos szabályokat az Mötv. és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) határozza meg. A képviselő-testület, mint munkáltató, a polgármester, mint munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben határozza meg. A munkaidőkeret tartalma 3 hónap, amely órában számítva a hónapokra eső munkanapok számának 8 órával történő szorzata. A hónapok alatt a naptári negyedév értendő, a tört hónapra pedig a munkavégzéssel töltött időszak munkanapjai számának 8 órával történő szorzata.


(4) A polgármester illetményét és költségtérítését a képviselő-testület az alkuló ülésen az Mötv. rendelkezései alapján állapítja meg.


(5) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő különös feladatai:

1. segíti a képviselők munkáját;

2. összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit;

3. képviseli az önkormányzatot;

4. szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat;

5. biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését.


 (6) A polgármester a jogszabályban és e rendeletben tárgyalt hatáskörén túlmenően:

1. dönt a költségvetési tartalék felhasználásáról a költségvetési rendelet szerint;

2. megállapodást köt az éves költségvetés 2 százalékáig terjedő vagyonügyletben;

3. képviseli az önkormányzatot mindazon önkormányzati társulásokban és gazdasági társaságokban, ahol az önkormányzat tag, alapító, illetve részesedéssel bír;

4. fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodásokat köt;

5. véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben;

6. nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek;

7. az Mötv. 81. § (4) bekezdése alapján, a jegyző munkáltatói jogkörébe tartozó köztisztviselőkkel kapcsolatos egyes munkáltatói jogok tekintetében egyetértési jogot gyakorol;

8. irányítja az önkormányzat külügyi tevékenységét;

9. ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat;

10. delegált hatáskörben dönt egyes pénzbeni- és természetben nyújtott szociális ellátások megállapításával és megszüntetésével kapcsolatos ügyekben;

11. megadja a beépítési kötelezettséggel terhelt ingatlanok adásvételéhez történő önkormányzati hozzájárulást;

12. megadja a közútkezelői hozzájárulást építmény építése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, valamint a szabályozási tervben szereplő, közlekedési, közműépítési területen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezése ügyében.

13. hozzájárul az önkormányzat által bejegyeztetett beépítési kötelezettség, valamint „terhelési és elidegenítési tilalom a beépítési kötelezettség biztosítására” bejegyzéseknek az egyes ingatlanok tulajdoni lapjáról való törléséhez;

14. a hatósági ügyekben és az önkormányzat képviseletében eljárva a „cégszerű aláírásnál” önállóan aláírja és polgármesteri bélyegzőlenyomattal látja el;

15. a banki ügyekben a mindenkor hatályos pénzkezelési szabályzatban meghatározottak szerint ír alá és bélyegez.


(7) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

1. indítványozhatja a bizottság összehívását,

2. felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.


(8) A polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:

1. a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt;

2. a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

3. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja;

4. szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét;

5. gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.


(9) A polgármester a választópolgárokkal való kapcsolattartás érdekében fogadóórát tart minden hónap első keddjén 16 óra 30 perctől 17 óra 30 percig a Zsombói Polgármesteri Hivatalban.


(10) A polgármester távollétében vagy tartós akadályoztatása esetén helyettesítését az általános helyettesítéssel megbízott alpolgármester látja el.



Az alpolgármester


46. §


(1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére legfeljebb két társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.


(2) A képviselő-testület az alpolgármestereket saját tagjai sorából, a polgármester javaslatára, minősített többséggel, titkos szavazással választja meg.


(3) A polgármester az alpolgármesterek megválasztását követő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy melyik alpolgármestert bízta meg az általános helyettesítéssel. Amennyiben a megbízást visszavonja, erről a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.


(4) Az alpolgármesterek a polgármester által kialakított munkamegosztással segítik, felügyelik és koordinálják az önkormányzat munkáját, segítik a polgármestert feladatai ellátásában, a polgármester iránymutatása mellett önállóan irányítják és felügyelik a gondozásukban álló területek feladatainak ellátásával kapcsolatos tevékenységet, együttműködnek a bizottsággal.


(5) Az alpolgármesterek tiszteletdíjra jogosultak, melyet a képviselő-testület az alakuló ülésen, vagy az azt követő ülésen az Mötv. rendelkezéseinek megfelelően állapít meg.


A jegyző


47. §


(1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki, határozatlan időre, illetményének egyidejű megállapításával.


(2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, valamint ellátja a jogszabályokban meghatározott közigazgatási és hatósági feladatait.


(3) Ha a jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt kötelezettségének eleget téve jogszabálysértő működést vagy döntést jelez, azt a képviselő-testület, illetve a bizottság ülésén szóban, azon túl a polgármesternek írásban teszi.


(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Polgármesteri Hivatalban képesítési előírással rendelkező köztisztviselő, ennek hiányában a Polgármesteri Hivatal Adó-, Pénzügyi és Gazdálkodási Csoportvezetője látja el. Az álláshely 6 hónapot meghaladó betöltetlensége, illetve a jegyző 6 hónapot meghaladó akadályoztatása esetén a Kttv. rendelkezései szerint kell eljárni. A feladat ellátásával a feltételeknek megfelelő köztisztviselőt a polgármester jelöli ki és bízza meg.


(5) Egyéb esetekben a jegyző saját helyettesítéséről saját hatáskörben írásban intézkedik.



VIII. FEJEZET


Polgármesteri Hivatal


48. §


(1) A képviselő-testület Zsombói Polgármesteri Hivatal elnevezéssel önálló, egységes hivatalt hoz létre, melynek székhelye: 6792 Zsombó, Alkotmány utca 3.


(2) A Polgármesteri Hivatal működésének rendjéről a Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik. A hivatali SZMSZ-re a jegyző tesz javaslatot, melyet a polgármester terjeszt a képviselő-testület elé.


(3) A Polgármesteri Hivatalt a polgármester irányításával a jegyző vezeti.


(4) A jegyző évenként beszámol a képviselő-testületnek a Polgármesteri Hivatal tevékenységéről.



A társulások, a társulásra vonatkozó szabályok


49. §


(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakíthat társulásokat.


(2) A kistérségi társulásokba a polgármestert delegálja a képviselő-testület, akadályoztatása esetén az általános helyettesként megbízott alpolgármester, mindkettő akadályoztatása esetén a nem általános helyettes alpolgármester járhat el.


(3) A polgármester évente köteles beszámolni a képviselő-testületnek az önkormányzat részvételével működő társulások tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, a társulási cél megvalósulásáról.


(4) Az önkormányzat társulásainak felsorolását jelen rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.


IX. FEJEZET


Az önkormányzat gazdasági alapjai


50. §


(1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.


(2) A polgármester az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben jelen rendeletben, az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló rendeletben, valamint a költségvetési rendeletben foglaltak alapján köthet szerződést, vállalhat kötelezettséget, írhat alá megállapodást.


Az önkormányzat költségvetése és zárszámadása


51. §


(1) A képviselő-testület a költségvetését és a zárszámadását önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés és a zárszámadás összeállításának részletes szabályait a mindenkor hatályos államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a mindenkor hatályos költségvetési törvény és egyéb végrehajtási rendeletek, a részletes rendelkezéseket a mindenkor hatályos helyi szabályzatok határozzák meg.


(2) A költségvetési és zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.


Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai


52. §


(1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.


(2) A gazdálkodás szabályait a mindenkor hatályos ágazati jogszabályok és helyi szabályzatok határozzák meg.



53. §


(1) Az önkormányzat gazdasági szervezeti feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. E körben különösen:

a)   az ágazati minisztériumok által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi és negyedéves adatszolgáltatásokat, és mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatósága (továbbiakban: Kincstár) részére.

b)   beszedi az önkormányzat saját bevételeit;

c)   megigényli a Kincstártól a címzett és céltámogatásokat;

d)   figyelemmel kíséri az önkormányzat által működtetett intézmények tekintetében a bérgazdálkodási jogkört, végrehajtja az intézményvezető munkáltatói döntéseinek adminisztrációját;

e)   gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról;

f)    biztosítja az önkormányzat kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül – a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint – kialakítja saját, valamint az intézmények pénzügyi és számviteli szabályozását;

g)   biztosítja az önkormányzat vagyonának törvényben és egyéb jogszabályokban meghatározott, elkülönített nyilvántartását;

h)  elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolójához;

i)    az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat pénzforgalmának lebonyolításáról, a bevételek beszedéséről illetőleg a kiadások teljesítéséről.


(2) A képviselő-testület kijelöli a Polgármesteri Hivatalt – mint gazdasági szervezet feladatait ellátó önkormányzati hivatalt – a Zsombó Nagyközség Önkormányzata által alapított, irányított és fenntartott, gazdasági szervezettel nem rendelkező József Attila Közösségi Ház és Könyvtár, valamint a Zsombói Bóbita Bölcsőde gazdasági szervezeti feladatainak ellátására. Az intézményvezetők az intézmények részére a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletben biztosított előirányzatok felett a költségvetési rendeletben meghatározott módon rendelkeznek.


 (3) Az intézmény vezetője egy személyben felelős az intézmény gazdálkodásának szabályszerűségéért és biztonságáért, a polgármester gazdálkodásra vonatkozó utasításainak végrehajtásáért, az általa – a vonatkozó jogszabályok és a Képviselő-testület felhatalmazása alapján – kiadott szabályzatokban foglaltak betartásáért, az intézmény számára előírt bevételi terv teljesítéséért.


(4) A Polgármesteri Hivatal, valamint az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz-kifizetéseiket a Polgármesteri Hivatal által kezelt házipénztári készpénzállományból – a házipénztárra vonatkozó szabályok szerint – teljesítik.


(5) Az önkormányzat gazdálkodását a Magyar Államkincstár és az Állami Számvevőszék ellenőrzi.


(6) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása útján gondoskodik.


X. FEJEZET


Az önkormányzat iratkezelése


54. §


(1) Az önkormányzat iratkezeléssel kapcsolatos feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.


(2) Az iratkezelés e rendelet rendelkezései és az Iratkezelési Szabályzat alapján történik.




55. §


(1) Az iratkezelés központi iratkezelési szervezetben látható el.


(2) Az iratok iktatására alszámokra tagolódó, évenként újrakezdődő, sorszámos, gyűjtőszám használatát is magában foglaló nyilvántartási rendszer alkalmazandó.


56. §


(1) Az iratkezelés felügyeletét a jegyző látja el, aki biztosítja a szakszerű iratkezelés személyi, dologi, feltételeit és eszközeit.


(2) A jegyző folyamatosan ellenőrzi az iratkezelési szabályzat betartását, intézkedik a szabálytalanság megszüntetésére. Szükség esetén - a Csongrád Megyei Levéltárral egyetértésben - javaslatot tesz az iratkezelési szabályzat és az irattári terv módosítására.


(3) A jegyző által elkészített szabályzatban a polgármester határozza meg az irattár használatának módját, valamint az iratkezeléssel kapcsolatos szabályokat, feladatokat és felelősségi köröket.



XI. FEJEZET


Záró rendelkezések


57. §


(1) E rendelet a kihirdetését követő napon, azaz 2019. november 16. napján lép hatályba.


(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Zsombó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a 11/2019 (X.25.), a 12/2018.(XI.28.), a 10/2018. (X.24.), a 3/2018. (II.14.), a 15/2017. (VIII.22.), a 14/2017. (VIII.8.), a 23/2016. (XII.21.), 7/2016. (V.31.), 3/2016. (V.5.) rendeletével módosított 10/2015. (IX.30.) rendelete.


(3) E rendelet mellékletei: 1. a képviselő-testület szerveire átruházott feladat- és hatáskörök; 2. az önkormányzat által alkalmazott kormányzati funkciók.

E rendelet függelékei: 1. az önkormányzati képviselők neve 2. A képviselő-testület bizottsága és tagjai; 3. Az önkormányzat társulásainak felsorolása.



Csatolmányok

Megnevezés méret
1. számú melléklet a 13/2019 (XI.15.) önkormányzati rendelethez
20.18 KB
2. számú melléklet a 13./2019. (XI.15.) önkormányzati rendelethez
255.18 KB
1. számú függelék a 13/2019.(IX.15) önkormányzati rendelethez
219.68 KB
2. számú függelék a 13/2019.(IX.15.) önkormányzati rendelethez
153.46 KB
3. számú függelék a 13/2019.(IX.15.) önkormányzati rendelethez
245.21 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!