347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről1
A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint
a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 22. §-ának c) pontjában,
a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (7) bekezdés b) pontjában,
a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-ának (11) bekezdésében és 18. § (2) bekezdésében,
a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85/A. §-ban,
a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. § (1) bekezdés i) pontjában,
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában
foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
A VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER ÁLTAL IRÁNYÍTOTT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK2
Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség
1. § (1) Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTVF)
a)3 a vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt működő központi hivatal;
b)4 önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv;
c) székhelye Budapest;
d) illetékessége az ország egész területére kiterjed.
(2) Az OKTVF-t főigazgató vezeti.
2. § A miniszter irányítási jogkörében az OKTVF főigazgatójának javaslata alapján kinevezi és felmenti az OKTVF gazdasági vezetőjét.
3. § Az OKTVF munkavállalói felett – a gazdasági vezető esetén a kinevezés és felmentés kivételével – a munkáltató jogkört a főigazgató gyakorolja.
3/A. §5
Nemzeti Környezetügyi Intézet6
4. §7 (1) A Nemzeti Környezetügyi Intézet (a továbbiakban: NeKI) a miniszter által irányított, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. Székhelye: Budapest.
(2) A NeKI önálló jogi személyiséggel nem rendelkező központi szervből és kirendeltségekből áll. A NeKI főigazgatója közvetlenül vezeti a központi szervet. A kirendeltségek a NeKI területi szervei.
(3) A NeKI, illetve központi szervének működési területe az ország egész területére kiterjed. A kirendeltségek működési területeit az 1/a. számú melléklet tartalmazza.
(4) A NeKI főigazgatója az (5) bekezdésben foglalt kivétellel gyakorolja a munkáltatói jogokat a NeKI foglalkoztatottjai felett.
(5) A miniszter irányítási jogkörében a NeKI főigazgatójának javaslatára megbízza és felmenti a NeKI gazdasági vezetőjét.
4/A. §8
4/B. §9
Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség
5. § (1) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség)
a)10 az OKTVF – alárendeltségben működő – területi szerve,
b)11 önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
(2) A felügyelőség elnevezését, székhelyét és illetékességi területét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(3)12 A felügyelőség igazgatóját a miniszter nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat felette az OKTVF főigazgatója gyakorolja. A felügyelőséget az igazgató vezeti, aki a (4) bekezdésben foglalt kivétellel gyakorolja a munkáltatói jogokat a felügyelőség alkalmazottai felett.
(4) A miniszter irányítási jogkörében a felügyelőség igazgatójának javaslatára kinevezi és felmenti a felügyelőség gazdasági vezetőjét.
(5)13 Ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik a felügyelőség által első fokon hozott döntés esetében másodfokon az OKTVF jár el.
(6) Az 1. számú melléklet II. pontja szerinti felügyelőség székhelyén kívüli kirendeltsége útján is elláthatja az e rendelet 35. §-ában meghatározott igazgatási feladatokat.
5/A. §14
Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság
6. §15
Nemzeti park igazgatóság
7. § (1)16 A nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszere a miniszter irányítása alatt álló központi hivatal, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. A nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszerének területi szervei a nemzeti park igazgatóságok (a továbbiakban: NPI).
(2) Az NPI elnevezését, székhelyét és működési területét a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
(3) Az NPI-t az igazgató vezeti, aki a (4) bekezdésben foglalt kivétellel gyakorolja a munkáltatói jogokat az NPI alkalmazottai felett.
(4) A miniszter irányítási jogkörében az NPI igazgatójának javaslatára kinevezi és felmenti az NPI gazdasági vezetőjét.
7/A. §17 (1)18 Az NPI természetvédelmi szabálysértések ellenőrzésére, továbbá a természetvédelmi őrszolgálat működtetésére közhatalmi jogkörrel rendelkezik.
(2)19 A Kormány az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 9. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feladat ellátására természetvédelmi hatóságként az NPI-t jelöli ki.
A BELÜGYMINISZTER ÁLTAL IRÁNYÍTOTT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK20
Országos Vízügyi Főigazgatóság21
7/B. §22 (1) Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF) a belügyminiszter által irányított, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. Székhelye: Budapest.
(2) Az OVF-et főigazgató vezeti, aki – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – gyakorolja a munkáltatói jogokat az OVF foglalkoztatottjai felett.
(3) A belügyminiszter irányítási jogkörében az OVF főigazgatójának javaslatára megbízza és felmenti az OVF gazdasági vezetőjét.
(4) Az OVF működése az ország egész területére kiterjed.
Vízügyi igazgatóság23
7/C. §24 (1) A vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) a belügyminiszter irányítása alatt álló, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
(2) Az igazgatóság elnevezését, székhelyét és működési területét a 2. számú melléklet tartalmazza.
(3) Az igazgatóságot az igazgató vezeti, aki a (4) bekezdésben foglalt kivétellel gyakorolja a munkáltatói jogokat az igazgatóság alkalmazottai felett.
(4) A belügyminiszter irányítási jogkörében az igazgatóság igazgatójának javaslatára megbízza és felmenti az igazgatóság gazdasági vezetőjét.
HATÓSÁGOK KIJELÖLÉSE
Környezetvédelmi hatóságok kijelölése
8. § (1)25 A Kormány törvényben meghatározott hatásköreiben környezetvédelmi hatóságként
a) a minisztert,
b) az OKTVF-et,
c) a felügyelőséget,
d) az Országos Meteorológiai Szolgálatot (a továbbiakban: OMSZ),
e) a főpolgármestert,
f) a polgármestert,
g) a fővárosi főjegyzőt,
h) a települési önkormányzat jegyzőjét,
i) a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét [az e)–i) pont szerintiek a továbbiakban együtt: önkormányzati környezetvédelmi hatóság]
jelöli ki.
(2) Környezetvédelmi hatóságként – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a felügyelőség jár el.
9. § (1)26 Az OKTVF jár el a Magyarország gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény
a) 5. § (3) bekezdésében, 6. § (1) és (3)–(4) bekezdésében, 9. § (2)–(3) bekezdésében, 10. §-ában, 12. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként, továbbá
b)27 9. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságnak az országos illetékességű szerveként a gyorsforgalmi utak építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 67. § (1)–(2) bekezdésében, 71. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 71. § (3) bekezdésben, valamint 72. §-ában foglalt környezetvédelmi hatóságként azzal, hogy a Kvt. 72. §-ában foglalt környezetvédelmi hatóságként az OKTVF csak a környezetvédelmi engedély tekintetében járhat el.
(2)28 A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 20., 29., 68., 69., 78. valamint 81. §-ában foglalt esetekben környezetvédelmi hatóságként az OKTVF jár el.
(3)29 Az OKTVF jár el az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényben foglalt környezetvédelmi hatóságként, ideértve a légijármű-üzemeltető által benyújtott figyelemmel kísérési terv jóváhagyását.
(4)30 Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény
a) 4. §-a szerinti környezetvédelmi hatóságként az OMSZ,
b) 5. §-a és 13/A–13/E. §-a szerinti környezetvédelmi hatóságként az OKTVF,
c)31
9/A. §32 A Kormány
a)33 a Ht. 29. §-a szerinti közvetítő szervezetek tevékenysége és
b) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény szerinti együttes végrehajtás hitelesítői tevékenység
tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként az OKTVF-et jelöli ki.
10. §34 (1) A hulladékkezelő létesítmény telephelye szerinti felügyelőség jár el környezetvédelmi hatóságként, ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése több felügyelőség illetékességi területére terjed ki.
(2)35
(3)36 A hulladékkezelő létesítmény telephelye szerinti felügyelőség, az illetékes, ha a hulladékkezelés egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység.
(4) Az (1) – (3) bekezdésekben foglaltaktól eltérően az OKTVF jár el a Ht. 13. §-ában és 14. §-ában foglalt környezetvédelmi hatóságként, ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése, vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelem több felügyelőség illetékességi területére terjed ki.
(5) A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: VTT tv.) alapján a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló létesítmények engedélyezése során környezetvédelmi és vízügyi hatóságként a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség jár el.
11. §37 A települési önkormányzat jegyzője – a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző – jár el a Ht. 61. § (6) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként, kivéve, ha a hulladék tulajdonosa, vagy az, aki a hulladéktól jogellenesen megvált, vagy az ingatlantulajdonos az önkormányzat.
12. § (1) A Kvt. 66. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt környezetvédelmi hatóságként gyorsforgalmi út építése esetén az OKTVF, egyéb esetben a felügyelőség jár el.
(2) A Kvt. 66. § (2) bekezdésében, 82. § (1)–(2) bekezdésében, valamint 95/A. §-ában foglalt környezetvédelmi hatóságként
a) az OKTVF, valamint
b) a felügyelőség
jár el.
(3)38 A Kvt. 66. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt környezetvédelmi hatóságként
a) a felügyelőség, valamint
b) az önkormányzati környezetvédelmi hatóság
jár el.
(4)39 A Kvt. 91. § (2) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként
a) az OKTVF,
b) a felügyelőség, valamint
c) az önkormányzati környezetvédelmi hatóság
jár el.
(5)40 A Ht. 86. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként
a) ha a bírság jogalapja a Ht. 20. §-ában, 29. §-ában és 81. §-ában meghatározottak megsértése, az OKTVF,
b) a hulladékgazdálkodási bírság kiszabásának és megállapításának módjáról és mértékéről szóló kormányrendeletben foglalt esetekben a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző, valamint
c) az a) és b) pontba nem tartozó esetekben a felügyelőség
jár el.
(6)41 A Kormány a Kvt. 92. §-a szerinti környezetvédelmi hatóságként az OKTVF-et jelöli ki.
Természetvédelmi hatóságok kijelölése
13. § (1)42 A Kormány törvényben meghatározott hatásköreiben természetvédelmi hatóságként
a) a minisztert,
b) az OKTVF-t,
c) a felügyelőséget,
d) a fővárosi főjegyzőt,
e) a települési önkormányzat jegyzőjét
jelöli ki.
(2) Természetvédelmi hatóságként – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a felügyelőség jár el.
13/A. §43 A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 67. § (3) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként a miniszter jár el.
13/B. §44 A Tvt. 51. § (1) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként a 6. számú mellékletben kijelölt felügyelőségek járnak el az e mellékletben meghatározott illetékesség szerint.
13/C. §45 A Tvt. 83. §-ában foglalt természetvédelmi hatóságként az OKTVF jár el.
14. § (1) Fokozottan védett növényfaj esetén az OKTVF jár el a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 42. § (3) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként, a bekezdés c) és e)–h) pontjában meghatározott esetben.
(2)46 Az OKTVF jár el a Tvt. 13. § (2) és (4) bekezdésében, valamint a 42. § (4) bekezdésben foglalt természetvédelmi hatóságként.
(3)47 Fokozottan védett állatfaj esetén, ha a védett állatfajokra vonatkozó részletes szabályokat megállapító kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az OKTVF jár el a Tvt. 43. § (2) bekezdés a)–k) és m) pontjában foglalt természetvédelmi hatóságként.
(4) Az OKTVF jár el természetvédelmi hatóságként, ha a természetvédelmi hatósági engedély megszerzése iránti kérelem az ország egész területére kiterjedő tevékenységre irányul.
15. § (1) Helyi jelentőségű védett természeti terület esetén a jegyző, a fővárosban a főjegyző (a továbbiakban a kettő együtt: jegyző) jár el a Tvt. 26. § (1)–(2) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 33. § (4) bekezdésében, 35. § (1) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdésében, 37. § (1)–(4) bekezdésében, 38. § (1) és (3) bekezdésében, 72. § (5) bekezdésében, 78. § (1) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként.
(2) Országos jelentőségű védett természeti terület kivételével a jegyző jár el a Tvt. 77. §-ában foglalt természetvédelmi hatóságként.
(3) Országos jelentőségű védett fasor kivételével a jegyző jár el a Tvt. 42. § (5) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként.
16. § (1) A Tvt. 80. § (2) bekezdése szerinti természetvédelmi hatóságként
a) az OKTVF,
b) a felügyelőség, valamint
c) a jegyző
jár el.
(2) Az OKTVF természetvédelmi hatóságként akkor jár el, ha a bírság kiszabásának jogalapja
a) a Tvt. 80. § (1) bekezdés a) pontja esetén az OKTVF egyedi határozata előírásainak megsértése;
b) a Tvt. 80. § (1) bekezdés e) pontja esetén az OKTVF engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenység engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően végezése.
(3) A jegyző természetvédelmi hatóságként akkor jár el, ha a bírság kiszabásának jogalapja
a) a Tvt. 80. § (1) bekezdés a) pontja esetén a természet védelmét szolgáló önkormányzati rendelet, illetve a jegyző egyedi határozata előírásainak megsértése;
b) a Tvt. 80. § (1) bekezdés b) pontja esetén helyi jelentőségű védett természeti terület állapotának, minőségének jogellenesen veszélyeztetése, rongálása, károsítása;
c) a Tvt. 80. § (1) bekezdés c) pontja esetén a helyi jelentőségű védett természeti terület jogellenes megváltoztatása, átalakítása, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenység folytatása;
d) a Tvt. 80. § (1) bekezdés e) pontja esetén jegyző engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenység engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően végzése.
16/A. §48 (1) A természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek kereskedelmi célú begyűjtése tekintetében eljáró természetvédelmi hatóságként a Kormány a felügyelőséget jelöli ki.
(2) Amennyiben természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek kereskedelmi célú begyűjtésére vonatkozó tevékenység több hatóság illetékességi területéhez tartozik, az engedélyező hatóság az OKTVF.
Vízügyi hatóságok kijelölése
17. § (1) A Kormány törvényben meghatározott hatásköreiben vízügyi hatóságként a felügyelőséget jelöli ki.
(2)49 Vízügyi hatóságként – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – a felügyelőség jár el.
18. §50
IGAZGATÁSI SZERVEK KIJELÖLÉSE
Környezetvédelmi igazgatási szervek kijelölése
19. §51 (1) A Kormány törvényben meghatározott hatásköreiben környezetvédelmi igazgatási szervként
a) a felügyelőséget és
b) a NeKI-t
jelöli ki.
(2) Környezetvédelmi igazgatási szervként – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a felügyelőség jár el.
19/A. §52 A NeKI a környezetvédelmi igazgatási feladatokhoz kapcsolódóan vízügyi igazgatási feladatokat is ellát.
20. § A Kvt. 49. § (3) bekezdésében foglalt környezetvédelmi igazgatási szervként a rendelet 1. számú mellékletének III. pontjában meghatározott felügyelőség jár el, az 1. számú melléklet IV. pontja szerinti területen.
21. §53
Vízügyi igazgatási szervek kijelölése
22. §54 (1) A Kormány törvényben meghatározott hatásköreiben vízügyi igazgatási szervként
a)55 az OVF-t, valamint
b) az igazgatóságot
jelöli ki.
(2) Vízügyi igazgatási szervként – ha e rendelet másként nem rendelkezik – az igazgatóság jár el.
23. §56 A VTT tv. 4. §-ában foglalt vízügyi igazgatási szervként
a)57 árvízi tározók és a nagyvízi mederben történő beavatkozások tekintetében az OVF,
b) egyéb esetekben az igazgatóság
jár el.
A VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSÉÉRT FELELŐS SZERV KIJELÖLÉSE
24. § A Kormány törvényben meghatározott hatásköreiben a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervként az NPI-t jelöli ki.
24/A. §58 A Kormány természetvédelmi őrszolgálatként a Természetvédelmi Őrszolgálatot jelöli ki, amely az NPI szervezetén belül működik.
SZAKHATÓSÁGOK KIJELÖLÉSE
Környezetvédelmi szakhatóságok kijelölése
25. § A Kormány
a) az OKTVF-t, valamint
b) a felügyelőséget,
környezetvédelmi szakhatóságként jelöli ki.
26–27. §59
Természetvédelmi szakhatóságok kijelölése
28. §60 A Kormány
a) a minisztert,
b) az OKTVF-t,
c) a felügyelőséget,
d) a fővárosi főjegyzőt,
e) a települési önkormányzat jegyzőjét
természetvédelmi szakhatóságként jelöli ki.
28/A. §61 Ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik a 28. § szerinti hatóság a természet és a táj védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek való megfelelés elbírálására vonatkozó szakhatósági feladatkörében azt vizsgálja, hogy az engedélyeztetni kívánt tevékenység, építmény, létesítmény megfelel-e
a) a védett természeti értékek és területek megőrzése, fenntartása, fejlesztése, helyreállítása, kiemelt oltalmuk biztosítása,
b) a közösségi és a kiemelt közösségi jelentőségű fajok, továbbá élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, fejlesztése és helyreállítása, a Natura 2000 területek egységességének biztosítása, valamint
c) a természeti értékek és területek, a tájak és az egyedi tájértékek, valamint azok természeti rendszereinek, jellegzetességének, biológiai sokféleségének, természetes vagy természetközeli állapotának megőrzése, fenntartható használatának és helyreállításának elősegítése
nemzeti jogszabályokban és általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogszabályokban rögzített követelményeinek.
29. §62 A Kormány a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 4. § (1) bekezdésében, 21/B. § (5) bekezdés c) pontjában és (7)–(8) bekezdésében, valamint 22–25. §-ában foglalt eljárásokban – annak elbírálása kérdésében, hogy a géntechnológiai, illetve a géntechnológiával módosított növény termesztése iránti tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – a természetvédelmi jogkörében eljáró minisztert szakhatóságként jelöli ki.
30–31. §63
Vízügyi szakhatóság kijelölése
32. § (1) A Kormány a felügyelőséget vízügyi szakhatóságként jelöli ki.
(2)64
A környezetvédelmi hatóság eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelölése65
32/A. §66 (1)67 A Kormány a felügyelőség előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásában, a 4. számú mellékletben megjelölt feltételek esetén és szakkérdésekben, a 4. számú mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásba a környezeti hatásvizsgálati eljárásban és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban kijelölt szakhatóságokat kell bevonni. Az eljárásban hozott határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell.
(2)68 A Kormány a környezetvédelmi hatóságnak a kivitelező részére a zajterhelési határértékek betartása alól egyes építési időszakokra, valamint az építkezés közben előforduló, előre nem tervezhető, határérték feletti zajterhelést okozó építőipari tevékenységekre vonatkozó felmentés megadása iránti eljárásában – az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások, a védendő környezetben a zaj és rezgés okozta egészségre gyakorolt hatások megítélése kérdésében – a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét szakhatóságként jelöli ki. Ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
(3)69
(4)70 Az (1) bekezdés szerinti eljárásokban a veszélyes anyagok és készítmények tárolása, előállítása, felhasználása, továbbá a veszélyes hulladékok kezelése tárgyában hozott határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal közölni kell.
32/B. §71 (1) A Kormány a környezetvédelmi hatóság nem veszélyes hulladéknak
a) a Ht. 13. § (2) bekezdésében, és 14. § (1) bekezdésében meghatározott kereskedelme, közvetítése, szállítása,
b) a hasznosítása,
c) az ártalmatlanítása
engedélyezése iránti első, és másodfokú eljárásában, az 5. számú melléklet szerinti feltételek esetén és szakkérdésben, az 5. számú mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság – hat hónapig felhasználható – előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.
(2) A (1) bekezdés szerinti eljárásban hozott határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal közölni kell.
(3) A Kormány az OKTVF (1) bekezdésben foglaltak szerinti, első fokú eljárásában szakhatóságként az 5. számú melléklet szerint a másodfokú eljárásban közreműködő szakhatóságokat jelöli ki.
(4) A Kormány a felügyelőségnek állati hulladék hivatalbóli besorolására irányuló eljárásában, – annak elbírálása kérdésében, hogy az állati hulladék rendelkezik-e a Ht. 1. számú melléklete szerinti H9 veszélyességi jellemzővel – első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
32/C. §72 (1) A Kormány – a minősítési eljárás és a bírság kiszabásának kivételével – a felügyelőség veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában,
a)73 – az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérése, a gyorsan bomló szerves és szervetlen anyagokat tartalmazó veszélyes hulladék gyűjtése módjának és mennyiségének jóváhagyása, tárolása, közegészségügyi feltételeinek érvényesítése kérdésében – első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, másodfokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalát,
b)74 helyi jelentőségű védett természeti terület esetén – a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek való megfelelés kérdésében – első fokú eljárásban az érintett települési önkormányzat jegyzőjét, másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalt,
c)75 a begyűjtés és szállítás kivételével, ha az engedélyezés a termőföldön vagy termőfölddel szomszédos földrészleten megvalósuló kezelés és ártalmatlanítás engedélyezésére irányul, – annak vizsgálata kérdésében, hogy a veszélyes hulladék kifejthet-e szennyező hatást a termőföldre – első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt,
d)76 hulladékkezelési tevékenység engedélyezése esetén – a katasztrófavédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályok érvényre juttatása, a környezetbiztonság katasztrófavédelmi vizsgálata érdekében – első fokú eljárásban a létesítmény helye szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelem helyi szervét, másodfokú eljárásban a hivatásos katasztrófavédelem területi szervét,
e)77
szakhatóságként jelöli ki.
(2)78 A Kormány – a minősítési eljárás és a bírság kiszabásának kivételével – az OKTVF veszélyes hulladékkal kapcsolatos első fokú engedélyezési eljárásában szakhatóságként az (1) bekezdés szerint a másodfokú eljárásban közreműködő szakhatóságokat jelöli ki. A hivatásos katasztrófavédelemi szerv területi szerve a veszélyes hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési tevékenység engedélyezésében jár el szakhatóságként az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szakkérdésben.
(3) A Kormány
a) a helyhez kötött 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezés (a továbbiakban: tüzelőberendezés) és a hozzá kapcsolt kibocsátáscsökkentő berendezés nem megfelelő működése engedélyezett időtartamának meghosszabbítására irányuló eljárásban,
b) a tüzelőberendezésben nagyobb légszennyezőanyag-kibocsátást okozó tüzelőanyag alkalmazására vonatkozó eljárásban,
c) a villamos energiáról szóló törvény hatálya alá tartozó erőművek és a tüzelőberendezések éves összes légszennyező anyag kibocsátása mennyiségének meghatározására, az engedélyezett mennyiség megváltoztatására vonatkozó eljárásban
– abban a kérdésben, hogy az energiaellátás fenntartása a tüzelőberendezés működése nélkül, más módon biztosítható-e, és a tüzelőberendezés működése kiemelten indokolt-e – a Magyar Energia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
A vízügyi hatóság eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelölése79
32/D. §80 (1)81 A Kormány a felügyelőségnek a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ajánlott szennyvíz-bevezetési távolságoknak kedvező vagy kedvezőtlen vízminőség-vizsgálati adatsor alapján történő módosítására irányuló eljárásában, – az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérése, a felszíni vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálata, továbbá a higiénés követelmények teljesülése kérdésében – első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét jelöli ki.
(2) A Kormány a felügyelőségnek a – közcélú vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy ilyen célt szolgáló vízhasználathoz, továbbá a jövőbeni ivóvízellátás célját szolgáló vízbázisok védelme érdekében történő – védőidom, védőterület és védősáv kijelölésére irányuló eljárásában,
a)82 – az ivóvíz, az ásvány- és a gyógyvíz minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálata kérdésében – első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, másodfokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalát,
b) – az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia nyilvántartott előfordulásai, ásványvagyon-gazdálkodási övezetek védelmének biztosíthatóságával, valamint a bányászati jog, gázipari nyomvonalas létesítmény érintettségével, felszínmozgás fennállásával kapcsolatos szakkérdésben – első fokú eljárásban a bányakapitányságot, másodfokú eljárásban a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt, valamint
c)83 – a termőföld minőségi védelme követelményeinek való megfelelés kérdésében – első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt
szakhatóságként jelöli ki.
(3) A Kormány a felügyelőségnek a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdésében szabályozott eljárásában,
a)84 – a termőföld minőségi védelme és a növényvédelem követelményeinek való megfelelés kérdésében – első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, valamint
b)85 – az ivóvíz, az ásvány- és a gyógyvíz minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatával kapcsolatos szakkérdésben – első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, másodfokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalát
szakhatóságként jelöli ki.
(4) A Kormány a felügyelőségnek a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti határértékek megállapításához kötött eljárásaiban,
a)86 – a felszín alatti ivóvíz-, ásványvíz- és gyógyvíz-készlet minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatának kérdésében – első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét,
b)87 termőföldön vagy termőfölddel szomszédos földrészleten megvalósuló tevékenység esetén – abban a kérdésben, hogy a kérelem szerinti tevékenység megfelel-e, és ha igen, milyen feltételekkel a termőföld védelméről szóló törvény szerinti talajvédelmi kötelezettségeknek – első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, valamint
c) – az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia nyilvántartott előfordulásai, ásványvagyon-gazdálkodási övezetek védelmének biztosíthatóságával, valamint a bányászati jog, gázipari nyomvonalas létesítmény érintettségével, felszínmozgás fennállásával kapcsolatos szakkérdésben – szakkérdésben első fokú eljárásban az illetékes bányakapitányságot, másodfokú eljárásban a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt
szakhatóságként jelöli ki.
(5) A Kormány a felügyelőségnek a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti tényfeltárási terv elfogadására, tényfeltárási záródokumentáció elbírálására, valamint a szennyezettséggel, károsodással kapcsolatos beavatkozás szükségességének megítélésére, a (D) kármentesítési célállapot határérték megállapítására irányuló, a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, a további tényfeltárás elrendeléséről, a beavatkozási záródokumentáció elfogadásával való befejezéséről, a kármentesítési monitoringról, a kármentesítés befejezéséről szóló döntése meghozatala iránti eljárásában,
a)88 – a felszín alatti ivóvíz-, ásványvíz- és gyógyvíz-készlet minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatának kérdésében – első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, valamint
b)89 termőföldön vagy termőfölddel szomszédos földrészleten megvalósuló tevékenység esetén – abban a kérdésben, hogy a kérelem szerinti tevékenység megfelel-e, és ha igen, milyen feltételekkel a termőföld védelméről szóló törvény szerinti talajvédelmi kötelezettségeknek – első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt
szakhatóságként jelöli ki.
(6)90 A Kormány a felügyelőségnek a halastavak, a horgásztavak, a jóléti tavak, a víztározók, a bányatavak, valamint a holtágak vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásban, vízjogi üzemeltetési engedély módosítására irányuló eljárásban, valamint a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásban első fokon a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát, másodfokon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt halgazdálkodási szakhatóságként jelöli ki.
(7)91 A (6) bekezdés szerinti eljárásokban a hatóság szakhatóságként abban az esetben működik közre, ha
a) a kérelemmel érintett vízilétesítmény halászati, horgászati, illetve haltermelési hasznosítási célt szolgál, vagy
b) a kérelemmel érintett vízilétesítményben halászati, horgászati, illetve haltermelési hasznosítási cél megvalósítását tervezik, ide értve a vízilétesítmény halastó funkcióval történő üzemeltetését is.
(8)92 A (6) bekezdés szerinti eljárásokban a szakhatósági közreműködés annak vizsgálatára terjed ki, hogy a kérelem szerinti tevékenység megfelel-e a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló jogszabályokban rögzített követelmények közül a haltermelésre és a haltermelési létesítményekre, a halászatra, illetve a horgászatra vonatkozó előírásoknak.
32/E. §93 (1)94 A Kormány a felügyelőségnek a duzzasztással szabályozott víziúton vízlépcsőnél a víziút osztálya szerinti méretű úszólétesítmények, illetve azok tolt kötelékének áthaladását biztosító hajózsilip és a hozzá tartozó létesítmények terveinek, létesítésének és üzembe helyezésének engedélyezésére irányuló eljárásában, – a hajózsilip méretei tekintetében a jogszabályi követelményeknek, továbbá a tervezett vagy felújított vagy átalakított hajózsilipnek és tartozékainak a zavartalan és biztonságos hajóforgalom lebonyolítására való alkalmasságának és a nemzetközi gyakorlatnak való megfelelőségének szakkérdésében – első fokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központját szakhatóságként jelöli ki.
(2)95 A Kormány a felügyelőségnek az ivóvízkivételre nem hasznosítható és ivóvízbázisnak ki nem jelölhető felszíni vízből való egyedi ivóvízkivétel engedélyezésére irányuló eljárásában, – annak elbírálása kérdésében, hogy a megfelelő kezelési eljárások után az ivóvíz minőségi jellemzői megfelelőek-e – első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét szakhatóságként jelöli ki.
(3)96 A Kormány a felügyelőségnek az elvi vízjogi engedélyezési, a vízjogi engedélyezési, üzemeltetési és a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásában,
a)97 az elvi vízjogi engedélyezés kivételével, ha a tevékenység termőföldre hatást gyakorol, a vízi létesítmény termőföldön valósul meg, – a termőföld minőségi védelme követelményeinek való megfelelés kérdésében – első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt,
b)98 a vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatával kapcsolatos szakkérdésben elsőfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, kivéve a legalább 1000 m3/nap kapacitású vagy 5000 főnél nagyobb állandó népességet ellátó, valamint az egy kistérség határán átnyúló vízellátó rendszereket, melyek esetén az elsőfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, a másodfokú eljárásban az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt
c)99 elvi vízjogi engedélyezés, vízjogi létesítési engedélyezés és vízjogi fennmaradási engedélyezés esetén, ha az eljárás régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő tevékenység engedélyezésére irányul – annak elbírálása kérdésében, hogy a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e – első fokú eljárásban az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalát, másodfokú eljárásban a ha az eljárás régészeti lelőhelyen, vagy régészeti védőövezet területén megvalósuló tevékenység engedélyezésére irányul, Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalát, ha az eljárás műemléki területen megvalósuló, vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő tevékenység engedélyezésére irányul, az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalát,
d) vízjogi létesítés esetén, ha a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja, – annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján engedélyezhető-e –
da)100 gyorsforgalmi utak és közúti határátkelőhelyek esetében, első fokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központját,
db)101 országos közutak és a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében, első fokú eljárásban a megyei (fővárosi) kormányhivatal közlekedési felügyelőségét, másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központját,
dc)102 a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében, első fokú eljárásban a Budapest Főváros Kormányhivatalának Közlekedési Felügyelőségét, másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központját,
dd)103 a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében, első fokú eljárásban a illetékes fővárosi kerületi hivatal, másodfokú eljárásban a Budapest Főváros Kormányhivatalának Közlekedési Felügyelőségét,
e)104 a vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli vízjogi létesítési eljárás esetén, ha a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja, – annak elbírálása kérdésében, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasút kezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett engedélyezhető-e – első fokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központját, valamint
f)105 a vízjogi létesítés esetén, ha az eljárás víziutat érint, – a víziközlekedés biztonsága, hajózási érdekek érvényre juttatása jogszabályban rögzített követelményeinek való megfelelés kérdésében – első fokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központját
szakhatóságként jelöli ki.
(3a)106 A (3) bekezdés szerinti eljárásban hozott határozatot akkor is közölni kell a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékes szervezeti egységével, ha az eljárásban szakhatóságként nem vesz részt.
(4) A Kormány a felügyelőség vízjogi engedélyezési eljárásában, ha a geotermikus energia kinyerése felszín alatti víz kitermelését igényli, – a földtani közeg védelmének biztosítottsága, a kitermelendő víz hőmérsékletének megállapítása és a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása érdekében, valamint a kitermelendő víz felhasználási módja vizsgálatának szakkérdésében – első fokú eljárásban a bányakapitányságot, másodfokú eljárásban a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(5) A Kormány a felügyelőség vizek medrének vízgazdálkodási célt szolgáló alakítására, kotrására vagy mesterséges vízterek vagy tározók létesítésére irányuló vízjogi engedélyezési eljárásában, – az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítésének, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapításának szakkérdésében – első fokú eljárásban a bányakapitányságot, másodfokú eljárásban a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(6) A Kormány a felügyelőségnek az 500 méternél mélyebben elhelyezkedő mélységi vizek felszínre hozatalára irányuló eljárásában, – a fúróberendezés alkalmassága, műszaki-biztonsági feltételeknek való megfelelősége, valamint bányászati jog érintettsége megállapítása szakkérdésében – első fokú eljárásban a bányakapitányságot, másodfokú eljárásban a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(7) A Kormány a felügyelőségnek a gázveszélyes vízkészletet igénybevevő vízmű vízjogi létesítési, valamint üzemeltetési engedélyének kiadására irányuló eljárásában,
a) ha a termelt és szolgáltatott víz – gáztartalmának vizsgálata alapján – „B” vagy „C” gázfokozatba tartozik, a tűzvédelmi előírásoknak való megfelelés és annak feltételei kérdésében, első fokú eljárásban az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, a főváros területén a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokságot, másodfokú eljárásban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, valamint
b)107 fürdési célú víztermelést folytató vízmű esetében – a termelt víz fürdési célú felhasználhatósága, valamint annak feltételei kérdésében – első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, másodfokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalát
szakhatóságként jelöli ki.
(8)108 A Kormány a felügyelőségnek a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz átvételére köteles szennyvíztisztító telep, szennyvízelvezető mű erre kijelölt eleme, a tavas vagy egyéb szennyvíztisztító mű kijelölése iránti eljárásában,
a) környezet-egészségügyi szakkérdésben, így különösen az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a fertőző betegségek terjedésének megakadályozására, a rovar- és rágcsálóirtás, a veszélyes készítményekkel végzett tevékenység vizsgálatára, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények érvényesítésére kiterjedően – az első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét,
b) ha a tevékenység helyi jelentőségű védett természeti területet érint – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek megfelel-e – az első fokú eljárásban a települési önkormányzat jegyzőjét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalt,
c) ha tevékenység termőföldre hatással lehet – a termőföld minőségi védelme követelményeinek való megfelelés szakkérdésében – az első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt,
d)109 annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény megfelel-e, és milyen feltételekkel felel meg a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak – első fokú eljárásban a létesítmény helye szerint illetékes települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt, másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalát
szakhatóságként jelöli ki.
A természetvédelmi hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelölése110
32/F. §111 (1) A Kormány a felügyelőségnek a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet szerinti tényfeltárási terv és záródokumentáció elfogadására, valamint a természetben okozott károsodással kapcsolatos beavatkozás elvégzésének szükségessége megállapítására, a beavatkozás megvalósítási tervének elkészítésére és benyújtására való kötelezésre irányuló, a beavatkozási munkálatok ellenőrzésével kapcsolatos, a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, a további tényfeltárás elrendeléséről, a beavatkozásnak a záródokumentáció elfogadásával való befejezéséről, a kármentesítési monitoringról és a kármentesítés befejezéséről szóló döntése meghozatalára irányuló eljárásban,
a)112 – a bekövetkezett kár helyreállítására alkalmas erdészeti beavatkozás megállapításának, valamint a kár naturáliákban meghatározható mértékének, a szennyező anyagok termőföldre gyakorolt hatásának, a kár helyreállítására alkalmas talajvédelmi beavatkozásoknak a meghatározása kérdésében – első fokú eljárásban erdővédelem esetében a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát, talajvédelem esetében a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, valamint
b) – a földtani közeget érintő károsodás, valamint a földtani természetvédelmet érintő tényfeltárás esetén a földtani közegben okozott veszélyek elleni védelem és a további hasznosítás, valamint a keletkező földtani adatok szolgáltatása kérdésében – első fokú eljárásban a bányakapitányságot, másodfokú eljárásban a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt
szakhatóságként jelöli ki.
(2) A Kormány a felügyelőség állatkert létesítésének, működésének engedélyezésére irányuló eljárásában,
a)113 – az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérése, a higiénés és egészségvédelmi, a települési hulladékkal és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi követelmények, valamint a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírások betartása kérdésében – első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét,
b)114 – a takarmányhigiéniai követelményeknek, a takarmányokra és azok felhasználására vonatkozó szabályoknak, a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírásoknak, az állatvédelmi, valamint az állat-egészségügyi szabályoknak való megfelelés kérdésében – első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, valamint
c)115 – az állattartás és állatvédelem helyi követelményeinek való megfelelés kérdésében – első fokú eljárásban a települési önkormányzat jegyzőjét, másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalt
szakhatóságként jelöli ki.
(3) A Kormány a felügyelőségnek a természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat tartásának, szaporításának, országba való behozatalának engedélyezésére irányuló eljárásában,
a)116 – az állat-egészségügyi szabályoknak való megfelelés kérdésében – első fokú eljárásban a járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalt, másodfokú eljárásban a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát,
b)117 – az állatvédelem helyi követelményeinek és az állattartás helyi szabályainak való megfelelés kérdésében – első fokú eljárásban a települési önkormányzat jegyzőjét, másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalt
szakhatóságként jelöli ki.
(4)118 A természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat országba való behozatalához a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal külön jogszabályban meghatározott előzetes engedélye is szükséges.
(5)119
(6)120 A Kormány a felügyelőségnek a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 38. § (1) bekezdés i) pont szerinti, erdőben technikai jellegű sporttevékenység folytatásának engedélyezésére irányuló eljárásában, – az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata kérdésében – első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
EGYÉB FELADATOK
OKTVF feladatai
33. § Az OKTVF állami alaptevékenysége körében
a) szolgáltatja a miniszter által kért, a kormányzati munka ellátásához szükséges, tevékenysége során keletkezett adatokat;
b) elemzi és értékeli a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok végrehajtását;
c) ellenőrzi a területi szervek hatósági munkáját;
d) véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabálytervezeteket;
e) a hatósági feladatai során önállóan, egyéb feladatoknál pedig a miniszter felkérés alapján közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában;
f) koordinálja a határokon átterjedő környezeti hatásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat;
g) ellátja az integrált szennyezés megelőzéssel, az elérhető legjobb technikák műszaki dokumentációinak kidolgozásával kapcsolatos, továbbá a továbbképzési feladatokat.
A NeKI feladatai121
33/A. §122 (1) A NeKI alaptevékenysége körében ellátja a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó
a) vízgyűjtő-gazdálkodással,
b) közműves vízellátással és szennyvízkezeléssel, ideértve a települési ivóvízminőség-javítással, valamint a települési szennyvizek tisztításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos nemzeti és regionális programok elkészítésével,
c) a lehetséges víznyerő területek távlati ivóvízbázissá nyilvánításával, és ezen vízbázisok vízkészletének felhasználható állapotban tartásával,
d) vizeink állapotértékelésével,
e) központi és területi vízügyi nyilvántartásokat tartalmazó vízgazdálkodási információs rendszer üzemeltetésével, fejlesztésével, az adatok feldolgozásával, értékelésével és tárolásával, a hazai és nemzetközi adatszolgáltatás biztosításával, a más információs rendszerekkel történő együttműködéssel,
f) egyes európai uniós források felhasználásával megvalósuló vízügyi projektek tervezésével, a források felhasználásával megvalósuló központi, pályázati, valamint kiemelt kormányzati fejlesztések, projektek megvalósításával,
g) vízügyi tárgyú nemzetközi kapcsolatok koordinálásával,
h) múzeumi, levéltári, könyvtári, oktatási tevékenységgel,
i) az Országos Környezeti Kármentesítési Programmal kapcsolatos, továbbá
j) egyéb, jogszabály vagy a miniszter által feladatkörébe utalt
feladatokat.
(2) A NeKI alaptevékenysége körében
1. részt vesz az országos vízgazdálkodási koncepció és az egyéb ágazati koncepciók szakmai megalapozásában;
2. véleményezi a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségek és megyék területrendezési tervét;
3. előkészíti a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv által meghatározott jelentést;
4. elkészíti a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program kétévenkénti felülvizsgálatát tartalmazó kormányrendeletet megalapozó szakmai anyagot, továbbá ellátja a Települési Szennyvíz Információs Rendszer ügyfélszolgálatának szakmai feladatait, elvégzi a szakmai honlap karbantartását, fejlesztését, valamint szükség esetén az adatszolgáltatáshoz szükséges fejlesztéseket a Települési Szennyvíz Információs Rendszerben;
5. üzemelteti és fejleszti a víziközmű online adatszolgáltató és információs rendszert;
6. közreműködik a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásához kapcsolódó természetvédelmi vonatkozású feladatokban, azok megalapozó kutatási tevékenységeit koordinálja, oktatási, környezeti nevelési programjait kidolgozza és végrehajtja;
7. a környezetügyi szakterületi feladatok ellátását támogató hatástanulmányok, vizsgálatok elvégzése, jelentések készítése, illetve alkalmazott kutatások folytatása, alapozó kutatási tevékenységek koordinációja és monitorizálás;
8. háttéranyagok készítése szakterületi stratégiák és tervek kialakításához és egyedi döntésekhez, helyzetelemzések, felmérések és statisztikai elemzések készítése;
9. előkészíti a légszennyező anyagok kibocsátásával, a zaj és rezgés elleni védelemmel kapcsolatos európai uniós és egyéb nemzetközi adatszolgáltatásokat;
10. zajvédelmi adatbázist és adatközpontot hoz létre és működtet, eseti zajméréseket végez és zajtérképeket készít;
11. informatikai szakrendszereket működtet és nyilvántartást vezet a hulladékégetőkről és nagytüzelő berendezésekről,
12. közreműködik a jogszabályokhoz kapcsolódó előzetes és utólagos hatásvizsgálatok, valamint háttéranyagok elkészítésében;
13. BAT (legjobb elérhető technika) útmutatókat készít és közreműködik az európai uniós BAT referencia dokumentumok kidolgozásában;
14. útmutatókat és szakmai segédanyagokat készít és szakmai képzéseket szervez a környezetvédelmi hatóságok számára az egységes környezethasználati engedélyezési, környezeti hatásvizsgálati és ESPOO-i eljárásokkal kapcsolatosan, valamint a hatályos szakterületi (IPPC, levegővédelem, zaj és rezgés elleni védelem stb.) szabályozásokkal kapcsolatosan oktatási, környezeti nevelési programokat dolgoz ki és hajt végre;
15. szakterületi szabványokat dolgoz ki, beleértve a hulladékvizsgálati szabványokat is;
16. közreműködik az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervek elkészítésében;
17. közreműködik a hulladékgazdálkodási szakterületi szabályozás szakmai megalapozásban, hatásvizsgálatok végzésében, döntés-előkészítő szakmai háttéranyagok kidolgozásában, valamint közreműködik az európai uniós szakterületi szakértői tevékenységben;
18. hulladékgazdálkodási műszaki útmutatókat dolgoz ki, hulladékbesorolást (beleértve a hulladék státusz végét, valamint a mellékterméket is), -minősítést megalapozó vizsgálatokat végez, e területen referencia-laboratóriumot üzemeltet;
19. nyilvántartja, felméri és elemzi a hulladékgazdálkodási létesítményeket és tevékenységeket;
20. részt vesz a hulladékképződés megelőzését, valamint az elkülönített gyűjtést segítő szemléletformálásban, tanácsadásban, oktatásban;
21. fejleszti és karbantartja a hulladékgazdálkodással kapcsolatos honlapot;
22. ellátja a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégiáról szóló 1307/2011. (IX. 6.) Korm. határozatból adódó feladatokat, különösen a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia végrehajtására és nyomon követésére alkalmas irányítási és monitoring rendszer alakítását és működtetését, valamint a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia megvalósításáról készülő átfogó jelentések készítését;
23. a környezet állapota és használatának figyelemmel kísérése céljából működtetett monitoring rendszerek szakmai támogatása, az adatok megbízhatóságának növelése, a környezetvédelmi laboratóriumok tevékenységének szakmai koordinációja;
24. a természetvédelem területén közreműködik a természeti értékek monitorozásában, valamint a botanikai, zoológiai kutatásokhoz kapcsolódó, a természetvédelemhez szükséges országos adatgyűjtésben, a megalapozó adatokat és információkat gyűjtő, rendszerező, elemző és szolgáltató tevékenységekben, továbbá más, uniós irányelvek és nemzetközi egyezmények által igényelt tevékenységekben, a jelentések előkészítésében, valamint együttműködik az információs rendszerek adataira támaszkodó elemzések módszereinek fejlesztésében, a modellezések megvalósításában.
Az OVF feladatai123
33/B. §124 (1) Az OVF alaptevékenysége körében ellátja a belügyminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó
a) a vizek kártételei elleni védelemmel kapcsolatos, különös tekintettel az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetésére,
b) az igazgatóságok vízrajzi tevékenységének országos szintű irányításával, a vízrajzi tevékenység egységességét biztosító szakfelügyelet ellátásával, a vízrajzi tevékenység összehangolásával és fejlesztésével kapcsolatos,
c) egyes európai uniós források felhasználásával megvalósuló vízügyi központi, pályázati, valamint kiemelt kormányzati fejlesztések megvalósításával összefüggő,
d) egyéb, jogszabály vagy a belügyminiszter által feladatkörébe utalt
feladatokat.
(2) Az OVF alaptevékenysége körében
a) koordinálja és felügyeli
aa) a Startmunka program keretében megvalósuló vízügyi közfoglalkoztatási feladatok ellátását,
ab) a vízügyi igazgatóságok vagyonkezelésében lévő felszíni vizek, vízgazdálkodási rendszerek és védművek fenntartását, üzemeltetését, rekonstrukcióját és fejlesztését,
b)125 irányítja, koordinálja és ellenőrzi a vízügyi igazgatóságok szakmai tevékenységét, és részt vesz a vízügyi igazgatóságok stratégiai céljainak kialakításában.
33/C. §126 Az OVF a vízügyi igazgatóságok középirányítójaként gyakorolja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § (1) bekezdés f), g) és h) pontjában megjelölt irányítási hatásköröket, amelyekre tekintettel a vízügyi igazgatóságok ügyvezetési jellegű feladatai vonatkozásában teljes körű ellenőrzési joggal rendelkezik.
A felügyelőség feladatai
34. § (1) A felügyelőség állami alaptevékenysége körében
a) összegyűjti és az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges – feladatkörével összefüggő – adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel;
b) közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában;
c) véleményezi a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervet, a helyi építési szabályzatokat, valamint a településrendezési terveket;
d) hozzáférhetővé teszi a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást ad azokról;
e) részt vesz a környezeti tudat- és szemléletformáló feladatok ellátásában.
(2) A 20. § szerinti felügyelőség az ott meghatározott területen környezetvédelmi igazgatási szervként működteti
a) a hatósági tevékenység ellátásához szükséges regionális laboratóriumot, valamint
b) a rendkívüli szennyezések észlelése céljából a mérő-megfigyelő rendszert.
Kirendeltség feladatai
35. § (1) A rendelet 5. § (6) bekezdése szerinti kirendeltség
a) kivizsgálja a közérdekű bejelentéseket és panaszokat, hatósági ellenőrzést végez;
b) adatot, tényt, jogosultságot igazol;
c)127
d) közreműködik a vízminőségi kárelhárítás – külön jogszabályban meghatározott – feladatainak ellátásában;
e) véleményezi
ea) a települési önkormányzatok környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tárgyú rendelet- és határozattervezeteit, a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét és a környezetvédelmi programokat,
eb) a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervet, a helyi építési szabályzatokat, valamint a településrendezési terveket;
f) hozzáférhetővé teszi a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást ad azokról;
g) segíti az önkormányzatokat környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági feladataik ellátásában.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a kirendeltség ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a felügyelőség vezetője a felügyelőség szervezeti és működési szabályzatban a kirendeltséghez telepít.
Az igazgatóság feladatai
36. §128 Az igazgatóság állami alaptevékenysége körében
1. véleményezi a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségek és a megyék területrendezési tervét;
2. közreműködik
2.1. a vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítésében és az intézkedési programok végrehajtásában,
2.2. a nemzetközi, különösen a határvízi egyezményekből adódó feladatok ellátásában,
2.3. a vízügyi kutatási, oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevékenységben;
3. gondoskodik a közcélú, állami és önkormányzati, továbbá a saját célú vízilétesítmények fenntartói, üzemeltetési, rekonstrukciós és fejlesztési összhangjának megteremtéséről;
4. gondoskodik az Ivóvízminőség-javító Program végrehajtásáról;
5. vízrajzi észlelőhálózatot és az annak részét képező víztest monitoringot tart fenn, üzemeltet és fejleszt, vízrajzi adatokat gyűjt és feldolgoz, a Vízgazdálkodási Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges – feladatkörével összefüggő – és a külön jogszabályokban meghatározott egyéb adatokat;
6. együttműködik
6.1. a helyi önkormányzatokkal a vízgazdálkodási feladatok megoldásában, továbbá
6.2. a vízitársulatokkal;
7. ellátja a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vagyontárgyak tekintetében;
8. fenntartja és üzemelteti – a feladat ellátására a vízitársulatnak át nem adott – állami tulajdonban lévő vízilétesítményeket, gondoskodik rekonstrukciójukról és fejlesztésükről;
9. végzi a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vizek szabályozását, mederfenntartását, partvédelmét;
10. ellátja az egyes európai uniós források felhasználásával megvalósuló egyes fejlesztések megvalósításával összefüggő feladatokat;
11. ellátja a víziközmű társulat törvényességi ellenőrzését;
12. ellátja a Startmunka program keretében megvalósuló vízügyi közfoglalkoztatási feladatokat;
13. ellátja a vízitársulatok szakmai felügyeletét,
14. ellátja a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti kárelhárítási feladatokat,
15. szervezi, irányítja a működési területén folyamatban lévő közmunkaprogramok végrehajtását.
Az NPI feladatai
37. § Az NPI állami alaptevékenysége körében
a) ellátja
aa) a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat, kivéve azokat a feladatokat, amelyeket más szerv vagy természetes személy köteles ellátni,
ab)129 a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vagyontárgyak tekintetében,
ac) a miniszter körzeti erdő- és vadgazdálkodási tervvel kapcsolatos jogkörét érintő előkészítő feladatokat;
b) ellátja továbbá
ba) a természetvédelmi kutatással,
bb) az élőhelyek kialakításával és fenntartásával, valamint
bc) a sérült, károsodott élőhelyek helyreállításával, valamint rehabilitációjával kapcsolatos feladatokat;
c) vezeti a működési területén lévő védett természeti területek és természeti értékek nyilvántartását, gondoskodik a természetvédelmi célú nyilvántartások vezetéséhez szükséges elsődleges és másodlagos adatgyűjtésről, illetve működteti a feladatkörével összefüggő területi monitoring és információs rendszert, együttműködik más információs és ellenőrző rendszerekkel;
d) közreműködik továbbá
da) az erdővagyon-védelmi tevékenységben,
db) a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág (vadászható, halászható vad- és halfajok, az ősi hazai háziasított állatfajok, fajták és ezek génkészletei) védelmében;
e) véleményezi a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségek és a megyei területrendezési tervet, a helyi építési szabályzatot, valamint a településrendezési terveket;
f)130 együttműködik a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekkel azok külön jogszabályban meghatározott kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátásában;
g) kapcsolatot tart természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó más szervezetekkel és természetes személyekkel;
h) segítséget nyújt a természet védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához a helyi önkormányzatoknak.
ELJÁRÁSJOGI RENDELKEZÉSEK
38. § (1) Környezetvédelmi hatósági ügyekben első fokon – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a felügyelőség, másodfokon az OKTVF jár el.
(2)131
(3)132 E rendelet
a) 9. §-ában meghatározott környezetvédelmi ügyekben első fokon – országos illetékességgel – az OKTVF,
b) 10. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ügyekben első fokon – országos illetékességgel – a kérelmező székhelye szerinti felügyelőség jár el.
(4) Természetvédelmi hatósági ügyekben első fokon – az (5)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – a felügyelőség, másodfokon az OKTVF jár el.
(5) E rendelet 14. §-ában és 16. § (2) bekezdésében meghatározott természetvédelmi hatósági ügyekben első fokon – országos illetékességgel – az OKTVF jár el.
(6) E rendelet 15. §-ában és 16. § (3) bekezdésében meghatározott természetvédelmi hatósági ügyekben első fokon a települési önkormányzat jegyzője – a fővárosban a főjegyző – jár el.
(7)–(8)133
39. § (1)134 A környezetvédelmi, valamint természetvédelmi szakhatóság szakhatósági állásfoglalását – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a megkeresés beérkezését követő naptól számított harminc napon belül köteles megadni. Amennyiben az eljáró hatóság az elintézés sürgősségét megkeresésében megindokolja, a szakhatósági állásfoglalás megadására tizenöt nap áll rendelkezésre.
(2)135
(3) A külön jogszabály szerint védelem-egyenértékűségi vizsgálat során a szakhatósági állásfoglalás megadásának határideje 2 hónap.
(4) A felügyelőség által kiadott szakhatósági állásfoglalások tekintetében az OKTVF jár el szakhatóságként másodfokon.
(5)136 A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nkr.)
a) 8/A. §-ának (2a) bekezdés szerinti esetben,
b) 8/D. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben, ha az Nkr. 8/D. § (1) bekezdésének f) pontjában foglalt szakhatósági eljárásban a szakhatóság azon szakkérdést vizsgálja, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e, valamint
c) 8/E. §-ának (1a) bekezdése szerinti esetben,
előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadására irányuló eljárásban, a felügyelőség szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított harminc napon belül köteles megadni.
40. § (1)137 A felügyelőség hatáskörébe tartozó vízügyi, illetve természetvédelmi hatósági eljárásokban, ha a döntéshez vagy a tényállás tisztázásához olyan adat, illetőleg tény ismerete szükséges, amellyel állami alaptevékenysége köréhez kapcsolódóan a felügyelőség illetékességi területén működő igazgatóság, NeKI területi kirendeltsége, illetve NPI rendelkezik, a felügyelőség az említett állami szervekhez fordul, belföldi jogsegély keretében.
(2)138 Az igazgatóság és a NeKI területi kirendeltsége a felügyelőség megkeresése esetén, állami alaptevékenysége köréhez kapcsolódóan, belföldi jogsegély keretében közreműködik a vízügyi hatósági eljárásokban, az NPI a természetvédelmi hatósági eljárásokban.
(3) Az NPI a felügyelőség megkeresése esetén állami alaptevékenysége körében külön jogszabály szerint szakértőként, vagy az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésével, közreműködik a természetvédelmi hatósági eljárásokban.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
41. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2007. január 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet 3. számú melléklete 2007. február 1. napján lép hatályba.
(3)139 E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr. hatálybalépését140 követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.
(4)141
(5)142 A Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság jogutódjai – a 3. számú melléklet II/6. és II/10. pontjában meghatározott működési területi megosztás szerint – a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, illetve az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság.
41/A. §143 (1) A NeKI, valamint az OVF, mint központi költségvetési szervek a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóságból (a továbbiakban: VKKI) különválással jönnek létre 2012. január 1-jén.
(2) A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságoktól (a továbbiakban: KÖVIZIG-ek) a NeKI-hez kerülő feladatok 2012. január 1-jén kerülnek a NeKI feladatkörébe.
(3) A KÖVIZIG-ek 2012. január 1-jétől vízügyi igazgatóság elnevezéssel működnek tovább.
41/B. §144 (1) A NeKI és az OVF – mint a VKKI-ból különválással létrejövő szervezetek – a VKKI jogutódjának minősülnek az alapító okiratukban meghatározott feladatok és az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében.
(2) A NeKI a KÖVIZIG-ek jogutódjának minősül az alapító okirat módosítás alapján feladatkörébe kerülő feladatok és az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében.
(3) A VKKI és a KÖVIZIG-ek jogai és kötelezettségei, ideértve a vagyona (vagyoni jogai) és előirányzatai, továbbá valamennyi elismert vagy nem vitatott pénz- vagy pénzben kifejezhető tartozása tekintetében, az ellátott feladatokhoz kapcsolódóan, az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint a miniszter és a belügyminiszter 2011. december 31-ig megállapodik az OVF és a NeKI jogutódlásának részletes szabályairól.
42. § Ez a rendelet a következő uniós aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről, 2. cikke, 3. cikke (2) bekezdésének c)–d) pontja,
b) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek és vadon élő növény- és állatvilág megőrzéséről 2. cikkének (2) bekezdése, 3. cikkének (1) bekezdése, 9. cikke, 11. cikke, 17. cikkének (1) bekezdése, 18. cikkének (1) bekezdése,
c)145 az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv 2. és 4. cikke, valamint II. és III. melléklete,
d)146 az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelv módosításáról szóló, 1997. március 3-i 97/11/EK tanácsi irányelv 1. cikke.
1. számú melléklet a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez
és vízügyi felügyelőségek kirendeltségeinek elnevezése és telephelye147
2. számú melléklet a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez150
3. számú melléklet a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez152
és székhelye153
4. számú melléklet a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez155
|
Bevonás és közreműködés feltétele |
|
|
|
||
|
Előzetes vizsgálat |
Környezeti hatásvizsgálat |
Egységes környezet- |
Szakkérdés |
Első fok |
Másodfok |
1. |
Minden esetben. |
A környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, továbbá a levegő higiénés követelmények teljesülésére kiterjedően. |
fővárosi és megyei kormányhivatal illetékes megyei népegészség- |
Országos Tisztifőorvosi Hivatal |
||
2. |
Ha a tevékenység gyógyhelyen vagy gyógyhelyre, természetes gyógytényezőre hatást gyakorló módon valósul meg. |
Természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak és az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, valamint a természetes gyógytényezőket érintő hatások vizsgálatára kiterjedően. |
Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága |
Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal |
||
3. |
Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme a hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja. |
Az egységes környezet- |
Kulturális örökség (műemlékvédelem, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek) védelmére kiterjedően. |
illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala |
ha az egységes környezethasználati engedély megszerzésére irányuló eljárás régészeti lelőhelyet, vagy régészeti védőövezetet érint, Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, ha az egységes környezethasználati engedély megszerzésére irányuló eljárás műemléki területet érint, az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala |
|
4. |
Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja |
A helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően |
érintett települési önkormányzat jegyzője |
fővárosi és megyei kormányhivatal |
||
5. |
Ha az eljárás termőföld, erdő vagy azzal szomszédos földrészlet igénybevételével megvalósuló beruházás, illetve tevékenység engedélyezésére irányul. |
A termőföldre és az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata. |
termőföld minőségi védelme esetében a megyei kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, erdő esetében a megyei kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága |
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal |
||
6. |
Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja |
Ha az egységes környezet- |
Termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében. |
járási földhivatal, több járási földhivatal illetékességi területét érintő esetekben a megyei kormányhivatal földhivatala, a fővárosban a fővárosi kormányhivatal földhivatala |
megyei kormányhivatal földhivatala, a fővárosban a fővárosi kormányhivatal földhivatala, ha első fokon a megyei kormányhivatal földhivatala vagy a fővárosban a fővárosi kormányhivatal földhivatala járt el, akkor a földügyért felelős miniszter |
|
7. |
Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja, és a vizsgálat (engedély megszerzése) nem bányászati tevékenységre vonatkozik. |
Az adott építmény létesítésének és tevékenység végzésének a földtani környezetre való hatásának vizsgálata az ásványi nyersanyag és a földtani közeg védelme szempontjából. |
Bánya- |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal |
||
8. |
Ha a tevékenység következtében olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja. |
Az egységes környezet- |
Az atomenergia biztonságos alkalmazásával, a nukleáris baleset-elhárítással kapcsolatos kérdésben. |
Országos Atomenergia Hivatal |
|
|
9. |
Ha a kérelem a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló jogszabály szerinti országos vagy térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosítására irányul. |
A területrendezési tervekkel való összhang tekintetében. |
illetékes állami főépítész |
terület-rendezésért felelős miniszter |
||
5. számú melléklet a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez156
|
Bevonás és közreműködés feltétele |
Szakkérdés |
Első fokú eljárásban |
Másodfokú eljárásban |
Kereskedelem, közvetítés, szállítás |
Hasznosítás. illetve kapcsolódó előkezelés, tárolás |
Ártalmatlanítás, illetve kapcsolódó előkezelés, tárolás |
1. |
Minden esetben |
Környezet- egészségügyi szakkérdésekre, így különösen az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a fertőző betegségek terjedésének megakadályozására, a rovar- és rágcsálóirtás, a veszélyes készítményekkel végzett tevékenység vizsgálatára, a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények érvényesítésére kiterjedően. |
fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete |
fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve |
IGEN |
IGEN |
IGEN |
2. |
Ha a tevékenység helyi jelentőségű védett természeti területet érint |
Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. |
települési önkormányzat jegyzője |
fővárosi és megyei kormányhivatal |
IGEN |
IGEN |
IGEN |
3. |
Ha a tevékenység termőföldön valósul meg |
A termőföld minőségi védelme követelményeinek való megfelelés. |
megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága |
Nemzeti Élelmiszerlánc- |
IGEN |
IGEN |
IGEN |
4. |
Nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhely, bányatelek érintettsége, ásványi nyersanyag kitermelése és annak használata, értékesítése, hasznosítása esetén |
Földtani környezet, földtani veszélyforrások, földtani gátak és az ásványvagyon- |
bánya-kapitányság |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal |
NEM |
IGEN |
IGEN |
6. számú melléklet a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez157
A rendeletet a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 48. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 2014. január 1. napjával.
Az 1. §-t megelőző fejezetcím a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 125. § (5) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdés a) pontja a 219/2010. (VII. 27.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdés b) pontja a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3/A. §-t a 344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 30. § a) pontja.
A 4. §-t megelőző alcím a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4/A. §-t és az azt megelőző alcímet a 344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 126. § (1) bekezdés 5. pontja. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 127. §-át.
A 4/B. §-t a 344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 172. §-a. A 4/B. §-t megelőző alcímet a 344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 126. § (1) bekezdés 6. pontja.
Az 5. § (1) bekezdés a) pontja a 219/2010. (VII. 27.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés b) pontja a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdése a 219/2010. (VII. 27.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (5) bekezdése a 219/2010. (VII. 27.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5/A. §-t a 344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 30. § a) pontja.
A 6. §-t a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 30. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (1) bekezdése a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7/A. §-t a 344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be, szövege a 282/2011. (XII. 21.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7/A. § (1) bekezdése a 63/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 7/A. § (2) bekezdése a 319/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 7/B. §-t megelőző fejezetcímet a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 124. §-a iktatta be, szövege a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7/B. §-t megelőző alcímet a 86/2011. (V. 31.) Korm. rendelet 14. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdése iktatta be.
A 7/B. §-t és az azt megelőző alcímet a 86/2011. (V. 31.) Korm. rendelet 14. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdése iktatta be.
A 7/C. §-t megelőző alcímet a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdése iktatta be.
A 7/C. §-t a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdése iktatta be.
A 8. § (1) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 517. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (16) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés b) pontja a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (2) bekezdése a 310/2013. (VIII. 16.) Korm. rendeet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (3) bekezdése a 345/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított, a 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 33. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (4) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 517. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § (4) bekezdés c) pontját a 362/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 18. §-a hatályon kívül helyezte.
A 9/A. §-t a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 517. § (4) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 9/A. § a) pontja a 441/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § a 441/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (2) bekezdését a 310/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. § (3) bekezdése a 310/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § a 441/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdésével megállapított, a 255/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 12. § (3) bekezdése a 15/2008. (I. 30.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (4) bekezdése a 344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 12. § (5) bekezdése a 441/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (6) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 517. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 13. § (1) bekezdése a 106/2007. (V. 9.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 13/A. §-t a 106/2007. (V. 9.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.
A 13/B. §-t a 282/2011. (XII. 21.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése iktatta be.
A 13/C. §-t a 106/2013. (IV. 5.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A 14. § (2) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 518. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 14. § (3) bekezdése a 344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 16/A. §-t a 108/2012. (VI. 1.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.
A 17. § (2) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 518. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 18. §-t a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 30. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § a 300/2011. Korm. rendelet 1. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19/A. §-t a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése iktatta be.
A 21. §-t a 344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 28. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 22. § a 39/2007. (III. 13.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (1) bekezdés a) pontja a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § a 344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 23. § a) pontja a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24/A. §-t a 11/2007. (II. 6.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A 26–27. §-t a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 14. pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 28. § a 106/2007. (V. 9.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 28/A. §-t a 106/2007. (V. 9.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be, szövege a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 29. § a 344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 30–31. §-t a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 14. pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 32. § (2) bekezdését a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 14. pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 32/A. §-t megelőző alcímet a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése iktatta be.
A 32/A. §-t a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 32/A. § (1) bekezdése a 310/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 32/A. § (2) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 518. §-a, a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 170. § (1)–(2) bekezdése, a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 44. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 32/A. § (3) bekezdését a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 45. § c) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 38–42. §-át.
A 32/A. § (4) bekezdése a 310/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 32/B. §-t a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 441/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 32/C. §-t a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 32/C. § (1) bekezdés a) pontja a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 170. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 32/C. § (1) bekezdés b) pontja a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 44. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 32/C. § (1) bekezdés c) pontja a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 170. § (5) bekezdés b) pontja, a 23/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 32/C. § (1) bekezdés d) pontja a 441/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 32/C. § (1) bekezdés e) pontját a 441/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § (12) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 32/C. § (2) bekezdése a 310/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 32/D. §-t megelőző alcímet a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése iktatta be.
A 32/D. §-t a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 32/D. § (1) bekezdése a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 170. § (1)–(2) bekezdése, a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 44. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 32/D. § (2) bekezdés a) pontja a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 170. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 32/D. § (2) bekezdés c) pontja a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 170. § (5) bekezdés b) pontja, a 23/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 32/D. § (3) bekezdés a) pontja a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 170. § (5) bekezdés b) pontja, a 23/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 32/D. § (3) bekezdés b) pontja a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 170. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 32/D. § (4) bekezdés a) pontja a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 170. § (1)–(2) bekezdése, a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 44. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 32/D. § (4) bekezdés b) pontja a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 170. § (5) bekezdés b) pontja, a 23/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 32/D. § (5) bekezdés a) pontja a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 170. § (1)–(2) bekezdése, a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 44. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 32/D. § (5) bekezdés b) pontja a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 170. § (5) bekezdés b) pontja, a 23/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 32/D. § (6) bekezdését a 323/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 32/D. § (7) bekezdését a 323/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 32/D. § (8) bekezdését a 323/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 32/E. §-t a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 32/E. § (1) bekezdése a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 170. § (4) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 32/E. § (2) bekezdése a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 170. § (1)–(2) bekezdése, a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 44. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 32/E. § (3) bekezdés záró szövegrésze a 447/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 68. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 32/E. § (3) bekezdés a) pontja a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 170. § (5) bekezdés c) pontja, a 23/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 32/E. § (3) bekezdés b) pontja a 447/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 68. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 32/E. § (3) bekezdés c) pontja a 344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított, a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 170. § (3) bekezdése, a 394/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 32/E. § (3) bekezdése d) pont da) alpontja a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 170. § (4) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 32/E. § (3) bekezdése d) pont db) alpontja a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 170. § (4) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 32/E. § (3) bekezdése d) pont dc) alpontja a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 170. § (4) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 32/E. § (3) bekezdése d) pont dd) alpontja a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 170. § (4) bekezdés c) pontja, a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 26. § a) pontja szerint módosított szöveg. [A 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 170. § (4) bekezdés c) pontjának az a rendelkezése, hogy a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatalát” szövegrész helyébe a „Nemzeti Közlekedési Hatóság Központját” szöveg lép, nem vezethető át.][Az 51/2013. (II. 25.) Korm. rendelet 11. §-a, amely szerint „az illetékes fővárosi kerületi hivatal” szövegrész helyébe az „a fővárosi kormányhivatal V. kerületi hivatala” szöveg lép, nem vezethető át.]
A 32/E. § (3) bekezdése e) pontja a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 170. § (4) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 32/E. § (3) bekezdése f) pontja a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 170. § (4) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 32/E. § (3a) bekezdését a 447/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 68. § (2) bekezdése iktatta be.
A 32/E. § (7) bekezdés b) pontja a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 170. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 32/E. § (8) bekezdését a 441/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § (9) bekezdése iktatta be.
A 32/E. § (8) bekezdés d) pontja a 255/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 32/F. §-t megelőző alcímet a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 32/F. §-t a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 32/F. § (1) bekezdés a) pontja a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 170. § (5) bekezdés d) pontja, a 23/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 32/F. § (2) bekezdés a) pontja a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 170. § (1)–(2) bekezdése, a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 44. § a) pontja, a 441/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § (10) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 32/F. § (2) bekezdés b) pontja a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdésével megállapított, a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 170. § (5) bekezdés e) pontja, a 23/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 32/F. § (2) bekezdés c) pontja a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 44. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 32/F. § (3) bekezdés a) pontja a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 170. § (5) bekezdés f) pontja, a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 44. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 32/F. § (3) bekezdés b) pontja a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 44. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 32/F. § (4) bekezdése a 282/2011. (XII. 21.) Korm. rendelet 18. §-a, a 23/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 32/F. § (5) bekezdését a 323/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 32/F. § (6) bekezdését a 145/2009. (VII. 10.) Korm. rendelet 27. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 170. § (5) bekezdés második f) pontja, a 23/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 33/A. §-t megelőző alcímet a 344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta be, szövege a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (11) bekezdéssel megállapított szöveg.
A 33/A. §-t a 344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta be, szövege a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33/B. §-t megelőző alcímet a 86/2011. (V. 31.) Korm. rendelet 14. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (12) bekezdése iktatta be.
A 33/B. §-t a 86/2011. (V. 31.) Korm. rendelet 14. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (12) bekezdése iktatta be.
A 33/B. § (2) bekezdés b) pontja a 469/2013. (XII. 11.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33/C. §-t megelőző alcímet a 344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 126. § (1) bekezdés 7. pontja. A 33/C. §-t újonnan a 469/2013. (XII. 11.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 35. § (1) bekezdésének c) pontját a 15/2008. (I. 30.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 36. § a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (13) bekezdésével megállapított szöveg.
A 37. § a) pont ab) alpontja a 344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 21. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 37. § f) pontja a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 170. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 38. § (2) bekezdését a 344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 38. § (3) bekezdése a 344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 22. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 38. § (7)–(8) bekezdését a 11/2007. (II. 6.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 63/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet 6. § g) pontja.
A 39. § (1) bekezdése a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 14. pontja, a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 518. §-a, a 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (85) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 7. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 39. § (2) bekezdését a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 14. pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 39. § (5) bekezdését a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 39. §-a iktatta be.
A 40. § (1) bekezdése a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.
A 40. § (2) bekezdése a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.
A 41. § (3) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 180. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 40. §-a iktatta be.
A hatálybalépés napja: 2011. szeptember 15.
A 41. § (4) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 180. pontja hatályon kívül helyezte.
A 41. § (5) bekezdése a 15/2008. (I. 30.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 41/A. §-t a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.
A 41/B. §-t a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.
A 42. § c) pontját a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 41. §-a iktatta be.
A 42. § d) pontját a 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelet 41. §-a iktatta be.
Az 1. számú melléklet II. pontja a 15/2008. (I. 30.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet IV. pontja a 344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Az 1/a. számú mellékletet a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (15) bekezdése iktatta be.
A 2. számú melléklet a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint módosított szöveg.
A 2. számú melléklet II. pontja a 344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 3. számú melléklet a 15/2008. (I. 30.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet I. pontja a 300/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (18) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 3. számú melléklet II. pontja a 344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 23. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 28. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 4. számú mellékletet a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 171. §-ával megállapított, a 23/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése, a 137/2012. (VI. 29.) Korm. rendelet 95. § (4) bekezdése és 97. § i) pontja, a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 26. § b) pontja, a 394/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 5. számú mellékletet a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 441/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. számú mellékletet a 282/2011. (XII. 21.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdése iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás