 |
|
Magyargéc Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2019. (XI.21.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2019-11-22 -tól
|
|
BEVEZETŐ RÉSZ
Magyargéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Magyargéc Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 3133 Magyargéc, Rákóczi út 75.
(3) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(4) Az önkormányzat működési területe: Magyargéc Község közigazgatási területe.
A település bemutatása e rendelet 1. függeléke tartalmazza.
(5) Az önkormányzat hivatalának a hivatalos elnevezése:
Nagylóci Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal). Székhelye: 3175 Nagylóc, Március 15. tér 4.
(6) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el.
(7) A képviselő-testület szervei:
2.§ (1) Magyargéc Község képviselő-testületének megnevezése: Magyargéc Község Önkormányzat Képviselő-testülete.
(2) A képviselő-testületbe megválasztott települési képviselők száma: 4 fő. A települési képviselők névsorát e rendelet 2. függeléke tartalmazza. A képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt: 5 fő.
(3) Magyargéc Község Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei által használt bélyegzők lenyomatát e rendelet 3. függeléke tartalmazza.
3. § A község jelképeire, azok használatára vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
4.§ Az önkormányzat által alapított „Községünkért” kitüntetés adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
5.§ (1) Az önkormányzat lapja a „Magyargéci Mozaik”.
(2) Az önkormányzat a „Magyargéci Mozaik” kiadványt a település lakossága számára térítésmentesen biztosítja.
(3) Az önkormányzat lapja tartalma különösen:
6. § Az önkormányzat honlapja, a www.magyargec.hu.
II. FEJEZET
AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEINEK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
2. Az önkormányzat feladat- és hatásköre
7. § Az Önkormányzat ellátja az Mötv. 13. § (1) bekezdés szerinti kötelező feladatokat és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.
8. § Az Önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkció szerinti meghatározását e rendelet 4. függeléke tartalmazza.
9.§ A képviselő-testület önként vállalt feladatait e rendelet 5. függeléke tartalmazza.
10.§ A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságra és a jegyzőre ruházza át.
11.§ A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. §-a tartalmazza.
3. A polgármesterre átruházott hatáskörök
12.§ A képviselő-testület e rendelet 1. mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a polgármesterre ruházza át.
4. A Bizottság feladat és hatásköre
13.§ A képviselő-testület e rendelet 2. mellékletében foglalt feladatkört állapítja meg a bizottság részére.
5. A jegyzőre átruházott hatáskörök
14. § A képviselő-testület e rendelet 3. mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a jegyzőre ruházza át.
III. FEJEZET
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
6. A MŰKÖDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
15.§ (1) A Képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.
(2) Az ülések típusai:
7. AZ ALAKULÓ ÜLÉS
16. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerősség válását követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester a rendes ülés összehívásának szabályai szerint hívja össze és vezeti.
(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:
(3) A képviselő-testület az alakuló ülésen vagy az azt követő első ülésen megalkotja, vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, dönt tiszteletdíjukról.
8. A RENDES ÜLÉS
17. § (1)A Képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.
(2) A képviselő-testület évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza.
9. A RENDKÍVÜLI ÜLÉS
18. § (1) A Képviselő-testületet 15 napon belüli időpontra össze kell hívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben. Az ilyen okból szükségessé vált rendkívüli ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával a polgármester előre nem tervezhető, halaszthatatlan döntést igénylő kivételes esetben rendkívüli ülést hívhat össze.
10. KÉPVISELŐ-TESTÜLETEK EGYÜTTES ÜLÉSE
19. § (1) A képviselő-testület más település képviselő - testületeivel együttes ülést tarthat.
(2) A képviselő - testületek együttes ülésére szóló meghívót az érintett települések polgármesterei írják alá.
(3) Az együttes ülést az a polgármester vezeti, amely településen az ülés megtartásra kerül.
(4) Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-külön megállapított határozatképessége figyelembevételével kell megállapítani.
(5) Amennyiben az együttes ülés határozatképtelen vagy határozatképtelenné válik, akkor az ülést 5 napon belül újból össze kell hívni.
(6) A napirend vitája után a határozati javaslatot a résztvevő képviselő-testületeknek külön - külön kell szavazásra feltenni.
(7) Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő - testület üléseiről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei, jegyzői írják alá.
(8) Az együttes ülés vezetésére vonatkozóan egyebekben a rendes képviselő – testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.
20. § Magyargéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Nagylóc Község Önkormányzatának Képviselő-testületével, a Közös Önkormányzati Hivatal munkájával kapcsolatos ügyekben, szükség szerint együttes testületi ülést tart.
11. A MUNKATERV
21.§ (1) A rendes ülések tervszerű megtartása érdekében a Képviselő-testület éves munkatervet határoz meg.
(2) A munkatervet minden év utolsó ülésén, de legkésőbb tárgyév január 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.
(3) A munkaterv tartalmazza:
12. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSÉNEK ÖSSZEHÍVÁSA, MEGHÍVÓJA
22.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést.
(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a
polgármester és alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti az ülést.
(4) A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.
23.§ A képviselő-testület rendes üléseit a polgármester a munkatervtől eltérő időpontra is összehívhatja.
24.§ (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.
(4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 3 nappal meg kell küldeni papír alapon vagy elektronikusan.
(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:
da) előterjesztőknek,
db) akiket az ülés összehívója megjelöl.
25.§. (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet.
(2) Halaszthatatlan sürgős esetben az ülésre szóló meghívás történhet:
13. AZ ÜLÉSEK NYILVÁNOSSÁGA
26. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A nyilvánosság biztosítása érdekében a lakosságot tájékoztatni kell a képviselő-testület ülésének időpontjáról.
(3) A tájékoztatás történhet a meghívó önkormányzati hirdetőtáblán való kifüggesztésével, vagy az önkormányzat honlapján történő közzététellel.
(4) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.
(5) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart.
(6) Az (5) bekezdés szerinti érintettség esetén az érintett a zárt ülés tartását legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző munkanapig írásban, vagy a Képviselő-testületi ülésen szóban kérheti. Az írásban benyújtott kérést az ülésről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell. Az ülésen szóban történő kérést a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(7) Az (5) bekezdés szerinti érintettség kérése esetén a képviselő-testület határozathozatal nélkül dönt a zárt ülés tartásáról.
(8) A képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy önkormányzati képviselő javaslata alapján – minősített többséggel – az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.
(9) Zárt ülésen képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző, aljegyzők, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.
(10) A zárt ülés jegyzőkönyveibe és előterjesztéseibe a választópolgárok nem tekinthetnek be, azonban a zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés nyilvános.
(11) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét nyílt és zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
14. HATÁROZATKÉPESSÉG
27. § (1) A polgármester az ülés megnyitásakor – a jegyző közreműködésével – megvizsgálja a képviselő-testület határozatképességét, s kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.
(2) Amennyiben az ülés időközben határozatképtelenné válik a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.
(3) A képviselő-testület határozatképtelenség miatt elmaradt ülését 5 napon belül azonos napirenddel össze kell hívni.
15. A NAPIREND
28. § (1) A napirend tervezetét - az írásbeli meghívó alapján - a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.
(2) A polgármester a napirend – meghívó szerinti – írásos tervezetét szóban kiegészítheti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal.
(3) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
16. A TANÁCSKOZÁS RENDJE
29.§. (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, mely során ellátandó feladatok:
fa) vita levezetése, ezen belül kiegészítésekre, kérdésekre, hozzászólásokra, a szó megadása,
fb) a vita összefoglalása a polgármester által,
fc) az indítványok szavazásra való feltevése,
fd) határozati javaslatok szavaztatása,
fe) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
(2) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében:
30. § (1) A polgármester minden napirendi pontról külön vitát nyit.
(2) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként annak előterjesztője legfeljebb 5 perc időtartamban a döntéshozatalt befolyásoló, szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez.
(3) Az előterjesztő esetleges szóbeli kiegészítését követően az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni, amelyekre válaszolnia kell. Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező személyek segítségét is.
31.§ (1) A kérdésekre adott válaszok ismertetését követően a polgármester a napirendi pont felett vitát nyit.
(2) A napirendi pont vitájánál jelentkezésük sorrendjében a szólásra jelentkezett képviselő, majd – jelentkezési sorrendben –a tanácskozási joggal résztvevők kapnak szót.
(3) A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer szólhat hozzá. A képviselő hozzászólása alkalmanként legfeljebb 5 percig tarthat.
(4) Az ülésen megjelent megjelölt meghívottaknak a polgármester, más személyeknek a képviselő-testület a tárgyhoz tartozó kérdésben hozzászólási jogot biztosíthat. A hozzászólás ebben az esetben sem lehet 5 percnél hosszabb.
(5) Az időhatárt túllépő képviselőtől vagy hozzászólótól a polgármester megvonja a szót.
(6) A rendeletben írt időkorlátok alól a polgármester – a tárgyalt téma fontosságára figyelemmel – felmentést adhat.
(7) Bármikor szót kérhet:
(8) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a képviselő-testület munkájával – ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.
(9) A vita során a képviselők a (3) bekezdés szerinti hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító vagy kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.
(10) A rendelet-alkotásról, rendelet-módosításról szóló előterjesztéshez érdemi képviselői módosító indítvány csak szövegszerűen, írásban legkésőbb a módosítást napirendjére tűző ülést megelőző napon terjeszthető be, amelyet a jegyző törvényességi véleményével lát el.
32. § (1) A polgármester lezárja a vitát, ha megállapította, hogy hozzászólásra több hozzászóló nem jelentkezik. A vita lezárásáról szóló döntését a polgármester kimondja.
(2) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és legkésőbb ekkor nyilatkozik az elhangzott kiegészítések és módosító javaslatok felvállalásáról.
(3) Az előterjesztő által elfogadott módosításokat, kiegészítéseket a napirendre vonatkozó eredeti döntési javaslat részének kell tekinteni.
(4) A válasz után a polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti.
33.§ (1) A napirendi pont tárgyalásától annak előterjesztője az ülés bármely – a kérdéses anyag tárgyában történő szavazást megelőző – szakaszában elállhat, és a beterjesztett anyagot a képviselő-testület döntés nélkül visszavonhatja.
(2) Bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület a napirendi pontot a következő rendes ülésre elnapolhatja. A képviselő-testület az elnapolásról vita és felszólalás nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(3) Ugyanazt a napirendi pontot a képviselő-testület legfeljebb egy alkalommal napolhatja el.
17. A KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ANYAGOK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI ÉS A
BENYÚJTÁSUKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
34. § (1) A képviselő-testület elé kerülhetnek:
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti anyagokat előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján előzetes törvényességi véleményezést követően – gondoskodik az ülés napirendi tervezetének elkészítéséről.
18. AZ ELŐTERJESZTÉS
35. § (1) Előterjesztésnek minősülnek azok a képviselő-testületi ülésen ismertetett és az ülés napirendjéhez kapcsolódó anyagok, amelyekben a képviselő-testület döntése szükséges, valamint a döntéshez nem kötött anyagok tájékoztatók.
(2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet lehetőség szerint a meghívóval együtt, de legkésőbb a képviselő-testületi ülés kezdő időpontját 24 órával megelőzően, meg kell küldeni az érintetteknek.
(3) Kivételes esetben – rendkívüli ülés tartása esetén a döntés fontosságára való tekintettel – lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, amelyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos anyagot előterjesztésként kell kezelni.
(4) Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással összefüggő napirend.
36. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei:
37.§. (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek törvényességi szempontból meg kell vizsgálnia.
(2) A jegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintetthez való eljuttatásáról.
(3) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester maximum 20 gépelt oldalra korlátozhatja.
38. § (1) Előterjesztést tehet:
19. INDÍTVÁNY
39. (1) Az indítvány olyan felszólalás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával, vagy az az önkormányzat irányítása alá tartozó szervezet hatáskörébe tartozik.
(2) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotásra vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.
(3) Indítványt bármely képviselő benyújthat a polgármesterhez.
(4) A képviselői indítvány vonatkozhat
(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti indítvány alapján a képviselő-testület az indítványban javasolt döntésről annak elhangzását, és az a felett nyitott vitát követően azonnal dönt.
(6) A képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az indítványra 15 napon belül írásban kell választ adni. Az így megadott válasz másolatát minden képviselőnek meg kell küldeni, elfogadásáról pedig a következő ülésen kell dönteni.
(7) Az indítványra adott válasz elfogadásáról az indítványozó nyilatkozik, és külön dönt erről a testület is.
(8) A (4) bekezdés b) pontja szerinti indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely képviselő – további javaslat megtételével – csatlakozhat.
(9) Az indítvány felett a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Elfogadása esetén a képviselő-testület a döntés előkészítésére a polgármestert, az alpolgármesternek, a jegyzőt, vagy a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságot kéri fel.
20. FELVILÁGOSÍTÁS KÉRÉS
40.§. (1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, valamint a jegyzőtől - az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában - szóban és írásban felvilágosítást kérhetnek.
