• Tartalom

2009. évi XXVIII. törvény

2009. évi XXVIII. törvény

egyes agrártárgyú törvények módosításáról1

2009.05.15.

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása

1. § (1) Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 8. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § meglevő szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) A külön jogszabályban meghatározott állatokat a levágás során az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában, illetve a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételek szerint minősíteni kell.”

(2) Az Átv. 16. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A tenyésztési hatóság az állattenyésztés szervezési feladatainak keretében]

a) országos állattenyésztési adatbankot hoz létre és tart fenn – a 8. §, a 9. §, a 18. § (5) bekezdése és a 30. § (4) bekezdése alapján – és ellátja az adatok tárolását, feldolgozását;”

(3) Az Átv. 17. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A tenyésztési hatóság az állattenyésztés hatósági feladatainak keretében]

h) nyilvántartást vezet a 18. § (5) bekezdésében meghatározott körben;”

(4) Az Átv. 18. §-a a következő (5)–(8) bekezdésekkel egészül ki:

„(5) A tenyésztési hatóság hatósági feladatainak ellátása érdekében külön jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet
a) a mesterséges termékenyítő állomásokról, embrióátültető állomásokról, spermatároló központokról;
b) az inszeminátorokról, embrióátültetőkről;
c) az állattartókról, tenyészetekről, tartási helyekről;
d) az egyedi azonosítású állatokról, törzsállományokról;
e) az engedélyezett baromfikeltető állomásokról, halkeltető állomásokról, a méhanyanevelő telepekről;
f) a megbízott teljesítményvizsgálati szervezetekről és telephelyekről, teljesítményvizsgálati bizonyítvánnyal rendelkező szakemberekről;
g) az elismert tenyésztőszervezetekről és tenyésztésvezetőkről, valamint állatfajtákról, hibridekről és keresztezési programokról;
h) a vágóhídi minősítő helyekről, minősítő szervezetekről, vágóállat-minősítőkről, minősítéshez szükséges bélyegzőkről, műszerekről, a vágóállat-minősítési adatokról;
i) az állatok egységes azonosítási és nyilvántartási rendszerében igényelhető füljelzőkről.
(6) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:
a) természetes személy esetén a nevet, születési nevet, születési helyet, születési időt, anyja nevét, állampolgárságot, lakhelyet, telephelyet, elérhetőséget (telefonszám, faxszám, e-mail cím, levelezési cím), számlázási nevet, számlázási címet;
b) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetén a cégnevet, adószámot, székhelyet, telephelyet, elérhetőséget (telefonszám, faxszám, e-mail cím, levelezési cím).
(7) A tenyésztési hatóság az általa nyilvántartott adatokból adatbázist hoz létre.
(8) A tenyésztési hatóság közigazgatási eljárásban országos illetékességgel hozott döntése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.”

(5) Az Átv. A tenyésztési hatóság feladatai alcím alatt a következő 18/A. §-sal egészül ki:

18/A. § A törzskönyv, illetve az annak alapján kiállított származási igazolás a tenyészállat tenyésztőjére, illetve tulajdonosára vonatkozóan tartalmazza
a) természetes személy esetében a nevet, lakhelyet;
b) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetén a cégnevet, székhelyet.”

(6) Az Átv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

33. § (1) Mesterséges termékenyítési szolgáltatást nyújtó inszeminátori, embrióátültetői tevékenységet az a szakember végezhet, aki rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2) Aki az (1) bekezdés szerinti tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a tenyésztési hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.”

(7) Az Átv. 47/A. §-a a következő 33. ponttal egészül ki:

[Ez a törvény]

„33. a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

[való megfelelést szolgálja.]

(8) Az Átv. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

49. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a) rendeletben szabályozza
1. a tenyészállat- és szaporítóanyag-használat, -felajánlás és -értékesítés feltételeit;
2. a teljesítményvizsgálatok, tenyészértékbecslés rendjét;
3. a tenyészállatok teljesítményeinek adatgyűjtési módját, rendjét;
4. a kisállatfajok e törvénnyel érintett meghatározott körét;
5. az apaállat-ellátás módját, feltételét és költség-hozzájárulásának módját;
6. a védett őshonos fajták genetikai fenntartásának és támogatásának rendjét;
7. az állattartók, a tenyészetek és a tartási helyek nyilvántartásának rendjét;
8. a fajta és tenyésztő szervezeti elismerésnek, az elismerés felfüggesztésének és visszavonásának szabályait;
9. az állatok egységes nyilvántartási és azonosítási rendjét;
10. a mesterséges termékenyítőállomás, spermatároló központ, embrióátültető állomás, baromfi- és halkeltető állomás, méhanyanevelő telep engedélyezésével, üzemeltetésével kapcsolatos részletes szabályokat;
11. a művi szaporító tevékenységgel összefüggő részletes szabályokat;
12. a tenyészállat és szaporítóanyag behozatalának és kivitelének előírásait;
13. a törzskönyv vezetésének és a származás igazolás kiállításának szabályait;
14. a szakképesítéshez kötött tevékenységeket;
15. az állattenyésztési bírság befizetésének és felhasználásának módját;
16. az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésével kapcsolatos eljárási szabályokat, az igazgatási szolgáltatási díjfizetés ellenében végzett feladatokat, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak felhasználásának szabályait;
17. a vágás utáni minősítési kötelezettség alá eső állatok körét, a minősítés rendjét és ezen állatok kereskedelmi jelölésének szabályait;
18. a mesterséges termékenyítési szolgáltatást nyújtó inszeminátori, embrióátültetői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének és az inszeminátorok, embrióátültetők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az inszeminátori, embrióátültetői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;
b) a természetvédelemért felelős miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körét, valamint a kijelölésük rendjét;
c) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a tenyésztési hatóságot vagy hatóságokat rendeletben jelölje ki.”

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény
módosítása

2. § (1) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3. §-ának j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

j) a gazdálkodó család tagjai: a családi gazdálkodó, annak házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője; gyermeken az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is érteni kell;”

(2) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a meglevő (2) bekezdés megjelölése (3) bekezdésre változik:

„(2) A földhasználót a más használatában levő ingatlanon öntözési telki szolgalom illeti meg, amennyiben mezőgazdasági tevékenysége folytatásához szükséges öntözés érdekében a víz odajuttatását, szétosztását, illetve annak elvezetését másként nem, vagy csak aránytalanul nagy nehézséggel vagy költséggel lehetne biztosítani. A telki szolgalom gyakorlása során a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosának érdekeit kímélve kell eljárni, a szolgalommal terhelt ingatlant csak a szükséges mértékben, az akadályoztatás (korlátozás) mértékének megfelelő kártalanítás mellett lehet igénybe venni. Megszűnik a szolgalom, ha az annak alapítására vonatkozó feltételek is megszűntek.”

(3) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a földhasználat olyan szerződés alapján keletkezett, amelyet jogszabály alapján kötelező írásba foglalni, a (2) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a földhasználat ingatlanügyi hatósághoz való bejelentéséhez elegendő a szerződés egy eredeti példányát vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát benyújtani.”

(4) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/D. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a meglevő (3) bekezdés megjelölése (4) bekezdésre változik:

„(3) Mentes az eljárás az igazgatási szolgáltatási díj- és illetékfizetési kötelezettség alól, ha a kérelem kizárólag az érintett földrészlet ingatlan-nyilvántartási adatai megváltozásának a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzésére vonatkozik.”

A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosítása

3. § (1) A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 17. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hegybíró]

f) vezeti az ültetvénykatasztert, valamint a telepítések, kivágások nyilvántartását, és rendszeresen ellenőrzi az ültetvénykataszterben nyilvántartott területek állapotát, a nyilvántartott adatok valóságtartalmát,”

(2) A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hegyközségi szervezet – tagjainak szolgáltatásokkal való ellátása céljából vagy más, gazdasági tevékenységet is igénylő feladata ellátása érdekében – nonprofit gazdasági társaságot alapíthat.”

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

4. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A törvény hatálya nem terjed ki a természetes élő környezetben vadon élő, nem vadászható állatfajra, valamint arra a vadra, amelyet állatkertben tartanak bekerített helyen.”

(2) A Vtv. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vadászterületen elejtett, elfogott vad (ideértve annak trófeáját is), a hullatott agancs, a szárnyas vad jogszerűen gyűjtött tojása, az elhullott vad teteme a jogosult tulajdonába kerül. A más vadászterületről átváltott sebzett vad – a vadászatra jogosult hozzájárulásával – a sebzés helye szerinti jogosult tulajdonába kerül, ha – a vadászatra jogosult hozzájárulásával – utánkeresés során ejtik el vagy elhullottan fellelik.”

(3) A Vtv. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A vadaskertben, a vadasparkban, illetve vadászterületen létesített vadfarmon jogszerűen tartott vad – a vadaspark, illetve a vadfarm fenntartójával kötött eltérő megállapodás hiányában – a jogosult tulajdonában van. A nem vadászterületen létesített vadfarmon jogszerűen tartott vad – eltérő megállapodás hiányában – a vadfarm fenntartójának tulajdonában van.”

(4) A Vtv. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A földtulajdonosok vadászati közössége a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, továbbá önállóan perelhet és perelhető. A tulajdonosok (1) bekezdés szerint megválasztott és a vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett – hatósági igazolással rendelkező – képviselője külön meghatalmazás nélkül a vadászati közösség ügyeiben eljárva a vadászati közösség nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, képviseli a vadászati közösséget a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggő hatósági, illetve bírósági eljárásban és más szervek előtt, valamint harmadik személyekkel szemben. A képviselet megszűnése esetén a tulajdonosok a 14. §-ban foglalt eljárás szerint kötelesek hatvan napon belül új képviselőt választani.”

(5) A Vtv. 12. §-ának (4)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdésben foglaltak kivételével a földtulajdonosok vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett képviselője is összehívhatja a földtulajdonosok gyűlését.
(5) A vadászterület határának megállapítására irányuló – ide nem értve vadászterület szétválasztására vagy vadászterületek egyesítésére, továbbá szomszédos vadászterületek közös határának egyezséggel történő módosítására vonatkozó – földtulajdonosi gyűlés legkorábban a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének lejártát megelőző egy évvel, legkésőbb a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének lejártát megelőző hatvan nappal hívható össze.”

(6) A Vtv. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Egy haszonbérlő – az (1) bekezdés c) pontja szerinti haszonbérlő kivételével – legfeljebb egy vadászterület vadászati jogára köthet érvényesen haszonbérleti szerződést.”

(7) A Vtv. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vadászterület határának megállapítása – ide nem értve a vadászterület szétválasztására, a vadászterületek egyesítésére és a szomszédos vadászterületek közös határának egyezséggel történő módosítására vonatkozó döntést – a vadgazdálkodási üzemterv időtartamára szól, és ezen időtartam alatt köti a mindenkori földtulajdonosokat.”

(8) A Vtv. 22. §-ának (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vadaskert a vadászterület gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, valamint vaddisznó vadászati célú tartására, illetve tenyésztésére – kerítéssel bekerített – része. Vadaskertbe csak szabad vadászterületről befogott, illetve másik vadaskertből származó vad helyezhető ki. Vaddisznó vadaskertbe, a vadászati hatóság külön engedélye alapján vadasparkból vagy vadfarmról is kihelyezhető, amennyiben a vaddisznó egyedek fenotípusos és genotípusos megjelenése a faj jellemzőit hordozzák. A vadaskertbe történő kihelyezést megelőzően a vaddisznó egyedeket – a külön jogszabályban meghatározott módon – egyedi azonosításra alkalmas füljelzővel kell ellátni.”

(9) A Vtv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

23. § A vadaskert kerítésének fenntartásakor folyamatosan biztosítani kell, hogy a kerítéssel elzárt területről az engedélyben meghatározott vad ne törhessen ki, illetve hogy oda természetes úton ne jusson be. E feltételek teljesítésének felróható okból való elmulasztása a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.”

(10) A Vtv. a következő 25/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:


„Vadfarm létesítése

25/A. § (1) A vadfarm vadászterületen vagy vadászterületnek nem minősülő földterületen vad élelmiszer előállítása céljából történő tartására szolgáló létesítmény.
(2) Vadfarm létesítését a vadászati hatóság engedélyezi. Nem létesíthető vadfarm védett természeti területen. Vadfarm létesítése és működtetése során a 22. § (4)–(5) bekezdésében, a 23. §-ban, valamint a 24. § (2)–(3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(3) Vadfarmon vadászni tilos.”

(11) A Vtv. 28. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a törvény másként nem rendelkezik, tilos
a) a madárfajok fészkének és fészkelésének zavarása, megrongálása vagy elpusztítása,
b) a vadászható madárfajok tojásainak természetből való gyűjtése, valamint az így gyűjtött tojások birtoklása még üres állapotban is,
c) az emlősök kotorékainak és egyéb zárt búvóhelyek füstképzéssel történő zavarása, illetve elgázosítása.
(5) Nem minősül a (4) bekezdés b) pontja szerinti gyűjtésnek a vadászatra jogosult által fészekmentés céljából végzett vadvédelmi tevékenység.
(6) A vadászati hatóság a külön jogszabályban meghatározott, az Európai Unió jogi aktusa által védelemben részesített vadászható vadfajnak (a továbbiakban: közösségi jelentőségű vadászható vadfaj) nem minősülő vadászható vadfaj vonatkozásában a (4) bekezdés c) pontjában szereplő tevékenységet a 38/A. § (1) bekezdésének a)–g) pontjában felsorolt feltételeken kívül állat-egészségügyi, vadvédelmi, illetve állományszabályozási okból engedélyezheti.”

(12) A Vtv. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vadászati hatóság – közösségi jelentőségű vadászható vadfaj vonatkozásában a 38/A. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint, más vadfaj vonatkozásában állat-egészségügyi, vadvédelmi, illetve állományszabályozási okból is – a mérgező hatású anyagok használatára vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével engedélyezheti szelektív méreg alkalmazását.”

(13) A Vtv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

32. § (1) Mesterséges apróvad-tenyésztési tevékenység folytatásához, vad zárttéri tartásához, vad vadászterületek közötti szállításához, valamint vad vadászterületre történő kiengedéséhez a vadászati hatóság engedélye szükséges.
(2) A mesterséges vadtenyésztési tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá a vad engedély nélküli vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő zárttéri tartása, vad vadászterületek közötti engedély nélküli szállítása, vad vadászterületre engedély nélküli kihelyezése a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.
(3) Apróvadtenyésztő telepet létesíteni, továbbá a tenyésztett apróvadat vadászterületre kiengedni csak az állategészségügyre vonatkozó szabályok szerint lehet.
(4) Nagyvadat zárt térben – az állatkertben történő tartás kivételével – csak vadaskertben, vadasparkban, valamint vadfarmon lehet tartani.”

(14) A Vtv. 37. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § meglevő rendelkezésének megjelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) A külön jogszabály szerint meghatározott vizes területeken és azok védősávjában az ólomsörét használata vízivadvadászat során tilos. Amennyiben védősáv nem kerül kijelölésre, a vizes terület határterületén a vadászat oly módon folytatható, hogy a tilalommal érintett területre a kilőtt ólomsörét ne hulljon vissza.”

(15) A Vtv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a „Vadászati idény és vadászati tilalmi idő” alcím alatt a következő 38/A. §-sal egészül ki:

38. § (1) A vadászati év az év március hónap első napján kezdődik és a következő év február hónap utolsó napjáig tart. A vadászati idény az a naptári időszak, amely a vadászati éven belül kijelöli az egyes vadfajok vadászatának idejét (a továbbiakban: vadászati idény). A vadászati idényt a miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.
(2) A vadászati idényen kívüli időszak (a továbbiakban: vadászati tilalmi idő) alatt – a (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetek kivételével – a vadfajt kímélni kell. Azt a vadfajt, amelyre a miniszter vadászati idényt nem állapít meg, a vadászati éven belül kímélni kell.
(3) A vadászati hatóság – közösségi jelentőségű vadászható vadfaj vonatkozásában a 38/A. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint –
a) vad-, illetve állományvédelmi okból a vadászati idényen belül meghatározott vadászterületeken korlátozhatja vagy megtilthatja egy vagy több vadfaj vadászatát;
b) meghatározott vadfaj túlszaporodása esetén vadászati tilalmi időben vadászatot engedélyezhet vagy vadászatra kötelezheti a vadászatra jogosultat.
(4) A vadászható madárfajok egyedeire, a fészekrakás és fiókanevelés időszakában, illetve a szaporodási időszakban – vonuló fajok esetében a fiókanevelési területükre történő visszatérésük során is – tilos vadászni.
38/A. § (1) Amennyiben nincs más kielégítő megoldás és az érintett vadászható vadfajok állományának a (6) bekezdésben meghatározott kedvező védelmi helyzete nem sérül, közösségi jelentőségű vadászható vadfaj vonatkozásában a vadászati hatóság a szükséges mértékben és módon a 28. § (4) bekezdésében, a 30. § (2) bekezdésében, a 38. § (3) bekezdésében és a 39. § (3) bekezdésében foglalt tevékenységeket a következő – madárfaj esetében csak az a)–f) pontban szereplő – okból engedélyezheti, illetve rendelheti el:
a) közegészségügyi, illetve közbiztonsági okból,
b) a légi közlekedés biztonsága érdekében,
c) a növényi kultúrák, a termés, az állatállomány, az erdők, a halállományok, a vizek súlyos károsodásának megelőzése érdekében,
d) kutatás és oktatás, állományfeljavítás, visszatelepítés és az ezekhez szükséges tenyésztés céljából,
e) egyes vadászható madárfajok – az érintett állomány nagyságához mérten – kisszámú szelektív befogásának, tartásának, illetve hasznosításának érdekében,
f) a vadon élő állatok és növények, valamint a természetes élőhelyek védelme érdekében, vagy
g) más kiemelkedően fontos társadalmi, gazdasági közérdek, valamint a köz- és magántulajdon súlyos károsodástól való megóvása érdekében.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hatósági döntésben meg kell határozni:
a) a vadfajt és az egyedek számát,
b) a befogás vagy elejtés módját, eszközeit,
c) azt a területet, amelyen a tevékenység gyakorolható,
d) a tevékenység időtartamát, és
e) a tevékenység vadászati hatóság általi ellenőrzésének módját.
(3) A vadászati hatóság az engedélyes (kötelezett) részére a tevékenység végrehajtásáról jelentéstételi kötelezettséget ír elő.
(4) A vadászati hatóság az (1) bekezdés alapján végzett tevékenység lefolyásáról és eredményéről
a) a vadászható madárfajok esetében évente;
b) az a) pont alá nem tartozó többi közösségi jelentőségű vadászható vadfaj esetében kétévente a miniszter által átadott adatok alapján a természetvédelemért felelős miniszter útján
jelentést küld az Európai Bizottság részére.
(5) E § alkalmazásában kedvező védelmi helyzet olyan helyzet, amelyben a populációdinamikai adatainak figyelembevételével a faj képes önmagát élőhelyének életképes részeként hosszú távon fenntartani és a faj természetes elterjedési területe nem csökken, valamint valószínűsíthetően nem is fog csökkenni, továbbá jelenleg és valószínűsíthetően a jövőben is megfelelő kiterjedésű élőhely áll rendelkezésére ahhoz, hogy a faj állományának hosszú távú fennmaradása biztosított legyen.”

(16) A Vtv. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vadászati kíméleti területen a tilalom feloldásáig tilos vadászni. Közösségi jelentőségű vadászható vadfaj vonatkozásában a 38/A. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint, más vadfaj esetében ha a vadkár másként nem hárítható el, a vadászati hatóság a vadászati kíméleti területen is engedélyezheti a vadászatot.”

(17) A Vtv. 65. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (3)–(5) bekezdésének megjelölése (4)–(6) bekezdésre változik:

„(3) Az engedélynek az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti visszavonására irányuló eljáráshoz a döntést hozó szerv közli a vadászati hatósággal az érintett személy nevét, címét, születési helyét, idejét, továbbá az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló törvényben meghatározott hatósági engedély visszavonásának időpontját és a lőfegyver azonosító adatait, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felelősség megállapításának időpontját és okát. A vadászati hatóság az eljárásához nem szükséges adatokat haladéktalanul törli.”

(18) A Vtv. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és a Vtv. az „A kár megállapítása” alcím alatt a következő 81/A. §-sal egészül ki:

81. § (1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kár) megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől – folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől – számított harminc napon belül kell közölni a kárért felelős személlyel.
(2) Ha a károsult és a kárért felelős személy között az (1) bekezdés szerinti közléstől számított 8 napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) nyolc napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárbecslési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye.
(3) A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti. A szakértőt a jegyző öt munkanapon belül rendeli ki.
(4) A kár becslését – a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint – a kirendeléstől számított öt munkanapon belül kell lefolytatni. A kárbecslést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az (1) bekezdésben előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni.
(5) A szakértő köteles a kárbecslésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárbecslési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan.
(6) Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés (eljárási költség) összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja.
(7) Ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti.
(8) A károsult az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

81/A. § A kárbecslési eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az alábbiakra vonatkozó rendelkezéseit – az alábbi eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni:
a) eljárási alapelvek, nyelvhasználat, tolmács, adatkezelés, áttétel, kapcsolattartás,
b) kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, eljárás megszüntetése,
c) ügyintézési határidő, határidő számítása,
d) kérelem, hiánypótlás,
e) jegyzőkönyv,
f) képviselet, kizárás,
g) értesítés, szemle, szakértő, tárgyalás,
h) eljárás akadályozásának jogkövetkezményei,
i) igazolási kérelem azzal, hogy annak az elmulasztott határidőtől vagy határnaptól számított két hónapon túl nincs helye,
j) eljárás irataiba való betekintés,
k) határozat és végzés azzal, hogy az egyezséget jóváhagyó határozat
ka) tartalmazza a kötelezett természetes személyazonosító adatait is,
kb) meghozatalának alapjául szolgáló jogszabályhelyet minden esetben meg kell jelölni,
kc) nem tartalmazhatja a jegyző egyéb döntését, azokról külön döntésben kell rendelkezni,
l) eljárási költség, megelőlegezése, viselése, költségmentesség azzal, hogy a költségek megelőlegezésének hiányában a jegyző az eljárást megszünteti,
m) döntés közlése, kijavítása, kiegészítése,
n) jogorvoslat, döntés-felülvizsgálat azzal, hogy az egyezséget jóváhagyó határozat módosításának vagy visszavonásának nincs helye, és azzal szemben felügyeleti jogkör sem gyakorolható,
o) végrehajtás (az egyezséget jóváhagyó határozat végrehajtásának kivételével).”

(19) A Vtv. a következő 82. §-sal egészül ki:

82. § A 83–84. § szerinti, illetve az e törvény szerinti egyéb jogkövetkezmény alkalmazásának nincs helye, ha a jogkövetkezmény alapjául szolgáló ténynek a vadászati hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy a tény bekövetkeztétől számított három év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni.”

(20) A Vtv. 83. §-ának (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

[A vadászati hatóság határozata alapján vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni a jogosult akkor, ha]

a) az e törvényben, illetve a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget;”

(21) A Vtv. 83. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vadászati hatóság határozata alapján vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni a jogosult akkor, ha]

h) az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászat vonatkozásában a vadászat rendjére vonatkozó előírásokat megsérti.”

(22) A Vtv. 83. §-ának (3) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

[A vadgazdálkodási bírság mértéke:]

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az eset súlyától és ismétlődésétől függően legalább tízezer, legfeljebb százezer forint lehet,”

(23) A Vtv. 83. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés g) pontja szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül, ha a jogosult:]

c) a vadászterületet vadaskert, vadaspark vagy vadfarm létesítése céljából engedély nélkül keríti be, a vadászterületnek nem minősülő területen, vadasparkban vagy vadfarmon tartott nagyvadat vadaskertbe kihelyezi, a hatósági engedéllyel vadaskertbe kihelyezett nagyvad megjelölésére vonatkozó előírásoknak nem tesz eleget, valamint vadászterületnek nem minősülő területről, vadasparkból, vadaskertből vagy vadfarmról származó nagyvadat szabad vadászterületre helyez ki;”

(24) A Vtv. 83. §-ának (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés g) pontja szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül, ha a jogosult:]

g) a vadtenyésztési tevékenységet engedély nélkül folytatja, a vadat engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően tart zárt térben, vadat vadászterületek között engedély nélkül szállít vagy vadat vadászterületre engedély nélkül helyez ki.”

(25) A Vtv. 84. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni:]

b) a vadász, ha a vadászat rendjét neki felróhatóan megsérti;”

(26) A Vtv. a következő 88. §-sal egészül ki:

88. § A vadászati hatóságnak
a) vadászterület különleges rendeltetésének megállapítása;
b) a vadászterület vadaskert, vadaspark vagy vadfarm létesítése céljából történő bekerítésének engedélyezése, az engedély visszavonása, valamint vad tartására szolgáló engedély nélkül létesített kerítés lebontásának elrendelése;
c) a rendkívüli értékű trófea nemzeti értékké nyilvánítása, továbbá nemzeti értékké nyilvánított trófea az országból történő kivitelének engedélyezése
során közigazgatási eljárásban hozott döntése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.”

(27) A Vtv. 89. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (2) bekezdésének megjelölése (3) bekezdésre változik:

„(2) A vadászati hatósági feladatokat ellátó személy a szolgálati lőfegyverét előzetes felszólítás és figyelmeztető lövés leadása után, az életet vagy testi épséget közvetlenül fenyegető támadás elhárítására – ha a támadás másként nem hárítható el, az elkövető személlyel szemben az arányosság követelményeinek betartásával – használhatja. A fegyverhasználat nem lépheti túl a jogos védelem mértékét. Fegyverhasználatnak csak a szándékosan személyre leadott lövés minősül, nem minősül fegyverhasználatnak a véletlenül bekövetkezett, az állatra, a tárgyra leadott lövés vagy figyelmeztető lövés. A fegyverhasználatot haladéktalanul jelenteni kell a rendőrségnek. A fegyverhasználat jogszerűségét a rendőrség vizsgálja ki.”

(28) A Vtv. 92. §-a a következő g) és h) ponttal egészül ki:

[A vadászati hatóság:]

g) nyilvántartást vezet a vadgazdálkodási tervezésre jogosult szakértőkről;
h) nyilvántartást vezet a földtulajdonosok vadászati közösségének képviselőjéről.”

(29) A Vtv. 92. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) Az (1) bekezdés a), c), e), g) és h) pontjában szereplő nyilvántartás tartalmazza
a) természetes személy esetén a nevet, születési nevet, születési helyet, születési időt, anyja nevét, állampolgárságot, lakóhelyet, telephelyet, elérhetőséget (telefonszám, faxszám, e-mail cím, levelezési cím);
b) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetén a cégnevet, adószámot, székhelyet, telephelyet, elérhetőséget (telefonszám, faxszám, e-mail cím, levelezési cím).”

(30) A Vtv. a következő 93. §-sal egészül ki:

93. § (1) A miniszter a feladat- és hatáskörébe tartozó, a vad védelmét, a vadgazdálkodást, a vadászati jog gyakorlását, hasznosítását érintő kérdésekben véleményező, javaslattevő tevékenységet ellátó Országos Vadgazdálkodási Tanácsot, valamint területi vadgazdálkodási tanácsokat (a továbbiakban: Vadgazdálkodási Tanács) hoz létre.
(2) A Vadgazdálkodási Tanács tevékenységével elősegíti a vadgazdálkodói érdekeltség és a vadászati jog gyakorlásához, hasznosításához fűződő közérdek közötti összhang megteremtését.
(3) A Vadgazdálkodási Tanács a miniszter felkérése alapján véleményt nyilvánít a vadászati jog gyakorlását, hasznosítását érintő szakmai kérdésekben, valamint jogszabálytervezetekről.”

(31) A Vtv. 100. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

100. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a) a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza
1. a vadászható állatfajok körét, valamint a közösségi jelentőségű vadászható vadfajok körét,
2. a vadászati idényt,
3. a vízivad vadászata rendjének szabályait, az ólomsörét használatának tilalma alá eső vizes területeket,
4. a körzeti vadgazdálkodási terv védett természeti területekre vonatkozó kötelező előírásait;
b) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét;
c) rendeletben szabályozza
1. a vadászati és vadgazdálkodási rendeltetésű létesítményekre és berendezésekre vonatkozó szabályokat,
2. a vadgazdálkodási üzemtervre, illetve az éves vadgazdálkodási tervre vonatkozó szabályokat, valamint a körzeti vadgazdálkodási terv védett természeti területekre nem vonatkozó kötelező előírásait,
3. a hivatásos vadász esküjének szövegét, a szolgálati jelvényének és a szolgálati naplójának mintáját, továbbá annak vezetési szabályait,
4. a vadjelölési szabályokat,
5. a vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetésének szabályait,
6. a vadászjegyre, az egyéni lőjegyzékre és a vadászati engedélyre vonatkozó szabályokat,
7. a vadászkutya fajtacsoport tenyésztésének, nyilvántartásának, teljesítményvizsgálatának és használatának, valamint vizsgáztatásának szabályait,
8. a vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megállapításának szabályait,
9. a vadászvizsga tartalmát és szabályait, valamint a vizsgaszabályzatot,
10. az egyes vadfajok vadászatának formáját,
11. a vadászat rendjének általános szabályait, valamint a nem vízivad vadfajok vadászata rendjének szabályait,
12. a trófeabírálat szabályait,
13. az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésével kapcsolatos eljárási szabályokat, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak felhasználásának szabályait,
14. a vad elejtésével kapcsolatos szabályokat,
15. a vad, vadhús felvásárlása, feldolgozása, forgalomba hozatala során vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályokat,
16. a vadászterület határa megállapításának szabályait,
17. a vadászterületek és a vadászatra jogosultak nyilvántartásának szabályait,
18. az önálló és a társult vadászati jog gyakorlásának szabályait,
19. a bérvadászat szabályait,
20. a vadaskert, vadaspark és a vadfarm létesítésének szabályait,
21. a hatósági vadászat szabályait,
22. a vadvédelmi és vadászati célú kerítés létesítésének szabályait,
23. a mesterséges vadtenyésztés, továbbá a vad befogásának szabályait,
24. a hivatásos vadász alkalmazásának, tevékenységének és nyilvántartásának szabályait,
25. a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról és feltételeiről szóló működési szabályzatra vonatkozó szabályokat,
26. a vadgazdálkodási-vadászati képzettségekre, képesítésekre vonatkozó szabályokat,
27. a vadászati hatóság eljárására vonatkozó szabályokat,
28. az Országos Vadgazdálkodási Tanács létrehozására és működésére vonatkozó szabályokat,
29. az Országos Vadgazdálkodási Adattárból történő adatszolgáltatás módját.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a vadászati hatóságot vagy hatóságokat rendeletben jelölje ki.”

(32) A Vtv. 101. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:]

b) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről, 2. cikk, 6. cikk (1)–(2) bekezdés, 11. cikk, 12. cikk, 14. cikk, 15. cikk, 16. cikk és VI. számú melléklet.”

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény módosítása

5. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A használati jog keletkezésekor az ingatlanügyi hatóság határozatban rendelkezik az ingatlan tulajdonosát megillető kártalanításról. A határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs.”

A halászatról és a horgászatról szóló
1997. évi XLI. törvény módosítása

6. § (1) A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Hhtv.) 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az állami halászjegyet, illetve horgászjegyet igénylő személynek nyilatkoznia kell arról, hogy a halászattal, horgászattal, illetőleg hal fogásával (gyűjtésével) összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét nem állapították meg, továbbá vele szemben halvédelmi bírságot nem szabtak ki. Az állami halászjegyet, illetve horgászjegyet igénylő nyilatkozatának részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.”

(2) A Hhtv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

21. § (1) Állami halászjegy vagy horgászjegy nem adható annak a személynek
a) a jogerős elmarasztalástól számított egy évtől három évig terjedő időtartamra, akit a hal fogásával (gyűjtésével) összefüggésben elkövetett szabálysértés vagy bűncselekmény miatt jogerősen elmarasztaltak,
b) a bírság jogerős kiszabásától számított három hónaptól három évig terjedő időtartamra, akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki.
(2) Az állami halászjegyet vagy horgászjegyet a halászati hatóság visszavonja attól a személytől
a) aki ezen okmányát a helyszíni ellenőrzéskor nem tudja felmutatni,
b) akinek a halászattal, horgászattal, illetőleg a hal fogásával összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét megállapították,
c) aki állami halászjegy, illetve horgászjegy igénylése során a 20. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot valótlan tartalommal teszi meg,
d) aki a 23–24. §-ban foglaltak szerint tiltott eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik,
e) akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki.
(3) Az állami halászjegy vagy horgászjegy kiadása megtagadásának (1) bekezdés szerinti időtartamát a halászati hatóság az eset összes körülményére – így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre – tekintettel határozza meg.”

(3) A Hhtv. 22. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2)–(9) bekezdés megjelölése (3)–(10) bekezdésre változik:

„(2) A halászati hatóság az állami tulajdonú halászati vízterületekre országos érvényességű, kutatási célú halászati területi engedélyt adhat ki. Az engedélyben meg kell határozni a kutatás célját, módját, valamint időtartamát. Az engedély a hal megtartására nem jogosít, a halat lemérése után azonnal vissza kell helyezni a vízbe. Az engedély jogosultja a kutatás eredményeiről évente január 10-ig írásos összefoglaló jelentést köteles küldeni a halászati hatóságnak. Ennek elmulasztása esetén az aktuális évi területi engedély nem adható ki.”

(4) A Hhtv. 24. §-a (2) bekezdésének bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól a halászati hatóság indokolt esetben – az a) és c) pont esetében a jogosult kérelmére, illetőleg hozzájárulásával –”

(5) A Hhtv. A halgazdálkodás tervszerűsége alcím alatt a következő 30/A. §-sal egészül ki:

30/A. § A jogosult az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott idegen és nem honos halfajok telepítését a halászati hatóság engedélye alapján végezheti.”

(6) A Hhtv. 38. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jogosult kérésére a halászati hatóság – a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint – engedélyezheti halászati vízterületen a (2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott tilalmak és korlátozások alól történő felmentést.”

(7) A Hhtv. 39. §-a (1) bekezdésének bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a halászati vízterületen vagy annak meghatározott részén a halállomány vagy élőhelyének védelme indokolja, a halászati hatóság a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint”

(8) A Hhtv. 48. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A halászati hatóság közigazgatási eljárásban országos illetékességgel hozott döntése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.”

(9) A Hhtv. 50. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő d) ponttal egészül ki:

[A halászati hatóság halvédelmi bírságot szab ki]

c) a 22. § (10) bekezdésében, a 35. § (2) bekezdésében, a 38. §-ban, valamint a 42. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezést megsértő,
d) állami halászjegy, illetve horgászjegy igénylése során a 20. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot valótlan tartalommal megtevő”

[személlyel szemben.]

(10) A Hhtv. 50. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A halvédelmi bírság mértéke
a) jogosulatlan horgászat, valamint a fogási napló vezetésének elmulasztása esetén 10 000–200 000 forint,
b) jogosulatlan halászat esetén 50 000–500 000 forint,
c) az e törvény által meg nem engedett módon vagy tilalmi időben való halászat vagy horgászat esetén, valamint a (2) bekezdésben szereplő esetben 10 000–500 000 forint,
d) a 35. § (2) bekezdésében, a 38. §-ban, valamint a 42. § (2) bekezdésében meghatározott tilalom megszegése esetén 10 000–500 000 forint,
e) állami halászjegy, illetve horgászjegy igénylése során a 20. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozat valótlan tartalommal történő megtétele esetén 50 000 forint.”

(11) A Hhtv. 51. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § meglevő szövegének megjelölése (2) bekezdésre változik:

„(1) A halgazdálkodási, illetve halvédelmi bírság mértékét az eset összes körülményére – így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre – tekintettel kell meghatározni.”

(12) A Hhtv. 56. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a törvény végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat:]

f) az állami halászjegyet, illetve horgászjegyet igénylő nyilatkozatának részletes szabályait,”

[rendeletben határozza meg.]

(13) A Hhtv. 56. §-a (1) bekezdésének g)–h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a törvény végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat:]

g) a halászati tilalmak és korlátozások (2) bekezdés szerinti szabályozással nem érintett körét, valamint a tilalmak alóli felmentés szabályait,
h) a halászati hatósági eljárásban fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékét az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,”

[rendeletben határozza meg.]

(14) A Hhtv. 56. §-ának (1) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a törvény végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat:]

k) a tudományos kutatási célú halászati engedély kiadásának részletes szabályait,
l) az idegen és nem honos halfajok telepítésének szabályait”

[rendeletben határozza meg.]

(15) A Hhtv. 56. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a természetvédelemért felelős miniszterrel együttes rendeletben határozza meg a nem halászható (horgászható) halfajok és víziállatok körét, a halászati tilalmi időket valamint a tilalmak alóli felmentés szabályait.”

(16) A Hhtv. a következő 57/A. §-sal egészül ki:

57/A. § E törvény az 56. § (1) bekezdésének l) pontjában adott felhatalmazás alapján kiadott rendelettel együtt az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló, 2007. június 11-i 708/2007/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”

Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló
1997. évi CXIV. törvény módosítása

7. § (1) Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

5. § (1) A Kormány az agrárgazdaság és az agrár-vidékfejlesztés működésének elősegítésére a miniszter útján alakítja ki a szakértői és szaktanácsadási tevékenység gyakorlásának feltételeit és gondoskodik a szakértői és szaktanácsadási rendszer működtetéséről.
(2) Ha jogszabály az agrárgazdasági és az agrár-vidékfejlesztési szakterületeken szakértő igénybevételét írja elő vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki rendelkezik a miniszter által rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. Aki az e bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a miniszter által rendeletben meghatározott szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(3) A legalább részben az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásból, vagy nemzetközi megállapodás alapján egyéb programból finanszírozott szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó szaktanácsadóként csak az a személy tevékenykedhet, aki büntetlen előéletű, és erre a miniszter rendeletében meghatározottak szerint engedélyt kapott. Az engedély iránti kérelem – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, értesítési címét, szakirányú végzettségét és a kérelmezett szaktanácsadói szakterületet, illetve részszakterületet, valamint a kérelmező szakmai gyakorlatát bemutató – miniszter által rendeletben meghatározott – összefoglalót.
(4) A miniszter által rendeletben meghatározott szerv a szakértői tevékenység folytatására jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről, valamint a (3) bekezdés szerinti szaktanácsadói engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást vezet, amely – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza az érintett természetes személy szakértő, szaktanácsadó természetes személyazonosító adatait, értesítési címét és – ha e célból rendelkezésre bocsátotta – egyéb elérhetőségét, valamint szakirányú végzettségét és szakértői, szaktanácsadói szakterületét, illetve részszakterületét. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői, szaktanácsadói tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(5) A törvény hatálya nem terjed ki a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény, valamint a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény szerinti szakértők névjegyzékének vezetésére, illetve ezen szakértők engedélyezésére.
(6) A szaktanácsadói tevékenység engedélyezésére, a szaktanácsadói nyilvántartás vezetésére, valamint az ezekhez kapcsolódó ellenőrzési feladatok végzésére a Kormány nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezetet is kijelölhet.
(7) A (6) bekezdés szerinti szerv hatósági eljárásában ügyintéző, illetve döntéshozó csak olyan személy lehet, aki a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerint köztisztviselőnek – nyilvántartás vezetése esetén ügykezelőnek – kinevezhető lenne. A döntéshozóra és az ügyintézőre a Ktv. összeférhetetlenségi szabályait kell alkalmazni.
(8) A (2) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatásával, illetve a (3) bekezdés szerinti szaktanácsadói tevékenység engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási eljárásban hozott döntés ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.”

(2) Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. §-a (2) bekezdésének a)–b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]

a) az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakértők szakterületeinek körét, a szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
b) az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szaktanácsadók szakterületeinek körét, a szaktanácsadói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának feltételeit és rendjét, a szaktanácsadók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szaktanácsadói tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,”

[rendeletben állapítsa meg.]

(3) Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény a következő 12. §-sal egészül ki:

12. § Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló
1997. évi CXLI. törvény módosítása

8. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 56. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A fellebbezés alapján hozott másodfokú határozat hatálya a megtámadott bejegyzésen alapuló további bejegyzésre is kiterjed.
(6) A másodfokú ingatlanügyi hatóság által elsőfokon hozott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.”

(2) Az Inytv. 60. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bírósági eljárásra – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a Pp. XX. fejezetének szabályai az irányadók. A bíróság az ingatlanügyi hatóság határozatát megváltoztathatja.
(2) Az ingatlanügyi hatóság döntésének bírósági felülvizsgálata során hozott határozat hatálya a megtámadott bejegyzésen alapuló további bejegyzésre is kiterjed.”

(3) Az Inytv. 64. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1)–(3) bekezdés alapján történő feljegyzésről, illetve törlésről szóló ingatlanügyi hatósági határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.”

(4) Az Inytv. 75. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 75. § (1) bekezdésében meghatározott kérelem és a hozzáférési jogosultság felfüggesztése, illetve visszavonása tárgyában hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek és felügyeleti jogkör gyakorlásának.”

(5) Az Inytv. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

86. § A rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos változás vezetésére irányuló eljárás engedélyezése tárgyában az ügyfél kérelmére az ingatlanügyi hatóság végzéssel dönt. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek és felügyeleti jogkör gyakorlásának.”

(6) Az Inytv. 90. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg az ingatlan-nyilvántartás tartalmára, részeire, módjára, az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére, tények feljegyzésére és az ingatlan adataiban bekövetkezett változások vezetésére, a jogorvoslatokra és a különleges eljárásokra, valamint az ingatlan-nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat.”

(7) Az Inytv. 90. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az ingatlan-nyilvántartásból történő adatszolgáltatáshoz, illetve a tulajdonilap-másolatok szolgáltatásához kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjak mértékét és megfizetésük módját.”

A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi
és a mezei őrszolgálatról szóló
1997. évi CLIX. törvény módosítása

9. § (1) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 19. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önkormányzati mezei őrszolgálat megalakítási, fenntartási és működési költségeit a földhasználó, ha ez ismeretlen, a tulajdonos által kifizetett mezőőri járulékból és a központi költségvetés által biztosított hozzájárulásból kell fedezni. A mezőőri járulék mértékét és megfizetésének módját a települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről szóló helyi önkormányzati rendeletében szabályozza.
(2) A megalakítási, fenntartási és működési költségek felét, de legfeljebb a külön jogszabályban meghatározott összeget a központi költségvetés biztosítja hozzájárulásként az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezetéből.”

(2) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 30. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel együttes rendeletben állapítsa meg az önkormányzati mezei őrszolgálat megalakításához, fenntartásához és működéséhez nyújtandó állami hozzájárulás igénybevételének rendjét és feltételeit, valamint a hozzájárulás legmagasabb mértékét.”

A géntechnológiai tevékenységről szóló
1998. évi XXVII. törvény módosítása

10. § (1) A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény (a továbbiakban: Gtv.) 2. §-ának o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

o) környezeti kockázat értékelés: az emberi egészségre ható és természeti környezeti – közvetlen vagy közvetett, azonnali vagy később várhatóan bekövetkező – kockázatok külön jogszabályban foglaltak szerint elvégzett értékelése, amely a géntechnológiával módosított szervezetek zárt rendszerű felhasználása, kibocsátása vagy forgalomba hozatala miatt indokolt;”

(2) A Gtv. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A II. és III. fejezetben foglalt hatósági eljárásban hozott döntés ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.”

(3) A Gtv. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Természetes szervezet géntechnológiával való módosítására, illetve a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek zárt rendszerben való felhasználására vonatkozó engedély iránti kérelemről – amennyiben jogszabály vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus rövidebb határidőt nem állapít meg – annak megérkezésétől számított kilencven napon belül a géntechnológiai hatóság határozatot hoz. Az eljárási határidő az ellenőrző kísérletek és vizsgálatok elvégzésének idejével meghosszabbodik, de nem lehet több, mint a vizsgálatok befejezése utáni harmincadik nap.”

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló
1998. évi XXVIII. törvény módosítása

11. § (1) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 20. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az állatvédelmi hatóság a (2) bekezdésben, a természetvédelmi hatóság a (3) bekezdésben leírt veszélyes állat vonatkozásában nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az állat tulajdonosának és tartójának nevét, címét, valamint az állat azonosítását szolgáló adatokat és az állat tartási helyének adatait.”

(2) Az Átv. a következő 24/F. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:


„Az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes állatok tartásának tilalma

24/F. § Az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes, külön jogszabályban meghatározott állatok kedvtelésből való tartása, szaporítása és forgalomba hozatala tilos. A tilalom megszegésével tartott állatot az állatvédelmi hatóság elkobozza, majd gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az elhelyezés eredménytelensége esetén az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.”
45/B. § (1) Ha az állattartó az e törvényben, illetve a külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket nem vagy nem megfelelően teljesíti és ez által az állat egészségét súlyosan veszélyezteti, az állatvédelmi hatóság az állat tulajdonosának költségére elrendelheti – a feltételek biztosításáig – az állat megfelelő helyre való szállítását és a várható tartási költségek tulajdonos általi megelőlegezését.
(2) Ha az állattartó az állatvédelmi hatóság által előírt időpontig gondoskodik a jogszabályszerű állattartási feltételek biztosításáról, úgy az (1) bekezdés szerint elszállított állatot részére vissza kell szolgáltatni, ellenkező esetben az állatvédelmi hatóság az állatot elkobozza. Az állatvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Az állat a korábbi tulajdonosának, illetve korábbi tartási helyére nem adható ki. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az elhelyezés eredménytelensége esetén – hat hónap elteltével – az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.

45/C. § Az e törvény alapján elkobzott állat tulajdonjoga törvény eltérő rendelkezése hiányában az államra száll.”

(4) Az Ávtv. 48/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A települési – a főváros belterületén a fővárosi – önkormányzat kötelező feladata a település belterületén a kóbor állatok befogása. Az így befogott kóbor állat – amennyiben a befogástól számított 15 napon belül a kóbor állat tulajdonosa nem válik ismertté – az állam tulajdonába kerül. Az állatvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Az elhelyezés eredménytelensége esetén – a külön jogszabályban meghatározott időtartam elteltével – az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.
(4) Ha a kóbor állat tulajdonosa ismertté válik, a tulajdonos köteles az állatot visszavenni, valamint a befogásával és elhelyezésével kapcsolatos költségeket megtéríteni. Ha a tulajdonos az állatot nem veszi vissza, vagy az állat egészségét súlyosan veszélyeztető tartási körülmények miatt az állat a tulajdonos részére nem adható ki, az állatvédelmi hatóság – az addig felmerült költségek megtérítésére való kötelezés mellett – az állatot elkobozza, ezt követően gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az elhelyezés eredménytelensége esetén – a külön jogszabályban meghatározott időtartam elteltével – az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.”

(5) Az Ávtv. a következő 48/B. §-sal egészül ki:

48/B. § A 24/F. §-ban foglalt tartási tilalom nem vonatkozik a külön jogszabályban foglaltak szerint – az állatvédelmi hatóságnak – bejelentett emlősökre. A bejelentésben meg kell jelölni az állat tulajdonosának vagy az állat tartójának nevét, címét, valamint az állat azonosítását szolgáló adatokat és az állat tartási helyének adatait. A bejelentett adatokról az állatvédelmi hatóság nyilvántartást vezet.”

(6) Az Ávtv. 49. §-a (3) bekezdésének f)–g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

f) a kedvtelésből tartott állatok kereskedése létesítésének és működtetésének engedélyezésére, működésére, valamint a kedvtelésből tartott állatok kereskedése működésének ellenőrzésére, továbbá a kedvtelésből tartott állatok tartására, forgalmazására és tulajdonjogának nem kereskedelmi célú átruházására vonatkozó részletes szabályokat,
g) a település belterületén a kóbor állatok befogásával, tulajdonjogának átruházásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásának részletes szabályait”

[rendeletben állapítsa meg.]

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény módosítása

12. § (1) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 2. §-a (3) bekezdésének q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kamara az (1)–(2) bekezdésekben foglaltak megvalósítása érdekében a következő feladatokat látja el:]

q) a növényvédelmi szakértői tevékenységet folytatókról – azok személyes adatait is tartalmazó – nyilvántartást vezet, és névjegyzéküket évente közzéteszi.”

(2) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 2. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdés c) és q) pontja szerinti nyilvántartás tartalmazza
a) természetes személy esetén a nevet, születési nevet, születési helyet, születési időt, anyja nevét, állampolgárságot, lakhelyet, telephelyet, elérhetőséget (telefonszám, faxszám, e-mail cím, levelezési cím);
b) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetén a cégnevet, adószámot, székhelyet, telephelyet, elérhetőséget (telefonszám, faxszám, e-mail cím, levelezési cím).
(5) A (3) bekezdés c) és p) pontja szerinti hatósági eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az eljárást első fokon a területi szervezet folytatja le. A területi szervezet döntése ellen fellebbezésnek van helye, melynek az elbírálására az országos szervezet jogosult.
(6) Az (5) bekezdés szerinti eljárásban ügyintéző, illetve döntéshozó csak olyan személy lehet, aki a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerint köztisztviselőnek – nyilvántartás vezetése esetén ügykezelőnek – kinevezhető lenne. A döntéshozóra és az ügyintézőre a Ktv. összeférhetetlenségi szabályait kell alkalmazni.”

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása

13. § A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 23. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A növénytermesztési hatóság közigazgatási eljárásban országos illetékességgel hozott döntése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.”

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosítása

14. § (1) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

9. § Európai szőlőfajta saját gyökerű szaporítóanyagával való telepítés és pótlás kizárólag filoxérának ellenálló homoktalajra engedélyezhető. A talaj e tulajdonságát laboratóriumi vizsgálattal kell igazolni.”

(2) A Btv. 40. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv:]

a) vezeti az újratelepítési jogok nyilvántartását,”

(3) A Btv. 40. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A borászati hatóság közigazgatási eljárásban országos illetékességgel hozott döntése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.”

(4) A Btv. az „Az ültetvények ellenőrzése” alcím alatt a következő 43/D. §-sal egészül ki:

43/D. § (1) A 43–43/C. §-ban foglaltak nem vonatkoznak a borpiac közös szervezéséről szóló 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében, illetve a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelet 90. cikkében meghatározott telepítési tilalom megszegésével végzett telepítésekre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott telepítési tilalom megszegésével végzett telepítések esetében a borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2008. június 27-i 555/2008/EK bizottsági rendelet 55. cikk (1) bekezdés alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv bírságot szab ki.
(3) A bírság összege hektáronként az alábbi euróösszegeknek megfelelő forintösszegekből tevődik össze:
a) 12 000 euró, valamint
b) a telepítés és a bírság kiszabásának időpontja között eltelt évek száma százszorosának megfelelő euró.
(4) A kivágás tényét annak megtörténtét követő harminc napon belül be kell jelenteni a növénytermesztési hatósághoz. A növénytermesztési hatóság a bejelentést ellenőrzi, és annak eredményéről értesíti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet.
(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv (4) bekezdés szerinti értesítéséig a bírságot az arról szóló határozat kézhezvételének napját követő minden 12. hónapban ki kell szabni.
(6) A bírság összegének meghatározásakor a forintra történő átszámítást a határozathozatal hónapjának első napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett forint/euró átváltási árfolyam alapján kell elvégezni. A kiszabott bírság hetven százaléka a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv – ellenőrzésekhez kapcsolódó dologi kiadásainak fedezetére felhasználandó – bevétele, harminc százaléka a központi költségvetést illeti meg. A bírság adók módjára behajtandó köztartozás.”

A termőföld védelméről szóló
2007. évi CXXIX. törvény módosítása

15. § (1) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 12. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A kérelemhez mellékelni kell:]

c) a talajvédelmi tervet, amennyiben a kérelemben – az (1) bekezdés c) pontja szerint – megjelölt cél az 50. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltak megvalósítására irányul.”

(2) A Tfvt. 13. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ingatlanügyi hatóság a végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló jogerős határozatát tájékoztatás céljából közli az illetékes települési – a fővárosban a kerületi – önkormányzattal (a továbbiakban: önkormányzat).”

(3) A Tfvt. 17. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállításának elrendeléséről, illetve a más célú hasznosítás folytatásához való hozzájárulásról szóló határozatát tájékoztatás céljából közli az önkormányzattal.”

(4) A Tfvt. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

50. § (1) A talajvédelmi hatóság a külön jogszabályokban meghatározott engedélyezési eljárások során az e törvényben foglalt talajvédelmi előírásokat érvényesíti.
(2) A talajvédelmi hatóság eljárásához az alábbi esetekben a külön jogszabály szerinti talajvédelmi terv szükséges:
a) a humuszos termőréteg mentéséhez az 1000 m2-nél nagyobb területnagyságú termőföld talajszintjének végleges megváltoztatásával járó beruházásnak nem minősülő tevékenységhez,
b) humuszos termőréteg mentéséhez termőföldön történő, 400 m2-t meghaladó területigényű beruházás megvalósításához,
c) az ültetvénytelepítéshez,
d) a mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő rekultivációhoz, újrahasznosításhoz,
e) öntözéshez,
f) mezőgazdasági területek vízrendezéséhez,
g) erózió elleni műszaki talajvédelem megvalósításához.”

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

16. § (1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) a következő 8/A. §-sal egészül ki:

8/A. § (1) Vadon termett gombát étkezési céllal forgalomba hozni vagy feldolgozni csak az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerinti gombaszakellenőri minősítést követően lehet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti gombaszakellenőri tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenység keretében az a személy végezheti, aki rendelkezik az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(3) Aki az (1) bekezdés szerinti gombaszakellenőri tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.”

(2) Az Éltv. a következő 10/A. §-sal egészül ki:

10/A. § Az ökológiai termelésre utaló kifejezéssel csak olyan élelmiszer vagy takarmány hozható forgalomba, amely rendelkezik a termelési módszereknek az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Öko EK rendelet) szerinti tanúsítvánnyal, és megfelel az e törvényben, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott feltételeknek.”

(3) Az Éltv. 27. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 10/A. § szerinti tanúsítványt az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint – elismert tanúsító szervezet (a továbbiakban: tanúsító szervezet) adhatja ki.”

(4) Az Éltv. a következő 35/A. §-sal egészül ki:

35/A. § Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv elismeri a tanúsító szervezetet.”

(5) Az Éltv. 38. §-ának (1) bekezdése a következő r)–s) ponttal egészül ki:

[Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet]

r) a tanúsító szervezetekről;
s) a gombaszakellenőrökről.”

(6) Az Éltv. 39. §-ának (4) bekezdése a következő n)–o) ponttal egészül ki:

[Az élelmiszerlánc felügyelete során]

n) a tanúsító szervezet vonatkozásában a 27. § (5) bekezdése szerinti;
o) országos illetékességgel az a)–n) pontokban meghatározottaktól eltérő”

[eljárásban hozott döntés ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.]

(7) Az Éltv. 63. §-a (1) bekezdésének a) pontja a következő an)–ao) alponttal egészül ki:

[Élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki tevékenységével vagy mulasztásával]

an) a gyógynövénytermékek előállítására, illetve forgalomba hozatalára;
ao) a gombaszakellenőri tevékenység folytatására”

[vonatkozó, a 60–62. §-okban meghatározottaktól eltérő egyéb előírásokat megszegi.]

(8) Az Éltv. 63. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot kell kiszabni]

e) a tanúsító szervezettel szemben, ha az ökológiai termeléssel kapcsolatos tanúsító eljárása során az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa, e törvény vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezését megsérti.”

(9) Az Éltv. 76. §-a (2) bekezdésének 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg]

„33. a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai és integrált gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításának, előállításának, forgalomba hozatalának és jelölésének egyes szabályait, valamint a tanúsító szervezet elismerésére, működésére, felügyeletére, az elismerés felfüggesztésére, visszavonására vonatkozó szabályokat;”

(10) Az Éltv. 76. §-ának (2) bekezdése a következő 37–39. ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg]

„37. a gyógy- és fűszernövények gyűjtésére, termesztésére, feldolgozására, gyógynövénytermékek és fűszernövények előállítására, forgalomba hozatalára, valamint ezen tevékenységek ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat;
38. az étkezési célra kerülő vadon termett gombák gyűjtésére, feldolgozására, forgalomba hozatalára vonatkozó minőségi, élelmiszerbiztonsági és ellenőrzési szabályokat;
39. a gombaszakellenőri tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a gombaszakellenőri tevékenység bejelentésére és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a gombaszakellenőri tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.”

(11) Az Éltv. Melléklete a következő 30/A. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„30/A. gyógynövény termék: olyan vadon termett vagy termesztett – a Magyar Élelmiszerkönyvben gyógynövényként szereplő – növény vagy növény feldolgozásával előállított – külön jogszabály szerint gyógyszernek nem minősülő – előnyös élettani hatással rendelkező termék, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet várhatóan emberek fogyasztanak el;”

(12) Az Éltv. Mellékletének 53. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„53. ökológiai termelés: az Öko EK rendelet 2. cikkének a) pontjában meghatározott fogalom szerinti tevékenység;”

Záró rendelkezések

17. § (1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2009. május 15-én lép hatályba. Az e törvénnyel megállapított rendelkezéseket a törvény hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A 4. § (20)–(25) bekezdése, a 6. § (9)–(10) bekezdése, a 14. § (4) bekezdése, valamint a 16. § (7)–(8) bekezdése e törvény kihirdetését követő második hónap tizenötödik napján lép hatályba. Az 1. § (6)–(7) bekezdése 2009. október 1-jén lép hatályba. A 3. § (2) bekezdése 2009. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 3. § (1) bekezdése és a 14. § (2) bekezdése 2009. augusztus 1-jén lép hatályba. Az újratelepítési jogok nyilvántartásainak adatait a hegybírónak a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére ezen időpontig át kell adnia. Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy az újratelepítési jogok nyilvántartásaiban szereplő adatoknak a hegybírótól a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére történő átadása részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.2

(4) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 22. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

[A bíróság végrehajtási záradékkal látja el]

f) a károkozás helye szerint illetékes községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben meghatározott eljárásában hozott, a károsultnak és a kárért felelős személynek vadkár, vadászati kár vagy vadban okozott kár megtérítésére, valamint az általuk előlegezett eljárási költség viselésére vonatkozó egyezségét jóváhagyó határozatát.”

(5) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 6. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a (2)–(3) bekezdés megjelölése (3)–(4) bekezdésre változik:

„(2) Az 5. § (2) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott adatok – a lőfegyver műszaki érvényességének időtartama kivételével – a vadászjegy vagy a vadászati engedély visszavonására irányuló eljárás lefolytatása céljából a vadászati hatóság részére továbbíthatók.”

(6) A Btv. 43/C. §-a (3) bekezdése második mondatának a „kapcsolódó kiadásainak fedezetére” szövegrész helyébe a „kapcsolódó dologi kiadásainak fedezetére” szövegrész lép.

(7) Az Éltv.

a) 42. §-a (4) bekezdésének a „két országos napilapban, és a közszolgálati televízióban és rádióban” szövegrésze helyébe az „a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, honlapján, valamint a nemzeti hírügynökségen keresztül” szövegrész lép;

b) 56. §-a (1) bekezdésének a „meghatározott jogszabálysértés” szövegrésze helyébe „ , valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés” szövegrész lép;

c) 71. §-a (4) bekezdése a) pontjának az „az engedély visszavonása esetén” szövegrésze helyébe az „az engedély visszavonása, továbbá az ökológiai termelésre vonatkozó jogszabályi előírások megsértése esetén” szövegrész lép.

(8) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

c) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 17. §-a (4) bekezdésének „ , az engedélyezéshez a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges” szövegrésze;

l) a Hhtv. 56. §-a (1) bekezdése bevezető rendelkezésének „a törvény végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat” szövegrésze.

(9) Ez a törvény 2012. január 1-jén hatályát veszti.

(10) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadonélő madarak védelméről;

b) a Tanács 90/219/EGK irányelve (1990. április 23.) a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerben történő felhasználásáról;

c) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről;

d) az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról.

(11) E törvény

a) a Tanács 834/2007/EK rendelete (2007. június 28.) a termelési módszereknek az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről;

b) a Tanács 479/2008/EK rendelete (2008. április 29.) a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;

c) a Tanács 708/2007/EK rendelete (2007. június 11.) az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról (a Hhtv. végrehajtására a Hhtv. 56. § (1) bekezdés l) pontjaként e törvény 7. § (14) bekezdésével beiktatott felhatalmazás alapján megalkotandó miniszteri rendelettel együtt)

végrehajtásához szükséges egyes rendelkezéseket állapítja meg.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2009. április 20-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2009. május 8. A törvény – a 17. §-ának (9) bekezdése alapján – hatályát vesztette 2012. január 1. napján.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére