nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Velence Város Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2017 (XII.22.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-05-25 -tól
Velence Város Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2017 (XII.22.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről

Velence Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) - (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet alkalmazása


1. §


Jelen rendelet előírásait Velence Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Önkormányzat) által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.


2. Értelmező rendelkezések


2. §


Jelen rendelet alkalmazásában:


a) Területi védelem: Velence Város közigazgatási területén valamely összefüggő épített vagy természeti területre kiterjedő, a c), d), f), g) pontok alatt felsoroltak gyűjtőfogalma.

b) Egyedi védelem: Velence Város közigazgatási területén épület (építmény), szobor (emlékmű, emléktábla) egészére vagy részeire terjed ki, esetleg a hozzátartozó földrészlettel együtt, a h), i), j) pontok alatt felsoroltak gyűjtőfogalma.

c) Védett településszerkezet: Az Önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.

d) Védett építészeti érték: Az Önkormányzata által e rendelet alapján védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épületek, épületegyüttesek.

e) Védett településkarakter: Az Önkormányzat által védetté nyilvánított a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.

f) Védett településkép: Az Önkormányzat által védetté nyilvánított utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természeti környezet elemeit egyaránt magába foglalja, ezen belül különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, közterületi bútorzatot és burkolatokat. A védett településkép része lehet a terület (területrészek) használati módja.

g) Védett épületegyüttesek: azok a topográfiailag körülhatárolható épületegyüttesek, amelyek történelmi-, régészeti-, művészeti-, tudományos-, társadalmi- vagy műszaki-ipari szempontból jelentősek, városszerkezeti, városképi szerepük meghatározó, és amelyeket az Önkormányzat védetté nyilvánított.

h) Védett épület, építmény: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket, valamint – amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati mód is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.

i) Védett épületrész: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.

j) Védett műtárgy: Az Önkormányzat által védetté nyilvánított, az i) és j) pontok alatt fel nem sorolt műszaki alkotás, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.

k) Védett érték károsodása: Minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.

l) Bizottság: A rendelet alkalmazása szempontjából az Önkormányzat hatáskörrel rendelkező Bizottsága, amely a rendelet hatályba lépésekor a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság.

m) Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Korm.rendelet 2. § 1b. alpontjában meghatározott fogalom

n) Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.

o) Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

r) Óriásreklám: elemeiben vagy összességében az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladó, legfeljebb 11 m2 méretű reklám.

s) Fényreklám: reklám megjelenítésére alkalmas led-panel, elektromos led-állvány, videófal, monitor

t) Hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó, képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül hirdetmény megjelenítésére szolgál.


II. Fejezet

A helyi védelem

3. A helyi védelem célja


3. §


(1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.


(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.



4. A helyi védelem fajtái


4. §


(1) Helyi védelem tárgyát képezi mindazon magasabb szintű védelemben nem részesülő épített épület, településrész, utcarész, építmény, köztéri szobor, emlékmű, amelyet az Önkormányzat településtörténeti, településszerkezeti, tájképi, régészeti, környezeti, építészeti esztétikai értéke miatt védettnek, védelem alatt állónak minősített, illetve amelynek védelmét folyamatba helyezte.


(2) A helyi területi védelem kiterjed a város:

a) jellegzetes településszerkezetére, utcavonal-vezetésére, jellegzetes tereire,

b) értékes településképére, településkarakterére, utcaképileg jelentős épületegyütteseire,

c) a helyi jelentőségű természetvédelmi területeire, ezen belül:

ca)     az értékes utcai fasorokra, parkokra, parkrészletekre, tájképi értékekre,

cb)    az összefüggő több hektár kiterjedésű természetes, természet közeli élőhelyekre;

cc)     a természetes társulásokkal rendelkező, helyi viszonylatban egyedülálló természeti értékekre, amelyek zárványként maradtak fenn a beépített környezetben, és védelmük más jogi eszközökkel nem megoldható;

cd)    botanikai, geológiai gyűjtemények, gyűjteményes kertek, amelyek jelentős szerepet vállalnak a környezeti, természeti nevelésben egyedülálló természeti értékek védelmében.

d) a helyi jelentőségű természeti emlékekre (egyedi természeti értékek, képződmények és azok védelmét szolgáló terület), amelyek az egész város számára jelentőséggel bírnak;


(3) A helyi egyedi védelem kiterjed:

a) olyan épületekre, épületrészekre, melyeknek településtörténeti, építészeti, településformáló értékük van.

b) szobrokra, emlékműre, emléktáblára stb. melyeknek településtörténeti, településképi értékük van.


(4) A helyi területi és egyedi védelem alatt álló értékeket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.


5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai


5. §


(1) A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetése csak e rendelet módosításával történhet.


(2) A védetté nyilvánítást vagy annak feloldását kezdeményezheti:

a)    önkormányzati bizottság

b)    települési képviselő

c)    a polgármesteri hivatal ügyintézője hivatalból

d)    civil szervezet, illetve bármely érdekelt természetes és jogi személy.


(3) A védetté nyilvánításra vonatkozó javaslatnak tartalmaznia kell:

a) a védelemre jogosult érték:

aa) megnevezését,

ab) helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),

ac) tulajdonosát (kezelőjét, használóját),

ad) a védendő érték leírását, ismertetését,

ae) a védelem indoklását,

af) a védendő érték fényképét, valamint

ag) a kezdeményező nevét és címét.

b) A védettségre irányuló javaslat alapját a kulturális örökségvédelmi hatástanulmány értékvizsgálata képezi, de megfelelő indokkal az értékvizsgálatban nem szereplő objektumra is javaslat tehető.


(4) A védetté nyilvánítás a védetté nyilvánított érték tulajdonjogát (kezelői, használói jogot) nem érinti.


(5) A védett értékről az önkormányzatnak nyilvántartást (törzskönyvet) kell vezetnie, amelynek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését (telekcsoport, telek, épületegyüttes, épület, épületrész stb.),

b) a védelem típusát

c) helyét (utca házszám, helyrajzi szám),

d) tulajdonosát (kezelőjét, használóját),

e) a védelemre javaslatot tevő nevét,

f) a védelem indoklását,

g) a védett érték fotóját,

h) a védelmet elrendelő önkormányzati rendelet számát.


(6) A helyi védettség megszűnésére akkor kerülhet sor, ha:


a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

b) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

d) a védett érték magasabb szintű védettséget kap. Az állami védelem hatályba lépésének napjától számított 90 napon belül az Önkormányzat dönt a helyi védelem megszüntetéséről.


(7) A védettséget megszüntetni akkor lehet, ha a (3) bekezdés alapján a megszüntetés tárgyára lefolytatott értékvizsgálati eljárás alapján indokolt.


6. A védett érték megjelölése


6. §


(1) A helyi értékvédelem alatt álló területet, épületegyüttest vagy építményt táblával vagy egyéb módon meg kell jelölni. A jelzés elhelyezéséről a megrongálódott vagy hiányzó táblák, jelölés javításáról, pótlásáról az Önkormányzat gondoskodik.


(2) A helyi értékvédelem alatt álló terület, épületegyüttes vagy építmény mindenkori tulajdonosa a tábla elhelyezését tűrni köteles.


7. A védett értékek megőrzésével, használatával kapcsolatos előírások


7. §


(1) A helyi településkép-védelem alá eső területen:


a) Meg kell őrizni a terek és utcák kialakult kontúrját, ill. nyomvonal vezetését, ami nem változtatható telekmegosztás, vagy telekösszevonás esetén sem.

b) Csak olyan utcaszűkület korrigálható, melynek szélessége a 8,0 m-t nem éri el.

c) A közterületek burkolatát, utcabútorokat, hirdető berendezéseket az utcakép jellegzetességének megtartásával kell elhelyezni. Az elhelyezéshez az építési hatóság engedélyét be kell szerezni.

d) A védett településszerkezet területén, ha az épület elhelyezés nem utcavonali, akkor a kerítésnek az utca kialakult nyomvonalát kell követnie a b, pontban leírtak kivételével.


(2) Értékes település-karakter, településkép-védelem alá eső területen:

a) Település-karakter védelem alá esnek azok az utcák, utcarészletek, melyek a városra jellemző beépítési módot, történelmi hangulatát tükrözik.

Ezeken a területeken:

aa) A kialakult beépítési módhoz (zártsorú, hézagosan zártsorú, utcavonalra történő beépítés) alkalmazkodni kell, attól eltérni kivételesen sem lehet. A szomszédos épületek magasságától felfelé legfeljebb 1,5 m-el lehet eltérni, de csak az övezeti előírások felső határértékén belül.

ab) A meglévő épületek homlokzati és tömegarányát meg kell őrizni – és amennyiben hiteles adatok rendelkezésére állnak (fotó, vagy terv) – az utcai homlokzatot, tetőformát, lábazatot, tagozatokat, ablakkereteket, párkányzatot eredeti formájában kell helyreállítani. A helyreállítás történhet teljes újjáépítés útján is.        

ac) A területen önálló hirdető berendezés nem helyezhető el.

b) Településkép-védelem alá esnek azok az értékes épületekből áll épületegyüttesek, melyek a város egyediségét egyenként és együttesen is magas színvonalon tükrözik.


8. §


(1) Helyi egyedi védelem alá eső épületek:

A helyileg védett épületeken bármilyen építési tevékenységet végezni (beleértve a homlokzati felújítást is) – az általános építésügyi előírások betartásán túl – e rendelet előírásainak figyelembevételével lehet.


(2) A homlokzat – felújításnak az épület egészére kiterjedőnek kell lennie, részleges felújítás nem engedélyezhető.


(3) A helyileg védett épületen állagmegóvási, átalakítási, korszerűsítési munkák az alábbi szempontok figyelembevételével végezhetők:

a) Külső felújítás során az eredeti állapot visszaállításával az épület tömegét, tetőformáját, nyílásrendjét, homlokzati tagozatait meg kell tartani.

b) Belső átalakításnál, ha a védettség konkrét terekre kiterjed, ott is az eredeti architektúrát kell visszaállítani. Egyéb esetekben a belső átalakítás a mindenkor érvényes építésügyi előírások szerint végezhető.

c) A védett épületet lebontani csak indokolt esetben, az épület teljes műszaki avulásának bekövetkezte után lehet. Ha az épület visszaépítése városképi szempontból nem szükséges, a védettség tényét az önkormányzat rendeletben törli.

d) Bővítés az épület utcaképi, településkarakteri értékeinek tiszteletben tartásával elsősorban az épület közterületről nem látható homlokzataihoz illeszkedve lehetséges. A védettséget elrendelő rendelet megtilthatja az épület bővítését.


8. Helyi védelemmel összefüggő tulajdonosi- és önkormányzati feladatok végrehajtása


9. §


(1) Az épített örökség helyi védelmének előkészítésével kapcsolatos munkák, a település önkormányzatának feladatát képezik.


(2) A helyi védelem alatt álló épületek (építmények) állagmegóvása a tulajdonos (kezelő, használó) kötelessége. A kötelezettség az épület jó karbantartására és felújítására terjed ki. Indokolt esetben hatósági kötelezés keretében az épület jó karbantartás körét meghaladó felújítása is elrendelhető.


(3) A helyi védettség alá tartozó terület, építészeti érték megőrzése, állagának védelme a terület tulajdonosának kötelessége. A megőrzéshez az Önkormányzat szakmai segítséget nyújt.


9. A helyi védelem alatt álló területen vagy értéken elhelyezett egyéb műszaki berendezésekre és műtárgyakra vonatkozó anyaghasználati követelmények


10. §


(1) Égéstermék elvezetésére szerelt kémény nem építhető.


(2) Épített égéstermék elvezető csak tégla vagy vakolt lehet. Az új, korszerű készülékek függőleges égéstermék elvezetőjének színe a héjazat színével megegyező vagy fekete legyen. Égéstermék elvezető közterületről látható esetben csak függőleges lehet, homlokzati égéstermék elvezető közterületről látható külső határoló falakon csak abban az esetben jelenhet meg, ha egyéb módon az épület fűtéskorszerűsítése műszakilag nem oldható meg.


(3) Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabolaantennák stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, napkollektor, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán csak műszaki szükségszerűségből, más megoldás hiányában helyezhető el.


(4) Műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg, ebben az esetén az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén csak takartan helyezhető el.


(5) Az épületen elhelyezett napkollektor csak tetősíkban vagy az ingatlannal határos közterületről nem látható módon helyezhető el.


III. Fejezet

Településképi követelmények

10. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó építészeti követelmények


11. §


(1) Az Önkormányzat az 1. melléklet szerinti lehatárolással az eltérő karakterű településrészek közül az alábbi területeket jelöli ki településképi szempontból meghatározó területként

a) történeti településrész,

b) Tópart és városközpont területe

c) Bence-hegy

d) Újtelep

e) Velencefürdő

f) tájképvédelemmel érintett területet.


12. §


(1) A 11. § (1) bekezdés a) pontban meghatározott teaz új lakóépületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.


(2) Az épületeket a meglevő épületek homlokvonalának figyelembe vételével kell elhelyezni, minden esetben az oldalhatárral párhuzamosan.


(3) A területen csak magastetős kialakítás a megengedett, a lakóépületek tető-hajlásszöge 30-45 fok közötti lehet.


(4) A tetőhéjalás magastető esetén nád, égetett agyagcserép hagyományos színezéssel, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag használata a megengedett.


(5) A homlokzatszínezésnél a településen hagyományos pasztellszínek használata a megengedett. Nem alkalmazható harsány, mediterrán szín.


(6) A területen az utcafronti kerítések a meglevő kerítésekhez illeszkedően létesíthetők.


(7) A településképet meghatározó kerítés kialakítása az utcafronton áttört vagy 1/3 részben tömör kerítés lehet. Élősövény alkalmazása a meglevő pótlásaként megengedett.


13. §


(1) A 11. § (1) bekezdés b) pontban meghatározott Tópart és városközpont területen az új épületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakítást figyelembe kell venni.


(2) Azokon az építési telkeken, melyek közvetlenül a Velencei-tó partján helyezkednek el, a part menti 30 m széles sávot kötelező szabadon hagyni.


(3) A tóparttól távolabbi telkek beépítése, az új épületek telepítése igazodjon a meglevő épületek telken belüli elhelyezéséhez és a közterület (út és közpark) felöli építési vonalhoz


(4) A tető kialakításánál a meglevő épületek tetőkialakításához kell illeszkedni. Lapostetős a környezetben lapostetős épületek, magas tetős környezetben magastetős épületeket építése a megengedett.


(5) Magastető esetén nem alkalmazható az égetett agyagcseréptől, hagyományos színezésű cseréptől, vagy a felületében és színében ezekhez hasonló egyéb tetőfedő anyagtól eltérő tetőfedés.


(6) A homlokzatszínezés a homlokzatokon a településen hagyományos színezés használata a megengedett. Nem alkalmazható harsány, mediterrán szín.


14. §


(1) A 11. § (1) bekezdés c) pontban meghatározott Bence-hegy területen az új épületek telepítésénél a meglevő beépítést és építészeti kialakítást figyelembe kell venni.


(2) Az épületek telepítése a domborzati viszonyok figyelembe vételével történhet. Az épületeket a telek terepadottságainak figyelembe vételével kell elhelyezni úgy, hogy illeszkedjen a környezetében épült épületek elhelyezkedéséhez és a környező épületek kilátását ne zavarják.


(3) A családi házas lakókörnyezetben javasolt magastetős lakó- és melléképület építése.


(4) Erősen lejtős területen az épületek telepítésénél figyelembe kell venni a leejtésviszonyokat. Az épületeket a terephez igazítva kell elhelyezni.


15. §


(1) A 11. § (1) bekezdés d) és e) pontban meghatározott Újtelepen és Velencefürdőn az új épületek telepítésénél az esetlegesen meglevő beépítést és építészeti kialakítást figyelembe kell venni.


(2) Új épületek telepítése a meglevő épületek homlokvonalának figyelembe vételével történhet. Az épületeket a telek oldalhatárával párhuzamosan kell elhelyezni úgy, hogy illeszkedjen a környezetében épült épületek elhelyezkedéséhez.


(3) A családi házas lakókörnyezetben javasolt a magastetős lakó- és melléképület építése, de lapostetős épület megfelelő építészeti kialakítással létesíthető.


(4) A homlokzatszínezésnél nem alkalmazható harsány, mediterrán szín.


(5) A területen mobil konténer csak ideiglenesen telepíthető.


16. §


(1) A 11. § (1) bekezdés f) pontban meghatározott tájképvédelemmel érintett terület külterületi részén az új épületek telepítésénél a meglevő környezethez és a terepviszonyokhoz az építészeti kialakítással illeszkedni kell.


(2) A területen a hagyományos nyeregtetős kialakítás a megengedett, a lapostetős épület építése tájképvédelemmel érintett területen csak kivételesen lehetséges.Magastetős kialakítás esetén a tető hajlásszöge nem térhet el a 20-45 fok közötti értéktől.


(3) A homlokzatszínezés a homlokzatokon a településen hagyományos színezés használata a megengedett. Nem alkalmazható harsány, mediterrán szín.


(4) A csarnok jellegű épületek anyaghasználatánál a fénylő felületű anyagok használata tilos.


(5) A tájbaillesztést minden esetben látványterv készítéssel igazolni kell.


(6) A 11. § (1) bekezdés f) pontban meghatározott országos tájképvédelmi területtel érintett terület belterületi részén az adott belterületi településrészre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni azzal, hogy új épület építésénél a tájbaillesztés bemutatása céljából minden esetben látványtervet kell készíteni.


17. §

 

A 11. § a)-e) pontban meghatározott területeken a településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett telken a zöldfelületek kialakításának módja

        a)          a szomszédos telkek telekhatárától a fák legalább 1,5 m, a cserjék 1,0 m távolságra telepíthetők.

        b)          a fás szárú növényfajok az épületektől legalább 2 m távolságra telepíthetők.

        c)          saroktelkeknél az utcafronti telekhatáron a telek sarokpontjaitól számított 3-3 m-en sövény nem telepíthető.


IV. Fejezet

A reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó

településképi követelmények

11. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó

településképi követelmények


18. §


(1) A településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:

a) A település belterületeinek utcáiban legfeljebb egy oszlopsor állhat a villamos energia és hírközlés ellátására, egyébként földkábeles megoldást kell alkalmazni fejlesztésük és átépítésük során.

b) Nagyfeszültségű elektromos vezeték belterületen, országos jelentőségű természetvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.

c) Belterületen, valamint külterület beépített területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

d) A lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.

e) Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.

f) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell felszerelni, illetve a kerítésbe kell beépíteni – a közmű üzemeltetők előírásait figyelembe véve.

g) Gázkészülék égéstermékének utcai homlokzatra történő kivezetése csak meglévő épületnél és csak műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással lehetséges, amennyiben az épület oldal- vagy hátsókertre néző homlokzatánnem helyezhető el.

h) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető. Ettől eltérni csak műszaki szükségszerűségből lehet.

i) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

j) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

k) Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabolaantennák stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, napkollektor, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán nem helyezhető el.

l) Műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg, ebben az esetén az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén csak takartan helyezhető el.

m) Az épületen elhelyezett napkollektor csak tetősíkban vagy az ingatlannal határos közterületről nem látható módon helyezhető el.

n) A jelen önkormányzati rendelet  1.mellékletében lehatárolt külterület természeti értéket képviselő földrészletein (gyepek, rétek, legelők, ökológiai hálózathoz tartozó területek) nem helyezhető el távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony), 6 m-nél magasabb antenna, zászlótartó oszlop.

o) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos:

oa) fokozottan védett természetvédelmi területen,

ob) ökológiai hálózat részét képező magterületen,

oc) ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosón,

od) tájképvédelmi területen,

oe) Natura 2000 területen.



19. §


(1) A település belterületén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer egységes koncepció alapján helyezhető el, a jelen önkormányzati rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.


(2) A cégtáblát, cégéreket, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést, az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámot, a járművön elhelyezett gazdasági reklámot, továbbá a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást (hirdetést) a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblát, egyéb felületen vagy az épület(ek) közterületről látható homlokzatain elhelyezésre kerülő kisméretű hirdetéseket úgy kell elhelyezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épület(ek) vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével és kialakításával.


(3) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.


(4) Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák, cégfeliratok szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.


(5) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírásoknak meg kell felelni.


20. §


(1) Közterületről látható magánterületen az 1,0 m2-es nagyságot meghaladó, hirdető-berendezés, cég-, címtábla, cégér nem helyezhető el.


(2) Fényreklám, fényfeliratok kialakítására vonatkozó előírások:

a) csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,

b) nem alakíthatók ki villogó effektussal, illetve

c) a lakások, intézmények rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.


(3) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű t a település belterületén nem helyezhető el.


(4) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.


(5) Reklámcélú védőháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra - épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. Továbbá a felületen az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel, az építési tevékenység időtartamára.


(6) Épülethomlokzaton, kerítésen 1,0 m2-t meg nem haladó cég-, címtábla, ill. kulturális rendezvényt (művelődési ház, mozi stb.) hirdető plakát gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.



V. Fejezet

A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

13. A szakmai konzultáció szabályai és tartásának kötelező esetei


21. §


(1) A településkép védelme érdekében építtető kérelmére az önkormányzati főépítész (főépítész) – illetve, ha önkormányzati főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester - szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről.


(2) Szakmai konzultáció az Önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.


22. §


(1) Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni a tervezett építkezés helyszíne szerint illetékes önkormányzattól, ha

a) az építkezés helye településképi szempontból meghatározó területen vagy

b) helyi védett területen található

c) új lakó épület építése esetén, ide értve az „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építését is.


VI. Fejezet

A településképi bejelentési eljárás

14. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre


23. §


A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapítva, amennyiben a településen van főépítész alkalmazásban.


24. §


(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

a) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén amennyiben az

aa) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,

ab) amennyiben a meglévő lakó rendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változástatás történik;

b) a helyi védett épületen az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek utcafronti kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített, az építési telek előkertjében álló cég- és címtábla, információs berendezés elhelyezése esetén

c) a településkép védelméről szóló törvényreklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.


VII. Fejezet

15. A településképi kötelezés


25. §


Településképi követelmény megszegésének minősül a jelen rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás és a kötelező főépítészi konzultáció elmulasztása.


16. A településképi kötelezési eljárás szabályai


26. §[1]


A településképi kötelezettség megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a polgármester önkormányzati településképi bírságot szab ki, amelynek összege

a) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 500.000,- Ft,

b) a jelen rendelet előírásaitól eltérő építészeti és településképi kialakítás esetén legalább 100.000,- Ft, legfeljebb 1.000.000,- Ft,

c) a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 100.000,- Ft, legfeljebb 1.000.000,- Ft.


VIII. Fejezet

Záró rendelkezések


27. §


Jelen rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.



                Koszti András                                                                 Dr. Szvercsák Szilvia

                 polgármester                                                                              jegyző



[1]

Módosította a 9/2018. (V:25.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2018. május 25. napjától.


Csatolmányok

Megnevezés méret
1.melléklet
176.52 KB
2.melléklet
8.05 MB
3.melléklet
42.31 KB
1.függelék
64.67 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!