(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) A felvilágosítás-kérést lehetőleg az ülés előtt 3 nappal a polgármesternél írásban kell benyújtani.
(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 30 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésén dönt.
(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
21. SZEMÉLYES ÉRINTETTSÉG
41.§ (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.
(2) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
(3) A képviselő-testület az érintett képviselő döntéshozatalból való kizárásáról egyszerű szótöbbséggel határozatot hoz.
(4) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a képviselő-testület összeférhetetlenségi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága hatáskörébe tartozik.
(5) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(6) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
22. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI, MÉLTATLANSÁGI ELJÁRÁS
42. § (1) A polgármester az összeférhetetlenség, vagy méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést a képviselő-testület összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságának adja át kivizsgálásra.
(2) A képviselő-testület összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága a vizsgálat eredményét – törvény eltérő rendelkezése hiányában – döntés céljából a képviselő-testület elé terjeszti.
23. A DÖNTÉSEK MEGHOZATALA
43. § (1) A képviselő-testület döntéseit szavazással hozza. A határozati javaslatról a képviselő-testület tagjai „igen”, „nem”, nyilatkozattal szavaznak, illetve tartózkodhatnak.
(2) A szavazás nyílt vagy titkos.
(3) A képviselő-testület bármely képviselő javaslatára név szerinti nyílt szavazást rendelhet el. A javaslatról a képviselő-testület dönt.
(4) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.
(5) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester a szavazatokat a jegyző közreműködésével megszámolja.
(6) Név szerinti szavazás esetén
(7) Titkos szavazás esetén
44. § (1) Az eldöntendő javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. Egy előterjesztésről csak egy határozat hozható. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.
(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni – ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, és ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.
(3) A polgármester először – az elhangzás sorrendjében külön-külön – az előterjesztő által el nem fogadott módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra.
(4) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti javaslat előterjesztő által felvállalt, és a képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.
45. § (1) A javaslat elfogadásához – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: egyszerű többség).
(2) A megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: minősített többség) az Mötv-ben meghatározottakon túl:
(3) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók, az esetlegesen tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, és kihirdeti a döntést.
(4) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást bármely képviselő megindokolt kérésére meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak közvetlenül a döntés kihirdetése után, újabb napirendi pont tárgyalása előtt kerülhet sor.
24. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI
Önkormányzati rendelet alkotás
46. § (1) Rendelet alkotását a képviselők, a bizottság, és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.
(2) A képviselő-testület dönthet a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalásáról is.
(3) Rendeletalkotás esetén a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(4) A rendelet-tervezetet a képviselő-testület társadalmi szervekkel, lakossággal véleményeztetheti.
(5) A rendelet-tervezet elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(6) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
(7) Helyben szokásos módnak minősül az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztés.
47.§ (1) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
48.§ (1) A rendeletek megjelölésére külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról. A rendelet nyilvántartás formái:
(3) A rendeletet törvényben meghatározottakon túl meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek is, amelyek számára az feladatot, vagy hatáskört állapít meg.
Önkormányzati határozathozatal
49.§ (1) A képviselő-testület határozatait évenként kezdődő és folyamatos arab sorszámmal, továbbá évszámmal, hónappal, nappal kell ellátni a következők szerint:
Magyargéc Község Önkormányzat Képviselő-testületének …/20…(……) számú határozata.
(2) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős szerv nevét, a végrehajtás határidejét.
(3) A végrehajtásért felelősek lehetnek:
(4) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról. A határozat nyilvántartás formái:
(5) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester minden képviselő-testületi ülésen beszámol.
(6) A normatív határozatok kihirdetésének módja megegyezik az önkormányzati rendeletek helyben szokásos módon történő kihirdetésének módjával.
25. KÉPVISELŐ-TESTÜLET JEGYZŐKÖNYVE
50. § (1) A képviselő-testületi ülésről írásbeli jegyzőkönyv készül 1 példányban.
(2) Az írásos jegyzőkönyv az Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza:
(3) A jegyzőkönyv mellékletei:
(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások megtartásával.
(5) A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.
(6) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(7) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyv eredeti példányának megőrzéséről és évenkénti beköttetéséről.
(8) Az ülések jegyzőkönyvének megtekintését a Hivatalban ügyfélfogadási időben a hozzátartozó dokumentumokkal együtt– a zárt ülés kivételével – a biztosítani kell az adatvédelmi szabályok alkalmazása mellett.
