2011. évi CXLIX. törvény
a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról1
2011.11.16.
61/B. § (1) E fejezet hatálya kiterjed a történelmi emlékhelyekre, a nemzeti emlékhelyekre és a kiemelt nemzeti emlékhelyekre, az ezekkel kapcsolatos tevékenységekre, a feladatellátásban közreműködő szervezetekre, személyekre, valamint az emlékhellyé nyilvánítással érintett ingatlanok tulajdonosaira. (2) A történelmi emlékhelyek, a nemzeti emlékhelyek és a kiemelt nemzeti emlékhelyek (a továbbiakban együtt: emlékhely) e törvény szerinti szabályozása az azokon e törvény vagy más jogszabályok alapján fennálló védettséget nem érinti.
(3) A nemzeti emlékhelyek védelme és hozzáférhetővé tétele közérdek, amelynek megvalósításában közreműködnek az állami és az önkormányzati szervek, valamint az egyházak, a társadalmi és egyéb szervezetek, illetve a természetes személyek.
(4) A nemzeti emlékhelyekre vonatkozó rendelkezéseket a kiemelt nemzeti emlékhelyekre előírt külön szabályokban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
61/C. § A kiemelt nemzeti emlékhely állami tulajdon. 61/D. § (1) Az emlékhelyekkel összefüggő állami feladatokat a miniszter a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) létrehozására és felügyeletére a Kormány által rendeletben kijelölt miniszterrel (a továbbiakban: a Bizottság felügyeletét ellátó miniszter) egyetértésben látja el. (2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatai körében különösen az alábbi tevékenységet látja el: a) érvényesíti az emlékhelyekkel kapcsolatos érdekeket az emlékhelyeket érintő jogszabályok előkészítése során, illetve átfogó tervezési programokban;
b) felméri, és folyamatosan figyelemmel kíséri az emlékhelyek állapotát, továbbá megteszi az emlékhelyekhez fűződő nemzeti érték megőrzéséhez, fenntartásához és bemutatásához szükséges intézkedéseket;
c) a turizmusért felelős miniszterrel együttműködésben gondoskodik az emlékhelyek fenntartható használata, fejlesztése és bemutatása érdekében tervek, programok, projektek előkészítéséről és megvalósításáról;
d) gondoskodik az emlékhelyekhez fűződő nemzeti értéket hordozó örökség megismerését, fejlesztését és bemutatását elősegítő – köztük oktatási, képzési, ismeretterjesztő – programok kidolgozásáról és végrehajtásáról;
e) nemzetközi megállapodások keretében együttműködésre törekszik határon túli helyszínek esetén az érintett állam felelős miniszterével; valamint
f) évente jelentést készít a Kormány részére, és négyévente beszámol az Országgyűlés illetékes bizottságának az emlékhelyek állapotáról.
(2) A miniszter a 61/D. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott állami feladatok ellátására a nemzeti emlékhely tulajdonosával megállapodást köt. A 61/D. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott állami feladatokat a kiemelt nemzeti emlékhely esetében az Országgyűlés elnöke a miniszterrel egyetértésben látja el. E feladatok ellátásáról az Országgyűlés elnöke évente beszámol az Országgyűlés Házbizottságának. (3) A Bizottság ellátja a történelmi emlékhellyé és a nemzeti emlékhellyé nyilvánítás előkészítésével, valamint a történelmi emlékhelyekkel és a nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos véleményező, javaslattevő, adminisztratív és ellenőrzési feladatokat.
(4) A miniszter a Bizottság javaslatára, a Bizottság felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben kezdeményezi a Kormánynál egyes helyszínek történelmi emlékhellyé nyilvánítását.
(5) A miniszter a Bizottság javaslatára a Bizottság felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben kezdeményezi a Kormánynál törvényjavaslat benyújtását az Országgyűléshez egyes helyszínek nemzeti emlékhellyé nyilvánítására.
Az emlékhellyé nyilvánítás és az emlékhelyek kezelése
61/F. § (1) Történelmi emlékhellyé az az épített környezet vagy természeti helyszín nyilvánítható, amely alkalmas megemlékezések tartására, és ahol a nemzet kulturális életében társadalmunk műveltségi szintjét, hazánk nemzetközi elismertségét jobbító, a) az ország, a nemzet függetlenségének védelmében a múltban gyökerező, jövőt meghatározó, a nemzet emlékezetére méltó esemény, vagy
b) az ország politikai életében irányadó állami döntés, intézkedés
(2) A történelmi emlékhelyeket egységes arculatú – magyar és angol, valamint, ha az emlékhely valamely velünk élő nemzetiséghez kapcsolódik, nemzetiségi nyelvű – ismertető táblával kell megjelölni.
a) egy adott történelmi kor meghatározója;
b) a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség önazonosításában kiemelkedő szerepe van;
c) eleget tud tenni annak a követelménynek, hogy országos jelentőségű megemlékezések helyszíne legyen és
d) a magyar összetartozást vagy a nemzetiségeinknek a magyarsággal való összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet vagy egy-egy nemzetiségi közösség önképében kiemelkedő fontossággal bír.
(2) Kiemelt nemzeti emlékhellyé az a helyszín nyilvánítható, amely megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek és mind a nemzeti történelemben, mind a Magyar Állam történetében kiemelkedő jelentőséggel bír. (3) A kiemelt nemzeti emlékhellyé, nemzeti emlékhellyé nyilvánított helyszíneket a 2. melléklet tartalmazza. (4) A nemzeti emlékhelyeket egységes arculatú – magyar és angol, valamint, ha az emlékhely valamely velünk élő nemzetiséghez kapcsolódik, nemzetiségi nyelvű – ismertető táblával kell megjelölni.
61/H. § (1) Az állam a nemzeti emlékhelyek vonatkozásában a 61/D. §-ban és a 61/E. §-ban meghatározott feladatok ellátásához a központi költségvetésből forrást biztosít. (2) A nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos költségvetési pénzeszközöket az e törvényben megjelölt, a nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos állami feladatok költségeire figyelemmel kell meghatározni.”
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:]
„e) szabályozza a Bizottság emlékhelyekkel kapcsolatos feladatait;
f) szabályozza a nemzeti emlékhelyek – köznapi, ünnepi, idegenforgalmi és protokolláris, a nemzeti emlékhely szellemével összhangban álló – használati rendjét, valamint a kiemelt nemzeti emlékhelyek vagyonkezelési feladatait;
g) határozza meg a történelmi emlékhelyeket.”
„(7) A településrendezési eszköz a (2)–(6) bekezdésben előírt véleményeztetési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadható el. A településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat – a 9/A–9/B. §-ban és a 9/D. §-ban meghatározott esetek kivételével – legkorábban a megállapításuktól számított 30. napon léptethetők hatályba.” „9/D. § (1) Kiemelt nemzeti emlékhely területére, illetve közvetlen környezetére vonatkozó településrendezési eszköz módosítása – amennyiben a kiemelt nemzeti emlékhely kialakítására vonatkozó előírást tartalmaz – (e §-on belül a továbbiakban: településrendezési eszköz) során a 9. § (2)–(6) bekezdéseitől eltérően e § (2)–(11) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) A településrendezési eszköz
a) módosítását a kiemelt nemzeti emlékhely vagyonkezelője is kezdeményezheti; vagyonkezelői kezdeményezés esetén a településrendezési eszköz egyeztetésében és véleményezésében érintett szervek soron kívül járnak el,
b) módosítása során a 9. § (2)–(6) bekezdésében előírt egyeztetési, véleményeztetési eljárások lefolytatása a területileg illetékes megyei (fővárosi) kormánymegbízott feladat- és hatáskörébe tartozik (a továbbiakban: kormánymegbízott), c) módosítását megelőzően a vagyonkezelő és a kormánymegbízott az egyeztetési, véleményezési eljárás meggyorsítása érdekében az Étv. 30/A. § szerint településrendezési szerződést köthet. (3) A 9. § (2) bekezdése szerinti véleményezésre, észrevételezésre 8 munkanap áll rendelkezésre. A polgármester (főpolgármester), aki helyett a kormánymegbízott jár el, az egyeztetési eljárásban érintettnek tekintendő. (4) A kormánymegbízott a módosítás alatti településrendezési eszköz tervezetét véleményezésre megküldi a központi tervtanács részére, amely a véleményét az üléstől számított 5 munkanapon belül adja meg.
(5) A módosított településrendezési eszközt a jóváhagyás előtt a kormánymegbízott véleményezteti a külön jogszabályban meghatározott közigazgatási, az érintett települési önkormányzati és az érdek-képviseleti szervekkel, valamint az egyesületekkel, amelyek 10 napon belül adhatnak írásos véleményt. Az eltérő vélemények tisztázása érdekében a kormánymegbízott egyeztető tárgyalást tart, amelyre a véleményezési eljárás érdekeltjeit a tárgyalás előtt legalább 5 nappal a hely és az időpont megjelölésével hívja meg. Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi elfogadott és el nem fogadott véleményt azok indokolásaival együtt.
(6) Azt az érdekeltet, aki a véleményezési eljárás során írásbeli – államigazgatási szerv esetében jogszabályon alapuló – véleményt nem adott, vagy adott, de az egyeztető tárgyaláson szabályos meghívás ellenére nem vett részt, a továbbiakban kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni.
(7) A 9. § (6) bekezdése szerinti, helyben szokásos módon történő közzététel időtartama 15 nap, amely időtartama alatt érkező észrevételeket a döntésre jogosulttal ismertetni kell. (8) Amennyiben több településrendezési eszköz módosítása szükséges, akkor azok 9/D. § (3)–(5) bekezdések szerinti egyeztetése egyidejűleg (egy összevont eljárásban) lefolytatható. (9) A településrendezési eszköz módosítását – annak elfogadása előtt – szakmai véleményezésre a kormánymegbízott küldi meg a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszternek, aki véleményét a kormánymegbízottal 10 napon belül közli, ha e határidőn belül nem nyilatkozik, úgy véleményét megadottnak kell tekinteni.
(10) A kormánymegbízott a településrendezési eszköz módosításának tervezetét az egyeztetési eljárás irataival együtt megküldi a területileg illetékes polgármesternek (főpolgármesternek), aki 15 napon belül előterjeszti a jóváhagyó testületnek.
(11) A településrendezési eszköz módosítása az elfogadástól számított 10. napot követően hatályba léptethető.”
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]
„f) a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság szervezetére, tagjaira, feladataira, működésére, és Titkárságára vonatkozó szabályokat, továbbá kijelölje a Bizottság létrehozásával és felügyeletével kapcsolatos feladatokat ellátó minisztert;”
„(3) Felhatalmazást kap a Fővárosi Közgyűlés, hogy a budapesti Hősök tere közterület-használati rendjét rendeletben oly módon szabályozza, hogy a tér köznapi, ünnepi, idegenforgalmi és protokolláris használati módja összhangban álljon a tér műemléki védettségével, továbbá kifejezésre juttassa a nemzet kegyeletét hősei iránt.”
[A törvény hatálya az egyes,]
„g) kiemelt nemzeti emlékhely fenntartásához, bemutatásához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó”
[nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági engedélyezési ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra terjed ki.]
[A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi feltételek mellett lehetséges kisajátítás:]
„i) kulturális örökségvédelem céljából, ha védetté nyilvánított régészeti lelőhely vagy műemlék, továbbá a nemzeti emlékhely örökségvédelmi érdekei másként nem biztosíthatóak, így különösen, ha
ia) az érintett ingatlan tulajdonosa olyan magatartást folytat, amely kisajátítás hiányában a védetté nyilvánított régészeti lelőhely vagy műemlék, továbbá a nemzeti emlékhely megsemmisülését eredményezi,
ib) a védetté nyilvánított régészeti lelőhely vagy műemlék feltárása, védőövezetének kialakítása, megközelítése másként nem lehetséges,
ic) a nemzeti emlékhely megközelítése másként nem lehetséges,
id) korábban összefüggő történeti együttes része volt, és az eredeti egységbe való visszahelyezése és együttes használata örökségvédelmi szempontból indokolt;”
19. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2012. január 2-án hatályát veszti.
Melléklet a 2011. évi CXLIX. törvényhez
Kiemelt nemzeti emlékhely
|
Kiemelt nemzeti emlékhely
megnevezése |
cím |
helyrajzi szám |
1. |
Budapest, V. kerület, Kossuth Lajos tér |
Budapest, V. kerület, Kossuth Lajos tér |
Országház épülete – Hrsz: 24894
Kossuth tér – Hrsz: 24983 |
Néprajzi Múzeum épülete – Hrsz: 24898 |
Vidékfejlesztési Minisztérium épülete – Hrsz: 24891 |
|
Nemzeti emlékhely
megnevezése |
cím |
helyrajzi szám |
1. |
Budapest, I. kerület, Várnegyed |
A várfalon belüli összes közterület, |
Budai Vár (Királyi Palota) – Hrsz: 6452/1; 6462; 6452/3 |
Budai Vár (Királyi Palota) |
Sándor palota – Hrsz: 6457 |
Budapest, |
Mátyás templom – Hrsz: 6532 |
Szent György tér 2. |
volt József kaszárnya – Hrsz: 6546 |
Sándor palota |
Hadtörténeti Intézet és Múzeum – Hrsz: 6636 |
Budapest, |
továbbá: |
Szent György tér 1.
Mátyás templom
Budapest,
Szentháromság tér 2.
volt József kaszárnya
Budapest,
Táncsics Mihály utca 9. |
Hrsz: (6632); (6622); (6638); (6634); (6611); (6551); (6563); (6554); (6564); (6593); (6548); (6542); (14210); (6469); (6691); (6493); (6592); (6682); (6652); (6531); (6588); (6539); (6533); (6513); (6493); (6469); (6675); (6498); (6503); (6508); (6478); (6514); (14339/3); (14362); (6464); (6461); (6430/1); (6456/1); (14363/1); (14369); (6351); (6350) |
Hadtörténeti Intézet és Múzeum |
|
Budapest, |
|
Kapisztrán tér 2–4. Halászbástya |
|
2. |
Budapest, VIII. kerület, Magyar Nemzeti Múzeum |
Budapest,
Múzeum krt. 14–16. |
Hrsz: 36560 |
3. |
Budapest, Rákoskeresztúri Újköztemető, 298., 300. és 301. parcella |
Budapest,
Kozma u. 8–10. |
A parcelláknak nincs külön helyrajzi száma.
A temető – Hrsz: 42536/1; 42563/3 |
4. |
Budapest, XIV. kerület, Hősök tere |
Budapest, XIV. kerület, Hősök tere |
Hősök tere (egy helyrajzi szám a Városligettel):
A (29732/1) helyrajzi számmal jelölt területnek az Állatkerti út tengelye, az Állatkerti körút tengelye,
a Millenniumi emlékmű mögött vezető út tengelye, az Olof Palme sétány tengelye, valamint a
Dózsa György út tengelye által lehatárolt része a nemzeti emlékhely. |
5. |
Debrecen,
Református Nagytemplom és Kollégium |
Nagytemplom: Debrecen, Piac u. 4–6.
Kollégium:
Debrecen, Kálvin tér 16. |
Nagytemplom épülete: Hrsz: 8326
Kollégium épülete – Hrsz: 8324 |
6. |
Mohács,
Történelmi Emlékhely |
Mohács, Sátorhely-Mohács út mellett |
Hrsz: 0266 (Sátorhely) |
7. |
Ópusztaszer,
Történelmi Emlékpark |
Ópusztaszer,
Szoborkert 68. |
Hrsz: 055/4; 055/10; 055/11; 055/12; 055/12a |
8. |
Pákozdi
Katonai Emlékhely |
Pákozd, Mészeg-hegy |
Hrsz: 087; 086/f. |
9. |
Somogyvár-Kupavár |
Somogyvár 0149/1 hrsz; 0149/2 hrsz; 0150 hrsz; 0151 hrsz |
0149/1 hrsz; 0149/2 hrsz; 0150 hrsz; 0151 hrsz |
10. |
Székesfehérvár, Romkert |
Székesfehérvár, Koronázó tér |
Épület – Hrsz: 399
Romterület – Hrsz: 134
Déli mellékhajó és kerengő: Hrsz: 282/4 |
