39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet

1. § E rendelet hatálya a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: Kötv.) meghatározott, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságokra és feladatkörrel rendelkező egyéb intézményekre, azok eljárásaira, a régészeti örökség és a műemléki érték felderítésének és kutatásának szabályaira, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos követelményekre, a régészeti feltárásra, az örökségvédelmi hatástanulmányra, valamint a nyilvántartott műemléki érték és a műemlék (a továbbiakban együtt: védett műemléki érték) kutatására és restaurálására terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § A Kormány a Kötv.-ben, e rendeletben, valamint más jogszabályokban meghatározott, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével (a továbbiakban együtt: örökségvédelem) kapcsolatos hatósági feladatok ellátására – a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével összefüggő, a Kötv. 71. §-ában meghatározott nyilvántartások (a továbbiakban: nyilvántartás) vezetésével kapcsolatos feladatok kivételével – örökségvédelmi feladatkörében

3/A. § A fővárosi és megyei kormányhivatal örökségvédelemmel kapcsolatos feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja.

3/B. §⁸ A Kötv. szerinti, jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ.

4. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyen állapotromlással járó tevékenység csak a Kötv. és e rendelet alapján, valamint az e rendeletben meghatározott engedéllyel végezhető.

(2) A nyilvántartott régészeti lelőhely állapotromlásának minősül a réteg vagy rétegsor átvágása, a történeti összefüggés megszüntetése, a régészeti leletek eredeti helyükről történő elmozdítása régészeti feltárás nélkül.

(3) A földmunkával járó beruházással el kell kerülni

(4) A lelőhely állapotváltozásával járó régészeti feltárás esetén előnyben kell részesíteni az eredeti rétegsort és történeti összefüggést tartalmazó lelőhelyrész megtartását.

5. § (1) A régészeti feltárást végző vagy megelőző feltárás esetén a régészeti feladatellátásra a beruházóval szerződő intézmény gondoskodik

(2) Az engedélyköteles régészeti feltárás az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti bejelentést követő második napon megkezdhető.

(3) A bejelentésköteles régészeti feltárás az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti bejelentést követő ötödik napon megkezdhető a hatóság eltérő rendelkezése hiányában.

(4) A régészeti feltárás nem minősül építési tevékenységnek.

6. § (1) Régészeti feltárást csak szakirányú mesterfokozattal vagy szakképzettséggel rendelkező régész vagy régészet tárgyban doktori fokozatot szerzett, továbbá a feltárást végző vagy a feltárásba bevont intézménnyel – nagyberuházás esetén a bevont intézménnyel vagy a bevont akkreditált szervezettel – munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló régész vezethet.

(2) A régészeti feltárást vezető régésznek (a továbbiakban: feltárásvezető) – a mentő feltárás kivételével – a feltárási engedély iránti kérelemben megjelölt feladatellátáshoz szükséges speciális szakirányú ismeretekkel és megfelelő feltárási gyakorlattal kell rendelkeznie.

(3)⁹ Megfelelő feltárási gyakorlatnak minősül a szakirányú mesterfokozat vagy szakképzettség megszerzését követően a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott számítási módszer alapján az adott korszakot érintő feltárás vezetőjeként vagy a feltárási dokumentációban megnevezett munkatársként szerzett legalább 12 pont értékű szakmai gyakorlat.

(4) A feltárásra jogosult intézmény csak olyan régészt bízhat meg feltárás vezetésével, aki korábbi tevékenysége során a jogszabályban meghatározott dokumentációs kötelezettségeit teljesítette.

(5) A feltárásvezetőnek az egyes feltárási munkafolyamatok elvégzésében történő akadályoztatása esetén az engedélyes köteles a helyettesítésről az (1)–(4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő módon gondoskodni.

(6) A feltárásvezető köteles

(7) Több korszakot érintő régészeti feltárás esetén az (1) bekezdés szerinti szakképzettséggel és a (3) bekezdés szerinti feltárási gyakorlattal rendelkező munkatársat vagy konzulenst kell bevonni a régészeti feladatellátásba.

7. § (1) Régészeti feltárásra alkalmas napnak minősül az a munkanap, amelyen az időjárási és a talajviszonyok, továbbá egyéb körülmények nem akadályozzák meg a feltárási tevékenységet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel régészeti feltárásra alkalmatlan különösen az a nap, amelyen a feltárási tevékenységet

8. § (1)¹¹ A régészeti feltárásról jelentést kell készíteni, mely tartalmazza

(2)¹² Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatlapot minden lelőhelyről külön kell kitölteni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti szöveges ismertetés tartalmazza:

(4) A jelentés egy-egy példányát a feltárás befejezését követő harminc napon belül meg kell küldeni

(5) A jelentés további egy példányát abban az intézményben kell elhelyezni, amelyik a feltárási engedélyt kapta.

9. § (1)¹⁴ A feltárási dokumentáció tartalmazza

(2)¹⁵ A feltárási napló a régészeti feltárás alapdokumentuma, melynek első részében az időpontot, a feltárásban közreműködők létszámát, a feltárás menetét befolyásoló körülményeket, a régészeti feltárásra alkalmas és alkalmatlan napokat, a második részében a szakmai megfigyeléseket, feljegyzéseket kell a feltárás megkezdésétől a befejezéséig folyamatosan vezetni a feltárás módszerétől függően.

(3) A feltárási dokumentáció egy-egy példányát a feltárás befejezésétől számított egy éven belül meg kell küldeni

9/A. §¹⁷ A jelentés és a feltárási dokumentáció beérkezéséről a nyilvántartást vezető hatóság igazolást bocsát ki. Ha a jelentés vagy a feltárási dokumentáció hiányos, a feltáró intézményt határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel.

10. § (1)¹⁸ A Kötv. 20. § (2) bekezdésében megjelölt tevékenységet annak megkezdése előtt legalább öt nappal be kell jelenteni lelőhelyenként

(2) Fémkereső műszer hivatás gyakorlásához szükséges használatának minősül, ha a fémkereső műszer használója hitelt érdemlően bizonyítja, hogy feladatainak ellátásához szükséges a fémkereső műszer. Hitelt érdemlő bizonyításnak számít a munkaköri leírás, a cégszerűen aláírt megbízás vagy megrendelés.

(3) Fémkereső műszer hivatás gyakorlásához szükséges használata:

(4) A Kötv. 20/A. §-át, valamint e rendeletnek a fémkereső műszer használatára vonatkozó rendelkezéseit a bűnüldöző és nyomozó szervek feladatellátására, valamint a tűzszerészeti tevékenységre nem kell alkalmazni.

(5)¹⁹ A (3) bekezdés a) pontja esetében a bejelentést a 4. mellékletben meghatározott tartalommal és mellékletekkel ellátott formanyomtatványon kell megtenni.

(6)²⁰ A (3) bekezdés b)–d) pontja esetében a bejelentésnek tartalmaznia kell

(7)²¹ A (3) bekezdés szerinti tevékenységek végzése során az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt szervnek a 41. § (3) bekezdése szerinti tudomásulvételről szóló értesítését a tevékenység végzője köteles a tevékenység végzése során magánál tartani, és a fémkereső műszer használatának ellenőrzésére jogosult szerv felszólítására bemutatni.

11. § Megelőző feltárás esetén a régészeti feltárás elvégzésére vonatkozó általános követelményeket a 12–18. §-ban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

12. § (1)²² Régészeti feladatellátásnak minősülnek az alábbi régészeti szaktevékenységek:

(2)²³ Járulékos régészeti feladatellátásnak minősül a régészeti bontómunka.

(3)²⁴ Az elsődleges leletfeldolgozást a feltárási dokumentáció benyújtásáig el kell végezni. Az elsődleges leletfeldolgozás határideje a feltáró intézmény kérelmére, a Budapest Főváros Kormányhivatala jóváhagyásával legfeljebb egy évvel, különösen indokolt esetben legfeljebb két évvel meghosszabbítható.

(4)²⁵ A kivitelezés földmunkáit régészeti megfigyelés mellett, a feltárás vezetőjének irányításával kell végezni.

(5)²⁶ A régészeti bontómunka részét képező tevékenységek nem minősülnek kézi földmunkának.

(6)²⁷ Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás (a továbbiakban: közlekedési infrastruktúra-beruházás) esetén nem akkreditált intézmény vagy szervezet az (1) bekezdés d) pontja szerinti régészeti szaktevékenység elvégzésébe vonható be.

13. § Megelőző feltárás előkészítése során a beruházó köteles a feltárásra jogosult intézmény rendelkezésére bocsátani

14. § (1) Megelőző feltárás esetén a régészeti feltárás költségeire vonatkozó költségbecslést a feltárásra jogosult intézmény az alábbi tartalmi elemekkel készíti el:

(2)³² A régészeti feladatellátás költségeire alkalmazható legmagasabb hatósági árakat az 5. melléklet tartalmazza.

(3) Az elfedést vizsgáló talajtani fúrások költségeinek meghatározása a beruházóval egyeztetett költségtétel alapján történik.

15. § (1) Megelőző feltárás esetén a régészeti feladatellátásra irányuló szerződésnek tartalmaznia kell

(2) Ha a hatóság a beruházás engedélyezése során előírta a megelőző feltárás módját, akkor a szerződésben az előírtaktól eltérni nem lehet.

16. § (1) Megelőző feltárás esetén az engedélyes köteles

(2) A megelőző feltárás a terület régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban történő átvételét követően kezdhető meg. A felmerülő zöldkár rendezése a beruházó feladata.

(3) Régészeti munkavégzésre alkalmas állapotúnak minősül a terület, ha

(4) Ha a feltárás beépített ingatlanon vagy a telekhatáron álló épülettel közvetlenül szomszédos területen – különösen történeti településmag területén – történik, akkor a területátvételi állapotrögzítő jegyzőkönyvnek ki kell térnie a meglévő épületrészek megőrzésének szempontjaira is. Ilyen esetben a régészeti feltárási módszerek és technikák alkalmazása során figyelemmel kell lenni az építmények tartószerkezeti sajátosságaira.

(5) A régészeti feltárást követő területátadás során felvett állapotrögzítő jegyzőkönyv tartalmazza:

(6) A feltárási naplóban rögzíteni kell a területátvétel és a területátadás tényét, az állapotrögzítő jegyzőkönyvek a feltárási dokumentáció részét képezik.

17. § (1) Ha a régészeti megfigyelés során régészeti bontómunka válik szükségessé, akkor – legalább a beruházási földmunkával érintett mélységig – az előkerült régészeti jelenség vonatkozásában a régészeti bontómunkát és az elsődleges leletfeldolgozást a régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti régészeti bontómunka megkezdését a 2. mellékletben meghatározott adattartalommal a hatóságnak be kell jelenteni.

18. § (1) A feltárás befejezése után az építési helyszín kivitelezési tevékenység végzésére való alkalmassá tétele, illetve az ingatlan rendeltetésszerű és biztonságos, az élet- és balesetvédelmi előírásoknak megfelelő használatához szükséges tereprendezési munkák elvégzése megelőző feltárás esetén a beruházó feladata.

(2) Ha a megelőző feltárást szükségessé tevő beruházás bármilyen okból meghiúsul, vagy szünetelésének időtartama a feltárás felfüggesztésétől vagy befejezésétől számítva meghaladja az egy évet, a beruházó köteles az ingatlan korábbi használatának megfelelő állapotot helyreállító tereprendezési munkák elvégzéséről és a feltárt régészeti emlékeknek a hatóság által előírt állagmegóvásáról gondoskodni.

(3) Ha a beruházás vagy a feltárás munkálatainak harminc napot meghaladó szünetelésére a feltárást végző intézménynek fel nem róható okból kerül sor, a feltárt régészeti emlékek ideiglenes állagmegóvásáról, biztonságáról, őrzéséről a feltárást végző intézmény a beruházó költségére köteles gondoskodni.

19. § (1) Nagyberuházással kapcsolatos régészeti feladatellátás esetén a régészeti feltárás elvégzésére vonatkozó általános követelményeket és a megelőző feltárásra vonatkozó szabályokat a 20–25. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A nagyberuházáshoz kapcsolódóan létesített anyagnyerőhely vagy célkitermelő-hely vonatkozásában a nagyberuházás esetén folytatott régészeti feltárásra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(3)³⁴ A rendelkezésre álló örökségvédelmi hatástanulmány vagy próbafeltárás nélkül készült előzetes régészeti dokumentáció esetén a hatóság dönt arról, hogy az alkalmas-e az elvégzendő régészeti feladatellátás módjának, valamint idő- és költségvonzatának meghatározására. A hatóság – ésszerű határidő kitűzésével – előírhatja a hiányzó munkarészek pótlását vagy új előzetes régészeti dokumentáció elkészítését.

20. §³⁵ (1) Egyszerűsített előzetes régészeti dokumentáció készíthető, ha

(2) Egyszerűsített előzetes régészeti dokumentáció készítésére – a próbafeltárás végzésének kivételével – a Kötv. 23/C. §-át kell alkalmazni.

21. § (1) Az előzetes régészeti dokumentáció keretében a próbafeltárást az akadályozó körülmény megszűnését követően kell elvégezni, ha

(2) Az előzetes régészeti dokumentáció keretében végzett próbafeltárás bejelentéséhez mellékelni kell:

(3)³⁶ A próbafeltárás a bejelentés megtételére a 10. § (1) bekezdésében előírt határidő leteltét követően kezdhető meg, ha

(4)³⁷ Az előzetes régészeti dokumentáció keretében végzett próbafeltáráshoz kapcsolódó földmunka elvégzéséről a beruházó költségén a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv gondoskodik.

22. § (1) A nagyberuházás egészére egy feltárási projekttervet kell készíteni.

(2)³⁸ Ha a nagyberuházás több megye területét érinti, akkor a régészeti feladatellátás területi szakaszait megyei bontásban kell meghatározni. Feltárási projektterv a nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátás területi szakaszaira külön is készíthető.

(3) A feltárási projektterv készítése során az elfedés alkalmazása tekintetében figyelembe kell venni, hogy ha a kivitelezés során eltávolítandó talajréteg alsó síkja és a régészeti emlékek jelentkezésének felső síkja között a régészeti lelőhely, lelőhelyrész vagy régészeti emlék megóvását biztosító magasságú és konzisztenciájú intakt földréteg

(4)³⁹ A feltárási projekttervnek tartalmaznia kell a régészeti feltáráshoz kapcsolódó földmunka becsült mennyiségét.

(5)⁴⁰ A feltárási projektterv készítése során az Ásatási Bizottság szakmai véleménye kérhető különösen

(6)⁴¹ A feltárási projekttervet tartalmazó teljes előzetes régészeti dokumentációt a földmunkával járó tevékenység engedélyezésére irányuló azon első hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemhez kell mellékelni, amelyben a hatóság eljár vagy szakhatóságként vagy a szakkérdés vizsgálatával közreműködik.

(7)⁴² A hatóság vizsgálni köteles, hogy a benyújtott előzetes régészeti dokumentáció a földmunkával járó teljes tevékenységre vonatkozóan készült-e.

(8)⁴³ A hatóság a beruházás műszaki adatainak a régészeti érintettség szempontjából lényeges megváltozása, vagy a beruházás helyszínének részleges megváltozása esetén a feltárási projektterv módosítását írhatja elő.

(9)⁴⁴ A beruházás helyszínének teljes megváltoztatása örökségvédelmi szempontból új beruházásnak minősül, mely esetben a beruházónak új feltárási projekttervet kell készíttetnie.

22/A. §⁴⁵

22/B. §⁴⁶ Közlekedési infrastruktúra-beruházás esetén a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv

23. §⁴⁷ (1) Nagyberuházást megelőző feltárást a régészeti feladatellátás megyére kiterjedő területi szakaszán a közlekedési infrastruktúra-beruházás kivételével

(2) Az (1) bekezdés szerinti feltárásra jogosult akkreditált intézmény hiányának kell tekinteni az intézmény kapacitáshiányát is.

(3) Akkreditált intézmény igazolt kapacitáshiányának tekinthető, ha

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti feltárásra jogosult akkreditált intézmény igazolt kapacitáshiánya nem áll fenn, akkor a nagyberuházást megelőző régészeti feltárást köteles elvégezni.

(5) Ha az (1) bekezdés szerinti feltárásra jogosult akkreditált intézmény a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, elveszíti akkreditációját és újabb akkreditáció iránti kérelmet három éven belül nem nyújthat be.

23/A. §⁴⁸ A jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv Kötv. 23/G. § (1c) bekezdése szerinti megkeresésére a feltáró intézmény vagy akkreditált szervezet öt napon belül válaszol.

24. § (1) A beruházó és a feltárást végző intézmény a megelőző feltárásra vonatkozó szerződést a feltárási projektterv adataira figyelemmel köti meg.

(2) Ha a feltárási projektterv elfedést tartalmaz, a régészeti feladatellátásra irányuló szerződésnek tartalmaznia kell az elfedésre vonatkozó rendelkezéseket is.

(3) A kivitelezés során a földmunkákkal érintett, és egyéb feltárási módszerekkel fel nem tárt területen régészeti megfigyelést kell biztosítani.

(4) A szerződésben a régészeti feladatellátásra, valamint a hatósági eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtására meghatározott határidők késedelmes teljesítése esetére a feltárást végző intézményt terhelő kötbért kell kikötni. A kötbér mértéke – ettől eltérő megállapodás hiányában – a régészeti feladatellátás nettó díjának a késedelem időtartamára számított napi egy százaléka, legfeljebb azonban tizenöt százalék.

24/A. §⁴⁹

25. § (1) Elfedésre olyan műszaki megoldás alkalmazható, amely biztosítja a lelőhely tartós állapotmegóvását mind a kivitelezés során jelentkező, mind a kivitelezés megvalósulása után fellépő fizikai és kémiai hatásoktól.

(2) Elfedésre alkalmazható műszaki megoldás különösen a bolygatatlan régészeti rétegek és a kivitelezéssel érintett rétegek elválasztása

(3) Az elfedés során alkalmazandó megoldás kiválasztásakor figyelemmel kell lenni az adott helyszín talajtani és egyéb környezeti viszonyaira, a beruházás kiviteli terveire, valamint a régészeti lelőhely jellegére.

(4) Elfedésnek csak az a megoldás minősül, amelynek célja az érintett régészeti lelőhely, lelőhelyrész vagy régészeti emlék megóvása. Nem minősülnek elfedésnek az egyéb célok érdekében végzett – különösen a beruházás során megvalósítandó építmény teherhordó szerkezetének kialakítását szolgáló – hasonló munkálatok. Ha az építmény teherhordó szerkezetének kialakítását szolgáló műszaki megoldás megfelel a (2) és a (3) bekezdésben foglaltaknak, elfedésre szolgáló műszaki megoldást nem kell alkalmazni.

(5) Az elfedés régészeti előkészítését végző régész köteles az elfedést megelőző termőréteg-letermelést is figyelemmel kísérni, és ha a régészeti leletek jelentkezésének az előzetes régészeti dokumentáció, illetve a próbafeltárások során meghatározott felső síkjánál magasabban kerül elő régészeti lelet vagy emlék, annak feltárását a régészeti megfigyelés keretén belül elvégezni.

25/A. §⁵⁰ (1)⁵¹

(2) A közlekedési infrastruktúra-beruházás kivételével, ha a nagyberuházás régészeti megfigyelése során előkerült régészeti lelőhely vagy lelet a kivitelezés hátráltatása nélkül régészeti bontómunka keretében nem tárható fel, a régészeti megfigyelést végző intézmény haladéktalanul értesíti a hatóságot. A szükséges intézkedésekről a bejelentés kézhezvételétől számított öt napon belül a hatóság helyszíni szemle alapján dönt.

26. § (1) A feltárás során eredeti összefüggéseiben megmaradt régészeti emlék megtartására a feltárást végző intézmény három napon belül javaslatot tehet a hatóságnak, valamint megelőző feltárás esetén értesíti a beruházót.

(2) Az (1) bekezdés szerint bejelentett régészeti emlék kezeléséről, helyszíni megtartásáról és a szükséges állagmegőrző intézkedésekről a bejelentés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a hatóság helyszíni szemle alapján dönt.

(3) Ha a régészeti emlék megelőző feltárás során került elő, és a hatóság határozata alapján azt a helyszínen kell megőrizni, a beruházás során a műszaki tervezésnek és a kivitelezésnek tekintettel kell lennie az emlék megőrzésére. Ebben az esetben a feltárást végző intézmény köteles a feltárás terepi munkáinak befejezését követő tizenöt napon belül a régészeti emlékről adatot szolgáltatni a beruházónak. Az adatszolgáltatás részeként rajzi dokumentáción egyértelműen fel kell tüntetni a bontható és a helyszínen – eredeti helyükön – megőrzendő régészeti emlékeket.

(4) Ha a feltárást nem a leletanyagot véglegesen befogadó múzeum végezte, a feltárások leletanyaga a teljes tudományos feldolgozásig, legfeljebb azonban a feltárás befejezésétől számított öt évig a feltárást végző intézmény őrzésében maradhat. Ezt követően az engedélyes a restaurált és tudományosan feldolgozott leletanyagot – a befogadó múzeum alapleltárába vételre előkészítve – köteles átadni a feltárási engedélyben a leletanyag befogadójaként megjelölt múzeumnak.

(5) Ha a feltárás során 1711 utáni emberi maradványok kerülnek elő, a feltárást végző intézmény erről haladéktalanul köteles a hatóságot értesíteni.

(6)⁵² A végleges leletbefogadás költségeiről a feltáró intézmény és a leletanyagot véglegesen befogadó múzeum között kötendő megállapodás során figyelemmel kell lenni a befogadott leletek mennyiségével arányos egyszeri költségekre, melyek különösen a gyűjteményi alapleltárba vétel és a raktárkapacitás bővítésének költségei.

27. § (1)⁵³ Régészeti korú tárgy tulajdonjogának átruházását megelőzően legalább harminc nappal a régészeti korú tárgyat – az 1711 előtt keletkezett könyvek, iratok, bútorok, numizmatikai és bizonyíthatóan műgyűjteményben fennmaradt tárgyak kivételével – a kulturális javak hatóságának a 6. mellékletben meghatározott adattartalommal be kell jelenteni.

(2)⁵⁴ A tulajdonjog átruházása kizárólag a kulturális javak hatóságának a bejelentés tényét rögzítő igazolása alapján történhet.

(3)⁵⁵ A kulturális javak hatóságának a bejelentés tényét rögzítő igazolása nem tanúsítja a régészeti korú tárgy korát, értékét és eredetiségét. Az igazolás kiadásának ügyintézési határideje a kézhezvételtől számított legfeljebb tizenöt nap.

(4) Az igazolást a tulajdonjog átruházása során át kell adni az új tulajdonosnak.

(5) A (2) bekezdés szerinti igazolás nélkül értékesített régészeti korú tárgy tulajdonjogának átruházása semmis.

28. § (1) A nyilvántartott műemléki értéket érintő tevékenységeket az e fejezetben meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni.

(2) A nyilvántartott műemléki érték esetén az értékleltárba felvett értéket fizikai valójában kell megőrizni, valamint előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az érték anyagi megőrzését biztosító építészeti-műszaki megoldásokat.

(3) A nyilvántartott műemléki érték akkor nyilvánítható műemlékké, ha

(4) Ha a nyilvántartott műemléki érték értékleltára vagy feltárása még nem teljes körű, a közérdekűség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a kiemelkedő és országos jelentőség a feltárt tudományos tények alapján legalább valószínűsíthető.

(5)–(8)⁵⁶

29. § (1) A nyilvántartott műemléki érték műemlékké nyilvánításakor műemléki környezetnek jelölhető ki

(2) Az (1) bekezdés szerinti kijelölés hiányában – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – műemléki környezet nem jön létre.

(3) A 2015. január 1. előtt védetté nyilvánított műemlékkel vagy műemléki jelentőségű területtel közvetlenül határos telkek, a közterületszakaszok és a közterületszakaszokkal határos ingatlanok, valamint a védettségről szóló döntésben ettől eltérően kijelölt ingatlanok minősülnek műemléki környezetnek.

30. § (1) A műemléket érintő, a 38. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeket a 28. §-ban megfogalmazott követelmények mellett a (2)–(6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell végezni.

(2) A műemléket fizikai valójában, anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel kell megőrizni, védett értékeit hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni. A műemlék hasznosítása, használata a 28. § (2) bekezdésében megfogalmazott követelményen túlmenően nem járhat a védettséget megalapozó műemléki érték veszélyeztetésével.

(2a)⁵⁷ A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építményekben és építményegyüttesekben vagy azok területén, telkén még a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben sem alakítható ki a menedékjogról szóló törvény és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és fogva tartására szolgáló rendeltetés vagy ilyen rendeltetésű építmény.