26. KÖZMEGHALLGATÁS
51. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart.
(2) A képviselő-testület közmeghallgatást tarthat helyi adók bevezetése előtt.
(3) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülése összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvezésére vonatkozó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.
27. FALUGYŰLÉS
52. § (1) A Képviselő-testület a lakosság, a helyi civil önszerveződő közösségek számára a lakosságot teljes egészében vagy egy-egy nagyobb közösséget érintő ügyben a döntés előkészítésébe történő bevonás céljából falugyűlést tarthat.
(2) A falugyűlést a polgármester hívja össze.
(3) A falugyűlés időpontjáról, helyéről és témájáról szóló meghívót hirdetmény formájában a helyben szokásos módon közzé kell tenni a falugyűlés időpontja előtt legalább 5 nappal.
(4) A falugyűlés által megtárgyalt ügyekről állásfoglalást, valamint a felmerült kisebbségi véleményt a Képviselő-testület ülésén az ügyben hozandó döntéshozatalnál kell ismertetni.
28. HELYI NÉPSZAVAZÁS
53. § (1) A népszavazás elrendelése a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben foglaltak alapján történik.
(2) A képviselő-testület külön rendeletben határozza meg a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges számú választópolgárok számát.
IV. FEJEZET
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEIRE, TAGJAIRA ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI
TISZTSÉGVISELŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
29. A POLGÁRMESTER
54. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A képviselő-testület gyakorolja a polgármester foglalkoztatásával kapcsolatos munkáltató jogokat.
(3) A polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
(4) A polgármester polgármesteri esküjének megfelelően képviseli a képviselő-testületet, államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.
(5) A polgármester szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, biztosítja az önkormányzat demokratikus működését. Tevékenységével hozzájárul Magyargéc község fejlődéséhez, az önkormányzat szervei munkájának hatékonyságához. Biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését. Gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a megyei önkormányzat, az egyházak, a civil szervezetek vezetőivel a települési nemzetiségi önkormányzat testületével.
(6) A polgármester szervezi az önkormányzat és az állami szervek kapcsolatait és együttműködését.
55. § A polgármester helyettesítésére tartós távolléte, vagy tevékenységében való akadályoztatása esetén kerül sor. A helyettesítés rendjét a polgármester szabályozza.
56. § A polgármester a hivatalban havonta legalább egy alkalommal fogadónapot tart.
A fogadónap idejét e rendelet 6. függeléke tartalmazza.
30. AZ ALPOLGÁRMESTER
57. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül – a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
(3) Az alpolgármester a hivatalban havonta legalább egy alkalommal fogadónapot tart.
A fogadónap idejét e rendelet 7. függeléke tartalmazza.
31. A JEGYZŐ, ALJEGYZŐ
58. § (1) Magyargéc és Nagylóc települések polgármesterei - pályázat útján határozatlan időre - a jogszabályokban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt neveznek ki. A jegyző kinevezéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszám-arányos többségi döntése szükséges.
(2) A jegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat Nagylóc Község Polgármestere gyakorolja Magyargéc polgármesterével egyetértésben.
(3) A jegyző vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt.
(4) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.
(5) A jegyző tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén.
(6) A jegyző köteles jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.
(7) A jegyző minden hónapban legalább egy alkalommal fogadónapot tart. A fogadónap idejét a hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(8) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban megbízott köztisztviselő látja el, melyet a Hivatal szervezeti- és működési szabályzatában rögzíteni kell.
(9) A jegyzőre átruházott hatásköröket e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(10) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, aki ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.
59. § (1) Magyargéc és Nagylóc községek polgármesterei – pályázat alapján határozatlan időre – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára – kinevezik az aljegyzőt. Az aljegyzői kinevezés vezetői munkakörnek minősül. Az aljegyző kinevezéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszám-arányos többségi döntése szükséges.
(2) Az aljegyző felett a munkáltatói jogokat Nagylóc Község polgármestere gyakorolja Magyargéc polgármesterével egyetértésben.
(3) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat, szükség szerint a jegyző megbízása alapján részt vesz a Képviselő-testületek ülésein és ott a szükséges tájékoztatást megadja, vezeti a Magyargéci Kirendeltséget.
32. TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
60. § (1) Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
(2) A képviselőt megillető tiszteletdíjról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
61. § A képviselő a képviselő-testületi ülésen, a napirendi pontok tárgyalását követően szóban vagy írásban 39. § szerint indítványt nyújthat be, a 40. § szerint felvilágosítást kérhet.
62. § A képviselő az Mötv-ben meghatározottakon felül - köteles:
63. § (1) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távolmaradt és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek minősül. Az alapos indokként a munkából való távolmaradásnál elfogadott okok fogadhatóak el.
(2) Igazoltan távollévőnek az a képviselő minősül, aki az ülést megelőzően legkésőbb 24 órával távolmaradását bejelenti a polgármesternél. Ugyancsak igazolt a távollét, amennyiben a képviselő a mulasztott ülést követő 8 napon belül orvosi igazolással vagy egyéb alapos indokkal igazolja magát.
(3) Az igazolatlan távollét következményeiről a helyi önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.
(4) A települési képviselők tiszteletdíját az önkormányzat képviselő-testülete külön
rendeletben határozza meg.
64. § Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén dönt a képviselő tiszteletdíjának 50 %-os csökkentéséről.
65. § A 60-64. §-ban foglaltak vonatkoznak a bizottsági üléseken történő részvételre is.
Ennek betartatása és figyelemmel kísérése a bizottsági elnök feladata.
33. A TANÁCSNOK
66. § (1) A képviselő-testület a polgármester, illetve bármely települési képviselő javaslatára egy fő tanácsnokot választhat.
(2) A tanácsnok megbízatása - a feladat jellegétől függően - szólhat határozott, vagy határozatlan időre. A határozatlan időre szóló tanácsnoki megbízás megszűnik:
(3) A tanácsnok meghatározott feladatkör felügyeletét és ellenőrzését látja el, amelyet megválasztásakor - feladatköre egyidejű megállapításával - a képviselő-testület határoz meg.
(4) A tanácsnok a képviselő-testület által kapott megbízatása alapján végzett feladatok elvégzéséről évente köteles beszámolni a képviselő-testületnek.
(5) A tanácsnok tiszteletdíjra jogosult, melynek mértékét az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendelet szabályozza.
34. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA
67.§ (1) Közös önkormányzati hivatalt hoznak létre azok a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a kétezer főt.
(2) Magyargéc Község Önkormányzat Képviselő-testülete Nagylóc Község Önkormányzatának Képviselő-testületével közösen – Nagylóci Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, nagylóci székhellyel – az önkormányzatok működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatal hoznak létre és tartanak fenn. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.
(3) Magyargéc Község Önkormányzat Képviselő-testülete és Nagylóc Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyargéc Község Önkormányzata hivatali helyiségében (Magyargéc, Rákóczi út 75.) állandó jelleggel „Nagylóci Közös Önkormányzati Hivatal Magyargéci Kirendeltsége" elnevezéssel kirendeltséget működtet.
(4) A Hivatalt – a települések polgármestereinek együttes irányításával - a jegyző vezeti.
(5) A Hivatal a képviselő-testület által elfogadott alapító okirat és szervezeti és működési szabályzat, valamint a jegyző által elkészített és a polgármesterek által jóváhagyott ügyrend szerint működik. Az ügyrend tartalmazza a Hivatal feladatait és a belső szervezeti egységek, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait.
A Hivatal belső szervezeti felépítését, működésének, munkarendjének részletes szabályait a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(6) A Közös Önkormányzati Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A költségvetés határozza meg a hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működtetési, fenntartási költségeit.
(7) A Hivatal ügyfélfogadási rendjét e rendelet 8. függeléke tartalmazza.
35. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA
68.§ A képviselő-testület
69.§ (1) A képviselő-testület egy állandó bizottságot hoz létre Magyargéc Község Önkormányzat Képviselő-testülete Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottsága néven.
(2) A Bizottság tagjainak száma: 3 fő, elnökből és két tagból áll, akik közül az elnök és 1 tag települési képviselő és 1 tag nem települési képviselő.
(3) A Bizottság elnökét és tagjait a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület választja meg. A bizottság elnöke és helyettese csak képviselő tag lehet.
(4) A bizottság jogosult:
70.§ (1) A bizottság szükség szerint ülésezik.
(2) A bizottság összehívására, működésére az Mötv. 60. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság képviselő tagja írja alá. Amennyiben a bizottság valamely képviselő tagja nincs jelen az ülésen vagy az ülés befejezése előtt elhagyja az üléstermet, úgy a jegyzőkönyvet az elnök vagy az elnökhelyettes és a nem képviselő tag írja alá.
(4) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.
71.§ (1) A bizottság tagjainak nevét e rendelet 9. függeléke tartalmazza.
(2) A bizottság feladat-és hatáskörét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
72.§ (1) A képviselő-testület feladatai eredményes ellátása érdekében, illetve meghatározott feladat ellátására, javaslat kidolgozására bármely képviselő javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottságok feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a képviselő-testület a bizottságok felállításakor határozza meg.
(3) Az ideiglenes bizottság elnökének, tagjainak megválasztására, a bizottság működésére és megszűnésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a rendelet vagy a képviselő-testület eltérő rendelkezése hiányában.
36. AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI
73. § (1) A képviselő-testület egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társuláshoz csatlakozhat.
(2) A társulást a helyi önkormányzatok képviselő-testületei írásbeli megállapodással hozzák létre. A megállapodást a polgármester írja alá.
74.§ (1) Az önkormányzat által létrehozott társulásnak, a társulási megállapodásoknak alapvető szabályait, valamint a szervezetére és működésére vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. 87-95. §-ai tartalmazzák.
(2) Az önkormányzat társulásait e rendelet 10. függeléke tartalmazza.
V. FEJEZET
A települési nemzetiségi Önkormányzat
75.§ (1) Magyargécen 5 fő települési nemzetiségi önkormányzati képviselőből álló közvetlen módon megválasztott Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik.
(2) Magyargéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában – az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül – a Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben foglaltak alapján.
(3) Magyargéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Roma Nemzetiségi Önkormányzat testületének működését e rendelet 4. melléklet szerinti megállapodásban foglaltak szerint biztosítja.
(4) A polgármester, alpolgármester szükség szerint egyeztető megbeszélést folytat a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökével.
VI. FEJEZET
AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA
37. A GAZDASÁGI PROGRAM
76.§ (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti.
(2) A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.
(3) A gazdasági programot az Mötv. 116.§-ban foglaltaknak megfelelően készíti el a képviselő-testület.
38. A KÖLTSÉGVETÉS
77.§ (1)A költségvetési rendelet alapja az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése, melynek során:
(2) Az önkormányzat költségvetését két fordulóban tárgyalja a képviselő-testület. Az első fordulóban a költségvetés általános vitája történik.
(3) A második fordulóban történik a költségvetési rendelet tervezetének kidolgozása, amely alternatív javaslatokat is tartalmazhat. A rendelettervezet javaslat formájában kerül a képviselő-testület és a bizottság elé a jogszabályokban előírt tartalmi rendben.
(4) A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság köteles megtárgyalni.
(5) A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a (3) és (4) bekezdésben foglaltak szerint történik.
39. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZÁLKODÁSÁVAL
KAPCSOLATOS FELADATOK
78. § (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a hivatal látja el.
(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények alapító okiratuk és az éves költségvetési rendeletben előírtak szerint gazdálkodnak.
(3) Az önkormányzat intézményeit e rendelet 11. függeléke tartalmazza.
(4) Az önkormányzat intézményei alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti besorolását e rendelet 12. függeléke tartalmazza.
40. AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA
79.§ (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyon értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.
(2) Az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni.
41. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁNAK
ELLENŐRZÉSE
80. § Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
81.§ Az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásának ellenőrzése belső kontrollrendszer működtetésével, belső ellenőrzés keretében történik.
82.§ A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság véleményezi az éves költségvetési javaslatot, és végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit.
VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
83. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Magyargéc Község Önkormányzata Képviselő–testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2014. (X.27.) önkormányzati rendelet.
| Megnevezés | méret |
| 1. melléklet | 420.56 KB |
| 2. melléklet | 696.19 KB |
| 3. melléklet | 132.14 KB |
| 4. melléklet | 3.51 MB |
| 1. függelék | 627.79 KB |
| 2. függelék | 143.38 KB |
| 3. függelék | 176.67 KB |
| 4. függelék | 658.52 KB |
| 5. függelék | 493.99 KB |
| 6. függelék | 114.78 KB |
| 7. függelék | 115.7 KB |
| 8. függelék | 154.28 KB |
| 9. függelék | 156.42 KB |
| 10. függelék | 219.12 KB |
| 11. függelék | 121.61 KB |
| 12. függelék | 235.79 KB |
| Indokolás | 239.34 KB |