87/2011. (V. 31.) Korm. rendelet

a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény végrehajtásáról¹

2014.09.05.

A Kormány

a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény 12. §-ában,

a 10. § tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés z) pontjában,

a 12., 14., 18., 19. és 20. § tekintetében a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 134. § (1) bekezdés a), b), c), j) és n) pontjában,

a 13. § tekintetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. § (1) bekezdés c) és g) pontjában, valamint (2) bekezdésében,

a 15–17. § tekintetében az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 78. § (1) bekezdésében és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés c) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § E rendelet a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvénnyel (a továbbiakban: Törvény) létrehozott Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (a továbbiakban: Alap) szervezetének tevékenységére, működésére és eszközeinek felhasználására (a továbbiakban együtt: gazdálkodás), nyilvántartására, ellenőrzésére, valamint az adatainak nyilvánosságra hozatalára vonatkozó előírásokat állapítja meg.

2. § (1) A magánnyugdíjpénztár a pénzügyi eszközök átadását megelőzően kettő munkanappal az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) részére megküldi az átadásra kerülő pénzügyi eszközökre vonatkozó következő adatokat:

a) a magánnyugdíjpénztár neve,

b) az átadás értéknapja,

c) azon portfolió megjelölése, amelyben a magánnyugdíjpénztár az adott pénzügyi eszközt nyilvántartja,

d) pénzügyi eszköz neve,

e) pénzügyi eszköz kibocsátója,

f) pénzügyi eszköz kibocsátójának székhelye,

g) pénzügyi eszköz fajtája, típusa,

h) pénzügyi eszköz devizaneme,

i) pénzügyi eszköz alapegységének névértéke,

j) pénzügyi eszköz darabszáma,

k) a pénzügyi eszköz átadáskori értékének meghatározására alkalmazott árfolyam,

l) kamatozó pénzügyi eszköz kamatozásának típusa, a kamatozás kezdő napja és a kamatfizetési gyakorisága,

m) fix kamatozású pénzügyi eszköz esetén a kamatláb mértéke,

n) változó kamatozású pénzügyi eszköz esetén a kamatláb meghatározásának módja, a kamatbázis megjelölése,

o) pénzügyi eszköz átadás utáni, jövőbeni ismert pénzmozgásának napjai és mértéke és típusa,

p) pénzügyi eszköz kamat- és napszámítási konvencióinak meghatározása,

q) pénzügyi eszköz letétkezelője (beleértve az al-letétkezelőt is) és annak számlaazonosítója.

(2) Értékpapír átadása esetén a magánnyugdíjpénztár a (1) bekezdésben foglaltakon túl a következő adatokat is megküldi:

a) értékpapír forgalomba hozatalának módja (nyilvános, zártkörű),

b) az értékpapír kibocsátásának napja,

c) az értékpapír lejáratának napja,

d) értékpapír fajtája és típusa,

e) ISIN kódja, ennek hiányában az azt helyettesítő azonosító kód,

f) az elszámolási rendszert azonosító kód,

g) szabályozott piacra bevezetett értékpapír esetén a kereskedés helye, és az értékpapír kereskedési kódja.

(3)² A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 24. § (11) bekezdése szerinti társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépések miatti vagyonátadás tekintetében a magánnyugdíjpénztár és az Alap közötti utólagos elszámolások magyar forintban kerülnek lebonyolításra a 2011. május 31. napjára vonatkozóan megállapított piaci érték figyelembevételével.

(4)³ Az Mpt. 24. § (17) bekezdése szerinti társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépések miatti vagyonátadás tekintetében a magánnyugdíjpénztár és az Alap közötti utólagos elszámolások magyar forintban kerülnek lebonyolításra a 2012. május 31. napjára vonatkozóan megállapított piaci érték figyelembevételével.

3. §⁴ Az Alap a vagyonát képező, az Mpt. 24. § (11) bekezdése szerint átvett eszközöket – számviteli politikájával összhangban – 2011. május 31. napjára vonatkozóan – az értékesíthetőség szempontjait figyelembe véve – újraértékeli.

(2) Az Alap a vagyonát képező, az Mpt. 24. § (17) bekezdése szerint átvett eszközöket – számviteli politikájával összhangban – 2012. május 31. napjára vonatkozóan újraértékeli.

4. § Az Országgyűlés által megtárgyalt pénzügyi beszámolót – beleértve a részét képező auditált számviteli beszámolót is – az ÁKK Zrt. honlapján nyilvánosságra kell hozni.

5. § Az Alap Irányító Testülete (a továbbiakban: Testület) elnöke és tagja megbízatásának megszűnése esetén az új tag kijelöléséről a korábbi tagot jelölő személy öt munkanapon belül dönt.

6. § (1) A Testület szükség szerint, de legalább negyedévente tart ülést.

(2) A Testület ülésére bármely tag javasolhat napirendi pontot, amelyet a Testület érdemben megtárgyal.

(3) A Testület üléseiről összefoglaló készül, amely tartalmazza

a) az ülés helyét és időpontját,

b) az ülésen résztvevők nevét,

c) az ülésen tárgyalt írásbeli előterjesztések címét és az előterjesztő megjelölését,

d) a napirenden kívül szóba került ügyek tárgy szerinti ismertetését, az azt felvető résztvevő nevét,

e) a hozzászólók nevét, hozzászólásuk lényegét,

f) szavazás esetén annak tárgyát és számszerű arányát,

g) a testületi döntés lényegét,

h) a Tanács tagjának kérésére szó szerinti nyilatkozatát, illetve egyet nem értését.

(4) A Testület működésével kapcsolatos titkársági teendőket az ÁKK Zrt. látja el.

(5) A Testület a jogszabályokban nem szabályozott kérdésekben az ügyrendje alapján működik, amelyet maga határoz meg.

7. § A Testület az Alap vagyonába tartozó eszközök értékének védelme, továbbá az eszközökből fakadó kockázatok kezelése és csökkentése érdekében azonnali, határidős, fedezeti, csere és származtatott ügyletek megkötéséről és alkalmazásáról is dönthet.

8. § (1) Az Alap működtetésével kapcsolatban ÁKK Zrt. a következő feladatokat látja el:

a) a Törvény 2. § (3) bekezdése szerint az Alap vagyonát képező eszközök számbavétele,

b) az Alap vagyonát képező eszközök nyilvántartása és kezelése,

c)⁵ az Alap vagyonát képező, az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok térítésmentes átadása az államnak,

d) az Alap vagyonát képező eszközökre vonatkozó értékesítési alapelvek tervezetének elkészítése,

e) az Alap pénzmozgásaira vonatkozó, éves pénzforgalmi terv elkészítése,

f) az Alap bevételeinek a Törvény 7. §-a szerinti felhasználásra vonatkozó javaslat elkészítése,

g) az éves pénzforgalmi terv alapján háromhavi, gördülő likviditási prognózis készítése a Nyugdíjbiztosítási Alap és a Kincstár részére,

h) a kincstári egységes számla terhére nyújtandó megelőlegezési kölcsön igénybevételére és törlesztésére vonatkozó prognózis készítése a Kincstár részére,

i) az Alap vagyonát képező eszközök értékesítésére vonatkozó döntési javaslat kidolgozása,

j) a Testület által az Alap vagyonát képező eszközök értékesítésére vonatkozó döntések végrehajtása,

k) a Testület által meghozott, az Alap bevételeinek a Törvény 7. §-a szerinti felhasználására vonatkozó döntések alapján a befizetés végrehajtása,

l) az Alap előző évi tevékenységéről, gazdálkodásáról és működéséről szóló beszámoló elkészítése és közzététele az ÁKK Zrt. honlapján,

m) mindazoknak a kötelezettségeknek az ellátása, amelyet jogszabály az Alap kezelője számára előír.

(2) Az ÁKK Zrt. a feladatainak ellátása során harmadik személyt vehet igénybe.

(3) Az ÁKK Zrt. az (1) bekezdés e) pontja szerinti pénzforgalmi tervet jóváhagyásra benyújtja a Testületnek. Indokolt esetben az ÁKK Zrt. jogosult a jóváhagyott pénzforgalmi terv módosítását kezdeményezni a módosított pénzforgalmi terv jóváhagyásra történő benyújtásával.

9. § Az ÁKK Zrt. feladatait, továbbá a harmadik személyek igénybevételének lehetőségét az Alap és az ÁKK Zrt. között létrejött szerződés szabályozza. A szerződést az Alap és az ÁKK Zrt. 2011. május 31. napjáig köti meg.

10. § (1) A Testület a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről szóló 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet 61. §-a szerinti módon és tartalommal adatszolgáltatást teljesít az Alap bevételeire és kiadásaira vonatkozóan az államháztartásért felelős miniszternek.

(2) A Testület az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 206. §-ában, illetve 17. számú mellékletében előírt módon, a (3)–(8) bekezdésben meghatározott tartalommal időközi mérlegjelentést készít az Alapra vonatkozóan.

(3) A (2) bekezdés szerinti mérlegjelentésben a könyvviteli mérleg tagolásának megfelelő bontásban az egyes mérlegsorok állományát és annak változását a következő összetevők szerint köteles bemutatni:

a) állomány az év elején,

b) állományváltozás a pénzforgalmi tranzakciók miatt,

c) állományváltozás a nem pénzforgalmi tranzakciók miatt,

d) egyéb volumenváltozás,

e) értékelés,

f) állomány a tárgyidőszak végén.

(4) Az egyes összetevők meghatározására az Ámr. 19/A. számú mellékletében található kitöltési utasításban foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A (2) bekezdésben foglalt időközi mérlegjelentést a tárgynegyedévet követő hónap 45. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő hatvan napon belül; az éves jelentést az éves beszámoló benyújtásának, illetve a költségvetési zárszámadás munkálatainak határidejével megegyezően kell elektronikus formában az államháztartásért felelős miniszternek benyújtani.

(6) A Testület az Alap időközi mérlegjelentésének részét képező az Ámr. 18. számú melléklete szerinti részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulásáról készített jelentést az éves beszámolóval egyidejűleg köteles elkészíteni és megküldeni az államháztartásért felelős miniszternek.

(7) Az Alap az időközi mérlegjelentés részét képező, az Ámr. 19. számú melléklete szerinti adatszolgáltatás alól mentesül.

(8) Az Alap az Ámr. 25. § (3) bekezdése és 1. számú melléklete alapján a költségvetési tervezésbe bevonandó államháztartáson kívüli szervezet.

11. § Ez a rendelet a kihirdetése napján 20.00 órakor lép hatályba.

12. § A pénztárak központi nyilvántartásával összefüggő egyes feladatokról, a pénztáraknak, valamint a foglalkoztatóknak a pénztártagokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 172/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § A központi nyilvántartás az Mpt. 123. § (12) bekezdése szerinti adatszolgáltatást az érintett pénztártagok írásbeli tájékoztatása érdekében eseti adatszolgáltatásként, az Mpt. 120/A. § (9) bekezdése szerinti adatszolgáltatást a pénztári adatszolgáltatások beérkezését követő hónap 10. napjáig teljesíti.”

13. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a következő 30/B. §-sal egészül ki:

„30/B. § (1) Az állami adóhatóság a Tbj. 51. § (2) bekezdésében, továbbá a 20. § (2) bekezdésben foglalt adategyeztetés eredménye alapján a 2011. április 30-ig beérkezett – a 2007. január 1. és 2010. szeptember 30. közötti bevallási időszakokra vonatkozó tagdíj, tagdíj-kiegészítésekre vonatkozó – foglalkoztatói helyesbítéseket (önellenőrzés, adózói javítás) 2011. május 31-ig átadja az érintett magánnyugdíjpénztár részére, annak érdekében, hogy a tagok könyveletlen befizetései előírásra kerüljenek.

(2) A magánnyugdíjpénztár az (1) bekezdésben foglalt adatátadás, valamint a rendelkezésére álló adatok (pl. az állami adóhatóság korábbi adatközlése) alapján a függő tételek azonosítását elvégzi, és a tagi követelés összegét a tag egyéni számláján az Mpt. 24. § (11) bekezdés szerinti átadás időpontjáig nyilvántartásba veszi (jóváírja).

(3) Az állami adóhatóság a Tbj. 51. § (2) bekezdésében, továbbá a 20. § (2) bekezdésben foglalt adategyeztetést a 2011. április 30-a után beérkezett foglalkoztatói helyesbítések (önellenőrzés, adózói javítás) esetén kizárólag a magánnyugdíjpénztári tagok vonatkozásában végzi el.”

14. § (1) A magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mvhr.) 2. § m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő n) és o) ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

„m) a működési és a likviditási tartalék forrásai kimerültnek tekintendők: amennyiben a pénztár tárgyhónapot megelőző havi zárásakor meglévő saját tőkéjének, működési céltartalékának, valamint likviditási és kockázati céltartalékának likvid eszközökben meglévő eszközfedezete nem nyújt fedezetet a tárgyhónapot követő hónap működési kiadásaira;

n) a saját tőke és a működési céltartalék eszközfedezete: a működési célú befektetési portfolió részét képező eszközök, valamint a működési célt szolgáló egyéb, forgóeszköznek minősülő eszközök;

o) a likviditási és kockázati céltartalék eszközfedezete: a likviditási és kockázati célú befektetési portfolió részét képező eszközök.”

(2) Az Mvhr. 37/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az Mpt. 120/A. § (10) bekezdésében meghatározott pénztári adatszolgáltatást a 11. számú melléklet szerint kell teljesíteni a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére történő elszámolás fordulónapját követő hó 15. napjáig.”

(3) Az Mvhr. 42. § (27) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (28)–(30) bekezdéssel egészül ki:

„(27) A működési és a likviditási tartalék forrásai kimerülése esetén az Mpt. 62/A. §-a alapján – a működés finanszírozása érdekében – az egyéni számlán végrehajtott csökkentést – a működési céltartalékon belül – jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalék növekedéseként és az egyéni számlán jóváírt hozambevételekből képzett céltartalék felhasználásként kell elszámolni.

(28) Az Mpt. 24. §-ának (13) bekezdése alapján a visszalépő tag egyéni számlájáról kivezetett, működési tartalék javára jóváírandó összeggel – a működési céltartalékon belül – a jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalékot kell növelni.

(29) A (27)–(28) bekezdések szerint a jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalék részeként megképzett céltartalékokat elkülönítetten kell megképezni és a hozzárendelt, felmerült működési költségek összegében kell felhasználni a pénztár számviteli politikában rögzített döntésétől függően, az adott költség felmerülésekor tételesen vagy meghatározott gyakorisággal egy adott időszak alatt felmerült költségek összegében.

(30) A (28) bekezdés szerinti céltartalékot az annak fedezetére szolgáló pénzeszköz fel nem használt összegének az Mpt. 24. § (13) bekezdése szerint a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére történő átadásakor meg kell szüntetni.”

(4) Az Mvhr. 42/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42/B. § (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe jogszabály alapján történő visszalépés esetén a pénztártag kilépésekor vagy tagsági jogviszonyának egyéb módon történő megszűnésekor érvényes elszámolási szabályok szerint kell eljárni a (2)–(10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe jogszabály alapján történő visszalépés esetén a fedezeti tartalékot csökkenteni kell a tag egyéni számlán lévő követelésének a taggal szembeni kötelezettségek számlára átvezetett összegével.

(3) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe jogszabály alapján történő visszalépés esetén a taggal szembeni kötelezettséget a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal szembeni kötelezettség nyilvántartásba vételével kell megszüntetni. Egyidejűleg a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal szemben keletkezett kötelezettséget a visszalépő tag követelésének megfelelő fedezeti célú befektetésekben lévő eszközöknek a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére történő átadásával kell megszüntetni.

(4) A függő tételként nyilvántartott befizetések kapcsán a tagokkal szemben fennálló beazonosítatlan kötelezettséget, valamint a függő tételként nyilvántartott befizetések befektetési hozamából képzett céltartalékot a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal szemben fennálló kötelezettségek nyilvántartásba vételével egyidejűleg kell megszüntetni. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal szemben keletkezett kötelezettséget a függő befektetési portfolió hozammal együttes értékének megfelelő eszközök – illetve külön jogszabály szerinti esetben azok értékének megfelelő pénzeszközök – Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére történő átadásával kell megszüntetni. A függő befektetési portfolió hozamával együttes értékének fedezeteként átadott eszközök értékét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni.

(5) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal szembeni (3)–(4) bekezdés szerinti kötelezettség pénztől eltérő eszköz átadásával történő megszüntetésekor az eszköz átadására – jellegétől függően – az értékesítés elszámolási szabályait kell alkalmazni. Az átadott eszköz kivezetett könyv szerinti értékét és értékelési különbözetét ráfordításként, beszámítási értékét bevételként és az átvevővel szembeni követelésként kell elszámolni. Az átvevővel szembeni követelést a vele szemben fennálló kötelezettségbe való beszámítással kell megszüntetni. A beszámítást követően fennmaradó különbözetet pénzügyileg rendezik a felek.

(6) Az (5) bekezdés szerinti eszközátadás értékesítésként történő elszámolását megelőzően az átadásra kerülő eszközök külön jogszabály szerinti fordulónapra vonatkozóan végrehajtott piaci értékelését az általános szabályok szerint kell elszámolni.

(7) Az (5) bekezdés szerinti eszközátadás értékesítésként történő elszámolásakor a (6) bekezdés szerinti átértékelés alá vont eszközök beszámítási értékének (eladási árának) az átadott eszközöknek az értékelés fordulónapjára vonatkozóan végrehajtott és elszámolt piaci értékelés szerinti értéke minősül.

(8) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól a külön jogszabály szerint visszakapott, visszalépő tagot megillető tagi kifizetés fedezetére szolgáló összeget a pénztár a volt tagokkal szembeni kötelezettségként veszi fel könyveibe a pénzeszközök növekedésével egyidejűleg. A kötelezettséget a volt tag rendelkezése szerint

a) a részére történő kifizetéssel,

b) az általa megjelölt önkéntes pénztárba való átutalással,

c) a Nyugdíjbiztosítási Alapba – a volt tag javára megnyitott egyéni számlára – való átutalással

szünteti meg a pénztár.

(9) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól a külön jogszabály szerint visszakapott, nyugdíjpénztári tagot megillető beazonosított függő befizetéseknek és azok hozamának megfelelő pénzeszközt a tag pénztárral szembeni követelését tartalmazó egyéni számla javára számolja el a pénztár. Egyidejűleg a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból ki kell vezetni a függőportfolió fedezeteként átadott eszközök értékének – (4) bekezdés szerint – ott kimutatott összegét.

(10) A pénztár a működési és likviditási tartalékok kimerülésekor külön jogszabály szerint a működési kiadások finanszírozására kapott összeget a működési célú egyéb bevételek között számolja el.”

(5) Az Mvhr. 5. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(6) Az Mvhr. 6. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(7) Az Mvhr. 9. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(8) Az Mvhr. 10. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

(9) Az Mvhr. 11. számú melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

15. § (1) Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Övhr.) 7. számú melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

(2) Az Övhr. 8. számú melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

(3) Az Övhr. 10. számú melléklete a 8. melléklet szerint módosul.

(4) Az Övhr. 11. számú melléklete a 9. melléklet szerint módosul.

(5) Az Övhr. 14. számú melléklete a 10. melléklet szerint módosul.

16. § (1) A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eszr.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés k) pontja szerinti külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet különösen: a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság, a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, az európai területi együttműködési csoportosulás, az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium, valamint a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap.”

(2) Az Eszr. 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a 20/A-20/C. §-ok tartalmazzák.”

(3) Az Eszr. „Az Európai Unió jogának való megfelelés” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap beszámolókészítési és könyvvezetési sajátosságai

20/A. § (1) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Nyt.) hatálya alá tartozó Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (a továbbiakban: Alap) a Tv. előírásait a (2)–(5) bekezdésben és a 20/B–20/C. §-ban foglaltak figyelembevételével alkalmazza.

(2) Az Alap üzemgazdasági szemléletű kettős könyvviteli nyilvántartással alátámasztott éves beszámolót köteles készíteni.

(3) Az Alap éves beszámolója a Tv. 1. számú mellékletében szereplő „A” változat szerinti mérlegből, a Tv. 2. számú mellékletében szereplő, összköltség eljárással készülő „A” változat szerinti eredménykimutatásból, valamint a 20/C. § (1) bekezdése szerinti tartalmú kiegészítő mellékletből áll.

(4) Az Alap üzleti jelentést nem készít.

(5) Az Alap számviteli politikájában – a Tv.-ben foglaltakon túlmenően – rendelkezni kell:

a) az eszköz-forrás értékelési szabályzat keretében az alap vagyonát képező eszközök piaci értékelésének részletes szabályairól,

b) az Alap vagyonát képező eszközök értékesítésének és átadásának elszámolási szabályairól,

c) az Alap működtetésével összefüggésben, valamint az Alap vagyonát képező eszközök kezelésével, értékesítésével és átadásával összefüggésben felmerült költségek, igénybe vett szolgáltatások és egyéb szolgáltatások elkülönítéséről.

20/B. § (1) Az Alap mérlegében a Tv. szerinti jegyzett tőke helyett induló tőke szerepel. Az induló tőke az Nyt. 2. § (3) bekezdése szerint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok követeléseinek azon összege, amelyet a magánnyugdíjpénztárak a tagok portfoliójában lévő eszközök formájában bocsátanak az Alap rendelkezésére a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 24. § (11) bekezdése szerint, továbbá a függő tételként nyilvántartott befizetések és hozamaik összegében az Alap által a magánnyugdíjpénztáraktól átvett eszközök értéke, valamint a visszalépő tagok követeléseinek azon része, amelyet a Pénztárak Garancia Alapja a visszalépő tagokra vonatkozó garanciális kifizetésre fordítható eszköz címén bocsát az Alap rendelkezésére az Mpt. 89. § (8) bekezdése szerint.

(2) A pénzeszközök között kell kimutatni – a Tv.-ben foglaltakon túlmenően – az Alap Magyar Államkincstárnál vezetett

a) pénzforgalmi számláján lévő forintpénzkészlet, valamint

b) devizaszámláján lévő devizakészlet számviteli politikában választott árfolyamon forintra átszámított

összegét.

(3) A pénzeszközökről vezetett főkönyvi számlák bontásával vagy az analitikus nyilvántartás keretében biztosítani kell, hogy a külön jogszabályban meghatározott címeken bekövetkező forgalmi tételek elkülönítésére szolgáló alszámlákon történő pénzmozgások elkülönítetten megállapíthatók legyenek.

(4) Az Alap részére az Nyt. 8. § (2) bekezdése szerint az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) által vezetett ügyfélszámlán lévő pénzeszközök összegét az Alap az ÁKK Zrt.-vel szembeni követelésként mutatja ki egyéb követelései között.

(5) Az Alap vagyonát képező induló tőke részeként – a magánnyugdíjpénztáraktól, valamint a Pénztárak Garancia Alapjától – az (1) bekezdés szerint átvett eszközöket a nyugdíjpénztár, valamint a Pénztárak Garancia Alapja által az átadási értékként meghatározott, az átadásról készült dokumentációban rögzített értéken kell fel venni az Alap könyveibe az induló tőkével szemben.

(6) Az (1) bekezdés szerint átvett eszközöket az Alapnál át kell értékelni:

a) az átvétel napjára vonatkozóan, a külön jogszabályban meghatározott fordulónapon érvényes piaci értékre a számviteli politikában rögzített szabályok szerint és az átértékelésből adódó különbözetet az eszközhöz rendelt értékelési különbözet számlán – bekerüléskori átértékelési különbözet címén elkülönítetten – kell elszámolni jellegétől függően a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel vagy egyéb ráfordításaival szemben;

b) minden hónap utolsó napjára, valamint a mérleg fordulónapjára, mint értékelési fordulónapra vonatkozóan, a fordulónapon érvényes piaci értékre a számviteli politikában rögzített szabályok szerint és az átértékelésből adódó különbözetet az eszközhöz rendelt értékelési különbözet számlán kell elszámolni jellegétől függően a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel vagy egyéb ráfordításaival szemben.

(7) Az (1) bekezdés szerint átvett eszközök után értékvesztést és értékhelyesbítést elszámolni nem lehet.

(8) Az anyagjellegű ráfordításokon belül elkülönítetten kell kimutatni az átvett eszközök befektetésével összefüggésben – az Nyt. 8. § (3) bekezdése szerint – igénybevett és egyéb szolgáltatások költségét, valamint az Alap működtetésével összefüggésben igénybevett és egyéb szolgáltatások költségét.

(9) Az Nyt. 7. §-ának megfelelően az Alap vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételből a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet részére, valamint a központi költségvetésnek a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben meghatározott előirányzata javára befizetett összeget az egyéb ráfordításokon belül elkülönítetten kell kimutatni.

(10) Az Alap vagyonát képező, (1) bekezdés szerint átvett, a magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak (a továbbiakban: állampapírok) az átvételt követően az Nyt. 9. §-a szerint bevonandó állományát a magyar állam részére ellentételezés nélkül történő átadásakor az egyéb ráfordításokkal szemben, elkülönítetten kell elszámolni az Alap könyveiben.

(11) Az Nyt. 7. §-a szerint az Alap vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételből az államadósság csökkentésére fordítandó részt, annak módjától függően

a) az értékesítés ellenében kapott állampapírnak a magyar állam részére ellentételezés nélkül történő átadásakor az egyéb ráfordításokkal szemben, elkülönítetten kell elszámolni,

b) az államadósságnak minősülő – harmadik féllel szembeni – tartozás pénzügyi rendezésekor az egyéb ráfordításokkal szemben kell elszámolni.

(12) Az Alap a magánnyugdíjpénztárak részére külön jogszabály alapján átadott,

a) a tagi kifizetések,

b) a beazonosított függő befizetések és hozamaik nyugdíjpénztári tagokat megillető összegének,

c) a magánnyugdíjpénztár működési és likviditási tartalékainak kimerülése esetén működési célú kifizetések

fedezetéül szolgáló eszközöket az egyéb ráfordítással szemben vezeti ki könyveiből jogcímenként elkülönítve.

20/C. § (1) Az Alap kiegészítő melléklete tartalmazza:

a) az Alap vagyonát képező eszközöket fajtánként és azok értékét,

b) az Alap vagyonát képező azon tulajdoni részesedést jelentő értékpapírok értékét, amelyek többségi vagy minősített többségi befolyást biztosítanak az Alap javára, továbbá ezen részesedések kibocsátójának nevét, székhelyét, saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a benne birtokolt részesedés arányát, legutolsó üzleti évi beszámolójában szereplő mérleg szerinti eredményét,

c) az Alap által a központi költségvetés javára teljesített befizetések értékét,

d) az Alap által a Nyugdíjbiztosítási Alap javára teljesített befizetések értékét,

e) az államadósság csökkentésére fordított összeg címén az Alap által

ea) a központi költségvetés rendelkezésére ilyen céllal átadott állampapírok értékét, és

eb) az államadósságnak minősülő tartozás harmadik felekkel szemben kiegyenlített összegét.

f) a 20/B. § (12) bekezdése szerint a magánnyugdíjpénztárnak átadott eszközök értékét jogcímenkénti részletezésben.

(2) Az Alap éves beszámolóját könyvvizsgálóval kell felülvizsgáltatni.

(3) Az Alap könyvvizsgáló által felülvizsgált és az Alap Irányító Testülete által jóváhagyott éves beszámolóját, az Országgyűlés elé beterjesztett pénzügyi beszámoló részeként az ÁKK Zrt. honlapján kell közzétenni a külön jogszabályban foglaltak szerint.”

(5) Az Eszr. a 20/C. §-t követően a következő címmel egészül ki:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés

20/D. § E rendelet 2. § (2) bekezdése és 3. § (1) bekezdése az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2006. július 5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikk (1) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”

17. § (1) Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Evhr.) 12. számú melléklete e rendelet 11. melléklete szerint módosul.

(2) Az Evhr. 13. számú melléklete a 12. melléklet szerint módosul.

(3) Az Evhr. 14. számú melléklete a 13. melléklet szerint módosul.

18. § (1) A magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 22. § (1) bekezdés utolsó mondatának helyébe a következő rendelkezés lép:

„A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártag részére a 2010. és 2011. évre vonatkozó számlaértesítőt a kifizetést követő 5 munkanapon belül, de legkésőbb 2011. augusztus 31-ig kell megküldeni.”

(2) Az R. 22. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártagok számára küldendő számlaértesítő a (3) bekezdésben foglaltakon túl az alábbiakat tartalmazza:

a) a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére az Mpt. 24. § (11) bekezdése alapján átutalt tagi követelés összegét, csökkentve a visszalépő tagi kifizetés összegével,

aa) az egyéni számlán jóváírt tagdíj összegét csökkentve az egyéni számlán jóváírt hozamokkal,

ab) az egyéni számlán jóváírt hozam összegét,

ac) a hozamgarantált tőke összegét, továbbá

b) a visszalépő tagi kifizetés összegét,

ba) a munkavállalói tagdíj-kiegészítés összegét,

bb) munkáltatói tagdíj-kiegészítés összegét,

bc) a hozamgarantált tőke feletti összeget,

bd) a visszalépő tagi kifizetés összegének (munkavállalói, munkáltatói tagdíj-kiegészítés összege, hozamgarantált tőke feletti összeg) kifizetésével kapcsolatban felmerülő költség összegét.”

19. § (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő átlépéshez kapcsolódó eljárási szabályokról szóló 297/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) A magánnyugdíjpénztár a függő tételként nyilvántartott befizetések Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (a továbbiakban: Alap) részére történő átadása során figyelmen kívül hagyja azokat az eszközöket, amelyeket az Alap bármely okból nem szerezhet meg (így különösen, amely eszköz tulajdonjogát nem szerezheti meg, az ügylet alanyává nem válhat), továbbá azokat, amelynek az Alap részére történő átruházása bármely egyéb okból nem lehetséges 2011. június 12. napjáig. Ilyen eszközök a függő tételek fedezetéül átadott eszközök között nem szerepelhetnek és ezen eszközök értékének megfelelő pénzösszeget kell az Alap részére átadni.

(2) A magánnyugdíjpénztár az Alap részére a pénzeszközöket és pénzügyi eszközöket oly módon köteles átadni, hogy azok felett az Alap per-, teher-, igény- és mindenfajta korlátozástól mentes tulajdonjogot szerezzen.

(3) A magánnyugdíjpénztár az Mpt. 4. § (2) bekezdés zsk) pontja szerinti visszalépő tagi kifizetések összegét az Alaptól írásban visszaigényli. Az Alap a magánnyugdíjpénztár visszaigénylésének kézhezvételét követő 2 munkanapon belül kezdeményezi a visszaigényelt összegnek a magánnyugdíjpénztár pénzforgalmi számlájára történő átutalását. A magánnyugdíjpénztár a visszalépő tagi kifizetéseket a tag 6. § szerinti nyilatkozatának megfelelően, a visszaigényelt összeg jóváírását követő 8 munkanapon belül, de legkésőbb 2011. augusztus 31-ig végzi el.

(4) A magánnyugdíjpénztár a 2011. május 31-én függő tételként nyilvántartott és az Alap részére átadott összeget befizetőnkénti (foglalkoztatónkénti) részletezettséggel, a 0-ás számlaosztályban elkülönítetten köteles nyilvántartani.

(5) A 2011. május 31-én függő tételként nyilvántartott és az Alap részére átadott magánnyugdíjpénztári befizetésekből és azok hozamaiból a pénztártagokra 2011. május 31-ét követően azonosított tagdíj és azok hozamainak összegét a magánnyugdíjpénztár havonta, az adott hónapot követő hónap 8. napjáig az Alaptól írásban visszaigényli és az összeg visszautalását követően az érintett pénztártag egyéni számláján haladéktalanul jóváírja. Az Alap a magánnyugdíjpénztár visszaigénylésének kézhezvételét követő 2 munkanapon belül kezdeményezi a visszaigényelt összegnek a magánnyugdíjpénztár pénzforgalmi számlájára történő átutalását.

(6) A visszaléptetés során a magánnyugdíjpénztár az eszközök átadásával és az átutalásokkal kapcsolatos tényleges banki, tőzsdei, elszámolóházi és postai költségeket a tagi követeléssel szemben érvényesítheti.”

(2) Az R1. 4. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A Pénztárak Garanciaalapja a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak átadott, garanciális kifizetésekre fordítható pénzeszközeinek egy tagra jutó összegét az eszközátadást követő 15 napon belül közli a magánnyugdíjpénztárakkal.”

(3) Az R1. 6. § (4) bekezdés első és második mondatának helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ha a volt tag a (3) bekezdés szerinti felhívás kézhezvételét követő 30 napon belül, de legkésőbb 2011. május 31-ig nem nyilatkozik, a magánnyugdíjpénztár a visszalépő tagi kifizetések összegét a lakcímére utalja ki. Az át nem vett és a magánnyugdíjpénztárhoz visszaérkezett összeget a magánnyugdíjpénztár – a volt tagnak társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírás érdekében – a Nyugdíjbiztosítási Alapnak a visszaérkezést követő 30 napon belül, de legkésőbb 2011. november 20-ig utalja át.”

(4) Az R1. 4. § (1) bekezdésében a „2011. szeptember 30-áig” szövegrész helyébe a „2011. május 31-éig” szöveg lép.

20. § A pénz- és tőkepiaci szervezetek, az egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat is végző egyéb vállalkozások, valamint a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek (éves) beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 345/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 42. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E rendelet 3–5. §-a, 7. § (2) bekezdése, 9. §-a, 11–21. §-a 2012. január 1-jén lép hatályba.”

1. melléklet a 87/2011. (V. 31.) Korm. rendelethez

Az Mvhr. 5. számú mellékletének módosítása

Az Mvhr. 5. számú mellékletében a „J) DEVIZAMEGFELELTETÉSI KIMUTATÁS” című táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„

J) Devizamegfeleltetési kimutatás

Sor- szám	PSZÁF kód	Megnevezés	ISIN kód	Értékpapír megne- vezése	Klasszikus portfolió %	Kiegyen- súlyozott portfolió %	Növeke- dési portfolió %	Mód
			1	2	3	4	5	6
			a	b	c	d	e	Z
	71MN1	A 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 16/G. §-ában foglalt devizamegfeleltetési szabályok szerinti devizakitettsége aránya
	71MN2001	A 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 16/G. §-ában foglalt devizamegfeleltetési szabályok szerint figyelembe vett befektetési eszközök a portfólió arányában
		…
	71MN2999	A 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 16/G. §-ában foglalt devizamegfeleltetési szabályok szerint figyelembe vett befektetési eszközök a portfólió arányában

”

2. melléklet a 87/2011. (V. 31.) Korm. rendelethez

Az Mvhr. 6. számú mellékletének módosítása

Az Mvhr. 6. számú mellékletében a „C) Kezelt vagyon vagyonkezelők közötti megoszlása” című táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„

C) A Kezelt vagyon vagyonkezelők közötti megoszlása

Sor- szám	PSZÁF kód	Megnevezés	Vagyon- kezelő megneve- zése	Kezelt vagyon aránya (%)	Kezelt vagyon összege (ezer forint)	Mód
			1	2	3	4
			a	b	c	z
001	71ML001	Vagyonkezelő 1
		...
	71ML099	Vagyonkezelő 99
002	71ML100	Kezelt vagyon összesen

”

3. melléklet a 87/2011. (V. 31.) Korm. rendelethez

Az Mvhr. 9. számú mellékletének módosítása

Az Mvhr. 9. számú mellékletében a „Portfolió állomány 20... év ... negyedév a választható portfoliós rendszert működtető magánnyugdíjpénztárnál” című táblázat helyébe a következő táblázat lép:

1M13442_0

Portfólió állomány

20.. év …. negyedév

A választható portfoliós rendszert működtető magánnyugdíjpénztárnál

Nagyságrend: ezer forint

Sorszám

PSZÁF kód

Megnevezés

ISIN

azo-
nosító kód

Fedezeti portfolió

összesen

Működési portfolió

Likviditási és kockázati portfolió

Azonosítatlan befizetések

Összesen

Mód

Klasszikus portfolió

Kiegyensúlyozott portfolió

Növekedési portfolió

Szolgáltatási tartalék

Könyv sze-
rinti érték

Piaci ér-
ték

Könyv szerinti érték

Piaci ér-
ték

Könyv szerinti érték

Piaci ér-
ték

Könyv szerinti érték

Piaci ér-
ték

Könyv szerinti érték

Piaci ér-
ték

Könyv szerinti érték

Piaci ér-
ték

Könyv szerinti érték

Piaci ér-
ték

Könyv szerinti érték

Piaci ér-
ték

Könyv szerinti érték

Piaci érték

Portfolió összesen

Bankszámlák és készpénz összesen

Házipénztár
(forint és valuta)

Pénzforgalmi számla és befektetési számla

 
Lekötött betét (betét-
szerződés): hitelintézeti betétszámlán lekötött pénzösszeg

Értékpapírok összesen

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények)

Magyar állampapír

Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizető kezességet vállal

Külföldi állampapír

Értékpapír, melyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi állam készfizető kezességet vállal

Magyar-
országon bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

Külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

Magyar-
országon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

Külföldön bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

Magyarországi helyi önkor-
mányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

Külföldi önkor-
mányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény

Részvények

A Budapesti Értéktőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett Magyar-
országon nyilvános forgalomba hozott részvény

 
Magyar-
országon kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére vagy elismert értékpapír-
piacra történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb aka-
dálya, vagy olyan részvény, amelyre a vételt megelőző 30 napon belül folyamatosan legalább két befektetési szolgáltató nyilvános módon vissza-
vonhatatlan vételi kötelezett-
séget jelentő árfolyamot tesz közzé.

Tőzsdére vagy más elismert értékpapír-
piacra bevezetett, külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény

 
Külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az általa adott értékpapír fél éven belüli, bármely tőzsdére vagy elismert értékpapír-
piacra történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi  vagy egyéb akadálya, vagy olyan részvény, amelyre a vételt megelőző 30 napon belül folyamatosan legalább két befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavon-
hatatlan vételi kötelezettséget jelentő árfolyamot tesz közzé.

Befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapír

Magyar-
országon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide nem értve az ingatlan befektetési alapot

Magyar-
országon bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye

Külföldön bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ide nem értve az ingatlan befektetési alapot

Külföldön bejegyzett ingatlan befektetési alap befektetési jegye

Egyéb kollektív befektetési értékpapír

Jelzáloglevél

Magyar-
országon bejegyzett jelzáloghitel-
intézet által kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott jelzáloglevél

Külföldön bejegyzett jelzáloghitel-
intézet által kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott jelzáloglevél

Határidős ügyletek

Opciós ügyletek

Repóügyletek

SWAP ügyletek

Ingatlan

Értékpapír-
kölcsönzési ügyletekből származó követelések

Kockázati tőkealapjegy

Egyéb, tőzsdén vagy más szabá-
lyozott piacon jegyzett értékpapír

Követelés értékpapír ügyletekből

Kötelezettségek értékpapír ügyletekből

Portfoliót választó tagok száma

4. melléklet a 87/2011. (V. 31.) Korm. rendelethez

Az Mvhr. 10. számú mellékletének módosítása

Az Mvhr. 10. számú mellékletében a „B) Magánnyugdíjpénztár változó díj számítása (negyedéves)” című táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„

B) A magánnyugdíjpénztár felügyeleti változó díj számításához szükséges adatok

(negyedéves)

			Nagyságrend: E Ft
Sor- szám	PSZÁF kód	Megnevezés	Érték	Mód
			1	2
			a	z
			Tárgynegyedévi változó díj
001	71MNYVDN01	Tárgynegyedévi működés napjainak száma (nap)
002	71MNYVDN02	Tárgynegyedévi változó díj alapja – vagyon piaci értéke
003	71MNYVDN03	Tárgynegyedévre számított változó díj összesen – vagyon piaci értéke után
004	71MNYVDN04	Tárgynegyedévi változó díjfizetési kötelezettség összesen
			Előző évi változó díjra vonatkozó adatok (csak a II. negyedévben töltendő)
005	71MNYVDN05	Előző évi működés napjainak száma (nap)
006	71MNYVDN06	Előző évi változó díj alapja – vagyon piaci értéke után – auditált adatok alapján
007	71MNYVDN07	Előző évre számított változó díj – vagyon piaci értéke után – auditált adatok alapján
008	71MNYVDN08	Előző évre számított és negyedévente bevallott változó díj
009	71MNYVDN09	Előző évre számított változó díj korrekciója
010	71MNYVDN10	Előző évben összesen ténylegesen befizetett felügyeleti változó díj
011	71MNYVDN101	Előző évben a korábbi év(ek)re vonatkozóan befizetett felügyeleti változó díj (korábbi évekre vonatkozó korrekció)
012	71MNYVDN102	Előző évben kizárólag az előző évre vonatkozóan felügyeleti változó díjként pénzügyileg rendezett összeg (korábbi évekre vonatkozó korrekció nélkül)
013	71MNYVDN11	Előző évre számított pénzügyileg rendezendő korrekció összesen (túlfizetés + / hiány –)

”

5. melléklet a 87/2011. (V. 31.) Korm. rendelethez

11. számú melléklet a 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez

79MRVF

A magánpénztár tagi portfolióinak 2011. május 31-re vonatkozó felosztása

A rendeletet a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 73. §-a hatályon kívül helyezte 2015. február 1. napjával.

A 2. § (3) bekezdése a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

A 2. § (4) bekezdését a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴

A 3. § a 425/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 26. §-ával megállapított szöveg.

⁵

A 8. § (1) bekezdés c) pontja a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 566. §-a szerint módosított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek