346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet
a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról1
2013.10.01.
1. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása
(2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtására, a pedagógiai program figyelembevételével középtávú, öt évre szóló (a továbbiakban: továbbképzési időszak) továbbképzési programot készít. A továbbképzési programot a nevelőtestület véleményének kikérését követően a fenntartó fogadja el. A továbbképzési időszak a program elfogadását követő év szeptember hónap első napján kezdődik, és az ötödik év augusztus hónap utolsó munkanapján fejeződik be. A továbbképzési programot a továbbképzési időszak első évét megelőző év március 15-éig kell elfogadni. A továbbképzési program felülvizsgálatára a fenntartóval egyeztetve évente egy alkalommal kerülhet sor.”
„(7) A fenntartó meghatározhatja azokat a szakvizsgára történő felkészítéseket és továbbképzéseket, amelyeken való részvételhez támogatást nyújt.
a) a továbbképzési program és a beiskolázási terv, valamint a pedagógiai program összhangját,
b) a továbbképzési program és a beiskolázási terv végrehajtásának törvényességét és
c) ha a nevelési-oktatási intézményt nem az állami intézményfenntartó központ (a továbbiakban: központ) tartja fenn, a költségvetés terhére vonatkozó kötelezettségvállalás szabályainak megtartását.”
„(2) A központ a fenntartásában működő köznevelési intézmények esetében a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerén keresztül megszervezi a szakvizsgára történő felkészítésben vagy a továbbképzésben részt vevő pedagógus helyettesítését.”
„(3) Ha a pedagógus a nevelő és oktató munkáját több mint hét éve ugyanazzal az iskolai végzettséggel és szakképzettséggel látja el, olyan továbbképzésben kell részt vennie, amely hozzájárul az adott pedagógus szakképzettséghez kapcsolódó alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez (a továbbiakban: szakmai megújító képzés). E rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a szakmai megújító képzésben való részvétel óta legalább tíz év eltelt.
(4) A köznevelési intézmény vezetőjének olyan továbbképzésben kell részt vennie, amely hozzájárul a vezetői ismeretek megszerzéséhez, a vezetői jártasságok elsajátításához (a továbbiakban: vezetőképzés).”
[A hétévenkénti továbbképzés – az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül – teljesíthető]
„a) a következő, bármelyik további szakképzettség vagy szakképesítés körébe tartozó,
aa) a pedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékű vizsga letételét igazoló oklevél,
ab) a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettségnek és szakképzettségnek megfelelő, magasabb felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusban szerezhető további oklevél,
ac) a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség megléte esetén további, a pedagógus-munkakör, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakör, a vezetői feladatok ellátásához szükséges, felsőfokú végzettségi szintet igazoló oklevél vagy szakirányú továbbképzésben szerzett oklevél, tanítói szakképzettség megléte esetén további, a képzési és kimeneti követelmények szerinti műveltségi terület követelményeinek teljesítését igazoló oklevél,
ad) a szakmai elméleti, szakmai előkészítő tantárgyat oktató, szakmai előkészítő, szakmai alapozó, pályaorientáció, szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatást végző, valamint gyakorlati képzést végző pedagógus esetén a szakirányú végzettség és szakképzettség mellett felsőfokú, vagy felsőoktatási, vagy az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű szakképesítés vagy az első pedagógus oklevél,
ag) a nevelőtestületi együttműködésben megvalósuló, tanulói eredményességben mérhető, komplex fejlődési projektekben való részvételt igazoló okirat,
ah) az információ-technológiai eszközök nyújtotta előnyök teljes körű kihasználása érdekében az informatikai írástudást szolgáló Európai Számítógép-használói Jogosítvány: ECDL, ECDL START vagy ECDL Select elvégzését igazoló okirat,
ai) az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló kormányrendelet szerinti legalább B1 szintű nyelvtudást igazoló okirat,
aj) a kultúráért felelős miniszter által akkreditált továbbképzés elvégzését igazoló okirat, valamint a felsőoktatási intézmény által folytatott, kulturális területre vonatkozó képzések, szakirányú továbbképzések elvégzését igazoló oklevél és
ak) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában dolgozó, mérnöktanár végzettséggel rendelkező szakmai tanár esetében a megszerzett szakmérnöki szakképzettség
megszerzésével;”
„(3) A beiskolázási terv elkészítésénél előnyben kell részesíteni azt,
a) akinek a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez kevesebb ideje van hátra,
b) akinek a hétévenkénti továbbképzésben való részvételét a munkáltató elrendelte,
c) aki a szakvizsgába beszámítható továbbképzésre jelentkezik és
d) akinek a továbbképzésben való részvétele a minősítéshez szükséges.”
„(8) Ha a munkáltató igénybe kívánja venni a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét – a központtal kötött megállapodás alapján –, a beiskolázási tervét április utolsó munkanapjáig meg kell küldenie a központnak.
(9) Az e §-ban meghatározott eljárási rend mellőzésével, közvetlenül is jelentkezhet a továbbképzésbe az, aki nem tart igényt az ehhez fűződő munkáltatói kedvezményekre.”
„(2) Az alapítási engedély kiadása iránti kérelmet a program készítőjének a 2. számú mellékletnek megfelelő adattartalommal kell benyújtania három példányban az Oktatási Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) mint közreműködő hatósághoz a Hivatal által közzétett nyomtatványon. A program maximális óraszáma nem haladhatja meg a százhúsz órát. A kérelemhez csatolni kell: a) az érintett országos nemzetiségi önkormányzat véleményét, amennyiben a továbbképzési program nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben részt vevők továbbképzése céljából készült és
b) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.”
„(6) A továbbképzési program jóváhagyásáról, az alapítási engedély kiadásáról az oktatásért felelős miniszter a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület javaslata alapján dönt. Az oktatásért felelős miniszter a javaslattól eltérő döntést is hozhat. A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület a 9/A. §-ban meghatározott bírálati szempontok alapján, köznevelési szakértői vélemény figyelembevételével készíti el javaslatát. A szakértői vélemény elkészítésének a költségeit, a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület működéséhez szükséges kiadásokat – beleértve a testület tagjainak díjazását is – az igazgatási szolgáltatási díjból kell fedezni.”
„7/B. § (1) Az alapítási engedély jogosultja harmadik személynek a továbbképzés indítására írásban megkötött szerződésben engedélyt adhat, ennek tényéről – a szerződés másolatának, valamint szervezet esetében a létesítő okirat másolatának megküldésével – a szerződés megkötésétől számított nyolc napon belül az engedélyt kapott harmadik személy tájékoztatja a Hivatalt. A Hivatal a program indítására jogot szerzett személyekről – természetes személy esetén az adatkezeléshez történő önkéntes hozzájárulás alapján – nyilvántartást vezet. (2) A nyilvántartás tartalmazza
a) a szervező
aa) nevét,
ab) székhelyét,
b) a továbbképzés
ba) címét,
bb) kódját,
bc) alapítási engedélyének számát,
bd) indítási nyilvántartási számát,
c) azt a határidőt, amely időpontig a szervezőnek az alapító engedélyezte a továbbképzés megszervezését.”
8. § (1) A Ptr. a 8. §-t megelőzően a következő alcímmegjelöléssel egészül ki:
„A továbbképzési jegyzék”
„(1) Az alapítási engedéllyel rendelkező, továbbá a továbbképzés indítására szerződéssel jogot szerzett személy vagy szervezet (a továbbiakban együtt: a továbbképzés szervezője) a továbbképzés indítása előtt huszonegy nappal az alábbi adatok szolgáltatásával kérelmezi az alapítási engedéllyel rendelkező továbbképzési program felvételét a továbbképzések hivatalos jegyzékébe (a továbbiakban: továbbképzési jegyzék) a Hivataltól:
a) a továbbképzés szervezőjének neve, székhelye (jogi személyiséggel rendelkező szervező esetében annak megnevezése, székhelye), a továbbképzésért felelős neve, címe,
b) az indítani kívánt továbbképzés megnevezése, az alapítási engedély száma,
c) a továbbképzés indításának helye és ideje,
d) a továbbképzés minőségbiztosításával kapcsolatos tevékenység előző évi tapasztalatainak összegzése,
e) a pedagógus-továbbképzés időbeni megszervezésének lehetősége (délelőtt, délután, pihenőnapon stb.),
f) a jelentkezés feltételei és módja, a tervezett résztvevői létszám és
g) a részvételi díj összege.”
„A továbbképzési jegyzéknek tartalmaznia kell: a továbbképzés megnevezését, célját, a továbbképzési program rövid tartalmi ismertetését, az alapító megnevezését, az alapítási engedély számát, a továbbképzés szervezőjének megnevezését, azt a munkakört, tevékenységet, amelyet ellátók részére a részvételt javasolják, az előírt tartalmi követelmények ismertetését, az ismeretek számonkérésének módját, a szakvizsgába történő beszámítás lehetőségét, a tanórai foglalkozások számát, a továbbképzés szervezésének formáját (tanfolyam vagy távoktatás), a továbbképzés időbeni megszervezésének lehetőségét (délelőtt, délután, pihenőnapon stb.), a jelentkezés feltételeit és módját, a tervezett résztvevői létszámot, a részvételi díj összegét, továbbá a 8/A. § (7) bekezdésében foglalt, a továbbképzés minőségbiztosításával kapcsolatos tevékenység tapasztalatainak összegzését.”
„(5a) A nevelési-oktatási intézmény beiskolázási terve – az 5. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott képzések kivételével – csak olyan továbbképzést tartalmazhat, amely szerepel a továbbképzési jegyzéken.”
9. § (1) A Ptr. 8/A. §-t megelőző alcímének megjelölése helyébe a következő alcímmegjelölés lép:
„A továbbképzés megszervezése, ellenőrzése
a továbbképzés előadója”
„(3) A továbbképzés szervezője a sorszámozott tanúsítványok kiadásáról vezetett nyilvántartást, a továbbképzési naplót, a jelenléti ívet, az ismeretek számonkéréséről szóló jegyzőkönyvet és a záródolgozatokat öt évig megőrzi. A továbbképzés szervezője a program befejezését követően harminc napon belül – az alapítási engedély hatályának megszűnéséig – a honlapján nyilvánosságra hozza a program résztvevőinek a program tartalmával és lebonyolításával kapcsolatos elégedettségéről szóló összesítést.
(4) A Hivatal jogosult ellenőrizni a továbbképzés program szerinti megszervezését, és megtekinteni a már megtartott továbbképzések iratait. A továbbképzés szervezője köteles a megbízólevéllel rendelkező személy részére a továbbképzések okmányait rendelkezésre bocsátani és a szükséges felvilágosítást megadni. Ha az ellenőrzés során a Hivatal azt tapasztalja, hogy a szervező a továbbképzést nem a pedagógus-továbbképzésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő módon szervezte meg, felhívja a szervezőt a jogszabálysértés megszüntetésére.”
„(4a) Súlyos jogsértésnek minősül:
a) érvényes alapítási engedéllyel nem rendelkező továbbképzés megszervezése esetében tanúsítvány kiadása,
b) ha a továbbképzés szervezője nem rendelkezik az alapítási engedély felhasználási jogával és
c) az akkreditált program címétől, céljától, követelményitől és óraszámától való eltérés.
(4b) A Hivatal ismételt vagy súlyos jogsértés esetén törli a szervezőnek azt a továbbképzését a továbbképzési jegyzékről, amelyre vonatkozóan a szabálytalanságot megállapította.
(4c) Ha a továbbképzés szervezője a továbbképzés folytatására szerződéssel szerzett jogosultságot, akkor a Hivatal a jogszabálysértésre történő figyelemfelhívásról és a továbbképzési jegyzékről való törlésről szóló döntést közli az alapítóval.”
„(2) Az oktatásért felelős miniszter döntéseinek előkészítésében javaslattevőként közreműködik a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület.”
„(3) A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület kilenc tagból áll. A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület tagjait az oktatásért felelős miniszter kéri fel, a megbízatás öt évre szól.”
„(4) Ha a továbbképzési program nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő pedagógusok továbbképzése céljából készült, az alapítási engedély kiadásához a Hivatal kikéri az Országos Nemzetiségi Tanács véleményét.”
(Az oktatásért felelős miniszter)
„a) figyelemmel kíséri és legalább háromévenként az Országos Nemzetiségi Tanács véleményének kikérése után értékeli a továbbképzés rendszerének működését,”
(Ha a továbbképzés rendszerének külső értékelése, hatékonyságának mérése)
„a) a nemzetiségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás területén szervezett továbbképzésekre irányul, az érintett országos nemzetiségi önkormányzat,”
(képviselője részt vehet a feladatok ellátásában.)
„A pedagógus-továbbképzési programok bírálati szempontjai
9/A. § (1) A pedagógus-továbbképzési programok értékelése a következő bírálati szempontok alapján történik: b) a továbbképzés céljának kifejtése pontosan értelmezhető, nyelvtanilag helyes és kifejezi azt a sajátos többletet, hozzáadott értéket, amivel a tanfolyam tartalmi követelményeinek teljesítése esetén a résztvevők rendelkezni fognak,
c) a továbbképzés tartalmi és formai követelményei pontosan és egyértelműen megfogalmazzák a továbbképzés elvárható eredményeit, a konkrét ismereteket, amelyeket a résztvevőknek el kell sajátítaniuk; a jártasságokat, készségeket, képességeket, amelyeknek birtokába kell jutniuk; a tudást, kompetenciát, amellyel rendelkezniük kell a továbbképzés elvégzését követően,
d) a továbbképzésen elsajátított ismeretek, tudás, képességek ellenőrzési módjai pontosan értelmezhetőek és a megvalósításhoz kellően kifejtettek,
e) a továbbképzés tematikájában az egyes tematikai egységekhez rendelt altémák kifejtése kellően részletezett, az ezekhez megállapított óraszámok reálisak; a program kivitelezéséhez kapcsolódó módszerek, munkaformák, az alkalmazott taneszközök, ellenőrzési módok és értékelési szempontok, továbbá a tervezett minimális és maximális csoportlétszám megfelelő,
f) a résztvevők számára előírt kötelező és ajánlott irodalom korszerű és egyértelműen beazonosítható,
g) a továbbképzés összóraszáma és a tematika szerint feldolgozásra kerülő tartalom összhangban áll,
h) a részletes tematika összhangban áll a céllal, a tartalmi követelményekkel és a záró ellenőrzéssel és
i) a program összhangban áll az Nkt. céljaival és alapelveivel.”
„9/B. § A távoktató pedagógus-továbbképzési programok értékelése a következő bírálati szempontok alapján történik: b) a továbbképzés céljának kifejtése pontosan értelmezhető, nyelvtanilag helyes és kifejezi azt a sajátos többletet, hozzáadott értéket, amivel a távoktató program tartalmi követelményeinek teljesítése esetén a résztvevők rendelkezni fognak,
c) a továbbképzés tartalmi és formai követelményei pontosan és egyértelműen megfogalmazzák a továbbképzés elvárható eredményeit, a konkrét ismereteket, amelyeket a résztvevőknek el kell sajátítaniuk; a jártasságokat, készségeket, képességeket, amelyeknek birtokába kell jutniuk; a tudást, kompetenciát, amellyel rendelkezniük kell a továbbképzés elvégzését követően,
d) a továbbképzésen elsajátított ismeretek, tudás, képességek ellenőrzési módjai pontosan értelmezhetőek és a megvalósításhoz kellően kifejtettek,
e) a program tartalmazza a távoktató programcsomagot (benne a tanulási útmutatóval egybeépített távoktató tananyagot és a tanulási ütemtervet), a résztvevői szolgáltatások rendszerének leírását és a konzulensi útmutatót (az ellenőrző feladatok értékelési szempontjaival),
f) a távoktató tananyag szerkezete megfelelő részletességgel tartalmazza a kötelező szerkezeti elemeket: bevezetés; tartalomjegyzék; a tananyag tanulási egységenkénti feldolgozása (a tanulási egység címe, bevezetés; tananyag-prezentáció tanulási útmutatásokkal, az alapmédiumon és a kiegészítő médiumokon; a gyakorló/önellenőrző feladatok és azok megoldása, az ellenőrző feladatok; a kötelező és az ajánlott irodalom annotációval; összefoglalás); a teljes tananyag összefoglalása; zárszó,
g) a továbbképzés összóraszáma és a programcsomag szerint feldolgozásra kerülő tartalom összhangban áll,
h) a program tartalma és szerkezete (a programcsomag, a résztvevői szolgáltatások rendszere és a konzulensi útmutató) összhangban áll a céllal, a tartalmi követelményekkel és a záró ellenőrzéssel és
i) a program összhangban áll az Nkt. céljaival és alapelveivel.”
„(1) A pedagógus-továbbképzés az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében térítésmentes.
(2) A pedagógus-továbbképzési költségek fedezéséhez hozzájárul a központi költségvetés, a fenntartó, a munkáltató. A más által nem fedezett költségeket a résztvevő viseli.”
„17. § (1) A finanszírozási alprogramban kell megtervezni a) a távollevő helyettesítéséhez szükséges költségeket,
b) az egy pedagógusra jutó hozzájárulás legkisebb összege meghatározásának szabályait és
c) a továbbképzésben való részvétel díja és költsége (utazás, szállás, étkezés, könyv stb.) támogatására szolgáló összeget pedagógusonként.
(2) Ha a pedagógus nem az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében vesz részt a továbbképzésen, a részvételi díj kifizetéséhez való hozzájárulás – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – nem lehet több a díj nyolcvan százalékánál. (3) Ha a továbbképzésben való részvétel a pedagógus minősítéséhez szükséges, a részvételi díj teljes összege finanszírozható.
(4) A részvételi díjhoz történő hozzájárulás meghaladhatja a részvételi díj nyolcvan százalékát, ha
a) az ehhez szükséges fedezetet a fenntartó többlet-költségvetési támogatás nélkül biztosítani tudja,
b) az ehhez szükséges fedezetet – az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény kivételével – a köznevelési intézmény saját forrásaiból biztosítani tudja,
c) a szükséges fedezetet pályázati úton biztosítják, vagy
d) a pedagógus a munkáltató által meghatározott munkakörhöz kapcsolódó vagy más olyan továbbképzésben vesz részt, amely a foglalkoztatási gondok megoldását szolgálja, feltéve, hogy helyettesítésére nincs szükség, továbbá a továbbképzésben való részvétel miatt munkavégzésének rendjét nem kell átszervezni, valamint ha a munkáltatóval tanulmányi szerződést kötött.
(5) Ha a pedagógus a beiskolázási tervben szereplő továbbképzésen vesz részt és a résztvevő helyettesítésére nincs szükség, részvételi díja és költségei kifizetéséhez hozzá kell járulni, legalább a nevelési-oktatási intézményben az adott évben helyettesítés céljából egy személyre átlagosan fordított összeggel, kivéve, ha a pedagógus az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében térítésmentesen vesz részt a továbbképzésben.
(6) A továbbképzésben, illetve a szakvizsgára történő felkészítésben való részvétel elrendelése esetén a (2) bekezdésben meghatározottakon túli kiadásokat a munkáltatónak kell fedeznie. (7) Ha a munkáltató által kifizetett hozzájárulás teljes egészében fedezi a részvételi díj és az egyéb költségek összegét, a munkáltató kikötheti, hogy a megvásárolt könyvek, tankönyvek, segédanyagok a köznevelési intézmény tulajdonába kerülnek.
(8) A munkáltató – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 285. § (2) bekezdésében szabályozott fizetési felszólítással – a helyettesítésre fordított kiadásai, valamint a (2) és (3) bekezdés alapján a továbbképzésben és a szakvizsgára történő felkészítésben a résztvevőnek kifizetett munkáltatói támogatás visszafizetését kérheti, ha a résztvevő saját hibájából nem teljesítette az előírt követelményeket. E rendelkezések alkalmazásában nem teljesíti az előírt követelményeket az, aki a képzési időt is figyelembe véve a munkáltató által meghatározott ideig nem szerzi meg az 5. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott oklevelet, bizonyítványt vagy a 6. § (11) bekezdésében meghatározott tanúsítványt, illetve nem készíti el az 5. § (4)–(6) bekezdése szerinti beszámolót. (9) A visszafizetésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell abban az esetben is, ha a (8) bekezdésben meghatározott időn belül a munkavállaló a munkaviszonyát, a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyát megszünteti, vagy a munkáltató munkavállaló esetén a munkaviszonyt rendkívüli felmondással, közalkalmazott esetén a közalkalmazotti jogviszonyt nem megfelelő munkavégzés miatt felmentéssel megszüntette. (10) Mentesül a visszafizetési kötelezettség alól az, aki igazolja, hogy másik köznevelési intézményben, illetve a köznevelés irányításában helyezkedett el, és folytatja a továbbképzést, illetve a pedagógus-szakvizsgára való felkészülést.
(11) A tanulmányi szerződés alapján nyújtott juttatásokra a tanulmányi szerződésben foglaltakat kell alkalmazni.”
„(8) A hétévenkénti továbbképzés a 2013. augusztus 31-éig megkezdett nevelő és oktató munkát segítő, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítés elvégzését igazoló okirat megszerzésével is teljesíthető.
(9) A 7/B. §-ban előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítésének határideje a 2013. október 1-jét megelőzően megkötött megállapodások vonatkozásában 2013. december 31. (10) A továbbképzés azon szervezői esetében, akik 2013. október 1-jéig nem kérték az általuk indítható továbbképzés jegyzékre vételét, a 8. § (1) bekezdésében szabályozott kötelezettség a 2013. október 21-ét követően indított továbbképzésekre vonatkozik.”
„(1) Az Nkt. pedagógus-szakvizsgára vonatkozó rendelkezéseit [67. § (1) bekezdés b) pont], valamint a hétévenkénti továbbképzésre vonatkozó rendelkezéseit [62. § (2) bekezdés] alkalmazni kell a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak, továbbá a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak, a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekben, az egészségügyi és rehabilitációs intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak tekintetében is. Ezek az intézmények az e rendeletben foglaltak szerint elkészítik továbbképzési programjukat és beiskolázási tervüket. A nevelőtestület jogkörét a köznevelési intézményekben a szakalkalmazotti értekezlet, a többi intézményben az érintett pedagógusokból álló bizottság gyakorolja. Az e bekezdésben felsorolt intézményekben és munkakörökben munkavégzéssel eltöltött időt a 13. § (3) bekezdésében meghatározott szakmai gyakorlat idejének számításánál figyelembe kell venni.”
7. 6. § (5) bekezdésében az „aki írásban kérte” szövegrész helyébe az „aki továbbképzésre kötelezett, vagy írásban kérte” szöveg,
12. 9. § (7) bekezdésében az „oktatási és kulturális miniszter az Országos Kisebbségi Bizottság” szövegrész helyébe az „oktatásért felelős miniszter az Országos Nemzetiségi Tanács” szöveg,
14. 13. § (3) bekezdésében a „munkakörre megállapított heti kötelező óraszám” szövegrész helyébe a „kötött munkaidő” szöveg,
15. 7. § (11) bekezdésében az „Oktatási és Kulturális Minisztériumba” szövegrész helyébe az „oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztériumba” szöveg,
16. 18. § (3) bekezdésében az „Oktatási és Kulturális Minisztériumnak” szövegrész helyébe az „oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak” szöveg,
18. § Hatályát veszti a Ptr.
„(3) Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén – a feladatkörébe tartozó ügyek tekintetében – a gazdasági elnökhelyettes, a szakmai elnökhelyettes és a szakképzési elnökhelyettes helyettesíti.
(4) Szakmai elnökhelyettesnek az nevezhető ki, aki pedagógus munkakör betöltésére jogosító mester (egyetemi szintű) felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, a központi vagy területi közigazgatásban szerzett legalább ötéves vezetői gyakorlattal, valamint pedagógus-szakvizsgával vagy közigazgatási szakvizsgával vagy jogi szakvizsgával rendelkezik. Szakképzési elnökhelyettesnek az nevezhető ki, aki pedagógus munkakör betöltésére jogosító mester (egyetemi szintű) felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, a központi vagy területi közigazgatásban szerzett legalább hároméves vezetői gyakorlattal vagy legalább hároméves szakképzőintézmény-vezetői gyakorlattal, valamint pedagógus-szakvizsgával vagy közigazgatási szakvizsgával vagy jogi szakvizsgával rendelkezik.”
„(6) A szakképzési elnökhelyettest – a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter javaslatára és egyetértésével – a miniszter nevezi ki és menti fel.”
(Az Intézményfenntartó Központ a fenntartásában lévő szakképző intézmények tekintetében)
„a) ellátja a szakképző iskolák szakképzési feladatainak országos szakmai koordinációját,”
„(3a) A (3) bekezdésben meghatározott feladatokat az elnök a szakképzési elnökhelyettes egyetértésével látja el. (3b) A szakképzésért felelős szervezeti egység vezetőjét – a szakképzési elnökhelyettes egyetértésével – az elnök nevezi ki és menti fel.”
21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