(3) A műemlék esetén az építészeti–műszaki beavatkozás, különösen az energetikai követelmények betartása, az energia-megtakarítási célú felújítás során a műemléki érték megjelenését és érvényesülését nem sértő megoldásokat kell alkalmazni.

(4) A műemlék jókarbantartása keretében a védett műemléki érték megjelenésének megváltoztatásával, az érték fizikai sérülésével, roncsolásával vagy restaurálásával nem járó tevékenység végezhető. A műemlék építmény helyreállítása során a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.

(5) A műemlék alkotórésze, tartozéka, berendezési tárgya – a kivitelezési, restaurálási munkák miatt szükséges ideiglenes eltávolítás kivételével – csak különösen indokolt esetben távolítható el.

(6) Az (5) bekezdés szerinti áthelyezés csak szakértői jogosultsággal rendelkező restaurátor közreműködésével végezhető.

(7)⁵⁸ Műemléken a külső homlokzat 30%-ánál nagyobb felületet eltakaró reklám nem helyezhető el, kivéve

31. §⁵⁹ A műemlék vagyonátruházására vonatkozó, a Kötv. 44. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott jóváhagyást vagy hozzájáruló jognyilatkozatot a miniszter a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül adja meg.

32. § (1) Védett történeti kertben vagy védett műemléki érték telkén lévő védett parkban szakági kutatásokon kell alapulnia a kert, park helyreállítására és fenntartására irányuló munkáknak.

(2) A fás szárú növények kerti térhatást megváltoztató kivágása, eltávolítása, áttelepítése, valamint, új növényzet telepítése, továbbá kerti építmények építése és bontása a védett műemléki érték együttes érvényesülését, hitelességét nem sértheti.

(3) Védett történeti kert, védett műemléki érték telkén lévő védett park jókarbantartása nem terjedhet túl a zöldfelület talajának és növényzetének idény szerinti ápolásán.

(4) Védett temetők és temetkezési emlékhelyek esetén a műemléki értékek fennmaradását, érvényesülését a nem védett építményeket érintő tevékenységek és új építmény elhelyezése során is biztosítani kell.

33. § (1) Műemléki környezetben végzett tevékenységek során nem sérülhet a műemlék megjelenése, különösen védett értékeinek érvényesülése, a műemlékre nyíló látvány vagy a műemlékből feltáruló kilátás.

(2) Műemléki jelentőségű területen végzett tevékenységek során nem sérülhet a védett településrész történelmileg kialakult szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való hagyományos kapcsolata, a tájban feltáruló látványa.

(2a)⁶⁰ Műemléki jelentőségű területen álló építmény közterület felé eső homlokzatán reklám elhelyezésére a 30. § (7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Történeti tájként védett ingatlanok esetén biztosítani kell a védetté nyilvánításról szóló miniszteri rendeletben elrendelt célhoz méltó terület-felhasználást, művelést, a védett érték fennmaradását, valamint az értékként meghatározott jellemzők érvényesülését.

34. § (1) A műemléki értéket a nyilvántartásba vételt megelőzően értékvizsgálattal kell meghatározni.

(2) A nyilvántartott műemléki érték védett értékeit helyszíni szemrevételezésen alapuló értékleltárban kell rögzíteni e rendelet szerint. Az értékleltárt az előkerülő értékekkel ki kell egészíteni.

(3) Az értékleltárban a helyiségek felmérési vázlatrajzon történő azonosításával, megnevezésével, számozásával kell biztosítani a felvett érték egyértelmű térbeli azonosíthatóságát.

(4) Az előkerülő, a védettséget megalapozó értékkel össze nem függő műemléki értéket önállóan kell nyilvántartásba venni.

(5) A védett műemléki értéket érintő tevékenységeket jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott esetekben jellegüktől függő, jogosultsághoz kötött szakági kutatásnak kell megalapoznia, ha e kutatás eredménye a tervezett tevékenység elvégzése előtt még nem áll rendelkezésre.

(6) A kutatást – a 48. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eseteket kivéve – a helyreállítást vagy az átépítési munkákat megelőzően, legkésőbb a beruházás-előkészítés folyamán, a tervezési program lezárulása előtt kell elvégezni.

(7) A védett műemléki értéket szakági kutatási terv alapján kell feltárni, az értéket a feltárás előtti és utáni állapotában, valamint a feltárás folyamatában, az értékleltárba történő felvétel mellett szükséges dokumentálni.

(8) A rejtett műemléki értékek kutatása során előnyben kell részesíteni a roncsolásmentes vizsgálatokat a roncsolással járó kutatással szemben. A roncsolásmentes vizsgálatoknak és azok dokumentálásának meg kell előznie a roncsolással járó kutatásokat.

(9) A kutatás – különösen a roncsolásos kutatás – a védett műemléki értéknek a tervezett tevékenységgel érintett részén túl nem terjedhet, kivéve, ha azzal a tervezett tevékenységgel összefüggő, más módon meg nem szerezhető információ nyerhető.

(10) Roncsolásos szondázó kutatást kell végezni a 38. § (1) bekezdés a) pont aa)–ae), valamint ai)–ak) alpontja szerinti esetekben.

(11) A védett műemléki érték egészére kiterjedő roncsolásos kutatás az építmény egészének vagy több rendeltetési egységének teljes belső, valamint homlokzatának teljes helyreállítása során végezhető, ha a roncsolásos kutatás a védett műemléki érték

(12) A roncsolásos kutatás megkezdése előtt restaurátori kutatást kell végezni rejtett értékek várható előkerülése esetén.

(13) Ha a védett műemléki érték roncsolásos kutatása során régészeti örökség elemeinek előkerülése várható, a kutatás csak egybefoglalt örökségvédelmi engedély alapján végezhető.

35. § (1) Védett műemléki érték restaurálását csak a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti műemléki terület műemléki restaurátor szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez jogosultsággal, szakirányú szakképzettséggel, mesterfokozattal rendelkező restaurátorművész vagy okleveles restaurátorművész végezheti önállóan.

(2) A védett műemléki érték restaurálása csak restaurálási terv alapján végezhető. A restaurálást a tevékenység megkezdése előtti és utáni állapotában, valamint annak folyamatában is dokumentálni kell.

(3) A restaurálás csak a szükséges és indokolt mértékben végezhető, a beavatkozás a védett műemléki értéknek a restaurálási tervben meghatározott részén túl nem terjedhet. A restaurátori beavatkozásnál tanúfelülettel kell biztosítani a későbbi kutatás lehetőségét.

36. § (1)⁶¹ A fennmaradásukban veszélyeztetett műemlékek jegyzékének elkészítéséről a nyilvántartást vezető hatóság gondoskodik.

(2)⁶² A nyilvántartást vezető hatóság kezdeményezésére a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szer

37. § (1) A védett műemléki értéken az állagmegóvás ideiglenes alkalmazásával, illetve a statikai állékonyságot biztosító megoldásokkal el lehet térni a 28. §, a 30. §, a 34–35. § rendelkezéseitől, ha az eltérés nem eredményezi a védett műemléki érték helyreállíthatatlan sérülését vagy további pusztulását.

(2) A védett műemléki érték tetőszerkezetét ért katasztrófa esetén az ideiglenes állagmegóvásról a közvetlen életveszély-elhárítást követő három hónapon belül kell gondoskodni. A további veszélyelhárító beavatkozásokat a védett műemléki érték helyreállíthatatlan sérelme nélkül kell végezni.

(3) Az ideiglenes állagmegóvás állapota legfeljebb öt évig tartható fenn.

38. § (1) Örökségvédelmi engedély nélkül, a hatóság számára történő bejelentés alapján végezhető tevékenységek:

(2) Építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételéhez kötött tevékenység esetén az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést nem kell megtenni.

39. §⁶³ Műemlék esetén a 38. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységek vonatkozásában – kivéve, ha a tevékenység az építésügyi hatóság vagy más hatóság örökségvédelmi szakhatóság hozzájárulásával vagy szakkérdés vizsgálata alapján kiadott engedélye alapján végezhető – a hatóság örökségvédelmi engedélye szükséges, ha a tervezett tevékenység a védett műemléki érték értékleltárba felvett elemét érinti vagy roncsolja, illetve megjelenésének megváltoztatását eredményezi vagy érvényesülését befolyásolja.

40. § (1)⁶⁴ A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen a hatóság örökségvédelmi engedélye szükséges a következő – más hatóság (örökségvédelmi szakhatóság hozzájárulásával vagy szakkérdés vizsgálata alapján kiadott) engedélyéhez nem kötött – tevékenységekhez:

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

(3) A hatóság döntéséhez kiemelten védett régészeti lelőhely esetén örökségvédelmi hatástanulmány készítését írhatja elő.

(4) A hatóság az engedélyt megtagadja, ha a tervezett tevékenység következtében a lelőhely megsemmisülne, vagy részleges állapotromlása következne be.

(5)⁶⁵ Az engedély a határozat jogerőre emelkedésétől számított egyéves időtartamban jogosít a tevékenység végzésére.

(6)⁶⁶ Az örökségvédelmi engedély alapján végezni tervezett tevékenység megkezdését megelőzően tíz nappal a tevékenység tényleges végzésének megkezdését a hatóságnak elektronikus úton be kell jelenteni.

41. § (1) A hatóság a tevékenység megkezdésének bejelentésével összefüggésben vizsgálja, hogy

(2) Ha a hatóság a jogszabályban előírt feltételek bármelyikének hiányát állapítja meg, a régészeti tevékenység folytatását megtiltja, egyébként a bejelentést tudomásul veszi.

(3)⁶⁷ A tudomásul vételről a hatóság értesíti a bejelentőt, valamint a bejelentett tevékenység adatainak megküldésével a nyilvántartást vezető hatóságot.

42. § (1) A régészeti feltárás engedélyezése iránti kérelmet a 7. mellékletben meghatározott adattartalommal és mellékletekkel ellátott formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A régészeti feltárás engedélyezése iránti kérelem adatlapján fel kell tüntetni, vagy ahhoz mellékelni kell

(3) A régészeti feltárás engedélyezésére irányuló kérelmet és mellékleteit az Ásatási Bizottság szakmai szempontból véleményezi

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben az Ásatási Bizottság szakértői véleményét megküldi a feltárásra jogosult intézménynek és a hatóságnak.

(5) Az Ásatási Bizottság véleményezésének határideje a régészeti feltárási engedély iránti kérelem és mellékletei hiánytalan rendelkezésre bocsátásától számított tizenöt nap, nagyberuházás esetén öt nap, amely a hatóság ügyintézési határidejébe beszámít.

(6)⁶⁸ A megelőző feltárás engedélyezésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő

43. §⁶⁹ (1) A hatóság a járási hivatal termőföldön megvalósuló régészeti feltárás engedélyezésére irányuló eljárásában – ha az érintett tevékenységgel összefüggésben a talajvédelmi hatóság más eljárásban döntést nem hozott vagy állásfoglalást nem adott – vizsgálja, hogy a kérelem szerinti tevékenység a termőföld minőségi védelmére vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel-e.

(2) A járási hivatal tervásatás engedélyezésére irányuló eljárásában, ha a tervásatást országos jelentőségű védett természeti területnek vagy barlangnak nem minősülő

(3)⁷⁰

(4)⁷¹ Közlekedési infrastruktúra-beruházás esetén a hatóságnak a megelőző feltárás engedélyezésére irányuló eljárásában szakhatóság nem vesz részt, szakkérdést nem kell vizsgálni.

44. § (1) A régészeti feltárás engedélyezése iránti kérelmet el kell utasítani, ha a tervezett régészeti feltárás jogszabályban foglalt, illetve szakmai feltételei nem biztosítottak.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szakmai feltételnek minősül a feltárás pénzügyi és személyi feltételeinek feladatarányos biztosítása, valamint időbeli végrehajthatósága.

45. § (1) A feltárási engedély tartalmazza

(2) Az engedély a határozat jogerőre emelkedésétől számított kétéves időtartamban jogosít feltárás végzésére. A megelőző feltárásra vonatkozó feltárási engedély hatálya kérelemre egy évvel, nagyberuházás esetén két évvel meghosszabbítható.

(3)⁷² A hatóság a jogerős engedélyt megküldi a nyilvántartást vezető hatóságnak a jogerőre emelkedést követő harminc napon belül.

(4) Az (1) bekezdés c) és e) pontja alapján az engedélyben meghatározottaktól eltérni csak a hatóság módosított engedélyével lehet.

(5)⁷³ Közlekedési infrastruktúra-beruházás esetén a feltárási engedélyt azonnal végrehajthatóvá kell nyilvánítani.

46. § (1) A fémkereső műszer hivatáshoz nem kötött használatának engedélyezése iránti kérelmet a hatóságnak kell benyújtani.

(1a)⁷⁴ Fémkereső műszer használatának minősül, ha a fémkereső műszer építményen kívül összeszerelt és üzemképes állapotban van.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

(3) A hatóság az eljárás során határidő kitűzésével kérheti az Ásatási Bizottság vagy a gyűjtőterületén érintett múzeum szakvéleményét.

(4) A fémkereső műszer használatára vonatkozó kérelmet el kell utasítani, ha

(5) A fémkereső műszer használatára vonatkozó engedély tartalmazza

(5a)⁸¹ A fémkereső műszer használatára vonatkozó engedély részét képezi a hatóság által hitelesített, EOV rendszerben készült térkép a tevékenység végzésével érintett terület lehatárolásával.

(6) A fémkereső műszerrel végzett tevékenységet a hatóság hivatalból vagy a gyűjtőterületén érintett múzeum kérelmére is megtilthatja.

(7) A (6) bekezdés szerinti határozat tartalmazza a tiltással érintett terület azonosítására alkalmas megjelölését és helyrajzi számát.

(8) A hatóság az (5) és (6) bekezdés szerinti jogerős határozatot megküldi

(9) Ha a (6) bekezdés szerinti tiltás jelentős számú ügyfelet érint, akkor a hatóság az ügyféllel hirdetményi úton tarthat kapcsolatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 28/D. §-ában foglalt feltételeknek megfelelően.

(10)⁸² Az engedély a határozat jogerőre emelkedésétől számított egyéves időtartamban jogosít a tevékenység végzésére, kivéve, ha a hatóság ennél rövidebb határidőt jelöl meg.

(11)⁸³ A fémkereső műszer használatára vonatkozó engedély alapján végezni tervezett tevékenység megkezdését megelőzően tíz nappal a tevékenység tényleges végzésének megkezdését a hatóságnak elektronikus úton be kell jelenteni.

(12)⁸⁴ A fémkereső műszer hivatáshoz nem kötött használatára vonatkozó jogerős engedélyt az engedélyes köteles a tevékenység végzése során magánál tartani, és a fémkereső műszer használatának ellenőrzésére jogosult szerv felszólítására bemutatni.

(13)⁸⁵ Ha a tevékenység során régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy

47. § (1) A végezni kívánt tevékenységre vonatkozó bejelentést vagy a hatóság engedélye iránti kérelmet a megbízó jogosult benyújtani.

(2) A bejelentést, a kérelmet papíralapon vagy elektronikus adathordozón lehet benyújtani a 9. mellékletben meghatározott tartalommal és mellékletekkel ellátott formanyomtatványon.

(3)⁸⁶ A megbízó a végezni kívánt tevékenységre vonatkozó bejelentésben kérheti, hogy a hatóság a tudomásulvétel tényének igazolását is foglalja írásba.

48. § (1) A 38. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységek bejelentéséhez vagy örökségvédelmi engedély iránti kérelméhez mellékelni kell

(2) A védett műemléki értéknél a 38. § (1) bekezdés a) pont aa)–ae), valamint ai)–ak) alpontja szerinti esetekben az építéstörténeti tudományos dokumentációnak az előzetesen elvégzett roncsolásos kutatás dokumentációját is tartalmaznia kell, kivéve, ha

(3) A 38. § (1) bekezdés c) pont cb)–cc) alpontja szerint a védett műemléki érték telkén lévő védett parkban, a védett történeti kertben tervezett tevékenység bejelentése esetében mellékelni kell a tevékenységgel érintett terület 9. melléklet II. rész E. pontjában meghatározott tartalommal kiegészített kerttörténeti tudományos dokumentációját.

(4) A védett történeti kert vagy a védett műemléki érték telkén elhelyezkedő védett park teljes körű helyreállítási koncepciójának megalapozásához és a tervezett beavatkozások szükségességének alátámasztásához

49. § (1) A Műemléki Tanácsadó Testület (a továbbiakban: Testület) szakértői véleménye kérhető, ha a tevékenység a védett műemléki érték

(2) Előzetes megkeresés esetén a Testület szakértői véleményét a tervezett tevékenységre vonatkozó bejelentéshez vagy az örökségvédelmi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell. A Testületet szakértői véleménye mindaddig köti, amíg a megkeresésben meghatározott tervezett tevékenység érdemben nem változik meg.

50. § (1) A 38. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint a védett műemléki érték roncsolásos vizsgálata, továbbá a 38. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerint a védett történeti kert, a védett műemléki érték telkén lévő védett park régészeti módszerekkel történő kutatása esetén a bejelentéshez vagy a 62. § szerinti egybefoglalt örökségvédelmi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

(2) A kutatásról kutatási naplót kell vezetni, beleértve a régészeti módszerekkel történő kutatást is.

(3) A kutatás befejezését követő kilencven napon belül kutatási dokumentációt kell készíteni.

(4) Ha a kutatás eredményei a tervezett tevékenység, illetve műszaki megoldás módosítását teszik szükségessé, a módosítás kezdeményezéséhez a (3) bekezdés szerinti kutatási dokumentációt, ennek hiányában a kutatás eredményeinek összefoglalását kell mellékelni.

(5) Ha a védett műemléki értéken végzett kutatás közben olyan körülmény merül fel, amely a 9. melléklet II. rész F. pontja szerinti kutatási terv módosítását vagy hatósági intézkedést tesz szükségessé, a kérelmező köteles azt haladéktalanul bejelenteni a hatóságnak.

(6) A védett történeti kertben vagy védett műemlék telkén lévő védett parkban elhelyezkedő régészeti lelőhelyen földmunkával járó feltárás csak történeti kertek szakterületen jogosultsággal rendelkező szakértő bevonásával történhet.

51. § (1) A védett műemléki érték restaurálásának bejelentéséhez mellékelni kell:

(2) A restaurálásról restaurálási naplót kell vezetni.

(3) A restaurálás befejezését követő hatvan napon belül restaurálási dokumentációt kell készíteni.

52. § (1) Bejelentés vagy örökségvédelmi engedély alapján végzett tevékenységről annak befejezését követően nyolc napon belül fotódokumentációt kell készíteni.

(2)⁸⁷ A fotódokumentációt, a kutatási dokumentációt és a restaurálási dokumentációt elektronikus formában a nyilvántartást vezető hatóság útján az Országos Építésügyi Nyilvántartásba (a továbbiakban: OÉNY) tizenöt napon belül fel kell tölteni.

53. § (1) A hatóság

(2)⁸⁸ Örökségvédelmi eljárásban, illetve a bejelentést követően a hatóság

54. § (1) A hatóság a bejelentés vagy az örökségvédelmi engedély iránti kérelem alapján megvizsgálja, hogy

(2)⁸⁹ A hatóság az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha az azonosítás vonatkozásában a valóságtól eltérő adatot talál, azt haladéktalanul jelzi a nyilvántartást vezető hatóságnak.

55. § (1)⁹¹ A hatóság a bejelentésre vonatkozóan – a bejelentés benyújtásától számított tizenöt napon belül – jogszerű hallgatással tudomásul veheti és a tudomásulvétel tényét hatósági bizonyítvánnyal igazolja, ha a megbízó a bejelentésben kéri a tervezett tevékenység tudomásulvételének írásba foglalását.

(2) A bejelentésköteles tevékenység a bejelentést követő tizenötödik naptól végezhető, ha azt a hatóság nem tiltja meg. Ha a bejelentésben megjelölt tevékenységet a bejelentéstől számított két éven belül nem végzik el, a bejelentést az e rendeletben meghatározottak szerint meg kell ismételni.

(3) A hatóság a végezni kívánt tevékenységet – a bejelentés benyújtásától számított tizenöt napon belül hozott – határozattal megtiltja, ha a tervezett tevékenység

(4)⁹²

(5) A hatóság – ha a 49. § (1) bekezdése szerinti szakértői vélemény nem áll rendelkezésre – a Testület szakértői véleményét kikérheti. Ha a hatóság a szakértői véleményben foglaltaktól eltérő álláspontot foglal el, azt külön indokolnia kell.

56. § (1) A hatóság – határidő kitűzésével – a Testület szakértői véleményét kikérheti, ha a 49. § (1) bekezdése szerinti szakértői vélemény nem áll rendelkezésre.

(2) A hatóság a szakértői véleményt a döntése meghozatalához szükséges tényállás tisztázása érdekében jogszabályon alapuló bizonyítékként veszi figyelembe.

(3) Az örökségvédelmi engedélyezési eljárásban a tényállás tisztázása érdekében helyszíni szemlét kell tartani. A döntés meghozatalához szükséges tényállás tisztázásának keretében a tervezett tevékenység helyszínén, annak környezetében e rendeletben meghatározott szempontok szerint vizsgálja a döntés meghozatalának feltételeit különösen, hogy

(4) A hatóság a helyszíni szemlén tapasztaltakról jegyzőkönyvet és a helyszínről, annak környezetéről dátummal ellátott fényképfelvételt készít.

(5) Az örökségvédelmi engedélyben

(6) A hatóság – életveszély elhárításának szakvéleménnyel alátámasztott esetét kivéve – a kérelmet elutasítja, ha a tervezett tevékenység

57. § (1) A 38. § (1) bekezdés e) pont ea)–ec) alpontjában meghatározott tárgyak elhelyezése vonatkozásában határozott időre, de legfeljebb tíz évre, gépészeti egység, napkollektor, napelem esetén húsz évre adható hozzájárulás. A határozott idő eltelte után – a fennmaradásra irányuló bejelentés hiányában – az eredeti állapot helyreállítására kell kötelezni a tulajdonost.

(2) Az örökségvédelmi engedély a határozat végrehajthatóvá válásától számított egy év után hatályát veszti, kivéve a (3) bekezdés szerinti esetet, valamint ha az engedélyezett tevékenységet megkezdték, és két éven belül a munkák befejezését bejelentették.

(3) Az örökségvédelmi engedély hatálya megegyezik az építési engedély hatályával, ha az építésügyi hatóság az engedélyeket egybefoglalta.

(4) Az örökségvédelmi engedély alapján végezhető tevékenységek megkezdését megelőzően tíz nappal a tevékenység tényleges végzésének megkezdését a hatóságnak elektronikus úton be kell jelenteni.

58. § Ha a védett műemléki értéket érintő tervezett tevékenység jókarbantartásra irányul, a bejelentésre vagy örökségvédelmi engedélyre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

59. § (1)⁹³ A bejelentésre, illetve a tudomásulvételre, valamint az örökségvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, ha a 38. § (1) bekezdésében felsorolt tevékenységek esetén az értékleltár alapján egyértelműen eldönthető, hogy a tervezett tevékenység az értékleltárba felvett védett értéket

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a megbízó a tervezett tevékenység megkezdésekor köteles a hatóság számára a tevékenység megkezdése és folytatása pontos időpontjának megjelölésével a tevékenységet elektronikus úton bejelenteni.

(3) A hatóság felügyeleti intézkedést tesz, ha a tervezett tevékenység az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg.

60. §⁹⁴ A bejelentés, illetve a tudomásulvétel szabályai és az örökségvédelmi hatósági eljárás lefolytatása alóli mentesség a tevékenység végzésére jogosultat nem mentesíti a tervezett tevékenység elvégzéséhez szükséges más hatósági engedélyek, nyilatkozatok vagy hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól.

61. § (1) Az örökségvédelmi engedélyezési eljárás megindítása előtt a hatóságtól összevont örökségvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatása kérhető

(2) Az összevont engedélyezési eljárás a megvalósítással kapcsolatos követelmények előzetes tisztázása céljából elvi örökségvédelmi keretengedélyezési és örökségvédelmi engedélyezési szakaszból áll.

(3) Az összevont eljárás megindítására irányuló kérelem az összevont eljárás mindkét szakaszára vonatkozik. Az eljárás megindításakor az e rendeletben meghatározott mellékletet az elvi örökségvédelmi keretengedélyezési szakasz megindításához szükséges kérelem tartalmától függően és elbírálásra alkalmas részletezettséggel kell benyújtani.

(4) Az összevont eljárás elvi örökségvédelmi keretengedélyezési szakaszának megindításához a Testületnek a tervezett tevékenységre vonatkozó előzetes szakértői véleménye kérhető.

(5) A hatóság – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – az összevont eljárás elvi örökségvédelmi keretengedélyezési szakaszában – határidő kitűzésével – kikérheti a Testület szakértői véleményét.

(6) A hatóság az elvi örökségvédelmi keretengedélyezési szakaszban

(7) Ha a hatóság az elvi örökségvédelmi keretengedélyezési szakaszban a bizonyítékok értékelése alapján a (4)–(5) bekezdésben meghatározott szakértői véleményben foglaltaktól eltérő álláspontot foglal el, azt külön indokolnia kell.

(8) A hatóságot az elvi keretengedélyében foglaltak mindaddig kötik, amíg a kérelemben meghatározott tevékenység érdemben nem változik meg.

(9) Az elvi örökségvédelmi keretengedély a tervezett tevékenység végzésére nem jogosít.

62. § (1) Egybefoglalt örökségvédelmi engedély kérhető a régészeti örökség és a műemlék kutatását és megőrzését együttesen érintő alábbi esetekben:

(2) Egybefoglalt örökségvédelmi engedélyezési eljárás hivatalból vagy kérelemre folytatható le, ha a régészeti örökségre valamint a műemlékre vonatkozó engedélykérelmet ugyanaz a kérelmező egy kérelemben, az egyes eljárásoknál előírtak szerint nyújtja be.

(3) Az egybefoglalt határozat rendelkező részét és indokolását az egyes eljárásokra vonatkozó döntésenként önállóan kell megszövegezni. Az egybefoglalás az egyes döntések meghozatalára vonatkozó határidőket és a jogorvoslati szabályok alkalmazását nem érinti.

(4) Ha a jogorvoslatra jogosult az egybefoglalt határozat és végzés ellen jogorvoslattal él, a határozat elleni jogorvoslat szabályait kell alkalmazni.

63. § (1)⁹⁶ A szakhatósági hatáskörében eljáró vagy örökségvédelmi szakkérdést vizsgáló hatóság a nyilvántartott régészeti lelőhelyet, a régészeti védőövezetet, a nyilvántartott műemléki értéket, a műemléket, a műemléki környezetet, a műemléki jelentőségű területet és a történeti tájat vagy világörökségi helyszínt vagy világörökségi területet érintő ügyben a 64. §-ban, valamint a 66. §-ban meghatározott szempontok alapján vizsgálja, hogy a tervezett tevékenység megfelel-e a Kötv.-ben és az e rendeletben meghatározott követelményeknek.

(2)⁹⁷ Ha a hatóság szakhatósági hatáskörében vagy szakkérdés vizsgálata során a nyilvántartott régészeti lelőhelyet, a régészeti védőövezetet, a nyilvántartott műemléki értéket, a műemléket, a műemléki környezetet, a műemléki jelentőségű területet és a történeti tájat vagy világörökségi helyszínt vagy világörökségi területet érintő ügyben az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, az a kibocsátásától számított hat hónapig használható fel.

(3)⁹⁸ A világörökségi helyszínt vagy világörökségi területet érintő szakhatósági eljárásban vagy az örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata során a hatóság – határidő kitűzésével – kikéri a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ véleményét, állásfoglalását ennek figyelembe vételével adja meg.

(4)⁹⁹ A szakhatósági hatáskörében eljáró vagy az örökségvédelmi szakkérdést vizsgáló hatóság örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését írhatja elő a beruházás előkészítését meghatározó feltételek tisztázása érdekében

64. § (1)¹⁰² A régészeti lelőhelyet érintő szakhatósági eljárásokban vagy örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata során a hatóság vizsgálja:

(2)¹⁰³ A telekalakítási ügyben szakkérdést vizsgáló hatóság a telekalakítás engedélyezéséhez történő hozzájárulást megtagadhatja, ha a tervezett telekfelosztás következtében az egy telken fekvő régészeti emlék több telekre kerülne, és az veszélyezteti a régészeti emlék védelmét.

(3)¹⁰⁴ A telekalakítási eljárás a védettség hatályát nem érinti, a telekalakítással érintett telek régészeti védelme a telekalakítás folytán létrejött telkekre is vonatkozik, kivéve ha a hatóság a szakkérdés vizsgálata során másként rendelkezik.

(4)¹⁰⁵ A védetté vagy ideiglenesen védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet érintő szakhatósági eljárásokban vagy örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata során a hatóság az e §-ban, valamint a 66. §-ban meghatározott szempontokon túl tekintetbe veszi, hogy a tervezett beavatkozás összhangban áll-e a védetté nyilvánítás céljával, ezen belül biztosítható-e – a fenntartható használat elvét is figyelembe véve – a lelőhely hosszú távú megőrzése, valamint jövőbeni kutathatósága.

(5)¹⁰⁶ A régészeti védőövezetet érintő szakhatósági eljárásokban vagy örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata során a hatóság az e §-ban, valamint a 66. §-ban meghatározott szempontokon túl tekintetbe veszi a tervezett beavatkozás hatását a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyre – összhangban a védetté nyilvánítás céljával –, különös tekintettel arra, hogy a tervezett tevékenység, beruházás, építmény nem veszélyezteti-e a védetté nyilvánított lelőhely

65. §¹⁰⁷ A hatóság szakhatósági állásfoglalása során vagy örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata alapján a 4. § (3) bekezdésében meghatározottól eltérően rendelkezhet, ha a földmunkával járó beruházás

65/A. §¹⁰⁸ Ha valamely hatóság illetékessége több megyére terjed ki, az örökségvédelmi szakkérdés vizsgálatát a tervezett tevékenység helye szerinti örökségvédelmi hatóság végzi.

66. § (1)¹¹⁰ A műemléki környezetet vagy a műemléki jelentőségű területet érintő szakhatósági eljárásokban vagy örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata során a hatóság a műemlék érvényesülése, illetve a terület védetté nyilvánításának alapjául szolgáló értékek megőrzése és hangsúlyos érvényesülése érdekében vizsgálja, hogy a tervezett tevékenység megfelel-e az e rendeletben meghatározott követelménynek.

(2)¹¹¹ A történeti tájat vagy világörökségi helyszínt vagy világörökségi területet érintő szakhatósági eljárásokban vagy örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata során a hatóság vizsgálja

(3)¹¹³ A szakhatóságként közreműködő vagy örökségvédelmi szakkérdést vizsgáló hatóság a tervezett tevékenység engedélyezéséhez történő hozzájárulást megtagadja, ha az eljárás során megállapítható, hogy az e rendeletben meghatározott követelmények nem teljesülnek.

(4) A (3) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni telekalakítás során, ha

(5)¹¹⁴ A telekalakítás a védettség hatályát nem érinti, a telekalakítással érintett telek általános vagy a műemlékké nyilvánítással keletkező védelme a telekalakítás folytán létrejött telkekre is vonatkozik.

67. § (1)¹¹⁵ A műemléki környezetet, műemléki jelentőségű területet, történeti tájat vagy világörökségi helyszínt vagy világörökségi területet érintő összevont építésügyi engedélyezés elvi keretengedélyezési szakaszára vonatkozó örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata során szakhatósági eljárásában a hatóság – határidő kitűzésével – kikérheti a Testület szakértői véleményét.

(2) A Testületet a szakértői véleménye mindaddig köti, amíg a kérelemben meghatározott tevékenység érdemben nem változik meg.

68. §¹¹⁶ (1) Az örökségvédelmi hatástanulmányt

(2) Az örökségvédelmi hatástanulmány kidolgozása során

(3) A 12. melléklet 4–5. pontja szerinti összefoglalót és nyilatkozatot a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetekben kell elkészíteni.

(4) Az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi munkarésze a 12. és 13. mellékletben meghatározott tartalmi elemek közül a régészeti örökség tárgykörével foglalkozó tartalmi elemek összessége.

(5) Az örökségvédelmi hatástanulmány műemléki szakterületi munkarésze a 12. és 13. mellékletben meghatározott tartalmi elemek közül a műemlékvédelem tárgykörével foglalkozó tartalmi elemek összessége.

69. § (1)¹¹⁷ A 13. melléklet szerinti települési örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséről a településfejlesztési koncepció, a településrendezési eszköz és a településképi rendelet készíttetője köteles gondoskodni.

(2) A Kötv. 85/A. §-ában meghatározott örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésére jogosult:

(3)¹¹⁸ A településképi rendelet alátámasztásául szolgáló települési értékleltárt az önkormányzati főépítész is elkészítheti.

70. § (1) A régészeti feltárás ellenőrzése keretében a hatóság vizsgálja, hogy a régészeti feladatellátást a Kötv.-ben és az e rendeletben meghatározott követelményeknek és előírásoknak megfelelően végzik-e, valamint a feltárási naplóban rögzített régészeti feltárásra alkalmas és arra alkalmatlan napokat, a feltárásra alkalmatlanság indokoltságát, és eldönti az ezzel kapcsolatos vitás kérdéseket.

(2) A régészeti feltárásra vonatkozó jogszabályi vagy a feltárási engedélyben foglalt előírások megszegése esetén a hatóság a feltárást felfüggeszti, és megvizsgálja, hogy fennállnak-e a Kötv.-ben meghatározott egyéb jogkövetkezmények alkalmazásának indokai.

(3)¹²⁰ Szakszerűtlen feltárási tevékenység esetén, vagy ha a Kötv.-ben meghatározott egyéb jogkövetkezmények alkalmazásának indokai fennállnak, a hatóság a feltárást leállítja, továbbá engedélyköteles tevékenység esetén a feltárási engedélyt visszavonja.

70/A. §¹²¹ A hatóság a régészeti lelőhelyet veszélyeztető tevékenység végzését megtiltja.

71. § (1) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken a hatóságnak öt évenként legalább egy alkalommal helyszíni ellenőrzést kell lefolytatnia a gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeum és a gyűjtőterületén érintett területi múzeum bevonásával.

(2)¹²² A helyszíni ellenőrzés során a 3. melléklet szerinti adatokat rögzítő jegyzőkönyvben és fotódokumentációval rögzíteni kell a védetté nyilvánított régészeti lelőhely állapotát. A jegyzőkönyvet és a fotódokumentációt meg kell küldeni a nyilvántartást vezető hatóságnak és a gyűjtőterületén érintett területi múzeumnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti helyszíni szemlét követően a Kötv. 18. § (1) bekezdése szerinti esetben a hatóság haladéktalanul kezdeményezi a régészeti védelem megszüntetését.

72. § (1) A hatóság az e rendeletben foglaltak szerint

(2) A hatóság

(3) A hatóság szemléje alkalmával a helyszínen ellenőrzi, hogy

(3a)¹²⁶ A hatóság a helyszíni szemle során a helyszínről, annak környezetéről dátummal ellátott fényképfelvételt készít.

(4)¹²⁷ A hatóság ellenőrzi az 52. §-ban foglaltak teljesítését, és a teljesítés elmulasztása esetén határidő megjelölésével kötelezi a jogosultat a mulasztás pótlására.

73. § (1)¹²⁸ Ha a hatóság a tevékenység végzésének folytatását a 72. § (2) bekezdés a) pontja szerint megtiltotta, az ellenőrzés napjától számított nyolc napon belül a helyszínen felvett jegyzőkönyv megállapításai és fényképfelvételek alapján, azonnal végrehajtható határozattal elrendeli a szabálytalan állapot megszüntetését. A szabálytalan állapot megszüntetésének határideje a döntés kézbesítésétől számított legfeljebb hat hónap, mely határidő a kötelezett kérelmére indokolt esetben egyszer három hónappal meghosszabbítható.

(2) A tervezett tevékenység megvalósítását tovább folytatni csak a szabálytalan állapot megszüntetése után lehet.

(3)¹²⁹ Az (1) bekezdés szerinti kötelezés végrehajtásának teljesítését a hatóság helyszíni szemlén ellenőrzi.

(4) Az e rendeletben meghatározott követelmények súlyos megsértésének, szabálytalan állapotnak minősül

(5) A hatóság a szakértői névjegyzéket vezető miniszternek bejelenti, ha a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott veszélyeztetettség fennáll, és

(6) A hatóság az (5) bekezdésben meghatározottak esetén örökségvédelmi bírságot szab ki.

74. § (1)¹³⁰ A hatóságnak hivatalból öt évenként legalább egy alkalommal a helyszínen kell ellenőriznie az illetékességi területén található védett műemléki érték állapotát, fenntartását.

(2)¹³¹ A helyszíni ellenőrzést követően a hatóság kezdeményezheti a műemlékek Kötv. 35/A. § (1) bekezdése szerinti kategóriába sorolásának módosítását. A Kötv. 35. § (1) bekezdése szerinti esetekben haladéktalanul kezdeményezi a nyilvántartott műemléki érték nyilvántartásból történő törlését vagy a műemléki védettség megszüntetését.

(3) Az (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzés helyszíni szemléje során

(4)¹³³ Az örökségvédelmi felügyelet keretében hivatalból elvégzendő, a (3) bekezdésben megfogalmazott feladatok dokumentumait a hatóság az éves helyszíni szemle napjától számított tizenöt napon belül elektronikus formában a nyilvántartást vezető hatóság útján az OÉNY-be feltölti.

(5) A hatóság a szervizkönyv vezetésének vagy az I. bírságkategóriába sorolt műemlék szakértői felülvizsgálatának rendszeres elmulasztása esetén örökségvédelmi bírságot szab ki.

75. §¹³⁵ (1) A védett műemléki érték szabályos vagy szabályossá tett állapotát a hatóság jogszerű hallgatással tudomásul veszi.

(2) Ha a védett műemléki érték szabálytalan állapota helyreállítással nem orvosolható, a hatóság – a (4) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – a 74. §-ban meghatározott helyszíni szemlét követő tizenöt napon belül jogszerű hallgatással tudomásul veszi a védett műemléki értéket érintő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött, de a hatósághoz benyújtott bejelentés vagy engedélykérelem mellékleteitől eltérően végzett tevékenységek befejezésével megvalósult állapot fennmaradását.

(3) Az örökségvédelmi fennmaradási tudomásulvétel során, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak – a (4) bekezdés kivételével – a hatóság a tevékenységek befejezésével megvalósult állapot fennmaradását feltételekhez kötheti. A 9. melléklet II. rész A. pontja szerinti állapotdokumentáció elkészítése feltételként szabható.

(4) A megvalósult beavatkozások fennmaradása nem vehető tudomásul, ha a szabálytalanul megvalósított beavatkozás eredményeként

76. § (1) A hatóság műemlékvédelmi érdekből a sérült védett műemléki érték haladéktalan helyreállítását írhatja elő.

(2) A műemlék zavartalan érvényesülése érdekében a hatóság az (1) bekezdésben meghatározottakon túl elrendelheti:

(3) Műemléki környezetben a műemlék, a műemléki jelentőségű területen, műemlék történeti tájon a védettséget megalapozó érték zavartalan érvényesülése érdekében a hatóság az (1) bekezdésben meghatározottakon túl elrendelheti a nem illeszkedő építmények, műtárgyak eltávolítását vagy átalakítását.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti kötelezés végrehajtásának teljesítését a hatóság ellenőrzi.

(5) A kötelezettséget úgy kell elrendelni, hogy teljesítése a kötelezett méltánylást érdemlő életviszonyaiban zavart ne okozzon.

77. § (1) A településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök jogszabályban meghatározott egyeztetési eljárás keretében kialakított szakmai vélemény során figyelemmel kell lenni a védett régészeti örökség és a védett műemléki értékek helyben történő megőrzésének alapvető követelményére.

(2) A szakmai véleményezés során a 33. §-ban meghatározottakon túl a következő szempontokat kell különösen érvényesíteni:

(3) A hatóság a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök egyeztetési eljárásában adott szakmai véleményhez kikérheti

78. § (1) A hatóság nem hatósági örökségvédelmi feladatai különösen:

(2) A hatóság örökségvédelmi szolgáltatás keretében

(3) A hatóságot az előzetes tájékoztatása azokban a kérdésekben, amelyekről tájékoztatást adott, mindaddig köti, amíg a vonatkozó jogszabályi rendelkezés vagy a nyilatkozat iránti kérelemben meghatározott tevékenység érdemben nem változik meg.

79. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 27. § 2015. április 15-én lép hatályba.

(3) A 23. § 2015. július 1-jén lép hatályba.

80. § A 68. § (1)–(3) és (5) bekezdés és a 69. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni az e rendelet hatálybalépése előtt megkötött tervezési szerződéssel rendelkező településfejlesztési koncepció vagy településrendezési eszköz készítésénél.

81. §¹⁴² E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a településkép védelmével és a településrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 1.) megállapított 68. §-át, 69. § (1) és (3) bekezdését, valamint 13. mellékletét a Mód. Kr. 1. hatálybalépésekor¹⁴³ folyamatban lévő koncepció és településrendezési eszköz készítése, módosítása során is alkalmazni kell.