Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

2013. évi CXCVIII. törvény

2013. évi CXCVIII. törvény

a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében szükséges, valamint a rendőrséget érintő és egyes további törvények módosításáról1

2015.01.01.

1. § (1)2

(2) Az Nytv. 28/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében – a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén –, a nyomozó hatóságok és az ügyészség a bűncselekmények megelőzése, felderítése és büntetőeljárás lefolytatása, valamint a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadatok kockázatelemzése céljából a címnyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak.”

2. §3

3. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) „A légi jármű lajstrom” alcíme a következő 15/A. §-sal egészül ki:

„15/A. § A légiközlekedési hatóság által vezetett lajstromból a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ törvényben meghatározott, a szervezett bűnözés elleni fellépés céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjával összefüggő feladatai ellátása érdekében az adatkezelés céljának megjelölésével, egyedi adatigényléssel adatot kérhet.”

(2) Az Lt. „A légi jármű nyilvántartás” alcíme a következő 17/A. §-sal egészül ki:

„17/A. § A légiközlekedési hatóság által vezetett lajstromozásra nem kötelezett polgári légi járművekről vezetett nyilvántartásból a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ törvényben meghatározott, a szervezett bűnözés elleni fellépés céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjával összefüggő feladatai ellátása érdekében az adatkezelés céljának megjelölésével, egyedi adatigényléssel adatot kérhet.”

(3) Az Lt. „A személyszállítást végző légifuvarozókra vonatkozó adatkezelési és adatszolgáltatási rendelkezések” alcíme a következő 27/C. §-sal egészül ki:

„27/C. § (1) A légi közlekedés és az utasok védelmének biztosítása céljából a személyszállítást végző légifuvarozó az utas vagy megbízottja, illetve a személyszállítást végző légifuvarozó megbízásából jegyértékesítést végző szolgáltató adatszolgáltatása alapján, schengeni határátlépési államon kívülről Magyarország területére, mint cél vagy tranzitállomásra utazó, valamint Magyarország területéről schengeni határátlépési államon kívülre induló utasnak az alábbi adatait kezelheti:
a) a családi és utóneve,
b) a neme,
c) a járat száma,
d) a járat indulási és érkezési ideje,
e) az indulási, a tranzit- és a célállomás,
f) a nyilvántartási helymeghatározó kód (rekord lokátor),
g) a jegykiállítás időpontja,
h) az utassal együtt utazók neve és az utazók száma,
i) az utas által közölt kapcsolattartási adatok, különösen az utas és a vele utazók lakó- és tartózkodási helyének címei, telefonszámaik, e-mail címeik,
j) a hitelkártyával vagy bankszámlával kapcsolatos, az utazási tranzakcióhoz nem kötődő tranzakciós adatok kivételével valamennyi rendelkezésre álló fizetési vagy számlázási információ,
k) a repülőjegyre vonatkozó adatok, így különösen az azt kibocsátó légitársaság neve és a repülőjegy sorszáma,
l) az utazás körülményeire vonatkozó adatok, valamint
m) az a)–l) pontban felsorolt adatok módosításai.
(2) Az utas az (1) bekezdésben meghatározott adatoknak a személyszállítást végző légifuvarozó által meghatározott körét köteles a személyszállítást végző légifuvarozó számára hozzáférhetővé tenni.
(3) A személyszállítást végző légifuvarozó a légi jármű indulását megelőző 345. naptól
a) az (1) bekezdés a), e), és j) pontjában meghatározott adatok tekintetében – ha az utas ettől eltérő időtartamú adatkezeléshez nem járult kifejezetten hozzá – a légi jármű utolsó célállomáshelyére történő beérkezésétől számított 60 napig,
b) az (1) bekezdés b)–d), f)–i) és k)–m) pontjában meghatározott adatokat a légi jármű utolsó célállomáshelyére történő beérkezésétől számított 24 óráig
kezelheti.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok – a foglaló kezdeményezése alapján – mindaddig megváltoztathatók, amíg az érintett járatra történő utasfelvételi eljárás be nem fejeződik.
(5) A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül a rendelkezésére álló adatokat az utasfelvételi eljárás befejezését követően haladéktalanul továbbítani a szervezett bűnözés elleni koordinációs központnak vagy az e szerv által kijelölt adatfeldolgozónak.
(6) A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az utasokat az adatok felvételével egyidejűleg tájékoztatni az adatok átadásáról, kezelőjéről és az esetleges adatfeldolgozóról, valamint az utasról kezelt adatokról való tájékozódás és az adatok helyesbítésének jogáról, továbbá arról, hogy adatait mely szervnek és milyen célból továbbíthatja.”

