nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Pula Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2017-12-31 -tól
Pula Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről


Pula Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet 43/A.§ (6) bekezdés és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Igazgatóság, Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért és Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Államtitkárság, Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és Pula Község Önkormányzata Képviselő Testületének Partnerségi Rendeletében felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:



I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK


1. A rendelet célja, hatálya

                

1.§  A rendelet célja Pula község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;

b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c) településképi követelmények meghatározásával;

d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.


2.§ (1) A helyi védelem célja Pula településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.


(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.


3.§ E rendelet alkalmazásában:

  1. Arculati terv: a tervezett építmény elhelyezésével, építésével összefüggésben készített olyan dokumentáció, mely a tervezett építmény élő, élettelen természetes, és meglévő épített környezethez való illeszkedését bemutató, színes, a jelenlegi és a tervezett tájképet, látképet több szempontból rögzítő és a tervezett beillesztett építményt tartalmazó, perspektívikus megjelenítés fotódokumentációba illesztve.


  1. Cégfelirat: cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást ismertető, népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítés, üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklám.

                                                                                                

  1. Helyi egyedi védelem alatt álló érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
  2. Helyi egyedi védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény (Építész, településmérnök, statikus, illetve műemléki szakmérnök végzettségű) személy, szervezetek, vagy azokat foglalkoztató szervezet által készített olyan szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn. 
  3. Épületszélesség: Az épület rövidebbik homlokzatának szélessége. Az utcai homlokvonal esetében a homlokzat szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyeket az utcai homlokvonal oldalkert felé eső sarokpontján, annak síkjára állított 45 fokos egyenes érint.


  1. Harmónia és egyensúly: a részek egybetartozásának érzését keltő látványtulajdonság.


  1. Információs vagy más célú berendezés: az önkormányzat hirdető berendezései és a közösségi tájékoztató információs rendszer elemei, melynek mérete legfeljebb 11 m2, és melynek reklám céljára szolgáló felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám, illetve helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés.


  1. Karám: Szabadon tartott állatok tartására és védelmére szolgáló, vesszővel vagy deszkával vagy egyéb faanyagból körbe kerített olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 30%-át nem haladja meg.


  1. Óriásplakát: a DIN A0 méretet (841 x 1189 mm) meghaladó méretű plakát.


  1. Terméskő támfal: betonba vagy szárazon rakott válogatott kövekből összeállított önállóan állékony, látszó felületében háromdimenziós látványt nyújtó falszerkezet.


  1. Terméskő borítású támfal: Tégla vagy egyéb falazó elemekből épített önállóan is állékony szerkezet utólagosan ragasztott burkolata, mely természetes terméskövekből, méretre vágva úgy készül, hogy a látszó terméskő felületeknél a terméskő kétdimenziós látványt nyújtó alkalmazása nem megengedett.



  1. Zárt kerítés: A település területén történetileg kialakult kerítések kapubálványokkal, pillérekkel tagolt, tömör falazott kerítés (kő, tégla) deszka vagy kovácsoltvas kapukkal.



II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM


2. A helyi egyedi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

4.§ (1) A helyi védelem feladata különösen:

a)    a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, ipartörténeti szempontból védelemre érdemes:

aa)       településkarakter, településszerkezetek,

ab)       épületegyüttesek, épületek és épületrészek, építmények, építményhez tartozó földrészlet és annak jellegzetes növényzete,

ac)       településkép, utcaképek és látványok,

ad)      műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, utcabútorok,

továbbiakban együtt védett értékek – körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.

b)    a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.


(2) A helyi védelmi célok érvényesítése érdekében Pula Község Önkormányzatának Képviselő-testülete rendeletével a megóvandó épített egyedi és területi értékeit helyi védelem alá helyezi. A helyi védelem alá helyezett értékek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.


(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.



5.§ (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet vagy hivatalból az önkormányzat kezdeményezheti, továbbá a településrendezési terv keretében készített örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet.


(2) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

  1. a védendő érték/terület megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
  2. azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet, ajtó),
  3. a védelem indoklását
  4. értékvizsgálatot.


(3)       A védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

  1. a védelem alól törlendő érték/terület megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
  2. azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet, ajtó),
  3. a védelem megszüntetésének okait,
  4. a védelem megszüntetését alátámasztó szakmai véleményt.


(4) A védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

  1. a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül;
  2. a védett terület, érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette;
  3. a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg;
  4. a védett érték magasabb védettséget kap. A helyi védelem az állami védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti.


6.§ (1) A helyi védelem elrendelése, védelem megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a települési főépítész gondoskodik.


(2) Amennyiben az értékvizsgálat, vagy védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény nem a településrendezési terv részeként, hanem önálló munkarészként készül, ahhoz csatolni kell:

  1.  a döntést előkészítő települési főépítész szakmai véleményét.


  1. A döntés előkészítése során - a Képviselő-testületi döntés segítéséhez - beszerezhető még az érdekeltek érintett ingatlanok tulajdonosai, érintett helyi, szakmai, társadalmi szervek, egyesülések – a továbbiakban érdekeltek -  álláspontja.


(4)   A helyi egyedi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell.


(5)   A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítést követően 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.


(6)   A kifüggesztés időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat, védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény megtekintését a településen biztosítani kell.


7.§ (1) A helyi egyedi védelem elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell:

  1. az érdekelteket,
  2. az illetékes építésügyi hatóságot,
  3. és intézkedni kell az illetékes Földhivatalnál a jogi jelleg feltüntetéséről.


8.§ (1) A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját, kivéve, ha csak egyes részei kerültek védetté nyilvánításra– védelem illeti.


(2) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek esetén homlokzatvakolás, színezés, nyílászárócsere, tető felújítása és tetőtér beépítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások alkalmazandók.       

Amennyiben csak egyes részletek kerültek védelemre akkor értelem szerűen csak a védendő rész megőrzése kötelező.


(3) Az általános helyi egyedi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél

  1. az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz;
  2. az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, érintetlenül kell hagyni, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:

ba) a homlokzat felületképzését;

bb) a homlokzat díszítő elemeit;

bc) a nyílászárók keretezését, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;

bd) a tornácok kialakítását;

be) a lábazatot, a lábazati párkányt;

  1. az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők;
  2. új parapet-konvektor vagy klímaberendezés, parabolaantenna közterületről is látható egysége nem helyezhető el.
  3. Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,5 m2 méretű cégismertető felirat helyezhető el úgy, hogy ne adjon ki zajt, mesterséges fényt.
  4. Csak egyes épületelem védelme esetén a fentiekből csak az adott épületrész rá vonatkozó előírását kell figyelembe venni.


(4) A védett értéket érintő építési munkák engedélyezése előtt településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.


(5) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.


(6) Helyi egyedi védett épület bontására csak a teljes műszaki avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület, épületrész bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.


9.§ Helyi egyedi védelem alatt álló műtárgyak, keresztek, emlékek felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.


10.§ (1) A védelem alatt álló értékek jókarbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.


(2) A védelem alatt álló értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.


11.§ (1) Az Önkormányzat a helyi egyedi védelem alá helyezett értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének támogatásának mértékét évente a költségvetési rendeletében határozza meg.


(2) A támogatás adott ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között - a Képviselő Testület állapítja meg.


              12.§ (1) A támogatás pályázat alapján nyerhető el. A Képviselő-testület minden év április 30-ig pályázatot írhat ki, amennyiben az azévi költségvetésben forrást tud biztosítani hozzá és meghatározza a pályázati feltételeket. A kérelmek beérkezésük sorrendjében kerülnek elbírálásra, a támogatás odaítéléséről a Képviselő-testület dönt.


  1. A pályázatot a polgármesterhez kell benyújtani.


(3) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

  1. Amennyiben a munka építési engedély köteles: az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt,
  2. Amennyiben a munka nem engedélyköteles:

ba)       a tervezett felújítás részletes leírását,

bb)      helyszínrajzot,

bc)       az ingatlan tulajdoni lapját,

  1. a megvalósítást szolgáló tételes költségvetést,
  2. a megpályázott munka elkészülésének határidejét,
  3. a megpályázott összeg megjelölését, a felhasználásának tervezett módját és határidejét
  4. előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel.


(4) Csak azok a pályázatok részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtanak be és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.


(5) A támogatás odaítélését követően a pályázat nyertesével megállapodást kell kötni, mely tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait.


(6) A támogatás kifizetésére a támogatott munka elvégzése után benyújtott elszámolást követően kerülhet sor.


(7) A településképi bírság az egyedi védelem alá helyezett értékek felújítása mellett tájékoztató füzetek, kiadványok, megjelentetésére, kiállítások szervezésére, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére, népszerűsítő előadások megtartására és a védelem alá helyezett érték megmentését elősegítő pályázati források lehívására is felhasználható.


(8) Költségvetési forráshiány, vagy a tulajdonos kérésére a közvetlen pénzügyi támogatás helyett az Egyedi helyi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa kérelme alapján a helyi építményadó alóli teljes, vagy részbeni mentességben részesülhet a helyi adókról szóló egyéb jogszabályok szerint.


13.§  (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet az önkormányzat hivatalában.


(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték:

  1. megnevezését, jelenlegi és egykori rendeltetését,
  2. pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
  3. tulajdonos, kezelő, (bérlő) nevét, címét,
  4. helyszínrajzát,
  5. fotódokumentációját,
  6. minden a védelem alá helyezés során keletkezett ügyiratot,
  7. annak leírását, hogy mitől védett a védett érték vagy annak egy része,  
  8. a védelem alapjául szolgáló értékvédelmi javaslatot, örökségvédelmi adatlapot,
  9. az eredeti tervdokumentáció másolatát – ha ez rendelkezésre áll,
  10. a védett érték felmérési terveit – amennyiben ezek beszerezhetők, illetve előállíthatók,
  11. minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart. (pl. védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek másolatát, milyen támogatást kapott).


  1. A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik. 



III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK


3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása


14.§ Településképi szempontból meghatározó területnek minősülnek az alábbi településrészek:

  1. Az „Ófalu” jellegű terület, melyek Pula község Képviselő Testület Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló Rendeletében (továbbiakban R.) Lf-1 jellel jelölt falusias lakóterület építési övezetébe és Vt-1, Vt-2 jellel jelölt településközponti vegyes területbe is sorolt ingatlanok,
  2. A „Náczi-hegy” jellegű területek, melyek az R-ben Mk jellel jelölt Kertes mezőgazdasági területbe sorolt ingatlanok.



IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK


4. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények


15.§ (1) A település teljes igazgatási területén tilos az építmények tetőfedő anyagának zöld, kék, sárga, lila és ezek árnyalatainak megfelelő színezése az anyagától függetlenül.


(2) A település területén az építmények homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, okker árnyalatai, homok- és agyagszín, tégla- és terrakotta vörös színek illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei kivételével más színek nem alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a barna és zöld szín és annak árnyalatai is alkalmazhatók.  


(3) A település területén támfalak természetes anyagútól (terméskő támfal, vagy terméskő borítású támfal) eltérőek nem lehetnek.


(4) Az R szerint külterületen, beépítésre nem szánt – mezőgazdasági terület, birtokközpont kivételével - a drótfonatos kerítésen, vadvédelmi hálón, karámon kívül más kerítés nem építhető.

(5) Az „Ófalu” és „Újfalu” területén (R. szerinti Lf jelű övezetekben) csak max. háromszintes (pince, földszint, tetőtér) épület lehet, max 10 m-es épületszélességgel. A tetőhajlás 38-45 fok közötti lehet, égetett agyagcserép fedéssel.


(6) Az „Ófalu” és „Újfalu” területén (R. szerinti Lf jelű övezetekben) az épületek közterületről látszó falfelületeinek és nyílásai (ablakok, ajtók) arányainak egymással harmóniában és egyensúlyban kell állniuk, így az épület magassága arányosan viszonyuljon a nyílásokhoz, azok hossztengelye függőleges legyen, az ablakok, ajtók egyszerű, szimmetrikus elhelyezésűek legyenek. Ügyelni kell a tömör és áttört felületek arányára a közterületről látszó felületeken (legyen több a falfelület, mint az ablak vagy az ajtó). Az utcai homlokzat ablakai a helyben szokásos középen felnyíló, 2x3 fix osztású legyen.



5. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények (lehatárolása a rajzi mellékletben)


16.§ Az „Ófalu”-falusias jellegű területen az alábbi területi követelmények érvényesek:

  1. A terület építési telkeinek utcafrontján egy épület helyezhető el, kivéve, ha a meglévő történelmileg kialakult állapot ettől eltérő.
  2. Közfunkciót ellátó épületek és épületrészek kivételével – kizárólag magastetős épület építhető 40-45° tetőhajlásszöggel. A mellékfunkciójú épületek, melyek az utcafrontról nem láthatók 30-45 fok közötti tetőhajlással építhetők.
  3. A homlokzatokon alkalmazni kell a szokásos sarkokon, éleken és a nyílások körüli vakolathúzásokat. Az épület oromfalán csak a hagyományos formavilágú vakolatdíszek helyezhetők el.
  4. A homlokzat csak vakolt – festett (meszelt) felületű lehet. A lábazat tégla-, soros rakású terméskőburkolatú illetve festett lehet. Az oromfal anyaga lehet falazott, a homlokzattal megegyező homlokzatképzésű, natúr téglával rakott „macskalépcsővel” legalább az utcai oromfalon.
  5. A területen egyes épületek jellemző homlokzati falfelületének színezésénél – a környezethez való illeszkedés érdekében – csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, természetes építőanyagok alkalmazása esetén azok természetes színei is alkalmazhatók.
  6. A tetőfedés anyaga csak hagyományos natúr, vörös illetve piros égetett agyagcserép, illetve természetes pala, nád lehet, közfunkciót ellátó épületek esetén kivételesen korcolt fémlemez is alkalmazható.
  7. Az épületek közterületről látszó falfelületeinek és nyílásai (ablakok, ajtók) arányainak egymással harmóniában és egyensúlyban kell állniuk, így az épület magassága arányosan viszonyuljon a nyílásokhoz, azok hossztengelye függőleges legyen, az ablakok, ajtók egyszerű, szimmetrikus elhelyezésűek legyenek. Ügyelni kell a tömör és áttört felületek arányára a közterületről látszó felületeken (legyen több a falfelület, mint az ablak vagy az ajtó). Az utcai homlokzat ablakai a helyben szokásos középen felnyíló, 2x3 fix faosztású legyen.
  8. Tetőtér beépítésekor a tetőablakok a tetősíkra vetített felület legfeljebb 10%-án lehetnek.
  9. Az épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épület magasságához (utcai homlokzatoknál azokét 1,0 m-nél nagyobb mértékben nem haladhatja meg). Az épület arányok megőrzése végett tetőtér beépítésnél a térdfal magassága a 40 cm-t nem haladhatja meg még akkor sem ha a 4,2 m-es építménymagasság ezt megengedné. Lejtős terepen az épület utcavonali és hátsókerti homlokzata között 1,5 m-nél nagyobb homlokzatmagasság különbség nem lehet.
  10. A lakóépület szélessége legfeljebb 8,0 méter lehet.
  11. Keresztszárny vagy keresztpajta csak a történelmileg kialakult keresztpajta sor vonalában építhető zártsorúan.
  12. A közfunkciót ellátó épületek kivételével a tető nem állhat 4 síknál többől.
  13. A meglévő terep 1 métert meghaladó mértékben való rendezése nem megengedett.
  14. Az övezet telkeit a közterülettel határos telekhatáron a helyben kialakult anyag és formavilágú max. 160 cm magas kerítéssel lehet bekeríteni. Tömör kerítés csak a térségre jellemző mészkőből soros rakással építhető és min. 30%-ában futó növénnyel befuttatva. Fa anyagú kerítés min. 30%-os áttörtségű lehet és csak lazúros felületkezelést kaphat a fa eredeti színéhez közelálló színben. Egyéb kerítés min. 50% áttörtségű lehet max. 60 cm magas tömör a térségben szokásos soros rakású mészkő lábazattal. Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint oldal és hátsókertben építendő kerítés magassága nem haladhatja meg a 1,80 m-t. A Fő u. felől 12 m-nél keskenyebb telkeknél megengedett az utcafronti zártsorú beépítés is.
  15. A megengedett szintszám max. 2 (alápincézhető földszint + nem kiemelt tetőtér)
  16. Erkély, lodzsa, utcafronti garázskapu nem építhető.
  17. Az épületek közterületről látható homlokzatán antenna, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el.

r)     Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül klímaberendezés, szellőző csak az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, az csak az épület egyéb homlokfalára telepíthető, napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető.

s)    Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, a telkek udvarán, az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.

t)     Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

u)    Beépítési móddal, építési hellyel kapcsolatos kötelező előírás, hogy az építményt az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében.

v) Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,5 m2 méretű cégfelirat helyezhető el úgy, hogy:

va) megjelenésével, színezésével, méreteivel ne okozzon esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban, és

vb) a cégfelirat nem adhat ki zajt, mesterséges fényt, és

vc) új építmény építésénél, meglévő építmény átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégfelirat elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el, alakítható ki.

17.§ A „Náczi-hegy” jellegű területen az alábbi területi követelmények érvényesek:

  1. Az utcafronti épület csak oromfalas kialakítású lehet.
  2. Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül klímaberendezés, szellőző csak az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, az csak az épület egyéb homlokfalára telepíthető, napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető.
  3. Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, a telkek udvarán, az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.
  4. Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
  5. A területen csak hálókerítés építhető. Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,6 m lehet. Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint oldal és hátsókertben építendő kerítés magassága nem haladhatja meg a 1,80 m-t.
  6. Beépítési móddal, építési hellyel kapcsolatos kötelező előírás, hogy az építményt az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében.


18.§ A „Náczi-hegy” jellegű területen az alábbi egyedi követelmények érvényesek:

  1. Az övezetben kizárólag a hagyományos Balaton-felvidéki helyi építészeti jellemzőket magán viselő, vagy azzal harmonizáló épületek helyezhetők el, az épületek kizárólag:

aa) hagyományos falazó anyagokból (tégla, kő, vályog) lehetnek,

ab) történelmileg kialakult színezéssel (fehér, sárga, nyers vakolatszín, szürke) színezhetők,

ac) a nyeregtetős kialakítással (40 – 45 fokos tetőhajlással) készülhetnek, de az épület alapterületének 30%-át meg nem haladó, jellemzően közterületről nem látszó részén, 40°-nál kisebb tetőhajlásszög is kialakítható.

ad) lejtőre merőleges tetőgerinccel helyezhetők el,

ae) nádfedéssel, natúr cserépszínű vagy piros cserép- vagy zsindelyfedéssel láthatók el,

af) erkély, tetőtéri terasz nélkül épülhetnek.

ag) Az épületek közterületről látszó falfelületeinek és nyílásai (ablakok, ajtók) arányainak egymással harmóniában és egyensúlyban kell állniuk, így az épület magassága arányosan viszonyuljon a nyílásokhoz, azok hossztengelye függőleges legyen, az ablakok, ajtók egyszerű, szimmetrikus elhelyezésűek legyenek. Ügyelni kell a tömör és áttört felületek arányára a közterületről látszó felületeken (legyen több a falfelület, mint az ablak vagy az ajtó).

  1. Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,5 m2 méretű cégfelirat helyezhető el úgy, hogy:

ba) megjelenésével, színezésével, méreteivel ne okozzon esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban, és

bb) a cégfelirat nem adhat ki zajt, mesterséges fényt, és

bc) új építmény építésénél, meglévő építmény átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégfelirat elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el, alakítható ki.



6. Az egyéb jellegű területekre vonatkozó sajátos előírások

(lehatárolás a rajzi mellékletben)


19.§ Az „Újfalu” jellegű területek (R. szerinti Lf-2, Lke övezetben) az alábbi egyedi követelmények érvényesek

  1. A területen az épületek csak magastetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 37o-nál alacsonyabb, 45o-nál meredekebb nem lehet.
  2. Az övezetben égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb pikkelyszerű héjalástól eltérő nem lehet.
  3. Az épületek gerincmagassága felfelé nem térhet el 1 m-nél nagyobb mértékben a szomszédos épületek átlagos gerincmagasságától. Utcai homlokzatszélessége a 9,0 m-t nem haladhatja meg.
  4. Az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani a használatba vételi engedély megkéréséig a jelen rendelet 3. mellékletében megadott növénylistából választva.

(5) Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést.

(6) Foghíj beépítés esetén az épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épület és a környezeti átlag magasságához.


20.§ Az Erdő jellegű területeken az alábbi egyedi követelmények érvényesek

(1) Gazdasági rendeltetésű erdőterületen kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (pl: erdészház, közösségi vadászház, legfeljebb 1,8 m magas, áttört kialakítású vadvédelmi célú kerítés) építhető, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja.

(2) Védett rendeltetésű erdőterületeken a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természet közeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Erdőtelepítés, erdőfelújítás során kizárólag őshonos fafajok alkalmazhatók.

(3) Az épületek, építmények kizárólag tájba illő, hagyományos szerkezetűek, magastetős, 35°-45° tető hajlásszögűek lehetnek. Az épületek maximális szélessége 12 m lehet.

21.§ A Mezőgazdasági jellegű területeken az alábbi egyedi követelmények érvényesek

(1) Az egyes övezetekben bármilyen rendeltetésű épület kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építészeti kialakítással, magastetővel létesíthető.

(2) A 100 m2-nél nagyobb homlokzati felületek tagoltan alakíthatók ki.

(3) Kerítés kizárólag élősövényből létesíthető, kivéve az erdővel határos mezőgazdasági területeket, ahol legfeljebb 1,8 m magas, áttört kialakítású vadvédelmi célú kerítés építhető.

(4) Vízfolyások mentén 50-50 m-es sávban épületek, építmények nem helyezhetők el, a gyep művelésű területhasználat megőrzendő.

(5) A R. szerinti Védendő tájhasználatú övezetben:

a) nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi természeti állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

b) Az övezetben nyilvános illemhely, önálló reklámhordozó nem helyezhető el.

c) Az övezetben kerítések nem létesíthetők.

(6) A R. szerinti Árutermelési övezetben:

a) Terményszárító, silótorony, takarmánykeverő, és víztorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhető, azonban a 10 m-nél magasabb építmények környezetbe illesztését az engedélyezési tervhez mellékelendő látványtervvel kell igazolni.

b) Tanyagazdaság épületei, építményei és a hozzájuk tartozó udvar, szérűskert számára a telken belül területet kell elkülöníteni (tanyaudvar), amely nagysága nem haladhatja meg a 6000 m2-t.

c) A tanyaudvar körül kerítés csak fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból készíthető. Tömör kerítés az övezetben nem létesíthető.

d) Az övezetben lévő ex lege védett források, lápok zavartalan állapotban őrzendők meg, a területek mezőgazdasági hasznosítása során ezeket a területrészeket változatlan állapotban kell megtartani.


7. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése


22.§ (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:

  1. településképi szempontból meghatározó területek (Ófalu, Náczi-hegy),
  2. műemlék területe, műemléki környezet területe,
  3. temető területe,
  4. régészeti lelőhely területe,
  5. Natura 2000 terület,
  6. országos ökológiai hálózat mag-, folyosó és pufferterülete,
  7. helyi jelentőségű természetvédelmi terület,
  8. az R-ben erdőterületként szabályozott területek,
  9. a törvény erejénél fogva védett források területe,
  10. tájképvédelmi terület.


(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek jelen § szerint az (1) bekezdés alá nem tartozó területek.


 (3) A belterület és a beépítésre szánt új fejlesztési területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. Amennyiben a területen nincsen meglévő föl feletti vezetésű villamos energia hálózat, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni, kivéve az „elektronikus hírközlésről” szóló törvény szerinti eseteket.


 (4) Belterületi építési övezetek területein antenna csak meglévő építményre telepíthető közterületről nem látható építményrészre.




8. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények


23.§ (1) Az Ófalu, az Újfalu és a Náczi-hegy jellegű területeken csak egységes megjelenésű információs vagy más célú berendezés helyezhető el.


(2) A település területén óriásplakát, építési reklámháló, fényreklám, zajreklám nem helyezhető el.


(3) A reklámok közterületen és magánterületen történő elhelyezését szabályozó jogszabályokban meghatározott tilalmak és rendelkezések alól az önkormányzat polgármestere eltérést engedhet az alábbi feltételek esetén:

a) a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges, és

b) legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra

történik a reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése.



V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

9. Rendelkezés a szakmai konzultációról


24.§ A nem engedélyköteles építési tevékenység megkezdését megelőzően az építtető köteles a tervezett építési tevékenységgel kapcsolatosan településkép-védelmi tájékoztatást kérni és szakmai konzultációt kezdeményezni az önkormányzatnál.


25.§ (1) A szakmai konzultáció során kiállított emlékeztetőnek tartalmaznia kell azt, hogy a benyújtott arculati terv szerint a tervezett építmény elhelyezése, építése az élő, élettelen természetes, és meglévő épített környezethez illeszkedik-e vagy sem.

  1.  A szakmai konzultáció a település polgármesterének feladata, szükség esetén a települési főépítész bevonásával. Az emlékeztető csak azt követően adható ki a kérelmező részére, ha azt előzetesen a polgármester jóváhagyta.


VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

10. A véleményezési eljárással érintett építmények köre


26.§ Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni Pula község teljes közigazgatási területén valamennyi, a külön Korm. rendeletben meghatározott építési engedély köteles építési tevékenységek tekintetében.



11. A véleményezési eljárás részletes szabályai

27.§ (1) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a főépítész szakmai állásfoglalása képezi.


(2) A településképi véleményezési eljárást az építtető, vagy a tervező a rendelet 2. melléklete szerinti kérelemben terjesztheti elő, az abban felsorolt mellékeltek benyújtásával.


(3) A főépítész csak a hiánytalanul összeállított tervdokumentációt véleményezi.


(4) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

  1. a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének;
  2. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit;
  3. több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén

ca)       biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága;

cb)       a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.


(5) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

  1. a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát;
  2. az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését. 


(6) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

  1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez;
  2. a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival;
  3. a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá 
  4. a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.


(7) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy:

  1. a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata:

aa)       korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát;

ab)       korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát;

ac)       megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően

ad)      a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,

  1. az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.


VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

12. A bejelentési eljárással érintett reklámhordozók köre


28§ Településképi bejelentési eljárást folytat le a polgármester Pula teljes közigazgatási területén - közterületről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről vagy közforgalom által használt területről látható – reklám, reklámhordozó, cégfelirat elhelyezése esetén.


29.§ (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben esztétikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) Részletes vizsgálati szempontok:

a)    nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát,

b) megjelenésével, színezésével, méreteivel nem okoz-e esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban,

c) az épület, kerítés homlokzati architektúrájához illeszkedik e.

30.§ A településképi bejelentési eljáráshoz csatolni kell a reklámnak, reklámhordozónak, cégismertető feliratnak a 33.§ (2) bekezdés szerinti vizsgálatot lehetővé tevő műszaki leírását és látványtervét.


VIII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG


13. A településképi kötelezési eljárás


31.§ (1) A polgármester a rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében - a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai alapján – kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki.


(2) A kötelezési eljárás lefolytatható különösen építési tevékenységgel összefüggésben megtartott szakmai konzultáció eredményeképpen kiadott emlékeztetőben foglalt, a településképi véleményben foglalt településképi követelmény figyelmen kívül hagyásával megvalósult építés esetén. Kötelezési eljárás lefolytatható úgy is, hogy azt nem előzte meg szakmai konzultáció, településképi véleményezési eljárás.


(3) A kötelezési eljárás lefolytatható hivatalból, vagy kérelemre.


(4) Kötelezési eljárást kezdeményező kérelem az önkormányzatnál írásban nyújtható be, és a kérelemben meg kell jelölni, hogy a rendelet mely szakaszában foglalt településképi követelmény nem teljesülése miatt történik a kezdeményezés.


(5) A polgármester a tényállás tisztázása során köteles beszerezni a települési főépítész szakmai állásfoglalását.


(6) A településképi kötelezés irányulhat építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására.


14. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke


32.§ (1) A polgármester településképi bírságot szab ki a lefolytatott településképi kötelezési eljárás során a magatartás elkövetőjével szemben, amennyiben megállapítja, hogy az építési tevékenységre a korábban kiadott szakmai konzultáció eredményeképpen kiadott emlékeztetőben vagy a településképi véleményezési eljárás során kiadott véleményben foglalt településkép követelmény megsértésével került sor.

(2) A polgármester településképi bírságot szab ki azzal szemben, aki a lefolytatott  településképi kötelezési eljárás során kiadott településképi kötelezést tartalmazó jogerős határozatban foglalt kötelezettségét nem teljesíti.

(3) A településkép bírság legmagasabb összege 1 000 000,-Ft. A településképi bírság a jogsértő állapot előírt határidőn belüli megszüntetésének elmulasztása miatt ismételten is kiszabható.

(4) A településképi bírságot kiszabásakor a polgármester mérlegeli a jogsértő magatartás súlyát, különösen a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértés ismételtségét, időtartamát. A polgármester a bírság kiszabása során köteles beszerezni a települési főépítész szakmai állásfoglalását a településkép védelméhez fűződő érdeksérelem mértékének megállapítása érdekében.

(5) A befolyt településképi bírságot az önkormányzat költségvetésében elkülönítetten kezeli. A befolyt bírság összege kizárólag a közterületek, utak járdák felújítására, fejlesztésére, építésre, továbbá a helyi egyedi védelem alatt álló építmények megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének támogatása érdekében a Környezetvédelmi Alap bevételének növelésére lehet felhasználni. A Képviselő-testület évente a költségvetési rendelet megalkotásával egyidejűleg dönt az előző évben befolyt településképi bírság felhasználásáról.



IX. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK


15. Hatálybalépés


33.§ (1) E rendelet 2017. december 31-én lép hatályba.


(2) A rendelet rendelkezéseit a rendelet hatályba lépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni.


16. Átmeneti rendelkezések

34.§ Hatályát veszti:


a)  Pula Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi jelentőségű védett természeti terület védettségének fenntartásáról szóló 17/2007.(XII.28.) önkormányzati rendelete,

b) Pula Község Önkormányzata Képviselő-testületének Pula helyi értékeinek védelméről szóló 6/2005.(VII.28.) önkormányzati rendelete.



               Szenger István Bálint                                          dr. Weller-Jakus Tamás

                      polgármester                                                                jegyző



Záradék:


Jelen rendelet Pula községben 2017. december 14. napján kihirdetésre került!


                                                                                             Dr. Weller-Jakus Tamás

                                                                                                             jegyző



1. melléklet a  14/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelethez


Helyi jelentőségű védett terület


A

B

C

D

E

F

Ssz

Cím

Ház sz.

Hrsz

Funkció

Megjegyzés

1.

Pula


069/11, 26/G erdőrész-leten

Kinizsi-forrás helyi jelentőségű védett természeti terület

2 ha nagyságban a területen található értékes növényzet megőrzése és a források vizének összegyűjtésére szolgáló épített medence megőrzése.

2.

Pula


036/3.

Nagy Sás – tó

a területen található értékes növényzet megőrzése

3.

Pula


036/3.

Kis Sás – tó

a területen található értékes növényzet megőrzése

4.

Pula


05.

Gejzírkúp

a terület természetileg kialakult arculatának megőrzése

5.

Pula


052/2.

Középkori halastó gátja

a terület természetileg kialakult arculatának megőrzése



Helyi védelem alatt álló épületek, épületrészek


A

B

C

D

E

F

Ssz

Cím

Ház sz.

Hrsz

Megnevezés

Védett érték

1.

Pula, Fő utca


109.

lakóház

homlokzat

2.

Pula, Fő utca


79/2.

lakóház

homlokzat

3.

Pula, Fő utca

36.

37/2.

Falumúzeum

homlokzat,

4.

Pula, Fő utca

30.

33.

lakóház (Zékány-ház)

homlokzat,

5.

Pula, Fő utca

37.

38/9.

lakóház (Reményi-ház)

homlokzat,

6.

Pula, Fő utca


21/3.

lakóház

homlokzat

7.

Pula, Fő utca


16/3.

lakóház

homlokzat

8.

Pula, Fő utca


15/3.

lakóház

homlokzata

9.

Pula, Fő utca


10/3.

lakóház

homlokzat

10.

Pula, Fő utca


9.

lakóház

homlokzat

11.

Pula, Fő utca


5/3.

lakóház

homlokzat

12.

Pula, Fő utca


4.

lakóház

homlokzat

13.

Pula, Fő utca


1.

lakóház

homlokzat

14.

Pula, Fő utca


83.

lakóház

homlokzat

15.

Pula, Fő utca


86.

lakóház

homlokzat

16.

Pula, Fő utca


98/1.

lakóház és melléképület

homlokzat

17.

Pula, Fő utca


102.

melléképület

homlokzat

18.

Pula, Fő utca


103/3.

lakóház és melléképület

homlokzat

19.

Pula, Fő utca


73.

lakóház

homlokzat

20.

Pula, Fő utca

60.

72.

lakóház

homlokzat

21.

Pula, Major utca


67.

lakóház

homlokzat

22.

Pula, Kis utca


48.

kastély

homlokzat,

23.

Pula, Kis utca


54.

lakóház

homlokzat

24.

Pula, Fő utca


107.

melléképület

homlokzat,

25.

Temető


074.

Ravatalozó

homlokzat,



Helyi védelem alatt álló növényzet              


A

B

C

D

E

F

Ssz

Cím

Ház sz.

Hrsz

Megnevezés

Védett érték

1.



037/1.

Idős bükk

növényzet

2.



037/1.

Kő-hegy egyedi növényértékei

növényzet

3.



036/3.

Hagyásfás legelő

növényzet

4.



018.

Jelentős fasor

növényzet

5.



069/4.

Kilátószikla sziklagyepe

növényzet

6.



054.

Tálodi rét

növényzet




2. melléklet a 14/2017. (XII.14.) önkormányzati rendelethez



KÉRELEM


1. Kérelmező/építtető neve:…………………………………………………………………….

2. Kérelmező/építtető címe: …………………………………....................................................

3. Levelezési cím: ………………………………………………………………………………

4. A tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helye: …………………………….

5. Az érintett telek helyrajzi száma:……………………………………………………………


Melléklet: Építészeti műszaki tervdokumentáció

(Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

a) helyszínrajzi elrendezés ábrázolása, a szomszédos beépítés bemutatása, védettség lehatárolása, terepviszonyok megjelenítése szintvonalakkal,

b) településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás, utcakép, illeszkedés ábrázolása (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is),

c) reklámelhelyezés ábrázolása,

d) rendeltetés meghatározása, valamint

e) rövid műszaki leírás a különböző védettségek bemutatásával, a telepítésről és az építészeti kialakításról.)


A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmet papíralapon kell benyújtani, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre fel kell tölteni, melyhez a polgármesternek hozzáférést kell biztosítani.

ÉTDR azonosító:……………………………………………………………….


Tájékoztatás: A polgármester a döntését a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül küldi meg a kérelmező nevére és címére, illetve kerül feltöltésre az elektronikus tárhelyre. A polgármester véleményében:

 a)engedélyezésre - feltétellel vagy anélkül - javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy

b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha

ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg az e rendeletben meghatározottaknak, vagy

bb) a tervezett építési tevékenység nem felel meg az e rendeletben foglalt településképi követelményeknek.

A polgármester véleménye tartalmazza:

a) a kérelmező (építtető) adatait,

b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,

c) a véleményt és annak részletes indoklását.

A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.


Dátum:……………………………………….


Aláírás:……………………………………..



3. melléklet a 14/2017. (XII.14.) önkormányzati rendelethez


A település településképi szempontból meghatározó területén telepíthető növények jegyzéke


Fűfélék:

francia perje (Arrhenatherum elatius)

karcsú fényperje (Koeleria cristata)

prémes gyöngyperje (Melica ciliate)

sziklai csenkesz (Festuca pseudodalmatica)

kései perje (Cleistogenes serotina)

vékony csenkesz (Festuca valesiaca)

százszorszép (Bellis perennis)

vajszínű ördögszem (Scabiosa ocroleuca),

kakukkfű (Thymus sp)

veronika fajok (Veronica sp)

hasznos földitömjén (Pimpinella saxifraga)

fehér here (Trifolium repens)

török hóvirág (Galanthus elwesii) 

széles levelű salamonpecsét (Polygonatum latifolium)

illatos ibolya (Viola odorata)

gyöngyvirág (Convallaria majalis)


Alacsony növésű szegélyvirágok:

porcsinrózsa (Portulaca grandiflora)

petúnia (Petunia hybrida)

árvácska (Viola wittrockiana)

körömvirág (Calendula oficinalis)

jácintok (Hyacinthus sp)

lila sáfrány (Crocus vernus)

fehér nárcisz (Narcissus poeticus)

aranysáfrány (Crocus aureus)

csupros nárcisz (Narcissus pseudonarcissus)

kék nőszirom (Iris germanica)

tazetta nárcisz (Narcissus. tazetta)

pompás nárcisz (Narcissus incomparabilis)

törökszegfű (Dianthus barbatus)

törpe bársonyvirág (Tagetes patula)

kerti szegfű (Dianthus caryophyllus)

búzavirág (Centaurea cyanus)

habszegfű fajok (Silene sp.)

szikla-bőrlevél (Bergenia crassifolia)


Magasabb kerti virágok:

nefelejcs (Myosotis silvestris)

tornyos harangvirág (Campanula pyramidalis)

ezüstös pipitér (Anthemis biebersteiniaia)

kerti margaréta (Chrysanthhemum maximum)

estike (Hesperis matronalis)

mezei margaréta (C. leucantheum)

erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris)

kerti szarkaláb (Consolida ajacis)

fehér liliom (Lilium candidum)

japán árnyliliom (Hosta lancifolia)

tűzliliom (Lilium bulbiferum)

pálmaliliom (Yucca filamentosa)

tulipánfélék (Tulipa sp.)

bugás lángvirág (Phlox paniculata)

oroszlánszáj (Antirrhinum majus)

kerti fátyolvirág (Gypsophila elegans)

bárányfarok (Amaranthus hypochondriacus)

nagy meténg (Vinca major)


Kerti díszként is használható fűszer- és gyógynövények:

izsóp (Hypossus officinalis)

levendula (Lavandula angustifolia)

rozmaring (Rosmarinus officinalis)

kerti ruta (Ruta graveolens)

orvosi zsálya (Salvia officinalis)

kakukkfű fajok (Thymus serpyllum, T. sp.)

bazsalikom (Ocymum basalicum)

szurokfű (Origanum vulgare)


Kerítést kísérő díszcserjék:

kerti madárbirs (Cotoneaster horizontalis)

tűztövis (Pyracantha coccinea)

egybibés galagonya (Craetegus monogyna)

nyári orgona (Buddleia davidii)

mályva (Hibiscus siriacus)


Felkúszó és lecsüngő növényzet (támfalra, kerítéshez, kőfal elé):

trombita folyondár (Campsis radicans)

sarkantyúka (Tropaeolum majus)

tatár lonc (Lonicera tatarica)

magyar lonc (Lonicera tellmaniana)

borostyán (Hedera helix)

kék hajnalka (Ipomoea tricolor)

ligeti szőlő (Vitis silvestris)

bíboros hajnalka (Ipomoea purpurea)

lila akác (Wisteria sinensis)


kőfalakat, támfalakat élénkítő növényzet (a kúszónövényekkel együtt alkalmazva):

sziklai ternye (Alyssum saxatile)

fehér varjúháj (Sedum album)

rózsás kövirózsa (Sempervivum marmoreum)

borsos varjúháj (Sedum acre)


A lakótelek fái:

Javasolt gyümölcsfák és cserjék:

dió (Juglans regia)

kajszibarack (Prunus armeniaca)

őszibarack (Prunus persica)

mandula (Prunus dulcis)

szilva (Prunus domestica)

meggy (Prunus cerasus)

cseresznye (Cerasus sp.)

alma (Malus domestica)

körte (Pyrus communis)

eperfa (Morus alba)

szőlő (Vitis vinifera)

füge (Ficus carica)

málna (Rubus ideaus)

piros ribizli (Ribes spicatum)

egres (Ribes uva-crispa)

mogyoró (Corylus avellana)


A lakóházat, tornácot, falmélyedéseket cserepes dísznövények:

muskátli (Pelargonium zonale)


Közterületek, parkok növényzete:

kislevelű hárs (Tilia cordata)

vadgesztenye vagy bokrétafa (Aesculus hippocastanum)

molyhos tölgy (Quercus pubescens)

kocsánytalan tölgy (Quercus petrae)

mezei juhar (Acer campestre)

mezei szil (Ulmus minor)

magas kőris (Fraxinus exceksior)

virágos v. mannakőris (Fraxinus ornus)

madárberkenye (Sorbus aucuparia)

rezgő nyár (Populus tremula)

nyír (Betula pendula)

eperfa (Morus alba)

madárbirs (Cotoneaster sp.)

cserszömörce (Cotinus coggygria)

egybibés galagonya (Crataegus monogyna)

kecskerágó (Euonymus sp.)

veresgyűrű som (Cornus sanguinea)

kökény (Prunus spionosa)

közönséges fagyal (Ligustrum vulgare)

mogyoró (Corylus avellana)


Rajzi melléklet a 14/2017. (XII.14.) önkormányzati rendelethez


A településképi szempontból meghatározó területek és egyéb jellegű területek lehatárolása



Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!