168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet

1. §² A rendelet hatálya a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. § a)–c) pontjában meghatározott államigazgatási szervekre, valamint a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, az állami tisztviselőkről szóló törvény alapján állami szolgálati jogviszonyban állókra, továbbá a Kormánytisztviselői Döntőbizottságra (a továbbiakban: Döntőbizottság) terjed ki.

2. § (1) A Döntőbizottság független testület, a döntőbizottsági taggá történő kinevezés nem keletkeztet foglalkoztatási jogviszonyt.

(2)³ A Döntőbizottság legfeljebb tizenöt közszolgálati biztosból álló testület, amelynek – a Kttv. 191. § (1) bekezdése alapján – tagja az elnök és az elnökhelyettes.

(3) A Döntőbizottság tagjai megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni.

(4)⁴ A Döntőbizottság tagjának összeférhetetlenségére alkalmazni kell a Kttv. 85. § (4) bekezdés a) és b) pontját. Összeférhetetlenség esetén a Kttv. 86. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójának a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) kell tekinteni. Ha a Döntőbizottság tagja az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, a döntőbizottsági tagsága megszűnik.

(5)⁵ Ha a Döntőbizottság tagja nem kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy, a (4) bekezdésben foglaltak mellett a Kttv. 39. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek is meg kell felelnie. A Kttv. 39. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel teljesülését a kinevezést követő harminc napon belül hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal szükséges igazolni a miniszter által vezetett minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra irányadó rendelkezések szerint. Ha határidőben az érintett nem tesz eleget az e bekezdés szerinti kötelezettségének, döntőbizottsági tagsága megszűnik.

(6) A Döntőbizottság tagja megbízatásának időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, tiszteletdíja nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

(7)⁶ A Döntőbizottság tagja köteles törvényben meghatározott vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozat kezelésére és őrzésére a miniszter által vezetett minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(8) A Döntőbizottság működési szabályait az ügyrendje állapítja meg.

3. § (1) A Döntőbizottság elnökének feladatai:

(2) A Döntőbizottság elnökét távolléte esetén az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti.

4. §¹³ A Döntőbizottság tagjai havonta tiszteletdíjra jogosultak, amelyet a miniszter állapít meg. Az ily módon megállapított tiszteletdíj mértéke nem haladhatja meg az illetményalap tizenötszörösét.

5. § (1) A Döntőbizottság tagjainak megbízatása felmentéssel szűnik meg. A felmentést nem kell megindokolni. A felmentési idő harminc nap.

(2) A Döntőbizottság tagját erre irányuló kérelme esetén, kötelező felmenteni, a felmentési idő harminc nap. A felek eltérő felmentési időtartamban is megállapodhatnak.

(3)¹⁴

6. §¹⁵ (1) Ha az eljáró tanács elvi kérdésekre is kiterjedő határozatot hozott, arról az eljáró tanács elnöke tájékoztatja a Döntőbizottság elnökét, aki indokolt esetben dönthet a határozat Elvi Döntőbizottsági Határozatként történő közzétételéről a Döntőbizottság honlapján.

(2) Vitás jogalkalmazási kérdés esetén – a jogorvoslati gyakorlat egységességének biztosítása érdekében – a Döntőbizottság elnöke teljes ülést hív össze. Az ülésen a közszolgálati biztosok kétharmados többséggel a Döntőbizottság gyakorlatának elemzését követően Döntőbizottsági Állásfoglalást hozhatnak. Az erre vonatkozó részletszabályokat a Döntőbizottság ügyrendje állapítja meg.

7. § (1)¹⁶ A Döntőbizottság ügyviteli és döntéselőkészítési feladatait – a Döntőbizottság iránymutatása mellett – a Titkárság látja el, amely a miniszter által vezetett minisztérium szervezetében működik. A Titkárságon foglalkoztatottak a minisztériummal állnak kormányzati szolgálati jogviszonyban.

(2)¹⁷

(3)–(4)¹⁸

8. § (1)¹⁹ A közszolgálati biztos a rábízott ügyekben folyamatosan, lelkiismeretesen köteles eljárni.

(2)²⁰ A közszolgálati biztos minden ügyben befolyástól mentesen, és részrehajlás nélkül köteles eljárni, a döntés befolyásolására irányuló minden kísérletet köteles elhárítani és arról a Döntőbizottság elnökét haladéktalanul tájékoztatni.

(3)²¹ A közszolgálati biztos az eljárása során köteles az eljárásban részt vevő féllel szemben tisztességes és pártatlan magatartást tanúsítani.

(4) A közszolgálati biztos köteles a tisztségéhez méltó, kifogástalan magatartást tanúsítani és tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a Döntőbizottság eljárásába vetett bizalmat vagy a Döntőbizottság tekintélyét csorbítaná.

(5) A közszolgálati biztosok függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, a jogorvoslati tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.

(6)²² A közszolgálati panasz (a továbbiakban: panasz) előkészítésében, elbírálásában, valamint a véleményezési eljárásban nem vehet részt

(7)²³ A közszolgálati biztos a Döntőbizottság elnökének köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben a (6) bekezdés a)–c) pontja szerinti kizárási ok áll fenn. A kizárás tárgyában az elnök soron kívül dönt.

9. §²⁴ (1) A Döntőbizottság eljárása a panasz benyújtásával indul. A panaszt írásban – az igényt alátámasztó okiratokkal együtt – három példányban kell benyújtani. A panasz szóban is előterjeszthető a Titkárságon, amelyről a Titkárság jegyzőkönyvet vesz fel. A panaszban meg kell jelölni

(2) A Döntőbizottsághoz beérkezett panaszt a Titkárság nyilvántartásba veszi. A panaszt a titkárságvezető által kijelölt kormánytisztviselő vizsgálja meg.

(3) A kijelölt kormánytisztviselő vizsgálja a panasz befogadhatóságát. A panasz befogadhatósága vizsgálatának ki kell terjednie a Döntőbizottság hatáskörének ellenőrzésére és arra, hogy a panasz megfelel-e a jogszabályi követelményeknek. Ha szükséges, a Titkárság megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra szólíthatja fel a panaszost.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálat alapján a panasz nem befogadható, a titkárságvezető javaslatot tesz a Döntőbizottság elnökének az eljárás megszüntetésére. Az eljárás megszüntetéséről a Döntőbizottság elnöke határozatot hoz, amelyet a Titkárság megküld a panaszosnak és a munkáltatónak. A munkáltató példányához csatolni kell a panasz másolatát.

(5) A befogadható panaszt a titkárságvezető felterjeszti a Döntőbizottság elnökéhez. A Döntőbizottság elnöke a Kttv. 190. § (11) bekezdése szerint jelöli ki az eljáró tanács tagjait, köztük a tanács elnökét és előadó tagját. A Döntőbizottság elnöke a kijelölésről tájékoztatja a titkárságvezetőt, egyúttal felkéri a döntéselőkészítésre. A Titkárság a kijelölésről szóló döntést megküldi az érintett tanácstagok részére.

(6) Az eljáró tanács kijelölését követően a titkárságvezető értesíti a munkáltatót a Döntőbizottság eljárásának megindításáról, megküldi számára a panaszt és felhívja nyilatkozatának előterjesztésére, amely az eljárás megszüntetésére irányul vagy érdemi védekezést tartalmaz.

(7) A panasszal kapcsolatban – az eljáró tanács tagjainak egyetértése mellett – a Titkárság

(8) A Kttv. 190. § (9) bekezdése szerinti eljárási határidő (a továbbiakban: eljárási határidő) meghosszabbításáról – a titkárságvezető javaslatára – az eljáró tanács elnöke dönt. Az eljáró tanács elnökének döntését a Titkárság megküldi a panaszosnak és a munkáltatónak.

(9) Az eljáró tanács

(10) Az eljáró tanács az eljárás bármely szakaszában megkísérelheti, hogy a panaszos és a munkáltató a jogvitát, vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezze. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, azt az eljáró tanács jóváhagyja, ellenkező esetben a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja.

(11) A (7) bekezdés b) pontja szerinti bizonyítékok beszerzéséről a titkárságvezető – az előadó tag útján – tájékoztatja az eljáró tanácsot. Az eljáró tanács tagja további bizonyítást javasolhat vagy az eljáró tanács a rendelkezésre álló adatok alapján határozatot hozhat.

(12) A határozat nem terjedhet túl a panaszon. A határozat rendelkező részét az eljáró tanács a határozathozatal napján foglalja írásba, amit a tagok kézjegyükkel ellátnak.

(13) A Döntőbizottság a következő határozatokat hozhatja:

(14) A Döntőbizottság az eljárást megszünteti, ha

(15) A határozatnak tartalmaznia kell:

(16) A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a Döntőbizottság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségét, benyújtásának helyét és az arra rendelkezésre álló határidőt.

(17) Az indokolásnak a következőket kell tartalmaznia:

(18) Az indokolással ellátott határozatot – annak meghozatalától számított – nyolc napon belül írásba kell foglalni, amelyet az írásba foglalást követő öt napon belül a Titkárság megküld a panaszos és a munkáltató részére.

9/A. §²⁵ (1) A panasz benyújtására nyitva álló igényérvényesítési határidő elmulasztása esetén, az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül igazolási kérelem terjeszthető elő, amellyel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt. Ha a mulasztás ténye később jutott a panaszos tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, az igazolási kérelem előterjesztésének határideje a tudomásszerzéssel, vagy az akadály megszűnésével veszi kezdetét. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és a mulasztás vétlenségét valószínűsítő körülményeket.

(2) Ha az ügy eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amely tárgyban az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a Döntőbizottság saját eljárását – a más szervnél folytatott eljárás jogerős befejezéséig – felfüggesztheti. Az eljárás felfüggesztésével minden határidő megszakad, a felfüggesztés megszűnésekor – az eljárási határidő kivételével – a határidő számítása újrakezdődik. Az eljárás felfüggesztéséről – a titkárságvezető javaslata alapján – az eljáró tanács elnöke dönt. A felfüggesztésről szóló döntést a Titkárság küldi meg a panaszosnak és a munkáltatónak.

(3) Ha az eljárás során a munkáltató jogutódlással megszűnik, az eljárás félbeszakad a jogutód eljárásba történő bevonásáig vagy belépéséig. Az eljárás félbeszakadását az eljáró tanács elnöke állapítja meg. Az eljárás félbeszakadásával minden határidő megszakad, a félbeszakadás megszűnésekor – az eljárási határidő kivételével – a határidő számítása újrakezdődik. A félbeszakadásról szóló döntést a Titkárság megküldi a panaszosnak, aki – a döntés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül – köteles bejelenteni új munkáltatóját. E bejelentést követően a Döntőbizottság az eljárást a jogutód munkáltatóval szemben folytatja le.

10. § (1)²⁶ A panaszos, illetve a munkáltató helyett azok képviselője, meghatalmazottja is eljárhat. A panaszost meghatalmazás útján képviselheti a hozzátartozója, jogi képviselője, érdek-képviseleti szerv.

(2)²⁷ A Döntőbizottság az eljárása során a Titkárság útján gondoskodik arról, hogy a panaszos, illetve a munkáltató minden, az eljárás során felvetődött tényt, iratot, nyilatkozatot megismerhessenek és azokkal kapcsolatban álláspontjukat kifejthessék.

(3)²⁸ A panaszos a panaszt a Döntőbizottság határozatának meghozataláig módosíthatja, visszavonhatja.

11. §²⁹ (1) Ha a Döntőbizottság a panaszt részben vagy egészben alaposnak találja, a munkáltatót részben vagy egészben kötelezheti a panaszos szükséges és igazolt költségei (a továbbiakban: eljárási költség) megtérítésére. E rendelet alkalmazásában eljárási költség mindaz a költség, ami a panaszos részéről a célszerű és jóhiszemű eljárással összefüggésben felmerült (különösen: szakértői díj, tanú megjelenésével összefüggő költség).

(2) A panaszos – az (1) bekezdés szerinti esetekben – igényelheti, hogy a Döntőbizottság kötelezze a munkáltatót

(3) Az ügyvédi munkadíj összegét az eljáró tanács indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel.

(4)³⁰ A Titkárság a felhívásra megjelent kormánytisztviselő, állami tisztviselő, valamint a tanú részére és kérelmére – a munkából kiesett idő igazolására – igazolást állít ki a megjelenés napjáról és időtartamáról.

12. § (1)³¹ A Döntőbizottság határozatának kiegészítését a panaszos, illetve a munkáltató a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kérheti, ha a Döntőbizottság a panasz valamely részéről nem döntött. A kiegészítés iránt előterjesztett kérelemnek a határozat elleni keresetlevél benyújtására halasztó hatálya nincs, a Titkárság a keresetlevél továbbításakor a kiegészítés iránti kérelemről köteles a bíróságot tájékoztatni.

(2)³² A Döntőbizottság a határozat kijavítását – hivatalból, illetve a panaszos vagy a munkáltató kérelmére – bármikor elrendelheti

(2a)³³ A kijavítás iránt előterjesztett kérelemnek a határozat elleni keresetlevél benyújtására halasztó hatálya nincs, a Titkárság a keresetlevél továbbításakor a kijavítás iránti kérelemről köteles a bíróságot tájékoztatni.

(3)³⁴ A Döntőbizottság határozata jogerős, ha a panaszos, illetve a munkáltató a határozat közlésétől számított harminc napon belül nem terjeszt elő keresetet.

13. §³⁵ (1) A Döntőbizottsághoz beérkezett véleménykérő ügyiratot a Titkárság nyilvántartásba veszi. A titkárságvezető kijelöli a Titkárság kormánytisztviselőjét a véleménykérő ügyirat befogadhatóságának vizsgálatára. E vizsgálat során a Titkárság a véleménykérőtől felvilágosítást, iratokat kérhet, továbbá felhívhatja őt a véleménykérő ügyirat kiegészítésére. A kérelem befogadhatóságának vizsgálata során megfelelően alkalmazni kell a 9. § (3) bekezdését.

(2) Ha a véleménykérő ügyirat nem befogadható, a titkárságvezető javaslatot tesz annak elutasítására a Döntőbizottság elnöke számára. A Döntőbizottság elnökének a véleménykérő ügyirat elutasításáról szóló döntését a Titkárság küldi meg a véleménykérő részére.

(3) Ha a véleménykérő ügyirat befogadható, a titkárságvezető azt felterjeszti a Döntőbizottság elnökéhez, aki kijelöli a véleményt kiadmányozó közszolgálati biztost.

(4) A befogadást és a közszolgálati biztos kijelölését követően a Titkárság a véleménykérőtől további adatokat, iratokat kérhet be, őt nyilatkozattételre hívhatja fel.

(5) A közszolgálati biztos az ügyirat tárgyában véleményt ad ki, amelyet a Titkárság küld meg a véleménykérő részére. A kiadott vélemény nem terjedhet túl a véleménykérő ügyiratban foglaltakon.

14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

15. §³⁶ E rendeletnek a Kormánytisztviselői Döntőbizottságról szóló 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 103/2016. (V. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépésekor³⁷ folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.