Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

2009. évi CL. törvény

2009. évi CL. törvény

az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról1

2011.01.03.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. §2

Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosítása

2. §3

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

3–6. §4

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

7–9. §5

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

10–18. §6

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

19–62. §7

A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása

63. §8

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása

64. §9

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

65–91. §10

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

92–111. §11

Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről szóló 2004. évi XXXV. törvény módosítása

112. §12

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2007. évi CXXXVI. törvény módosítása

113. §13

A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

114–143. §14

A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény módosítása

144–145. §15

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

146–161. §16

A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása

162–168. §17

Hatályba léptető rendelkezések

169. § (1)–(11)18

(12)19

Átmeneti rendelkezések

170. § (1) A Cstv. – e törvény 2–4. §-ával módosított – 11. §-a (3) és (4) bekezdésének, 12. §-a (3) bekezdésének és 44. §-a (1) bekezdésének rendelkezéseit a hatálybalépését követően kezdeményezett csődeljárásokban, illetve felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A Hpt. 101. §-ának – e törvénnyel megállapított – (10) és (11) bekezdését a hatálybalépést követően indult kártalanítási eljárásokban kell alkalmazni.

(3) A Hpt. – e törvénnyel kiegészített – 199. §-ában foglaltakat a pénzügyi intézmény által 2009. december 31-ét követően megkötött hitel- és kölcsönszerződések esetén kell alkalmazni.

(4) A Hpt. 210. §-ának – e törvénnyel módosított rendelkezéseit – az (5)–(7) bekezdésben meghatározott kivétellel – a 2009. évi XIII. törvény hatálya alá tartozó szerződésekre kell alkalmazni.

(5) Állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön esetén az ügyfél tájékoztatására vonatkozó rendelkezést, a Hpt. 210. § – e törvénnyel módosított – (8) bekezdését az e törvény hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekre is alkalmazni kell.

(6) A Hpt. 210. § – e törvénnyel megállapított – (10) bekezdésében a kölcsönszerződés tartalmára vonatkozó előírást a törvény hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

(7) A Hpt. 210. §-ának – e törvénnyel megállapított – (14) bekezdését az e törvény hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekre is alkalmazni kell.

(8) A tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait, hogy megfeleljen a Tpt. e törvénnyel módosított rendelkezéseinek.

(9) A Bit. 217. §, 220. § és 223. §-ának – e törvénnyel módosított – rendelkezéseit e törvény 169. §-ának (1) bekezdése szerinti hatálybalépését követően megindult vagyonelszámolási eljárásra kell alkalmazni.

(10) Független közvetítőként történő működésre jogosító engedély nélkül pénzügyi szolgáltatás közvetítése kiemelt közvetítői tevékenységként, illetve ügynöki tevékenységként több pénzügyi intézmény egymással versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában, valamint alkuszként 2010. szeptember 30-ig végezhető.

(11) A Hpt. – e törvénnyel beiktatott – 13/E. §-ában és 219/D. §-ában foglalt követelményeknek – a (12) és (13) bekezdésekben meghatározott eltéréssel – 2011. január 1-től kell megfelelni.

(12)–(13)20

(14) A Bit. – e törvénnyel megállapított – 96. §-a (8) bekezdésének rendelkezéseit e törvény 169. §-ának (7) bekezdése szerinti hatálybalépést követően kötött szerződésekre, illetve a hatálybalépéskor fennálló határozatlan tartamú szerződések esetén a hatálybalépést követően kezdődő biztosítási időszak első napjától kell alkalmazni. A biztosító köteles erről a szerződő felet – a változások hatálybalépése előtt – értesíteni.

(15) A Hpt. – e törvénnyel megállapított – 188. § (3) bekezdésében meghatározott közzétételi kötelezettségnek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2010. október 1-től köteles megfelelni.

(16)21

(17) Ha a fogyasztóval 2010. január 1-jét megelőzően kötött kölcsönszerződésben a pénzügyi intézmény által biztosítéki céllal kikötött vételi jog alapján 2010. március 1-jét követően megszerzett, a kötelezett által lakott lakóingatlan szerződés szerinti vételára alacsonyabb a vételi jog gyakorlását megelőző hat hónapon belül készült szakértői értékbecslés szerinti beköltözhető forgalmi érték hetven százalékának megfelelő összegnél (minimum ár), a vételi jog jogosultja a vételáron felül – a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint – köteles a vételár és a minimum ár különbözetének a kötelezett javára történő megtérítésére, illetve ezen összegnek a (18) bekezdés szerinti elszámolás körében a kötelezett javára történő figyelembevételére.

(18) A (17) bekezdés szerinti vételi jog jogosultja a követelése, annak járulékai és a (17) bekezdés szerint általa térítendő pénzösszeg közötti különbözet összegével a kötelezettel elszámolni köteles.

(19) A (17) és (18) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a pénzügyi intézmény

a) a biztosítéki céllal kikötött vételi jog gyakorlását másnak átengedi,

b) a biztosítéki céllal kikötött vételi joggal biztosított követelést másra átruházza (engedményezi).

Jogharmonizációs záradék

171. §22

1. melléklet a 2009. évi CL. törvényhez


1. A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 9.1. pontjának m) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak]
„m) a pénzforgalmi szolgáltatók és közvetítői vagy fióktelepeik közötti sajátszámlás fizetési művelet,”

2. A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 10.2. pontja a következő e) ponttal egészül ki:
[Pénzkölcsönnyújtás]
„e) anyavállalatnak leányvállalatokkal, illetőleg ez utóbbiak egymás közötti, a likviditás biztosítása érdekében közösen végrehajtott pénzügyi művelete (csoportfinanszírozás).”

3. A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. Pénzügyi szolgáltatás közvetítése:
12.1. Kiemelt közvetítői tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára, pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ideértve a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára történő kötelezettségvállalást vagy a szerződés megkötését is;
12.2. Ügynöki tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amelynek során a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak, szerződést nem kötnek;
12.3. Pénzforgalmi közvetítői tevékenység: pénzforgalmi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, a pénzforgalmi intézmény nevében, javára és kockázatára, pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának, szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ideértve a pénzforgalmi intézmény nevében, javára és kockázatára történő pénzforgalmi szolgáltatási szerződés megkötését is;
12.4. Alkuszi tevékenység: pénzügyi szolgáltatást igénybe venni szándékozó ügyféllel kötött megbízási szerződés alapján és nevében pénzügyi intézménnyel történő pénzügyi szolgáltatási szerződés kiválasztására, megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amely nem terjed ki az ügyfél nevében, javára történő kockázatvállalásra.”

4. A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezet 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. Közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozó.”
„19. Versengő szolgáltatások:
a) ingatlanon alapított jelzálogjog (ideértve az önálló zálogjogot is) fedezete mellett öt évet elérő vagy azt meghaladó legrövidebb futamidőre kínált hitel és pénzkölcsön, valamint az ingatlan pénzügyi lízing,
b) ingatlanon alapított jelzálogjog (ideértve az önálló zálogjogot is) fedezete mellett öt évet meg nem haladó leghosszabb futamidőre kínált hitel és pénzkölcsön, valamint pénzügyi lízing, továbbá valamennyi, ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete nélkül kínált hitel és pénzkölcsön, ideértve a fizetési számlához (bankszámlához) kapcsolódó hitelkeretet és a hitelkártyát is, vagy
c) betét és fizetési számla (bankszámla).”

6. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezetének 25. pontja a következő g) alponttal egészül ki:
[Vezető állású személy:]
„g) független közvetítő esetén a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének irányítását végző személy, valamint valamennyi helyettese.”
„35. Közvetítői díj: minden olyan pénzben vagy természetben jutatott térítés, amelyet a közvetítő akár az ügyféltől, akár a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személytől az ügyfél és a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy között létrejött pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodás érvényes létrejöttéért és meghatározott esetekben annak teljesítéséért, illetve meghatározott időtartamig történő fennállásáért kap.”
„36. Csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik.”
„53. Referencia-kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a hitelezőnek nincs ráhatása,
54. Tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését.”

10. A Hpt. 2. számú melléklete IV. fejezetének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. Kártalanításra jogosult személy: a betétes. Kivételt képeznek azok a betétek, amelyek szerződéses feltételei ettől eltérő megállapodást tartalmaznak. Nem minősül kártalanításra jogosult személynek – a rendelkezési jogosultságának keletkezési időpontjától függetlenül – az a személy, aki a betét tulajdonosának rendelkezése alapján rendelkezik a betét fölött a betét befagyása pillanatában, de egyébként sem tulajdonosa, sem kedvezményezettje a betétnek.”

2. melléklet a 2009. évi CL. törvényhez

„23. A befektetési alap kezelési szabályzata hatálybalépésének időpontja.”

2. A Tpt. 18. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. A rövidített tájékoztató egy rövid és közérthető tájékoztató, amely a befektetési döntés meghozatalához szükséges lényeges, naprakész információkat tartalmazza.”

3. A Tpt. 18. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A rövidített tájékoztatónak egyértelmű módon tartalmaznia kell a következőket:
1. A befektetési alap célja, a befektetési politika által kitűzött befektetési cél bemutatása,
2. Az alapkezelő megnevezése, bemutatása,
3. A forgalmazó megnevezése, bemutatása,
4. A letétkezelő megnevezése, bemutatása,
5. A befektetés alapkezelő által javasolt legrövidebb befektetési időtartama,
6. A befektető által adott megbízás felvétele és az elszámolás értéknapja közti időköz bemutatása,
7. Az alap befektetési politikájával kapcsolatos kockázatok bemutatása,
8. A befektetőt terhelő közvetlen és közvetett költségek, valamint ezek változtatási lehetőségének bemutatása,
9. A befektetők érdekvédelme: garanciák és biztonsági elemek,
10. Az alap múltbeli hozama,
11. Az alap által nyilvánosságra hozott információk közzétételi helye,
12. A befektetési politikának az alapkezelő által egyoldalúan módosítható elemeit.”

3. melléklet a 2009. évi CL. törvényhez


A Bit. 5. számú melléklete 2. pontjának A) f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[2. A biztosítók, illetve a független biztosításközvetítők által, az általuk foglalkoztatott biztosításközvetítőkről vezetett nyilvántartás a következőket tartalmazza (a biztosításközvetítő adataiban, a közvetítői jogviszony tartama alatt bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával:
A) A biztosításközvetítést végző természetes személyek nyilvántartása]
„f) a biztosítóval vagy a független biztosításközvetítővel
fa) fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése,
fb) fennálló jogviszony keretében a biztosítónak vagy a független biztosításközvetítőnek végzett tevékenység részletes meghatározása,
fc) fennállott jogviszony esetleges korlátozása, a jogviszony megszüntetésének oka, körülményei,”

4. melléklet a 2009. évi CL. törvényhez


1. A Bit. 8. számú melléklete A) pontjának 7. és 8. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. a1 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 57 500 000 eurót meg nem haladó része;
8. a2 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 57 500 000 eurót meghaladó része;”

2. A Bit. 8. számú melléklete A) pontjának 28. és 29. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. b1 a 30. pont szerinti b-vel jelölt összeg 40 300 000 eurót meg nem haladó része;
29. b2 a 30. pont szerinti b-vel jelölt összeg 40 300 000 eurót meghaladó része;”

3. A Bit. 8. számú melléklete C) pontjának 7. és 8. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. a1 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 57 500 000 eurót meg nem haladó része;
8. a2 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 57 500 000 eurót meghaladó része;”

4. A Bit. 8. számú melléklete C) pontjának 20. és 21. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. b1 a 22. pont szerinti b-vel jelölt összeg 40 300 000 eurót meg nem haladó része;
21. b2 a 22. pont szerinti b-vel jelölt összeg 40 300 000 eurót meghaladó része;”
1

A törvényt az Országgyűlés a 2009. december 14-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2009. december 23. A törvényt a 2012: LXXVI. törvény 6. § (2) bekezdés 184. pontja hatályon kívül helyezte 2012. június 27. napjával, alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező törvény 1. §-át.

2

Az 1. §-t a 169. § (12) bekezdése hatályon kívül helyezte.

3

A 2. §-t a 169. § (12) bekezdése hatályon kívül helyezte.

4

A 3–6. §-t a 169. § (12) bekezdése hatályon kívül helyezte.

5

A 7–9. §-t a 169. § (12) bekezdése hatályon kívül helyezte.

6

A 10–18. §-t a 169. § (12) bekezdése hatályon kívül helyezte.

7

A 19–62. §-t a 169. § (12) bekezdése hatályon kívül helyezte.

8

A 63. §-t a 169. § (12) bekezdése hatályon kívül helyezte.

9

A 64. §-t a 169. § (12) bekezdése hatályon kívül helyezte.

10

A 65–91. §-t a 169. § (12) bekezdése hatályon kívül helyezte.

11

A 92–111. §-t a 169. § (12) bekezdése hatályon kívül helyezte.

12

A 112. §-t a 169. § (12) bekezdése hatályon kívül helyezte.

13

A 113. §-t a 169. § (12) bekezdése hatályon kívül helyezte.

14

A 114–143. §-t a 169. § (12) bekezdése hatályon kívül helyezte.

15

A 144–145. §-t a 169. § (12) bekezdése hatályon kívül helyezte.

16

A 146–161. §-t a 169. § (12) bekezdése hatályon kívül helyezte.

17

A 162–168. §-t a 169. § (12) bekezdése hatályon kívül helyezte.

18

A 169. § (1)–(11) bekezdését a (12) bekezdés hatályon kívül helyezte.

19

A 169. § (12) bekezdése ugyanezen bekezdés alapján hatályát vesztette.

20

A 170. § (12)–(13) bekezdését a 2010: CLIX. törvény 167. § (1) bekezdés h) pontja hatályon kívül helyezte.

21

A 170. § (16) bekezdését a 2010: CLIX. törvény 167. § (1) bekezdés h) pontja hatályon kívül helyezte.

22

A 171. §-t a 169. § (12) bekezdése hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére