nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Velence Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2017 (IX.7.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2017-12-02 -tól
Velence Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2017 (IX.7.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatáról

Velence Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésben, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbiakat rendeli el:


I. Fejezet


Általános rendelkezések


1. Az önkormányzati rendelet célja


1. §


A közterületek használatát Velence Város Önkormányzata a közösségi igények kielégítése érdekében, a tulajdonosi jogainak érvényesítésével összhangban tartja fenn. A rendelet célja,

hogy


a) meghatározza a közterület rendeltetéstől eltérő használatának rendjére vonatkozó szabályokat, figyelemmel a helyi adottságokra, a lakossági igényekre, a műemlékvédelmi, idegenforgalmi, közegészségügyi, köztisztasági, közlekedésbiztonsági, valamint a városrendezési szempontokra, valamint


b) megállapítsa a közterület-használati díj mértékét és fizetésének módját,


c) megakadályozza és szankcionálja az engedély nélküli, valamint az engedélytől eltérő közterület-használatot.


2. Az önkormányzati rendelet hatálya


2. §


(1) Jelen rendelet területi hatálya Velence Város közigazgatási területének valamennyi közterületére kiterjed.


(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya


a) a Velence Város parkolási rendjéről szóló önkormányzati rendelet által szabályozott közterület-használatra,


b) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvények közterület használatára,


c) a törvényesen elismert egyházak és vallási tevékenységet végző szervezetek körmeneteire,


d) a közterületen történő túlépítés eseteire.


(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden olyan magán- és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, egyéb szervezetre, aki (amely) jelen rendeletben foglaltak szerint Velence Városában közterületet használ.


3. §


Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában jelen rendelet alkalmazása tekintetében Velence Város Önkormányzatát (a továbbiakban: Önkormányzat) és intézményeit alanyi mentesség illeti meg.



3. Értelmező rendelkezések


4. §


Jelen rendelet alkalmazása szempontjából


a) közterület: Velence Város közigazgatási területén belül közterületnek minősül a közhasználatraszolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat,


b) építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti építmény,


c) épület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti épület,


d) jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is,


e) gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár és a villamos nem minősül gépjárműnek,


f) gépkocsi: olyan gépjármű, amelynek négy vagy több kereke van,


g) személygépkocsi: személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben - a vezető ülését is beleértve - legfeljebb 9 állandó ülőhely van,


h) üzemképtelen jármű:


ha) hatósági jelzéssel nem rendelkező azon jármű, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt,


hb) a baleset folytán megsérült és elhagyott jármű,


hc) a műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan jármű,


i) hirdetés: minden olyan figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ, amely valamely áru kelendőségének növelésére vagy szolgáltatás igénybevételére, annak fokozására irányul, illetve valamely kereskedelmi vagy fogyasztói tevékenységet népszerűsít,


j) Hirdetmény: minden olyan közérdekű tájékoztatás, információ, amely kereskedelmi, fogyasztási tevékenységgel sem közvetlenül, sem közvetve nem hozható összefüggésbe, és a lakosság részére közérdekű információt közvetít,


k) Reklámtábla:


ka)  hirdetőtábla: hirdetmények, közlemények elhelyezésére szolgáló, közterületről látható építmény vagy hirdetővitrin,


kb) egyedi címfestett tábla: olyan rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú hirdető berendezés, amely a gazdasági, kereskedelmi, szolgáltatói tevékenységet végzők tevékenységéről, telephelyéről, megközelíthetőségéről ad információt,


kc) city-light: változó tartalmú hirdetések elhelyezésére alkalmas egy- vagy kétoldalú világító hirdető berendezés,


kd) óriásplakát: változó tartalmú, általában kereskedelmi célú hirdetések elhelyezésére alkalmas, 8 m2 vagy annál nagyobb felületű reklámberendezés,


ke)  megállító tábla: valamely üzlet, vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó, közvetlenül az üzlet, vállalkozás előtt elhelyezett ideiglenes hirdetőeszköz,


kf) totemoszlop: általában autószalonok, benzinkutak, bevásárlóközpontok bejáratánál elhelyezett oszlop, amelynek magassága a 3 métert meghaladja,


kg) információs táblarendszer: egységes kialakítású tájékoztató reklámeszköz, amelynek célja a helyi kereskedelmi, szolgáltató és egyéb tevekénységet folytató cégek egységes reklámozása,


kh) fényreklám: rendszerint az épületek tetején vagy homlokzatán elhelyezett, saját fényforrással rendelkező, világító felületű, reklám célokat szolgáló felirat, ábra,


ki)  transzparens: építményen kifeszített vagy építmények között átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó,


kj) építési reklámháló: homlokzatot érintő építési tevékenység esetén a homlokzat előtti állványra rögzített, reklámfelületként is használt védőháló.


l) választási plakát: a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott hirdetés,


m) helyi közút: a települési önkormányzat tulajdonában lévő közút,


n) köztárgy: közterületen álló, illetőleg egyébként közhasználatra szolgáló művészeti, kegyeleti szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertészeti stb. műtárgy, illetőleg utcabútor,


o) üzlet: helyileg körülhatárolt, tartós használatra épült, helyhez kötött, rendszeresen nyitva tartó kiskereskedelmi árusítóhely,


p) árusító és egyéb fülke (pavilon): olyan, bármikor könnyen összeszerelhető elemekből készült, illetve könnyen eltávolítható, szabadon álló vagy telepített környezetébe illeszkedő földszintes ingóság, amely a talajjal nincs egybeépítve, és az időszakos emberi tartózkodás, használat feltételeit biztosítja,


q) közterület rendeltetésszerű használata: a közterületnek minősülő területeken közlekedés, pihenés, sportolás.


5. §


A közterületet rendeltetésének megfelelően, állagának sérelme, forgalmának veszélyeztetése nélkül az általános magatartási szabályok betartásával mindenki szabadon használhatja.


II. Fejezet


A közterületek rendeltetéstől eltérő használata


6. §


(1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához – a jelen rendeletben meghatározott feltételek alapján – engedély szükséges. A jelen rendeletben foglaltak alapján kiadott engedély nem pótolja a külön jogszabályban előírt bejelentési, engedélyezési, hozzájárulási kötelezettséget.


(2) Közterület-használati engedély szükséges:


a) a közterületbe nyíló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, hirdető berendezés, továbbá cég- és címtábla elhelyezésére,


b) vendéglátó-ipari kitelepüléshez,


c) árusító pavilon elhelyezéséhez,


d) árubemutatás céljára reklámozási célú áru kirakásához, valamint közterületen történő kereskedelmi árusításhoz,


e) közterületen lévő vagy közterületbe benyúló árusító automata, egyéb árusító berendezés elhelyezéséhez,


f) mozgóbolt üzemeltetéséhez, mozgóárusításhoz,


g) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag kihelyezéséhez, valamint építési munkaterület létesítéséhez,


h) 1,1 m3 űrtartalomnál nagyobb vagy nem szabványos hulladékgyűjtő edény elhelyezéséhez, ha az elhelyezés más módon nem lehetséges,


i) mutatványos tevékenység gyakorlásához,


j) ünnepi rendezvény, kiállítás, technikai bemutató, valamint alkalmi vásár, sport és kulturális rendezvény céljára,


k) tevékenységüket árusítással egybekapcsoltan végző művészek működéséhez.


7. §


Nem szükséges közterület-használati engedély


a) a közterületnek az Önkormányzat által történő igénybevételéhez,


b) a sajtó munkatársainak a tájékoztatási feladatuk ellátásához szükséges mértékben,


c) tüzelőanyag, valamint bútorok és egyéb háztartási felszerelések rakodásához és tárolásához, feltéve, hogy a tárolás a 48 órát nem haladja meg és a közlekedést nem akadályozza,


d) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányítását szolgáló berendezések elhelyezéséhez,


e) a közterületen, illetőleg az az alatt vagy felett elhelyezett távközlési kábelek, közművezetékek hibaelhárítása érdekében végzett munkához, feltéve, hogy a munka végzése nem jár együtt a közút felbontásával,


f) a szervezett lomtalanítás időtartamára kihelyezett lom tárolásához.


8. §


Nem adható közterület-használati engedély:


a) a 6. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével közutak (járdák) nem közlekedési célú igénybevételére,


b) sérült, roncs és forgalomból kivont jármű, gépjármű közterületen történő tárolására, továbbá 3500 kg össztömeget meghaladó súlyú jármű (autóbusz, tehergépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, járműszerelvény, nehéz-pótkocsi lakókocsi, munkagép) közterületen való tárolására,


c) a háztartási és egyéb szilárd hulladék lerakásához, valamint kerti hulladék (falomb, faág, gally, cserje- és díszcserje ága és levele, szőlő, gyümölcsfa nyesedéke, egyéb növényi maradványok) elhelyezésére,


d) a zajos, bűzös, füsttel, korommal vagy gőzzel járó, sugárzó tűz- és robbanásveszélyes, valamint a lakosság nyugalmát egyébként zavaró tevékenység gyakorlásához, veszélyes hulladék lerakásához,


e) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezéséhez,


f) olyan tevékenység gyakorlásához, amelynek közterületen való folytatását jogszabály nem teszi lehetővé.


III. Fejezet


A közterület használatára vonatkozó engedélyezési eljárás általános szabályai


9. §


(1) Az önkormányzati tulajdonú közterület rendeltetéstől eltérő használatának engedélyezése a polgármester hatáskörébe tartozik.


(2) Amennyiben a közterület-használat olyan közterületre vonatkozik, amely a helyi közúthálózatba tartozik, a közterület-használat engedélyezése előtt kérni kell a közút tulajdonosának hozzájárulását.


10. §


A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. A kérelem benyújtása a közterület-használat megkezdésére nem jogosít.


11. §


A közterület–használati engedély iránti kérelmet az 1. mellékletben előírt formanyomtatványon kell benyújtani.


IV. Fejezet


A közterület-használati engedély tartalmi előírásai


12. §


(1) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell:


a) az engedélyező megnevezését, az ügy számát, tárgyát és előadóját,


b) az engedélyes nevét, lakóhelyét vagy székhelyét,


c) a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltételek bekövetkeztéig érvényes,


d) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének pontos meghatározását,


e) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok szakvéleményében foglalt előírásokat,


f) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj fizetésének mértékét, módját és határidejét,


g) a közterület folyamatos tisztántartásának, valamint a közterületi létesítmény karbantartásának és a közterület-használat folytán előállt esetleges rongálásnak a helyreállítási kötelezettségét,


h) az engedélytől eltérő közterület-használat következményeire való figyelmeztetést,


i) a közterület-használat közérdekből való megszüntetésének lehetőségéről szóló tájékoztatást, valamint az engedély visszavonására történő figyelmeztetést,


j) az engedély érvényességének megszűnése esetére az eredeti állapot helyreállításár vonatkozó kötelezettséget.


(2) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatban ki kell kötni, hogy a tárolás csak baleset-, a munka- és egészségvédelmi előírások betartásával történhet.


V. Fejezet


A közterülethasználatáért fizetendő használati díj


13. §


(1) Az engedélyes a közterület használatáért díjat köteles fizetni a jelen rendelet 2. mellékletében meghatározott díjtételek figyelembe vételével.


(2) A díjat a közterület tényleges használatától függetlenül az engedélyben meghatározott időtartamra és mértékben kell megfizetni.


(3) A közterület-használat során elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületre eső vízszintes területét kell számításba venni. Hirdető berendezés elhelyezése esetén a közterület-használati díjat a létesítmény hirdetési felületének nagysága alapján kell meghatározni.


(4) A díjfizetés szempontjából minden megkezdett hónap, nap, m2 egésznek számít.


(5) A díjat az igénybe vevőnek az engedélyben meghatározott időtartamra vonatkozóan az engedélyező határozat közlésekor, de legkésőbb a közterület-használat megkezdését megelőző napon előre kell megfizetni.


14. §


(1) Mentes a díjfizetési kötelezettség alól:


a) az Önkormányzat szervezésében megvalósuló ünnepi, sport- és kulturális rendezvény,


b) az Önkormányzat és intézményei megbízásából történő munkavégzéssel kapcsolatos közterület-használat,


c) az országos vagy helyi védelem alatt álló műemlék épületek felújításával kapcsolatos közterület-használat,


d) a szervezett szemétszállítást végző szervezetnek a feladat ellátását szolgáló hulladékgyűjtő edény elhelyezése,


e) a választás, népszavazás, népi kezdeményezés kampányának időszakában a kampány céljára szolgáló rendezvény, hirdető berendezés, kitelepülés,


f) közmű üzemzavarának elhárítása,


g) egyházi rendezvények.


(2) A polgármester a közterület-használati díj fizetésének a kötelezettsége alól – írásbeli kérelemre - részben vagy egészben felmentést adhat.


a) Részben felmentést adhat a díjfizetés alól:


aa) az építőipari kivitelezési tevékenység esetén építőanyag elhelyezés céljából kért területfoglalás során. A felmentés mértéke a közterület-használati díj maximum 20 %-a lehet.


ab) amennyiben a közterület-használat nem valósul meg, a felmentés mértéke maximum 50 %.


b) Egészben felmentést adhat a polgármester a díj fizetésének kötelezettsége alól,


ba) amennyiben a közterület használatára adomány-gyűjtés vagy jótékony célú rendezvény céljából kerül sor, feltéve, hogy az a település kulturális és szociális érdekeinek megfelel, és nem kapcsolódik hozzá kereskedelmi tevékenység,


bb) a közterület-használatot kérelmező szociális helyzetére való tekintettel, amennyiben a kérelmező a helyi szociális juttatásokról szóló önkormányzati rendelet vonatkozó feltételeinek megfelel.


15. §


(1) A közterület-használati engedély legfeljebb egy évre adható.


(2) Vissza kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes


a) a közterületet az engedélyben foglaltaktól eltérően használja,


b) a közterület–használati díjat az engedélyben meghatározott időpontig nem fizeti meg.


(3) A polgármester visszavonja a közterület-használati engedélyt, ha a területhasználat jellege sérti a közérdeket, rontja a település idegenforgalma arculatát.


VI. Fejezet


A közterület-használatra vonatkozó külön előírások


A kereskedelmi tevékenység


16. §


(1) Vendéglátó egység kerthelyiség jellegű kitelepülése, valamint árubemutatás céljára szolgáló bútor közterületen való elhelyezése akkor engedélyezhető, ha a kitelepülés és az árubemutatás a gyalogosforgalmat nem akadályozza.


(2) Kiállítások, vásárok és egyéb rendezvények szervezői kötelesek gondoskodni a rendezvény befejezését követően az eredeti állapot visszaállításáról.


(3) Tilos a közterületen – a közvetlen szállítási előkészületet kivéve – göngyöleget tárolni.


VII. Fejezet


Reklám- és hirdetési tevékenység


17. §


(1) Hirdetmények, reklámtáblák, irányító táblák, kirakatszekrények elhelyezéséhez engedélyt kell kérni.


(2) Velence Város közigazgatási területén közterületen történő reklám és hirdetési tevékenység engedélyezése Velence Város Önkormányzat Képviselő-testületének egységes településképi rendeletének hatályba lépéséig kizárólag Velence Város Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről szóló önkormányzati rendeletének, Velence Város Önkormányzat Képviselő-testületének egységes településképi rendeletének hatályba lépése után kizárólag az egységes településképi rendelet rendelkezéseinek figyelembe vételével történhet.


(3) Az engedély nélkül kihelyezett tájékoztató és hirdető táblákat a polgármester az írásos felszólítást követő 8. naptól a közterületről Velence Város Jegyzőjének közreműködésével eltávolíttatja. A tárolásról Velence Város Jegyzője 30 napig gondoskodik, ezt követően az engedély nélküli hirdető berendezések megsemmisítésre kerülnek.


(4) Amennyiben a hirdető személye az engedély nélkül elhelyezett hirdetmény szövegezése, tartalma alapján nem állapítható meg, a hirdetmény haladéktalanul eltávolítható.


18. §


(1) A hirdető berendezés elhelyezését engedélyező határozatnak tartalmaznia kell:


a) az engedélyezett hirdető berendezés leírását,


b) a fizetendő közterület–használati díj összegét, befizetési határidejét.


(2) Az engedélyest fel kell szólítani a hirdetőtábla eltávolítására, valamint a közterület–használati engedélyt vissza kell vonni, ha


a) az engedélyes a hirdetőtáblát nem az engedélynek megfelelően helyezte el, illetve annak méretét vagy tartalmát az engedélybe ütköző módon megváltoztatta,


b) az engedélyes a tisztántartási, karbantartási vagy felújítási kötelezettségének felszólítás ellenére sem tett eleget.


19. §


(1) Hirdetmények és plakátok a külön jogszabályokban, valamint a választási eljárásról szóló jogszabályban előírt rendelkezések betartása mellett helyezhetők el.


(2) A hirdető berendezés fenntartóinak gondoskodniuk kell a hirdető berendezések műszaki és esztétikai karbantartásáról, valamint az elavult hirdetések eltávolításáról a közterület szennyezése nélkül.


(3) A hirdetményt és választási plakátot csak az arra kijelölt helyen szabad elhelyezni.


(4) Közterületre kiállított gépkocsikon, ezek felületén és utánfutókon reklámozás, hirdetés csak közterület-használati engedély birtokában lehetséges.


VIII. Fejezet


Építési munkálatok


20. §


(1) Közterületen építési anyag tárolására – amennyiben az építési telken belül erre nincs lehetőség – kérelemre, a műszakilag indokolt területre és időtartamra közterület-használati engedély adható.


(2) Közterületen az építési és felújítási munkákat úgy szabad végezni, hogy por és egyéb szennyeződés a közterületen ne maradjon, illetve az ideiglenes építmény víz- és szennyvíz elvezetése biztosítva legyen.


IX. Fejezet


A közterületek bontása és helyreállítása


21. §


(1) A közterületek bontásával járó munkálatok esetén az engedélyes köteles az engedélyben foglalt szabályok betartására.


(2) Az 5 éven belül épült utat, járdát, térburkolatot csak a közmű üzemzavarának elhárítása érdekében lehet felbontani. Új közmű építése, illetve rekonstrukciója esetén a teljes burkolatot újra kell építeni, kivéve a keresztirányú átvágások esetén.


(3) Utak, járdák, illetve közvetlen mellettük lévő épületek, építmények esetén a bontás és helyreállítás teljes időtartama alatt az engedélyes köteles gondoskodni a gyalogos és járműforgalom biztonságos lebonyolításának feltételeiről.


(4) A kivitelezési és helyreállítási munkát olyan ütemben kell végezni, hogy azt az előírt határidőre befejezzék.


(5) A november 15. napja és március 15. napja közötti időszakban közterület felbontása csak hibaelhárítási munkálatok miatt, valamint időjárás függvényében az Önkormányzat beruházásában épülő, illetve közérdeket szolgáló közművezetékek elhelyezése esetében engedélyezhető.


(6) Amennyiben a teljes helyreállítás a bontási engedélyben meghatározott határidőre nem készül el, ismételten kérelmezni kell a közterület használatára vonatkozó engedélyt.

Amennyiben az engedélyes ismételt hozzájárulást nem kér vagy nem kap, úgy tevékenysége közterület engedély nélküli használatának minősül.


X. Fejezet


Járművek tárolása


22. §


(1) A parkolás rendjét az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.


(2) Tilos 22.00 és 06.00 óra között a teher-, személy- és áruszállításra szolgáló 3,5 tonna összsúlyt meghaladó járművek közterületen való tárolása.


(3) Közterületen nem tárolható lakókocsi, utánfutó, pótkocsi, kamionhoz tartozó vontatmány, munkagép és ennek munkaeszközei.


23. §

Tilos a közterületen:


a) a járművek nagyjavítása, átalakítása, szerelése a KRESZ-ben meghatározott hibaelhárítás kivételével,


b) a gépjárművek festése, olajcseréje,


c) a gépjárművek mosása,


d) javításra, szerelésre váró gépjármű elhelyezése.


24. §


(1) Közterületen üzemképtelen jármű nem tárolható.


(2) Az üzembentartó vagy a tulajdonos az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles a közterületről a hatósági felszólítás átvételétől számított 8 napon belül eltávolítani.


(3) Ha az üzembentartó vagy a tulajdonos az elszállításról 8 napon belül nem gondoskodik, a járművet el kell szállítani.


(4) Ha az üzembentartó vagy a tulajdonos kiléte nem állapítható meg, a jármű azonnal elszállítható. Erről az illetékes rendőrkapitányságot értesíteni kell.


(5) A jármű és felszereléseinek hatósági elszállítását dokumentálni kell.


(6) Az elszállított járművek tároló helyének biztosításáról a polgármester gondoskodik.


(7) A tárolást végző az elszállítás napjától számított 15 napon belül köteles az üzembentartót vagy a tulajdonost írásban felszólítani, hogy a járművet a tárolás helyéről 30 napon belül szállíttassa el.


(8) Ismeretlen üzembentartó vagy tulajdonos esetén a felszólítást a helyben szokásos módon közzé kell tenni.


(9) Az üzemképtelen járműveket a tárolást végző az üzembentartó vagy tulajdonos költségére és veszélyére szállítja el a tároló helyre. A tárolás költségei is az üzembentartót vagy tulajdonost terhelik.


(10) A tároló helyről el nem szállított üzemképtelen járművek értékesítéséről az elszállítás napjától számított fél év elteltével kell gondoskodni, vagy annak eredménytelensége esetén megsemmisítéséről intézkedni.


(11) Amennyiben az üzembentartó vagy a tulajdonos a hatóságilag elszállított járművet nem váltja ki, akkor mind a jármű, mind az abban lévő tárgyak értékesítésére vagy megsemmisítésére a talált tárgyak értékesítésére és megsemmisítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


(12) Az értékesítés során befolyt összeg – a felmerült költségek kiegyenlítése után - az Önkormányzat bevételét képezi.


(13) Az üzembentartó vagy a tulajdonos jogosult az elévülési időn belül az értékesítés során befolyt – szállítás, tárolás, valamint az értékesítés költségeivel csökkentett – összegre vonatkozó igényét érvényesíteni, amennyiben tulajdonjogát vagy más jogcímét hitelt érdemlően igazolja.


XI. Fejezet


Egyéb használati módok


25. §


(1) Velence Város teljes területén a közparkokat, köztárgyak környezetében lévő díszburkolatokat, zöldterületeket, sétányokat, játszótereket rendeltetéstől eltérő módon vagy céllal – gépkocsival, gördeszkával, kerékpárral, motorkerékpárral és gépjárművekkel - használni tilos.


(2) Gépjárművel megállni és várakozni, illetve gépjárművet tárolni az úttesten kívül lévő, zúzott kővel, murvával, díszburkolattal ellátott területeken – kivéve az útburkolat és árok között lévő útpadkán, ha azt jelzőtábla nem tiltja – tilos.


XII. Fejezet


Hatósági ellenőrzés


26. §


(1) A közterület-használat szabályszerűségének, az engedélyben meghatározottak betartásának ellenőrzését a jegyző végzi.


(2) Az engedélyes köteles a közterület-használatra vonatkozó engedélyt a díjfizetést igazoló szelvénnyel együtt az igénybevétel helyén, ahol ez nem lehetséges, ott saját székhelyén vagy telephelyén tartani, és a hatóság felhívására bemutatni.


XIII. Fejezet


A közterület jogellenes igénybevételének következményei


27. §


(1) Aki a közterületet hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulástól eltérő módon, különösen a hozzájárulásban rögzített céltól vagy tevékenységtől eltérő más tevékenység kifejtésére, vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó alapterületben használ, köteles az Önkormányzat vagy megbízottja felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül köteles a közterület eredeti állapotának helyreállítására. Ezen kötelezettség elmulasztása esetén az Önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget.


(2) Az Önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja, ha az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, illetve a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében vagy jelentős közérdekből indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.


(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének minősül, ha a jogellenes közterület-használat a közlekedésben való részvétel feltételeivel a KRESZ 5. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal nem rendelkező, vagy a közlekedésben részt nem vevő járművek reklámhordozó céllal való elhelyezése, tárolása útján valósul meg. Ebben az esetben az Önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.


28. §


(1) Közterület-használati hozzájárulás nélküli vagy közterület-használati hozzájárulásban foglaltaktól eltérő közterület használattal összefüggő önkormányzati hatósági eljárás lefolytatására és a közigazgatási bírság kiszabására átruházott hatáskörben a jegyző jogosult.


(2) A közigazgatási bírság, a helyszíni bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.


(3) Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárás bejelentés vagy a hatóság részéről eljáró személy észlelése alapján hivatalból indul.


(4) Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárás során 5.000,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig terjedő helyszíni bírság vagy természetes személy esetén 50.000,- Ft-tól 200.000,- Ft-ig terjedő közigazgatási bírság, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 50.000,- Ft-tól 2.000.000,- Ft-ig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.


(5) A helyszíni bírság kiszabására a közterület-felügyelő jogosult.


(6) A kiszabásra kerülő pénzbírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni

a) a közterület-használat tényleges időtartamát,

b) a közterület-használat tényleges területét,

c) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, amennyiben azokat az erre vonatkozó tájékoztatásra igazolja.


(7) A kiszabott közigazgatási bírságot átutalási postautalványon vagy banki utalással Velence Város Önkormányzatának 11736082-15363107 számú pénzforgalmi számlájára kell befizetni a határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül.


(8) A fentiek nem mentesítik a közterület jogcím nélküli használóját a helyreállítási kötelezettsége, a szabálysértési vagy más - jogszabályban előírt - szankciók viselése alól.



XIV. Fejezet


Záró rendelkezések


29. §


(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


(2) A rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott közterület-használati engedélyek az arról szóló határozatban megjelölt határidőig és feltételek mellett érvényesnek tekintendőek.


(3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti a közterületek használatáról szóló 18/2008. (IX.22.) önkormányzati rendelet.





                Koszti András                                                                 Dr. Szvercsák Szilvia

                 polgármester                                                                              jegyző



Csatolmányok

Megnevezés méret
1.melléklet
46.8 KB
2.melléklet
31.44 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!