4–5. §4

6. § A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Szbtv.) 4. §-a a következő v) és x) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„v) utasadat: a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott, az utastól vagy megbízottjától, illetve a személyszállítást végző légifuvarozó megbízásából jegyértékesítést végző szolgáltatótól származó adat;
x) utasadat szolgáltatója: a v) pontban meghatározott adatot a terrorizmus és a szervezett bűnözés megelőzésének, megszakításának, felderítésének elősegítése céljából törvény szerint átadó személyszállítást végző légifuvarozó.”

7. § Az Szbtv. 4/A. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[A szervezett bűnözés megelőzésének, megszakításának, felderítésének elősegítése céljából a szervezett bűnözés elleni fellépés céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjáért felelős szerv (a továbbiakban: szervezett bűnözés elleni koordinációs központ)]

„h) ellátja az utasadat-információs egység feladatait.”

8. § Az Szbtv. 4/F. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az (1)–(3) bekezdés szerint továbbított adatok vonatkozásában az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adattovábbítási nyilvántartást vezet, amelyben lévő adatokat tíz évig köteles megőrizni.”

9. § Az Szbtv. a 4/H. §-t követően a következő alcímmel és 4/I. §-sal egészül ki:

„Utasadattal összefüggő adatkezelés
4/I. § (1) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ a 4/A. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében az utasadat szolgáltatójától átveszi és kezeli az utasadatokat. Az utasadatok átvételének és kezelésének a célja a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmények felderítésének és nyomozásának, illetve a nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvések és tevékenységek elhárításának az elősegítése.
(2) Az utasadat szolgáltatója a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ által meghatározott elektronikus formátumban és módon adja át az utas-adatot.
(3) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ a 4/A. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében
a) az utasadat szolgáltatója által szolgáltatott utasadatokat összeveti a 4/B. § (1) bekezdése, valamint a 4/C. § (1) bekezdése alapján általa kezelt adatokkal,
b) az utasadatok tekintetében szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekményekre, illetve a nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvésekre és tevékenységekre utaló információk gyűjtése érdekében elemző-értékelő tevékenység keretében kockázatelemzést végez, és
c) az átvett utasadatokról nyilvántartást vezet.
(4) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében a törvényben meghatározott esetekben más állami szervektől személyes adatokat vehet át.
(5) Ha a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadat-információs feladatai során az elemző-értékelő tevékenység keretében a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény elkövetésének lehetséges gyanúját vagy a nemzetbiztonságot veszélyeztető lehetséges kockázatot állapít meg, a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény felderítésére, nyomozására vagy a nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvés, tevékenység elhárítására hatáskörrel rendelkező szervet az utasadat átadásával egyidejűleg értesíti.
(6) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az átvett utasadatot a szervezett bűnözés elleni koordinációs központhoz érkezést követő öt évig kezeli.
(7) Az utasadat szolgáltatója által szolgáltatott utasadatot a szervezett bűnözés elleni koordinációs központhoz érkezést követő 30 nap elteltével személyazonosításra alkalmatlanná kell tenni. A személyazonosításra való újbóli alkalmassá tételt kizárólag a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ vezetője rendelheti el, abban az esetben, ha a nemzetbiztonságot vagy az ország függetlenségét súlyosan veszélyeztető esemény, illetve ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett elkövetésére vagy ilyen bűntett előkészületére utaló gyanú ezt szükségessé teszi.
(8) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ a (7) bekezdés szerinti egyedi engedély alapján ismét személyazonosításra alkalmassá tett adatokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:
a) a személyazonosításra való újbóli alkalmassá tétel rövid indokolását,
b) a személyazonosításra való újbóli alkalmassá tétel időpontját,
c) az érintett adatok körét és
d) azt, hogy mely szerv kérésére került sor a személyazonosításra való újbóli alkalmassá tételre.
(9) A (8) bekezdésben meghatározott adatokat az ismét személyazonosításra alkalmassá tett utas-adatokkal azonos ideig kell megőrizni, az utasadatokkal egyidejűleg törölni kell.
(10) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az Európai Unió tagállamai, valamint az Európai Unió jogi aktusával létrehozott nemzetközi szervezetek és adatkezelési rendszerek részére bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági célból az Európai Unió jogi aktusa, illetve két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben és időtartamban továbbíthatja az általa kezelt utasadatot vagy vehet át utasadatokat.
(11) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ harmadik országtól bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági célból nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben vehet át utasadatot. A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ harmadik ország részére bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági célból nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben és időtartamban továbbíthatja az általa kezelt utasadatot, feltéve hogy a harmadik ország átvevő hatóságának a feladata bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása.”

10. § Az Szbtv.

a) 4/A. § (3) bekezdés d) pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal”,

szöveg lép.

11. §5

12. § (1)–(4)6

(5) Az Szmtv. 81. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az eljáró hatóság a 75. § (1) bekezdésében meghatározott résznyilvántartásokból a szervezett bűnözés elleni koordinációs központnak az utasadatok kockázatelemzéséhez szolgáltathat adatot.”

(6)–(8)7

13. § (1)–(3)8

(4) A Harmtv. 35. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés e) pontja alapján előterjesztett nemzeti letelepedési engedély kiadására irányuló eljárásban – a törvényben meghatározott személyes megjelenési kötelezettség kivételével – a jogi képviselet kötelező.”

(5)–(8)9

14. § (1)–(4)10

(5)11

15. § (1)–(4)12

(5) A Met. 87. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az e fejezetben meghatározott nyilvántartásokból a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadatok kockázatelemzése céljából igényelhet adatot.”

(6)–(8)13

16. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 26. § (1) bekezdésében az „a nemzetbiztonsági szolgálat, a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően az EUROPOL,” szövegrész helyébe az „a nemzetbiztonsági szolgálat, az utasadatok kockázatelemzését végrehajtó szervezett bűnözés elleni koordinációs központ, a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően az EUROPOL,” szöveg lép.

17. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni]

„g) a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadatok kockázatelemzése céljából.”

18. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 76. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[A NAV bűnüldözési célú adatkezelési rendszereiben szereplő adatokról az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében, a cél megjelölésével adatszolgáltatást kérhet:]

„i) a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadatok kockázatelemzése céljából.”

19. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 10. § (1) bekezdése a következő i) ponttal kiegészülve lép hatályba:

(A nyilvántartásból közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni)

„i) a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadatok kockázatelemzése céljából.”

20. § Az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi XCIII. törvény 57. § (2) bekezdésének a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § w) pontját megállapító rendelkezése a „három hónapot meghaladó” szövegrész helyett a „száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó” szöveggel lép hatályba.

21. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 11. §, valamint a 24. § 2013. december 31-én lép hatályba.

(3) A 15. § (1)–(4) és (6)–(8) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.

(4) Az 1. §, a 3. §, a 6–10. §, a 12. § (5) bekezdése, a 13. § (4) bekezdése, a 14. § (5) bekezdése, a 15. § (5) bekezdése, valamint a 16–19. § 2015. január 1-jén lép hatályba.

22. § E törvény 2. § (1) bekezdése az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

23. § A 13. § (1)–(3) és (5) bekezdése, valamint a 14. § (1)–(4) bekezdése a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1683/95/EK tanácsi rendelet, az 539/2001/EK tanácsi rendelet, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 610/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

24. § Nem lép hatályba az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi XCIII. törvény 96. §-a.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2013. november 11-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2013. november 28. A törvényt a 2015: XXXV. törvény 22. §-a hatályon kívül helyezte 2015. április 22. napjával.

2

Az 1. § (1) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 92. §-a alapján nem lép hatályba.

3

A 2. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

4

A 4–5. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

5

A 11. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

6

A 12. § (1)–(4) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

7

A 12. § (6)–(8) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

8

A 13. § (1)–(3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

9

A 13. § (5)–(8) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

10

A 14. § (1)–(4) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

11

A 14. § (5) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 92. §-a alapján nem lép hatályba.

12

A 15. § (1)–(4) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

13

A 15. § (6)–(8) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére