nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Orosztony község képviselő testületének 7/2010 (XII.30..) önkormányzati rendelete
Hatályos:2019-11-09 -tól
Orosztony község képviselő testületének 7/2010 (XII.30..) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Orosztony Község Önkormányzata Képviselő-testületének
6/2019.(IX.3.) önkormányzati rendeletével módosított 7/2010. (XII.30.) számú rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról [1]

(Egységes szerkezetben, a legutóbbi módosítások dőlt betűvel.)



Orosztony Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében és a Mötv. 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazáson alapuló jogalkotói hatáskörében eljárva a Szervezeti és Működési Szabályzatról a következőket rendeli el:[2]


1.Általános rendelkezések


1.§


Orosztony Község Önkormányzata – a törvény keretei között – önállóan igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. A Szervezeti Működési Szabályzatról szóló 7/2010. (XII.30.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ) rendelkezéseit a Magyarország helyi        önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) vonatkozó rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.[3]


2.§


(1) Az önkormányzati jogok a választópolgárok közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján közvetetten és a helyi népszavazáson való részvételükkel közvetlenül gyakorolják az önkormányzáshoz való alkotmányos jogaikat.


(2)[4] Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján az általa létrehozott bizottság, a társulás, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.


3.§


Orosztony Község Önkormányzata Képviselő-testülete e rendeletben meghatározza szervezetét és működési rendjét, megállapítja az önkormányzati tevékenységében résztvevők jogait és kötelességeit, rögzíti az eljárási szabályokat.


4.§


A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.


5.§[5]



6.§


(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Orosztony Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).


(2) Az önkormányzat székhelye:

8744 Orosztony, Szent Imre u.1.


(3) Az önkormányzat jogi személy[6].


(4) A képviselő-testület hivatala:[7]


Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 8767 Felsőrajk, Kossuth u. 8.


A hivatal állandó kirendeltsége Kerecseny, Orosztony községek közigazgatási területére: 


Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal Orosztonyi Kirendeltsége, 8744 Orosztony, Szent Imre u. 1.


                                             2. Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei[8]


7.§


 (1) [9]Az önkormányzat feladatait különösen a Mötv. 13.§ (1) bekezdése állapítja meg a közszolgáltatások körében.


 (2) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást megalapozó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával – kell dönteni a képviselő-testületnek.


(3) A képviselő-testület állást foglal a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos ügyekben él.



8.§


(1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályban megállapított és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.


(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit - a (3) bekezdésben foglaltakat kivéve - a bizottságaira, illetve a polgármesterre, társulására, a jegyzőre átruházhatja. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, illetőleg a hatáskört bármikor visszavonhatja. A

       képviselő-testület átruházott hatásköreit a Rendelet mellékletében kell feltüntetni. [10]


(3) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik: a Mötv. 42.-ában foglalt hatáskörök.[11]



(4) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább, azok gyakorlásáról a képviselő-testületnek legalább évente egyszer beszámolni kötelesek.


(5) Bármely képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek[12] – átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.


(6) [13]Az átruházott hatáskörben hozott döntésekkel kapcsolatosan a képviselőtestület bármikor tájékoztatást kérhet, utasítást adhat, hatáskörét visszavonhatja.

 

3.A képviselő-testület működése[14]


9.§


A képviselő-testület tagjai a települési képviselők. A megválasztott polgármester a képviselő-testület tagja.

A Képviselő- testület tagjainak száma: 5 fő[15].

A képviselők névsorát a Rendelet 1. függeléke tartalmazza.




10.§



(1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.


(2) Rendes ülést a képviselő-testület legalább hat alkalommal, de szükség szerint tart.


(3) Indokolt esetben az ülés folytatólagosan két napra is összehívható.


11.§


(1) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni a polgármester, bármely bizottság vagy a képviselők egynegyedének az indítványára, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. [16]

(2) Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze 15 napon belül a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.[17]


 (3) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli képviselő-testületi ülés rövid úton, a képviselők telefonon történő értesítésével is összehívható, akár az értesítés napjára is.


12.§


 (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármesterek egyidejű tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(2) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

 (3)  A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni.

 (4)  A meghívónak a napirenden túl tartalmaznia kell a polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottságok, tanácsnokok által benyújtott, valamint azokat a javaslatokat, amelyek tárgyalását legalább két képviselő kérte.


13. §


 (1)  A képviselő-testület ülésére a képviselőkön, tisztségviselőkön és a jegyzőn kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:

 (2)[18] A képviselő-testület ülésére állandó meghívottként meg kell hívni:

            - önkormányzati intézmény vezetőjét,

            - önkormányzati társulások elnökeit,

            - kormányhivatal törvényességi felügyelőjét,

            - körzeti megbízottat,

            -településen működő civil szervezeteket. 


14. §


 (1)  A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.

 (2)  Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.

 (3)  A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a meghívó hirdetőtáblán történő kihelyezésével tájékoztatni kell.


15.§[19]



(1)A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2)A képviselő-testület:

       a)  zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt ügyekben,

  1. zárt ülést tart továbbá a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor.

(3)A zárt ülésen a Mötv.46. § (3) bekezdésében felsoroltak vesznek részt.

(4)A zárt üléssel kapcsolatos közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a polgármester biztosítja.


16. §


A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot először figyelmezteti, és ha az nem jár eredménnyel, akkor az ülésről kiutasíthatja.



16/A. §[20]


(1)A rendezési terv, esélyegyenlőségi terv, közbiztonsági beszámoló, sportkoncepció tárgyalása esetén a testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a tárgykör szerinti, településen működő önszerveződő közösségek képviselőit.


(2)A képviselő-testület gazdasági programját a választópolgárok véleményének megismerése érdekében, annak elfogadása előtt, falugyűlésen kell ismertetni.


17. §


(1)   A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.


 (2)  Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 3 napon belül újból össze kell hívni.


 (3)  Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.



4.A tanácskozás rendje


18. §


(1)   A képviselő-testület ülésének elnöke a polgármester.


(2)   A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester elnököl.


(3)   Ha a polgármester és az alpolgármester is akadályoztatva van, a képviselő-testületi ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.


(4) Az ülés megnyitásakor a polgármester a megjelentek létszáma alapján megállapítja, az ülés határozatképességét.

19. §


Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:



20. §


Az elnök vitavezetési feladatai:



21. §


Az elnök napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, átruházott hatáskörben hozott döntésekről



22. §


 (1)  Az ülés rendjének fenntartásáért az elnök felel.


 (2)  Az elnök


 (3)  Ha a rendreutasítás eredménytelen, az elnök kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.


23. §


Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.


24. §


  1. Az elnök a napirendi pontok tárgyalását külön-külön nyitja meg. Tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.
  2. A tárgyalás során elsőként az előterjesztőnek kell szót adni. Az előterjesztő a javaslatát a tárgyalás során bármikor módosíthatja.


  1. Az előterjesztő, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek.


25. §


 (1)  A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján az elnök tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület vita nélkül állapítja meg. Munkatervben szereplő napirend elmaradását az ülésen indokolni kell.


 (2)  Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.


 (3)  Napirendi javaslaton kívül téma csak sürgősségi indítvány esetén tárgyalható.


 (4)A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz.


 (5)Az előterjesztés megtételére jogosultak:

–   polgármester,

–   képviselő-testület bizottsága,

–   képviselő

         -    jegyző.



 (6)  Előterjesztésnek minősül: a határozat- és rendelettervezet, beszámoló, tájékoztató.


 (7)A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.


26. §


Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

–    a döntési javaslatot és indokait,

–    a rendelet-tervezetet, illetve a határozati javaslatot,

–    a határidő, a végrehajtásért felelős megjelölését.


27. §


(1)   A meghívóban nem szereplő napirend megtárgyalására bármely képviselő indítványt tehet.


(2)   Önálló indítvány alapján napirendi pontként csak a 38. §-nak megfelelő rendelet-tervezet, vagy határozati javaslat vehető fel.


28. §


(1)   A képviselők a tisztségviselőknek, a bizottságok elnökeinek, a jegyzőnek felvilágosítás kérése céljából kérdést tehetnek fel. A kérdés a képviselő-testület ülésén szóban tehető fel.


(2)   A megkérdezett az ülésen szóban válaszol. Ha az erre való felkészüléshez hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 8 napon belül írásban adja meg válaszát.




29. §


A napirendek tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

              -    sürgősséggel tárgyalandó javaslat,


30. §


 (1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi, nem önálló indítványok nyújthatók be:

  1. sürgősségi javaslat,
  2. módosító javaslat,
  3. bizottsági vélemény.


(2) Módosító javaslattal bármely képviselő és a jegyző is élhet.


31. §


  1. A módosító javaslatokat 1 nappal az ülés előtt is elő lehet terjeszteni. A képviselők az ülésen szóban is tehetnek módosító javaslatot. A sürgősséggel tárgyalt napirendhez módosító javaslat az ülésen előterjeszthető. A módosító javaslatokat indokolni kell.
  2. A módosító javaslat ismertetését követően az elnök a napirend előterjesztőjét érdemi nyilatkozattételre hívja fel.


32. §


 (1) A felszólalások lehetnek:

(2) A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.


33. §


A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésében bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet.

A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.



5. Határozathozatal


34. §


(1)   A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2)   A képviselő-testület döntéshozatalából a Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kizárható az akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeként, bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel meghozott határozatával a mulasztó képviselőt jegyzőkönyvi megrovásban részesíti.[21]

(3)   Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.

(4)   Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokról kell szavazni.



6. Rendeletalkotás


35. §


(1)   A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.


(2)   A rendelet megalkotására az SZMSZ rendelkezéseit az ebben a címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.


36. §


 (1)  A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:

_   az előzetes hatásvizsgálat eredményét, megállapításait

–   a rendelet megalkotásának indokait, szükségességét,

–   az elérni kívánt célt,

–   az egyes szabályozási megoldások indokait (részletes indokolás),

–   a tervezetbe beépített, illetve elvetett véleményeket, javaslatokat,

–   a rendelet-tervezet teljes szövegét.


(2)   Az előzetes hatásvizsgálatot a jegyző köteles elvégezni, s eredményét a rendelettervezethez csatolni


37. §


A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt.[22]


38. §


 (1)  A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.


(2)   A rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell kihirdetni.


(3)   A rendeletek kihirdetéséről és naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.


39. §


 (1)  Az egyszerű többséggel hozható határozat elfogadásához a határozatképes számban jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó igen szavazata szükséges.


(2)   Azt a határozati javaslatot, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni. A képviselő-testület minősített többséggel dönthet arról, hogy az elvetett javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni.


7.A szavazás módja


40. §


 (1)  Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.


 (2)  A szavazás általában nyíltan, kézfelemeléssel történik. Szavazni „igen”-nel, „nem”-mel vagy tartózkodás”-sal lehet.


41. §[23]


 (1) Ha a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazással kell dönteni, azt az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.[24]


 (2)  A titkos szavazás úgy történik, hogy az Ügyrendi Bizottság egy tagja által kiosztott üres szavazólapra az elnök által szóban feltett kérdésre, vagy javaslatra a képviselő-testület tagjai írásban szavaznak „igennel”, „nemmel”, vagy „tartózkodom” kifejezéssel, majd a szavazólapot összehajtva azt az Ügyrendi Bizottság tagjának átadják. A szavazatokat az Ügyrendi Bizottság 2 tagja számolja össze, az eredményt ismertetik az elnökkel.  A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. 


(3)A titkos szavazás több javaslat, vagy jelölt közötti döntés esetén úgy is történhet, hogy a szavazólapon előre feltüntetett javaslatokból, vagy jelöltekből – előzetesen e kérdésben az elnök javaslatára egyszerű többséggel határozva –, egyet vagy többet a képviselő-testület tagjai aláhúzással jelölnek meg, - egy, vagy több körben, amíg valamelyik javaslat, vagy jelölt megkapja a szükséges szavazat-többséget.”


42. §


 (1) A képviselő-testület név szerinti szavazást a Mötv. 48. § (3) bekezdése szerint, továbbá a (2) bekezdésben foglalt esetekben tarthat.[25]

 (2) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el személyi kérdésekben és a    vagyonával való rendelkezéskor, amennyiben azt bármelyik képviselő indítványozza. Az   indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.[26]


 (3)  Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.

A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja.

A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.

A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


43. §


Minősített többség szükséges az alábbi ügyek eldöntéséhez:


a)[27] a Mötv 50. §-ában,  továbbá a b)pontban foglalt ügyek eldöntéséhez.

b) SZMSZ alapján:


44. §[28]


A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza:

–   a képviselő-testület megnevezését,

–   a tárgyévben hozott határozatok arab sorszámát,

–   a tárgyi év megjelölését,

  



8. A döntések nyilvántartása


45. §


  1. A döntések végrehajtásának megszervezése érdekében a képviselő-testület által hozott döntésekről a polgármesteri hivatalban betűrendes és határidős nyilvántartást kell vezetni.


  1. Külön nyilvántartást kell készíteni az önkormányzati rendeletekről és az önkormányzati határozatokról.


  1. Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt kell feltüntetni.


  1. Az önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, tárgyát módosítás esetén a módosítások számát kell feltüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a kihirdetés, a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó megjegyzés rovatait is.


9. A jegyzőkönyv


46. §[29]


(1)   A képviselő-testület üléseiről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó - szerkesztett - írásos jegyzőkönyvet kell készíteni. A napirend elfogadását megelőzően, bármely képviselő indítványára, egyszerű többséggel meghozott határozattal dönthet a képviselő-testület hangfelvétel készítéséről egyes napirendi pontokra, vagy a teljes ülésre vonatkozóan.


(2)Az írásos jegyzőkönyv tartalmazza:


–   a megjelent és távollévő képviselők és meghívottak nevét,

–   a napirend előtti felszólalásokat,

–   a napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és felszólalók nevét, a kérdések, szóbeli előterjesztések, illetőleg hozzászólások lényegét,

– a határozati javaslatokat,

–   a határozathozatal módját, eredményét és a hozott döntés szövegét,

–   az elnök intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,

–   az ülés befejezésének idejét.


(3)   Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:

–   meghívó,

–   az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások az interpellációk, a nem önálló indítványok, továbbá az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,

–   a jegyző törvényességi észrevétele,

–   a jelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,

–   a név szerinti szavazásról készült névsor,

–   továbbá az ülésen készített hangfelvételek.


(4)   Az ülésről készült hangfelvételt 5 évig meg kell őrizni.


47. §


A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.



48. §


 (1)  A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.


(2)   A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.


(3)   A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Zala Megyei Kormányhivatalnak.[30]


(4)   A képviselő-testület határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot - intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, illetőleg szerveknek.



49. §


  1. A választópolgárok a nyilvános ülés képviselő-testületi előterjesztéseibe és az arról  készült jegyzőkönyvbe betekinthetnek.


  1. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvet a titkos ügykezelés szabályai szerint kell elkülönítve tárolni, őrizni.




10. A bizottsági feladatok


50. §[31]


(1) A képviselő-testület a Mötv. 57. § (1) bekezdésében és e rendeletben meghatározott önkormányzati feladatok ellátására az alábbi állandó bizottságot hozza létre:

- Ügyrendi Bizottság


(2)       A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet.


(3) Az Ügyrendi Bizottság tagja a Mötv. (1) bekezdésének megfelelően nem önkormányzati

képviselő tag is lehet.

(4) A bizottságok tagjaira javaslatot tehetnek:

– a polgármester,

– a bizottságok,

  1. A települési képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát az Ügyrendi Bizottság végzi. Az egyes vagyonnyilatkozatokat e bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
  2. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti.

 Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

  1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni.

 Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.


(8)  A bizottság feladat-és hatáskörét e rendelet melléklete tartalmazza.


51. §


(1)   A képviselő-testület bizottságai

–   A bizottság - feladatkörében - ellenőrzi a polgármesteri hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg a végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmeit, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

–   Saját programjuk szerint előkészítő munkát is végezhetnek.

(2)   A bizottság a képviselő-testület döntése alapján előterjesztéseket készít. Véleményezi azokat az előterjesztéseket, amelyek csak bizottság állásfoglalásával terjeszthetők a képviselő-testület elé.

 (3)  A bizottság dönt a képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben.

52. §

(1)   A bizottságok feladataikat, hatáskörüket testületként ülésükön gyakorolják.

(2)   A bizottságok szükség szerint, saját munkatervüknek megfelelően üléseznek. A bizottság ülését a polgármesternek, a bizottság elnökének, illetve tagjai többségének az indítványára a bizottság elnöke összehívja.

(3)   A bizottságok üléséről - az ülés időpontjának, helyének és a javasolt napirendjének megjelölésével - legalább 3. munkanappal korábban a bizottság tagjait, az illetékes alpolgármestert és a jegyzőt írásban vagy más megfelelő módon értesíteni kell, az írásbeli előterjesztések egyidejű kiküldésével.

(4)   A bizottságok ülésén tanácskozási jogokkal részt vehetnek:

– bármelyik képviselő,

– a bizottság által meghívott személyek és szervezetek.

- jegyző

(5)   A bizottságok üléseire a képviselő-testületre vonatkozó előírások érvényesek.


53. §


 (1)  A bizottságok döntéseiket határozatok, állásfoglalások formájában egyszerű szótöbbséggel hozzák meg.


 (2)  A bizottságok ülését az elnök, távollétében a bizottság képviselő tagjai közül egyszerű szótöbbséggel választott alelnök, ha ő is távol van, a bizottság által választott képviselő bizottsági tag vezeti.

54. §


(1)   A bizottságok határozatot a képviselő-testület által átruházott jogkörben, valamint saját működésükre és tagjaikra nézve hozhatnak.


(2)   A képviselő-testület bizottságai a polgármesteri hivatalhoz irányuló megkereséseiket a polgármester útján terjeszthetik elő.


55. §


(1)   A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelenlévők felsorolását, a tárgyalt napirendeket, a tanácskozás lényegét és a hozott döntéseket. A kisebbségi véleményeket kívánság szerint rögzíteni kell.


(2)   A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, a jegyzőkönyvvezető írja alá, majd az elnök megbízásából a polgármesteri hivatal kijelölt szervei megküldik a bizottság tagjainak, a tisztségviselőknek és a jegyzőnek.

A jegyzőkönyvet a képviselők bármikor megtekinthetik.


 (3)  A bizottságok működésének feltételeit a jegyző köteles biztosítani.


                                                     11. A települési képviselők[32]


56. §


(1)A képviselőt a Mötv-ben és az SZMSZ-ben, valamint más önkormányzati rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.


(2)   A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztást követő ülésen esküt tesz.




57. §


 (1)  A megválasztott képviselők az önkormányzat egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit.


 (2)  A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.


58. §


 (1)  A képviselő köteles:

–   tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, az ülésekről való távolmaradását akadályoztatása esetén bejelenteni,

–   a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt venni,

–   a vele szemben felmerült kizárási okot a napirend tárgyalása előtt bejelenteni,

–   választóival megfelelő kapcsolatot tartani.


 (2)  A képviselő jogai:

–   részt vehet a képviselő-testület döntései előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

–   kérdést és interpellációt intézhet a tisztségviselőkhöz, a bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz,

–   az írásban benyújtott hozzászólását kérésére a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, illetőleg kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,

–   tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén; javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a javaslattevőt meg kell hívni,

–   önálló indítványt terjeszthet elő,

–   megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,

–   közérdekű ügyben - írásban - kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni,


59. §


  1. Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.


  1. A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja és az Ötv. 20. § -ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet.


  1. A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.

A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.


60. §


  1. Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.


  1. Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.


  1. Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a képviselő-testület Ügyrendi Bizottsága vizsgálja ki.


  1. A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.



12.A polgármester


61. §


  1. A polgármester a Mötv.[33] által meghatározott kereteken belül látja el feladatait és gyakorolja önkormányzati és hatósági hatásköreit.



  1. A polgármester megválasztásakor, majd az követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.



62. §[34]


 (1)  A polgármesternek az ülések vezetésén túlmenően a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:


 (2)  A polgármester a bizottságok működésével összefüggésben:

–   kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását,

–   felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit; a felfüggesztett döntés hatályban tartásáról a képviselő-testület soron következő ülésén határoz,


 (3)  A polgármester irányítja a közös önkormányzati hivatal orosztonyi kirendeltségét[35] E körben:

–   javaslatot tesz a hivatal belső szervezeti tagozódására, munkarendjére, az ügyfélfogadás rendjére,

–   meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzati munka szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

–   dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt közigazgatási (hatósági) ügyekben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,

–   szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,

–   gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester tekintetében.


(4)   A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon.


 (5)  A (4) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni.


 (6)  A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében.


(7)A polgármester illetményének, tiszteletdíjának növelésére – törvényi keretek között – az    Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.


  1. A polgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.


  1. A polgármester e tisztségéről a képviselőtestülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át, részére juttatja el.


  1. A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követő 8 munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve az Ügyrendi Bizottság Elnökének.


  1. A polgármester a Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján, a képviselőtestület utólagos    tájékoztatása mellett a két ülés között felmerülő, alábbi halaszthatatlan ügyekben dönthet, amelyek nem tartoznak a Mötv. 42. §-ába:



(12)[36] A polgármester a Mötv. 68. § (2) bekezdésében foglalt esetben döntést hozhat:


            a) egyébként a képviselő-testület hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni                   települési támogatásokról, amennyiben a késedelem az érintett, vagy                                         családja egészségét, létfenntartását súlyosan veszélyezteti, 


            b) önkormányzati intézmények, épületek működésével, karbantartásával, felújításával        kapcsolatos megrendelésekről és beszerzésekről ötszázezer forint értékhatárig.



13. Az alpolgármester


63. §


  1. A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

A képviselő-testület nem képviselő alpolgármestert nem választ.


  1. A képviselő-testület dönt az alpolgármester tiszteletdíjának mértékéről.
  2. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.


  1. Az alpolgármester feladata különösen:


14. A tanácsnokok


64. §


 (1)  A képviselő-testület a képviselők közül a polgármester javaslatára tanácsnokot választhat egyes önkormányzati feladatkörök felügyeletének ellátására.


 (2)  A tanácsnokok által ellátandó feladatkörök:

–   vagyongazdálkodás,

–   költségvetés,

–   településüzemeltetés,

–   településfejlesztés,

–   idegenforgalom,

–   civil és kulturális kapcsolatok.


 (3)  A tanácsnokok feladatkörükben:

–   a polgármester megbízása alapján képviselhetik az önkormányzatot,

–   nevük mellett használhatják a feladatkörüknek megfelelő tanácsnok elnevezést,

–   a hivatal szervezeti egységeinek vezetőitől feladatkörükbe tartozó felvilágosítást és közreműködést kérhetnek,

–   véleményezik a feladatkörükbe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket,

–   figyelemmel kísérik a feladatkörükkel összefüggő képviselő-testületi döntések végrehajtását.

 (4)  A tanácsnoki megbízás megszűnik:

–   lemondással,

–   a képviselői mandátum megszűnésével,

–   visszavonással.

(5) A képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával a tanácsnoki megbízást - amennyiben a tanácsnok tevékenysége sérti az önkormányzat érdekeit, illetve az ellentétes a képviselő-testület döntéseivel, álláspontjával - visszavonhatja.

(6) A tanácsnokokra eltérő szabályozás hiányában a bizottsági elnökökre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


 15. A jegyző

65. §


(1)   A képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályban, illetve a pályázati kiírásban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki 6 hónap próbaidőre.


(2)   A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti.


  1. Munkáltatói jogot gyakorol a polgármesteri hivatal köztisztviselői tekintetében, egyes - a polgármester által meghatározott - esetekben a polgármester egyetértése mellett.


  1. A  jegyző vagy megbízottja legalább heti egy alkalommal köteles Orosztony községben    ügyfélfogadást tartani.


(5)[37] A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői  feladatok ellátásának rendjét a közös önkormányzati hivatal ügyrendje tartalmazza. A hivatal ügyrendjének tervezetét a hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei véleményének kikérésével a jegyző készíti el és terjeszti a képviselő-testület elé jóváhagyásra.




66. §


 (1)  A jegyző a polgármester irányítása mellett gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

Ennek keretében:

–   törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,

–   ellátja a képviselő-testület, a bizottság és a működésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatokat,

–   tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és bizottság ülésein,

–   jelzési kötelezettség terheli, ha a képviselő-testület, vagy a képviselő-testület szervénél és a polgármester döntéseinél, működésüknél jogszabálysértést észlel,

–   gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről,

–   rendszeresen tájékoztatja a testületeket az önkormányzatot érintő jogszabályokról,

–   gondoskodik az önkormányzati rendelet-tervezetek szakmai előkészítéséről.


 (2)  A jegyző egyéb feladatai:



                                           16. A közös hivatal[38]


67. §



(1)A képviselő-testület hivatala:


Felsőrajk, Alsórajk, Kerecseny, Pötréte és Orosztony települések az önkormányzatok működésével,  valamint a polgármesterek, vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására 2013. január 1-i hatállyal közös önkormányzati hivatalt hoztak létre Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal néven, amelynek székhelye: 8767 Felsőrajk, Kossuth u. 8., és amely Kerecseny, Orosztony községek illetékességi területére vonatkozóan állandó kirendeltséget tart fenn: Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal Orosztonyi Kirendeltsége 8744 Orosztony, Szent Imre u. 1. címen. ”


  1. A képviselő-testületek a polgármesterek előterjesztése alapján meghatározzák az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadásának rendjét, valamint a működéshez szükséges feltételeket, a működési és fenntartási költségeket.

(3) A polgármesterek előterjesztésüket a jegyző javaslatának figyelembe vételével teszi meg.


17. Közmeghallgatás


68. §


(1)   A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, melynek időpontját és helyét 5 nappal megelőzően a közmeghallgatás meghívójának az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel [39]a lakosság tudomására kell hozni.


(2)   A munkaterv meghatározhatja, hogy mely napirendek megtárgyalása történik közmeghallgatással egybekötve.


(3)   A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testület összehívására és lefolytatására az SZMSZ előírásait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.


69. §


 (1)  A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a tisztségviselők, a jegyző, az önkormányzati intézmények vezetői.


 (2)  Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel.


 (3)  Az állampolgárok és a (2) bekezdésben említett szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezett tartozik válaszolni.


70. §


 (1)  Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(2)   A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 15 napon belül, írásban a polgármester, az alpolgármester, vagy a jegyző ad választ.



18. A helyi népszavazás[40]


          71. §


  1. Helyi népszavazást kezdeményezhet a választópolgárok 25 %-a.
  2. Helyi népszavazással kapcsolatos ügyekben a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényvonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.


                                                19. Az önkormányzat gazdálkodása


72. §


  1. Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
  2. Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.


73. §


  1. A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot.
  2. A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.

74. §

A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról rendeleti formában dönt.


75. §


(1)   Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen, illetőleg korlátozottan forgalomképes körét, valamint a vagyontárgyakról való rendelkezés feltételeit a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.


  1. A település vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot hirdetőtáblán történő kifüggesztés útján tájékoztatja.


                                                        20. Záró rendelkezések


76. §


(1) E Rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.


(2) A Rendelet mellékletei:

       1.melléklet:                      Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre


(3) A Rendelet függelékei:


1. függelék:      A képviselő-testület névsora

2. függelék:      Az Ügyrendi Bizottság tagjainak névsora



77. §


Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:




                        Szőllősi Tiborné sk.                                       dr. Kelemen Marcell sk.

                           Polgármester                                                        körjegyző



               Kihirdetve: 2010. december 30.                                        


dr. Kelemen Marcell sk.

















[25] Megállapította: 8/2013.(VI.5.) Önk. rend. 16. §-a. Hatályos: 2013.június 6-tól.

[26] Megállapította: 8/2013.(VI.5.) Önk. rend. 16. §-a Hatályos: 2013.június 6-tól.

[27] Megállapította: 8/2013.(VI.5.) Önk. rend. 17. §-a Hatályos: 2013.június 6-tól.

[28] Módosította: 8/2013.(VI.5.) Önk. rend. 18. §-a. Hatályos: 2013.június 6-tól.

[29] Megállapította: 8/2013.(VI.5.) Önk. rend. 21. §-a. Hatályos: 2013.június 6-tól.

[30] Megállapította: 8/2013.(VI.5.) Önk. rend. 22. §-a. Hatályos: 2013.június 6-tól.

[31] Módosította: 8/2013.(VI.5.) Önk. rend. 24. §-a. Hatályos: 2013.június 6-tól.

[32] Módosította: 8/2013.(VI.5.) Önk. rend. 38. § Hatályos: 2013.június 6-tól.

[33] Megállapította: 8/2013.(VI.5.) Önk. rend. 25. § (2) Hatályos: 2013.június 6-tól.

[34] Kiegészítette: 8/2013.(VI.5.) Önk. rend. 27. § Hatályos: 2013.június 6-tól.

[35] Módosította: 8/2013.(VI.5.) Önk. rend. 26. §-a. Hatályos: 2013.június 6-tól.

[36] A (12) bekezdést megállapította a 6/2019. (IX.3.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos: 2019. 09. 04-től.

[37] Beillesztette: 6/2019.(IX.3.) önk. rend. 4. §-a. Hatályos: 2019. szeptember 4-től.

[38] Módosította: 8/2013.(VI.5.) Önk. rend. 32. § (2) bek.. Hatályos: 2013.június 6-tól.

[39] Megállapította: 8/2013.(VI.5.) Önk. rend. 33. §-a. Hatályos: 2013.június 6-tól.

[40] Módosította: 8/2017.(IX.18.) Önk. rend. Hatályos: 2017. szeptember 19-től.



Csatolmányok

Megnevezés méret
1.melléklet
13.52 KB
1.függelék
21.22 KB
2.függelék
21.12 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!