nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Meződ Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2019. (III.1.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2019-03-15 -tól
Meződ Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2019. (III.1.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről

Meződ Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnak, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Baranya Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Pécsi Járási Hivatala, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint Meződ Község Önkormányzat Képviselő-testületének településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének helyi szabályairól szóló 5/2017.(VII.5.) önkormányzati rendeletében felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


I. Fejezet

Általános rendelkezések


1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása


1. § E rendelet célja Meződ Község településképének, épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.


2. § E rendelet területi hatálya Meződ Község közigazgatási területére terjed ki.


3. § E rendelet előírásait Meződ Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.


2. Értelmező rendelkezések


4. § E rendelet alkalmazásában:

  1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
  2. Cégtábla: a cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
  3. Címtábla: az intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
  4. Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.
  5. Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.
  6. Hirdetővitrin: közösségi célú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, átlátszó burkolattal ellátott berendezés.
  7. Illeszkedés szabályai – az illeszkedés elve: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
  8. Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyek között  előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
  9. Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.
  10. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.


II. Fejezet

A helyi védelem


3. A helyi védelem célja


5. § (1) A helyi védelem célja Meződ Község településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző építészeti örökségeinek védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

  1. A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.


4. A helyi védelem fajtái


6. §      (1) Az építészeti értékek helyi védelme egyedi és területi lehet.

  1. Az egyedi védelem kiterjedhet:
  1. az épület, építmény egészére,
  2. az épület, építmény egészéhez vagy annak egy részéhez tartozó földrészletre.
  1. A helyi egyedi védelem alatt álló értékeket e rendelet 1. melléklete tünteti fel.


5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai


7. § (1) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - írásban - a polgármesternél kezdeményezheti.

  1. A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
  1. a védelemre javasolt érték megnevezését,
  1. egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,
  2. területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
  1. a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
  2. a kezdeményezés rövid indokolását,
  3. a védendő érték fotódokumentációját, helyszínrajzát,
  4. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét
  1. A helyi védelem megszüntetésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
  1. a védelem alatt álló érték megnevezését,
  1. egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,
  2. területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
  1. a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
  2. a védett érték felmérési és fotódokumentációját,
  3. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
  1. A védelem megszűnik, ha
  1. a védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül;
  2. a védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap;
  3. a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
  1. A helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
  1. az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,
  2. műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
  3. az illetékes építésügyi hatóságot,
  4. a kezdeményezőket.
  1. Helyi védelem alá helyezésről, vagy megszüntetéséről kizárólag a Képviselő-testület hozhat – e rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.


8. § A helyi védelem alá helyezést elrendelő, vagy azt megszüntető önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.


9. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Meződ Község Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték - évszám”. A tábla anyaga kő, fa, vagy fém.

  1. A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
  2. A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a helyi védelem alatt álló építményen, vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.


6. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása


10. § (1) A védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

  1. A nyilvántartás tartalmazza:
  1. a védett érték megnevezését, pontos helyét (helység, utca, helyrajzi szám) és tulajdonosát,
  2. a védelem fajtáját, a védetté nyilvánítás vagy a megszüntetés indokoltságát,
  3. az értékeket bemutató térképet, terv és fotóanyagot,
  4. a védetté nyilvánítást vagy megszüntetést elrendelő önkormányzati rendelet számát,
  5. a helyi értékek védelmére adott önkormányzati támogatás biztosításának időpontját, értékét és rendeltetését.
  1. A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.


7. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek


11. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

  1. A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.


8. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó településképi önkormányzati támogatás és ösztönző rendszer


12. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jókarbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

  1. A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
  2. Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:
  1. a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
  2. a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja,
  3. a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre.


III. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó területek


9. Meződ Község településkép szempontjából meghatározó területei


13. § (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki Meződ Község teljes közigazgatási területét az alábbiak szerint:

  1. Belterület,
  2. Külterület.
  1. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
  2. Településkép védelme szempontjából kiemelt területek: országos ökológiai hálózat övezete, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete.
  3. A településkép védelme szempontjából kiemelt területek lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza.


IV. Fejezet

Településképi követelmények


10. Településképi szempontból meghatározó területeken az építmények anyaghasználatára vonatkozó építészeti követelmények


14. § (1) A község közigazgatási területén az épületek külső megjelenésében kerülendők a feltűnő, tájidegen építési elemek, a harsány, rikító színek.

  1. Az utcaképben közvetlenül megjelenő épületek, építmények tetőfedésére hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.
  2. A harsány színű, faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
  3. Homlokzatokon és tetőhéjazatként zavaró fényhatást okozó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.
  4. Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.
  5. Az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek nem alkalmazhatók.


11. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények


15. § (1) A településkép védelme érdekében új lakóépületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.

  1. A területen földszint vagy földszint + tetőtér beépítésű épület helyezhető el. Tetőtér csak egyszintesen építhető be.
  2. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében új épület építése a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.


12. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények


16. § (1) A 13. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területen a kialakult beépítésű utcában történő új építés esetén a főépület tetőidoma az utcában jellemzően kialakult tetőidomokkal összhangban alakítható ki.

  1. A területen utcai épület esetében magastető építhető 35-45 fokos hajlásszöggel.
  2. A tetőhéjalás magastető esetén hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag lehet.
  3. A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
  4. Homlokzatfelújítás a közterületről látható épülethomlokzat egészére kiterjedően történhet.
  5. Az egy telken lévő építmények tömegei és homlokzatai úgy alakíthatók ki, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.
  6. Homlokzat színezése során a fehér, a tört-fehér, ill. pasztellszínek alkalmazhatók.
  7. Az utcafronton áttört vagy tömör kerítés létesíthető. Az alkalmazott anyag- és színhasználat harmonizáljon az épülettel.


17. § (1) A 13. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott területen elhelyezhető építmények az adott terület építési hagyományainak megfelelően tájba illően, természetes anyagból alakíthatók ki

  1. Épületcsoportnál azonos tetőalakítás alkalmazandó.
  2. Tetőfedés színeként természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók.
  3. A területen magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható.
  4. A homlokzatok színeként pasztellszínek alkalmazandók. A harsány, rikító színek használatát kerülni kell.


13. A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények


18. § (1) Azon közterületek, ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi, fásított zöldfelülettel alakítandók ki. Az egységes utcaképi megjelenés érdekében az egyes utca, vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorok létesíthetők.

  1. Fásítás, fasor kialakítása során tájban honos fa- és cserjefajok alkalmazhatók, a 4. mellékletben felsorolt fafajok kizárásával.
  2. Árusítópavilon településképbe illeszkedő módon létesíthető. Egy-egy közterületi szakaszon azonos formájú, anyagú és színű pavilonok állíthatók fel.
  3. A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával alakíthatók ki.


14. A zöldfelület kialakításának követelményei


19. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken elsősorban tájban honos és a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.

  1. A településképet meghatározó belterületen a településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett telken a zöldfelületek kialakításának módja:
  1. Fa, 3 m-nél magasabbra növő bokor a szomszédos, nem közterületi telek határától legalább 1,5 m távolságra, 3 m-nél magasabbra nem növő növényzetet 0,7 m távolságra ültethető.
  2. Fás szárú növények az épülettől legalább 3 m távolságra telepíthetők.
  1. A településképi szempontból meghatározó területeken a 4. mellékletben szereplő növényfajok nem alkalmazhatók.


15. Helyi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó építészeti követelmények


20. § (1) Az épületeket tömegükben és tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílászárók részosztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat.

  1. Az épületek bővítése hátsókert felé és oldalszárnnyal az eredeti állapot jellegének (tömeg és arányok) megváltoztatása nélkül lehetséges, a régi épülettel összhangot kell biztosítani (meglévő épületnél nagyobb tömeg nem alakítható, védett homlokzati elemek és a telken védett további épületek nem takarhatók el).
  2. A közterületre néző homlokzat elkerülhetetlen átépítése során a nyílászárók eredeti arányait, a párkányok, ablakkeretek s a homlokzat egyéb díszítőelemeinek jellegét meg kell őrizni, vagy - korunk építészetének eszközeivel - vissza kell idézni.
  3. A helyi védelem alatt álló épület, építmény telkének utcai kerítése lehetőleg természetes anyagból (fa vagy sövény) készüljön, illetve igényes kialakítású, áttört fémkerítés lehet.
  4. Közterületre néző homlokzatra nem helyezhető ki gázkészülék égéstermék kivezetése, parabola antenna, illetve klímaberendezés.
  5. A helyi védelem alatt álló épületen cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el.
  6. Reklámcélú építmény, reklámhordozó, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte levő közterületen nem helyezhető el.


21. § Egész épület, vagy szerkezeti elemek bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avulás esetén lehetséges, a védettség megszüntetését követően.


16. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények


22. § (1) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.

  1. Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
  2. Lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el, kivéve műszaki szükségszerűség.


17. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok


23. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.

  1. Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
  2. Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.
  3. A közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, a közcélú növényzet elhelyezhetőségének.
  4. Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
  5. Közterületen lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.
  6. A fényszennyezés elkerülésének érdekében a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető.


18. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok


24. § A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek: az országos ökológiai hálózat övezete és a 13. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott terület.


25. § (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezése – a környezetbe illesztés feltételeivel – elsősorban a település külterülete alkalmas.

  1. Amennyiben 300 m-es körzetben már meglevő antenna áll, új antenna elhelyezése csak a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével történhet.


19. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára vonatkozó általános településképi követelmények


26. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen reklámok, reklámhordozók, cég-, címtáblák és cégérek csak a jelen rendeletben előírt célra és módon, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben meghatározott területfelhasználású területen és módon.

  1. A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó helyezhető el, az e rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.
  2. Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.


20. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények


27. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

  1. Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.
  2. Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
  3. Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t.


21. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények


28. § (1) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.

  1. A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.
  2. Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.
  3. Plakát, falragasz az épületek közterület felé néző homlokzatain nem helyezhető el.
  4. Reklámcélú védőháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra - épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. A felületen továbbá az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel.
  5. Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges


29. § (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

  1. Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:
  1. a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,
  2. nem alakítható ki villogó effektussal, illetve
  3. a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.
  1. Belterületen 1,0 m²-es nagyságot meghaladó reklám, reklámhordozó szerkezet nem helyezhető el, és nem engedélyezhető 1,0 m² felületet meghaladó reklámjellegű homlokzatfestés sem.


22. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények


30. § (1) Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető.

  1. Közvilágítási oszlopokon, oszloponként 1 db, maximum A1-es ívméretű, (840x597mm), nem világító kialakítású információs berendezés elhelyezhető.
  2. Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.


V. Fejezet

A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció


31. § (1) A településkép védelme érdekében a település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester -  szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

  1. Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni:
  1. Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) a Korm. rendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
  2. Lakóépület magastetőtől (35-45°) eltérő tetőkialakítása esetén
  3. Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
  4. Új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:
  1. műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,
  2. antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.
  1. A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:
  1. az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,
  2. a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.
  1. A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.
  2. A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.


VI. Fejezet

A településképi véleményezési eljárás


23. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre


32. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:

  1. új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően,
  2. meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.


24. A településképi véleményezési eljárás szabályai


33. § (1) Településképi véleményezési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak szerint kerül lefolytatásra.

  1. A polgármester véleménye a 32. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.


34. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet az e rendelet 5. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az az ÉTDR tárhelyére fel kell tölteni.

  1. A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni a Korm. rendeletben meghatározott tartalommal.
  2. A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.
  3. A polgármester véleményében a tervezett építési tevékenységet
  1. engedélyezésre – feltétel nélkül, vagy feltétel meghatározásával – javasolja, vagy
  2. engedélyezésre nem javasolja, ha
  1. a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknak, vagy
  2. a főépítész szakmai álláspontja a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.
  1. A polgármester a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek.


VII. Fejezet

A településképi bejelentési eljárás


25. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre


35. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül:

  1. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
  2. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése esetén, amennyiben közterületről látható.
  1. A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
  1. meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználata korábbi rendeltetéshez képest
  1. jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,
  2. többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,
  3. amennyiben a meglévő lakó rendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra,
  4. érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,
  5. érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát.
  1. védett épület közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere esetén.
  2. településképet meghatározó területen az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített
  1. kirakat kialakítása,
  2. reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése esetén.
  1. helyi védelem alatt álló értéken cégér, üzletfelirat stb. elhelyezése tekintetében.
  2. reklámok, reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatban.


26. A településképi bejelentési eljárás vizsgálati szempontjai


36. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

  1. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma
  1. megfelel-e a helyi építési szabályzatban és az e rendeletben foglalt előírásoknak,
  2. kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
  3. a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
  1. Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:
  1. környezetéhez igazodik;
  2. a település építészeti karakterét megőrzi;
  3. a meglévő formakultúrát megtartja;
  4. léptékhelyes épülettömeget eredményez; továbbá
  5. a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
  1. A polgármester a tervezett építési tevékenységet a jogszabályban előírt határidőn belül hatósági határozatban, a Korm. rendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Korm. rendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi, megtiltja, vagy megszünteti.


27. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai


37. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.

  1. A kérelmet Meződ Község Polgármesteréhez a Korm. rendelet 26/B.§ (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tartalommal, a 35. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani, az e rendelet 6. mellékletét képező kérelem benyújtásával.
  2. A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
  3. A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését és a döntés ellenőrzését - amennyiben a településen önkormányzati főépítész van alkalmazásában - az önkormányzati főépítész készíti elő.
  4. A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Meződ Község Önkormányzatának Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.


VIII. Fejezet 

A településképi kötelezés, a településkép-védelmi bírság


28. A településképi kötelezési eljárás


38. § (1) A polgármester kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést (az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására) bocsát ki

  1. a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
  2. a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő építési tevékenység megvalósítása,
  3. a polgármester településképi bejelentést elutasító döntése ellenére megvalósított, településképi bejelentéshez kötött építési tevékenység,
  4. a településképi követelmények megsértése

esetén.

  1. A polgármester a településképi kötelezési eljárásban felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.


29. A településkép-védelmi bírság


39. § (1) A polgármester, amennyiben a kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, az ingatlantulajdonossal szemben 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírságot szabhat ki.

  1. A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
  1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
  2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
  3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
  4. a jogsértő állapot időtartamát,
  5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
  6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
  7. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
  1. A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
  2. A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásai az irányadók.


IX. Fejezet

Záró és átmeneti rendelkezések


30. Hatályba léptető rendelkezések


40. § (1) E rendelet 2019. március  15. napján lép hatályba.

  1. E rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.


31. Hatályon kívül helyező rendelkezések


41. § (1) Hatályát veszti Meződ Község Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámelhelyezésekről szóló 9/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelete.

  1. Hatályát veszti Meződ Község Önkormányzat Képviselő-testületének a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 10/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelete.



Meződ, 2019. február 27.

     

Merk Zsolt                                                                                                Dr. Kajdon Béla

polgármester                                                                                              jegyző


A rendelet kihirdetve.

2019. március 1.


Dr. Kajdon Béla

jegyző


5. melléklet a 2/2019.(III.1.) önkormányzati rendelethez

                                                     

Településképi véleményezés – KÉRELEM


MEZŐD KÖZSÉG POLGÁRMESTERE 

7370 MEZŐD, Ságvári u. 34.


K É R E L E M


1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:

    (továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet és telefonos elérhetőséget)




2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:




3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:




4. Az ingatlan adatai:

A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása:


5. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):




6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:




7. A kérelemhez csatolt mellékletek:

Építészeti-műszaki dokumentáció             pld

Építészeti-műszaki dokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd)                   db

Egyéb okirat


8. ÉTDR azonosító:



Kelt:                           -,          - év                             hó        nap







             aláírás (kérelmező)



6. melléklet a 2/2019.(III.1.) önkormányzati rendelethez                       


Településképi bejelentés – KÉRELEM


MEZŐD KÖZSÉG POLGÁRMESTERE 

7370 MEZŐD, Ságvári u. 34.


K É R E L E M


1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:

    (továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet és telefonos elérhetőséget)





2. A tervezett építési tevékenység, reklámok, reklámhordozók vagy rendeltetésváltoztatás helye, a telek helyrajzi száma:




3. A folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölése:




4. Az ingatlan adatai:

    A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása:


5. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):




6. Az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartama:




7. A kérelemhez csatolt mellékletek:

Építészeti-műszaki dokumentáció              pld

Építészeti-műszaki dokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd)                    db

Egyéb okirat



Kelt:                           -,          - év                             hó        nap


        

             aláírás (kérelmező)





Csatolmányok

Megnevezés méret
1-4. számú melléklet
533.68 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!