2/2014. (III. 31.) NFM KÁT utasítás
2/2014. (III. 31.) NFM KÁT utasítás
a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium lakáscélú támogatási rendszeréről1
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (5) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 152. § (1) bekezdés a) és b) pontjára, valamint (2) bekezdésére figyelemmel, általános munkáltatói szabályozási hatáskörömben eljárva, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium lakáscélú támogatási rendszerét a következők szerint határozom meg:
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. Az utasítás hatálya
1. § (1) Az utasítás (a továbbiakban: utasítás) hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kiterjed
a) a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (a továbbiakban: minisztérium) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) alapján kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre,
b) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó állami vezetőkre, valamint
c) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján a minisztériummal munkaviszonyban álló munkavállalókra [az a)–c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: foglalkoztatott].
(2) A IV. fejezet hatálya nem terjed ki a munkaviszonyban álló munkavállalókra.
(3) Az V. fejezetben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azokra, akik a támogatás nyújtásának időpontjában a minisztériummal jogviszonyban álltak és jogviszonyuk megszűnését követően kölcsönszerződésük a minisztérium által nem került felmondásra.
(4) A minisztérium a foglalkoztatottak részére – az utasításban meghatározott feltételekkel – a következő lakáscélú munkáltatói támogatásokat nyújtja:
a) lakásbérleti támogatás,
b) szolgálati lakás,
c) lakáscélú munkáltatói kölcsön.
2. Értelmező rendelkezések
2. § (1) Az utasítás alkalmazásában
a) lakásépítés: a foglalkoztatott tulajdonába (résztulajdonába) kerülő lakás építése, építtetése;
b) lakásvásárlás: a foglalkoztatott által lakás tulajdonjogának (résztulajdonjogának) és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése;
c) lakásbővítés: lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez, feltéve, ha a foglalkoztatott a lakás tulajdonosa (résztulajdonosa), vagy a bővítés révén azzá válik;
d) lakáskorszerűsítés: a foglalkoztatott tulajdonában (résztulajdonában) álló lakás komfortfokozatának növelése céljából
da) víz-, csatorna-, elektromos, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése;
db) fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs;
dc) központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is;
dd) az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat;
de) a külső, belső nyílászárók (ajtó, ablak) szigetelése vagy korszerűre cserélése;
df) tető, illetve födémszint cseréje, felújítása, szigetelése;
amelynek része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a da)–df) alpontban foglalt munkák közvetlen költségeinek 20%-áig azzal, hogy e munkákhoz csak az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló Korm. rendelet szerinti teljesítményigazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni;
e) illetményalap: a Kttv. 132. §-a szerinti, évente az állami költségvetésről szóló törvény által meghatározott illetményelem;
f) építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott, magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető telek.
(2) Ahol az utasítás jogviszonyt említ, azon a kormányzati szolgálati jogviszonyt, az állami vezetői szolgálati jogviszonyt és – a IV. fejezet kivételével – a munkaviszonyt is érteni kell.
3. A lakáscélú munkáltatói támogatásokra vonatkozó közös szabályok
3. § (1) A lakáscélú munkáltatói támogatások iránti kérelmeket – a Lakásügyi Bizottság (a továbbiakban: LÜB) elnökének címezve és a foglalkoztatott szervezeti egysége vezetőjének javaslatával ellátva – a személyügyekért felelős főosztályon kell benyújtani.
(2) A lakáscélú munkáltatói támogatások odaítéléséről – a LÜB javaslatának figyelembevételével – a közigazgatási államtitkár dönt.
(3) Az utasításban meghatározottaktól eltérő feltételekkel és mértékkel történő lakáscélú munkáltatói támogatás odaítéléséről, különösen méltányolandó körülmények fennállása esetén – a jogszabályi előírások figyelembevételével – a közigazgatási államtitkár dönthet. A méltányossági kérelmeket a közigazgatási államtitkárnak címezve a személyügyekért felelős főosztályon kell benyújtani, amelyek a LÜB javaslatával együtt kerülnek továbbításra a méltányossági jogkör gyakorlója részére.
II. A LAKÁSÜGYI BIZOTTSÁG
4. § (1) A LÜB – az utasításban meghatározott támogatások elbírálása tekintetében – a közigazgatási államtitkár tanácsadó, döntés-előkészítő, javaslattevő szerve.
(2) A LÜB 5 tagú testület, amelynek tagjait – az elnök kivételével – a közigazgatási államtitkár bízza meg. A megbízás három évre szól, amely meghosszabbítható és bármikor visszavonható.
(3) A LÜB elnöke a személyügyekért felelős főosztály vezetője.
(4) A LÜB további tagjai:
a) a Jogi Főosztály egy kijelölt kormánytisztviselője,
b) a minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztály egy kijelölt banki-pénzügyi szakértelemmel rendelkező kormánytisztviselője,
c) egy, a minisztériumnál működő munkavállalói érdek-képviseleti szervek által együttesen delegált személy,
d) egy, a közigazgatási államtitkár által delegált, lehetőleg építésügyi-műszaki szakértelemmel rendelkező kormánytisztviselő.
(5) A LÜB feladatai teljesítése során, szükség esetén, más személyeket is bevonhat a munkájába.
(6) A LÜB működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a személyügyekért felelős főosztály látja el.
(7) A LÜB üléseit az elnök hívja össze szükség szerinti gyakorisággal, de legalább kéthavonta, működésének szabályait maga határozza meg.
(8) A LÜB határozatképes, ha a tagok kétharmada – köztük a Jogi Főosztály és a minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztály képviselője – jelen van. A LÜB döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(9) A LÜB döntéshozatali eljárása keretében a minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztály képviselője köteles nyilatkozni a lakáscélú munkáltatói támogatás rendelkezésre álló forrásának mértékéről, és ennek alapján a kötelezettségvállalás lehetséges összegéről. A Jogi Főosztály képviselője felelős a döntéshozatali eljárás szabályszerű – az utasításban meghatározott, továbbá a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő – lefolytatásáért.
(10) A LÜB üléseiről minden esetben emlékeztető készül, amely tartalmazza a jelenlévők nevét, a kérelmek rövid ismertetését és a döntésre vonatkozó javaslatokat. Az emlékeztetőt – legkésőbb az ülés megtartásától számított 3 munkanapon belül – meg kell küldeni a közigazgatási államtitkárnak.
(11) A kérelmek elbírálásánál az igénylő lakáskörülményeit, lakásigényének mértékét, szociális helyzetét és családi körülményeit, valamint a szervezeti egység vezetőjének az igénylő munkájáról kialakított véleményét kell figyelembe venni.
III. LAKÁSBÉRLETI TÁMOGATÁS
5. § (1) A minisztérium lakásbérleti támogatásban részesítheti azt a foglalkoztatottat,
a) akinek a minisztériumnál legalább hat hónapja fennáll a jogviszonya, vagy egyébként – áthelyezés esetén – hat hónapos folyamatos kormányzati szolgálati jogviszonnyal, illetve állami vezetői szolgálati jogviszonnyal rendelkezik,
b) akinek állandó lakóhelye Magyarország területén van, és lakóhelyétől a munkahelye napi munkába járással nehezen vagy egyáltalán nem érhető el, továbbá
c) aki – vagy akinek házastársa, élettársa, szülője – Budapest közigazgatási határán belül lakástulajdonnal nem rendelkezik, vagy
d) aki nem bérlője önkormányzati bérlakásnak, illetve a 6. § (1) bekezdésében meghatározott szolgálati lakásnak.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek együttes fennállása esetén a foglalkoztatott akkor részesíthető lakásbérleti támogatásban, ha érvényes lakásbérleti vagy albérleti szerződés alapján lakik Magyarország területén.
(3) A lakásbérleti támogatás mértéke legfeljebb a rezsiköltségek nélkül számított bérleti díj 50%-ának megfelelő összeg, amely azonban nem haladhatja meg az illetményalap 100%-ának megfelelő összeget.
(4) A lakásbérleti támogatás iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell
a) az érvényes – két tanú aláírásával ellátott vagy ügyvéd által ellenjegyzett – lakásbérleti vagy albérleti szerződés egy példányát,
b) a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét igazoló okmány (személyi igazolvány vagy lakcímkártya) másolatát és
c) a bérleti díj megfizetését igazoló bizonylatot (csekk feladóvevény másolata, átvételi elismervény, átutalási megbízás másolata stb.).
(5) A lakásbérleti támogatás a tárgyév december 31-ig biztosítható, a tárgyévet követő évben meghosszabbítható. Amennyiben az alapul szolgáló, érvényes lakásbérleti vagy albérleti szerződés határozott idejű, vagy a kérelmező foglalkoztatott jogviszonya határozott időtartamú, akkor a támogatás kizárólag annak időtartamára nyújtható. Amennyiben a határozott idejű lakásbérleti vagy albérleti szerződés meghosszabbításra kerül, vagy az határozatlan időtartamra került megkötésre, a kérelmet a LÜB részére – a támogatás határidejének módosítására való tekintettel – újra be kell nyújtani. A határozott idejű lakásbérleti vagy albérleti szerződés megszűnését követően a foglalkoztatott újabb lakásbérleti támogatás iránti kérelmet terjeszthet elő.
(6) A foglalkoztatott a támogatás folyósításának időtartama alatt bármikor kezdeményezheti a részére megítélt támogatás összegének módosítását, amennyiben az a (3) bekezdésben meghatározott legmagasabb összeget nem érte el.
(7) A lakásbérleti támogatást a minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztály a havi illetmény számfejtésével együtt folyósítja. A lakásbérleti támogatás a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adózik.
(8) A foglalkoztatott a bérleti jogviszony megszűnését haladéktalanul köteles a LÜB elnökének írásban bejelenteni, ami a lakásbérleti támogatás folyósításának automatikus megszűnését vonja maga után.
(9) Lakásbérleti támogatás nem illeti meg a foglalkoztatottat
a) a felmentési, illetve munkáltatói felmondási időnek a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés;
b) 30 napon túli, bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság;
c) a szülési szabadság kivételével a 30 napon túli egyéb távollét (pl. külföldi ösztöndíj, nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás, határozott idejű áthelyezés)
időtartamára.
(10) A foglalkoztatott köteles bejelenteni a LÜB elnökének a (9) bekezdésben foglaltak bekövetkezését, ami a (9) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetekben a lakásbérleti támogatás folyósításának felfüggesztését vonja maga után.
(11) A támogatásban részesülő foglalkoztatott köteles a bérleti díjak megfizetését – kimutatással és a (4) bekezdés c) pontja szerinti dokumentummal – igazolni a LÜB felé minden év december 5. napjáig. Amennyiben a foglalkoztatott a bérleti díj megfizetését nem igazolja, a részére nyújtott támogatást köteles visszafizetni.
IV. SZOLGÁLATI LAKÁS (A MINISZTÉRIUM TULAJDONÁBAN LÉVŐ LAKÁSOK IGÉNYBEVÉTELE)
6. § (1) A minisztérium a Budapest XI. kerületi Külkereskedelmi Otthonházban (Hegyalja út 176–178.) egy garzonlakással, illetve a XIII. kerületi Tatai úti társasházban (Szent László u. 83.) egy egyszobás lakással (a továbbiakban együtt: szolgálati lakások) rendelkezik.
(2) A szolgálati lakások azt a célt szolgálják, hogy kulturált lakáskörülményeket biztosítsanak azoknak, akik valamilyen körülmény folytán lakáshelyzetüket átmenetileg nem tudják megoldani.
(3) A szolgálati lakások igénybevételére a LÜB elnöke pályázati felhívást tesz közzé a minisztérium belső tájékoztatójában (intranet, illetve kör e-mail a minisztériumi levelezőrendszeren keresztül), amelyre a kérelmezőnek pályázatot kell benyújtania. A pályázatban tájékoztatást kell adni a kérelmező jelenlegi lakáskörülményeiről, családi állapotáról, illetve arról, hogy milyen körülmény miatt indokolt számára a szolgálati lakás igénybevétele.
(4) Szolgálati lakás igénybevételére pályázhat az a foglalkoztatott,
a) akinek a minisztériumnál legalább egy éve fennáll a jogviszonya, vagy egyébként – áthelyezés esetén – egyéves folyamatos kormányzati szolgálati jogviszonnyal, illetve állami vezetői szolgálati jogviszonnyal rendelkezik, és
b) lakáshelyzete, szociális körülményei folytán arra rászorul.
(5) A (3) bekezdés szerinti pályázathoz a kérelmezőnek csatolnia kell
a) a lakó- és tartózkodási helyet igazoló személyi igazolvány, illetve lakcímkártya másolatát,
b) a szervezeti egység vezetőjének véleményét,
c) a rászorultságot igazoló egyéb okiratokat (pl. házastárs jövedelemigazolása, eltartott gyermekek anyakönyvi kivonatának másolata stb.).
(6) A lakások igénybevételére legfeljebb 1 évre szóló bérleti szerződéssel kerülhet sor, amely szükség esetén 1 évvel meghosszabbítható. A határozott idő elteltével a korábbi bérlőnek a szolgálati lakásra ismételten be kell nyújtani a pályázatát, amely – az adott lakásra beérkezett – többi pályázattal együtt a (8) bekezdés szerinti szempontok figyelembevételével kerül elbírálásra.
(7) A bérleti szerződés megkötéséről, valamint a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek végrehajtásáról a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) gondoskodik.
(8) A LÜB a döntés-előkészítés során – a rangsorolás céljából – a kérelmező minisztériumnál töltött jogviszonya időtartamát, életkorát, jövedelemét, jelenlegi lakáskörülményeit és a szervezeti egysége vezetőjének véleményét értékeli. A LÜB – több kérelmező esetén – előnyben részesíti a fiatalokat, a többgyermekes kérelmezőket és az alacsony jövedelemmel rendelkezőket.
(9) A bérlő a bérleti díjon felül a KEF-nek köteles megtéríteni a közüzemi szolgáltatások díjait is. A bérleti díj összege a társasházak közgyűléseinek határozatai függvényében módosulhat.
(10) Amennyiben a bérlő minisztériumnál fennálló jogviszonya bármilyen jogcímen megszűnik, legkésőbb az utolsó munkában töltött napon köteles kiköltözni a lakásból, ettől későbbi időpontban – legkésőbb jogviszonya megszűnésének napján – történő kiköltözés csak kérelemre, különösen méltányolandó körülmények fennállása esetén engedélyezhető.
V. LAKÁSCÉLÚ MUNKÁLTATÓI KÖLCSÖN
4. A lakáscélú munkáltatói kölcsön nyújtásának feltételei
7. § (1) A minisztérium a foglalkoztatott ingatlanhoz jutását és lakáskörülményeinek javítását kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsönnel (a továbbiakban: lakáscélú kölcsön) támogatja.
(2) A foglalkoztatott részére lakáscélú kölcsön – a lakáscélú számla vezetésével megbízott Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) útján – az alábbi célokra nyújtható:
a) lakásvásárlás,
b) építési telek vásárlás [az a) és b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: ingatlanvásárlás],
c) lakásépítés,
d) lakáskorszerűsítés,
e) lakásbővítés,
f) az a)–e) pontban meghatározott célokra hitelintézettől felvett hitel egészének vagy részének visszafizetése.
(3) Lakáscélú kölcsönben részesíthető – a (2) bekezdésben meghatározott célokra – az a foglalkoztatott, aki az alábbi feltételeknek megfelel:
a) a minisztériumnál legalább egy éve fennáll a jogviszonya, vagy egyébként – áthelyezés esetén – egyéves folyamatos kormányzati szolgálati jogviszonnyal, illetve állami vezetői szolgálati jogviszonnyal rendelkezik;
b) a lakásigénye méltányolható, azaz
ba) a lakáscélú kölcsön felhasználásával vásárolt, épített, bővített, korszerűsített lakás nagysága nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerinti méltányolható lakásigény mértékét, és
bb) a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott építési átlagköltségét nem haladja meg;
c) a lakáscélú kölcsön felhasználásával a saját lakáshelyzetét rendezi (a vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlan legalább 50%-os arányban a tulajdonában áll, illetve kerül);
d) hozzájárul ahhoz, hogy a lakáscélú kölcsön visszafizetésének biztosítására az építeni, vásárolni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlanra a minisztérium javára a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog, valamint ingatlanvásárlás esetén elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre;
e) vállalja, hogy a minisztériumnál fennálló jogviszonyát a lakáscélú kölcsön visszafizetéséig fenntartja;
f) az ingatlan építéséhez, megvásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez – a teljes vételárhoz, építési, korszerűsítési költséghez viszonyítva – legalább 20% önerővel rendelkezik vagy önerő hiányában azzal egyenértékben más módon biztosít fedezetet;
g) kérelméhez csatolja a 12. § (2) bekezdésében meghatározott mellékleteket.
(4) A határozott idejű foglalkoztatási jogviszonyban álló foglalkoztatottak esetén a lakáscélú kölcsön összegét úgy kell megállapítani – figyelemmel a törlesztő részlet legmagasabb összegére –, hogy a futamidő a jogviszony megszűnése előtt járjon le. A törlesztő részlet havi 15 000 forintnál kevesebb, illetve a foglalkoztatott havi nettó keresete 33%-ánál több nem lehet.
(5) A (2) bekezdés f) pontja szerinti célra nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a (3) bekezdés f) pontja szerinti feltétel akként értelmezendő, hogy a munkáltatói kölcsön jelzálogjog biztosítékául szolgáló, a kölcsönnel érintett ingatlan a forgalmi értékéhez képest legalább 20%-ban tehermentes legyen, vagy tehermentes rész hiányában a foglalkoztatott azzal egyenértékben más módon fedezetet biztosítson.
(6) A (3) bekezdés c) pontja tekintetében a lakáscélú kölcsön csak olyan mértékben nyújtható, hogy az igényelt munkáltatói kölcsön összege nem haladhatja meg a lakáscélú kölcsönnel érintett ingatlan forgalmi értékéhez viszonyítottan a kérelmező foglalkoztatott tulajdonában álló tulajdoni hányad értékét.
(7) Annak a foglalkoztatottnak az ingatlan vásárlása, lakásépítése támogatható, akinek magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak ingatlantulajdona nincs, illetve a meglévőt az újabb ingatlan szerzése érdekében értékesíti.
(8) A foglalkoztatott lakásának korszerűsítése, bővítése akkor támogatható, ha saját magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak a korszerűsíteni, bővíteni kívánt lakásán kívül más ingatlantulajdona nincs.
(9) A (7) és (8) bekezdésben foglaltaktól eltérően támogatást vehet igénybe az is, akinek magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak
a) együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, vagy
b) a tulajdonában lévő lakása lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy
c) haszonélvezettel terhelt ingatlan tulajdonjogát öröklés vagy ajándékozás útján szerezte meg, és a haszonélvező a lakásban lakik.
(10) Nem nyújtható lakáscélú kölcsön
a) annak, aki a kölcsönkérelemben szándékosan valótlan adatot, tényt közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat;
b) nem lakás céljára szolgáló épület, helyiség (pl. hétvégi ház, nyaraló, garázs) vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez;
c) vásárláshoz az adásvételi szerződés teljesítését (a vételár teljes kiegyenlítését) követően;
d) építéshez, bővítéshez a használatbavételi engedély kiadását követően;
e) korszerűsítéshez – amennyiben az szükséges – az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását követően;
f) ha az a személyi jövedelemadóról szóló, az elbíráláskor hatályos jogszabályban meghatározott adómentességet biztosító feltételektől eltér;
g) annak, aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, illetve aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll;
h) annak a foglalkoztatottnak, akinek a jogviszonya megszüntetése folyamatban van [jogviszonya megszüntetéséről megállapodott, felmentését (felmondását) átvette, illetve lemondását (munkavállalói felmondását) benyújtotta, az áthelyezésére irányuló kérelem megérkezett stb.].
(11) A (10) bekezdés c)–e) pontja nem vonatkozik arra az esetre, ha a foglalkoztatott a munkáltatói kölcsönt a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott célból kéri.
(12) Építési telek vásárlásához munkáltatói kölcsön abban az esetben nyújtható, ha a foglalkoztatott szerződésben kötelezettséget vállal az ingatlan 5 éven belüli, lakáscélú beépítésére.
(13) A foglalkoztatott a minisztériumtól csak egy jogcímen részesülhet lakáscélú kölcsönben. Kivételesen, különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén, újabb támogatási kérelem terjeszthető elő, ha a foglalkoztatott a korábbi kölcsönét visszafizette.
(14) A foglalkoztatott korábbi munkahelyétől kapott lakáscélú kölcsön csak az utasításban foglaltaknak megfelelő feltételekkel és mértékkel vállalható át.
(15) A lakásépítés, bővítés, korszerűsítés céljára kifizetett összeggel az igénylőnek a nevére kiállított számlával kell elszámolnia a 12. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti költségvetésben megjelölt határidőig.
5. A lakáscélú kölcsön mértéke és visszafizetésének határideje
8. § (1) A lakáscélú kölcsön maximális mértéke
a) ingatlanvásárlás és -építés esetén 5 000 000 Ft,
b) bővítés és korszerűsítés esetén 2 500 000 Ft,
c) hitelintézettől felvett kölcsön egészének vagy részének visszafizetésére igényelt kölcsön esetén – a hitelintézettől felvett kölcsön felhasználási céljától függően – az a) és b) pontban meghatározott összeg.
(2) A lakáscélú kölcsön összege nem haladhatja meg a teljes vételárat, építési, bővítési vagy korszerűsítési költséget, valamint az esetleges hitelintézettől felvett kölcsöntartozás még fennálló részét.
(3) A lakáscélú kölcsön visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb 15 év lehet, és azt – a foglalkoztatott kérelmét figyelembe véve – úgy kell megállapítani, hogy a foglalkoztatott számára a törlesztő részletek kifizetése a vonatkozó jogszabályokban foglaltak figyelembevételével aránytalan terhet ne jelentsen.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottaktól magasabb összegű lakáscélú kölcsön nem engedélyezhető.
(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a futamidő megállapításánál figyelembe kell venni a foglalkoztatottra irányadó nyugdíjkorhatárt, de a futamidő legfeljebb a foglalkoztatott 70. életévének betöltéséig terjedhet.
(6) A lakáscélú kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a MÁK-kal történő megállapodás megkötését követő hónap 5. napja.
6. A kölcsönszerződés tartalma, megszűnése, a szerződés biztosítékai
9. § (1) A kölcsönszerződés minden esetben tartalmazza
a) a kölcsön célját és összegét;
b) a kölcsön visszafizetésének határidejét (futamidőt) és feltételeit;
c) a kölcsön késedelmes visszafizetése esetére irányadó eljárást;
d) a foglalkoztatott kötelezettségvállalását, hogy a minisztériumnál fennálló jogviszonyát a kölcsön folyósításától számított, a szerződésben megállapított – legfeljebb a futamidővel azonos – időtartamig nem szünteti meg, illetve e kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeit;
e) a kölcsön fedezeteként szolgáló ingatlanra a minisztérium jelzálogjogának (ingatlanvásárlás esetén az elidegenítési és terhelési tilalom) bejegyzésére vonatkozó jogosultságok biztosítására utaló rendelkezést.
(2) A foglalkoztatott köteles viselni a lakáscélú kölcsön MÁK általi kezelésének költségeit.
(3) A kölcsön visszafizetésének biztosítására minden esetben jelzálogjogot, továbbá ingatlanvásárlás esetén elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni a kölcsönnel érintett (vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt) ingatlanra, amelyhez a kölcsönvevő foglalkoztatottnak, illetve az ingatlan esetleges további tulajdonosainak írásbeli hozzájáruló nyilatkozatot kell tenni.
(4) Amennyiben a kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlan közös tulajdonban áll, a tulajdonostársat adóstársként kell az ügyletbe bevonni.
(5) Amennyiben a LÜB megítélése szerint a kölcsönnel érintett ingatlan nem nyújt kellő fedezetet, a LÜB a kölcsön folyósításához további biztosítékot (készfizető kezes állítása, másik ingatlanfedezet felajánlása) határozhat meg feltételként.
(6) Ha a kölcsöntámogatásban részesített foglalkoztatott a törlesztési kötelezettségét – a MÁK tájékoztatása szerint – késedelmesen teljesíti, a késedelem idejére a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti késedelmi kamatfizetési kötelezettség terheli.
10. § (1) A kölcsönszerződést a minisztérium azonnali hatállyal felmondja, ha a kölcsönben részesült foglalkoztatott
a) a lakáscélú kölcsön iránti kérelmében szándékosan valótlan adatot közölt vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott és ennek eredményeként jogtalan előnyre tett szert;
b) a lakáscélú kölcsön visszafizetésére vonatkozó megállapodást a MÁK-kal a munkáltatói kölcsön átutalásától számított hat hónapon belül nem kötötte meg és ennek okát nem igazolta;
c) a lakáscélú kölcsönt jogosulatlanul nem a hitelcélnak megfelelően használja, illetve használta fel;
d) részletfizetési kötelezettségének az erre vonatkozó írásbeli felszólítás ellenére – legalább három hónapon át – nem tett eleget;
e) a minisztériumnál fennálló jogviszonya – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kölcsönszerződésben vállalt határidő előtt megszűnik;
f) más súlyos szerződésszegést követett el.
(2) Nem kell felmondani a kölcsönszerződést, és a munkáltatói kölcsönt a foglalkoztatott változatlan feltételekkel fizetheti vissza, ha
a) kormányzati szolgálati jogviszonya felmentéssel a Kttv. 63. § (1) bekezdése, valamint 63. § (2) bekezdés c) és f) pontja szerinti okból,
b) munkaviszonya felmondással
ba) a munkáltató működésével összefüggő okból,
bb) egészségi, fizikai (nem szakmai) okra alapozott alkalmatlanság miatt, vagy
bc) nyugdíjazására tekintettel,
c) jogviszonya a prémiumévek programban történő részvétel, illetve különleges foglalkoztatási állományba helyezés esetén az erre vonatkozó külön törvényben meghatározott módon,
d) a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet alapján tartós külszolgálat céljából történő határozott időre szóló áthelyezéssel
szűnt meg.
(3) A kölcsönszerződés felmondása esetén a fennálló kölcsöntartozás egy összegben válik esedékessé, melyet a foglalkoztatott 30 napon belül köteles visszafizetni.
(4) A foglalkoztatott írásbeli kérelmére – különös méltánylást igénylő esetben – a LÜB javaslatára a közigazgatási államtitkár az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő visszafizetési feltételeket is engedélyezhet.
(5) Amennyiben a foglalkoztatott jogviszonya halála miatt szűnt meg, a túlélő házastárssal vagy az örökösökkel lehetőség szerint az elhunyt foglalkoztatottal megkötött szerződés szerinti tartalommal kell a visszafizetésben megállapodni. Kivételesen, a házastárs vagy örökös kérelmére – méltányolható okból – a közigazgatási államtitkár engedélyezheti a kedvezőbb feltételekkel történő visszafizetést, vagy – a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételekkel és mértékig – a kölcsön, illetve annak egy része vissza nem térítendő támogatássá történő átminősítését. A fennálló kölcsöntartozás visszafizetésére a házastárssal vagy örökössel megállapodást kell kötni.
(6) Ha a lakáscélú kölcsöntámogatásban részesített foglalkoztatott minisztériumnál fennálló jogviszonya megszűnik, az új munkáltatója – külön megállapodás alapján – a még ki nem egyenlített teljes kölcsöntartozást átvállalhatja.
(7) A munkáltatói kölcsön az állammal szemben fennálló tartozásnak minősül, ezért – jogszabályi tilalom miatt – nem engedhető el, ide nem értve az (5) bekezdés szerinti átminősítést vissza nem térítendő támogatássá.
7. A lakáscélú kölcsönnel terhelt ingatlan elidegenítése, a jelzálogjog átjegyzése, további jelzálogjog, illetve szolgalmi jog bejegyzése
11. § (1) A minisztérium jelzálogjogával terhelt ingatlant csak a minisztérium hozzájárulásával lehet elidegeníteni.
(2) Az ingatlan elidegenítéséhez a hozzájárulás akkor adható meg, ha
a) a lakáscélú kölcsönben részesített foglalkoztatott vállalja, hogy a még fennálló kölcsöntartozást egy összegben visszafizeti, vagy
b) a kölcsönnel támogatott ingatlanját a tulajdonába kerülő másik ingatlanra úgy cseréli el, illetve adásvételi (csere)szerződéssel vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb ingatlant úgy szerez, hogy a jelzálogjog a másik ingatlanra átjegyezhető.
(3) A (2) bekezdés a) pontja esetén az igénylő benyújtja a kérelmet. A LÜB elnöke soron kívül megadhatja a hozzájárulást az elidegenítéshez. Az igénylő a MÁK által kiállított, a kölcsön visszafizetéséről szóló bizonylatot annak kézhezvételét követően a LÜB részére haladéktalanul eljuttatja.
(4) A (2) bekezdés b) pontja esetén az elidegenítés és jelzálogjog átjegyzése iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a vonatkozó adásvételi szerződéseket,
b) a jelzálogjoggal megterhelni kívánt ingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát.
(5) Az ingatlan elidegenítéséhez a hozzájárulás kivételesen akkor is megadható, ha a minisztérium javára fennálló jelzálogjog a foglalkoztatott által felajánlott másik ingatlanra átjegyezhető, és a felajánlott ingatlan a LÜB jogszabályon alapuló megítélése szerint kellő fedezetet nyújt.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a foglalkoztatottnak csatolnia kell a felajánlott ingatlan
a) tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát,
b) hivatalos értékbecslését,
c) tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozatát a jelzálogjog bejegyzéséhez, ha az ingatlan nem vagy nem kizárólagosan a foglalkoztatott tulajdonában áll.
(7) A minisztérium jelzálogjogával terhelt ingatlanra – a minisztériumot megelőző ranghelyen történő – további jelzálogjog, illetve szolgalmi jog bejegyzését a LÜB javaslata alapján a közigazgatási államtitkár engedélyezheti.
(8) Az elidegenítés engedélyezése, a jelzálogjog átjegyzése, további jelzálogjog, illetve szolgalmi jog bejegyzése iránti kérelmek elbírálásával kapcsolatos eljárásra egyebekben a lakáscélú kölcsön nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
8. A lakáscélú kölcsön nyújtásával kapcsolatos eljárási szabályok
12. § (1) A foglalkoztatott a lakáscélú kölcsön iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti igénylőlapon nyújthatja be.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) ingatlanvásárlás esetén az eladóval kötött adásvételi (csere)szerződést vagy előszerződést, amelynek vételár megfizetésére vonatkozó pontjának tartalmaznia kell a minisztériumtól felvenni kívánt munkáltatói kölcsön összegét;
b) önkormányzati tulajdonban álló ingatlan megvásárlása esetén az önkormányzat ajánlatát az ingatlan értékesítésére, és az adásvételi szerződést vagy előszerződést;
c) lakásépítés, lakásbővítés esetén a kérelmező foglalkoztatott nevére szóló jogerős építési engedélyt, műszaki dokumentációt és költségvetést;
d) lakás-korszerűsítés esetén annak költségvetését, és amennyiben az a kivitelezéshez szükséges, a korszerűsítésre vonatkozó terveket és hatósági engedélyeket;
e) hitelintézettől felvett kölcsön visszafizetésére igényelt kölcsön esetén – a felhasználási céltól függően – az a)–d) pontban foglaltakat, valamint a hitelintézettel kötött hitelszerződés másolatát;
f) valamennyi esetben a vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát.
(3) Az igénylő a kölcsönkérelemben és a mellékleteiben az általa közölt adatok valódiságáért polgári jogi, illetve büntetőjogi felelősséggel tartozik. Az igénylő a kérelem benyújtása után köteles bejelenteni minden olyan változást, amely a támogatásra való igényjogosultságot érinti. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonhatja maga után.
(4) A LÜB vagy annak képviselője, illetve szakértője az objektív elbírálás érdekében a kölcsönigénylés feltételeinek fennálltát szükség szerint a helyszínen is vizsgálhatja.
(5) Az igénylő a kérelem elbírálása során egyéb iratok becsatolására, illetve bemutatására is kötelezhető.
(6) A kölcsönkérelmet a foglalkoztatott szervezeti egysége vezetőjének javaslatával kell felterjeszteni.
(7) A kölcsönkérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek:
a) az önálló ingatlannal még nem rendelkező, első lakáshoz jutó foglalkoztatottak,
b) a rossz körülmények között lakó (különösen bontásra ítélt vagy szükséglakásban élő stb.) foglalkoztatottak,
c) a saját háztartásukban kettő vagy több gyermek ellátásáról gondoskodó családosok,
d) a gyermeküket egyedül nevelő szülők,
e) a fiatal házasok,
f) a minisztériumnál több éve jogviszonyban állók.
(8) A lakáscélú kölcsön iránti kérelmeket a LÜB megvizsgálja, és jogszerűségük, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében, a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak
a) a kölcsön megadására vagy elutasítására;
b) a támogatás mértékére és a visszafizetés határidejére;
c) a támogatás megadásának általánostól eltérő speciális kikötéseire.
(9) A kölcsönkérelem elbírálásáról – a LÜB javaslata alapján – a közigazgatási államtitkár dönt. A személyügyekért felelős főosztály értesíti a kérelmezőt, valamint a minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztályt a döntés eredményéről.
(10) Amennyiben a kölcsön biztosítékaként szolgáló ingatlanon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, a foglalkoztatott köteles beszerezni a minisztérium javára történő jelzálog bejegyzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot, és viselni az ezzel járó költségeket.
(11) A kölcsönszerződés megkötéséről, a minisztérium javára a jelzálogjog bejegyeztetéséről (a kölcsönszerződés megszűnése esetén a törléséről), a megkötött kölcsönszerződés alapján a kölcsönösszeg – MÁK útján történő – átutalásáról a minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztály gondoskodik.
VI. AZ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
13. § (1) A foglalkoztatott ingatlan vásárlásához, lakás építéséhez hitelintézettől történő – a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott – kölcsöne igénylése esetén a Kttv. 153. § (3) bekezdése szerinti állami készfizető kezességvállaláshoz szükséges munkáltatói igazolást a 3. melléklet szerinti nyomtatványon kérheti a személyügyekért felelős főosztályon.
(2) Ha az állami készfizető kezességvállalásának – a Kttv. 153. § (2) bekezdésében foglalt – feltételei teljesülnek, a személyügyekért felelős főosztály elkészíti az igazolást, amelyet a Kttv. 153. § (3) bekezdésében meghatározott, aláírásra jogosult személynek terjeszt föl aláírásra.
(3) Az aláírt munkáltatói igazolást a személyügyekért felelős főosztály adja át a foglalkoztatottnak, egyidejűleg rendelkezésére bocsátja a 4. melléklet szerinti tájékoztatót, valamint az 5. melléklet szerinti bejelentőlapot.
(4) A foglalkoztatott a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül – az 5. melléklet kitöltésével – köteles bejelenteni a személyügyekért felelős főosztálynak a Kttv. 153. § (5) bekezdésében meghatározott adatokat.
(5) A (4) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változásokról a foglalkoztatott köteles a személyügyekért felelős főosztályt haladéktalanul írásban értesíteni.
VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
14. § Ez az utasítás 2014. április 1-jén lép hatályba.
15. § Az utasítás azon rendelkezéseit, amelyek a foglalkoztatottra nézve nem hátrányosabbak, az utasítás hatálybalépésének napján folyamatban lévő lakáscélú munkáltatói támogatás iránti kérelmek, valamint a hatályban lévő bérleti szerződések tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.
1. melléklet a 2/2014. (III. 31.) NFM KÁT utasításhoz
Kérelmező neve: |
|
|
Munkaköre: |
|
|
Szervezeti egység: |
|
|
Minisztériumnál fennálló jogviszony |
kezdete: |
határozatlan |
Lakóhelye: |
|
|
Korábban részesült-e lakásbérleti támogatásban? |
Nem |
|
Tartózkodási helye: |
|
|
Havi nettó jövedelme: |
|
|
Bérleti szerződés időtartama: |
|
|
Bérleti díj (rezsiköltség nélkül): |
|
|
Részletes indokok (szociális, anyagi körülmények stb.): |
||
Csatolt mellékletek* |
||
* A kérelemhez csatolandó:
1. a lakásbérleti vagy albérleti szerződés eredeti példánya (két tanú aláírásával vagy ügyvédi ellenjegyzéssel);
2. a kérelmező lakcímét igazoló okmány (személyi igazolvány vagy lakcímkártya) másolata;
3. a bérleti díj megfizetését igazoló bizonylat (csekk feladóvevény másolata, átvételi elismervény, átutalási megbízás másolata stb.).
A kérelmet a személyügyekért felelős főosztályon kell – a LÜB elnökének címezve – benyújtani.
....................................................... |
|
|
|
Szervezeti egység vezetőjének javaslata: |
................................................................................................................ |
................................................................................................................ |
................................................................................................................ |
|
........................................................ |
2. melléklet a 2/2014. (III. 31.) NFM KÁT utasításhoz
KÉRELEM |
||||
|
||||
|
1. |
A kérelmező |
||
1.1. neve: |
||||
1.2. beosztása/munkaköre: |
||||
1.3. besorolása: |
||||
1.4. szervezeti egység: |
||||
1.5. minisztériumnál fennálló kormányzati szolgálati jogviszonyának (munkaviszonyának) kezdete: |
||||
1.5.1. végleges közigazgatási áthelyezés esetén a folyamatos kormányzati szolgálati jogviszony kezdete: |
||||
1.6. jogviszonya: határozatlan – határozott |
||||
1.7. havi bruttó illetménye (munkabére): |
||||
1.8. havi illetményét (munkabérét) terhelő tartozások: |
||||
1.9. születésének helye, időpontja: |
||||
1.10. lakóhelye: |
||||
1.11. tartózkodási helye: |
||||
1.12. családi állapota: |
||||
|
||||
|
2. |
A kérelmező házastársának/adóstársának |
||
2.1. neve: |
||||
2.2. leánykori neve: |
||||
2.3. munkahelye: |
||||
2.4. beosztása: |
||||
2.5. havi bruttó munkabére: |
||||
2.6. születésének helye, időpontja: |
||||
2.7. lakóhelye: |
||||
2.8. tartózkodási helye: |
||||
|
||||
|
3. |
A kölcsön felhasználásának célja: (megfelelő aláhúzandó) |
||
3.1. lakásvásárlás |
||||
3.2. építési telek vásárlás |
||||
3.3. lakásépítés |
||||
3.4. lakásbővítés |
||||
3.5. lakás-korszerűsítés |
||||
3.6. banki hitel (rész)visszafizetése |
||||
|
||||
|
4. |
A kérelmező jelenlegi lakása, lakáskörülményei: |
||
4.1. jogi jellege: (a megfelelő rész aláhúzandó) |
||||
társasházi lakás (öröklakás), családi ház, önkormányzati bérlakás, bérlakás, szolgálati lakás, szükséglakás, |
||||
egyéb: ............................. |
||||
4.2. mérete: ............ m2 |
||||
4.3. szobaszáma: ............... |
||||
4.4. komfortfokozata: (a megfelelő rész aláhúzandó) |
||||
összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli |
||||
4.5. lakáshasználat jogcíme: |
||||
tulajdonos (társtulajdonos), bérlő, bérlőtárs, albérlő, családtag, eltartó, egyéb |
||||
4.6. A kérelmezővel együttlakó személyek: |
||
neve: |
rokonsági foka: |
születési éve: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4.7. A kérelmezővel együttköltöző személyek: |
|||
neve: |
rokonsági foka: |
életkora |
lakáshasználat jogcíme |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5. |
A megvásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlan |
||
5.1. címe: ................................................................................................................................ |
||||
5.2. mérete: .................. m2 |
||||
szobaszám: .................. |
||||
komfortfokozat: ................................................... |
||||
5.3. vételár/építés, bővítés, korszerűsítés költsége: ........................ Ft |
||||
5.4. az igényelt munkáltatói kölcsön összege: ........................ Ft |
||||
5.5. az előtakarékosság (önerő) összege: ........................ Ft |
||||
5.6. más forrásból származó kölcsön összege: ........................ Ft |
||||
5.7. kérelmezett futamidő: ........................ Ft |
||||
5.8. A beköltözés tervezett időpontja: ........................ Ft |
||||
|
||||
|
6. |
A kérelmezőnek (adóstársának) van-e egy éven túli lejáratú tartozása (bank, egyéb): |
||
igen ........................ Ft összegű, |
||||
nem lejáratának időpontja: ....................................... |
||||
kölcsönadó: ........................................................ |
||||
|
||||
|
7. |
A kérelmező korábban részesült-e munkáltatói kölcsönben: |
||
igen ........................ évben, |
||||
........................ Ft összegben, |
||||
nem ............................................................ munkáltatónál, a fennálló tartozás: ..................Ft, |
||||
lejáratának időpontja: ................................................... |
||||
|
||||
|
8. |
A kérelmező (adóstársa) kiskorú gyermeke/együtt lakó/együtt költöző családtagja tulajdonában álló egyéb ingatlanok (telek, lakóingatlan, garázs, hétvégi ház, üdülő stb.): |
||
|
||||
|
9. |
A kérelem egyéb indokai: |
||
|
||||
Kötelezettséget vállalok arra, hogy – amennyiben lakástámogatási kölcsönben részesülök – magamra nézve kötelezően elfogadom a lakáscélú támogatásokról szóló utasításban foglaltakat. |
||||
|
||||
Kijelentem, hogy a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek, és tudomásul veszem, hogy a személyi, családi, vagyoni körülményeimben a kérelem benyújtása után bekövetkezett változásokat köteles vagyok bejelenteni. |
||||
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium lakáscélú támogatási rendszeréről szóló NFM KÁT utasítás 7. § (9) bekezdésében foglaltakon kívül – a tulajdonomban egyéb ingatlan nincs. |
||||
|
||||
|
||||
Budapest, ....................... év ........................ hó ......... nap |
||||
|
||||
................................................................ ................................................................ |
||||
|
||||
|
||||
A szervezeti egység vezetőjének javaslata: |
||||
|
||||
............................................................... |
||||
3. melléklet a 2/2014. (III. 31.) NFM KÁT utasításhoz
KÉRELEM |
|
|
|
Alulírott ......................................................................................................... (név) |
|
|
|
................................................................................................... (szervezeti egység) |
|
|
|
ezúton kérem a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 153. § (3) bekezdésében meghatározott munkáltatói igazolás kiállítását. |
|
|
|
Tudomásul veszem, hogy a Kttv. 153. § (5) bekezdése alapján köteles vagyok írásban bejelenteni a személyügyekért felelős főosztályon a hitelszerződés megkötését követő 5 munkanapon belül |
|
a) |
a hitelszerződést kötő hitelintézet nevét, székhelyét, címét, |
b) |
az állami kezességvállalással biztosított hitel mértékét, |
c) |
a hitel lejártának időpontját. |
|
|
Tudomásul veszem, hogy a fenti adatokban bekövetkező változásokról köteles vagyok haladéktalanul tájékoztatni a személyügyekért felelős főosztályt. |
|
|
|
|
|
Budapest, év hó nap |
|
|
|
............................................................... |
|
4. melléklet a 2/2014. (III. 31.) NFM KÁT utasításhoz
a Kttv. 153. §-a szerinti állami készfizető kezességvállalásról
5. melléklet a 2/2014. (III. 31.) NFM KÁT utasításhoz
BEJELENTÉS |
|
|
|
Alulírott ......................................................................................................... (név) |
|
|
|
................................................................................................... (szervezeti egység) |
|
|
|
a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 153. § (5) bekezdésében foglaltak szerinti bejelentési kötelezettségemnek a következő adatok megadásával teszek eleget: |
|
_______________________________________________________________________________________________ |
|
|
|
a) |
A hitelszerződést kötő hitelintézet |
neve: |
|
székhelye: |
|
címe: |
|
|
|
b) |
Az állami kezességvállalással biztosított hitel mértéke: .............................. Ft. |
|
|
c) |
A hitel lejártának időpontja: |
.................. év ........................... hónap ......... nap. |
|
|
|
________________________________________________________________________________________________ |
|
|
|
Tudomásul veszem, hogy a fenti adatokban bekövetkezett változásokról köteles vagyok haladéktalanul írásban tájékoztatni a személyügyekért felelős főosztályt. |
|
|
|
|
|
Budapest, év hó nap |
|
|
|
........................................................... |
|
Az utasítást az 1/2020. (II. 13.) ITM KÁT utasítás 5. pont b) alpontja hatályon kívül helyezte 2020. február 14. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező utasítás 4. pontját.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás