481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet
481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet
a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről1
A Kormány
a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110/A. §-ában,
a 18–25. §, valamint a 28. és 29. § tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 12. pontjában,
a IV. fejezet tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a)–c) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A KÖRNYEZETVÉDELEMÉRT FELELŐS MINISZTER ÁLTAL IRÁNYÍTOTT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK2
1. Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség
1. §3 Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTF) a környezetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv.
2. §4 Az OKTF illetékessége az ország egész területére kiterjed.
3. §5 (1) Az OKTF-et főigazgató vezeti.
(2)6 Az OKTF foglalkoztatottjai felett – a gazdasági vezető esetén a kinevezés és felmentés kivételével – a munkáltatói jogkört a főigazgató gyakorolja, a 3/A. §-ban foglalt eltéréssel.
3/A. §7 (1) A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság az OKTF e §-ban foglaltak szerint – a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben meghatározott környezetvédelmi igazgatási feladatok ellátása érdekében – elkülönült szervezeti egysége.
(2) A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság vezetőjét a környezetvédelemért felelős miniszter nevezi ki és menti fel, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
(3) A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság az OKTF elkülönült szervezeti egységeként, jogszabályban meghatározott önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezik. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság vezetőjét e hatáskörében a főigazgató nem utasíthatja. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság foglalkoztatottjait a jogszabályban meghatározott önálló feladat- és hatásköre tekintetében kizárólag a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság vezetője utasíthatja.
(4) A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság foglalkoztatottjait a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság vezetőjének javaslatára a főigazgató nevezi ki és menti fel.
(5) A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság illetékessége az ország egész területére kiterjed.
2. Környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség
4. §8 (1) Az Alsó-tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.
(2)9 A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.
(3) Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.
(4) Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.
(5) A Felső-tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.
(6) A Közép-duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.
(7) A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.
(8) A Közép-tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.
(9) A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.
(10) A Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.
4/A. §10 (1) Az OKTF területi szervei a 4. §-ban meghatározott környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek (a továbbiakban: felügyelőség). A felügyelőség székhelyét és illetékességi területét az 1. melléklet állapítja meg.
(2) Az 1. melléklet I. pont 6. és 10. alpontja szerinti felügyelőség a székhelyén kívüli – 1. melléklet II. pontja szerinti – kirendeltsége útján is elláthatja a 40. §-ában meghatározott feladatokat.
4/B. §11 A felügyelőség középirányító szerve az OKTF.
4/C. §12 (1) A felügyelőséget igazgató vezeti. Az igazgatót a miniszter nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat felette az OKTF főigazgatója gyakorolja.
(2) Az igazgató – a gazdasági vezető kinevezése és felmentése kivételével – gyakorolja a munkáltatói jogokat a felügyelőség foglalkoztatottjai felett.
(3) A felügyelőség gazdasági szervezettel rendelkezik.
3. Nemzeti Környezetügyi Intézet
5. §13 (1) A Nemzeti Környezetügyi Intézet (a továbbiakban: NeKI) a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.
(2) A NeKI a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el.
(3) A NeKI-t főigazgató vezeti, aki – a gazdasági vezető kinevezése és felmentése kivételével – gyakorolja a munkáltatói jogokat a NeKI foglalkoztatottjai felett.
4. Nemzeti park igazgatóság
6. § (1)14 A nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszere a miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. A nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszerének területi szerve a nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban: NPI).
(2) Az NPI elnevezését, székhelyét és működési területét a 3. melléklet tartalmazza.
(3) Az NPI-t az igazgató vezeti, aki – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – gyakorolja a munkáltatói jogokat az NPI foglalkoztatottjai felett.
(4) A miniszter irányítási jogkörében az NPI igazgatójának javaslatára kinevezi és felmenti az NPI gazdasági vezetőjét.
7. § Az NPI természetvédelmi szabálysértések ellenőrzésére, továbbá a természetvédelmi őrszolgálat működtetésére közhatalmi jogkörrel rendelkezik.
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI HATÓSÁGOK KIJELÖLÉSE15
5. 16 Környezetvédelmi hatóságok kijelölése
8. § (1) A Kormány környezetvédelmi hatóságként
a) a minisztert,
b) az OKTF-et,
c) a felügyelőséget,
d) az Országos Meteorológiai Szolgálatot (a továbbiakban: OMSZ),
e) a főpolgármestert,
f) a polgármestert,
g) a fővárosi főjegyzőt,
h) a települési önkormányzat jegyzőjét,
i) a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét [az e)–i) pont szerintiek a továbbiakban együtt: önkormányzati környezetvédelmi hatóság],
j)17 a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát
jelöli ki.
(2)18 Környezetvédelmi hatóságként – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – a felügyelőség jár el.
9. §19
10. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt környezetvédelmi hatóságként
a) gyorsforgalmi út építése esetén az OKTF,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben a felügyelőség
jár el.
(2) A Kormány a Kvt. 92. §-a szerinti környezetvédelmi hatóságként az OKTF-et jelöli ki.
11. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 20., 29., 68., 69., 78., valamint 81. §-ában foglalt esetekben környezetvédelmi hatóságként az OKTF jár el.
12. § (1) A hulladékkezelő létesítmény telephelye szerinti felügyelőség jár el környezetvédelmi hatóságként, ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése több felügyelőség illetékességi területére terjed ki.
(2) A hulladékkezelő létesítmény telephelye szerinti felügyelőség az illetékes, ha a hulladékkezelés egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység.
(3)20 Az OKTF jár el a Ht. 12. § (2) bekezdésében, 13. §-ában és 14. §-ában foglalt tevékenység engedélyezése vagy nyilvántartásba vétele esetén környezetvédelmi hatóságként, ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése, vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelem több felügyelőség illetékességi területére terjed ki.
13. § A települési önkormányzat jegyzője – a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője, a Budapest Főváros Önkormányzata által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző – jár el a Ht. 61. § (6) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként, kivéve, ha a hulladék tulajdonosa vagy az, aki a hulladéktól jogellenesen megvált vagy az ingatlantulajdonos az önkormányzat.
14. § A Ht. 86. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként
a) ha a bírság jogalapja a Ht. 20. §-ában, 29. §-ában és 81. §-ában meghatározottak megsértése, az OKTF,
b) a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint megállapításának és kiszabásának módjáról szóló kormányrendeletben foglalt esetekben a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző, valamint
c) az a) és b) pontba nem tartozó esetekben a felügyelőség
jár el.
14/A. §21 A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 3/A. §-ában és 27. § (2) bekezdésében foglalt esetekben környezetvédelmi hatóságként az OKTF jár el.
15. § Az OKTF jár el a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény
a) 5. § (3) bekezdésében, 6. § (1) és (3)–(4) bekezdésében, 9. § (2) és (3) bekezdésében, 10. §-ában, 12. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként, továbbá
b) 9. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságnak az országos illetékességű szerveként a gyorsforgalmi utak építése során a Kvt. 67. § (1) és (2) bekezdésében, 71. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 71. § (3) bekezdésében, valamint 72. §-ában foglalt környezetvédelmi hatóságként azzal, hogy a Kvt. 72. §-ában foglalt környezetvédelmi hatóságként az OKTF csak a környezetvédelmi engedély tekintetében járhat el.
16. § (1) Az OKTF jár el az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvényben foglalt környezetvédelmi hatóságként, ideértve a légijármű-üzemeltető által benyújtott nyomonkövetési terv jóváhagyását.
(2) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 5. §-a és 13/B–13/E. §-a szerinti környezetvédelmi hatóságként az OKTF jár el.
17. § A Kormány
a) a Ht. 29. §-a szerinti közvetítő szervezetek tevékenysége és
b) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény szerinti együttes végrehajtás hitelesítői tevékenység
tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként az OKTF-et jelöli ki.
17/A. §22 A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvény szerinti környezetvédelmi hatóságként az OKTF jár el.
6. Természetvédelmi hatóságok kijelölése
18. § (1) A Kormány természetvédelmi hatóságként
a) a minisztert,
b) az OKTF-et,
c) a felügyelőséget,
d) a fővárosi főjegyzőt,
e) a települési önkormányzat jegyzőjét
jelöli ki.
(2)23 Természetvédelmi hatóságként – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – a felügyelőség jár el.
19. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 67. § (3) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként a miniszter jár el.
20. § A Tvt. 51. § (1) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként a 4. mellékletben kijelölt felügyelőségek járnak el a 4. mellékletben meghatározott illetékesség szerint.
21. § (1) Az OKTF jár el természetvédelmi hatóságként, ha a természetvédelmi hatósági engedély megszerzése iránti kérelem az ország egész területére vagy több felügyelőség illetékességi területére irányul.
(2)24 Az OKTF jár el a Tvt. 13. § (2) és (4) bekezdésében, valamint 42. § (4) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként.
(3) Fokozottan védett növényfaj esetén az OKTF jár el természetvédelmi hatóságként a Tvt. 42. § (3) bekezdés c) és e)–h) pontjában meghatározott esetben.
(4) Fokozottan védett állatfaj esetén – ha a védett állatfajokra vonatkozó részletes szabályokat megállapító kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – az OKTF jár el a Tvt. 43. § (2) bekezdés a)–k) és m) pontjában foglalt természetvédelmi hatóságként.
22. § (1) Helyi jelentőségű védett természeti terület esetén a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző (ezen alcím tekintetében a továbbiakban együtt: jegyző) jár el a Tvt.
g) 72. § (5) bekezdésében, valamint
foglalt természetvédelmi hatóságként.
(2)25 Helyi jelentőségű védett természeti területen a jegyző jár el a Tvt. 77. §-a szerinti természetvédelmi hatóságként.
(3)26 Helyi jelentőségű védett fasor esetében a jegyző jár el a Tvt. 42. § (5) bekezdése szerinti természetvédelmi hatóságként.
23. § (1) A Tvt. 80. § (2) bekezdése szerinti természetvédelmi hatóságként
a) az OKTF,
b) a felügyelőség, valamint
c) a jegyző
jár el.
(2) Az OKTF természetvédelmi hatóságként akkor jár el, ha a bírság kiszabásának jogalapja
a) a Tvt. 80. § (1) bekezdés a) pontja esetén az OKTF egyedi határozata előírásainak megsértése;
b) a Tvt. 80. § (1) bekezdés e) pontja esetén az OKTF engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenység engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően történő végzése.
(3) A jegyző természetvédelmi hatóságként akkor jár el, ha a bírság kiszabásának jogalapja
a) a Tvt. 80. § (1) bekezdés a) pontja esetén a természet védelmét szolgáló helyi önkormányzati rendelet, illetve a jegyző egyedi határozata előírásainak megsértése;
b) a Tvt. 80. § (1) bekezdés b) pontja esetén helyi jelentőségű védett természeti terület állapotának, minőségének jogellenes veszélyeztetése, rongálása, károsítása;
c) a Tvt. 80. § (1) bekezdés c) pontja esetén a helyi jelentőségű védett természeti terület jogellenes megváltoztatása, átalakítása, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenység folytatása;
d) a Tvt. 80. § (1) bekezdés e) pontja esetén jegyző engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenység engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően történő végzése.
24. § Ha a természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek kereskedelmi célú begyűjtésére vonatkozó tevékenység több hatóság illetékességi területéhez tartozik, az engedélyező hatóság az OKTF.
25. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 9. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feladat ellátására természetvédelmi hatóságként az NPI jár el.
KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁSI SZERV ÉS A VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSÉÉRT FELELŐS SZERV KIJELÖLÉSE
7. 27 Környezetvédelmi igazgatási szerv kijelölése
26. § (1)28 A Kormány környezetvédelmi igazgatási szervként
a) a felügyelőséget és
b) a NeKI-t
jelöli ki.
(2) Környezetvédelmi igazgatási szervként – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a felügyelőség jár el.
(3)29 A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben meghatározott környezetvédelmi igazgatási feladatokat – a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóságon, mint állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezeten keresztül – az OKTF látja el.
27. § A Kvt. 49. § (3) bekezdésében foglalt környezetvédelmi igazgatási szervként az 1. melléklet III. pontjában meghatározott felügyelőség jár el, az 1. melléklet IV. pontja szerinti területen.
27/A. §30 A Ht. 73. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi igazgatási szervként az OKTF jár el.
8. A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv kijelölése
28. § A Kormány a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervként az NPI-t jelöli ki.
29. § A Kormány természetvédelmi őrszolgálatként a Természetvédelmi Őrszolgálatot jelöli ki, amely az NPI szervezetén belül működik.
SZAKHATÓSÁGOK KIJELÖLÉSE
9. 31 Környezetvédelmi szakhatóságok kijelölése
30. §32 A Kormány
a) az OKTF-t, valamint
b) a felügyelőséget
környezetvédelmi szakhatóságként jelöli ki.
10. Természetvédelmi szakhatóságok kijelölése
31. § A Kormány
a) a minisztert,
b) az OKTF-et,
c) a felügyelőséget,
d) a fővárosi főjegyzőt,
e) a települési önkormányzat jegyzőjét
természetvédelmi szakhatóságként jelöli ki.
32. § Ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a 31. § szerinti hatóság a természet és a táj védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek való megfelelés elbírálására vonatkozó szakhatósági feladatkörében azt vizsgálja, hogy az engedélyeztetni kívánt tevékenység, építmény, létesítmény megfelel-e
a) a védett természeti értékek és területek megőrzése, fenntartása, fejlesztése, helyreállítása, kiemelt oltalmuk biztosítása,
b) a közösségi és a kiemelt közösségi jelentőségű fajok, továbbá élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, fejlesztése és helyreállítása, a Natura 2000 területek egységességének biztosítása, valamint
c) a természeti értékek és területek, a tájak és az egyedi tájértékek, valamint azok természeti rendszereinek, jellegzetességének, biológiai sokféleségének, természetes vagy természetközeli állapotának megőrzése, fenntartható használatának és helyreállításának elősegítése
nemzeti jogszabályokban és általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogszabályokban rögzített követelményeinek.
11. 33 A környezetvédelmi hatóság eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelölése
33. § (1) A Kormány a felügyelőség előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásában, az 5. mellékletben megjelölt feltételek esetén és szakkérdésekben, az 5. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásba a környezeti hatásvizsgálati eljárásban és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban kijelölt szakhatóságokat kell bevonni. Az eljárásban hozott határozatot a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell.
(2)34 A Kormány a felügyelőség környezetvédelmi felülvizsgálatra való kötelezésre irányuló eljárásában – annak elbírálása kérdésében, hogy a felülvizsgálat elvégzése vízgazdálkodási, felszíni és felszín alatti vizek minősége védelme, vízbázis-védelmi és vízkárelhárítási szempontból indokolt-e, továbbá a benyújtandó felülvizsgálati dokumentáció vízgazdálkodási és vízvédelmi tartalmának meghatározásával kapcsolatos szakkérdések elbírálására – az első fokú eljárásban a területi vízügyi hatóságot, a másodfokú eljárásban az országos vízügyi hatóságot szakhatóságként jelöli ki.
(3)35 A Kormány a felügyelőség környezetvédelmi felülvizsgálat, vagy környezetvédelmi teljesítményértékelés alapján lefolytatandó környezetvédelmi működési engedélyezési eljárásában – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése biztosított-e, a vízbázis védőterületére, védőidomára, a felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol – az első fokú eljárásban a területi vízügyi hatóságot, a másodfokú eljárásban az országos vízügyi hatóságot szakhatóságként jelöli ki.
(4)36 A Kormány a felügyelőségnek a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti tényfeltárási terv elfogadására, tényfeltárási záródokumentáció elbírálására, valamint a szennyezettséggel, károsodással kapcsolatos beavatkozás szükségességének megítélésére, a beavatkozási terv elfogadására a (D) kármentesítési célállapot határérték megállapítására irányuló, a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, a további tényfeltárás elrendeléséről, a beavatkozási záródokumentáció elfogadásával való befejezéséről, a kármentesítési monitoringról, a kármentesítés befejezéséről szóló döntése meghozatala iránti eljárásában,
a) a felszín alatti ivóvíz-, ásványvíz- és gyógyvízkészlet minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatának kérdésében – az első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, valamint
b) termőföldön vagy termőfölddel szomszédos földrészleten megvalósuló tevékenység esetén – abban a kérdésben, hogy a tevékenység megfelel-e, és ha igen, milyen feltételekkel a termőföld védelméről szóló törvény szerinti talajvédelmi kötelezettségeknek – az első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt,
c)37 a felszín alatti vizek és a vízbázisok védelmére vonatkozó jogszabályi követelmények érvényesítése érdekében – az első fokú eljárásban a területi vízügyi hatóságot, a másodfokú eljárásban az országos vízügyi hatóságot
szakhatóságként jelöli ki.
(5)38 A Kormány a felügyelőségnek a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti területi terv és üzemi terv jóváhagyására irányuló eljárásában – a tevékenységnek, létesítménynek a felszíni és felszín alatti vizek védelmére, a vízbázisra, a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására, valamint a vizek állapotára gyakorolt hatás vizsgálatának szakkérdésében – az első fokú eljárásban a területi vízügyi hatóságot, a másodfokú eljárásban az országos vízügyi hatóságot szakhatóságként jelöli ki.
(6)39 A Kormány a felügyelőségnek a környezeti nyilatkozat elbírálására, a környezeti állapotvizsgálatra kötelezésre és állapotvizsgálat eredményének elbírálására irányuló eljárásában – a felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt környezeti hatások megállapítása érdekében – az első fokú eljárásban a területi vízügyi hatóságot, a másodfokú eljárásban az országos vízügyi hatóságot szakhatóságként jelöli ki.
34. § (1) A Kormány a környezetvédelmi hatóság nem veszélyes hulladék
a) kereskedelme, közvetítése, szállítása, gyűjtése
b) hasznosítása, illetve kapcsolódó előkezelése és tárolása, valamint
c) ártalmatlanítása, illetve kapcsolódó előkezelése és tárolása
engedélyezése iránti első fokú és másodfokú eljárásában, a 6. melléklet szerinti feltételek esetén és szakkérdésben a 6. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság – hat hónapig felhasználható – előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban hozott határozatot a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal közölni kell.
(3) A Kormány az OKTF (1) bekezdésben foglaltak szerinti első fokú eljárásában szakhatóságként az (1) bekezdés szerint a másodfokú eljárásban közreműködő szakhatóságokat jelöli ki.
(4) A Kormány a felügyelőségnek állati hulladék hivatalbóli besorolására irányuló eljárásában – annak elbírálása kérdésében, hogy az állati hulladék rendelkezik-e a Ht. 1. melléklete szerinti H9 veszélyességi jellemzővel – az első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
35. § (1) A Kormány – a minősítési eljárás és a bírság kiszabásának kivételével – a felügyelőség veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában,
a) – az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérése, a gyorsan bomló szerves és szervetlen anyagokat tartalmazó veszélyes hulladék gyűjtése módjának és mennyiségének jóváhagyása, tárolása, közegészségügyi feltételeinek érvényesítése kérdésében – az első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, a másodfokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalát,
b) helyi jelentőségű védett természeti terület esetén – a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek való megfelelés kérdésében – az első fokú eljárásban a települési önkormányzat jegyzőjét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalt,
c) a gyűjtés és szállítás kivételével, ha az engedélyezés a termőföldön vagy termőfölddel szomszédos földrészleten megvalósuló kezelés és ártalmatlanítás engedélyezésére irányul, – annak vizsgálata kérdésében, hogy a veszélyes hulladék kifejthet-e szennyező hatást a termőföldre – az első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt,
d) hulladékkezelési tevékenység engedélyezése esetén – a katasztrófavédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályok érvényre juttatása, a környezetbiztonság katasztrófavédelmi vizsgálata érdekében – az első fokú eljárásban a létesítmény helye szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelem helyi szervét, a másodfokú eljárásban a hivatásos katasztrófavédelem területi szervét, valamint
e)40 hulladékkezelési tevékenység engedélyezése esetén – a tevékenység vízellátásának, csapadék- és szennyvízelvezetésének, a felszíni és felszín alatti vizek védelmére, a vízbázisra, a vizek lefolyására gyakorolt hatás vizsgálata érdekében – az első fokú eljárásban a hulladékkezelés helye szerint illetékes területi vízügyi hatóságot, a másodfokú eljárásban az országos vízügyi hatóságot
szakhatóságként jelöli ki.
(2) A Kormány – a minősítési eljárás és a bírság kiszabásának kivételével – az OKTF veszélyes hulladékkal kapcsolatos első fokú engedélyezési eljárásában szakhatóságként az (1) bekezdés szerint a másodfokú eljárásban közreműködő szakhatóságokat jelöli ki. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve a veszélyes hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési tevékenység engedélyezésében az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szakkérdésben szakhatóságként jár el.
36. § A Kormány a környezetvédelmi hatóságnak a kivitelező részére a zajterhelési határértékek betartása alól egyes építési időszakokra, valamint az építkezés közben előforduló, előre nem tervezhető, határérték feletti zajterhelést okozó építőipari tevékenységekre vonatkozó felmentés megadása iránti első fokú eljárásában – az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások, a védendő környezetben a zaj és rezgés okozta egészségre gyakorolt hatások megítélése kérdésében – a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét szakhatóságként jelöli ki. Ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
36/A. §41 (1) A Kormány a helyhez kötött 50 MWth és annál nagyobb teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéshez kapcsolt kibocsátáscsökkentő berendezés meghibásodása esetén a tüzelőberendezés továbbműködtetésének engedélyezésére irányuló elsőfokú eljárásban, – abban a kérdésben, hogy az energiaellátás fenntartása, beleértve a hőszolgáltatást is, a tüzelőberendezés működése nélkül, más módon biztosítható-e – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt szakhatóságként jelöli ki. Ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
(2) A Kormány az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló rendelet alapján indított
a) a VOC diffúz kibocsátási határértékek betartása alóli,
b) a zárt körülmények között nem végezhető bevonat-felviteli, festési tevékenységek esetében a VOC kibocsátási határértékek betartása alóli
felmentés megadása iránti elsőfokú eljárásában – az emberi egészségre gyakorolt hatások megítélése kérdésében – a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét szakhatóságként jelöli ki.
36/B. §42 A Kormány a hulladékégetés műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló rendelet alapján indított elsőfokú eljárásban a hulladékégető vagy hulladék-együttégető műre vonatkozó engedély szennyvíz-kibocsátási követelményeinek megállapítására a létesítmény helye szerint illetékes területi vízügyi hatóságot, a másodfokú eljárásban az országos vízügyi hatóságot szakhatóságként jelöli ki.
12. A természetvédelmi hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelölése
37. § (1) A Kormány a felügyelőségnek a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tényfeltárási terv és záródokumentáció elfogadására, valamint a természetben okozott károsodással kapcsolatos beavatkozás elvégzésének szükségessége megállapítására, a beavatkozás megvalósítási tervének elkészítésére és benyújtására való kötelezésre irányuló, a beavatkozási munkálatok ellenőrzésével kapcsolatos, a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, a további tényfeltárás elrendeléséről, a beavatkozásnak a záródokumentáció elfogadásával való befejezéséről, a kármentesítési monitoringról és a kármentesítés befejezéséről szóló döntése meghozatalára irányuló eljárásban,
a) – a bekövetkezett kár helyreállítására alkalmas erdészeti beavatkozás megállapításának, valamint a kár naturáliákban meghatározható mértékének, a szennyező anyagok termőföldre gyakorolt hatásának, a kár helyreállítására alkalmas talajvédelmi beavatkozásoknak a meghatározása kérdésében – az első fokú eljárásban erdővédelem esetében a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát, talajvédelem esetében a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, valamint
b)43
szakhatóságként jelöli ki.
(2) A Kormány a felügyelőség állatkert létesítésének, működésének engedélyezésére irányuló eljárásában,
a) – az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérése, a higiénés és egészségvédelmi, a települési hulladékkal és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi követelmények, valamint a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírások betartása kérdésében – az első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét,
b) – a takarmányhigiéniai követelményeknek, a takarmányokra és azok felhasználására vonatkozó szabályoknak, a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírásoknak, az állatvédelmi, valamint az állategészségügyi szabályoknak való megfelelés kérdésében – az első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, valamint
c)44 a településrendezési eszköznek és településfejlesztési tervnek való megfelelés kérdésében – az első fokú eljárásban a települési önkormányzat jegyzőjét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalt
szakhatóságként jelöli ki.
(3)45 A Kormány a felügyelőségnek a különösen és közepesen veszélyes állat tartására, szaporítására, elidegenítésére, megvételére, illetve bemutatására irányuló engedélyezési eljárásában,
a) – az állategészségügyi és állatvédelmi szabályoknak való megfelelés kérdésében – az első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal járási hivatala járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalát, a másodfokú eljárásban a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát,
b) – az állattartás helyi szabályainak való megfelelés kérdésében – az első fokú eljárásban a települési önkormányzat jegyzőjét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalt
szakhatóságként jelöli ki.
(4)46 A különösen és közepesen veszélyes állat országba való behozatalához az Európai Unió jogi aktusaiban teljeskörűen nem szabályozott állatfajok esetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal jogszabályban meghatározott előzetes állategészségügyi engedélye is szükséges.
(5) A Kormány a felügyelőségnek a Tvt. 38. § (1) bekezdés i) pontja szerinti, erdőben technikai jellegű sporttevékenység folytatásának engedélyezésére irányuló eljárásában – az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata kérdésében – az első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
A HATÓSÁGOK, VALAMINT AZ IGAZGATÁSI SZERVEK EGYÉB FELADATAI
13. Az OKTF feladatai
38. § Az OKTF állami alaptevékenysége körében
a) szolgáltatja a miniszter által kért, a kormányzati munka ellátásához szükséges, tevékenysége során keletkezett adatokat;
b) elemzi és értékeli a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok végrehajtását;
c) ellenőrzi a területi szervek hatósági munkáját;
d) véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabálytervezeteket;
e) a hatósági feladatai során önállóan, egyéb feladatoknál pedig a miniszter felkérése alapján közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában;
f) koordinálja a határokon átterjedő környezeti hatásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat;
g) ellátja az integrált szennyezés megelőzéssel, az elérhető legjobb technikák műszaki dokumentációinak kidolgozásával kapcsolatos feladatokat; valamint
h) ellátja a továbbképzési feladatokat.
14. A felügyelőség feladatai
39. § (1) A felügyelőség állami alaptevékenysége körében
a) összegyűjti és az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges – feladatkörével összefüggő – adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel;
b) közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában;
c) véleményezi a kiemelt térségre és a megyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet, továbbá a településrendezési eszközöket;
d) hozzáférhetővé teszi a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást ad azokról; valamint
e) részt vesz a környezeti tudat- és szemléletformáló feladatok ellátásában.
(2) A 27. § szerinti felügyelőség az ott meghatározott területen valamennyi környezeti elem vonatkozásában környezetvédelmi igazgatási szervként működteti
a) a hatósági tevékenység ellátásához szükséges regionális laboratóriumot,
b) a rendkívüli szennyezések észlelése céljából a mérő-megfigyelő rendszert, valamint
c) a környezet állapotértékeléséhez szükséges monitoring rendszert.
(3)47 A vízvédelmi hatóság és a vízügyi igazgatási szerv részére a 27. § szerinti felügyelőség biztosítja a (2) bekezdés szerinti rendszerben rögzített, a vizekre vonatkozó adatokhoz való hozzáférést.
(4)48 A vízvédelmi hatósági tevékenység és a vízügyi igazgatási szervek tevékenysége ellátásához szükséges regionális laboratóriumi feladatok finanszírozása önköltségi alapon, a környezetvédelemért felelős miniszter és a vízvédelemért, illetve a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter közötti megállapodásban foglaltak szerint történik.
15. A kirendeltség feladatai
40. § (1)49 A 4/A. § (2) bekezdése szerinti kirendeltség
a) kivizsgálja a közérdekű bejelentéseket és panaszokat, hatósági ellenőrzést végez;
b) adatot, tényt, jogosultságot igazol;
c) véleményezi
ca) a települési önkormányzatok környezetvédelmi és természetvédelmi tárgyú rendelet- és határozattervezeteit, a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét és a környezetvédelmi programokat,
cb) a kiemelt térségre és a megyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet, továbbá a településrendezési eszközöket;
d)50
e) hozzáférhetővé teszi a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást ad azokról; valamint
f) segíti az önkormányzatokat környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági feladataik ellátásában.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a kirendeltség ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a felügyelőség vezetője a felügyelőség szervezeti és működési szabályzatában a kirendeltséghez telepít.
16. A NeKI feladatai
41. § A NeKI alaptevékenysége körében
1–2.51
3.52 ellátja a miniszter által meghatározottak szerint az Országos Környezeti Kármentesítési Programmal kapcsolatos országos jelentőségű szakmai feladatokat, illetve a jogszabályokban a NeKI feladataként nevesített egyedi kármentesítési feladatokat;
4. részt vesz az ágazati koncepciók szakmai megalapozásában;
5. véleményezi a kiemelt térségre és a megyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet;
6. a környezetügyi szakterületi feladatok ellátását támogató hatástanulmányokat, vizsgálatokat végez, jelentéseket készít, illetve alkalmazott kutatásokat folytat, alapozó kutatási tevékenységeket koordinál és monitoroz;
7. a szakterületi stratégiák és tervek kialakításához és egyedi döntésekhez háttéranyagokat készít, helyzetelemzéseket, felméréseket és statisztikai elemzéseket készít;
8. előkészíti a légszennyező anyagok kibocsátásával, a zaj és rezgés elleni védelemmel és az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartással (E/PRTR) kapcsolatos európai uniós és egyéb nemzetközi adatszolgáltatásokat;
9. zajvédelmi adatbázist és adatközpontot hoz létre és működtet, eseti zajméréseket végez és zajtérképeket készít;
10. informatikai szakrendszereket működtet és nyilvántartást vezet a hulladékégetőkről és nagytüzelő berendezésekről;
11. közreműködik a jogszabályokhoz kapcsolódó előzetes és utólagos hatásvizsgálatok, valamint háttéranyagok elkészítésében;
12. BAT (legjobb elérhető technika) útmutatókat készít és közreműködik az európai uniós BAT referencia dokumentumok kidolgozásában;
13. útmutatókat és szakmai segédanyagokat készít, és szakmai képzéseket szervez a környezetvédelmi hatóságok számára az egységes környezethasználati engedélyezési, a hazai és nemzetközi környezeti hatásvizsgálati és a stratégiai környezeti vizsgálati eljárásokkal kapcsolatban, valamint a hatályos szakterületi (integrált szennyezés megelőzés és csökkentés, levegővédelem, zaj és rezgés elleni védelem stb.) szabályozásokkal kapcsolatban oktatási, környezeti nevelési programokat dolgoz ki és hajt végre;
14. szakterületi szabványokat dolgoz ki, beleértve a hulladékvizsgálati szabványokat is;
15. közreműködik az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervek elkészítésében;
16. közreműködik a hulladékgazdálkodási szakterületi szabályozás szakmai megalapozásban, hatásvizsgálatok végzésében, döntés-előkészítő szakmai háttéranyagok kidolgozásában, valamint közreműködik az európai uniós szakterületi szakértői tevékenységben;
17. hulladékgazdálkodási műszaki útmutatókat dolgoz ki, hulladékbesorolást (beleértve a hulladék státusz végét, valamint a mellékterméket is), -minősítést megalapozó vizsgálatokat végez, e területen referencialaboratóriumot üzemeltet;
18. nyilvántartja, felméri és elemzi a hulladékgazdálkodási létesítményeket és tevékenységeket;
19. részt vesz a hulladékképződés megelőzését, valamint az elkülönített gyűjtést segítő szemléletformálásban, tanácsadásban, oktatásban;
20. fejleszti és karbantartja a hulladékgazdálkodással kapcsolatos honlapot;
21. ellátja a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégiával kapcsolatos feladatokat, különösen a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia végrehajtására és nyomon követésére alkalmas irányítási és monitoring rendszer alakítását és működtetését, valamint a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia megvalósításáról készülő átfogó jelentések készítését;
22. végzi a környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérése céljából működtetett monitoring rendszerek szakmai támogatását, az adatok megbízhatóságának növelését, a környezetvédelmi laboratóriumok tevékenységének szakmai koordinációját;
23.53 a természetvédelem területén közreműködik a természeti értékek és természetvédelmi oltalom alatt álló területek monitorozásában, valamint a botanikai, zoológiai kutatásokhoz kapcsolódó, a természetvédelemhez szükséges országos adatgyűjtésben, a megalapozó adatokat és információkat gyűjtő, rendszerező, elemző és szolgáltató tevékenységekben, továbbá más, uniós irányelvek és nemzetközi egyezmények által igényelt tevékenységekben, a jelentések előkészítésében, valamint együttműködik az információs rendszerek adataira támaszkodó elemzések módszereinek fejlesztésében, a modellezések megvalósításában;
24. ellátja az egyéb, jogszabály vagy a miniszter által a feladatkörébe utalt feladatokat.
17. Az NPI feladatai
42. § Az NPI állami alaptevékenysége körében
a) ellátja
aa) a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat, kivéve azokat a feladatokat, amelyeket más szerv vagy természetes személy köteles ellátni,
ab) a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vagyontárgyak tekintetében,
ac) a természetvédelemért felelős miniszter körzeti erdő- és vadgazdálkodási tervvel kapcsolatos jogkörét érintő előkészítő feladatokat,
ad) a természetvédelmi kutatással kapcsolatos feladatokat,
ae) az élőhelyek kialakításával és fenntartásával kapcsolatos feladatokat, valamint
af) a sérült, károsodott élőhelyek helyreállításával, valamint rehabilitációjával kapcsolatos feladatokat;
b)54 vezeti a működési területén lévő védett természeti területek és természeti értékek, valamint az egyedi tájértékek nyilvántartását, gondoskodik a természetvédelmi célú nyilvántartások vezetéséhez szükséges elsődleges és másodlagos adatgyűjtésről, illetve működteti a feladatkörével összefüggő területi monitoring és információs rendszert, együttműködik más információs és ellenőrző rendszerekkel;
c) közreműködik
ca) az erdővagyon-védelmi tevékenységben,
cb) a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág (vadászható vadfajok, fogható halfajok, az ősi hazai háziasított állatfajok, fajták és ezek génkészletei) védelmében;
d) véleményezi a kiemelt térségre és a megyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet, továbbá a településrendezési eszközöket;
e) együttműködik az örökségvédelmi szakigazgatási szervekkel azok külön jogszabályban meghatározott örökségvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátásában;
f) kapcsolatot tart természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó más szervezetekkel és természetes személyekkel;
g) segítséget nyújt a természet védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához a helyi önkormányzatoknak;
h) kapcsolatot tart a vízügyi igazgatási és hatósági szervekkel a jogszabályokban meghatározott vízgazdálkodási és vízvédelmi feladatok terén.
ELJÁRÁSJOGI RENDELKEZÉSEK
43. § (1)55 Környezetvédelmi hatósági ügyekben első fokon – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a felügyelőség, másodfokon az OKTF jár el.
(2)56 Országos illetékességgel
a) a 11. §-ban, 12. § (3) bekezdésében, a 15. §-ban és a 16. §-ban meghatározott környezetvédelmi ügyekben első fokon az OKTF,
b) a 12. § (1) bekezdésében meghatározott ügyekben első fokon a kérelmező székhelye szerinti felügyelőség
jár el.
(3) Természetvédelmi hatósági ügyekben első fokon – az (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a felügyelőség, másodfokon az OKTF jár el.
(4) A 21. §-ban és a 23. § (2) bekezdésében meghatározott természetvédelmi hatósági ügyekben első fokon – országos illetékességgel – az OKTF jár el.
(5) A 22. §-ban és 23. § (3) bekezdésében meghatározott természetvédelmi hatósági ügyekben első fokon a települési önkormányzat jegyzője – a fővárosban a főjegyző – jár el.
44. § (1) A környezetvédelmi, valamint természetvédelmi szakhatóság szakhatósági állásfoglalását – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a megkeresés beérkezését követő naptól számított harminc napon belül köteles megadni. A szakhatósági állásfoglalás megadására tizenöt nap áll rendelkezésre, ha az eljáró hatóság a sürgősséget megkeresésében megindokolja.
(2) A külön jogszabály szerint védelem-egyenértékűségi vizsgálat során a szakhatósági állásfoglalás megadásának határideje 2 hónap.
(3) A felügyelőség által kiadott szakhatósági állásfoglalások tekintetében szakhatóságként másodfokon az OKTF jár el.
(4) A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nkr.)
a) 8/A. § (2a) bekezdése szerinti esetben,
b) 8/D. § (2) bekezdése szerinti esetben, ha az Nkr. 8/D. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt szakhatósági eljárásban a szakhatóság azon szakkérdést vizsgálja, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e, valamint
c) 8/E. § (1a) bekezdése szerinti esetben,
előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadására irányuló eljárásban, a felügyelőség szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított harminc napon belül köteles megadni.
45. § (1) A felügyelőség hatáskörébe tartozó természetvédelmi hatósági eljárásokban, ha a döntéshez vagy a tényállás tisztázásához olyan adat, illetve tény ismerete szükséges, amellyel állami alaptevékenysége köréhez kapcsolódóan a felügyelőség illetékességi területén működő NeKI területi kirendeltsége, illetve NPI rendelkezik, a felügyelőség belföldi jogsegély keretében megkeresi az említett állami szerveket.
(2) Az NPI a felügyelőség megkeresése esetén, állami alaptevékenysége köréhez kapcsolódóan, belföldi jogsegély keretében közreműködik a természetvédelmi hatósági eljárásokban.
(3) Az NPI a felügyelőség megkeresése esetén állami alaptevékenysége körében szakértőként, vagy az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésével, közreműködik a természetvédelmi hatósági eljárásokban.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
46. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2014. január 1. napján lép hatályba.
(2) A 48. § (2) bekezdése 2014. március 31-én lép hatályba.
(3)57 E rendeletnek az egyes kormányrendeletek vízügyi tárgyú módosításáról szóló 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 1.) megállapított
a) 33. § (5) bekezdését, 1. melléklet I. pont 5. alpontját, valamint 5. mellékletében foglalt táblázat 3. sorát a Mód. Kr. 1. hatálybalépésekor58 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell,
b) 1. § (1) bekezdés b) pontját, 4. § (1) bekezdés b) pontját, 5. § (1) bekezdését, valamint 6. § (1) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni.
47. § Ez a rendelet
a) a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének, 3. cikk (2) bekezdés c) és d) pontjának,
b) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 2. cikk (2) bekezdésének, 3. cikk (1) bekezdésének, 9. cikkének, 11. cikkének, 17. cikk (1) bekezdésének, 18. cikk (1) bekezdésének,
c) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
48. § (1)59
(2)60
1. melléklet a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelethez
2. melléklet a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelethez63
3. melléklet a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelethez
4. melléklet a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelethez
5. melléklet a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelethez64
|
A |
B |
C |
D |
||
1. |
Bevonás és közreműködés feltétele |
|
|
|
||
2. |
Előzetes vizsgálat |
Környezeti hatásvizsgálat |
Egységes környezet- használati engedélyezés |
Szakkérdés |
Első fok |
Másodfok |
3. |
Minden esetben. |
Annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, a felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. |
területi vízügyi hatóság |
országos vízügyi hatóság |
||
4. |
Minden esetben. |
A környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, továbbá a levegő higiénés követelmények teljesülésére kiterjedően. |
fővárosi és megyei kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szerve |
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal |
||
5. |
Ha a tevékenység gyógyhelyen vagy gyógyhelyre, természetes gyógytényezőre hatást gyakorló módon valósul meg. |
Természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak és az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, valamint a természetes gyógytényezőket érintő hatások vizsgálatára kiterjedően. |
Országos Tisztifőorvosi Hivatal |
Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ |
||
6. |
Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme a hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja. |
Az egységes környezet- használati engedély megszerzésére irányuló eljárás műemléki területet, nyilvántartott régészeti lelőhelyet vagy régészeti védőövezetet érint. |
Kulturális örökség (műemlékvédelem, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek) védelmére kiterjedően. |
járási (fővárosi kerületi) hivatala járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal |
ha az egységes környezethasználati engedély megszerzésére irányuló eljárás nyilvántartott régészeti lelőhelyet vagy régészeti védőövezetet érint, Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, ha az egységes környezethasználati engedély megszerzésére irányuló eljárás műemléki területet érint, a fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala |
|
7. |
Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja. |
A helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően |
települési önkormányzat jegyzője |
fővárosi és megyei kormányhivatal |
||
8. |
Ha az eljárás termőföldön vagy azzal szomszédos földrészleten megvalósuló beruházás, illetve tevékenység engedélyezésére irányul. |
A termőföldre gyakorolt hatások vizsgálata. |
megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága |
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal |
||
8a. |
Ha az eljárás erdőt érint, és ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálták. |
a) Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata. |
megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága |
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal |
||
9. |
Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja. |
Ha az egységes környezet- használati engedély megszerzésére irányuló eljárás termőföldet érint. |
Termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében. |
járási földhivatal, több járási földhivatal illetékességi területét érintő esetekben a megyeszékhely szerinti járási földhivatal, Pest megyében a Budakeszi Járási Hivatal Budakörnyéki Járási Földhivatala, a fővárosban a Budapesti 1. Számú Földhivatal |
megyei kormányhivatal földhivatala, a fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala földhivatala |
|
10. |
Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja, és a vizsgálat (engedély megszerzése) nem bányászati tevékenységre vonatkozik. |
Az adott építmény létesítésének és tevékenység végzésének a földtani környezetre való hatásának vizsgálata az ásványi nyersanyag és a földtani közeg védelme szempontjából. |
bányakapitányság |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal |
||
11. |
Ha a tevékenység következtében olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja. |
Az egységes környezet- használati engedély megszerzésére irányuló eljárás nukleáris anyagot érint. |
Az atomenergia biztonságos alkalmazásával, a nukleáris baleset-elhárítással kapcsolatos kérdésben. |
Országos Atomenergia Hivatal |
|
|
12. |
Ha a kérelem a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti országos vagy térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosítására irányul. |
A területrendezési tervekkel való összhang tekintetében. |
állami főépítész |
területrendezésért felelős miniszter |
||
6. melléklet a 481/2013. (XI. 17.) Korm. rendelethez65
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
1. |
Bevonás és közreműködés feltétele |
Szakkérdés |
Első fokú eljárásban |
Másodfokú eljárásban |
Kereskedelem, közvetítés, szállítás, gyűjtés |
Hasznosítás, illetve kapcsolódó előkezelés, tárolás |
Ártalmatlanítás, illetve kapcsolódó előkezelés, tárolás |
2. |
Minden esetben |
Annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése biztosított-e, a vízbázis védőterületére, védőidomára, a felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e. |
területi vízügyi hatóság |
országos vízügyi hatóság |
NEM |
IGEN |
IGEN |
3. |
Minden esetben |
Környezet- egészségügyi szakkérdésekre, így különösen az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a fertőző betegségek terjedésének megakadályozására, a rovar- és rágcsálóirtás, a veszélyes készítményekkel végzett tevékenység vizsgálatára, a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények érvényesítésére kiterjedően. |
fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészség- |
fővárosi és megyei kormányhivatal népegész-ségügyi szakigazgatási szerve |
IGEN |
IGEN |
IGEN |
4. |
Ha a tevékenység helyi jelentőségű védett természeti területet érint |
Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. |
települési önkormányzat jegyzője |
fővárosi és megyei kormányhivatal |
IGEN |
IGEN |
IGEN |
5. |
Ha a tevékenység termőföldön vagy azzal szomszédos földrészleten valósul meg |
A termőföld minőségi védelme követelményeinek való megfelelés. |
megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága |
Nemzeti Élelmiszer-lánc- biztonsági Hivatal |
NEM |
IGEN |
NEM |
6. |
Nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhely, bányatelek érintettsége, ásványi nyersanyag kitermelése és annak használata, értékesítése, hasznosítása esetén |
Földtani környezet, földtani veszélyforrások, földtani gátak és az ásványvagyon- védelem értékelése, a fizetendő bányajáradék mértékének meghatározása, az építésföldtani megalapozottság vizsgálata, a földtani veszélyeztetettség vizsgálata, figyelemmel a vízzáró rétegre, a felszínen folyásra alkalmas képződmények meglétére, tektonikai jelenségekre (vetők, csúszásra alkalmas felületek), védelemre érdemes földtani képződményekre, a felszínmozgás veszélyeztetésének vizsgálata. |
bányakapitányság |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal |
NEM |
IGEN |
IGEN |
A rendeletet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 42. §-a hatályon kívül helyezte 2015. április 1. napjával.
Az I. fejezet címe a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 785. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 771. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 771. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 771. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése a 368/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3/A. §-t a 368/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4. § a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 772. §-ával megállapított szöveg.
[A 4. § (2) bekezdésének a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 786. § (1) bekezdés a) pontjával elrendelt módosítása, amely szerint az „elnevezését,” szövegrész hatályát veszti, nem vezethető át.]
A 4/A. §-t a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 773. §-a iktatta be.
A 4/B. §-t a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 773. §-a iktatta be.
A 4/C. §-t a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 773. §-a iktatta be.
Az 5. § a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 774. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdése a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 785. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A II. fejezet címe a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 786. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. alcím címe a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 786. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés j) pontját a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 775. §-a iktatta be.
A 8. § (2) bekezdése a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 785. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. §-t a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 786. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 12. § (3) bekezdése a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 785. § d) pontja és 786. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 14/A. §-t az 533/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be.
A 17/A. §-t a 368/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdése iktatta be.
A 18. § (2) bekezdése a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 785. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (2) bekezdése a 48. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 22. § (2) bekezdése a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 776. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (3) bekezdése a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 776. §-ával megállapított szöveg.
A 7. alcím címe a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 786. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 786. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (3) bekezdését a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 786. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 368/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdése iktatta be.
A 27/A. §-t a 368/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (5) bekezdése iktatta be.
A 9. alcím címe a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 786. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 30. § záró szövegrésze a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 786. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. alcím címe a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 786. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 33. § (2) bekezdése a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 777. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (3) bekezdése a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 777. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (4) bekezdése a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 19. § (4) bekezdése a) pontja szerint módosított szöveg.
A 33. § (4) bekezdés c) pontját a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 777. § (2) bekezdése iktatta be.
A 33. § (5) bekezdését a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 777. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (6) bekezdését a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 777. § (4) bekezdése iktatta be.
A 35. § (1) bekezdés e) pontja a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 778. §-ával megállapított szöveg.
A 36/A. §-t a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 779. §-a iktatta be.
A 36/B. §-t a 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be.
A 37. § (1) bekezdés b) pontját a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 786. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 37. § (2) bekezdés c) pontja a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 780. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 37. § (3) bekezdése a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 780. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 37. § (4) bekezdése a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 780. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39. § (3) bekezdését a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 781. §-a iktatta be.
A 39. § (4) bekezdését a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 781. §-a iktatta be.
A 40. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 785. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 40. § (1) bekezdés d) pontját a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 786. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 41. § 1–2. pontját a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 786. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 41. § 3. pontja a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 782. §-ával megállapított szöveg.
A 41. § 23. pontja a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 785. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 42. § b) pontja a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 785. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 43. § (1) bekezdése a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 786. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 43. § (2) bekezdése a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 783. §-ával megállapított szöveg.
A 46. § (3) bekezdését a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2014. február 25.
A 48. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 48. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet I. pont 5. alpontja a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 19. § (4) bekezdése b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet III. pont 4. alpontja a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 785. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. mellékletet a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 786. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 5. melléklet a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 19. § (3) bekezdése, a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 784. §-a, 785. § i)–j) pontja és 786. § (1) bekezdés f) pontja, a 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 53. §-a, a 30/2015. (II. 25.) Korm. rendelet 97. §-a, a 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 24. §-a szerint módosított szöveg.
A 6. melléklet a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 785. § k)–m) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás