• Tartalom
Oldalmenü

322/2004. (XII. 6.) Korm. rendelet

az Európai Iskolák Statútumáról szóló, Luxemburgban, 1994. június 21-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről

2004.12.06.

(A csatlakozási okirat letétbe helyezése 2004. augusztus 31-én megtörtént a Luxemburgi Nagyhercegség Kormányánál.)

1. § A Kormány az Európai Iskolák Statútumáról szóló, Luxemburgban, 1994. június 21-én aláírt Egyezményt e rendelettel kihirdeti.

2. § Az Európai Iskolák Statútumáról szóló, Luxemburgban, 1994. június 21-én aláírt Egyezmény hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:

Az »Európai Iskolák« Alapszabályát megállapító Egyezmény
PREAMBULUM
A Magas Szerződő Felek, az Európai Közösségek tagjai és az Európai Közösségek, továbbiakban: „Szerződő Felek”
figyelembe véve, hogy az Európai Intézmények megfelelő működésének biztosítása érdekében 1957-től kezdődően az Európai Közösségek alkalmazottai gyermekeinek együttes oktatását biztosító intézmények kerültek felállításra, melyek az „Európai Iskola” nevet viselik,
figyelembe véve, hogy az Európai Közösségek gondot fordítanak arra, hogy biztosítsák e gyermekek együttes oktatását, és hogy erre a célra hozzájárulást különítsenek el az Európai Iskolák költségvetése számára,
figyelembe véve, hogy az Európai Iskolák rendszere „sui generis”,
figyelembe véve, hogy egyfajta együttműködést képez a tagállamok, valamint a tagállamok és az Európai Közösségek között, miközben teljes mértékben elismerésre kerül a tagállamok felelőssége a tananyag és az oktatási rendszer megtervezése, valamint a kulturális és nyelvi különbözőség terén,
figyelembe véve, hogy
– az Európai Iskolák 1957-ben elfogadott Alapszabályát konszolidálni kell, hogy a Szerződő Felek által elfogadott, vonatkozó szövegekben figyelembe lehessen venni,
– az Európai Közösségek fejlődésének figyelembevételével ki kell igazítani,
– az Iskolák szervezetein belüli határozathozatali eljárást módosítani kell,
– az Iskolák működésében szerzett tapasztalatot figyelembe kell venni,
– a tantestület, illetve az ezen egyezmény hatálya alá tartozó egyéb más személyek számára megfelelő jogi védelmet kell biztosítani az Igazgatótanács és az igazgatási bizottság határozatai ellen; ebből a célból pontosan meghatározott hatáskörrel felruházott felülbírálati bizottságot kell létrehozni,
– a felülbírálati bizottság joghatósága nem sérti a nemzeti bíróságok joghatóságát polgári és büntetőjogi ügyekben,
figyelembe véve, hogy az 1975. december 15-i Kiegészítő Jegyzőkönyv alapján Iskola nyílt meg Münchenben az Európai Szabadalmi Szervezet alkalmazottai gyermekeinek együttes oktatása céljából,
a következőkben állapodtak meg:
1. Cím
AZ EURÓPAI ISKOLÁK
1. cikk
Ezen egyezmény az Európai Iskolák (a továbbiakban: Iskolák) alapszabályát határozza meg.
Az Iskolák célja, hogy biztosítsa az Európai Közösségek alkalmazottai gyermekeinek együttes oktatását. A 28. és 29. cikkek által szabályozott megállapodások hatálya alá tartozó gyermekeken kívül az Igazgatótanács által megállapított határokon belül más gyermekek is látogathatják az iskolákat.
Az Iskolákat az I. melléklet sorolja fel, melyet az Igazgatótanács módosíthat, figyelembe véve a 2., 28. és 31. cikkek rendelkezéseit.
2. cikk
(1) Az Igazgatótanács egyhangú határozata alapján új Iskolák állíthatók fel.
(2) Ennek helyét az Igazgatótanács határozza meg a fogadó tagállammal egyeztetve.
(3) Mielőtt új Iskola nyílna meg egy tagállam területén, az Igazgatótanácsnak és a fogadó tagállamnak meg kell állapodnia a megfelelő létesítmények ingyenes biztosításáról és fenntartásáról.
3. cikk
(1) Az egyes Iskolákban biztosított oktatásnak a középiskola végéig tartó tananyagot kell lefednie.
Ez tartalmazhatja
– az óvodai ellátást,
– az ötéves általános iskolai, valamint
– a hétéves középiskolai képzést.
Az oktatás műszaki követelményeinek kielégítéséről az Iskoláknak kell gondoskodniuk, együttműködve a fogadó tagállam oktatási rendszerével.
(2) Az oktatásról a tagállamok által kijelölt vagy megbízott tanároknak kell gondoskodniuk az Igazgatótanácsnak a 12. cikk (4) bekezdésében megállapított eljárás szerinti határozataival összhangban.
(3) a) Az iskolai oktatás alapvető szerkezetének módosítására irányuló minden javaslatról az Igazgatótanács tagállami képviselői egyhangúlag határoznak.
b) A tanárok hivatali állására vonatkozó minden javaslathoz az Igazgatótanács egyhangú szavazata szükséges.
4. cikk
Az Iskolák által nyújtott oktatást a következő elvek szerint kell megszervezni:
1. a tanulmányi kurzusokat a II. mellékletben meghatározott nyelveken kell biztosítani;
2. az Igazgatótanács módosíthatja a mellékletet, figyelembe véve a 2. és 32. cikkek rendelkezéseit;
3. az Iskola egységének előmozdítása, a különböző nyelvi szekciókban tanuló diákok együttes oktatása, valamint a kölcsönös megértés biztosítása érdekében azonos szinteken bizonyos tantárgyakat vegyes osztályokban kell tanítani. A vegyes osztályokban bármilyen közösségi nyelvet lehet használni, amennyiben az Igazgatótanács indokoltnak tartja annak használatát;
4. különös erőfeszítést kell tenni, hogy a tanulók alapos ismeretekkel rendelkezzenek a modern nyelvek terén;
5. a tantervben kifejezésre kell juttatni az európai dimenziót;
6. a tanítás és az oktatás során tiszteletben kell tartani az egyének lelkiismeretét és meggyőződését;
7. intézkedéseket kell foganatosítani a különleges oktatást igénylő gyermekek felvételének megkönnyítése érdekében.
5. cikk
(1) Az Iskolában sikeresen elvégzett tanulmányi éveket és az ezt igazoló okleveleket és bizonyítványokat az összes tagállam területén elismerik egy ekvivalencia-táblázat alapján, a 11. cikk rendelkezése értelmében az Igazgatótanács által meghatározott feltételek, valamint az illetékes országos hatóságokkal megkötött megállapodások szerint.
(2) Az Európai érettségi bizonyítványt, amelyet az Európai érettségi bizonyítvánnyal kapcsolatos szabályokat megállapító, az Európai Iskola Alapszabályának mellékletét kiegészítő 1984. április 11-i megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás az európai érettségi bizonyítványról) szabályoz, a középiskolai tanulmányok elvégzése után lehet megszerezni. Az Igazgatótanács a tagállami képviselők egyhangú szavazata alapján szükséges változtatásokat eszközölhet a Megállapodásban.
Az Iskolában megszerzett európai érettségi bizonyítvány birtokosai:
a) azokban a tagállamokban, melyeknek állampolgárai, az összes olyan előnyt élvezhetik, amelyeket az adott országban a középiskolai tanulmányok végén kiadott oklevél vagy bizonyítvány birtokosai is élveznek;
b) az adott tagállam azonos képesítéssel rendelkező állampolgáraival megegyező feltételekkel jogosultak felvételt kérni bármelyik tagállam bármely egyetemére.
Ezen egyezmény alkalmazásában az „egyetem” szó vonatkozik
a) az egyetemekre;
b) a fogadó tagállamok által egyetemnek tekintett intézményekre.
6. cikk
Minden Iskola rendelkezik az 1. cikkben meghatározott céljainak eléréséhez szükséges jogi személyiséggel. Ebből a célból szabadon kezeli a költségvetésből rá eső hitelkeretet a 13. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi szabályzatban megállapított feltételek szerint. Félként szerepelhet jogi eljárásokban, különösen, szabadon szerezhet vagy értékesíthet ingó és ingatlan vagyont.
A jogait és kötelességeit illetően, az Iskolát a jelen Egyezmény különös rendelkezéseivel összhangban minden egyes tagállamban úgy tekintik, mintha közjog által szabályozott oktatási intézmény lenne.
II. Cím
AZ ISKOLA SZERVEI
7. cikk
Az összes Iskolára vonatkozó közös szervek:
1. az Igazgatótanács,
2. a főtitkár,
3. a felügyelőbizottság,
4. a felülbírálati bizottság.
Minden egyes Iskolát az igazgatási bizottság irányít a vezető tanár vezetésével.
Az Igazgatótanács
8. cikk
(1) A 28. cikkre is figyelemmel az Igazgatótanács a következő tagokból áll:
a) az Európai Közösségek minden egyes tagállamának miniszteri szintű képviselője vagy képviselői, akik felhatalmazással rendelkeznek az adott tagállam kormányának képviseletére azzal a feltétellel, hogy minden egyes tagállamnak csak egy szavazata van;
b) az Európai Közösségek Bizottságának egy tagja;
c) a 22. cikk alapján a személyzeti bizottság által kijelölt képviselő (a tantestületből);
d) a tanulók szüleinek képviselője, akit a szülői munkaközösség jelöl ki a 23. cikkel összhangban.
(2) Minden egyes tagállam miniszteri szintű képviselői és az Európai Közösségek Bizottságának tagja kijelölhetnek személyeket, hogy képviseljék őket. Akadályoztatásuk esetén az egyéb tagokat póttag képviseli.
(3) A tanulók képviselőjét meg lehet hívni, hogy megfigyelőként legyen jelen az Igazgatótanács ülésein, amikor a tanulókat érintő kérdésekről döntenek.
(4) Az Igazgatótanácsot annak elnöke hívja össze saját kezdeményezéséből vagy az Igazgatótanács három tagjának vagy a főtitkár indokolt kérésére. Évente legalább egyszer ülésezik.
(5) Az elnöki tisztet egyéves időtartamra az egyes tagállamok képviselői váltakozva látják el a tagállamok szerinti következő sorrendben: Belgium, Dánia, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Egyesült Királyság.
9. cikk
(1) Kivéve azokat az eseteket, amikor az egyezmény egyhangú szavazatot követel meg, az Igazgatótanács határozatait a tagok kétharmados többségével kell meghozni a következő rendelkezések szerint:
a) egy adott tagállam kifejezett érdekét szolgáló határozatok meghozatala, például a területén lévő Iskola létesítményeinek jelentős bővítése, vagy az Iskola bezárása igenlő szavazatot követel meg az adott tagállam képviselőjétől;
b) egy Iskola bezárása igenlő szavazatot követel meg a Bizottság tagjától;
c) a közjog hatálya alatt álló szervezet képviselője, aki helyet és szavazati jogot kapott az Igazgatótanácsban, a 28. cikk alapján megkötött megállapodás értelmében szavaz az Iskolát érintő minden olyan kérdésben, amelyre a megállapodás kiterjed;
d) a 8. cikk 1/c) bekezdésében említett személyzeti bizottságnak és a tanulók szüleinek 8. cikk 1/d) bekezdésében említett képviselőjének a szavazati joga a 11. cikkben említett nevelési jellegű határozatok meghozatalára korlátozódik az európai érettségi bizonyítványról szóló megállapodás megváltoztatására vonatkozó, valamint pénzügyi és költségvetési hatásokkal járó határozatok kivételével.
(2) Azokban az esetekben, amikor az egyezmény egyhangú szavazatot ír elő, a jelen lévő vagy képviselt tagok tartózkodása nem akadályozza az Igazgatótanács határozatainak elfogadását.
(3) Minden szavazás esetén az összes jelen lévő vagy képviselt tag egy szavazattal rendelkezik, a 8. cikk [1/a)] bekezdésében megfogalmazott különleges rendelkezés sérelme nélkül.
10. cikk
Az Igazgatótanács felügyeli ennek az egyezménynek a végrehajtását; ebből a célból nevelési, költségvetési és pénzügyi téren, valamint a 28-tól 30-ig terjedő cikkekben említett egyezmények tárgyalása érdekében rendelkezik a szükséges határozathozatali jogkörrel. Bizottságokat állíthat fel, amelyek feladata az Igazgatótanács határozatainak előkészítése.
Az Igazgatótanácsnak meg kell állapítania az Iskolák általános szabályzatát.
A főtitkár által előkészített tervezet alapján az Igazgatótanácsnak minden évben jelentést kell készítenie az Iskolák működéséről, és azt el kell juttatnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
11. cikk
Nevelési kérdésekben az Igazgatótanács meghatározza, hogy mely tantárgyakat kell biztosítani és hogyan kell azokat megszervezni. A megfelelő felügyelőbizottság véleménye alapján különösképpen a következőket kell elvégeznie:
1. összehangolt tantervek és órarendek elfogadása minden egyes évfolyam és általa létrehozott szekció számára, valamint ajánlattétel az alkalmazott módszerekre vonatkozóan;
2. a tanítás felügyelete a felügyelőbizottságok által és az utóbbiak működési szabályainak rögzítése;
3. a különböző szintekre való belépési életkor megállapítása. Szabályok lefektetése a tanulók következő évfolyamba vagy a középiskolába léptetésével kapcsolatban, valamint annak érdekében, hogy a tanulók bármikor visszatérhessenek saját országuk iskolájába, az 5. cikk alapján az Iskolában eltöltött tanulmányi évek érvényesítésének szabályozása. Az 5. cikk (1) bekezdésében említett ekvivalencia-táblázat létrehozása;
4. az iskolában elvégzett munkát bizonyító, megtartandó vizsgák biztosítása; a vizsgákkal kapcsolatos szabályok megállapítása, vizsgabizottságok kinevezése és oklevelek odaítélése. Biztosítja, hogy az írásbeli vizsgák anyaga olyan szinten legyen, amely lehetővé teszi az 5. cikk alkalmazását.
12. cikk
Igazgatási kérdésekben az Igazgatótanács feladatai közé tartoznak a következők:
1. a főtitkár, az igazgatók, a tantestület, valamint az igazgatási és [a 9. cikk 1/a) bekezdése alapján] a kisegítő személyzet szolgálati szabályzatának lefektetése;
2. a főtitkár és a főtitkárhelyettes kinevezése;
3. minden egyes Iskola igazgatójának és igazgatóhelyetteseinek a kinevezése;
4. a) a felügyelőbizottságok javaslata alapján minden egyes évben annak meghatározása, hogy a tantestületben létre kell-e hozni vagy meg kell-e szüntetni állásokat. Annak biztosítása, hogy az állások igazságos módon legyenek elosztva a tagállamok között. Általános és középiskolai tanárok, valamint az Iskola nevelési tanácsadóinak megbízásával és állományba helyezésével kapcsolatos kérdések elrendezése a kormányokkal. A személyzet tagjaira az anyaországuk szerinti előléptetési és nyugdíjazási szabályok vonatkoznak;
b) a főtitkár javaslata alapján az igazgatási és a kisegítő személyzet követelményeinek meghatározása;
5. saját működésének megszervezése és működési szabályzatának lefektetése.
13. cikk
(1) Költségvetési kérdésekben az Igazgatótanács feladatai közé tartoznak a következők:
a) a pénzügyi szabályzat elfogadása, mely különösképpen az Iskolák költségvetésének meghatározását és megvalósítását határozza meg;
b) az Iskolák költségvetésének elfogadása minden egyes pénzügyi évben az alábbi (4) bekezdéssel összhangban;
c) az éves beszámoló jóváhagyása és továbbítása az Európai Közösségek illetékes hatóságaihoz.
(2) Az Igazgatótanácsnak legkésőbb minden év április 30-áig meg kell becsülnie az Iskolák következő évre vonatkozó bevételeit és kiadásait, és azt meg kell küldenie a Bizottság részére, amely annak alapján megállapítja a szükséges előrejelzéseket az Európai Közössége előzetes költségvetés-tervezete számára.
Az Európai Közösségek költségvetési hatóságai rögzítik az Európai Közösségek hozzájárulásának összegét az említett költségvetési eljárás keretében.
(3) Az Igazgatótanács a 28. cikkben említett, közjogi szervezeteknek és a 29. cikkben említett azon szervezeteknek és intézményeknek is megküldi a bevételi és kiadási előirányzatát, amelyeknek a pénzügyi hozzájárulása fedezi az Iskola költségvetésének nagy részét, annak érdekében, hogy meghatározhassák hozzájárulásuk mértékét.
(4) Az Igazgatótanács végül a költségvetési év kezdete előtt elfogadja az Iskolák költségvetését, és szükség esetén módosítja azokat az Európai Közösségek, valamint a 3. bekezdésben említett szervezetek és intézmények hozzájárulásai alapján.
14. cikk
A főtitkár képviseli az Igazgatótanácsot és irányítja a titkárságot a főtitkár 12. cikk (1) bekezdésében említett szolgálati szabályzata értelmében. Jogi ügyekben ő képviseli az Iskolákat. Felelősséggel tartozik az Igazgatótanácsnak.
A felügyelőbizottságok
15. cikk
Az Iskolák számára két felügyelőbizottság felállítása történik: egy az óvodák és általános iskolák, egy pedig a középiskolák számára.
16. cikk
Minden tagállamot, amely Szerződő Félként szerepel, egy-egy felügyelő képvisel mind a két bizottságban. Az érintett fél javaslatára az Igazgatótanács nevezi ki a felügyelőket.
A felügyelőbizottságok elnöke annak a tagállamnak bizottsági képviselője, amely az Igazgatótanács elnöki tisztjét is ellátja.
17. cikk
A felügyelőbizottság feladata az Iskolák által nyújtott nevelés és oktatás minőségének, valamint annak biztosítása, hogy ennek érdekében az iskolákban elvégezzék a szükséges felügyeleti tevékenységeket.
A felügyelőbizottság benyújtja az Igazgatótanácsnak a 11. és 12. cikkekben említett szakvéleményeket és javaslatokat, valamint ha szükséges, tantervbeli és tanulmányszervezési változtatásokra vonatkozó javaslatokat.
18. cikk
A felügyelők feladatai:
1. saját képzési ciklusukon belül biztosítják a tanárok munkájának felügyeletét az országos igazgatási szervek részéről;
2. összehasonlítják az elvégzett munka teljesítményét és a tanítási módszerek minőségét;
3. felügyeleti tevékenységük eredményét megküldik a vezető tanárnak és a tantestületnek.
Figyelembe véve az Igazgatótanács által értékelt szükségleteket, minden tagállam ellátja a felügyelőket azokkal az eszközökkel, melyek szükségesek ahhoz, hogy maradéktalanul el tudják végezni az Iskolákkal kapcsolatos feladataikat.
Az igazgatási bizottság
19. cikk
A 28. és 29. cikkek értelmében a 7. cikk alapján létrehozott minden egyes igazgatási bizottság nyolc tagból áll, akik a következők:
1. a főtitkár, aki egyben az elnök is;
2. az Iskola igazgatója;
3. az Európai Közösségek Bizottságának képviselője;
4. a tantestület két tagja, akik közül az egyik a középiskola, a másik pedig az általános iskola és az óvoda érdekeit képviseli közösen;
5. a 23. cikkben említett szülői munkaközösséget képviselő két tag;
6. az igazgatási és kisegítő személyzet képviselője.
Az Iskolának otthont adó tagállam képviselője megfigyelőként részt vehet az igazgatási bizottság ülésein.
A tanulók két képviselőjét meg lehet hívni, hogy megfigyelőként jelen legyenek az Igazgatótanács ülésein, amikor az őket érintő kérdésekről tárgyalnak.
20. cikk
Az igazgatási bizottság feladatai:
1. a pénzügyi szabályzattal összhangban előkészíti az Iskola bevételi és kiadási előirányzatát;
2. felügyeli az Iskola költségvetésének végrehajtását és elkészíti az éves beszámolót;
3. biztosítja az Iskola megfelelő működéshez szükséges fizikai feltételek és légkör fenntartását;
4. ellátja az Igazgatótanács által rábízott igazgatási teendőket.
Az igazgatási bizottság üléseinek összehívására és határozathozatalára vonatkozó eljárást a 10. cikkben említett Iskolai általános szabályzat állapítja meg.
Az igazgató
21. cikk
Az igazgató a 10. cikkben említett általános szabályok szerint látja el feladatát. A 12. cikk 4. a) és b) bekezdéseiben megállapított eljárás értelmében felügyeletet gyakorol az Iskola számára kijelölt személyzet fölött.
Rendelkezik a saját országa által megkívánt szakértelemmel és képzettséggel ahhoz, hogy olyan oktatási intézményt vezessen, amelynek végbizonyítványa egyetemi tanulmányokra jogosítja annak birtokosát. Felelősséggel tartozik az Igazgatótanácsnak.
III. Cím
A SZEMÉLYZET KÉPVISELETE
22. cikk
Személyzeti bizottság kerül felállításra, amelynek tagjai az egyes Iskolák tantestületének, illetve igazgatási és kisegítő személyzetének képviselői.
A bizottság hozzájárul az Iskolák megfelelő működéséhez azáltal, hogy lehetővé teszi a személyzet véleményének kialakítását és kifejezését.
A személyzeti bizottság választási és működési eljárásait a tantestület, illetve a 12. cikk (1) bekezdésében említett adminisztrációs és kisegítő személyzet szolgálati szabályzata írja elő.
Évente egyszer a személyzeti bizottság egy tagot és egy póttagot jelöl ki, hogy képviselje a tantestületet az Igazgatótanács előtt.
IV. Cím
A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG
23. cikk
A tanulók szülei és az iskolai hatóságok közötti kapcsolat fenntartása érdekében az Igazgatótanács minden egyes Iskolában elismeri azt a munkaközösséget, amely a tanulók szüleit képviseli.
Az így elismert szülői munkaközösség minden évben két képviselőt jelöl az érintett Iskola igazgatási bizottságába.
Évente egyszer az Iskolák szülői munkaközösségei egy tagot és egy póttagot jelölnek ki, hogy képviselje a munkaközösségeket az Igazgatótanács előtt.
V. Cím
A KÖLTSÉGVETÉS
24. cikk
Az Iskolák pénzügyi éve megegyezik a naptári évvel.
25. cikk
Az Iskolák költségvetésének pénzügyi forrása:
1. a tagállamok hozzájárulásai a megbízott vagy kinevezett tanárok illetményének folyamatos fizetése által és, ahol alkalmazható, az Igazgatótanács egyhangú határozattal megszavazott pénzügyi hozzájárulása;
2. az Európai Közösségek hozzájárulása, amelynek célja az Iskolák teljes kiadása és teljes bevétele közötti különbség fedezése;
3. olyan nem közösségi szervezetek hozzájárulásai, amelyekkel az Igazgatótanács megállapodást kötött;
4. az Iskola saját bevétele, nevezetesen az Igazgatótanács által meghatározott tandíj, amit a szülők fizetnek be;
5. egyéb bevételek.
Az Európai Közösségek hozzájárulásának elérhetővé tételére vonatkozó rendelkezéseket az Igazgatótanács és a Bizottság közötti különleges megállapodás tartalmazza.
VI. Cím
VITÁS KÉRDÉSEK
26. cikk
A Szerződő Felek között ezen egyezmény értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos és az Igazgatótanács által még nem megoldott vitás kérdések az Európai Közösségek Bírósága kizárólagos hatáskörébe tartoznak.
27. cikk
(1) A felülbírálati bizottság felállítása ezennel megtörténik.
(2) Első és végső fokon, illetve amikor minden egyéb igazgatási lehetőség kimerült, a felülbírálati bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik az ezen egyezmény hatálya alá tartozó minden személy esetében (az igazgatási és a kisegítő személyzet kivételével) az ezen egyezmény rájuk történő alkalmazásával kapcsolatos viták és az ezen egyezmény alapján egy iskola igazgatási bizottsága vagy Igazgatótanácsa által az ezen egyezménnyel azokra ruházott hatáskörök gyakorlásával meghozott intézkedések és szabályok jogszerűségével kapcsolatos minden vitás kérdés. Ha az ilyen vitás kérdések pénzügyi jellegűek, a felülbírálati bizottság korlátlan hatáskörrel rendelkezik.
Az ilyen eljárásokra vonatkozó feltételeket és részletes szabályokat szükség szerint a tantestület szolgálati szabályzata vagy az óraadó tanárok alkalmazási feltételei, illetve az Iskolák általános szabályzata tartalmazzák.
(3) A felülbírálati bizottság tagjai olyan személyek, akiknek függetlensége kétségen felül áll, és akik elismerten jártasak a jogban.
Csak az Európai Közösségek Bírósága által összeállított listán szereplő személyek választhatók meg a felülbírálati bizottság tagjaivá.
(4) A felülbírálati bizottság alapszabályát az Igazgatótanács egyhangú határozattal fogadja el.
A felülbírálati bizottság alapszabálya határozza meg a bizottság tagjainak számát, Igazgatótanács által történő kinevezésük rendjét, hivatali idejük tartamát és a rájuk alkalmazható pénzügyi rendelkezéseket. Az alapszabály határozza meg a bizottság működésének módját is.
(5) A felülbírálati bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát, amelyek az alapszabály alkalmazásához szükséges rendelkezéseket tartalmazzák.
Az eljárási szabályzatot az Igazgatótanácsnak egyhangúan jóvá kell hagynia.
(6) A felülbírálati bizottság határozatai kötelezőek a felekre nézve, és amennyiben ez utóbbiak nem hajtják végre azokat, végrehajtathatók a tagállamok megfelelő hatóságai által a vonatkozó nemzeti jognak megfelelően.
(7) Egyéb vitás kérdések, amelyekben az Iskolák félként vesznek részt, a nemzeti igazságszolgáltatás hatáskörébe tartoznak. A jelen cikk különösképpen nem érinti a nemzeti bíróságok polgári és büntetőjogi kérdésekben gyakorolt hatáskörét.
VII. Cím
KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
28. cikk
A 2. cikk értelmében az Igazgatótanács egyhangú határozattal a működő vagy létrehozandó Iskolára vonatkozóan részvételi megállapodásokat köthet a közjog alá tartozó bármely szervezettel, amely elhelyezkedésénél fogva érdekelt az Iskola működtetésében. Egy ilyen megállapodás megkötésével bármelyik szervezet jogosulttá válik arra, hogy a szóban forgó Iskolát érintő összes kérdéssel kapcsolatban szavazati joggal képviseltesse magát az Igazgatótanácsban, amennyiben pénzügyi hozzájárulása az Iskola költségvetésének jelentős részét fedezi. Ugyanígy, szavazati joggal képviseltetheti magát az érintett Iskola igazgatási bizottságában is.
29. cikk
Az Igazgatótanács egyhangú határozattal a részvételi megállapodásoktól eltérő megállapodásra vonatkozó tárgyalásokat folytathat a köz- vagy magánjog alá tartozó bármely szervezettel, amely érdekelt az Iskola működtetésében.
Az Igazgatótanács helyet és szavazatot biztosíthat számukra a szóban forgó Iskola igazgatási bizottságában.
30. cikk
Az Igazgatótanács tárgyalást folytathat egy Iskolának otthont adó ország kormányával bármely olyan további megállapodással kapcsolatban, mely szükséges annak biztosítása érdekében, hogy az Iskola a lehető legjobb feltételek mellett működjön.
31. cikk
(1) Bármely Szerződő Fél Luxemburg kormányának írásbeli értesítésével, amely tájékoztatja a többi Szerződő Felet az értesítés kézhezvételéről, felmondhatja ezt az egyezményt. A felmondásról szóló értesítést bármelyik év szeptember 1-jéig kell megküldeni annak érdekében, hogy a következő év szeptember 1-jével hatályba léphessen.
(2) Az ezt az egyezményt felmondó Szerződő Fél lemond az Iskola eszközeiben való minden részesedéséről. Az Igazgatótanács határoz arról, egy Szerződő Fél felmondásának eredményeként, hogy milyen szervezeti intézkedéseket kell megtenni, ideértve a személyzeti intézkedéseket is.
(3) Az Igazgatótanács a 9. cikkben megállapított szavazási módszerrel összhangban határozhat egy Iskola megszüntetéséről. Ha szükségesnek találja, ugyanazzal az eljárással hasonló lépéseket tehet egy Iskolával kapcsolatban, különös tekintettel a tantestületre, illetve az adminisztrációs és szolgáltató személyzetre, valamint az Iskola eszközeinek felosztására.
(4) Bármelyik Szerződő Fél kérelmezheti ezen egyezmény kiegészítését. Ebben az esetben értesítenie kell Luxemburg kormányát ez irányú kérelméről. Luxemburg kormánya az Európai Közösségek Tanácsában elnöki tisztet ellátó Szerződő Féllel megteszi a szükséges előkészületeket egy kormányközi konferencia összehívása érdekében.
32. cikk
Az ezen egyezményhez való csatlakozási kérelmeket a Közösség tagjává váló államnak írásban kell benyújtania Luxemburg kormányához, aki erről értesíti a többi Szerződő Felet.
A csatlakozás azon időpontot követő szeptember 1-jén válik hatályossá, amikor a csatlakozási dokumentumokat letétbe helyezték Luxemburg kormányánál.
Attól az időponttól kezdve az Iskolák szervezeti összetételét ennek megfelelően meg kell változtatni.
33. cikk
Ezt az egyezményt a tagállamok mint Szerződő Felek erősítik meg a saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően. Az Európai Közösségek tekintetében az azokat létrehozó Szerződésekkel összhangban kell megkötni. A megerősítő okiratokat és ezen egyezmény megkötéséről szóló intézkedéseket Luxemburg kormányánál mint az Európai Iskolák Alapszabályának megőrzőjénél letétbe kell helyezni. Ez a kormány értesíti a többi Szerződő Felet a letétbe helyezésről.
Ez az egyezmény a tagállamok megerősítő okiratainak és az Európai Közösségek által az egyezmény megkötésről szóló jogi aktusai letétbe helyezését követő hónap első napján lép hatályba.
Ez az egyezmény egy eredeti példányban készült angol, dán, francia, görög, holland, német, olasz, portugál és spanyol nyelveken. A kilenc szöveg mindegyike egyforma érvényű és Luxemburg kormányánál letétbe kell helyezni, aki hiteles másolatot küld a többi Szerződő Fél részére.
34. cikk
Ez az egyezmény az 1957. április 12-én kelt alapszabályt és annak 1962. április 13-án kelt jegyzőkönyvét hatályon kívül helyezi és annak helyébe lép.
Kivéve, ha ezen egyezmény másként rendelkezik, az Európai érettségi vizsgáról szóló egyezmény hatályban marad.
Ezen egyezmény nem érinti a müncheni Iskoláról szóló kiegészítő Jegyzőkönyvet, melyet az 1962. április 13-i Jegyzőkönyvre vonatkozóan állítottak össze, és 1975. december 15-én írtak alá Luxemburgban.
Ezen egyezmény előtti intézkedésekben az Iskolákkal kapcsolatos hivatkozásokat úgy kell tekinteni, mint amelyek a jelen egyezmény megfelelő cikkeire vonatkoznak.
Hecho en Luxemburgo, el veintiuno de junio de mil novecientos noventa y cuatro.
Udfaerdiget i Luxembourg, den enogtyvende juni nitten hundrede og fire og halvfems.
Geschehen zu Luxemburg am einundzwanzigsten Juni neunzehnhundertvierundneunzig.
Έγινε οτο Λονξεμβοδϊγο, οτις ειχοτ μια Іουνίου χίλια εννιακόσια ενενήνια τέσσεδα.
Done at Luxembourg on the twenty-first day of June in the year one thousand nine hundred and ninety-four.
Fait a Luxembourg, le vingt-et -un juin mil neuf cent quatre-vingt-quatorze.
Fatto a Lussemburgo, addi ventuno giugno millenovecentonovantaquattro.
Gedaan te Luxemburg, de eenentwintigste juni negentienhonderd vierennegentig.
Feito no Luxemburgo, em vinte e um de Junho de mil novecentos e noventa e quatro.
Pour le royaume de Belgique
Voor het Koninkrijk België
Für das Königreich Belgien
Pa Kongeriget Danmarks vegne
Für die Bundesrepublik Deutschland
Για την Ελληνικής Δημοκρατίας
I. Melléklet
Az Alapszabály hatálya alá tartozó Európai Iskolák:
Bergen-i Európai Iskola
Brüsszeli I. Európai Iskola
Brüsszeli II. Európai Iskola
Brüsszeli III. Európai Iskola1
Culham-i Európai Iskola
Karlsruhe-i Európai Iskola
Luxemburgi Európai Iskola
Mol-i Európai Iskola
München Európai Iskola
Varese-i Európai Iskola
II. Melléklet
Az alaputasítás nyelvei:
dán
holland
angol
francia
német
görög
olasz
portugál
spanyol”

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Az Egyezményben foglaltakat 2004. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A rendelet végrehajtásáról az oktatási miniszter és a külügyminiszter gondoskodik.

1

Az Igazgatótanács az 1992. október 27/29-es ülésén határozott ennek az Iskolának a létrehozásáról.