• Tartalom

1996. évi XLIII. törvény

1996. évi XLIII. törvény

a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról1

2015.04.15.

Magyarország függetlenségének, törvényes rendjének, valamint a lakosság és az ország anyagi javainak védelmét ellátó szervek hivatásos állományától az állam tántoríthatatlan hűséget, bátor helytállást követel. A hivatásos állomány tagjai a törvények és más jogszabályok, valamint a nemzetközi jog előírásainak megfelelően, a fegyveres szervek feladataihoz igazodó szakmai ismeretek birtokában különleges közszolgálatot teljesítenek. Az Országgyűlés – elismerve a hivatásos szolgálattal járó nagyobb áldozatvállalást és az azzal arányban álló erkölcsi és anyagi megbecsülés indokoltságát – a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról a következő törvényt alkotja:2

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

I. Fejezet

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1)3 E törvény hatálya a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet, az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (e törvény alkalmazásában a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és társadalombiztosítási ellátására terjed ki.

(2)4 E törvény rendelkezéseit – a törvényben meghatározott esetben és körben –

a) a hivatásos szolgálatra jelentkezőkre,

b) a rendvédelmi oktatási intézmények nem hivatásos állományú ösztöndíjas hallgatóira, valamint tanulóira,

c) a hivatásos állományból nyugállományba került, valamint a szolgálati járandóságban, rokkantsági ellátásban részesülő volt hivatásos állományúakra,

d) a fegyveres szerv hivatásos és nyugállományú tagjainak, továbbá a szolgálati járandóságban, rokkantsági ellátásban részesülők hozzátartozóira

is alkalmazni kell.

(2a)5 A IV. Fejezet, valamint a IV/A. Fejezet rendelkezéseit és a 70/B. §-t a fegyveres szervvel közalkalmazotti jogviszonyban állókra is alkalmazni kell.

(2b)6 A tartalékállományra vonatkozó rendelkezéseket a szolgálati viszony megszűnését követően a hivatásos állományból tartalékállományba helyezettekre is alkalmazni kell.

(3)7

(4)8 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára az e törvényben foglaltakat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4a)9 Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára az e törvényben foglaltakat az Országgyűlésről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(5)10 A XVIII/A. Fejezet rendelkezéseit a fegyveres szervvel munkaviszonyban állókra kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában

a) munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: az a parancsnok, vezető, aki jogosult a szolgálati viszony létesítésére, megszüntetésére, tartalmának törvény szerinti érvényesítésére, a fegyelmi és kártérítési felelősség megállapítására, valamint mindazon jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére, amelyeket jogszabály a munkáltató részére meghatároz;

b)11 állományilletékes parancsnok: az az általános munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, aki a fegyveres szerv olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblázattal rendelkezik; gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a törvény nem határoz meg más parancsnok, vezető részére;

c) elöljáró parancsnok: az állományilletékes parancsnok közvetlen szolgálati elöljárója;

d)12 szolgálati elöljáró: a hivatásos állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy; szolgálati elöljárónak vezető beosztású, kormánytisztviselőként foglalkoztatott személy is minősülhet;

e)13 országos parancsnok: a rendőrség központi szervének vezetője, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói;14

f)15 országos parancsnokság: a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói kivételével az e) pontban meghatározott személyek által vezetett szervek;

g)16 miniszter: a Kormány fegyveres szervet irányító tagja;

h) szervezeti egység: a fegyveres szerv szervezeti rendszerében elhelyezkedő, különböző szervezeti elemekből álló, az állományilletékes parancsnok által vezetett szervezet;

i) szolgálati hely: az a szervezeti egység, amelynek állományába a hivatásos állomány tagja tartozik;

j) a szolgálatteljesítés helye: az a földrajzilag körülhatárolható területrész, ahol a szolgálati feladatot ténylegesen végre kell hajtani;

k)17 kinevezés: a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró rendelkezése hivatásos állományba vételről (szolgálati viszony létesítéséről); magasabb vagy azonos, illetve vezetői beosztásba helyezésről; az első, az első tiszti és tábornoki rendfokozatok megállapításáról;

l)18 szolgálati érdek: a fegyveres szerv vagy valamely szervezeti egysége jogszerű, rendeltetésszerű és eredményes működéséhez, jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott feladatainak teljesítéséhez szükséges, vagy azt meghatározó módon befolyásoló személyi feltétel, illetve körülmény;

m)19 állománytáblázat: a fegyveres szerv szervezeti egységénél rendszeresített szervezeti elemeket, a rendszeresített szolgálati beosztásokat vagy nem hivatásos munkakörök megnevezését, illetménybesorolását, az abban elérhető legmagasabb rendfokozatot, valamint az azok ellátásához szükséges képesítési, képzettségi és egyéb követelményeket meghatározó okmány;

n)20 rendvédelmi oktatási intézmény: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 36. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezés szerint a fegyveres szerv részére létesített és fenntartott köznevelési intézmény, valamint a rendvédelmi felsőoktatást folytató felsőoktatási intézmény;

o) szolgálati viszonyra vonatkozó szabály: e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben, illetve az e törvényben megnevezett törvényekben és azok végrehajtási rendeleteiben meghatározott rendelkezés;

p)21 közeli hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, a bejegyzett élettárs egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelő szülő, a testvér, valamint az élettárs;

r)–s)22

t)23 átszervezés: a fegyveres szervnél végrehajtott – a kizárólag névváltoztatással járó szervezetmódosításon kívüli – minden olyan szervezési intézkedés, amely az egyes szervezeti egységek egészét vagy azok egyes elemeit érinti, amelyből eredően új szervezeti elemek, beosztások létesülnek vagy azok megszűnnek, illetve módosulnak és ennek következtében megváltozik az adott szervezeti elem, illetve egyes beosztások szervezeti szint szerinti besorolása, vagy a beosztás egyes elemei (munkakör tartalma, a szolgálatteljesítés helye, beosztási kategória, rendszeresített rendfokozat) módosulnak. Nem átszervezés, ha a szolgálati beosztást – szolgálati jellegének megszűnése miatt – a miniszter köztisztviselői, vagy közalkalmazotti munkakörré minősíti át. Nem minősül átszervezésnek az sem, ha a fegyveres szerv egészét vagy az érintett szervezeti egységét más fegyveres szervvel összevonják vagy annak alárendelik, és ennek következtében a hivatásos állomány tagja más fegyveres szerv állományába kerül, feltéve, hogy a szolgálati beosztásának felsorolt jellemzői – így különösen a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztása és helye, rendfokozata, a besorolási osztályon belüli beosztási kategóriája, fizetési fokozata, szolgálati rendje, vezényelhetősége – egyébként nem változnak;

u)24 közszolgálati és kormányzati szolgálati jogviszony:

ua) közszolgálati jogviszony: a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályai szerinti köztisztviselő és közszolgálati ügykezelő foglalkoztatási jogviszonya;

ub) kormányzati szolgálati jogviszony: a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályai szerinti kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő foglalkoztatási jogviszonya;

v)25 belföldi szolgálati kiküldetés: a hivatásos állomány tagjának meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából a szolgálatteljesítési helyének közigazgatási határán kívül történő ideiglenes szolgálatteljesítése, ide nem értve, ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítésének természetéből eredően szolgálati feladatait szokásosan a szolgálatteljesítési helye közigazgatási határán kívül teljesíti;

z)26 rendészeti gyakorlat: a fegyveres szervnél szolgálati viszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban és munkaviszonyban töltött idő, továbbá a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján közigazgatási gyakorlatként elismert idő.

A szolgálati viszony jellege

3. § (1) A szolgálati viszony az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.

(2) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit – a fegyveres szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében – önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, életének és testi épségének kockáztatásával, egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti.

(3)27 Nem minősül a szolgálati viszony jellegét meghatározó, az (1)–(2) bekezdés szerinti sajátos szolgálati körülmények között végzett, az élet és a testi épség kockáztatásával járó szolgálati tevékenységnek különösen:

a) a szervezet működését szolgáló, így különösen a gazdálkodással, a humánszolgálati, személyügyi, munkaügyi és egészségügyi tevékenységgel összefüggő, továbbá jogi és igazgatási, illetve,

b) a szervezet működéséhez kapcsolódó, így különösen tájékoztatási, szociális, művészeti és közművelődési, ügyviteli, informatikai, üzemeltetési, állategészségügyi munkaköri feladat.

(4)28 A miniszter a fegyveres szervnél rendszeresített hivatásos szolgálati beosztásokat a szolgálati viszony és a szolgálati tevékenység jellegének megfelelően állapítja meg.

(5)29 A hivatásos szolgálati beosztás szolgálati jellegének megszűnése az abban a munkakörben foglalkoztatott hivatásos állomány tagjának e munkakörben való további foglalkoztatását, szolgálati jogviszonyát és előmenetelét nem érinti.

Egyenruha és rendfokozatok

4. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati beosztásához és feladatainak végrehajtásához az öltözködési szabályzatban előírtaknak megfelelően a fegyveres szervnél rendszeresített egyenruhát vagy polgári ruhát visel, és rendfokozattal rendelkezik.

(2) A rendfokozat kifejezi a hivatásos állomány tagjának állománycsoportba tartozását, feljebbvalói viszonyát, ami meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel jár együtt. A rendfokozati jelzést az egyenruhán kell viselni.

(3)30 A hivatásos állomány tagját az első, az első tiszti és az első tábornoki rendfokozatokba kinevezik, a többi rendfokozatba előléptetik.

(4) A rendfokozatok a szolgálati beosztások szintjéhez illeszkednek.

(5) A rendfokozatokat és a rendfokozati várakozási időket a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(6)31 A hivatásos állomány tagja rendfokozatát neve, az adott fegyveres szervhez tartozásra, illetve a szakbeosztásra utaló jelző után használhatja mind szóban, mind írásban (pl. r.szds., mk.őrgy., r.o.alez.).

II. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONYRA VONATKOZÓ ALAPELVEK

A joggal való visszaélés tilalma32

5. §33 (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni, tilos a joggal való visszaélés.

(2) E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.

(3) Ha a joggal való visszaélés e törvény vagy e törvény végrehajtására kiadott jogszabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás a közszolgálat nyomós érdekét vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

(4) A joggal való visszaélés hátrányos következményeit orvosolni kell.

Az egyenlő bánásmód követelménye

6. §34 (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

(2) A fegyveres szerv megkülönböztetés nélkül biztosítja – kizárólag a szakmai képességek, a gyakorlat és a teljesítmény, továbbá a szolgálatban eltöltött idő alapján a rendfokozati és a beosztási kötöttségekre figyelemmel – a hivatásos állomány tagjának előmeneteli lehetőségét.

Jognyilatkozatok

7. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat (megállapodásokat) – eltérő rendelkezés hiányában – alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A hivatásos állomány tagjának kérésére azonban a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha az írásbeliség egyébként nem kötelező. Nem minősül a szolgálati viszonnyal kapcsolatos nyilatkozatnak a szolgálati feladatok végrehajtására vonatkozó parancs vagy intézkedés.

(2)35 E törvény rendelkezésének megfelelően írásbeliséghez kötött a szolgálati viszony létesítésére, szünetelésére és megszüntetésére, a hivatásos állomány tagjának kinevezésére, előléptetésére, előresorolására, elismerésére, áthelyezésére, vezénylésére, megbízására, helyettesítésére, valamint alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat, a minősítés, a fegyelmi, kártérítési, személyiségi jogsértés tárgyában hozott, valamint minősítő határozat, továbbá a külön törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzéshez való hozzájárulásról és az ellenőrzés eredményéről készült irat.

(3) Az írásbeli nyilatkozatot közölni kell a hivatásos állomány tagjával. A nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a hivatásos állomány tagjának vagy az átvételre jogosult személynek kézbesítették. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadta, vagy azt szándékosan megakadályozta. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

A jognyilatkozat megtámadhatósága, semmissége

8. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozat megtámadható, ha

a) a szolgálati viszonynak a 36. § (1) bekezdésében meghatározott valamelyik alanya (a továbbiakban a 8–11. §-ban: fél) a jognyilatkozat megtételekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette;

b) mindkét fél a lényeges tény vagy körülmény tekintetében téves feltevésben volt;

c)36 a nyilatkozat megtételére a felet a másik fél jogellenes fenyegetéssel vette rá;

d)37 a felet a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejtette vagy tévedésben tartotta és a fél ezen megtévesztő magatartás hatására tette meg nyilatkozatát.

(1a)38 Lényeges tényre vagy körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal tette volna meg a jognyilatkozatát.

(2)39 A nyilatkozatot az támadhatja meg, akit megtévesztettek, a nyilatkozat megtételére jogellenes fenyegetéssel vettek rá, illetve az, aki tévedett vagy téves feltevésben volt.

(2a)40 Nem támadhatja meg a jognyilatkozatát az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.

(2b)41 Az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglalt szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.

(2c)42 A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti.

(3) A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés vagy megtévesztés felismerésétől, illetve jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.

(4) A megtámadást a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell közölni a másik féllel. Az eljárásra a szolgálati jogvitára vonatkozó szabályok az irányadók.

9. § (1) Semmis az a jognyilatkozat vagy annak az a része, amely a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályba vagy egyébként jogszabályba ütközik.

(2) A semmisséget hivatalból kell figyelembe venni.

10. § (1) Érvénytelen a semmis és a sikeresen megtámadott jognyilatkozat.

(2) Ha a jognyilatkozat valamely része érvénytelen, helyette a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.

11. § (1) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat és kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna.

(2) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszonyt a fegyveres szerv köteles azonnali hatállyal megszüntetni.

(3) A fegyveres szerv hibájából eredő érvénytelenség esetén a hivatásos állomány tagjának fel nem róható magatartása szerinti felmentés szabályait, illetve jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni.

(4) Ha a feleknek a jognyilatkozat érvénytelenségéből kára származott, annak megtérítésére a kártérítési felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény elévülése

12. § (1)43 A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – 3 év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség, valamint a bűncselekménnyel okozott személyiségi jogi sérelem miatt fizetendő sérelemdíj iránti igény 5 év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

(2) Az igény elévülése az igény érvényesítésének esedékessé válásától kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén nem lehet visszakövetelni.

(3) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított 6 hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra.

(4) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bírósági érvényesítése, megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

A határidők számítása

13. § (1) Napon – ha szolgálati viszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik – naptári napot kell érteni.

(2) A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés (pl. kézbesítés) történt.

(3) A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdő napnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő (időtartam) lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.

(4) Ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

(5)44 A határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha a határidőt megállapító jogszabály ezt kifejezetten megengedi. A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.

III. Fejezet

AZ ALAPVETŐ JOGOK KORLÁTOZÁSA

Általános rendelkezés

14. § (1) A hivatásos állomány tagja alapvető jogainak a szolgálati viszonnyal kapcsolatos korlátozása nem okozhat az elérni kívánt törvényes érdekkel nyilvánvalóan aránytalan hátrányt.

(2) Több lehetséges és alkalmas korlátozás közül azt kell választani, amely az eredmény biztosítása mellett a korlátozással érintettre a legkisebb sérelemmel jár.

A szabad mozgás és a tartózkodási hely
szabad megválasztása

15. § (1) A hivatásos állomány tagjának szolgálati helyét a fegyveres szerv szervezeti egységei területi elhelyezkedésének és a fegyveres szerv feladataiból fakadó szakmai igényeknek megfelelően, a hivatásos állomány tagja méltányos érdekeinek figyelembevételével kell meghatározni.

(2) A hivatásos állomány tagja e törvényben meghatározott esetekben és feltételek szerint a szolgálati helyéről áthelyezhető, illetve más szolgálati helyre vezényelhető.

16. § (1)45 A hivatásos állomány tagja a szolgálati, szolgálatteljesítési helyét a szervezeti egység munkarendjében megállapított esetekben és módon hagyhatja el, és ennek megfelelően köteles bejelenteni a szolgálatteljesítési időn kívüli elérhetőségét.

(2) A hivatásos állomány tagja köteles a külföldre utazását a szolgálati elöljárónak (vezetőnek) bejelenteni.

17. § (1) A hivatásos állomány tagja a tartózkodási helyéről – szabadsága ideje alatt is – a szolgálati, szolgálatteljesítési helyére visszarendelhető.

(2) A visszarendelésre a szolgálati elöljáró jogosult. Nem rendelhető vissza a hivatásos állomány tagja, ha a visszarendelés számára a szolgálati feladat végrehajtásával arányban nem álló jog- vagy érdeksérelmet okozna. A visszarendelés folytán felmerült költséget a hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni.

A véleménynyilvánítás szabadsága

18. § (1)46

(2)47 A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében – az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve – közszereplést nem vállalhat.

(3)48 A szolgálati helyen és szolgálati feladat teljesítése közben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja politikai tevékenységet nem folytathat.

(4) A hivatásos állomány tagja a részére kiadott parancsot, intézkedést – a 69. § esetét kivéve – nem bírálhatja, azokról a jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat, a szolgálati rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat.

(5) A szolgálati rendet és a fegyelmet veszélyeztető sajtóterméket a hivatásos állomány tagja nem állíthat elő, és nem terjeszthet, ilyen tartalmú plakátot, hirdetményt vagy emblémát nem függeszthet ki.

(6) A hivatásos állomány tagjai érdekképviseleti szerveinek a tevékenységi körébe eső hirdetményei a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozhatók.

Gyülekezési jog

19. § (1) A szolgálati helyen a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény csak az állományilletékes parancsnok engedélyével tartható.

(2) Nem engedélyezhető rendezvény a szolgálati helyen, ha az

a) pártpolitikai célt szolgál,

b) a szolgálati feladat, a szolgálati rend és fegyelem ellen irányul, vagy azt bírálja,

c) a fegyveres szerv iránti közbizalom megingatására alkalmas,

d) a fegyveres szerv feladataival ellentétes célra irányul.

20. §49 A helyszínen szolgálatot ellátók kivételével a hivatásos állomány tagja egyenruháját

a) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésen nem viselheti,

b) egyéb politikai rendezvényen, illetve a gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános rendezvényen csak a fegyveres szervet képviselő személyként, az állományilletékes parancsnok engedélyével viselheti.

Egyesülési jog

21. § (1)50 A hivatásos állomány tagjai érdekképviseleti szerveket az egyesülési jog alapján – e törvényben meghatározott keretek között – hozhatnak létre, illetve csatlakozhatnak azokhoz. Az érdekképviseleti szervezetek jogosultak szövetségeket létesíteni, illetve ilyenekhez csatlakozni, ideértve a nemzetközi szövetségeket is.

(1a)51 Az érdekképviseleti szervek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot azonban nem szervezhetnek, és tevékenységükkel – ide értve a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartásának veszélyeztetését is –, nem akadályozhatják meg a fegyveres szerv jogszerű és rendeltetésszerű működését, a hivatásos állomány tagjának a parancsok és intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezettsége teljesítését.

(1b)52 A hivatásos állomány tagjának joga, hogy – törvényben meghatározott feltételek szerint – gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakítsanak, illetve az általuk választott szervezetbe – kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően – belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak.

(2) A hivatásos állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a fegyveres szerv feladataival ellentétes.

(3)53 A hivatásos állomány tagja köteles a hivatásával össze nem függő civil szervezettel fennálló, illetőleg az újonnan létesülő tagsági viszonyát előzetesen az állományilletékes parancsnoknak szóban vagy írásban bejelenteni. Az állományilletékes parancsnok a tagsági viszony fenntartását vagy létesítését írásban megtilthatja, ha az a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, illetőleg a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti.

(4) A hivatásos állomány tagja kamarai tagsághoz kötött tevékenység esetén tagja az illetékes szakmai kamarának.

21/A. §54 A 21. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az egyesülési jog alapján létrehozott, szervezett politikai tevékenységet folytató közösséghez, történő csatlakozásra és részvételre is.

Az anyanyelv használata

22. § (1) A hivatásos állomány tagja anyanyelvét szabadon használhatja.

(2)55 A fegyveres szervek szolgálati nyelve a magyar.

(3)56

Választójog

23. §57 A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti, a főpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását.

24. § (1)58 A hivatásos állomány tagja számára lehetővé kell tenni, hogy az országgyűlési, az európai parlamenti, helyi és nemzetiségi önkormányzati választáson, továbbá népszavazáson szavazhasson.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja szolgálati érdekből a szavazáshoz szükséges ideig nem tartózkodhat a lakóhelyén, erről őt a választást megelőzően legalább 15 nappal értesíteni kell. Ez esetben lehetővé kell tenni számára – ha a választásról szóló törvény másképp nem rendelkezik –, hogy a szolgálatteljesítés helyén szavazhasson.

A munka és foglalkozás szabad megválasztása

25. § A hivatásos állomány tagja

a)59

b) beosztásában a polgári szakképesítését a szolgálat ellátására vonatkozó szabályoknak megfelelően gyakorolhatja;

c) más kereső foglalkozást e törvénynek az összeférhetetlenségről szóló 65. §-a figyelembevételével folytathat.

A művelődéshez való jog, a tudományos
és művészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadsága

26. § (1)60 A hivatásos állomány tagja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságához, továbbá a tanulás, valamint a tanítás szabadságához való jogát a szolgálati kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályok korlátai között gyakorolhatja.

(2) Az előmenetelhez szükséges képesítés megszerzése – külön törvények előírásainak megfelelően – a katonai és rendvédelmi oktatási intézményekben és a polgári oktatási intézményekben folyó oktatás, képzés, átképzés és továbbképzés, valamint egyéni képzés keretében történik.

IV. Fejezet61

A MAGYAR RENDVÉDELMI KAR

27–28. §62

A Magyar Rendvédelmi Kar jogállása, feladat- és hatásköre

29. § (1) A Magyar Rendvédelmi Kar (a továbbiakban: MRK) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak és közalkalmazottainak önkormányzattal rendelkező rendvédelmi szakmai, érdekképviseleti köztestülete.

(2) Az MRK kötelező tagsági viszony alapján működik. A fegyveres szervvel fennálló szolgálati viszony vagy közalkalmazotti jogviszony alapján a hivatásos állomány tagja és a közalkalmazott az MRK tagjává válik.

(3)63 Az MRK tagozata

a) a rendőrségről szóló törvény hatálya alá tartozó szervek,

b) a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény hatálya alá tartozó szervek,

c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres, rendvédelmi feladatokat ellátó szervek,

d) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek,

e) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok,

f) az Országgyűlési Őrség

személyi állománya szolgálati viszonyban és közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak a)–f) pont szerint elkülönülő résztestülete.

29/A. § (1) Az MRK feladatait a döntéshozó és végrehajtó szervei útján látja el.

(2) Az MRK tagjai e törvényben és az MRK Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott módon és feltételek szerint tagozatokat hoznak létre, amelyek ellátják az Alapszabályban, illetve a 29/B. §-ban meghatározott szervek által átruházott feladatokat.

(3) Az Alapszabály rendelkezhet területi szervek, valamint a Magyar Kormánytisztviselői Karral közös szervezetek létrehozásáról, és az együttműködés rendjéről.

(4) Az MRK

a) ellátja az érdekképviseletet a foglalkozás gyakorlásával összefüggő ügyekben,

b) védi az MRK tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, jogait,

c) megalkotja a hivatásetikai részletszabályokat, az e törvényben meghatározott keretek között kialakítja az etikai eljárás rendszerét, valamint lefolytatja az etikai eljárásokat,

d) konzultációs joggal közreműködik a tagjai foglalkoztatásának és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló, az előírt szakmai vizsgákkal kapcsolatos, valamint az MRK-t érintő jogszabályok megalkotásában,

e) véleményét ki kell kérni

ea) szolgálati viszonnyal, valamint közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdésekben,

eb) a központi és társadalombiztosítási költségvetésnek a szolgálati viszonyban és a közalkalmazotti jogviszonyban állókat érintő rendelkezéseivel összefüggésben, valamint

ec) az igazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseiben,

f) a miniszter útján kezdeményezheti a Kormánynál a tagjai élet- és munkakörülményeit, foglalkoztatási feltételeit és a hivatás gyakorlását érintő jogszabályok megalkotását, illetve módosítását,

g) feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben felterjesztési jogot gyakorol,

h) kezdeményezheti a miniszternél a szolgálati viszonnyal és a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos jogszabálysértő gyakorlat megváltoztatását,

i) megalkotja működési szabályait,

j) tagjairól és szerveiről nyilvántartást vezet,

k) a kiváló munka elismeréseként díjakat alapíthat és adományozhat,

l) a Kormánynál – a miniszter útján –, a miniszternél, az országos parancsnoknál, a bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetőjénél, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetőjénél kezdeményezheti kitüntetés vagy más elismerés adományozását,

m) szakmai konferenciákat, tudományos tanácskozásokat, felkészítő továbbképzéseket szervezhet,

n) pályázatokat írhat ki és bírálhat el, illetve kiadványokat jelentethet meg a rendvédelem fejlesztésére, gyakorlatának egységesítésére, a példaadó rendvédelmi munkamódszerek megismertetésére, a rendvédelem hagyományainak ápolására,

o) szolgálati viszony, valamint közalkalmazotti jogviszony tekintetében meghatalmazás alapján képviseli tagját a bíróság vagy más hatóság előtti eljárásban,

p) tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat,

r) megfigyelőként részt vehet tagjai szakmai vizsgáztatásában és továbbképzésében, indokolt esetben törvényességi vagy egyéb intézkedést kezdeményez,

s)64 tagot delegál a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottság elnökségébe,

t) megalkotja éves költségvetését, elfogadja az éves költségvetés végrehajtásáról szóló, a számviteli törvény szerinti beszámolót,

u) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény, kormányrendelet vagy az Alapszabály határoz meg.

(5) A fegyveres szerv vezetője köteles kikérni az MRK véleményét a személyi állomány szolgálatteljesítésére, illetve munkavégzésére, szolgálatteljesítési idejére, illetve munkaidejére, pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a hatáskörébe utalt szabályozásról.

(6) Az MRK jogosult véleményezni a tagjai csoportját érintő munkáltatói intézkedést (döntést) vagy annak tervezetét, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.

Az MRK szervezete, működése

29/B. § Az MRK szervezete képviseleti, ügyintézői testületekből, tisztségviselőkből és ügyintéző szervekből áll.

29/C. § (1) Az MRK legfőbb képviseleti, döntéshozó szerve a Közgyűlés.

(2) A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A Közgyűlés kötelező összehívásának más eseteit, továbbá a működés rendjét az Alapszabály állapítja meg.

(3) A Közgyűlés feladata:

a)65 megválasztja saját tagjai közül az elnökét és alelnökeit, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: PEB) elnökét és tagjait, az Etikai Bizottság (a továbbiakban: EB) elnökét és tagjait,

b) megalkotja az Alapszabályt és a Választási Szabályzatot,

c) gyakorolja az MRK-nak az e törvényben, valamint az Alapszabályban meghatározott feladat- és hatáskörét.

(4) A Közgyűlés feladat- és hatáskörének gyakorlását – ha e törvény vagy az Alapszabály másként nem rendelkezik – átruházhatja az MRK szerveire és tisztségviselőire.

(5) A miniszter, az országos parancsnok, a bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetője a Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

(6) Az MRK legfőbb ügyintézői testülete az Elnökség.

(7) Az Elnökség tagjai:

a) az elnök, az alelnökök,

b)66

c) a PEB elnöke,

d) az EB elnöke.

(8)67 A PEB a Közgyűlés által megválasztott, tagozatonként egy, összesen hat tagból áll. A PEB elnökét a Közgyűlés választja meg.

(9)68 Az EB a Közgyűlés által megválasztott, a 29. § (3) bekezdés a)–e) pontja szerinti tagozatonként négy, valamint a 29. § (3) bekezdés f) pontja szerinti tagozat esetében egy, összesen huszonegy tagból áll. Az EB elnökét a Közgyűlés választja meg. Az EB az Alapszabályban meghatározott módon háromtagú tanácsban jár el.

(10)69 A Közgyűlés által megválasztott elnök az MRK képviseletét önállóan gyakorolja, jogkörét az Alapszabályban meghatározott módon átruházhatja. Az elnök munkáját a Közgyűlés által megválasztott, tagozatonként egy-egy, összesen hat alelnök segíti.

(10a)70 Az MRK hivatásos állományú elnöke a megbízatása idejére rendelkezési állományba kerül. Az elnök illetményének megállapítására – a megbízatás ideje alatt – a 245/H. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(11)71 A főtitkár vezeti az MRK Irodáját (a továbbiakban: Iroda), valamint ellátja az Alapszabályban meghatározott feladatokat. A főtitkár az MRK-val munkajogviszonyban áll. A munkáltatói jogkört a főtitkár felett az elnök gyakorolja. A főtitkárra nem alkalmazható a 30/C. § (1) és (2) bekezdése.

(12) Az Elnökség, az Elnökség tagjai, a PEB és az EB feladat- és hatáskörét, annak átruházási módját, működésük rendjét és választásuk részletes szabályait az Alapszabály határozza meg.

(13)72 Etikai vétség gyanúja esetén az MRK a tagja ellen etikai eljárást folytat le. Etikai vétséget követ el az, aki e törvény 70/B. §-a rendelkezéseit, a Rendvédelmi Hivatásetikai Kódexnek a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjaira a rájuk vonatkozó –, illetve közalkalmazott esetén a Rendvédelmi Hivatásetikai Kódexnek a fegyveres szerv közalkalmazottaira vonatkozó – előírásait, valamint az Alapszabály vagy az Etikai Eljárási Szabályzat rendelkezéseit megszegi.

(14) Az etikai eljárás eredménye alapján az MRK

a) szolgálati viszonyban álló taggal szemben

aa) fegyelmi eljárást kezdeményez a fegyelmi jogkör gyakorlójánál,

ab) javaslatot tesz az állományilletékes parancsnoknak a kifogástalan életvitel ellenőrzésének kezdeményezésére, vagy

ac) megszünteti az etikai eljárást,

b) közalkalmazotti jogviszonyban álló taggal szemben az a) pont aa) vagy ac) alpontjában foglaltakat alkalmazhatja.

29/D. §73 (1) Az MRK és a 29. § (3) bekezdése szerinti tagozat részére feladatai ellátása céljából – az MRK és a fegyveres szerv vagy a miniszter közötti megállapodás alapján – a fegyveres szerv vagy a miniszter helyiségeket és a tevékenysége ellátásához szükséges egyéb eszközöket térítésmentesen biztosíthat.

(2) A miniszter – az MRK és a miniszter közötti megállapodás alapján – az MRK részére pénzbeli támogatást nyújthat.

(3) A fegyveres szerv – az MRK és a fegyveres szerv közötti megállapodás alapján – az MRK-n keresztül pénzbeli támogatást nyújthat a 29. § (3) bekezdése szerinti azon tagozatnak, amelybe a fegyveres szerv hivatásos állományú és közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjai tartoznak.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt megállapodások nyilvánosak, azokat az MRK és a támogatást nyújtó miniszter által vezetett minisztérium vagy fegyveres szerv honlapján közzé kell tenni.

A Közgyűlés tagjainak megválasztása

30. § (1) Az MRK Közgyűlésének tagjait a fegyveres szervek hivatásos állományának tagjai és közalkalmazottai közül választják meg, öt évre, titkos szavazással a Választási Szabályzat szerint. Nem jelölhető közgyűlési tagnak az, aki a választás kitűzésének időpontjában fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A Közgyűlés tagja ellen indított fegyelmi eljárás alatt a tagsági viszony szünetel.

(2)74 A Közgyűlés a 29. § (3) bekezdés a)–e) pontja szerinti tagozatonként tíz, a 29. § (3) bekezdés f) pontja szerinti tagozat esetében három, összesen ötvenhárom tagból áll.

(3)75 A 29. § (3) bekezdés f) pontja szerinti tagozatot képviselő közgyűlési tagnak csak olyan személy választható meg, aki a választáskor megfelel az MRK tisztségviselőjével szemben a 30/C. §-ban támasztott feltételeknek.

Tagsági viszony és az MRK tagjainak nyilvántartása

30/A. § (1) A fegyveres szerv hivatásos állományának tagja és közalkalmazottja az MRK tagja.

(2)76 A fegyveres szerv 15 napon belül írásban tájékoztatja az Irodát a szolgálati viszony vagy a közalkalmazotti jogviszony létesítéséről, illetve megszűnéséről. Szolgálati viszony vagy közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén az Iroda a tagot nyilvántartásba veszi és a tagságról igazolást állít ki.

(3)77 Megszűnik a tagsági viszony a szolgálati viszony vagy a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével. Az Iroda az MRK tagját szolgálati viszonya vagy közalkalmazotti jogviszonya megszűnése esetén a nyilvántartásból törli.

(4) Az MRK tagság nem zár ki más kamarai tagsági viszonyt.

(5) Az MRK tagja – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – az Alapszabályban meghatározottak szerint

a) a Közgyűlés tagjának, tisztségviselőjének megválasztható,

b) az MRK rendezvényein, valamint a tagozat munkájában részt vehet, és

c) az MRK tagjai részére nyújtott szolgáltatásokat igénybe veheti.

(6) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jogokat kizárólag a főigazgató engedélyével gyakorolhatja.

(7) Az MRK tagja köteles az MRK működésére vonatkozó szabályokat megtartani.

30/B. § (1)78 Az Iroda az MRK tagjáról a tagság igazolása céljából és a tagjai számára nyújtott kedvezményes szolgáltatások igénybevételi lehetőségének biztosítása céljából a következő adatokat tartja nyilván:

a) a tag neve, születési helye, ideje, anyja neve, lakóhelye, tartózkodási helye,

b)79 a foglalkoztatási jogviszony jellegének megjelölése, továbbá hivatásos állomány esetében a tag rendfokozata,

c) a foglalkoztató szerv megnevezése, a szolgálatteljesítés vagy munkavégzés helye,

d)80 a tag e-mail címe, fényképe, önéletrajza, legmagasabb iskolai végzettsége,

e)81 a tag eltartott gyermekeinek neve, születési helye, ideje,

f)82 kizárólag a korábban fennálló hivatásos szolgálati viszony és közalkalmazotti jogviszony tekintetében a tag korábbi foglalkoztatási jogviszonyainak kezdő és befejező dátuma, valamint

g)83 a fegyveres szervnél a hivatásos szolgálati viszony, továbbá a közalkalmazotti jogviszony kezdete.

(1a)84 Az MRK (3) bekezdésben meghatározott tagjai vonatkozásában csak az (1) bekezdés a)–c) pontjában megjelölt adatokat kell nyilvántartani.

(2) A nyilvántartásból – ha törvény eltérően nem rendelkezik – adatszolgáltatás csak a tag részére, saját adatairól teljesíthető.

(3)85 A miniszter a rendőrséggel vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal szolgálati viszonyban álló fedett nyomozók, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és közalkalmazotti állománya tagjai adatainak a szolgálati feladatok ellátása érdekében szükséges védelme céljából a nyilvántartásra, és a nyilvántartott adatok kezelésére vonatkozó szabályokat határozhat meg normatív utasításában.86

(4)87 A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és közalkalmazotti állománya, valamint a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozói tekintetében az Iroda a 30/A. § (2) és (3) bekezdésében, valamint 30/B. § (1) bekezdésében az Iroda részére meghatározott feladatokat a 30/B. § (3) bekezdése szerinti normatív utasításban meghatározottak szerint adatkezelésre kijelölt személy útján teljesíti. A fegyveres szerv a 30/A. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének az adatkezelő felé teljesített adatszolgáltatással tesz eleget.

(5)88 A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a nyilvántartást a tagozaton belül polgári nemzetbiztonsági szolgálatonként elkülönítetten kell kezelni. Ezek a nyilvántartások, valamint a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozói vonatkozásában vezetett nyilvántartások sem egymással, sem az MRK más tagsági nyilvántartásával nem kapcsolhatók össze.

Az MRK tisztségviselőire, valamint ügyintézői testületei nem tisztségviselő tagjaira vonatkozó közös szabályok

30/C. § (1) Az MRK tisztségviselője legalább ötéves rendészeti vagy közigazgatási gyakorlattal rendelkező hivatásos állományú tag vagy közalkalmazott lehet. Az MRK tagja azonos tisztségre legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.

(2) A tisztségviselő megbízatása megszűnik

a) az MRK tagsági viszony megszűnésével,

b) lemondással,

c) összeférhetetlenség kimondásával,

d) a megválasztásakor meghatározott időtartam lejártával,

e) az Alapszabályban meghatározott más okból.

(3) Az MRK tisztségviselője, az ügyintézői testületek nem tisztségviselő tagja nem lehet

a) politikai párt tagja,

b) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti állami vezető,

c) aki más kamara tagja.

(4) Az Elnökség, a PEB és az EB tagjai nem lehetnek egymás hozzátartozói. Ugyanabban a testületben nem lehetnek tagok, akik beosztás szerint egymás alá-fölérendeltjei.

(5) Az összeférhetetlenségi okot a megválasztáskor, illetve ha az ok később keletkezett, az ok bekövetkezésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni és azt a megválasztástól, illetve a bejelentéstől számított 15 napon belül meg kell szüntetni és erről a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatni kell. Amennyiben az MRK tagja az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, úgy ellátott tisztsége, illetve ügyintézői testületi tagsága megszűnik.

Az MRK és állami szervek kapcsolata

31. § (1) Az MRK a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és

a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a továbbiakban együtt: tájékoztatás) kérhet,

b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti,

c) az általa irányított szerv működésével, illetve az általa kibocsátott jogszabállyal, közjogi szervezetszabályozó eszközzel és egyéb – az MRK tagjainak csoportját érintő – döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.

(2) A megkeresett szerv a megkeresésre 30 napon belül köteles érdemben válaszolni. Ha a tájékoztatás, illetve a válaszadás vagy az intézkedés nem a megkeresett szerv hatáskörébe tartozik, az köteles a megkeresést három napon belül áttenni a hatáskörrel rendelkező szervhez, és erről a jog gyakorlóját egyidejűleg tájékoztatni.

(3) Az MRK felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészség gyakorolja. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának, illetve egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

(4) A törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyészség ellenőrzi, hogy az MRK

a) Alapszabálya és más önkormányzati szabályzata, illetve azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak,

b) működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az Alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat.

(5) Ha az MRK működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel bírósághoz fordulhat. A bíróság

a) megsemmisíti az MRK törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el,

b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a Közgyűlést, vagy

c) ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén az MRK egyes szerveinek működését felfüggeszti.

(6) Az ügyészég és a bíróság az (5) bekezdés szerinti jogsértés megállapításával és intézkedések megtételével egyidejűleg értesíti a rendészetért felelős minisztert.

A rendvédelmi érdekegyeztetés fórumai

32. § (1) A fegyveres szervvel fennálló szolgálati viszonyt vagy közalkalmazotti jogviszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben a személyi állomány érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, valamint a megfelelő megállapodások kialakítása céljából a miniszter az ágazati érdekvédelmi tanáccsal egyeztet. Az ágazati érdekvédelmi tanács a miniszter, az országos parancsnok, valamint az MRK képviseletében eljáró konzultatív tanács részvételével működik. A konzultatív tanáccsal való együttműködésről a fegyveres szerveket irányító miniszterek és az MRK együttműködési megállapodást kötnek. A konzultatív tanácsba a miniszter meghívhatja a Magyar Kormánytisztviselői Kar képviselőjét a fegyveres szervekkel vagy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal kormányzati szolgálati jogviszonyban állók érdekeinek egyeztetése céljából.

(2) Az ágazati érdekvédelmi tanácsot legalább félévente egy alkalommal kell összehívni.

(3) Az ágazati érdekvédelmi tanács hatáskörébe az adott ágazatban foglalkoztatott hivatásos állomány tagjainak és közalkalmazottainak élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök, továbbá mindazok a tárgykörök, amelyek e törvény alapján az MRK feladatkörébe tartoznak.

(4) Az ágazati érdekvédelmi tanács tájékoztatáskérésre, illetve javaslattételre jogosult a (3) bekezdés szerinti hatáskörébe tartozó egyéb ügyekkel kapcsolatban.

(5) Az ágazati érdekvédelmi tanács szervezetének és működésének szabályait a Kormány nevében eljáró rendészetért felelős miniszter és az érdekegyeztetésben részt vevő felek közötti megállapodás tartalmazza. Titkársági feladatait a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium látja el.

(6) Az ágazati érdekvédelmi tanácsra vonatkozó rendelkezések nem zárják ki alacsonyabb szinten érdekegyeztető fórum alapítását.

IV/A. Fejezet89

A SZAKSZERVEZET

33. § (1) Az e törvényben a szakszervezet számára biztosított jogok a fegyveres szervnél képviselettel rendelkező szakszervezetet illetik meg.

(2) E törvény alkalmazásában

a) szakszervezet olyan érdekképviseleti szerv, amelynek elsődleges célja a hivatásos állomány tagjai szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése,

b) a fegyveres szervnél képviselettel rendelkező szakszervezet, amelyik alapszabálya szerint

a fegyveres szervnél képviseletére jogosult szervet működtet vagy tisztségviselővel rendelkezik.

33/A. § (1) A hivatásos állomány tagjai jogosultak a fegyveres szervnél szakszervezet létrehozására. A szakszervezet a fegyveres szervnél szerveket működtethet, ezek működésébe tagjait bevonhatja.

(2) A fegyveres szerv, illetve a szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletére jogosult, valamint a tisztségviselő személyéről.

33/B. § (1) E Fejezet alkalmazásában tájékoztatás a szolgálati viszonnyal összefüggő információ átadása, ennek megismerését, megvizsgálását és az ezzel kapcsolatos vélemény kialakítását és képviseletét lehetővé tévő módon.

(2) A fegyveres szerv nem köteles tájékoztatást adni, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a rendvédelmi érdekeket vagy a fegyveres szerv jogos érdekeit, illetve működését veszélyeztetné.

(3) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a fegyveres szerv jogos érdekei, illetve működése, valamint a közszolgálat érdekei védelmében kifejezetten bizalmasan vagy minősített adatként való kezelésre történő utalással hozott tudomására, semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra és azt az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben semmilyen módon nem használhatja fel.

(4)90 A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a fegyveres szerv jogos érdekeinek, valamint a rendvédelmi érdekeknek a veszélyeztetése, illetve a személyiségi jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.

33/C. § (1) A fegyveres szerv nem követelheti meg, hogy a hivatásos állomány tagja szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék.

(2) A szolgálati viszony létesítését, illetve fenntartását nem lehet attól függővé tenni, hogy a jelentkező vagy a hivatásos állomány tagja valamely szakszervezetnek tagja-e, illetve megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát vagy vállalja-e a fegyveres szerv által megjelölt szakszervezetbe történő belépést.

(3) Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát megszüntetni vagy vele szemben bármilyen megkülönböztetést alkalmazni.

(4) Nem lehet jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól vagy az attól való távolmaradástól függővé tenni.

(5) A fegyveres szervnél működő szakszervezetek vonatkozásában a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvényt nem kell alkalmazni, a fegyveres szerv a hivatásos állomány tagjának illetményéből a szakszervezeti tagdíjat a fegyveres szerv és a hivatásos állomány tagjának erre vonatkozó megállapodása esetén vonja le. A fegyveres szerv szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet.

Szakszervezeti érdekegyeztetés a fegyveres szervvel

34/A. § (1) A fegyveres szervnél a szolgálati viszonnyal összefüggő érdekegyeztetésben a fegyveres szerv kijelölt képviselője és a szakszervezet választott tisztségviselője vesz részt. A tárgyalópartnerek a vitás kérdések egyeztetésébe szakértőket is bevonhatnak. Az állományilletékes parancsnok a szakszervezet által tett észrevételekre, javaslatokra tett álláspontját, illetve a tájékoztatásra adott válaszát legkésőbb 30 napon belül, indokolásával együtt közölni köteles.

(2) A szakszervezet a fegyveres szervtől a hivatásos állomány tagjainak szolgálati viszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet.

(3) A szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagját érintő munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a fegyveres szervvel közölni.

(4) A szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagjait az érdekegyeztetéssel és a szolgálati viszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni.

(5) A fegyveres szerv – a szakszervezettel egyeztetve – biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a fegyveres szervnél a szolgálati helyen szokásos vagy más megfelelő módon közzétegye.

(6) A szakszervezet joga, hogy a hivatásos állomány tagjait a fegyveres szervvel vagy annak érdekképviseleti szervezetével szemben a szolgálati viszonyt érintő körben, anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje.

(7) A szakszervezet jogosult a tagját – meghatalmazás alapján – szolgálati viszonyát érintő ügyben, valamint gazdasági- és szociális érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt képviselni.

34/B. § (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által megjelölt hivatásos állományú tag 15 munkanapot elérő vezényléséhez és a szolgálatteljesítési helyének megváltoztatásához, továbbá szolgálati viszonyának a fegyveres szerv által felmentéssel történő megszüntetéséhez kivéve, ha a felmentés az 56. § (2) bekezdése alapján kötelező. Az 56. § (2) bekezdés szerinti felmentésről a közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.

(2)91 Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása során a szakszervezet szervezeti egységenként a hivatásos állomány legfeljebb egy tagját jogosult megjelölni.

(3) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti védelemre jogosult hivatásos állományú tag helyett másikat akkor jelölhet meg, ha a védelemre jogosult szolgálati viszonya vagy tisztsége megszűnt.

(4) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a fegyveres szerv írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított 8 napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a fegyveres szervvel, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.

(5) A szakszervezet az egyetértés gyakorlására jogosult szervről a védelemre jogosult hivatásos állományú tag megjelölésével egyidejűleg tájékoztatja a fegyveres szervet.

34/C. § (1) Feladata ellátása érdekében a fegyveres szerv hivatásos állománya legalább 10%-ának – de legalább 30 főnek – a tagságával rendelkező szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által a hivatásos állomány 34/B. § (2) bekezdése szerint védelemre jelölt tagját a szolgálati beosztás szerinti havi szolgálatteljesítési ideje tíz százalékának megfelelő szolgálatteljesítési idő kedvezmény illeti meg. A szolgálatteljesítési idő kedvezmény nem vonható össze. A szolgálatteljesítési idő kedvezmény igénybevételét legalább tíz nappal korábban be kell jelenteni. Ha a kedvezmény igénybevételét megalapozó indok a hivatásos állomány tagja önhibáján kívüli okból ennél később jut a tudomására, a tudomásszerzést követően köteles haladéktalanul bejelenteni a szolgálatteljesítési idő kedvezmény igénybevételére vonatkozó szándékát. A fegyveres szerv különösen indokolt esetben tagadhatja meg a szolgálatteljesítési idő kedvezmény igénybevételét.

(2) A szolgálatteljesítési idő kedvezmény tartamára távolléti díj jár. A szolgálatteljesítési idő kedvezményt pénzben megváltani nem lehet.

(3) A szakszervezet képviseletében eljáró, szolgálati viszonyban nem álló személy, ha a szakszervezetnek a fegyveres szervvel szolgálati viszonyban álló tagja van, a fegyveres szerv területére hivatali időben beléphet. A belépés és a fegyveres szerv területén tartózkodás során a szakszervezet képviseletében eljáró köteles betartani a fegyveres szerv működési rendjére vonatkozó szabályokat.

35. § Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács a szolgálati viszonyban állók érdekegyeztető fóruma is.

V. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE

A szolgálati viszony alanyai

36. § (1) A szolgálati viszony alanya az állam képviseletében a fegyveres szerv, illetve a szolgálatában álló hivatásos állomány tagja.

(2)92 A szolgálati viszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogokat – az e törvényben meghatározott kivételekkel – az állományilletékes parancsnok gyakorolja.

(3)93 Jogszabályban meghatározott rész munkáltatói jogokat az állományilletékes parancsnok alárendeltségébe tartozó parancsnok, kiemelt munkáltatói jogokat a törvény 2. számú melléklete alapján az országos parancsnok, a bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv vezetője, valamint a miniszter gyakorol.

(4)94 Tábornok szolgálati viszonyának létesítéséről, megszüntetéséről, hivatásos állományba visszavételéről, tábornoki rendfokozatba történő kinevezéséről, előléptetéséről, valamint a tábornokra vonatkozó rendfokozatot vagy szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítés kiszabásáról a miniszter javaslatára a köztársasági elnök dönt.

(5)95 A miniszternek a tábornok szolgálati viszonyának megszüntetésére, valamint a tábornokra vonatkozó rendfokozatot vagy szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítés kiszabására vonatkozó előterjesztését haladéktalanul közölni kell a tábornokkal.

(6)96 A tábornok az előterjesztéssel szemben a kézbesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül bírósághoz fordulhat, amelyet a miniszternek köteles írásban jelenteni.

(7)97 A kereset jogerős elbírálásáig az előterjesztés nem terjeszthető a köztársasági elnök elé.

A szolgálati viszony létesítésének feltételei

37. § (1)98 Hivatásos szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a 18. életévét betöltött, de a hivatásos szolgálati viszony felső korhatárát még el nem érő, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségű, szakképzettségű magyar állampolgárral létesíthető,

a) aki a hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas,

b) akinek életvitele nem kifogásolható és hozzájárul annak a szolgálati viszony létesítése előtti, valamint a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzéséhez,

c) aki elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását,

d) aki tudomásul veszi, hogy szolgálati viszonya fennállása alatt szolgálata törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül – törvényben meghatározott szerveknél és módon – ellenőrizhetik (a továbbiakban: megbízhatósági vizsgálat),

e)99

(2)100 Az (1) bekezdésben írt feltételeknek megfelelő olyan személlyel, akinek tervezett beosztása nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső beosztásnak minősül, szolgálati viszony nem létesíthető, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés során kiállított biztonsági szakvélemény szerint a biztonsági feltételeknek nem felel meg, kivéve, ha a külön törvény szerint arra feljogosított személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létesítését jóváhagyta.

(2a)101 Ha a hivatásos állományba jelentkezővel szemben a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létesítését a külön törvény szerint arra feljogosított személy nem hagyta jóvá, a fegyveres szerv a hivatásos állományba jelentkező részére más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső beosztást ajánlhat fel. Felajánlható beosztás hiányában, vagy ha a hivatásos állományba jelentkező a felajánlott beosztást nem fogadja el, szolgálati viszony nem létesíthető.

(3)102 A (2) bekezdésben meghatározott esetben a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel egyidejűleg a kifogástalan életvitel ellenőrzésére nem kerül sor. A (2a) bekezdésben meghatározott esetben a kifogástalan életvitel ellenőrzés lefolytatására intézkedni kell és szolgálati viszony a hivatásos állományba jelentkezővel csak abban az esetben létesíthető, ha a jelentkező életvitele a lefolytatott ellenőrzés alapján nem kifogásolható.

(4)103 A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges, az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket a jelentkezőnek igazolnia kell.

(5) Ha a szolgálati viszony létesítésének feltétele a nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelés, a hivatásos szolgálatra jelentkezőnek a jelentkezéskor írásban nyilatkoznia kell arról, hogy ezeknek a követelményeknek megfelel, és hozzájárul ahhoz, hogy ezt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat ellenőrizze. Az ellenőrzéshez való hozzájáruláshoz a külön törvényben meghatározott hozzátartozó nyilatkozatát is csatolni kell.

(6)104 A fegyveres szerv az (1) és (5) bekezdésben meghatározott adatokat, illetve a feltételeknek való megfelelést a szolgálati viszony fennállása alatt ellenőrizheti.

(7)105 Amennyiben a hivatásos szolgálati jogviszony áthelyezés alapján olyan személlyel létesül, akinek korábbi szolgálati jogviszonya áthelyezés folytán kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyra változott, a 41. § szerinti próbaidőre, a 45. § szerinti pályázatra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, a jogviszony létesítésére az 52. § első mondatában meghatározott életév betöltéséig kerülhet sor.

(8)106 Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi.

37/A. §107 (1) Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,

a) aki büntetett előéletű,

b) aki a betöltendő munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

c) aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította,

ca) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

cb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

cc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

cd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ce) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

cf) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

cg) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

d) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,

e) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,

f) akivel szemben büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást – van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős bejezéséig,

g)108 aki korábban már állt hivatásos szolgálati viszonyban és szolgálati viszonya az 53. § f) vagy g) pontja, az 56. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja, vagy az 56. § (2) bekezdés e) pontja alapján szűnt meg, a szolgálati viszony megszűnését követő öt évig.

(2)109 A cc)–cg) és az e) pontban foglalt kizáró októl az állományilletékes parancsnok eltekinthet, ha a mentesítés már bekövetkezett.

Kifogástalan életvitel ellenőrzése110

37/B. §111 (1) A hivatásos állományba jelentkező életvitelét a hivatásos állományba vétel előtt, a rendvédelmi oktatási intézmény ösztöndíjas hallgatójának, valamint tanulójának életvitelét a hallgatói, tanulói jogviszony létesítése előtt, továbbá a hivatásos állomány tagja és az ösztöndíjas hallgató, valamint a tanuló életvitelét a miniszter által meghatározott gyakorisággal, de legfeljebb évente egy alkalommal a jogviszony fennállása alatt ellenőrizni kell. A szolgálati viszony fennállása alatt a kifogástalan életvitel soron kívüli ellenőrzésére akkor kell intézkedni, ha a kifogástalan életvitel ellenőrzésének kezdeményezésére jogosult tudomására jutott adatokból a kifogásolható életvitelre alapos okkal lehet következtetni.

(1a)112 A jelentkező, valamint a hivatásos állomány tagja életvitelének ellenőrzésére nem kerül sor, ha a jelentkező tervezett beosztása, illetve a hivatásos állomány tagjának beosztása nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső beosztásnak minősül. Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg

a) a hivatásos állomány nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső beosztást betöltő tagjával szemben, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartását a külön törvény szerint arra feljogosított személy nem hagyta jóvá, a hivatásos állomány tagja életvitelének soron kívüli ellenőrzésére,

b) a hivatásos állományba jelentkezővel szemben, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létesítését a külön törvény szerint arra feljogosított személy nem hagyta jóvá, de a fegyveres szerv a jelentkező részére más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső beosztás felajánlását tervezi, a kifogástalan életvitel ellenőrzés lefolytatására

intézkedni kell.

(2) Hivatásos szolgálati viszony a 37. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeken túl akkor létesíthető, vagy az 56. § (6) és (6a) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel tartható fenn, ha a hivatásos állomány tagja vagy a hivatásos állományba jelentkező

a) írásban hozzájárul a 7. számú mellékletben meghatározott személyes adatai és bűnügyi személyes adatai kezeléséhez,

b) írásban hozzájárul életvitele kifogástalanságának ellenőrzése érdekében a (3) bekezdésben meghatározottaknak a felvételét megelőzően és a szolgálati viszony tartama alatt történő ellenőrzéséhez,

c) csatolja a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának 8. számú melléklet szerinti nyilatkozatát.

(3) Az életvitel nem kifogástalan, ha

a) a jelentkező esetében fennállnak a 37/A. § (1) bekezdésében meghatározottak,

b) a hivatásos állomány tagjával szemben bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen szabadságvesztés vagy közérdekű munka büntetést szabott ki, továbbá, ha büntetőeljárás során jogerős határozattal kényszergyógykezelését rendelte el, vagy

c) a jelentkező vagy a hivatásos állomány tagja nem felel meg – különös tekintettel a szolgálaton kívüli magatartására, családi és lakókörnyezeti kapcsolataira, anyagi, jövedelmi viszonyaira, valamint a bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatára – a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátása követelményének.

a) a hivatásos állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseket a rendvédelmi oktatási intézmény hallgatójára valamint tanulójára,

b) a hivatásos állományba jelentkezőre vonatkozó rendelkezéseket a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezőre

is alkalmazni kell azzal, hogy esetükben a szolgálati viszonyon a hallgatói, tanuló jogviszonyt kell érteni.

(5) A kifogástalan életvitel ellenőrzésének lefolytatásához a 10. számú melléklet szerinti adatlapot kell kitölteni.

(6) A (3) bekezdésben írt feltételek ellenőrzését – ha törvény másként nem rendelkezik – a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi. A nemzetbiztonsági szolgálatok a saját munkatársaikra vonatkozóan végzett külön törvény szerinti biztonsági ellenőrzés alkalmával adatszolgáltatás végett e szervet megkeresik. A megkeresett szerv a biztonsági ellenőrzéssel érintett körben adatszolgáltatásra köteles.

(7) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetésről, kényszergyógykezelés elrendeléséről a jogerős döntést hozó bíróság haladéktalanul értesíti az állományilletékes parancsnokot, aki – a kifogástalan életvitel-ellenőrzés lefolytatása nélkül – a bíróság ítéletének jogerőre emelkedését követő nappal megállapítja, hogy a hivatásos állomány tagjának életvitele kifogásolható és e törvény szerint intézkedik a szolgálati viszony megszüntetése érdekében.

(8) A rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a (3) bekezdésben foglaltak ellenőrzése során

a) a hivatásos állományba jelentkezőről, a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezőről, az ösztöndíjas hallgatóról, a tanulóról, valamint a hivatásos állomány tagjáról, továbbá a vele közös háztartásban élő hozzátartozóról a bűnügyi nyilvántartó szerv valamennyi bűnügyi nyilvántartásából, továbbá a fegyveres szervek nyilvántartásaiból adatot igényelhet, az e szerveknél folyamatban lévő vagy befejezett fegyelmi eljárás irataiba betekinthet,

b) a hivatásos állományba jelentkezőről, a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezőről, az ösztöndíjas hallgatóról, tanulóról vagy a hivatásos állomány tagjáról lakóhelyén, tartózkodási helyén, munkahelyén – nyíltan vagy a rendőri jelleg leplezésével – környezettanulmányt készíthet.

37/C. §113 (1) A hivatásos állomány tagját, a hivatásos állományba vagy rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezőt, az ösztöndíjas hallgatót, valamint a tanulót az ellenőrzés megkezdéséről, valamint befejezéséről nem kell tájékoztatni, az elvégzett vizsgálat eredményét azonban közölni kell vele.

(2) Az elvégzett vizsgálat eredménye alapján azt, hogy a kifogástalan életvitel 37/B. § (3) bekezdésében meghatározott feltételei fennállnak-e,

a) a hivatásos állomány tagja esetében az állományilletékes parancsnok,

b) az ösztöndíjas hallgató, valamint a tanuló esetében az ösztöndíjas hallgatói, illetve tanulói szerződést kötő fegyveres szerv országos parancsnoka,

c) a hivatásos állományba vagy rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkező esetében a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv

állapítja meg.

(3) Ha az elvégzett vizsgálat azt állapítja meg, hogy a hivatásos állomány tagjának életvitele a 37/B. § (3) bekezdés c) pontja alapján kifogásolható, az állományilletékes parancsnok a döntésének meghozatala előtt köteles meghallgatni a hivatásos állomány tagját az életvitel kifogásolhatóságát megalapozó körülményekről.

(4) Az állományilletékes parancsnok a (2) bekezdés a) pontja szerinti döntését az elvégzett vizsgálat megállapításai, a (3) bekezdés szerinti meghallgatás figyelembevételével és a fegyveres szerv szolgálati érdekeit is figyelembe véve dönt arról, hogy a hivatásos állomány tagja életvitele a 37/B. § (3) bekezdés c) pontja alapján kifogásolható-e.

(5) Ha az ellenőrzés megállapításai alapján az ösztöndíjas hallgató vagy a tanuló életvitele kifogásolható, az országos parancsnok az ösztöndíjszerződést – az érintett meghallgatását követően – felbonthatja.

(6) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet a kifogástalan életvitel ellenőrzését kezdeményező fegyveres szerv haladéktalanul tájékoztatja arról, hogy a jelentkezővel létesült-e szolgálati viszony, ösztöndíjas jogviszony vagy tanulói jogviszony. Ha nem létesül szolgálati viszony, ösztöndíjas jogviszony, tanulói jogviszony vagy a szolgálati viszony, ösztöndíjas jogviszony, tanulói jogviszony fennállása alatti ellenőrzés kifogásolható életvitelt nem állapít meg, a keletkezett iratokat, adatokat – a kifogástalan életvitel ellenőrzését elrendelő és befejező határozat kivételével – az ellenőrzés befejezésétől számított 8 napon belül meg kell semmisíteni.

(7) Ha az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy a hivatásos állomány tagja, a jelentkező az ösztöndíjas hallgató, vagy a tanuló életvitele kifogásolható, a keletkezett iratok, adatok az ellenőrzés befejezését követő 5 évig kezelhetők, kivéve, ha az iratokat a (6) bekezdésben meghatározottak alapján meg kell semmisíteni.

38. §114

A szolgálati viszony létesítése

39. § (1)115 A szolgálati viszony a hivatásos állományba való felvétellel és annak elfogadásával határozatlan időre létesül. A hivatásos állományba kinevezett személy esküt tesz, melyeknek szövegét a törvény 3. számú melléklete tartalmazza.

(2)116 A hivatásos állomány pályakezdő tagját a hivatásos állományba vételkor a befejezett tanulmányainak, valamint képzettségének megfelelő állománycsoport kezdő rendfokozatába kell kinevezni. A tanulmányait kiváló eredménnyel végző pályakezdő a kinevezésre jogosult döntése esetén eggyel magasabb rendfokozatba is kinevezhető.

(3)117 A hivatásos állománybavételről készült kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a szolgálati viszonyra vonatkozó minden lényeges adatot, így különösen a szolgálati viszony kezdetét, a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztását és helyét, rendfokozatát, a besorolási osztályon belüli beosztási kategóriáját, fizetési fokozatát, az eskü letételét és időpontját, továbbá – próbaidő kikötésénél – a próbaidő tartamát és a véglegesítéshez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzését. A kinevezési okmány egy példányát a hivatásos állomány tagjának át kell adni.

(4)118 Ha a hivatásos állomány tagja az eskü letételét megtagadja, a szolgálati viszony létesítésére az érvénytelenség szabályait kell alkalmazni, amelyre bárki hivatkozhat. Eskütétel hiányában a hivatásos állomány tagja nem állítható szolgálatba.

40. § (1)119 A nem rendvédelmi oktatási intézményben végzett, vagy nem pályakezdő, hivatásos állományba felvett személy rendfokozatát és besorolását beosztásának, életkorának és iskolai végzettségének (szakképesítésének) figyelembevételével kell megállapítani. E rendfokozata és besorolása azonban nem haladhatja meg a vele egykorú és azonos beosztású, de a fegyveres szerv oktatási intézményének elvégzésétől folyamatosan hivatásos szolgálatot teljesítők soron történt előléptetéssel elért rendfokozatát és besorolását.

(2) Az (1) bekezdés szerint hivatásos állományba felvett személy részére a fegyveres szerv jellegének megfelelő, illetve a beosztásához szükséges tanfolyam elvégzését és vizsga letételét kell előírni. Ha a tanfolyamot önhibájából nem kezdte meg, vagy azt a meghatározott idő alatt nem fejezte be, illetőleg a vizsgát nem tette le, a szolgálati viszonya megszűnik.

Próbaidő

41. § (1)120 A szolgálati viszony létesítésekor legalább három, de legfeljebb tizenkét hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni. Tizenkét hónap próbaidőt kell kikötni, ha a jelentkező nem rendelkezik a beosztáshoz szükséges szakirányú iskolai végzettséggel (szakképesítéssel).

(2) A hivatásos állomány tagját a próbaidő alatt a fegyveres szerv sajátosságainak megfelelő képzésben kell részesíteni.

(3)121 A hivatásos állomány tagja a próbaidő alatt a jogszabályban meghatározott illetményre és – a 115. § (1) bekezdés b)–c) és g) pontja szerinti lakhatási támogatások kivételével – a szolgálat teljesítéséhez szükséges egyéb ellátásra jogosult.

(4) A próbaidő alatt a szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti.

(5) Ha a szolgálati viszony a próbaidő alatt megszűnt, az együtt jár a próbaidős rendfokozat elvesztésével és a kapott ruházati és felszerelési tárgyak visszaadásának kötelezettségével.

Állományba tartozás és szolgálatteljesítés

42. §122 (1) A hivatásos állomány tagja annak a fegyveres szervnek az állományába tartozik, amelybe őt a kinevezési okmányban felvették, és szolgálatát is – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – ott teljesíti. Hivatásos szolgálati viszony – a kinevezési okmányban felsorolt – változó szolgálatteljesítési helyen történő szolgálatteljesítésre is létesíthető.

(2)123 Hivatásos szolgálat a fegyveres szerven kívül a következő szerveknél teljesíthető:

a) a miniszter által irányított minisztériumban hivatásos szolgálati beosztásban, kormánytisztviselői vagy kormányzati ügykezelői munkakörben,

b) a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó, valamint költségvetési jogállása alapján irányítása, felügyelete alatt álló

ba) önálló költségvetési szervnél,

bb) rendvédelmi oktatási intézménynél,

bc) tudományos, kutató intézménynél,

bd) a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetnél

meghatározott munkakör vagy feladat ellátására, hivatásos szolgálati beosztásban, kormánytisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörben,

c) közigazgatási szervnél,

d) felsőoktatási intézménynél,

e) tudományos intézménynél,

f) honvédelmi vagy rendvédelmi célú tevékenységet folytató vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló gazdálkodó szervnél,

g) egészségügyi intézménynél,

h) szövetséges fegyveres erőknél,

i) polgári védelmi feladatok ellátása céljából a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezeténél,

j) ügyészi szervezetnél,

k) rendészeti adatfeldolgozást végző szervnél

(a továbbiakban együtt: más szerv).

43. §124

43/A. §125

43/B. §126

43/C. §127

Rendelkezési állomány

44. § (1) A fegyveres szerv személyi állományába tartozó, de a fegyveres szervnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a fegyveres szerv rendelkezési állományába tartozik:

a) aki szolgálatát más szervnél teljesíti;

b)128 akinek a beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt megszűnt, a szolgálat felső korhatárának betöltését megelőző 1 éven belül, a korhatár betöltéséig, illetve akinek a beosztása a jelzett okok miatt szűnt meg, de más beosztásba tervezett, legfeljebb 2 évig;

c) aki átképzésen vesz részt, a beosztásba helyezéséig;

d) aki felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, a tanulmányai befejezéséig;

e) akinek a részére az oktatási intézményben folytatott tanulmányai befejezése után felkészültségének megfelelő szolgálati beosztás nem biztosítható, legfeljebb 1 évig;

f) aki egészségi, pszichikai és fizikai állapota miatt eredeti szolgálati beosztását ellátni képtelen, az általa ellátható más beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig;

g) aki szolgálati feladatait önhibáján kívüli okból (pl. gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság miatt) nem tudja ellátni, legfeljebb az ok megszűnéséig;

h)129 az MRK elnöke, az elnöki megbízatás megszűnéséig;

i)130 akinek a részére vezetői beosztásba történt kinevezés visszavonásakor, illetve vezetői kinevezésről történő lemondás esetén a 75/B. § (5) és (7) bekezdés szerinti beosztás felajánlására nincs lehetőség;

j)131 akinek a részére a más szervhez vezénylés megszüntetését követően a 49/C. § (5) bekezdése szerinti beosztás nem biztosítható, más beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig;

k)132 akinek a szolgálati viszonyát a (3a) bekezdés alapján felmentéssel meg kellene szüntetni, de a felmentésére a Hszt. 58. §-ában meghatározott okok miatt nem kerülhet sor, legfeljebb a felmentési védelem megszűnéséig;

l)133 akit a beosztásából a nemzetbiztonsági ellenőrzés során megállapított nemzetbiztonsági kockázat miatt fel kellett menteni, de a 47/B. § (2) bekezdés szerinti beosztás felajánlására nincs lehetőség, a 47/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő beosztás felajánlásáig, de legfeljebb 1 évig.

(2)134 Az (1) bekezdés a) pontja alá esők jogaira és kötelezettségeire a 49/B–49/G. § rendelkezései irányadók, a b), e) és f) pontja alá tartozók jogai és kötelezettségei azonosak a szolgálati beosztást betöltők jogaival és kötelezettségeivel, a c)–d) pontja alá tartozók jogait és kötelezettségeit az oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata, illetve a tanulmányi szerződés határozza meg, a g) pont alá tartozók jogait és kötelezettségeit – beleértve a társadalombiztosítási járulék fizetésének rendjét is – külön jogszabály állapítja meg.

(3)135 Az (1) bekezdés c)–h) pontja szerinti rendelkezési állomány megszűnésekor a hivatásos állomány tagja részére a fegyveres szerv valamely szervezeti egységénél a rendelkezési állományba helyezést megelőző beosztásával azonos besorolási szintű szolgálati beosztást kell biztosítani, ilyen beosztás hiányában legalább a végzettségének, képzettségének megfelelő beosztást kell felajánlani.

(3a)136 Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott esetben a hivatásos állomány tagjának a rendelkezési állományba helyezést megelőző beosztásával azonos besorolási szintű szolgálati beosztás nem biztosítható, illetve a részére ilyen beosztás hiányában felajánlott, végzettségének, képzettségének megfelelő beosztást nem fogadja el, – a hivatásos állomány (1) bekezdés k) pontjában meghatározott tagja kivételével – szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(4)137 Az (1) bekezdés k) pontja szerinti rendelkezési állomány időtartama alatt a hivatásos állomány tagja részére a (3) bekezdésben meghatározott szolgálati beosztást kell biztosítani vagy felajánlani. Amennyiben a hivatásos állomány tagjának az (1) bekezdés k) pontja szerinti rendelkezési állomány ideje alatt ilyen beosztás nem biztosítható, vagy a hivatásos állomány tagja a felajánlott beosztást nem fogadja el, a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(5)138 Az (1) bekezdés b), e), f) és l) pontja alá tartozó hivatásos állomány tagjának szolgálati feladattal való ideiglenes ellátásáról a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles gondoskodni.

Nyugdíj előtti rendelkezési állomány139

44/A. §140 (1) A hivatásos állomány tagját a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése előtt öt évvel, kérelmére vagy – a munkáltató érdekkörében felmerült okból, beleegyezésével – a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró erre irányuló döntése alapján nyugdíj előtti rendelkezési állományba kell helyezni, ha legalább 30 év szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik.

(2) A hivatásos állomány nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett tagja

a) csak veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején hívható szolgálatba,

b) arra az időtartamra, amíg nem hívják szolgálatba, a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye megegyezik azzal az összeggel, amely a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezéskor öregségi nyugdíjként megilletné – figyelembe véve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényben foglaltakat is –, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna,

c) szolgálatba hívása időtartamára a ténylegesen betöltendő beosztása szerinti, de legalább az utolsó havi illetményének megfelelő díjazásra jogosult,

d) szabadságra nem jogosult, kivéve, ha szolgálatba hívják, amelynek tartamára tekintettel az éves szabadság időarányosan illeti meg.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti összegről a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót annak kérelmére a nyugdíjmegállapító szerv tájékoztatja. A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott illetmény emelésének mértéke megegyezik az öregségi nyugdíjemelés mértékével.

Pályázati rendszer

45. §141 (1)142 A magasabb szolgálati beosztáshoz előírt iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése érdekében, a megfelelő oktatási intézménybe való felvételhez, továbbá a regionális, területi, helyi szervek vezetőjének kinevezéséhez, továbbá jogszabályban meghatározott szolgálati beosztások betöltéséhez pályázatot lehet kiírni. A vezetői kinevezés visszavonására tekintettel felajánlott másik vezetői beosztás pályázat kiírása nélkül betölthető.

(2) A pályázatot a katonai és rendvédelmi oktatási intézmény vezetője, a megpályázható vezetői beosztásba való kinevezésre, illetve szolgálati beosztás betöltésére jogosult munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró írja ki.

(3) A pályázati kiírásának a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét tartalmaznia kell.

(4) A pályázat benyújtásának ténye, illetve a benyújtott pályázat tartalma a pályázat elbírálásában résztvevőkön, valamint a 202. §-ban meghatározott betekintésre jogosultakon kívül, csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel.

(5) Az (1) bekezdés szerinti vezetői beosztásba való kinevezésre vonatkozó pályázat értékelésére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró legalább három tagú bizottságot hoz létre.

(6) A pályázat eredményéről a pályázót a pályázat egyidejű visszaküldésével írásban tájékoztatni kell.

(7) Pályázatra kiírt vezetői, illetve szolgálati beosztás csak olyan személlyel tölthető be, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ez vonatkozik az oktatási intézménybe való felvételre is.

(8) A fegyveres szervek felsőoktatási intézményeinek oktatói és kutatói beosztásaira a hivatásos állomány külön jogszabályban előírt feltételekkel rendelkező tagjai korlátozás nélkül pályázhatnak. A pályázat elnyerése esetén őket a szolgálat érdekében kell a felsőoktatási intézménybe vezényelni.

(9) Pályázatot csak betölthető vezetői, illetve szolgálati beosztásra lehet kiírni.

(10) A fegyveres szervek egészségügyi intézményében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a vezetői beosztás kizárólag pályázat útján tölthető be.

VI. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSA

A szolgálati viszony módosításának esetei

46. § (1) A szolgálati viszony – e törvényben meghatározott eseteket kivéve – a hivatásos állomány tagja beleegyezésével módosítható.

(2) A módosítás esetei különösen:

a) a magasabb vagy azonos beosztásba kinevezés,

b) az alacsonyabb beosztásba helyezés,

c) a külföldi szolgálatra vezénylés,

d) a más beosztás vagy feladatkör ellátásával való tartós megbízás,

e) a szolgálati viszony szüneteltetése,

f)143 a más szervhez vezénylés,

g) a magasabb iskolai végzettséget (szakképesítést) nyújtó oktatási intézménybe beiskolázás,

h) a más fegyveres szervhez történő áthelyezés.

(3)144 A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben nem kell a hivatásos állomány tagjának beleegyezése szolgálati helyének a fegyveres szerv szervezeti egységein belüli vagy szervezeti egységei közötti megváltoztatása esetében, ha az új szolgálati hely a korábbi szolgálati hely működési területének valamely településén van. A hivatásos állomány tagjának véleményét azonban ebben az esetben is be kell előzetesen szerezni.

(4)145 A (3) bekezdés alkalmazásánál a 49/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek figyelembevételével kell eljárni.

Beosztásból felmentés, más beosztásba kinevezés, áthelyezés

47. § (1)146 A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében felmenthető és magasabb beosztásba kinevezhető, beleegyezése nélkül a szolgálati beosztásából felmenthető, és egyidejűleg azonos vagy annak megfelelő más beosztásba kinevezhető. Azonos, vagy annak megfelelő más beosztásba való kinevezés kérelemre is történhet.

(2) A hivatásos állomány tagja szolgálati érdekből beleegyezése nélkül – a létszámcsökkentés és az átszervezés indokát kivéve – 5 éven belül más beosztásba nem kerülhet áthelyezésre.

47/A. §147 (1) Ha a hivatásos állomány tagja eredeti szolgálati beosztására egészségi, pszichikai vagy fizikai okból alkalmatlan, a szolgálat felső korhatárának eléréséig a fegyveres szervnél – felajánlható hivatásos szolgálati beosztás hiányában – beleegyezésével nem hivatásos munkakörben is foglalkoztatható. E foglalkoztatás a hivatásos állomány tagjának szolgálati jogviszonyát és előmenetelét nem érinti.

(2) A hivatásos állomány tagja a részére felajánlott hivatásos szolgálati beosztás, illetve nem hivatásos munkakör elfogadásáról, vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül köteles írásban nyilatkozni. A nyilatkozat elmulasztását úgy kell tekintetni, mintha a felajánlott hivatásos szolgálati beosztást, illetve nem hivatásos munkakört elutasította volna.

47/B. §148 (1) Ha a hivatásos állomány nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső beosztást betöltő tagjával szemben a nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartását a külön törvény szerint arra feljogosított személy nem hagyta jóvá, a hivatásos állomány tagját a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső beosztásból azonnali hatállyal fel kell menteni.

(2) A beosztásból történő felmentéssel egyidejűleg a hivatásos állomány tagja részére a fegyveres szervnek az állományilletékes parancsnok irányítása alá tartozó valamely szervezeti egységénél – feltéve, hogy felajánlható beosztással rendelkezik – másik, képzettségének, végzettségének megfelelő, de nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső beosztást kell felajánlani. A felajánlott beosztás a korábbi beosztással azonos vagy annak megfelelő beosztás, vagy a korábbi beosztásnál alacsonyabb beosztás is lehet.

(3) A felajánlott beosztás elfogadásáról vagy elutasításáról a hivatásos állomány tagja a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a hivatásos állomány tagja a beosztás elfogadása vonatkozásában 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott beosztást elutasította volna.

(4) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső beosztás alóli felmentéssel egyidejűleg a (2) bekezdés szerinti beosztás nem biztosítható, úgy az érintett beleegyezésével a beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig rendelkezési állományba kell helyezni. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

(5) A (4) bekezdés szerinti rendelkezési állomány ideje alatt részére a beosztásból történő felmentését megelőző – a korábbi beosztás tényleges betöltéséhez kötődő pótlékok nélküli, valamint vezetői beosztás esetén a vezetői pótlékkal csökkentett – illetményt kell folyósítani.

(6) Ha a hivatásos állomány tagja a részére a (2) bekezdés szerint vagy a (4) bekezdés szerinti rendelkezési állomány ideje alatt felajánlott azonos besorolású vagy alacsonyabb beosztást elfogadja, akkor az új beosztásának megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.

(7) Ha a hivatásos állomány tagja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső beosztás alóli felmentést követően vagy a (4) bekezdés szerinti rendelkezési állomány ideje alatt felajánlott, a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő beosztást nem fogadja el, szolgálati viszonyát az 56. § (2) bekezdés g) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni.

Alacsonyabb beosztásba helyezés

48. § (1) A hivatásos állomány tagja alacsonyabb beosztásba helyezhető:

a) létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt;

b) a saját kérelmére;

c) ha minősítése alapján az általa betöltött szolgálati beosztásra előírt követelményeknek nem felel meg;

d) fegyelmi fenyítésként;

e)149 ha a nemzetbiztonsági ellenőrzése alapján megállapított nemzetbiztonsági kockázat miatt a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső beosztásából fel kellett menteni.

(2) Az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezéshez az (1) bekezdés c) és d) pontja esetén a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nem szükséges.

(2a)150 Az (1) bekezdés e) pontja esetén a 47/B. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3)151 A hivatásos állomány tagját alacsonyabb beosztásba kell helyezni, ha a részére a beosztás betöltéséhez előírt szakvizsga vagy képzési követelménynek határidőben nem tett eleget.

Vezénylés

49. § (1)152 A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett a fegyveres szerv bármely szervezeti egységéhez és bármely helységbe – a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve beleegyezése nélkül – meghatározott szolgálati feladat teljesítésére vezényelhető.

(2) A más helységbe való vezénylések együttes időtartama 3 évenként a 6 hónapot nem haladhatja meg. A vezénylés időtartamának befejezésétől számított 6 hónapon belül újabb vezénylésre nem kerülhet sor. Méltánylást érdemlő személyi vagy családi érdekből azonban kérelemre e korlátoktól kivételesen el lehet tekinteni.

(3)153 A rendelkezési állományba nem tartozók iskolai rendszerű oktatása/képzése az oktatás időtartamára vezényléssel történik. Az e célból történő vezénylés időtartama nem számít be a (2) bekezdésben meghatározott időtartamba.

(4)154

(5)155

(6)156

(7)157

49/A. §158 (1) A hivatásos állomány tagja, akit a 44. § (1) bekezdés b) pontja szerint legfeljebb két évre rendelkezési állományba helyeztek, a rendelkezési állomány ideje alatt beleegyezése nélkül a fegyveres szerv bármely szervezeti egységéhez végzettségének és képzettségének megfelelő meghatározott szolgálati feladat teljesítésére vezényelhető. A vezénylés esetén a lakóhely és a vezénylés szerinti szolgálatteljesítési hely között a tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás időtartama a két órát – ha a rendelkezési állományba helyezést megelőzően a lakóhely és a szolgálatteljesítési hely közötti oda- és visszautazás két óránál hosszabb időt vett igénybe, akkor ezt az időtartamot – nem haladhatja meg.

(2) A 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés esetén a hivatásos állomány tagja részére az átszervezés miatt megszűnt szolgálati beosztásának megfelelő távolléti díjat kell folyósítani.

(3) Az (1) bekezdés alapján rendelkezési állományból történő vezénylés esetén a hivatásos állomány tagját a vezénylés szerinti szolgálati feladat ellátására rendszeresített beosztásnak megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.

(4) Az (1) bekezdés szerinti vezénylésre a 49. §-ban meghatározottak nem alkalmazhatók.

(5)159

Más szervhez vezénylés160

49/B. §161 (1) A hivatásos állomány tagja határozott vagy határozatlan időre – a 49/D–49/F. §-ban foglalt kivétellel – az érintett miniszterek és a fegyveres szerv megállapodása alapján a 42. § (2) bekezdésben meghatározott más szervhez vezényelhető szolgálatteljesítésre. A határozott idejű vezénylés meghosszabbítható.

(2) Ha a más szervhez vezénylésre a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nélkül kerül sor, a belegyezés nélküli más szervhez vezénylések együttes időtartama 5 évenként az 1 évet nem haladhatja meg.

49/C. §162 (1)163 A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv illetékes vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát. Tevékenységére, munkarendjére, illetményére, illetményjellegű juttatásaira, teljesítményértékelésére, pihenőidejére, a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértésre, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére, illetve viselésére – a (2) bekezdés kivételével – a más szerv munkavállalóira vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy számára a rendfokozati illetménynek megfelelő mértékű pótlékot, keresőképtelenség esetén a 93. § alkalmazásával távolléti díjat és az e törvény szerinti jubileumi jutalmat kell fizetni. A más szervnél megállapított illetmény – a vezényelt hozzájárulása nélkül – nem lehet kevesebb a vezénylés előtt a beosztásban elért illetményénél.

(2) A vezénylés időtartama alatt a szolgálati viszonnyal összefüggő munkáltatói jogokat a miniszter, az egyéb munkáltatói jogokat a vezénylés helye szerinti más szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője, parancsnoka gyakorolja. A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagjának előléptetése, kitüntetése, fegyelmi felelősségre vonása, nyugállományba helyezése – a más szerv vezetőjének javaslatára, illetve egyetértésével –, továbbá ruházati ellátmányának és az (1) bekezdésben nem említett járandóságainak biztosítása a vezénylő fegyveres szervnél szolgálatot teljesítő hivatásos állományúakra vonatkozó szabályok szerint a vezénylő fegyveres szerv költségvetésének terhére történik.

(3) A határozott idejű más szervhez vezénylés a határozott idő elteltével megszűnik.

(4) A határozott vagy határozatlan idejű vezénylés megszüntetésére a más szerv vezetőjének kezdeményezése, valamint a hivatásos állomány tagjának kérelme alapján kerülhet sor.

(5) A vezénylés megszüntetése esetén a hivatásos állomány tagja részére a vezénylő fegyveres szerv valamely szervezeti egységénél a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a vezénylést megelőző beosztásával azonos besorolási osztályú és beosztási kategóriájú szolgálati beosztást kell biztosítani. Amennyiben a hivatásos állomány tagjának ilyen beosztás nem biztosítható – de a vezénylés megszüntetésétől számított 1 éven belül ez lehetővé válhat – beleegyezésével a 44. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezési állomány megszüntetésével egyidejűleg a 44. § (1) bekezdés j) pontja alapján rendelkezési állományba helyezhető. Ebben az esetben az érintettet a vezénylést megelőző szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni és részére az adott beosztásból eredő korábbi pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.

(6) Ha a hivatásos állomány tagja számára a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a vezénylést megelőző beosztásával azonos szolgálati beosztás nem biztosítható, illetve a részére felajánlott alacsonyabb beosztást nem fogadja el és rendelkezési állományba helyezésére sincs lehetőség, akkor az érintett szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(7) A (6) bekezdéstől eltérően nem felmentéssel kell megszüntetni a szolgálati viszonyt, hanem a szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a vezénylést megelőző beosztásával azonos szolgálati beosztást nem fogadja el vagy arról 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, amennyiben a felajánlott beosztás elfogadásával a szolgálatteljesítés helye nem változik.

49/D. §164 (1) Vezényléssel hivatásos szolgálati beosztás is betölthető

a) a 42. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szerveknél, továbbá

b)165

(2) A hivatásos állománynak az (1) bekezdésben meghatározott szervekhez hivatásos szolgálati beosztás betöltésére vezényelt tagja

a) esetében a szolgálati viszonyt nem érintő munkáltatói jogköröket, fegyelmi felelősségre vonását – a szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítések kivételével – a foglalkoztató más szerv vezetője gyakorolja,

b) foglalkoztatásával kapcsolatos költségek – ha jogszabály vagy az érintett szervek megállapodása eltérően nem rendelkezik – a vezényeltet foglalkoztató más szervet terhelik,

c)166 tevékenységére, munkarendjére, illetményére és illetményjellegű juttatásaira, teljesítményértékelésére, pihenőidejére, a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértésre, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére és viselésére e törvény szabályait kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervekhez hivatásos szolgálati beosztás betöltésére történő vezénylésre a más szervhez vezénylésre vonatozó rendelkezéseket az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

49/E. §167 (1) A hivatásos állomány tagja – a hivatásos szolgálati viszonyát nem érintve – az ügyészi szervezethez a legfőbb ügyész kezdeményezésére, az országos parancsnok egyetértésével meghatározott feladat ellátására vezényelhető.

(2) A hivatásos állomány tagjának az ügyészséghez vezénylésére a 49/C. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni.

49/F. §168 (1) A hivatásos állománynak a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervhez vezényelt tagját a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője – a hivatásos szolgálati viszonyát nem érintve és a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervhez való vezénylése megszüntetése nélkül, a legfőbb ügyész kezdeményezésére – az ügyészi szervezethez meghatározott feladat ellátására ideiglenesen vezényelheti.

(2) A hivatásos állomány tagjának az ügyészséghez meghatározott feladat ellátására történő ideiglenes vezénylésére alkalmazni kell

a) a 49/C. § (1) bekezdését azzal, hogy más szerven az ügyészi szervezetet kell érteni,

b) a 49/C. § (4) bekezdését azzal, hogy a vezénylés megszüntetésére a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és az ügyészi szervezet vezetője is jogosult,

(3) A meghatározott feladat ellátására történő ideiglenes vezénylés időtartama alatt a szolgálati viszonnyal összefüggő munkáltatói jogokat a miniszter, az egyéb munkáltatói jogokat az ügyészi szervezet munkáltatói jogkört gyakorló vezetője gyakorolja. A hivatásos állomány tagjának előléptetése, kitüntetése, fegyelmi felelősségre vonása, nyugállományba helyezése – a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv javaslatára, illetve egyetértésével –, továbbá ruházati ellátmányának és a 49/C. § (1) bekezdésében nem említett járandóságainak biztosítása a vezénylő fegyveres szervnél szolgálatot teljesítő hivatásos állományúakra vonatkozó szabályok szerint a vezénylő fegyveres szerv költségvetésének terhére történik.

(4) A meghatározott feladat ellátására történő ideiglenes vezénylés az annak alapjául szolgáló feladat befejezésekor megszűnik.

49/G. §169 (1) A hivatásos állomány tagja – beleegyezésével – határozott vagy határozatlan időtartamra a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (a továbbiakban: NKE) vezényelhető. A vezénylésre a 49/C. § (1) és (2) bekezdését az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az NKE-n rendszeresített, e törvény hatálya alá tartozó alapbeosztások, továbbá azok e törvény szerinti besorolásának megállapítása céljából az NKE Fenntartói Testület javaslatot tesz a Kormánynak, amely javaslatot – jóváhagyásuk esetén – a felügyelő miniszterek terjesztik a Kormány elé. A hivatásos szolgálati beosztás a Fenntartói Testület egyetértésével szolgálati viszonyban nem álló személlyel is betölthető.

(3) A vezényelt a besorolásának megfelelő illetményre és e törvény szerinti pótlékokra, juttatásokra, támogatásokra és költségtérítésre jogosult azzal, hogy azokat a vezénylő fegyveres szerv folyósítja. A vezényelt kormányrendeletben meghatározott feltételekkel és mértékben rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítésre, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben vagy az NKE szabályzataiban meghatározott feltételekkel juttatásokra, támogatásokra, valamint költségtérítésekre is jogosult, illetve azokban részesíthető.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítés az NKE-t terheli azzal, hogy annak összegét átadja a vezénylő fegyveres szerv részére és azt a fegyveres szerv az illetmény részeként folyósítja. Az egyéb juttatásokat és támogatásokat az NKE folyósítja és azzal az NKE felé kell a hivatásos állomány tagjának elszámolnia.

(5) A vezényelt oktatói, tudományos ismeretei fejlesztése érdekében vagy az NKE nemzetközi kapcsolatai keretében – az NKE rektorának kezdeményezésére – külföldi szolgálatra ideiglenesen vezényelhető. A külföldi szolgálatra történő ideiglenes vezénylés tartamára az e törvény vagy a végrehajtására kiadott rendelet alapján járó, a vezénylő fegyveres szerv költségvetését terhelő költségtérítést az NKE saját költségvetése terhére kiegészítheti.

(6) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományába tartozók esetében a (3) bekezdést a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Külföldre vezénylés170

49/H. §171 (1) A hivatásos állomány tagját beleegyezésével

a) a nemzetközi szervezetek által béketámogató, fegyveres vagy egyéb rendészeti tevékenységre kiírt és a miniszter által támogatott pályázat elnyerése esetén,

b) nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi béketámogató, fegyveres vagy egyéb rendészeti misszióban való részvételre önkéntes jelentkezés alapján,

c) az Európai Unió intézményeibe nemzeti szakértőként, kormányrendeletben meghatározott jelölési eljárás alapján,

d) egyéb, Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek ellátásához kapcsolódó feladatok ellátására

– rendelkezési állományba helyezés mellett – a miniszter vezényli a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára.

(2) A hivatásos állomány tagját nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében vagy megállapodás alapján 3 hónapot nem meghaladó időtartamra – a beosztása meghagyásával – az országos parancsnok vezényli a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára.

(3) A hivatásos állomány tagját külföldi szolgálatra vezénylés előtt az ezzel járó sajátos szolgálati kötelezettségekről, ezek teljesítése feltételeiről és körülményeiről, a részére járó juttatásokról és egyéb jogosultságairól tájékoztatni kell.

(4) A hivatásos állomány megszakítás nélküli külföldre vezénylése a 6 évet nem haladhatja meg.

(5) A hivatásos állomány külföldre vezényelt tagjának juttatásaira, többletjuttatásaira, költségtérítésére, ellátmányára kormányrendelet a szolgálatteljesítés helyének sajátosságaira, továbbá a vezényelt közeli hozzátartozóira tekintettel e törvényben nem szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátást állapíthat meg.

Megbízás helyettesítésre172

50. § (1) Az ideiglenesen megüresedett szolgálati beosztás ellátásával, illetőleg a szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével, továbbá a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható.

(2)173 Az (1) bekezdés szerinti szolgálati beosztások ellátására, illetve a helyettesítésre szóló megbízás történhet az eredeti beosztás ellátása mellett vagy az ellátása alóli mentesítéssel, amelynek időtartama az egy évet nem haladhatja meg. Az illetmény nélküli szabadságon távollevő helyettesítése az illetmény nélküli szabadság tartamára szólhat. Az egy hónapi időtartamot meg nem haladó megbízáshoz a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nem szükséges. A szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkörrel való megbízás nem esik a fenti időkorlátozás alá.

(3) Ha a megbízott személyt az eredeti beosztás ellátása alól mentesítették, részére a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény jár, amely nem lehet kevesebb az eredeti illetményénél.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért az illetményalap 25–100%-áig terjedő díjazásra jogosult. A szervezetszerű helyettesnek a parancsnoka helyettesítéséért díjazás nem jár.

(5) A (3) bekezdés szerinti illetmény és a (4) bekezdés szerinti díjazás a 30 napot meghaladó megbízás esetén visszamenőleg, a megbízás első napjától jár.

A szolgálati viszony szünetelése

51. §174 (1)175 Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állománya olyan tagjának, akit az országgyűlési képviselői, európai parlamenti képviselői, illetve a főpolgármesteri, polgármesteri választáson jelöltként nyilvántartásba vettek.

A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.

(2)176 A szünetelés időtartama alatt a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja (pl. egyenruhát, szolgálati fegyvert nem viselhet, részére illetmény nem folyósítható), az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik. Ha a szünetelésre a próbaidő alatt kerül sor, a szünetelés tartama a próbaidőbe nem számít be.

(3)177 Ha a hivatásos állomány (1) bekezdés szerint nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát.

51/A. §178 (1) Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos állomány állami vezetővé kinevezett vagy megválasztott tagjának.

(2) A szünetelés időtartama az állami vezetővé való kinevezéstől vagy megválasztástól az állami vezetői megbízatás megszűnéséig tart.

(3) A szünetelés megszűnését követően a 75/B. §-ban meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell.

(4) A hivatásos állomány állami vezetővé kinevezett vagy megválasztott tagjára a szolgálati viszonya szünetelése ideje alatt az 51. § (2) bekezdését is alkalmazni kell.

A szolgálati viszony korhatára

52. §179 A hivatásos szolgálat felső korhatára megegyezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárral.

Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvétel180

52/A. §181 (1) A fegyveres szerv és a hivatásos állomány tagja megállapodhat abban, hogy a hivatásos állomány tagja határozott ideig az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programok keretében szakértői tevékenységet lát el. A hivatásos állomány tagja és a fejlesztési programok végrehajtásáért felelős szerv között a szakértői tevékenység gyakorlásával kapcsolatban kötött megállapodás nem hoz létre e törvény szerinti további jogviszonyt.

(2) A hivatásos állomány tagjának kinevezését az (1) bekezdésben foglalt tevékenység ellátásának időtartamára közös megegyezéssel módosítani kell. A határozott idő elteltével a hivatásos állomány tagját vissza kell helyezni a szakértői tevékenységet megelőzően általa betöltött beosztásba.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt tevékenység ellátásának ideje alatt a szolgálati viszony – az 56. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – nem szüntethető meg felmentéssel.

(4) Az (1) bekezdés szerinti programban egyes részfeladatok végrehajtásáért felelős szakértőként részt vevő, a megvalósítás időtartama alatt esetileg a kedvezményezett országban tartózkodó hivatásos állományúra a (2) bekezdést nem kell alkalmazni.

VII. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŰNÉSE

A szolgálati viszony megszűnésének esetei182

53. § A szolgálati viszony megszűnik:

a) közös megegyezéssel;

b) lemondással;

c) felmentéssel;

d)183 kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéssel.

e)184 azonnali hatállyal a próbaidő alatt;

f)185 a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabásával;

g)186 büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetése, lefokozás, a szolgálati viszony keretében betöltött szolgálati beosztás ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával;

h)187 a hivatásos állomány tagja halálával,

i)188 a törvény erejénél fogva, e törvényben meghatározott esetekben.

Közös megegyezés

54. § A szolgálati viszony – a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak és a hivatásos állomány tagjának közös megegyezésével – bármikor megszüntethető. A megszüntetést bármelyik fél kezdeményezheti. A megegyezést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a szolgálati viszonyból eredő, a felek egymás iránti jogait és kötelezettségeit is (megtérítési kötelezettség, lakásbérleti jog alakulása stb.). A jogokban és kötelezettségekben való megegyezés nem feltétele a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének.

Lemondás

55. § (1)189 A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról vagy azzal együtt a rendfokozatáról – a szükségállapot vagy rendkívüli állapot idejét, valamint a váratlan támadás időszakát kivéve – lemondhat.

(2) A lemondási idő 2 hónap, a felek ennél rövidebb határidőben is megállapodhatnak.

(3)190 Aki a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idő elteltével elveszti a hivatásos szolgálat alapján járó, jogszabályban meghatározott jogait.

(4)191

Felmentés

56. § (1)192 A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya – az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével – felmentéssel akkor szüntethető meg, ha

a)193 az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, az országos parancsnok döntése alapján a fegyveres szervnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt további szolgálatára nincs lehetőség;

b)194 átszervezés következtében szolgálati beosztása megszűnt, és a számára felajánlott, a végzettségének és képzettségének megfelelő más beosztást nem fogadta el;

c)195 a munka törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül és az eredeti beosztásában szolgálati érdekből tovább nem foglalkoztatható, a számára felajánlott legalább azonos szintű beosztást pedig nem fogadta el;

d)196 más szervhez vezénylés, valamint külföldre vezénylés megszűnése után részére végzettségének, képzettségének megfelelő beosztás nem biztosítható és rendelkezési állományba sem helyezhető;

e)197 a meghatározott – negyedévnél nem rövidebb – értékelési időszakra a miniszter által meghatározott szakmai teljesítménykövetelmény-minimumot – figyelemfelhívást követően – a soron következő értékelési időszakban sem teljesíti.

(2) A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha

a)198 minősítése, egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján beosztásának ellátására alkalmatlanná vált,

b)199 a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált, mert

ba)200 nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének,

bb)201

c)202 a vezetői kinevezés visszavonását követően a 75/B. § (4) bekezdése szerinti beosztás nem biztosítható;

d)203 megsérti a 18. § (2) bekezdés rendelkezéseit;

e)204 a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált, mert olyan cselekményt követett el, amely a fegyveres szerv működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti és emiatt nem várható el, hogy a fegyveres szerv a szolgálati viszonyát fenntartsa,

f)205 a 44. § (3a) vagy (4) bekezdésében meghatározott esetben részére a rendelkezési állomány megszűnésekor megfelelő beosztás nem biztosítható,

g)206 nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlanná vált, mert a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg – kivéve, ha a külön törvény szerint arra feljogosított személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartását jóváhagyta –, és

ga) a hivatásos állomány tagja a részére az eredeti beosztásból való felmentését követően vagy a rendelkezési állomány ideje alatt a 47/B. §-ban foglaltak szerint felajánlott beosztást nem fogadta el, vagy

gb) a rendelkezési állomány ideje úgy telik el, hogy részére a 47/B. §-ban foglaltaknak megfelelő, felajánlható szolgálati beosztás nem volt.

(3)207

(4)208 A (2) bekezdés e) pontja szerinti méltatlanná válásról az állományilletékes parancsnok vagy a miniszter az e törvényben és miniszteri rendeletben meghatározott eljárási szabályok szerint dönt.

(5)209 Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, valamint ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai vagy fizikai ok következménye, a fegyveres szerv köteles a hivatásos állomány tagja állapotának, képzettségének, végzettségének megfelelő másik hivatásos szolgálati beosztást, ennek hiányában másik, az állapotának, képzettségének, végzettségének megfelelő nem hivatásos munkakört felajánlani. A hivatásos állomány tagját akkor lehet felmenteni, ha

a) az egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság esetén

aa) állapotának megfelelő betöltetlen beosztás vagy nem hivatásos munkakör a fegyveres szervnél nincs, és rendelkezési állományba sem helyezhető,

ab) a felajánlott másik, állapotának megfelelő beosztást vagy nem hivatásos munkakört a hivatásos állomány tagja nem fogadta el, vagy

ac)210 rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultságot szerzett;

b) a hivatásos állomány átszervezés miatt megszűnt beosztást betöltő tagja a számára felajánlott, a végzettségének és képzettségének megfelelő más beosztást nem fogadta el.

(6)211 A (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti alkalmatlanság nem állapítható meg, ha a 37/B. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítélet katonai büntetőeljárásban született és a bíróság a hivatásos állomány tagját előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.

(6a)212 A (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott alkalmatlanság megállapításától a miniszter eltekinthet, ha a bíróság a büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítéletében a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztette és az elmarasztalás alapjául szolgáló magatartás a további szolgálatellátást feltehetően hátrányosan nem befolyásolja.

(7)213 A hivatásos állomány nő tagjának szolgálati viszonyát kérelmére felmentéssel meg kell szüntetni, ha rendelkezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.) 18. § (2a)–(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idővel.

(8) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felmentést köteles megindokolni. Ebből világosan ki kell tűnnie, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

57. §214 (1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább két hónap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. A hivatásos állomány tagja írásbeli kérelme alapján a felek ennél rövidebb időtartamban is megállapodhatnak.

(2) A két hónapos felmentési idő a szolgálati viszonyban töltött

a) öt év után egy hónappal;

b) tíz év után két hónappal;

c) tizenöt év után három hónappal;

d) húsz év után négy hónappal;

e) huszonöt év után öt hónappal;

f) harminc év után hat hónappal

meghosszabbodik.

(3) Amennyiben a felmentés oka a minősítése alapján hivatásos szolgálatra való alkalmatlanság, a felmentési idő – a hivatásos szolgálati viszonyban töltött időre tekintet nélkül – harminc nap.

(4)215 Ha a hivatásos állomány tagjának felmentésére kerül sor, felmentési idő nélkül kell megszüntetni a szolgálati viszonyát

a)216 a nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlanná vált,

b) az 56. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált,

c) az 56. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott,

d) az 56. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott okból a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált

személynek.

(5) A felmentés időtartamának felére a hivatásos állomány tagját a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesíteni kell. Indokolt esetben a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját a teljes felmentési időre mentesítheti a szolgálati kötelezettség teljesítése alól.

(6)217

(7) A felmentési idő szempontjából a szolgálati jogviszonyban töltött időt a szolgálati jogviszony létesítésének időpontjától függően a 326. § (1) bekezdés, illetve a 326. § (2) bekezdés és a 328. § (1) és (4) bekezdése szabályainak alkalmazásával kell számítani.

58. § (1) Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott időtartam és az azt követő 30 nap alatt:

a) a betegség és az egészségügyi szabadság, valamint az egészségi okból megkezdett orvosbizottsági alkalmassági felülvizsgálat ideje;

b) a beteg gyermek ápolásának ideje vagy ilyen célból, illetőleg a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott illetmény nélküli szabadság;

c)218 a várandósság ideje, a szülést követő 3 hónap, illetőleg a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljára kapott illetmény nélküli szabadság, illetve illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermek hároméves kora;

d) a házastárs tartós külföldi kiküldetése miatt kapott illetmény nélküli szabadság,

e)219 a külön törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az állomány örökbe fogadni szándékozó tagját – közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat – érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás.

(2)220 Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a hivatásos állomány tagjára, ha

a)221 az 56. § (2) bekezdés b) pontja alapján alkalmatlanná, vagy az 56. § (2) bekezdés e) pontja alapján méltatlanná vált, vagy az Mt. megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül, vagy

b) az 56. § (7) bekezdése alapján a felmentését maga kérte.

(3)222 Az (1) bekezdésben meghatározott védelem fennállása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó.

(4)223 Az (1) bekezdés c) pontja szerinti védelem az illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki az illetmény nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.

58/A. §224 Nem szüntethető meg a szolgálat felső korhatárát megelőző 5 évben a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya az 56. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján felmentéssel.

A szolgálati viszony megszűnése
a törvény erejénél fogva

59. § (1) A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya

a)225 a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése;

b) a képzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása [40. § (2) bekezdése, 259. § (1) bekezdése, 336. § (2) bekezdése];

c)226 országgyűlési vagy európai parlamenti képviselővé, nemzetiségi szószólóvá, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, történt megválasztás;

d) az összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása [66. § (2) bekezdése];

e)227

f)228 a részére előírt rendészeti alapvizsga vagy a rendészeti szakképesítés megszerzésére vonatkozó kötelezettség meghatározott időben nem teljesítése

miatt.

(2) A szolgálati viszony a törvény erejénél fogva azon a napon szűnik meg, amikor a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a törvényi feltétel beálltát megállapította.

Kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezés229

59/A. §230 (1)231 A hivatásos állomány tagja és a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, illetve munkáltatói jogkört gyakorló elöljárók, vagy a hivatásos állomány tagja és a fegyveres szerv, valamint másik fegyveres szerv, vagy a kormányzati szolgálati, közszolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szerv megállapodhatnak a hivatásos állomány tagjának kormányzati szolgálati, közszolgálati, vagy közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezésében.

(2)232 Az (1) bekezdés alapján létrejövő kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyra a közszolgálati tisztviselőkről, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló jogszabályi rendelkezések alkalmazandók.

(3)233

Más fegyveres szervhez történő áthelyezés

60. § (1)234 A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén – az érintett miniszterek által meghatározott feltételek mellett – rendfokozatának megtartásával más fegyveres szervhez áthelyezhető, illetve onnan átvehető.

(2) A hivatásos állomány áthelyezett tagjának a szolgálati viszonyát folyamatosnak kell tekinteni.

Áthelyezés a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség között235

60/A. §236 (1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén – az érintett miniszterek döntése alapján – a Magyar Honvédség állományába áthelyezhető, illetve a Magyar Honvédség állományának tagja a fegyveres szervek hivatásos állományába átvehető.

(2) Áthelyezés esetén a szolgálati viszonyt folyamatosnak kell tekinteni.

Eljárás a szolgálati viszony megszűnése esetén

61. § (1) A szolgálati viszony megszűnésekor, a szolgálatteljesítés utolsó napján a hivatásos állomány tagja részére ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, és ki kell adni a szolgálati viszonyra vonatkozó igazolást.

(2) Az (1) bekezdésben említett igazolás tartalmazza a hivatásos állomány tagjának:

a) a szolgálati viszonya megszűnésének jogcímét;

b) a fegyveres szervnél szolgálati viszonyban töltött idejét;

c) az illetményéből határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozását és ennek jogosultját, illetőleg azt, hogy ilyen tartozása nincs;

d) a szolgálati viszony megszűnésének évében igénybe vett szabadsága időtartamát;

e)237

f) a kifizetésre került végkielégítés összegét.

(3)238 Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell a 49/B–49/G. § szerinti más szervhez vezénylés, az 59/A. § alapján fegyveres szerven belül történő áthelyezés, valamint a 60. § és a 60/A. § szerinti áthelyezés esetén is.

61/A. §239

Megtérítési kötelezettség

62. § (1)240 Ha a szolgálati viszony az 53. § b), f) vagy g) pontja, az 56. § (2) bekezdés b) vagy e) pontja, vagy az 59. § (1) bekezdésének b), d és f) pontja alapján az oktatási intézményben kötelező tanulmányi időnél rövidebb idő alatt szűnt meg, a tanulmányokhoz nyújtott támogatások közül a hivatásos állomány volt tagja köteles megtéríteni a pénzbeli juttatásokat, a természetbeni élelmezés értékét, valamint a megállapított, de meg nem fizetett tandíjnak azt a hányadát, amelyet a felsőoktatási intézményben a szociális és tanulmányi kedvezmények mellett is meg kellett volna fizetni. Ez a kötelezettség terheli a hivatásos állomány tagját akkor is, ha a próbaidő alatt szűnik meg a szolgálati viszonya.

(2) Amennyiben a hivatásos állomány tagja a tanulmányi szerződésben meghatározott kötelező szolgálati időtartamnak egy részét nem töltötte hivatásos szolgálatban, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.

(3) Nem kell megtéríteni azt az összeget, amely a tanulmányi időnek a sorkatonai szolgálati időként beszámított tartamára esik.

(4) A hivatásos állomány tagja köteles teljes mértékben megtéríteni a 74. § szerint megkötött tanulmányi szerződés alapján részére kifizetett tanulmányi támogatás összegét, ha a szolgálati viszonya a szerződésben meghatározott idő előtt az (1) bekezdésben felsorolt okból szűnt meg.

Végkielégítés

63. § (1) A hivatásos állomány tagját felmentése, valamint a 197. § (4) bekezdésének alkalmazása esetén – a (6) bekezdésben felsorolt kivételekkel – a felmentési időre járó átlagkeresetén túl végkielégítés illeti meg.

(2)241 A végkielégítés összege, ha a hivatásos állomány felmentett tagja szolgálati viszonyban töltött ideje legalább

a) három év: egy havi,

b) öt év: két havi,

c) nyolc év: három havi,

d) tíz év: négy havi,

e) tizenhárom év: öt havi,

f) tizenhat év: hat havi,

g) húsz év: nyolc havi

távolléti díjnak megfelelő összeg.

(3) A 64. § (1) bekezdése alapján a hivatásos szolgálatba visszavett személy szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszűnésekor a végkielégítés alapjául a korábbi végkielégítést követően szolgálati viszonyban töltött időt lehet figyelembe venni.

(4)242 A végkielégítés összegének felére jogosult a hivatásos állomány tagja, ha

a) azért mentették fel, mert az 56. § (5) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezéshez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos (hozzátartozó elhelyezkedési, iskoláztatási, gondozási lehetetlensége, lakhatási feltételek nehézségei miatti stb.) indokkal tagadta meg,

b) a 66/A. § (1) bekezdésében szabályozott tartalékállomány tartama alatt a végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő felajánlott munkakört nem fogadja el, vagy

c) a 66/A. § (2) bekezdésében meghatározott tartalékállomány tartama alatt az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget vagy a végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő felajánlott álláshelyet nem fogadja el.

(5)243 A hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlő részletekben jogosult, részére a végkielégítést – a 66/A. § (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel – a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.

(6) Végkielégítésre nem jogosult a hivatásos állomány tagja, ha

a)244 a szolgálati viszony megszűnésekor az Mt. megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül, szolgálati járandóságra jogosult, vagy az 56. § (7) bekezdése alapján a felmentését maga kérte,

b)245 alkalmatlansága vagy méltatlansága miatt mentették fel, kivéve azt, aki egészségi, pszichikai és fizikai alkalmatlanság miatt került felmentésre.

c)246 nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének, vagy a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot határidőben nem tette meg, ezért a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált,

d)247 a 66/A. § (1) és (2) bekezdésében szabályozott tartalékállomány tartama alatt felajánlott álláshelyet elfogadja.

(7)248 Ha a hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,

a) ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,

b) a felmentési időből hátralevő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult,

c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.

A hivatásos állományba való visszavétel

64. § (1)249 Akinek szolgálati viszonyát az 53. § a) pontja, vagy az 56. § (1) bekezdés a)–d) pontja, vagy az 56. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt, illetve az 56. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel vagy az 59/A. § (1) bekezdése alapján kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti történő áthelyezéssel szüntették meg, a szolgálat érdekében, kérelmére hivatásos állományba visszavehető, ha egyébként megfelel a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek. A visszavétel során próbaidő köthető ki, legfeljebb 6 hónap időtartamra, ha a szolgálati viszony megszűnése és a visszavételre irányuló kérelem benyújtása között legalább egy év eltelt. A visszavételre legfeljebb két alkalommal kerülhet sor.

(2)250 Azt, akinek a szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés c) pontja alapján szűnt meg, mandátumának lejártát követően – 30 napon belül előterjesztett kérelmére – a hivatásos állományba vissza kell venni.

(3)251 Akinek a rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását a felülvizsgálat során megszüntették, a hivatásos állományba akkor vehető vissza, ha egyébként megfelel a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek.

(4)252 Akinek a rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását a szolgálattal összefüggő baleset, betegség miatt állapították meg, és a rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását megszüntették, a hivatásos állományba visszavehető, ha az egészségi állapotának megfelelő beosztás részére biztosítható.

(5)253

(6)254 Visszavétel esetén a hivatásos állomány tagja legfeljebb olyan rendfokozatba léptethető elő, mint amilyen rendfokozatot folyamatos szolgálatteljesítés esetén soron történő előléptetéssel elérhetett volna.

Összeférhetetlenség

65. § (1) A hivatásos állomány tagja nem tölthet be olyan szolgálati beosztást

a)255 amelyben – a miniszter által meghatározott kivétellel – közeli hozzátartozójával közvetlen irányítási, felügyeleti vagy ellenőrzési viszonyba kerül,

b) amelynek révén – az állományilletékes parancsnok engedélye nélkül – olyan gazdálkodó szervezettel kerül elszámolási viszonyba, amelyben közeli hozzátartozójának tulajdoni hányada meghatározó, vagy a hozzátartozó az elszámolási viszonyra befolyással bíró tisztséget (munkakört) lát el.

(2) A hivatásos állomány tagja csak engedéllyel létesíthet olyan munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, amely a hivatásos szolgálattal, illetve a szolgálati beosztással nem összeférhetetlen. Vezető beosztású személy – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt nem létesíthet.

(3) A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni a szolgálati időn kívüli

a) sporttal vagy ismeretterjesztéssel összefüggő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését,

b) gazdasági társaságban – munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minősülő – személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági, felügyelő bizottsági tagsági vagy a gazdasági társaságban vezető tisztségviselői viszony létesítését, továbbá a gazdasági társaságban vagyonával közvetlenül érdekeltté válását, ide nem értve a nem meghatározó arányú részvényt és kisebbségi üzletrésztulajdont.

(4)256 Nem kell engedélyeztetni a szolgálati időn kívül végzett tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység folytatását és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítését.

(5)257 Nem adható engedély, ha a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony, a civil szervezetben való részvétel vagy tisztségviselés ellentétes a fegyveres szerv feladataival, vagy a szolgálat kötelességszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, illetve a fegyveres szerv tekintélyét veszélyezteti.

(6) A hivatásos állomány tagja az 59. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tisztséget nem tölthet be.

66. § (1) A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel, illetve, ha szolgálati viszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került. Az állományilletékes parancsnok köteles – a 65. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetet kivéve – felszólítani a hivatásos állomány tagját az összeférhetetlenség megszüntetésére, illetve köteles a szükséges intézkedést megtenni az összeférhetetlenség kizárására.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított 30 napon belül nem szüntette meg, szolgálati viszonya megszűnik.

A tartalékállomány258

66/A. §259 (1) A hivatásos állomány tagját a felmentési idő tartamára tartalékállományba kell helyezni, ha

a) a felmentésére az 56. § (1) bekezdés a), b) vagy d) pontja, továbbá az 56. § (2) bekezdés a) vagy c) pontja alapján került sor és

b) az 56. § (5) bekezdése szerinti továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség vagy a felajánlott beosztást, munkakört nem fogadta el.

(2) A hivatásos állomány tagját kérelmére a szolgálati viszony megszűnését követően is tartalékállományban kell tartani a továbbfoglalkoztatás megkezdéséig, de legfeljebb egy évig, ha

a) a felmentésére az 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt került sor,

b) az (1) bekezdés szerinti tartalékállomány tartama alatt részére a fegyveres szervnél, más fegyveres vagy egyéb költségvetési szervnél a képzettségének, végzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő hivatásos, kormánytisztviselői, közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony alá tartozó munkakör nem volt biztosítható, és

c)260 a felmentési idő lejártakor rendelkezik legalább – a 341/D. § szerint megállapított – 25 év hivatásos szolgálati viszonyban töltött idővel.

(3) A (2) bekezdés szerinti tartalékállományban tartás időtartamára a tartalékállományban tartott a felmentését megelőző havi illetménye 50%-ának, de legalább a minimálbérnek megfelelő összegű ideiglenes szolgálati járandóságra jogosult, feltéve, hogy az ideiglenes szolgálati járandóság kezdő napján más biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátásban – ide nem értve a Tny. tv. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat – nem részesül. A tartalékállomány időtartama társadalombiztosítási szempontból szolgálati időnek számit, a tartalékállományban tartott biztosítási jogviszonyban áll.

(4) Ha a tartalékállományban tartott (2) bekezdésben meghatározott munkakörben történő továbbfoglalkoztatására kerül sor, a tartalékállományban tartást és az ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását a továbbfoglalkoztatás kezdő napjától meg kell szüntetni. Az ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását továbbfoglalkoztatás hiányában is meg kell szüntetni és az addig folyósított ideiglenes szolgálati járandóságot vissza kell téríteni, ha a tartalékállományban tartott neki felróható okból nem tesz eleget az együttműködési kötelezettségének vagy a továbbfoglalkoztatása neki felróható okból meghiúsult.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tartalékállomány tartama alatt a tartalékállományba helyezett köteles együttműködni a tartalékállomány kezelését végző, külön jogszabályban meghatározott szervvel, valamint a fegyveres szerv országos parancsnokságával. Az együttműködés körébe tartozik

a) a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatás,

b) megjelenés

ba) az állásközvetítő egyeztetésen,

bb) felvételi beszélgetésen, valamint

bc) foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton,

c) az álláshely betöltéséhez szükséges képzésen történő részvétel,

d) a felajánlott – végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő – állás elfogadása.

(6) Nem minősül az (5) bekezdés d) pontja szerinti együttműködési kötelezettség megszegésének, ha a (2) bekezdés szerinti tartalékállományban tartás első hat hónapjában a tartalékállományba helyezett nem fogadja el a részére felajánlott állást.

(7) A tartalékállományba helyezett végkielégítésre – a (8) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a tartalékállomány időtartamának lejártakor válik jogosulttá. Ha a tartalékállományban tartás a tartalékállományba helyezett végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő állás felajánlása nélkül fejeződik be, a tartalékállományba helyezett a végkielégítés teljes összegére jogosult.

(8) Ha a tartalékállományba helyezett a tartalékállomány időtartamának lejárta előtt kéri a tartalékállományban tartásának a megszüntetését arra tekintettel, hogy a további foglalkoztatása a tartalékállomány kezelését végző szerv közreműködése nélkül új álláshelyen megkezdődik, a tartalékállományban tartást – és a (2) bekezdés szerinti tartalékállomány esetén az ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását – meg kell szüntetni. Ebben az esetben a tartalékállományba helyezett a tartalékállományban tartás megszüntetésének napján válik jogosulttá a végkielégítés teljes összegére.

(9) Ha a tartalékállományba helyezett a felmentési idő alatt elfogadja a felajánlott álláshelyet és az elfogadott álláshelyen a keresete alacsonyabb, mint a felmentési időre járó távolléti díja, részére a felmentési idő hátralévő részére járó távolléti díj és az új álláshelyen elért kereset közötti különbözetet a fegyveres szerv megfizeti.

66/B. §261 (1) A tartalékállományba helyezésről az állományilletékes parancsnok – a fegyveres szerv országos parancsnoksága útján –, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetén a főigazgató tájékoztatja a tartalékállományt kezelő szervet. Az országos parancsnokság és a tartalékállományt kezelő szerv adatkezelésére e törvényben meghatározottak mellett a tartalékállományra vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A tartalékállomány kezelését végző szervnek a 11. számú melléklet szerinti adatokat az országos parancsnokság adja át. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának tartalékállományba helyezése esetén a mellékletben megjelölt adatkörök kitöltése részben mellőzhető.

66/C. §262 (1) A hivatásos állomány tagját saját kérésére a tartalékállományt kezelő szerv nyilvántartásba veszi, és részére álláskeresési tevékenységet végez a nyilvántartásba vételtől számított egy évig. A nyilvántartásba vételről a tartalékállományt kezelő szerv tájékoztatja a hivatásos állomány tagját foglalkoztató fegyveres szerv országos parancsnokát. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja csak a főigazgató hozzájárulásával vehető nyilvántartásba.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül kérheti a tartalékállományt kezelő szervnél egy év időtartamra a nyilvántartásba vételét az is, akinek a 66/A. § (1) bekezdésében felsorolt okból szűnt meg a szolgálati viszonya és nem került sor a 66/A. § (2) bekezdés szerinti tartalékállományban tartására.

66/D. §263 Ha külön törvény a tartalékállományba helyezettek foglalkoztatására járulékcsökkentési kedvezményt biztosít, illetve lehetővé teszi annak személyi juttatásokra történő felhasználását, e rendelkezéseket a 66/A–66/C. § szerint tartalékállományba helyezett személyt foglalkoztatóra is alkalmazni kell.

VIII. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMA

A szolgálat teljesítésére vonatkozó szabályok

67. § A szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles:

a) a hivatásos állomány tagja feladatait a munkaköri leírásban rögzíteni, őt a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni, részére az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés feltételeit biztosítani;

b) a szolgálati feladatok ellátását úgy megszervezni, hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja;

c) a feladatok elvégzéséhez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, a szolgálatteljesítéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani.

68. § (1) A hivatásos állomány tagja köteles:

a) az előírt helyen és időben, szolgálatképes állapotban megjelenni és feladatát teljesíteni, illetve e célból rendelkezésre állni;

b) a szolgálati feladatait a törvényes előírásoknak, a parancsoknak és intézkedéseknek megfelelően – szükség esetén a veszély vállalásával –, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani;

c) a munkatársaival együttműködni, a munkáját úgy végezni és általában olyan magatartást tanúsítani, hogy az – kivéve, ha ez a feladat végrehajtásával elkerülhetetlenül együtt jár – más egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi károsodását ne idézze elő;

d)264 a számára meghatározott iskolai rendszerű vagy iskolai rendszeren kívüli oktatásban, képzésben részt venni, és az előírt vizsgákat letenni;

e)265 az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek eleget tenni, és az ezek ellenőrzése érdekében szükséges, a miniszter által meghatározott felméréseknek, szűréseknek és vizsgálatoknak magát alávetni, egészségének megóvása, illetőleg gyógyulása érdekében előírt orvosi utasításokat betartani;

f)266 a külön jogszabályban foglalt esetben kötelező védőoltásnak magát – az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 58. § (1)–(3) bekezdésében foglalt korlátozásokkal – alávetni;

g)267 szolgálaton kívül is a hivatásos állomány tagjához és beosztásához méltó magatartást tanúsítani.

(2)268 A hivatásos állomány tagja köteles megtartani a minősített adatot, valamint az adatok védelmére vonatkozó szabályokat.

(3) A hivatásos állomány tagja a szolgálati feladathoz kapcsolódó nyilvános szerepléséért tiszteletdíjat nem fogadhat el.

(4)269 A miniszter rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetében a szolgálati beosztáshoz, illetve egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan – így különösen a külföldi szolgálat végrehajtása során – a hivatásos állomány tagjának vagy egyes csoportjainak egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázatának elkerülése érdekében kötelező védőoltás elrendelésének van helye. A kötelező védőoltást a fegyveres szerv egészségügyi szakfeladatainak ellátásáért felelős vezető főorvos javaslatára az országos parancsnok rendeli el. Az országos parancsnok által elrendelt kötelező védőoltás alól az Eütv. 58. § (3) bekezdése szerinti mentesítést a hivatásos állomány védőoltásra kötelezett tagja, törvényes képviselője, illetve kezelőorvosa a fegyveres szerv egészségügyi szakfeladatainak ellátásáért felelős főorvosnál kezdeményezheti.

(5)270 A hivatásos állomány tagja a fegyveres szerv hivatásos állományba tartozását szolgálati igazolványával igazolja. Ha jogszabály előírja, a hivatásos állomány tagját a szolgálata ellátásához szolgálati azonosító jelvénnyel is el kell látni.

(6)271 A szolgálati igazolvány a fegyveres szerv hivatásos állományába tartozáson túl – a miniszter által meghatározottak szerint – igazolhatja a hivatásos állomány tagjának

a) fegyverviselésre jogosultságát, valamint

b) intézkedésre jogosultságát.

(7)272 A szolgálati igazolvány – a miniszter által meghatározottak szerint – a hivatásos állomány tagja személyes adatai közül tartalmazhatja a hivatásos állomány tagjának

a) nevét,

b) arcképét,

c) állományviszonyát és rendfokozatát,

d) aláírását,

e) társadalombiztosítási azonosító jelét,

f) vércsoportját.

69. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálatteljesítése során köteles végrehajtani az elöljáró parancsát, a felettes rendelkezését, kivéve, ha azzal bűncselekményt követne el.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kivétellel a hivatásos állomány tagja a jogszabálysértő parancs, rendelkezés végrehajtását nem tagadhatja meg. Ha azonban annak jogellenessége felismerhető számára, arra haladéktalanul köteles az elöljáró figyelmét felhívni. Ha az elöljáró a parancsát, a felettes a rendelkezését ennek ellenére fenntartja, azt kérelemre írásba kell foglalnia. A jogszabálysértő parancs, rendelkezés végrehajtásáért kizárólag az azt kiadó felel.

70. § (1) Mentesül a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól:

a) az állampolgári kötelezettségének teljesítése alatt;

b) a közeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább 2 munkanapra;

c)273 a kötelező orvosi vizsgálat – ideértve a várandóssággal összefüggő orvosi vizsgálatot is – teljes időtartamára;

d) a véradás miatt távol töltött teljes – a szolgálati helyen kívül szervezett véradás esetén legalább 4 óra – időtartamra;

e)274 az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárással összefüggő vizsgálat időtartamára;

f)275 tanúzási kötelezettség teljesítése esetén a megjelenéshez és a kötelezettség teljesítéséhez szükséges időtartamra;

g)276 ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a szolgálati helyén megjelenni;

h)277 a szolgálati viszonyra vonatkozó szabály vagy engedély alapján.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a hivatásos állomány tagja a távollét idejére távolléti díjra jogosult.

Könnyített szolgálat278

70/A. §279 (1) A hivatásos állomány tagját, ha betöltötte 52. életévét és legalább 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik, kérelmére – amennyiben részére a fegyveres szervnél könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkakör felajánlható – könnyített szolgálat formájában kell foglalkoztatni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában

a) a szolgálati viszonyban töltött időbe be kell számítani az 1996. augusztus 31-ét követő hivatásos állományba vételt közvetlenül megelőzően fegyveres szervnél, a Magyar Honvédségnél vagy a miniszter által vezetett minisztériumnál 2012. január 1-je előtt megszakítás nélkül közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban eltöltött időt azzal, hogy e jogviszonyokban eltöltött idő ötven százalékos mértékben vehető figyelembe, továbbá

b) az e törvény alapján létesített szerződéses jogviszonyban eltöltött időt is szolgálati viszonyban töltött időnek kell tekinteni.

(3) Könnyített szolgálat ellátása esetén a szolgálatteljesítési idő heti 35 óra, túlszolgálat nem rendelhető el. A könnyített szolgálatot 06.00 és 22.00 óra között kell teljesíteni.

(4) A könnyített szolgálatban történő foglalkoztatás megkezdésekor a hivatásos állomány könnyített szolgálatban foglalkoztatott tagjának illetményét a könnyített szolgálatot megelőző utolsó havi illetménye alapján számított távolléti díjnak megfelelő összegben kell megállapítani. Az így megállapított illetmény a könnyített szolgálat időtartama alatt nem csökkenhet.

(5) A könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkaköröket a miniszter határozza meg.

A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei280

70/B. §281 (1) A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei a hivatásos állomány tagjai tekintetében különösen a hűség, a nemzeti érdek előnyben részesítése, a méltóság és a tisztesség, az előítéletektől való mentesség, a pártatlanság, a szakszerűség, az együttműködés és az arányosság.

(2) A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei a fegyveres szerv közalkalmazottai tekintetében különösen az elkötelezettség, nemzeti érdek előnyben részesítése, a tisztesség, előítéletektől való mentesség és az együttműködés.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a vezetőkkel szemben támasztott további etikai alapelv a példamutatás, a szakmai szempontok érvényesítése és a számonkérési kötelezettség.

Az előmenetel feltételei

71. § (1) A hivatásos állomány tagjának a hivatásos pályán belátható, tervszerű előmeneteli lehetőséget kell biztosítani a magasabb szolgálati beosztás, besorolás és rendfokozat eléréséhez, illetve az azokhoz szükséges feltételek megszerzéséhez.

(2) Az előmenetel feltétele:

a) a magasabb beosztáshoz, besoroláshoz, illetve rendfokozathoz meghatározott iskolai végzettség (szakképesítés);

b) a magasabb beosztás ellátásához szükséges gyakorlati tapasztalat, illetőleg vezetői készség;

c) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság;

d) a pályázat útján betölthető beosztás esetén pályázat benyújtása.

(3)282 Az előmenetelhez szükséges iskolai végzettségi (szakképesítési) feltételek megszerzésére (oktatási intézményi beiskolázásra) kiírt pályázatnál a hivatásos állomány tagja esélyegyenlőségen alapuló részvételét biztosítani kell.

Iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények

72. §283 (1) A tiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez egyetemi vagy főiskolai, a zászlósi és tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez pedig középiskolai végzettség szükséges. Jogszabályban meghatározott tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztásoknál szakiskolai végzettség esetén a középiskolai végzettségtől el lehet tekinteni.

(2) A fegyveres szerv tiszti rendfokozathoz kötött beosztásai betöltéséhez elfogadható felsőfokú végzettségeket a miniszter rendeletben állapítja meg.

72/A. §284 A miniszter állapítja meg azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek betöltéséhez a 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségen túl további iskolai végzettség, szakképesítés vagy szaktanfolyam szükséges.

72/B. §285 (1) A hivatásos szolgálati beosztás betöltéséhez a 72. §-ban és a 72/A. §-ban meghatározottakon túl rendészeti alapvizsgával, a miniszter által meghatározott beosztásokban pedig rendészeti szakvizsgával is rendelkezni kell.

(2) Aki a rendészeti alapvizsga kötelezettségének a részére jogszabály alapján meghatározott időben nem tesz eleget, a szolgálati viszonyát meg kell szüntetni. A hivatásos állomány tagját a szakvizsga teljesítésének elmulasztása esetén csak a tényleges képzettségének, képesítésének megfelelő beosztásban lehet továbbfoglalkoztatni.

(3) A rendészeti alapvizsga, illetve a rendészeti szakvizsga követelményének alkalmazását a fegyveres szerv sajátosságaira figyelemmel a miniszter rendeletben legfeljebb 2014. december 31-ig elhalaszthatja.

72/C. §286 Vezetői beosztásba történő kinevezéshez, valamint a vezetői munkakör ellátásához a külön jogszabályban meghatározott vezetőképzés (magasabb vezetőképzés) teljesítése szükséges.

73. §287 (1) A magasabb vagy vezető beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzésére – a szolgálati érdek figyelembevételével, a tervszerű előmenetel biztosítása érdekében – a hivatásos állomány tagjának iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzés keretében kell lehetőséget biztosítani. Emellett lehetőséget kell adni a hivatásos állomány tagjának a szolgálati érdek sérelmével nem járó, saját elhatározáson alapuló egyéni továbbtanulásra is.

(2) A hivatásos állomány tagját szakmai ismereteinek fejlesztése céljából szakmai továbbképzésben, illetve átképzésben kell részesíteni.

74. § (1)288 Szolgálati érdekből polgári oktatási intézményben vagy iskolarendszeren kívüli oktatás vagy képzés folytatása céljából a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagjával tanulmányi szerződést köthet. Nem köthető tanulmányi szerződés, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját kötelezte. A tanulmányi szerződést, illetve a kötelezést – a lényegi tartalmi elemek (képzés tárgya, időtartama, helye, teljesítés módja, határideje, költségek viselése, kötelezettségek) rögzítésével – írásba kell foglalni.

(2) A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a hivatásos állomány tagját megillető támogatás formáját és mértékét, a tanulmányok befejezése után a fegyveres szervnél kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő idő tartamát, továbbá a tanulmányi támogatás pénzben kiszámított összegére vonatkozó megtérítési kötelezettségét, ha a hivatásos állomány tagja a tanulmányait nem fejezi be, vagy a szerződésben vállalt hivatásos szolgálati időt önhibából nem tölti le.

Egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság

75. § (1)289 A hivatásos állomány tagjának meg kell felelnie a miniszter által meghatározott, a beosztásának és életkorának megfelelő egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott alkalmassági feltételeket az érintettek tudomására kell hozni, és az alkalmasságot rendszeresen ellenőrizni kell.

(3)290 A hivatásos állomány tagja kizárólag olyan vizsgálatra kötelezhető, amelyet az alkalmassági követelményeknek való megfelelés megállapítása érdekében jogszabály, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában az állami irányítás egyéb jogi eszköze előír, és amelyet a vizsgálatot végző orvos, illetve pszichológus szakmailag indokoltnak tart.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja az előírt követelményeknek nem felel meg, határidő kitűzésével az ellenőrzést meg kell ismételni.

(5) Ha a hivatásos állomány tagja a megismételt ellenőrzésen sem felelt meg a követelményeknek, az 56. § (5) bekezdése szerint kell eljárni.

75/A. §291 (1) Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja

a) az alkalmasság felmérése és a hivatásos állomány tagja alkalmasságának minősítése,

b) a szolgálati viszony létesítéséhez, fenntartásához, módosításához, megszüntetéséhez, továbbá a rendelkezési állományba helyezéshez az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételek fennállásának megállapítása.

(2) Az adatok köre az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó,

a) az alkalmasság felméréséhez és az alkalmassági minősítéshez felhasznált egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó, illetve

b) az alkalmasság minősítését tartalmazó

adat.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját az alkalmasság megállapításában résztvevő orvos és pszichológus, valamint orvosi bizottság kezelheti, illetve kizárólag részére továbbítható. Az (1) bekezdésben meghatározott célból a fizikai alkalmasságra vonatkozó adatokat a felmérésben közreműködő, illetve az orvosi bizottság kezelheti.

(4) Az állományilletékes parancsnok és a személyügyi szerv részére kizárólag a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adat továbbítható. Ha az alkalmassági vizsgálatot az állományilletékes parancsnok kezdeményezi, akkor az alkalmassági vizsgálat megindulása előtt tudomására jutott egészségügyi adatot is jogosult kezelni, és az egészségügyi adatot az eljárásban résztvevő orvos és pszichológus, valamint orvosi bizottság részére továbbíthatja.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott adat szolgálati viszonnyal összefüggő jogvitában, illetve büntetőügyben az eljáró bíróság, valamint nyomozó hatóság részére, megkeresésére, továbbá a szolgálati jogviszonnyal összefüggő jogvitában vagy büntetőeljárásban hivatalból – a tényállás tisztázásához szükséges mértékig – továbbítható.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adat, valamint a (4) bekezdés szerinti egészségügyi adat a szolgálati viszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálatot, illetve a szolgálati viszony megszűnését követő 5. év december 31-ig kezelhető.

Vezetői beosztás292

75/B. §293 (1) A hivatásos állomány tagja a fegyveres szervnél rendszeresített, e törvény alapján meghatározott vezetői beosztásba – beleegyezésével – kinevezhető.

(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a vezetői kinevezés határozatlan időre szól. Vezetői kinevezés helyettesítés céljából vagy tartós külszolgálat időtartamára határozott időre is adható. A helyettesítés céljából adott határozott idejű vezetői kinevezés meghosszabbítható. A hivatásos állomány vezetői beosztást betöltő tagja vezetői pótlékra jogosult.

(3) A hivatásos állomány tagja a vezetői beosztásából indokolás nélkül azonnali hatállyal felmenthető vagy arról az érintett 30 napos határidővel indokolás nélkül bármikor lemondhat.

(4) A vezetői kinevezés visszavonása esetén, amennyiben az nem a 123. § (1) bekezdés g) pontja szerinti fenyítés végrehajtása miatt történik, az érintett részére a kinevezés visszavonásával egy időben az adott fegyveres szervnek az állományilletékes parancsnok irányítása alá tartozó valamely szervezeti egységénél – feltéve, hogy felajánlható beosztással rendelkezik – másik, képzettségének, végzettségének megfelelő beosztást kell felajánlani. A felajánlott beosztás elfogadásáról vagy elutasításáról a hivatásos állomány tagja a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. Amennyiben a hivatásos állomány tagja a beosztás elfogadása vonatkozásában 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott beosztást elutasította volna.

(5) Ha a vezetői kinevezés visszavonásakor a (4) bekezdés szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, de az a későbbiekben várható, úgy az érintett beleegyezésével – a vezetői besorolásának megfelelő, de vezetői pótlékkal csökkentett illetmény folyósítása mellett – a beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig rendelkezési állományba helyezhető. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

(6) Ha a hivatásos állomány tagja a részére felajánlott azonos besorolású beosztást elfogadja, új beosztásának megfelelően be kell sorolni azzal, hogy illetménye nem csökkenthető. Amennyiben alacsonyabb besorolású beosztásba kerül, akkor az új beosztásának megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.

(7) A vezetői kinevezésről történő lemondás esetén a (3) bekezdés szerinti időtartam alatt az adott fegyveres szervnél – feltéve, ha felajánlható beosztással rendelkezik – a hivatásos állomány tagja részére végzettségének, képzettségének megfelelő beosztást kell felajánlani. Felajánlható beosztás hiányában, valamint a felajánlott beosztás ismeretében, az erről szóló értesítés kézhezvételét követő 5 munkanapon belül a hivatásos állomány tagja lemondását visszavonhatja. A hivatásos állomány tagja a felajánlott beosztás elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a hivatásos állomány tagja a felajánlott beosztást elfogadja, új beosztásának megfelelően kell besorolni, illetményét megállapítani és részére folyósítani. A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a vezetői kinevezésről történő lemondást követően a végzettségének, képzettségének megfelelő felajánlott beosztást nem fogadja el. Amennyiben a fegyveres szervnél felajánlható másik beosztás nincs, de az a későbbiekben várható, úgy az érintett beleegyezésével – a vezetői besorolásának megfelelő, de vezetői pótlék nélkül számított illetmény folyósítása mellett – a beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig rendelkezési állományba helyezhető. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

(8) Ha a hivatásos állomány tagja a vezetői kinevezés visszavonását követően a számára felajánlott, a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő beosztást nem fogadja el, szolgálati viszonyát az 56. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni.

Előmenetel a beosztásban

76. § (1)294 Szolgálati érdekből magasabb betölthető szolgálati beosztásba lehet kinevezni a hivatásos állomány tagját, ha a beosztáshoz előírt iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) rendelkezik, egészségügyi elbírálás alapján a beosztás betöltésére alkalmas minősítése van, a fizikai alkalmassági követelményeknek megfelel és a korábbi beosztásaiban nyújtott elméleti és gyakorlati teljesítmények alapján a magasabb beosztás betöltésére alkalmas, pályázat útján betölthető beosztás esetén a pályázaton sikeresen részt vett.

(2) A hivatásos állomány tagjainak magasabb beosztásba történő kinevezésével biztosítani kell a fegyveres szerveknél a parancsnoki (vezetői) váltások tervszerűségét, valamint – a rendkívül indokolt eseteket kivéve – a vezetési szintek szerinti fokozatos előrehaladást.

Előmenetel a rendfokozatban

77. § A rendfokozatban való előmenetel a magasabb rendfokozatba történő előléptetéssel és kinevezéssel valósul meg. A hivatásos állomány tagja előléptethető

a) soron,

b) soron kívül,

c) a 81. §-ban meghatározott egyéb okból.

Soron történő előléptetés

78. § (1) A soron következő rendfokozatba elő kell léptetni a hivatásos állomány tagját, ha megfelel az alábbi együttes feltételeknek:

a)295 a beosztásához előírt iskolai végzettséggel és szakképesítéssel rendelkezik, továbbá az előírt egyéb képzési követelményeket teljesítette;

b) az előléptetését a beosztásához rendszeresített rendfokozat lehetővé teszi;

c) a rendfokozatára megállapított várakozási ideje letelt.

(2) A várakozási időt a rendfokozatba kinevezésről, illetve az előléptetésről szóló okmányban meghatározott naptól kell számítani. A várakozási időbe az 1 évet meghaladó illetmény nélküli szabadság időtartama – a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadságot kivéve – nem számít bele.

79. §296 (1) Nem léptethető elő a hivatásos állomány tagja

a) a rendfokozatot érintő fegyelmi büntetés, vagy bírósági ítélet végrehajtásának tartama alatt,

b) ha ellene büntető, vagy fegyelmi eljárás van folyamatban,

c)297 a részére meghatározott képzettség megszerzéséig, illetve képzési követelmény teljesítéséig.

(2) Ha a hivatásos állomány tagját az (1) bekezdés b) pontja miatt nem léptették elő és az eljárás nem végződött rendfokozatot érintő büntetés kiszabásával, az eljárás jogerős befejezésekor a várakozási idő leteltének napjával elő kell léptetni.

Soron kívüli előléptetés

80. § (1) A hivatásos állomány tagja soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba előléptethető, ha ezt a beosztásához rendszeresített rendfokozat lehetővé teszi, a magasabb rendfokozathoz szükséges iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) és kiemelkedő minősítéssel rendelkezik, és a meglévő rendfokozatában eltöltendő várakozási időnek legalább a fele eltelt.

(2) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nélkül is soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba előléptetheti a hivatásos állomány tagját, ha a szolgálat teljesítésében kimagasló helytállást tanúsított.

(3)298 A hivatásos állomány tagját a soron következő rendfokozatba elő lehet léptetni

a) állományilletékes parancsnoki (vezetői) beosztásba kinevezésekor, ha a viselt rendfokozata alacsonyabb a beosztáshoz rendszeresített rendfokozatnál;

b) magasabb beosztásba kinevezésekor, ha a viselt rendfokozata a rendszeresített rendfokozatnál legalább kettővel alacsonyabb.

(4)299

Az előléptetés egyéb esetei

81. § (1)300 A nyugállományba vonulással egyidejűleg eggyel magasabb rendfokozatba lehet előléptetni a hivatásos állomány tagját, ha a nyugállományba helyezésére a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérésével, illetőleg 20 évi szolgálat után szolgálati kötelmekkel összefüggő rokkantság miatt került sor, és szolgálati feladatait kiemelkedő eredményességgel látta el.

(2) Eggyel magasabb rendfokozatba kell előléptetni, kinevezni a hősi halottá nyilvánított tisztet, főtisztet és tábornokot. A hősi halottá nyilvánított, tisztnél alacsonyabb rendfokozatú személyt hadnagyi rendfokozatba kell kinevezni.

A hivatásos állomány tagjának teljesítményértékelése és minősítése301

82. §302 (1) A hivatásos állomány tagjának szolgálatellátását, magatartását és a vele szemben támasztott követelményekhez való viszonyát évente 2 alkalommal értékelni kell (a továbbiakban: teljesítményértékelés).

(2) A teljesítményértékelés kötelező és ajánlott elemekből áll.

(3) A teljesítményértékelés szintjének meghatározásakor figyelembe kell venni a szolgálati hely szervezeti teljesítményének – miniszter által meghatározott rendben és szempontok alapján végrehajtott – tárgyévi értékelését.

(4) A tárgyévet lezáró teljesítményértékelés – az értékelt képességeinek és szolgálatteljesítéssel összefüggő személyes tulajdonságainak értékelését, valamint a beosztás ellátására való alkalmasságára, további fejleszthetőségére és előmenetelre vonatkozó következtetést is tartalmazó – szöveges indokolással kiegészítve adja az értékelt tárgyévre szóló minősítését.

(5)303 Az értékelő vezető a minősítés alapján kezdeményezheti az értékeltnek a vezetői és utánpótlási adatbankba való felvételét vagy az abból való törlését, a szolgálati viszony módosítását vagy megszüntetését, továbbá jogszabályban meghatározott egyéb intézkedéseket javasolhat.

83. § (1) A hivatásos állomány tagja kérésére az állományilletékes parancsnok köteles lehetővé tenni, hogy a szervezeti egységnél működő érdekképviseleti szerv vagy tisztségviselője a minősítésben foglalt megállapításokra észrevételt tegyen.

(2) A minősítést ismertetni kell a hivatásos állomány tagjával, aki arra írásban észrevételt tehet, és az ismertetés megtörténtét aláírásával igazolja.

(3)304 A minősítés megállapításai ellen a hivatásos állomány tagja szolgálati panasszal élhet.

Szolgálatteljesítési idő

84. § (1) A szolgálatteljesítési idő heti 40 óra.

(2)305 A részben vagy egészben készenléti jellegű beosztásokban az (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb, de heti 48 órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg.

(3)306 A szolgálatteljesítési idő – a heti szolgálatteljesítési idő figyelembevételével – több heti, de legfeljebb négy havi keretben is meghatározható.

(4)307 A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, valamint a készenléti jellegű beosztásokban a szolgálatteljesítési időt a (2) bekezdésben meghatározott heti szolgálatteljesítési időtartam figyelembevételével legfeljebb hat havi keretben is meg lehet határozni.

84/A. §308 (1) A hivatásos állomány 84. § szerinti szolgálatteljesítési időben foglalkoztatott tagjának írásbeli kérelmére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a kinevezésben

a) heti húsz óra,

b) készenléti jellegű munkakörben a kinevezés szerinti munkaidő mértéke legalább felének megfelelő tartamú

rész-szolgálatteljesítési időt engedélyez, ha a hivatásos állomány tagja a kérelem benyújtásakor a 96. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti illetmény nélküli szabadságot vesz igénybe, és az eredeti beosztása – a beosztás jellegéből fakadóan – rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható.

(2) Ha a hivatásos állomány tagjának eredeti beosztása rész-szolgálatteljesítési időben nem látható el, a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró az eredeti beosztástól eltérő beosztást ajánl fel. Ha a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró az eredeti beosztástól eltérő beosztást nem tud felajánlani, azt írásban köteles indokolni.

(3) A hivatásos állomány tagjának az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott heti húsz óra rész-szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét a munkáltatói jogkör gyakorlója csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az szolgálati érdeket sértene, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A kérelem megtagadását a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles megindokolni.

(4) A rész-szolgálatteljesítési idő – annak engedélyezése esetén –

a) az illetmény nélküli szabadság megszűnését követő naptól,

b) ha a hivatásos állomány tagjának a 97. § (3) bekezdése alapján ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól

hatályos. A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén – a felek eltérő megállapodása hiányában – a rendes szabadság kiadását az illetmény nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását az illetmény nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.

(5) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti illetmény nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónál benyújtatni. A kérelemben a hivatásos állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót köteles tájékoztatni

a) az illetmény nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá

b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.

(6) A (4) bekezdés szerinti időponttól az illetmény, valamint a szolgálati viszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha az arra való jogosultság a szolgálatteljesítési idő mértékével összefügg. A hivatásos állomány rész-szolgálatteljesítési időben foglalkoztatott tagjára a 49. §, az 50. §, a 87. § és a 88. § nem alkalmazható.

(7)309 Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján a rész-szolgálatteljesítési időt a fegyveres szerv a hivatásos állomány tagjának a kérelemben megjelölt időpontig, de legfeljebb a gyermek hároméves koráig, három vagy több gyermeket nevelő a hivatásos állomány tag esetén a gyermek ötéves koráig engedélyezi. Ezt követően a hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítési idejét a 84. § szerint kell meghatározni, és az illetményét újra meg kell állapítani.

(8) Vezető beosztás betöltésére rész-szolgálatteljesítési idő nem engedélyezhető.

85. § (1)310 A szolgálatteljesítési idő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. A napi szolgálatteljesítési idő ilyen esetben sem lehet 4 óránál rövidebb, és – a részben vagy egészben ügyeleti, őr- és készenléti jellegű szolgálati beosztásokat kivéve – 12 óránál hosszabb.

(2) Fokozottan veszélyes szolgálati beosztás esetén az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen időbeosztásnál sem haladhatja meg a 6 órát.

(3)311 A hivatásos állomány tagjának beosztás szerinti napi vagy heti szolgálatteljesítési ideje az (1) bekezdésben meghatározott időtartamot legfeljebb 1 órával meghaladhatja, ha a téli időszámítás kezdete a beosztás szerinti szolgálatteljesítési időre esik.

86. § (1)312 A hivatásos állomány

a)313 nő tagját várandóssága megállapításától gyermekének 1 éves koráig, továbbá

b) gyermekét egyedül nevelő tagját gyermekének 6 éves koráig, ha annak felügyeletét más nem tudja ellátni

éjszakai szolgálatteljesítésre, illetve 24 órás szolgálatra nem lehet beosztani.

(2) A munkaközi szünetet a napi szolgálatteljesítési időn belül kell kiadni.

(3)314 A hivatásos állomány tagja részére a napi szolgálati tevékenység befejezése és a következő napi szolgálatteljesítés megkezdése között legalább 8 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani, amelybe a lakásról a szolgálati helyre és az onnan való visszautazás időtartama nem számít bele. A napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább 7 óra.

(4) A hivatásos állomány tagját hetenként 2 pihenőnap illeti meg, amelyet lehetőleg együtt kell kiadni. A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban szolgálatot teljesítők esetében az 1 hónapra eső pihenőnapok közül legalább az egyiknek vasárnapra kell esnie.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően a pihenőnap – a fokozottan veszélyes szolgálati beosztást kivéve – a szolgálati elfoglaltság miatt havonta összevontan is kiadható.

(6)315 Az Mt.-ben meghatározott munkaszüneti napokon túl, munkaszüneti nap az egyes fegyveres szervek e törvény különös szabályait tartalmazó Második Részében, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott nap. Munkaszüneti napon teljesített szolgálatért a hivatásos állomány tagját a munkájáért járó illetményén felül a távolléti díj is megilleti.

Túlszolgálat

87. § (1)316 Ha a szolgálat érdeke vagy rendkívüli eset (baleset, elemi csapás vagy súlyos kár megelőzése, illetőleg elhárítása, következményeinek felszámolása, továbbá egyéb előre nem látható körülmény bekövetkezése) szükségessé teszi, a hivatásos állomány tagja a 84. §-ban meghatározott szolgálatteljesítési időn túl, valamint a munkaszüneti és pihenőnapon is kötelezhető arra, hogy szolgálatot teljesítsen (túlszolgálat), illetőleg meghatározott ideig és helyen arra készen álljon. Nem minősül túlszolgálatnak az ügyeleti-, őr- és készenléti szolgálat, valamint a gyakorlaton való részvétel.

(2) Az elrendelhető túlszolgálat tartama naptári évenként 300 óra, amely a miniszter által kiadott rendelkezésben további 50%-kal növelhető.

(3) A (2) bekezdésben írt korlátozás nem alkalmazható, ha a túlszolgálatra rendkívüli esetben kerül sor.

88. § (1) A (2) és (3) bekezdés szerinti túlszolgálatot az állományilletékes parancsnoknak írásban kell elrendelnie. A teljesített túlszolgálatról nyilvántartást kell vezetni.

(2)317 A hivatásos állomány tagját – az állományilletékes és annál magasabb parancsnok (vezető) kivételével – évi 150 óráig terjedő túlszolgálatért szabadidő, azon felüli túlszolgálatért – beleértve a rendkívüli esetben teljesítettet is – díjazás illeti meg. Az állományilletékes parancsnok a 150 órán belüli túlszolgálat díjazását is engedélyezheti, ha a szabadidő kiadása a szolgálat ellátását veszélyeztetné.

(3) A túlszolgálatért annak időtartamával megegyező, ha pedig a túlszolgálatot a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő, illetőleg díjazás jár.

(4) A túlszolgálatért járó szabadidőt a túlszolgálatot követő napon (napokon), de legkésőbb 30 napon belül kell kiadni. Ettől el lehet térni, ha a túlszolgálat havi vagy éves szolgálatteljesítési idő keretében történt.

(5) A túlszolgálatért annak idejére távolléti díj jár, amelyet legkésőbb a tárgyhónapot követő 2. hónapban kell kifizetni.

Készenlét318

88/A. §319 A hivatásos állomány tagja kötelezhető arra, hogy a szolgálatteljesítési időn kívül szolgálati érdekből, szolgálatképes állapotban a szolgálati elöljárója rendelkezése szerinti, olyan elérhető – szolgálati helyen kívüli – helyen tartózkodjon, ahonnan szolgálati feladatra bármikor igénybe vehető.

Szabadság

89. §320 A hivatásos állomány tagja alap-, pót-, egészségügyi, szülési és illetmény nélküli szabadságra jogosult.

Alap- és pótszabadság

90. § (1) Az alapszabadság évi 25 munkanap.

(2) A pótszabadság évente a hivatásos állomány felsőfokú iskolai végzettségű tagja esetén:

a) 0–2 év szolgálati viszonyban töltött idő után 3 munkanap;

b) 3–5 év szolgálati viszonyban töltött idő után 4 munkanap;

c) 6–10 év szolgálati viszonyban töltött idő után 5 munkanap;

d) 11–15 év szolgálati viszonyban töltött idő után 6 munkanap;

e) 16–20 év szolgálati viszonyban töltött idő után 7 munkanap;

f) 21–25 év szolgálati viszonyban töltött idő után 8 munkanap;

g)321 26–30 év szolgálati viszonyban töltött idő után 9 munkanap;

h)322 31 év és annál hosszabb szolgálati viszonyban töltött idő után 10 munkanap.

Ha a hivatásos állomány tagja középfokú vagy ennél alacsonyabb iskolai végzettségű, a pótszabadság mértéke 1-1 nappal kevesebb.

(3)323 A (2) bekezdés szerinti pótszabadság helyett a vezetőket vezetői pótszabadság illeti meg. A vezetői pótszabadságra jogosultak köre és mértéke:

a) osztályvezetői besorolású vezető esetén 11 munkanap,

b) főosztályvezető-helyettesi besorolású vezető esetén 12 munkanap,

c) főosztályvezetői besorolású vezető esetén 13 munkanap,

d) országos parancsnok helyettese esetén 14 munkanap,

e) országos parancsnok esetén 15 munkanap.

(4)324

(5)325 A hivatásos állomány tagját megillető pótszabadság soron következő fokozata először abban az évben jár, amelyben a hivatásos állomány tagja a (2) bekezdésben meghatározott szolgálati időt betölti.

91. §326 (1) A hivatásos állományú szülőt a tizenhat évesnél fiatalabb

a) egy gyermeke után kettő,

b) két gyermeke után négy,

c) kettőnél több gyermeke után összesen hét

munkanap pótszabadság illeti meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a hivatásos állományú szülő gyermeke fogyatékos.

(3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

(4) E § vonatkozásában a gyermek, a fogyatékos gyermek és a szülő fogalmára az Mt. értelmező rendelkezéseit kell alkalmazni.

91/A. §327 (1) Gyermeke születése esetén öt munkanap – ikergyermekek esetében hét munkanap – pótszabadság illeti meg az apát, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig, a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A pótszabadság tartamára távolléti díj jár.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt pótszabadság abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik vagy meghal.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apát kell érteni.

(4)328

92. § (1) A hivatásos állomány tagja a folyamatos és átlagon felüli fizikai, pszichikai igénybevételéből származó egészségkárosodás megelőzése, illetve a fizikai állóképességének megőrzése céljából a 90. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti pótszabadságon felül külön pótszabadságra jogosult, amely

a) a fokozottan veszélyes (nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, illetőleg mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertőzés veszélyének kitett, továbbá föld alatti létesítményekben, mesterséges és klimatikus viszonyok melletti) beosztásban évente
10 munkanap,

b) repülőgép- és helikoptervezető, fedélzeti szolgálattevő és ejtőernyős, valamint közvetlen életveszélynek kitett tűzszerész, búvár, továbbá a terrorelhárító beosztásban évente
14 munkanap.

(2)329

Egészségügyi szabadság

93. § (1) Egészségügyi szabadság jár a hivatásos állomány tagjának, ha betegség, műtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat ellátására képtelen, vagy a szolgálat további ellátása az egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné, illetőleg, ha a szolgálatképességének helyreállítása pihenést vagy gyógyüdülést igényel.

(2) Az egészségügyi szabadság a felgyógyulásig, illetőleg a végső fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb – a 94. §-ban foglaltak kivételével – 1 évig jár.

(3) A szolgálatképtelenség igazolására, illetve az egészségügyi szabadság engedélyezésére vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

(4)330 A hivatásos állomány azon tagja, akinek a beosztásából történő felfüggesztésének időtartama alatt az illetményének a 107. § (1) és (2) bekezdés szerinti visszatartását elrendelték, az (1) bekezdés szerinti keresőképtelenné válása esetén a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény alapján jogosult ellátásra. Ennek idejét a (2) bekezdés szerinti egy éves határidőbe be kell számítani.

(5)331 A hivatásos állomány tagjának szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamára – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – távolléti díj jár.

(6)332 A hivatásos katasztrófavédelmi szervnél váltásos szolgálati rendben szolgálatot teljesítők számára az egészségügyi szabadság idejére az alapilletmény, az illetménykiegészítés, a rendszeres illetménypótlékok, valamint az éjszakai és délutáni pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagát kell térítésként folyósítani. A térítés összegének megállapításánál az utolsó négy naptári negyedévben (irányadó időszak) kifizetett éjszakai és délutáni pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagát kell figyelembe venni. Ha a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya négy naptári negyedévnél rövidebb, a térítés megállapításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett éjszakai és délutáni pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagát kell figyelembe venni.

(7)333 Amennyiben az egészségügyi szabadságot nem szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy nem szolgálati eredetű betegség indokolja, annak időtartamára évente 30 naptári napig távolléti díjat, illetve a (6) bekezdésben meghatározott térítést, a 31. naptári naptól a távolléti díj, illetve térítés 90%-át kell folyósítani. A 31. naptári naptól a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, illetve a betegség szolgálati eredetének megállapításáig a távolléti díj, illetve térítés 90%-át kell folyósítani, a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, illetve a betegség szolgálati eredetének megállapítása esetén a különbözetet a jogosult részére egyösszegben folyósítani kell.

(8)334 Ha a hivatásos állomány egészségügyi szabadságon levő tagja a betegségét vagy sérülését szándékosan maga okozta, az egészségügyi szabadság időtartama alatt számára távolléti díj, illetve térítés nem folyósítható; ha pedig az súlyos gondatlanságának következménye, legfeljebb 50%-kal csökkenthető. Az egészségügyi szabadságra járó távolléti díjat, illetve térítést meg lehet vonni a hivatásos állomány tagjától, ha a gyógyulását felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg.

94. § (1)335 A hivatásos állomány tagját gyermekápolás céljából egészségügyi szabadság illeti meg az alábbiak szerint:

a) az anyát, ha 1 évesnél fiatalabb, kórházi ápolás alatt álló gyermekét szoptatja;

b)336 a hivatásos állományú szülőt, nevelőszülőt, valamint helyettes szülőt, ha beteg gyermekét ápolja, a gyermek 1 éves koráig;

c) a hivatásos állományú szülőt, nevelőszülőt és a helyettes szülőt

ca) ha az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként 84 naptári napon át,

cb) ha 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként 42, egyedülállót 84 naptári napon át,

cc) ha 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként 14, egyedülállót 28 naptári napon át.

(2)337 Az (1) bekezdés alkalmazásában szülő a vér szerinti és az örökbefogadó anya, illetve apa, a vér szerinti és az örökbefogadó anyával, illetve apával együtt élő házastárs, továbbá a gyám.

Szülési szabadság

95. § (1)338 A hivatásos állomány várandós, illetve szülő nő tagját a munkajogi szabályok szerinti mértékű szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy 4 hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.

(2) A szülési szabadság megszűnik, ha

a) a gyermek halva született, a szüléstől számított 6. hét elteltével;

b) a gyermek meghal, az elhalálozást követő 15. napon;

c) a gyermeket állami gondozásba adták, az azt követő napon.

(3) A szülési szabadság időtartama a szülést követően 6 hétnél rövidebb nem lehet.

(4) Ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét – a szülést követő 1 évig – a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

(5) A nőnek – ha nem veszi igénybe a 94. §-ban engedélyezett egészségügyi szabadságot – a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1 óra, ezt követően a 9. hónap végéig naponta 1 óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár.

95/A. §339

Illetmény nélküli szabadság

96. § (1)340 A hivatásos állomány tagjának kérelmére illetmény nélküli szabadságot kell engedélyezni:

a)341 a gyermek gondozása céljából

aa) a szülési szabadság letöltését követő naptól,

ab) az állomány férfi tagjának a gyermek születésétől,

ac) örökbefogadott vagy nevelt gyermek esetén az örökbefogadás vagy a nevelésbe vétel hivatalosan igazolt időpontjától

a gyermek 3. életévének – ikergyermek esetén a tankötelessé válás évének végéig –, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 12. életéve betöltéséig.

b)342 a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében a gyermek 12 éves koráig a betegség tartamára;

c) a tartós (előreláthatólag 30 napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozójának otthoni ápolása, gondozása céljából annak idejére, de legfeljebb 2 évig, feltéve, hogy az ápolást, gondozást személyesen végzi;

d) a magánerőből saját lakás építésére 1 évig, mely időtartam több részletben is igénybe vehető;

e) a házastárs tartós külföldi kiküldetése esetén, annak tartamára.

(2)343 A hivatásos állomány tagjának kérelmére – méltányolható egyéni indokok alapján – így különösen; nemzetközi szervezetek által kiírt pályázatok elnyerése esetén – ha az a szolgálat érdekével nem esik egybe – a munkavégzés idejére, továbbá külföldön folytatandó idegen nyelvi képzés időtartamára az állományilletékes parancsnok mérlegelési jogkörében eljárva illetménynélküli szabadságot engedélyezhet.

A szabadság közös szabályai

97. § (1)344 A szabadság engedélyezésére az állományilletékes parancsnok, vagy az általa kijelölt vezető jogosult.

(2) Az alap- és pótszabadság együttes időtartamának 50%-át egyfolytában, a 25%-át, de legalább 10 napot pedig a hivatásos állomány tagja által megjelölt időben és időtartamban kell kiadni úgy, hogy az a fegyveres szerv működőképességét ne veszélyeztesse. A fegyveres szerv az általa meghatározott szabadság kezdő napját 30 nappal előbb köteles közölni a hivatásos állomány tagjával.

(3)345 A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Szolgálati érdek esetén a szabadságot a tárgyévet követő év január 31-ig, kivételesen fontos szolgálati érdek esetén legkésőbb március 31-ig, a hivatásos állomány tagjának betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni.

(4)346 Más szervhez történő vezénylés, valamint az 59/A. § alapján fegyveres szerven belül történő áthelyezés esetén a hivatásos állomány részére ki nem adott szabadságot az új szervezeti egységnél kell kiadni. Más fegyveres szervhez történő végleges áthelyezés esetén a ki nem adott szabadság megváltása tekintetében úgy kell eljárni, mintha az érintett szolgálati viszonya megszűnt volna.

(5)347 Szabadság pénzbeni megváltására csak a (4) bekezdésben meghatározott esetben, illetve a szolgálati viszony megszűnése esetén kerülhet sor.

(6)348 A szabadság címén engedélyezett és a szoptatási munkaidő-kedvezmény miatti távollét idejére – a 93. § (6)–(8) bekezdésben meghatározott kivételekkel – távolléti díjat kell folyósítani.

(7)349 Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya év közben kezdődik vagy szűnik meg, a hivatásos állomány tagja a szabadság arányos részére jogosult.

Tanulmányi munkaidő-kedvezmény

98. § (1)350 A hivatásos állomány tagja saját elhatározása alapján iskolarendszerű oktatásban/képzésben csak az állományilletékes parancsnok felé tett előzetes bejelentés alapján folytathat tanulmányokat. Az állományilletékes parancsnok csak abban az esetben korlátozhatja az oktatásban/képzésben való részvételt, ha az a szolgálati érdek aránytalan sérelmével járna. A képzésben részt vevő részére a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani kell.

(2) A szabadidő mértékét az oktatási intézmény által kiadott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolás alapján kell megállapítani.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl vizsgánként, ha pedig egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgázni, vizsgatárgyanként – a vizsga napját is beleszámítva – 4 munkanap szabadidőt kell biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül.

(4) A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez 10 munkanap szabadidőt kell biztosítani.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott szabadidőt a hivatásos állomány oktatásban/képzésben részt vevő tagja kérésének megfelelően, a tanulmányi év folyamán kell kiadni.

(6) A hivatásos állomány iskolarendszeren kívüli oktatásban/képzésben részt vevő tagjának tanulmányi munkaidő-kedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt szolgálati viszonyra vonatkozó szabály elrendeli vagy a tanulmányi szerződés megállapítja.

(7) A hivatásos állomány tagja részére a tanulmányi munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díjat kell fizetni, ha az (1) vagy a (6) bekezdés szerinti tanulmányok folytatására őt a fegyveres szerv kötelezte, illetve a távolléti díj fizetését tanulmányi szerződés állapítja meg. Egyéb esetekben a tanulmányi munkaidő-kedvezmény tartama illetmény nélküli távollétnek számít.

IX. Fejezet

AZ ILLETMÉNY

99. §351 (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonya alapján havonta illetményre jogosult.

(2) Az illetmény beosztási illetményből, rendfokozati illetményből, illetménykiegészítésből, szolgálati időpótlékból, valamint az e törvény által meghatározott feltételek fennállása esetén illetménypótlékból áll. A beosztási illetmény és a rendfokozati illetmény együttes összege képezi az alapilletményt.

(3) Az illetmény megállapítása a hivatásos állományba történő kinevezés, illetve más beosztásba történő kinevezés (megbízás) alkalmával meghatározott besorolás alapján történik.

(4)352 Az illetmény illetménypótlékok nélküli együttes összege nem lehet kevesebb a külön jogszabályban meghatározott, a betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum összegénél. E rendelkezést nem kell alkalmazni a hivatásos állomány pályakezdő tagjaira, a részszakképesítés megszerzéséig.

(5)353 Az 1 órára járó illetmény meghatározása során a havi illetmény összegét osztani kell

a) a 84. § (1) bekezdésben meghatározott általános heti szolgálatteljesítési idő esetén: 174 órával,

b) általánostól eltérő teljes heti szolgálatteljesítési vagy rész-szolgálatteljesítési idő esetén: 174 óra időarányos részével.

100. § (1) A beosztási illetmény szempontjából a hivatásos állomány tiszti, főtiszti és tábornoki rendfokozatú tagjait az I., a tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatú tagjait a II. besorolási osztályba kell besorolni.

(2)354 A besorolási osztályok beosztási kategóriákból és ezen belül emelkedő sorszámú fizetési fokozatokból állnak. A fizetési fokozatok az adott beosztásban eltöltött szolgálati idő tartama alapján emelkednek, amelyekhez növekvő szorzószámok tartoznak. A fizetési fokozatba történő előresorolás szempontjából – a gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság időtartamát kivéve – a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság időtartama nem vehető figyelembe.

(3)355 A vezetői beosztást betöltő hivatásos állományúak beosztási illetményét a vezetői munkakörökhöz rendelt és a 6/B. számú mellékletben meghatározott szorzószámok alapján kell megállapítani.

(4)356 A beosztási illetmény összegét a fizetési fokozatokhoz tartozó és a 6/A. számú mellékletben meghatározott szorzószámok és a mindenkori köztisztviselőkre vonatkozó illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) szorzata adja. Az illetményalap összege évente a központi költségvetésről szóló törvényben kerül megállapításra.

(5)357 A rendfokozati illetmények összegét a (4) bekezdés szerinti illetményalap és az egyes rendfokozatokhoz a 6. számú mellékletben meghatározott szorzószámok szorzata adja.

100/A. §358 (1) A hivatásos állomány tagja a hivatásos szolgálati viszonyban töltött idő nagyságával arányos, az illetményalap százalékában meghatározott növekvő mértékű szolgálati időpótlékra jogosult:

a) 10 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 12,5%-a,

b) 15 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 15%-a,

c) 20 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 18%-a,

d) 25 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 20%-a,

e) 30 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 22,5%-a,

f) 35 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 25%-a.

(2) A szolgálati időpótlékra jogosultság szempontjából kizárólag – a kedvezményesen számított szolgálati idő nélküli – ténylegesen hivatásos állományban eltöltött idő vehető figyelembe.

100/B. §359 A hivatásos állomány vezetőként szolgálatot teljesítő tagja vezetői illetménypótlékra jogosult:

a) országos parancsnok esetében a beosztási illetmény 65%-a,

b) országos parancsnokhelyettes esetében a beosztási illetmény 50%-a,

c) főosztályvezető esetében a beosztási illetmény 30%-a,

d) főosztályvezető-helyettes esetében a beosztási illetmény 20%-a,

e) osztályvezető esetében a beosztási illetmény 10%-a.

101. § (1) A hivatásos állomány tagját az első vagy magasabb beosztásba való kinevezésekor a beosztására meghatározott beosztási kategória legalacsonyabb fizetési fokozatába kell besorolni.

(2) A hivatásos állomány pályakezdő tagját a besorolási osztály 1-es fizetési fokozatába 1 évre kell besorolni.

(3) Illetménybesorolás szempontjából pályakezdőnek minősül a hivatásos állomány tagja az első beosztás ellátásához szükséges végzettség megszerzését követő 1 évig.

(4)360 Az állományilletékes parancsnok a meghatározott személyi juttatások előirányzatán belül a tárgyévet megelőző év teljesítményértékelése alapján a hivatásos állomány tagjának besorolás szerinti beosztási illetményét legfeljebb 30%-kal magasabban, illetve 20%-kal alacsonyabban állapíthatja meg.

102. § (1) A magasabb fizetési fokozatba előre kell sorolni a hivatásos állomány tagját, ha a fizetési fokozatra előírt várakozási idő eltelt.

(2)361 Azonos vagy alacsonyabb beosztásba történő áthelyezés esetén a beosztási illetmény nem csökkenhet. Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha az alacsonyabb beosztásba helyezés vezetői kinevezés visszavonása, vezetői kinevezésről történő lemondás, alkalmatlanság, fenyítés miatt vagy kérelemre történik.

103. §362 (1) A hivatásos állomány tagja a szervezeti hovatartozásától függően illetménykiegészítésre jogosult.

(2) A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állomány illetménykiegészítésének mértéke:

a)363 a minisztérium hivatali szervezeti egységeinél, az Országgyűlési Őrségnél, a miniszter irányítása alá tartozó belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv állományánál, vezénylés esetén is a beosztási illetmény 50%-a,

b)364 a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szerveknél, az országos parancsnokságon, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál, valamint az NKE-n a beosztási illetmény 40%-a,

c)365 a legalább megyei illetékességű középirányító szervnél (főkapitányság, parancsnokság, igazgatóság) és a vele azonosnak tekinthető szervnél a beosztási illetmény 30%-a,

d)366 helyi szerveknél, alegységeknél a beosztási illetmény 15%-a.

(3)367 A középfokú iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állomány illetménykiegészítésének mértéke:

a)368 a minisztérium hivatali szervezeti egységeinél, az Országgyűlési Őrségnél, a miniszter irányítása alá tartozó belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv állományánál, vezénylés esetén is a beosztási illetmény 15%-a,

b)369 a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szerveknél, az országos parancsnokságon, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál, valamint az NKE-n a beosztási illetmény 20%-a,

c) legalább megyei illetékességű középirányító szervnél (főkapitányság, parancsnokság, igazgatóság) és a vele azonosnak tekinthető szervnél a beosztási illetmény 15%-a,

d) helyi szerveknél, alegységeknél a beosztási illetmény 10%-a.

(4)370 Azok a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező főtisztek és tisztek, illetve középfokú végzettséggel nem rendelkező zászlósok és tiszthelyettesek, akik a törvény felhatalmazása alapján mentesültek a beosztáshoz előírt iskolai végzettség megszerzése alól, vagy olyan beosztást töltenek be, amely a törvény rendelkezése alapján alacsonyabb iskolai végzettséggel is ellátható, jogosultak főtisztek és tisztek esetében a felsőfokú végzettségűeket megillető, zászlósok és tiszthelyettesek esetében a középfokú végzettségűeket megillető illetménykiegészítésre.

103/A. §371 A hivatásos állomány minisztériumban szolgálatot teljesítő tagja vezetői illetménypótlékra jogosult a következők szerint:

a) főosztályvezető vagy vele azonos besorolású vezető esetén a beosztási illetmény 30%-ára,

b) főosztályvezető-helyettes vagy vele azonos beosztású vezető esetén a beosztási illetmény 20%-ára,

c) osztályvezető vagy vele azonos besorolású vezető esetén a beosztási illetmény 10%-ára.

103/B. §372 Ha a Kormány, vagy miniszter által elrendelt szervezetátalakítás következtében megszűnő szervezet vagy szervezeti egység feladatait átvevő szervezet szervezeti szintje illetménykiegészítés szempontjából alacsonyabb, az átvevő szervezethez kerülő állomány az illetménykiegészítés különbözetéből származó illetménycsökkenés kiegyenlítésére – a különbözet mértékével egyező mértékben – kompenzációs illetménykiegészítésre jogosult.

104. § (1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a hivatásos állomány tagja, ha olyan szolgálati beosztást tölt be, amelyben az idegen nyelv használata szükséges, feltéve, hogy az nem a szolgálati beosztással járó feladata.

(2) Az idegen nyelv tudását az állami nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.

(3) A képzés nyelve szempontjából állami nyelvvizsga nélkül is felsőfokú nyelvvizsgának minősül a külföldön szerzett felsőfokú végzettség, vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzésen, illetve vezetőképzésen szerzett végzettség, ha a képzés időtartama az 1 évet meghaladta.

(4)373 A pótlék mértéke nyelvvizsgánként;

a) felsőfokú ,,C'' típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 50%-a, ,,A'' vagy ,,B'' típusú nyelvvizsga esetén 25–25%-a,

b) középfokú ,,C'' típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 30%-a, ,,A'' vagy ,,B'' típusú nyelvvizsga esetén 15–15%-a,

c) alapfokú, bármely típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 10%-a.

(5)374 Az (1) és (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően az angol, francia, német nyelvek tekintetében a nyelvtudási pótlék alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként;

a) felsőfokú ,,C'' típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 100%-a,

b) középfokú ,,C'' típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 60%-a,

c) alapfokú ,,C'' típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 15%-a.

(6)375 Ha a hivatásos állomány tagja az (5) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből ,,A'' vagy ,,B'' típusú nyelvvizsgával rendelkezik, a (4) bekezdésben foglalt, ,,C'' típusú nyelvvizsgára meghatározott mértékű nyelvpótlékra jogosult.

(6a)376 Ha a hivatásos állomány tagja ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú vagy különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.

(7)377 Ha a fegyveres szerv a nyelvvizsga megszerzéséhez pénzügyi támogatást nyújt, akkor a hivatásos állomány tagja mindaddig nem jogosult az így megszerzett idegennyelv-tudás alapján idegennyelv-tudási pótlékra, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás összegét.

104/A. §378 Az állományilletékes parancsnok a miniszter által meghatározott rendben, a miniszter által meghatározott alsó és felső mérték között képzettségi, valamint munkaköri pótlékot állapíthat meg.

105. § (1)379 Az illetményt Magyarország hivatalos pénznemében kell megállapítani, és havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell kifizetni, vagy a hivatásos állomány tagja megbízása alapján a fizetési számlájára átutalni.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja az illetményfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a szolgálati helyén, kérésére, az illetményét az illetményfizetés előtti utolsó szolgálati helyén töltött napon kell kifizetni, vagy a szervezeti egység költségére a tartózkodási helyére megküldeni.

(3) Ha a megszakítás nélkül igénybe vett szabadság időtartama a 10 munkanapot eléri, és a szabadság időtartamába az illetményfizetés esedékességének napja is beleesik, a szabadság alatti fizetési napot megelőző hónap végéig járó illetményt vagy távolléti díjat – a hivatásos állomány tagja kérésére – a szabadság megkezdése előtt 2 munkanappal kell kifizetni.

(4) Az illetmény késedelmes kifizetése esetén – ha az a fegyveres szerv hibájából következik be – a polgári jogi szabályokban meghatározott kamat jár.

(5) A hivatásos állomány tagja részére a kifizetett illetményről részletes, írásbeli elszámolást kell adni, amelyből mind a kiszámítás helyessége, mind a levonások jogcíme és összege ellenőrizhető.

106. § (1) Az illetményből levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a hivatásos állomány tagjának hozzájárulása alapján van helye; ettől eltérni nem lehet.

(2) A fegyveres szerv az előlegnyújtásból eredő követelését a hivatásos állomány tagja illetményéből levonhatja. Az illetményből való levonásra egyebekben a bírósági végrehajtás szabályai az irányadók.

(3) A jogalap nélkül kifizetett illetmény 60 napon belül írásbeli felszólítással visszakövetelhető a hivatásos állomány tagjától. Az általános elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett illetmény, ha annak jogtalanságáról a hivatásos állomány tagja tudott, vagy tudnia kellett volna.

(4)380 Engedményezésnek csak pénzkövetelés esetén van helye. A levonásmentes illetményrész nem engedményezhető és a hivatásos állomány tagja az illetményre vonatkozó igényéről előre nem mondhat le. A levonásmentes illetményrész a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó illetményrész.

(5)381 Tartozásátvállalásnak csak pénzkövetelés esetén van helye. Munkáltatói tartozást a hivatásos állomány tagja nem vállalhat át.

(6)382 A fegyveres szerv és a hivatásos állomány tagjának megállapodása alapján pénztartozás után kamat köthető ki. A kamat mértéke nem haladhatja meg a Polgári Törvénykönyv 6:47. §-a szerinti mértéket.

107. § (1)383 A hivatásos állomány beosztásából felfüggesztett, előzetes letartóztatásban, illetve lakhely elhagyási tilalom alatt lévő, vagy ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló, továbbá a szabadságvesztés büntetését katonai fogházban töltő tagjának távolléti díj jár, amelyet a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró legfeljebb 50%-kal csökkenthet. A teljes illetményt vissza kell tartani a szolgálati viszony megszüntetés vagy lefokozás fegyelmi fenyítés kiszabásáról szóló munkáltatói intézkedés végrehajtásáig.

(2) A beosztásból való felfüggesztés vagy előzetes letartóztatás miatt visszatartott illetményt a kamataival utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi vagy büntetőeljárás felmentéssel zárul.

108. § (1)384 Ahol e törvény átlagkeresetről rendelkezik, ott a havi átlagkereset összegének megállapításánál az esedékesség időpontjában érvényes alapilletmény és illetménykiegészítés, valamint az utolsó 4 naptári negyedévben (irányadó időszak) kifizetett illetménypótlék, jutalom és a 2009. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerinti külön juttatás együttes összegének egy havi átlagát kell alapul venni.

(2) Ha a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya 4 naptári negyedévnél rövidebb, az átlagkeresete megállapításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett, (1) bekezdés szerinti illetményeket és juttatásokat kell figyelembe venni.

(3) Az irányadó időszakban kifizetett, de az irányadó időszakot meghaladó, meghatározott időtartamra járó illetménynek, továbbá az irányadó időszakon kívüli időben kifizetett, de az irányadó időszak alatti szolgálatteljesítés alapján járó illetménynek csak az átlagszámítás alapjául figyelembe vehető időszakra eső (időarányos) részét lehet beszámítani.

(4) Ha a hivatásos állomány tagjának a fennálló szolgálati viszonya egy naptári hónapnál rövidebb, átlagkereseteként a távolléti díjával azonos összeget kell megállapítani.

X. Fejezet

JUTTATÁSOK, KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK, KEDVEZMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK

109. §385

Jubileumi jutalom

110. § (1) A hivatásos állomány tagja jubileumi jutalomra jogosult, melynek mértéke:

a) 25 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 2 havi,

b) 30 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 3 havi,

c) 35 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 5 havi,

d) 40 és ezt követő minden 5 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 7 havi

távolléti díjnak megfelelő összeg.

(2) A jubileumi jutalom a szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján esedékes.

(3) A hivatásos állomány tagjának nyugdíjazásakor ki kell fizetni:

a) a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat,

b) a 30 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 1 év vagy ennél kevesebb van hátra,

c) a 35 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 2 év vagy ennél kevesebb van hátra,

d) a 40 év és az ezt követő minden 5 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 3 év vagy ennél kevesebb van hátra.

(4) Ha a szolgálati viszony a hivatásos állomány tagjának halála miatt szűnt meg, a (3) bekezdés alkalmazása alapján járó jubileumi jutalmat özvegyének (élettársának), ennek hiányában az örökösnek kell kifizetni.

Napidíj

111. § (1)386 A hivatásos állomány tagja a belföldi szolgálati kiküldetése esetén az illetményalap 1 munkanapra eső összegének 25%-ában megállapított napidíjra jogosult. Ha a belföldi szolgálati kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem érte el, a napidíj fele jár.

(2) A napidíj kiszámításánál havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni. A napidíjat 10 forintra felkerekítve kell megállapítani.

(3)387 A három hónapnál rövidebb időtartamú külföldi szolgálat esetén a hivatásos állomány tagját megillető napidíj mértékét, kifizetésének és elszámolásának rendjét a miniszter rendeletben állapítja meg, a szolgálatteljesítés helyének sajátosságaira figyelemmel.

Távolléti díj

112. § Távolléti díj fejében a hivatásos állomány tagja részére az alapilletmény, az illetménykiegészítés, valamint a rendszeres illetménypótlékok együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár.

Költségtérítések

113. § (1) A hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni

a) az egyik szolgálati helyről a másikra szolgálati érdekből történő áthelyezéssel vagy vezényléssel kapcsolatos,

b)388 a szolgálati feladat ellátásával kapcsolatban indokoltan felmerült,

c) a szabadságról, a munkaszüneti és a pihenőnapról történő visszarendeléssel összefüggő

költséget.

(2)389 A munkába járás helyközi utazási költségeit a hivatásos állomány tagjának jogszabályban foglaltak szerint kell megtéríteni.

(3)390 Az (1) bekezdés alapján a hivatásos állomány tagját megillető költségtérítések fajtáit, mértékét, a költségtérítés feltételeit, rendjét a miniszter állapítja meg.

Kedvezmények és támogatások

114. § (1) A hivatásos állomány tagja részére – szolgálati viszonya alapján – visszatérítendő, illetőleg vissza nem térítendő szociális, jóléti és kulturális kedvezmények és támogatások biztosíthatók. Ezek különösen a következők:

a)391 üdülési támogatás,

b) családalapítási támogatás,

c)392

d) szociális támogatás,

e) illetményelőleg,

f) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési támogatás.

(2)393 A hivatásos állomány tagja – kiemelkedő munkateljesítménye alapján – üdülési támogatásban részesíthető. Az üdülési támogatás összege magában foglalja a hivatásos állomány tagjával közös háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint eltartott gyermeke üdülésének támogatását is.

(3) A hivatásos állomány tagját a belföldi menetrend szerinti távolsági közlekedési eszközök igénybevételénél jogszabályban meghatározott utazási kedvezmény illeti meg.

(4)394 A miniszter rendeletben az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további szociális, jóléti és kulturális kedvezményeket állapíthat meg.

(5)395 Az (1) bekezdésben meghatározott, valamint a (4) bekezdés szerinti szociális, jóléti és kulturális kedvezmények megállapítása esetén ezek fajtáit, mértékét, a kedvezmények, támogatások nyújtásának feltételeit és eljárási szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

Lakhatási támogatás

115. § (1) A hivatásos állomány tagja részére lakhatási támogatások nyújthatók, melyek különösen az alábbiak:

a) a minisztérium, illetve a fegyveres szerv kezelése alatt álló állami tulajdonú lakás biztosítása a lakbér legmagasabb összegének megállapításával;

b) magántulajdonú lakás megszerzésének anyagi támogatása kamatmentes kölcsönnel és vissza nem térítendő juttatással;

c) a lakásigény megoldásához egyszeri pénzbeli támogatás nyújtása;

d) a minisztérium, illetve a fegyveres szerv rendelkezése alatt álló önkormányzati tulajdonú lakásbérlet esetén személyi (családi) jövedelemhez igazodó mértékű lakbértámogatás vagy albérleti díj hozzájárulás;

e) az egyedülállóak és gyermektelen házaspárok részére szükség esetén saját szálló- vagy garzonelhelyezés;

f) a lakással rendelkezők részére a lakhatással kapcsolatos költségekhez való hozzájárulás;

g)396 lakástulajdon megszerzéséhez nyújtott hitelintézeti kölcsön igénybevételének támogatása.

(2) A hivatásos állomány tagja számára az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti bérlakást a külön jogszabály szerint szolgálati érdekből kell biztosítani.

115/A. §397 (1)398 Ha a hivatásos állomány tagja lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A hivatásos állomány tagja az állami kezességvállalást – az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló – hitelintézeten keresztül veheti igénybe.

(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl a hivatásos állomány azon tagjánál vállalhat:

a) akinek a szolgálati viszonyban töltött ideje meghaladta a három évet;

b) akinek nincs folyamatban a hivatásos szolgálati viszonyának megszüntetése;

c) aki ellen nem folyik fegyelmi eljárás;

d)399 aki ellen nem folyik – a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével – büntetőeljárás;

e) aki az (1) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa – az igénylés időpontjában – állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett.

(3) A (2) bekezdés a)–c) pontjaiban foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló hivatásos szolgálati viszony fennállását az állományilletékes parancsnok igazolja.

(4)400 A (2) bekezdés d) pontjában foglalt feltételt a hivatásos állomány tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a hivatásos állomány tagja a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.

(5) A hivatásos állomány tagja az állományilletékes parancsnokának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül

a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét;

b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát;

c) a hitel lejártának időpontját.

A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles tájékoztatni az állományilletékes parancsnokát.

(6)401 Amennyiben a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya az 53. § a)–b) és f)–g), valamint az 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján – ez esetben az egészségi vagy pszichikai állapota miatti megszűnés kivételével –, b), e) vagy g) pontja alapján, továbbá az 59. § (1) bekezdés b), d) pontja alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezességvállalás után a központi költségvetés javára – a hitelintézet útján – egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a.

(7)402 Az állományilletékes parancsnok a hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül értesíti a hivatásos állomány tagja által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.

(8)403 A hitelintézet megállapítja és 8 napon belül írásban közli a hivatásos állomány tagjával a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet a hivatásos állomány tagja a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.

(9)404 Ha a hivatásos állomány tagja a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a hivatásos állomány tagjának adatairól 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot.

(10)405 A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a kincstárt a hivatásos állomány tagjainak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.

(11)406 Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a hivatásos állomány tagja helyett a kezességvállalással biztosított – a hitelintézetnek meg nem térülő – összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a hivatásos állomány tagja elmulasztotta, akkor a hivatásos állomány tagjának ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.

(12)407 A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a kormány rendeletben állapítja meg.

Természetbeni ellátás

116. §408 (1) A hivatásos állomány tagját a természetbeni ellátás keretében térítésmentesen el kell látni a fegyveres szerv feladatainak megfelelő fegyverzettel, felszereléssel, ruházattal és – a jogszabályban meghatározott esetben – élelmezéssel.

(2) Az ellátási normákban meghatározott egyenruházat és felszerelési cikkek beszerzésére első alkalommal alapfelszerelési, ezt követően pedig évenként egyenruházati utánpótlási ellátmány jár.

(3) A hivatásos állomány tagja évente a mindenkori illetményalap 250%-ának megfelelő mértékű ruházati utánpótlási ellátmányra jogosult, amely természetben is kiadható. A hivatásos állomány tagjának a ruházati utánpótlási ellátmány felhasználását ruházati termékről szóló számlával kell igazolni. Ez esetben az ellátmány a személyi jövedelemadó szempontjából természetbeni juttatásként kiadott munkaruházatnak minősül. A ruházati utánpótlási ellátmány kiadásának rendjét a miniszter állapítja meg.

(4) A hivatásos állomány tagja a mindenkori ruházati utánpótlási ellátmány terhére a miniszter által meghatározott mértékben köteles a ruházat költségeit fedezni.

(5) A hivatásos állomány tagja részére a miniszter – a (3) bekezdésben meghatározott ruházati utánpótlási ellátmányon felül – évente, kiegészítő ruházati utánpótlási ellátmány természetbeni kiadásáról rendelkezhet. Az ellátmány a személyi jövedelemadó alkalmazásában az egyenruha természetbeni kiadásának minősül.

(6) A ruházati utánpótlási ellátmányt a jogosultság évében kell kiadni. Ellátmányként csak rendszeresített egyenruházati termék szolgáltatható ki.

Választható juttatások409

116/A. §410 (1)411 A hivatásos állomány tagja természetbeni juttatásként, választása szerint – az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a)–f) pontjában, továbbá (3) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel jogosult. A miniszter – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – utasításban további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja.

(2) Nem jogosult természetbeni juttatásra a hivatásos állomány tartós külszolgálaton lévő, illetve a nemzeti szakértőként foglalkoztatott tagja, továbbá a hivatásos állomány tagja azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy távolléti díjra nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.

(3) A hivatásos állomány tagja írásban vagy elektronikus úton a tárgyév január 31-ig, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a természetbeni juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt.

(4) A természetbeni juttatás éves összegét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a miniszter utasításban határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az illetményalap háromszorosánál, és nem lehet magasabb az illetményalap tizenötszörösénél. A természetbeni juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő fegyveres szervet terhelő közterhek megfizetésére is.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett természetbeni juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a szolgálati viszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve – a hivatásos állomány tagjának választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi – vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a természetbeni juttatás értékét, ha a szolgálati viszony az 53. § h) pontjában meghatározott okból szűnik meg.

(6) A miniszter – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – utasításban szabályozza a választható természetbeni juttatások fajtáit, mértékét, a természetbeni juttatás kifizetésének rendjét és módját.412

(7)413

116/B. §414 (1) A hivatásos állomány tagja részére a 114. § alapján biztosítható visszatérítendő támogatás, valamint a 116/A. § alapján választható természetbeni juttatás nyújtása során keletkezett, a hivatásos állomány támogatást igénybevevő, illetve juttatásban részesülő tagjára és a támogatásra, illetve a juttatásra vonatkozó adatokat a (2) bekezdésben meghatározott célból az illetmény számfejtését végző szervek és személyek kezelhetik, illetve ezek kizárólag a részükre továbbíthatók.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kezelésének célja, hogy folyamatosan megállapíthatóak legyenek a hivatásos állomány visszatérítendő támogatást igénybevevő, illetve választható természetbeni juttatásban részesülő tagjának azonosítására alkalmas adatok, a visszatérítendő támogatás, illetve a választott természetbeni juttatás fajtája, a visszatérítendő támogatás összege, a törlesztési idő, a visszafizetett (levont) összeg, és a még nem törlesztett tartozás, választható természetbeni juttatás esetén annak értéke, illetve értékének időarányos része.

Vezetői juttatások415

116/C. §416 A fegyveres szerv, a terrorizmust elhárító szerv, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője és helyettesei részére biztosítható vezetői juttatásokat a Kormány rendeletben határozza meg.

117. §417

A kifizetés módjai

117/A. §418 (1)419 A törvény hatálya alá tartozóknak, a szolgálati viszonyukra tekintettel megillető valamennyi pénzbeli juttatás, az általuk meghatározott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik.

(2)420 A fizetési számlához kapcsolódóan az e törvény hatálya alá tartozó személy részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.

(3)421 A fegyveres szerv viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét.

117/B. § (1) A juttatás 117/A. §-ban szabályozott módon történő kifizetésére 1999. január 1. napjáig kell áttérni.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományába tartozókra a 117/A. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

XI. Fejezet

AZ ÉRDEMEK ELISMERÉSE

118. § (1)422 A hivatásos állomány tagja az adott szolgálati feladat kiemelkedő teljesítéséért, illetve a szolgálati feladatok hosszabb időn át történő eredményes végzéséért a következő elismerésekben részesíthető:

a) a fizetési fokozatban eltöltendő várakozási időnek 1 évvel történő csökkentése,

b) egy fizetési fokozattal való előresorolás,

c) pénz- vagy tárgyjutalom,

d) hazai vagy külföldi jutalomüdülés,

e) a miniszter által adományozott, névre szóló szál- vagy lőfegyver, emléktárgy,

f) a miniszter által alapított kitüntető cím, díj, plakett, oklevél, emléklap stb.

g) soron kívüli előléptetés,

h) szolgálati jel,

i) kitüntetés.

(2)423 A hivatásos állomány tagja részére az (1) bekezdés f) pontjában foglalt kitüntető címként a miniszter tanácsosi vagy főtanácsosi címet adományozhat. A beosztáshoz előírt iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állományú részére tanácsosi cím adományozható legalább öt éves, főtanácsosi cím adományozható legalább 10 éves szolgálati jogviszonyban töltött magas szintű szakmai ismeret és példamutató magatartás alapján.

(3)424 A hivatásos állomány tagja részére havonta

a)425 a tanácsosi cím után az illetményalap 25%-ának,

b)426 a főtanácsosi cím után az illetményalap 50%-ának

megfelelő címpótlékot kell folyósítani.

(4)427 A hivatásos állomány tagját a kitüntető cím viselésének joga nyugállományba vonulását követően is megilleti.

(5)428 A tanácsosi és a főtanácsosi címet meg kell vonni, ha

a) a hivatásos állomány tagja jogerősen pénzbírságnál súlyosabb fegyelmi fenyítésben részesült, illetve

b)429 a hivatásos állomány tagjával szemben a bíróság szabadságvesztést, pénzbüntetést, közérdekű munka büntetést, katonai büntetést vagy katonai mellékbüntetést szabott ki.

(6)430 A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti célfeladat végrehajtásában a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben és végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai is részt vehetnek, és a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosultak.

XII. Fejezet

FEGYELMI FELELŐSSÉG

A fegyelmi felelősség általános szabályai

119. § (1)431 Fegyelemsértést követ el és fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni a hivatásos állomány tagját, ha szolgálati tevékenysége során a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi.

(2)432 Fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni a hivatásos állomány tagjának azt a szabálysértését – a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés kivételével –, amelyet szolgálati helyen vagy a szolgálattal összefüggésben követett el.

(3)433 A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 485/A. §-ában meghatározott esetben a büntető jogszabályok alkalmazása szempontjából katonának [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 127. § (1) bekezdés, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 122. § (1) bekezdés] tekintendő hivatásos állomány tagjának katonai vétségét fegyelmi eljárásban kell elbírálni. Amennyiben a folyamatban lévő fegyelmi eljárás tárgyát képező cselekmény katonai vétséget is megvalósít, és a katonai ügyész határozata ellen nem jelentettek be panaszt, – a Be. 485/A. §-a szabályaira figyelemmel – a fegyelmi eljárást a katonai vétség tárgyában kell továbbfolytatni és az érdemi döntést meghozni. Ebben az esetben a büntetőeljárás során végrehajtott eljárási cselekményeket a fegyelmi eljárásban nem kell megismételni.

120. § (1) A fenyítés célja a szolgálati rend és fegyelem védelme, az elkövetőnek és másoknak a fegyelemsértéstől való visszatartása.

(2)434 A fegyelmi eljárás elrendelése, illetve a fenyítés kiszabása mellőzhető, ha a fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy – figyelembe véve a fegyelemsértőnek a magatartását és a szolgálati rendhez való viszonyát – az (1) bekezdésben meghatározott cél figyelmeztetéssel is elérhető. A figyelmeztetést írásba kell foglalni.

(3)435 Ha a vétkes kötelezettségszegés elkövetője az eljárás elrendelése nélküli figyelmeztetést nem fogadja el és annak közlésétől számított 3 munkanapon belül kifogást jelent be, a fegyelmi eljárást haladéktalanul el kell rendelni.

121. § (1) A hivatásos állomány tagja nem fenyíthető meg, ha a fegyelemsértést az elöljáró (vezető) parancsára követte el. Ha azonban tudta, hogy a kapott parancs teljesítésével fegyelemsértést követ el, és azt a 69. § (2) bekezdésben előírtak mellőzésével végrehajtotta, a felelősségét meg kell állapítani.

(2)436 A fenyíthetőséget kizárja, ha a hivatásos állomány tagja a fegyelemsértést

a) kóros elmeállapotban,

b) kényszer vagy fenyegetés hatása alatt,

c) tévedésből,

d) jogos védelmi helyzetben,

e) végszükségben

követte el. A fenyíthetőséget kizáró okok értelmezésére a Btk. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Nem tekinthető a (2) bekezdés a) pontja szerinti kóros elmeállapotnak az az eset, amikor a hivatásos állomány tagja a cselekményt önhibából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el.

122. §437 (1) Elévülés miatt nem indítható fegyelmi eljárás, ha a fegyelemsértés elkövetése óta 3 év eltelt.

(2) Nem indítható fegyelmi eljárás abban az esetben sem, ha a fegyelmi jogkör gyakorlójának a fegyelemsértésről, szabálysértésről való tudomásszerzésétől számított három hónap eltelt.

(3)438 Ha a fegyelemsértést megvalósító magatartás egyben bűncselekménynek is minősül, a fegyelemsértés elévülési ideje – eltérően az (1) bekezdésben foglaltaktól – megegyezik a bűncselekménynek a Btk. 26. §-ában, illetve az 1978. évi IV. törvény 33. §-ában meghatározott elévülési idejével. Ha a vétkes kötelezettségszegésről a fegyelmi jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott határidőn túl szerez tudomást, a fegyelmi eljárást csak a hivatásos állományúnak a büntetőeljárásban gyanúsítottként történő bevonását követően, az erről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül lehet megindítani.

(4) Szabálysértés fegyelmi eljárásban történő elbírálásakor a szabálysértésekről szóló jogszabályokban meghatározott elévülési szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ha az ügyben szabálysértési hatóság járt el és az ügyet fegyelmi eljárásra átteszi, az állományilletékes parancsnoknak a fegyelmi eljárást az áttételt követő három hónapon belül meg kell indítania.

(5) A fegyelemsértés (1) bekezdés szerinti elévülésének kezdő napja:

a) a kötelezettségszegő magatartás elkövetésének napja,

b) ha a fegyelemsértést valamely kötelezettség elmulasztása, vagy nem teljesítése valósítja meg, az a nap amikor a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidő eltelt,

c) ha a kötelezettségszegés valamely jogellenes állapot fenntartásában valósul meg, az a nap amikor ez a jogellenes állapot megszűnik,

d) külföldi szolgálat alatt elkövetett fegyelemsértés esetén – amennyiben külföldi szolgálati helyén fegyelmi felelősségre vonására nincs lehetőség – a hazatérés napja.

Fenyítések

123. § (1) A hivatásos állomány tagjával szemben a következő fenyítések alkalmazhatók:

a) feddés,

b) megrovás,

c) pénzbírság,

d) egy fizetési fokozattal 1 évre való visszavetés,

e) a soron következő rendfokozatba való előléptetés várakozási idejének 6 hónaptól 2 évig terjedő meghosszabbítása,

f) eggyel alacsonyabb rendfokozatba 6 hónaptól 2 évig történő visszavetés,

g) alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés,

h) a szolgálati viszony megszüntetése,

i) lefokozás.

(2)439 Pénzbírság fenyítés csak a 119. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben alkalmazható. A 119. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a pénzbírság mértéke nem haladhatja meg az egyes szabálysértésekre a szabálysértési jogszabályok alapján kiszabható pénzbírság összegét, ha pedig a szabálysértés miatt helyszíni bírság is kiszabható és a hivatásos állomány tagja a szabálysértés elkövetését elismeri, a pénzbírság mértéke nem haladhatja meg a helyszíni bírság jogszabályban meghatározott mértékét. A 119. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege kétszázezer forint.

(3)440 Fegyelmi eljárásban pénzbírság fenyítés nem alkalmazható, ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény miatt külön jogszabály alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

(4)441 A lefokozás fenyítés következménye a szolgálati viszony megszüntetése is.

124. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója a 123. § (1) bekezdés c)–g) pontjában foglalt fenyítések végrehajtását legfeljebb 1 év próbaidőre felfüggesztheti, ha várható, hogy az kellő nevelő hatással jár.

(2) Ha a próbaidő eredményesen eltelt, ezt úgy kell tekinteni, mintha a hivatásos állomány tagja fenyítésben nem részesült volna. Ha viszont a próbaidő alatti magatartása miatt – a 123. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározottat kivéve – újabb fenyítést szabtak ki vele szemben, a felfüggesztett fenyítést is végre kell hajtani.

(3) A szolgálati viszony megszüntetése és lefokozás fenyítés alkalmazása esetén a felfüggesztett fenyítés nem hajtható végre.

A fegyelmi jogkört gyakorló elöljáró

125. § (1) A fegyelmi jogkör magában foglalja a fegyelmi eljárás lefolytatásának és a fenyítés kiszabásának jogát.

(2)442

(3) Az alacsonyabb beosztású elöljáró részére biztosított fegyelmi jogkör megilleti a magasabb beosztású elöljárót is.

(4) A miniszter és az országos parancsnok – ha e törvény kivételt nem tesz – az alárendeltjeire e törvény szerinti fenyítések bármelyikét alkalmazhatja.

126. § (1) A fegyelmi jogkört – a (2)–(5) bekezdésben meghatározott kivételekkel – az állományilletékes parancsnok gyakorolja.

(2) A rendfokozatban való visszavetés, a szolgálati viszony megszüntetése és a lefokozás fenyítést ezredesre csak a miniszter szabhat ki.

(3) A rendfokozatban való visszavetés, a szolgálati viszony megszüntetése és a lefokozás fenyítést tisztre, főtisztre – ezredes kivételével – az országos parancsnok, az ennél alacsonyabb rendfokozatúakra pedig az a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró szabhatja ki, aki a kinevezésükre és előléptetésükre jogosult.

(4) Az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fenyítés kiszabása – ha az állományilletékes parancsnok hatáskörét meghaladja – annak a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak a hatáskörébe tartozik, aki a beosztásba való kinevezésre jogosult.

(5) Az állományilletékes parancsnok szervezetszerű helyettesével szemben a fegyelmi jogkört az elöljáró parancsnok gyakorolja.

(6) Az országos parancsnokkal, valamint szervezetszerű helyetteseivel szemben a fegyelmi jogkört a miniszter gyakorolja.

127. § (1) Ha a fegyelemsértést a hivatásos állomány több tagja együttesen valósította meg, a fegyelmi eljárás lefolytatására az az elöljáró jogosult, akinek a fegyelmi jogköre valamennyi elkövetőre kiterjed.

(2)443 Ha a fegyelemsértés elkövetőjének szolgálati helye a fegyelmi eljárás megindítása, illetve befejezése előtt megváltozik, az ügyet az eljárás megindítására, illetve befejezésére az új szolgálati hely szerinti állományilletékes parancsnokhoz kell áttenni. Folyamatban lévő fegyelmi eljárás áttétele esetén a 128. § (3) bekezdésében meghatározott határidő további 30 nappal meghosszabbítható.

(3)444 Az országos parancsnok a fegyelmi jogkörrel rendelkező közös elöljáró az általa irányított szervek tekintetében egyedi ügyben a fegyelmi jogkör gyakorlását magához vonhatja; vagy az alárendeltségébe tartozó fegyelmi jogkörrel rendelkező elöljárót felhatalmazhatja az illetékességi körén kívül eső ügyben a fegyelmi eljárás lefolytatására.

(4)445

(5)446 Tábornok rendfokozatban való visszavetésére, szolgálati viszonyának megszüntetésére és lefokozására a miniszter tesz javaslatot a köztársasági elnöknek.

127/A. §447 (1) A rendelkezési állományba tartozóval szemben a fegyelmi jogkör gyakorlója, amennyiben a törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz

a)448 ha a szolgálatát a miniszter irányítása alatt álló más szervnél vagy katonai, rendvédelmi oktatási intézménynél teljesíti, a miniszter által kijelölt vezető,

b) ha a rendelkezési állományba helyezés a 44. § (1) bekezdés b)c), e)–h) pontja alapján történt, az országos parancsnok vagy az általa kijelölt vezető.

(2) A 49. § szerinti vezénylés tartama alatt a vezényelt felett a vezénylés helye szerinti állományilletékes parancsnok gyakorolja a fegyelmi jogkört, de szolgálati viszonyt és beosztást érintő fenyítést nem szabhat ki. A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományából a 303. § (2) bekezdése alapján vezényeltekkel szemben a fegyelmi jogkört – a gazdálkodó szervezet vezetőjének javaslata alapján – az állományilletékes parancsnok gyakorolja.

A fegyelmi eljárás

128. § (1)449 A fegyelmi jogkör gyakorlója, ha a tudomására jutott tények alapján a fegyelemsértés megalapozott gyanúja megállapítható, a hivatásos állományúval szemben a fegyelmi eljárást elrendeli vagy a 120. § (2) bekezdése szerint figyelmeztetésben részesíti.

(2) A fegyelmi eljárást határozattal kell elrendelni; ennek egy példányát az eljárás alá vont személynek kézbesíteni kell. A határozatnak tartalmaznia kell az eljárás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, a kivizsgálással megbízott személy nevét vagy – bonyolultabb ügyben – bizottságot (a továbbiakban együtt: vizsgáló) és az eljárás befejezésének határidejét.

(3)450 A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelyet 30 napon belül be kell fejezni. E határidőt az eljárás elrendelője egy alkalommal – legfeljebb 30 nappal – meghosszabbíthatja.

129. § (1) A fegyelmi vizsgálattal nem bízható meg az eljárás alá vontnál alacsonyabb rendfokozatú személy. E szabály nem vonatkozik a magasabb szolgálati beosztású, illetve azokra a személyekre, akiknek beosztásból eredő feladatuk a fegyelmi ügyekben eljárni.

(2) A vizsgálatban nem vehet részt az, aki az ügyben érdekelt, vagy akitől egyéb okból elfogulatlanság nem várható.

130. § (1) Az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás elrendelésétől kezdve jogi képviselőt vehet igénybe, illetve kérheti, hogy képviseletében az érdekképviseleti szerv járjon el.

(2) Nem lehet képviselő a szervezeti egység parancsnoka (vezetője), parancsnokhelyettese, jogtanácsosa, jogi előadója, továbbá, akit az ügyben tanúként vagy szakértőként hallgatnak meg.

(3) A jogi képviselő munkadíját és költségeit az eljárás alá vont személy viseli. Ha azonban a fegyelemsértés megállapítására nem került sor, a jogi képviselettel kapcsolatos költségeit meg kell téríteni.

131. § (1) A fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, ha az eljárás alá vont személy tartós távolléte, illetve egészségi állapota miatt védekezését előterjeszteni nem tudja, eljárási jogait nem gyakorolhatja. A fegyelmi eljárást a távolléte, illetve akadályoztatása időtartamára kell felfüggeszteni. Ha azonban előreláthatólag szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabása szükséges, a fegyelmi eljárást folytatni lehet.

(2) A fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni, ha

a) szakértői vizsgálat szükséges, a szakvélemény elkészítéséig,

b) az eljárás alá vont személy külföldön tartózkodik, a visszaérkezéséig,

c) a cselekmény elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, annak a döntéséig.

(3) A fegyelmi eljárás felfüggesztésének ideje nem számít be a fegyelmi eljárás lefolytatására nyitva álló időtartamba és az elévülési időbe.

132. § (1) Ha a fegyelemsértés súlya vagy jellege miatt az eljárás alá vont személynek a szolgálati helytől való ideiglenes távoltartása szükséges, az eljárás befejezéséig, de legfeljebb 2 hónapra a szolgálati beosztásából felfüggeszthető.

(2) Az elöljáró parancsnok a felfüggesztést indokolt esetben további egy hónappal meghosszabbíthatja.

(3)451 Ha a fegyelmi eljárást – a 131. § (2) bekezdés c) pontja alapján – büntetőeljárásra tekintettel függesztették fel, az (1) és (2) bekezdés szerinti felfüggesztés ennek tartamával meghosszabbítható.

(4) Ha a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés indoka az (1) és (3) bekezdésben meghatározott eljárás befejezése előtt megszűnt, a felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg – indokolt esetben – az eljárás alá vont személy más beosztásban foglalkoztatható.

(5)452 Az eljárás alá vont személyt szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabása esetén a határozathozataltól annak végrehajtásáig terjedő időre fel kell függeszteni.

(6)453 A felfüggesztést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha annak indokai megszűntek. Ha az eljárást a 140. § (1) bekezdés a)–d) és f) pontjában meghatározott okból szüntették meg, a visszatartott illetményt törvényes kamatával együtt 3 munkanapon belül ki kell fizetni.

(7)454 Aki beosztásból felfüggesztés hatálya alatt áll, a felfüggesztés napjától hatósági jogkörét, szolgálati elöljárói/feljebbvalói jogait nem gyakorolhatja, szolgálati okmányait és fegyverét beszolgáltatni köteles, szolgálati helyére csak az állományilletékes parancsnok előzetes engedélyével léphet be. Egyéb tekintetben megilletik az e törvényben biztosított jogok és terhelik az e törvényben meghatározott kötelezettségek.

(8)455 Felfüggesztés elrendelése, illetve meghosszabbítása ellen, vagy a felfüggesztés megszüntetése érdekében az eljárás alá vont az elrendelő (meghosszabbításról rendelkező) parancsnok elöljáró parancsnokához halasztó hatállyal nem bíró panaszt nyújthat be. A panaszról az elöljáró a kézhezvételétől számított 15 napon belül indokolással ellátott határozatot hoz.

133. § (1) A vizsgáló az eljárás alá vont személyt, a tanút, a sértettet, a szakértőt a meghallgatása idejéről értesíti, a képviselőt pedig felhívja az eljárási cselekményen való részvételre azzal, hogy távolléte az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza. Az értesítést, felhívást az érintett személynek úgy kell elküldeni, hogy az az eljárási cselekmény előtt legalább 3 nappal kézbesíthető legyen.

(2) A fegyveres szerv tagja esetén az értesítés az illetékes parancsnok (vezető) útján történik.

(3) A fegyveres szervhez nem tartozó személyt meghallgatása végett fel kell keresni.

(4)456 A fegyelmi eljárás során a tanú vagy jogi képviselője kérésére a tanú személyi adatait – az iratok között elkülönítve – zártan kell kezelni. A tanú személyi adatai zárt kezelésének elrendelésétől kezdve a fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselője a tanú személyi adatait nem tartalmazó iratokba tekinthet be, illetve részükre a tanú személyi adatait nem tartalmazó másolat adható.

134. § (1)457 A fegyelmi eljárás során a tényállást tisztázni kell. Az eljárás alá vont személy javára és terhére szolgáló körülményeket egyaránt fel kell deríteni, ennek keretében kell beszerezni az ügy szempontjából jelentős bizonyítékokat is. Bizonyítékként felhasználható más hatósági, illetve a bírósági eljárásban keletkezett irat vagy egyéb bizonyíték.

(2) A fegyelmi eljárás alá vont személyt a vizsgálat folyamán a jogaira ki kell oktatni.

(3) A fegyelmi eljárás során a fontosabb eljárási cselekményeket (pl. az eljárás alá vont személy és a tanúk meghallgatását) jegyzőkönyvbe kell foglalni. A szemléről és a helyszíni szemléről jelentés is készülhet.

(4)458 A fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselője a fegyelmi ügy irataiba betekinthet, azokról – a minősített adat védelméről szóló jogszabályok szerint – feljegyzést, másolatot készíthet, az eljárással összefüggő indítvánnyal élhet.

135. § (1) A vizsgálat befejezésekor a vizsgáló az eljárás alá vont személyt és a képviselőt felhívja, hogy az iratismertetésen – melynek időpontját közli – jelenjen meg.

(2) Az iratismertetés során az eljárás alá vont személy és a képviselő bizonyítási indítványt tehet. A bizonyítás felvételéről vagy mellőzéséről a vizsgáló dönt. A döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(3) A vizsgáló az iratismertetést követően jelentésben foglalja össze a megállapításait, az eljárás alá vont személy és képviselője észrevételeivel kapcsolatos véleményét és az ügy lezárására vonatkozó javaslatát. A keletkezett iratokat és a jelentését a vizsgálat befejezését követően 3 napon belül az állományilletékes parancsnoknak átadja.

136. § (1) Az állományilletékes parancsnok az iratok kézhez vételétől számított 5 napon belül meghallgatást tűz ki, melyen az eljárás alá vont személy és képviselője, valamint a vizsgáló lehet jelen.

(2) A fegyelmi határozat meghozatalát nem akadályozza, ha az eljárás alá vont személy a meghallgatáson alapos ok nélkül nem jelent meg, vagy írásbeli védekezését a megjelölt határidőn belül nem terjesztette elő.

(3) Ha a tényállás nincs kellően felderítve, vagy olyan eljárási szabályszegés történt, amely az ügy érdemi elbírálását lényegesen befolyásolta, az állományilletékes parancsnok póteljárást rendel el. A póteljárás tartama nem haladhatja meg a 15 napot.

137. §459 (1) Az egyszerű ténybeli megítélésű, csekély tárgyi súlyú fegyelemsértés esetén, ha a hivatásos állomány tagja a fegyelemsértést beismerte, a vizsgáló megbízása mellőzhető. Ez esetben a fegyelmi ügy az eljárás alá vont személynek az állományilletékes parancsnok által történt meghallgatása alapján is elbírálható (egyszerűsített eljárás).

(2) Egyszerűsített eljárásban megállapított fegyelmi felelősség esetén csak a 123. § (1) bekezdés a)–c) pontjai szerinti fenyítés szabható ki.

(3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont a személyes meghallgatásakor az egyszerűsített eljárást nem fogadja el, vagy a megállapított tényállást vitatja, a fegyelmi jogkör gyakorlója a vizsgálat megtartására és a vizsgáló kijelölésére a meghallgatáskor a jegyzőkönyvben, de legkésőbb 3 munkanapon belül intézkedik a 128. § (2) bekezdése szerint.

138. § A személyes meghallgatást követően az állományilletékes parancsnok 5 napon belül az ügyet elbírálja. Ennek keretében kiszabja a fenyítést, vagy – ha a hatáskörét meghaladó fenyítés alkalmazását látja szükségesnek – az iratokat a fenyítésre vonatkozó javaslatával szolgálati úton a hatáskörrel rendelkező elöljáróhoz felterjeszti; ha pedig a 140. § (1) bekezdésben meghatározott eset áll fenn, az eljárást megszünteti.

139. § (1) A fenyítést a fegyelemsértés tárgyi súlyának, a fegyelemre gyakorolt hatásának, az elkövető vétkességének, a személyi körülményeinek, valamint a szolgálatban tanúsított magatartásának mérlegelésével kell kiszabni.

(2) Ugyanazon fegyelemsértésért több fenyítés nem szabható ki, és egyik fenyítés a másikkal nem kapcsolható össze. Ha több fegyelemsértést egy eljárásban bírálnak el, csak egy fenyítés szabható ki.

140. § (1)460 A fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha

a)461 a cselekmény nem fegyelemsértés, nem fegyelmi jogkörben elbírálható szabálysértés, illetve nem minősül a 119. § (3) bekezdése szerint elbírálandó katonai vétségnek,

b) nem állapítható meg, hogy a terhére rótt fegyelemsértést vagy fegyelmi hatáskörben elbírálható szabálysértést, illetve katonai vétséget az eljárás alá vont elkövette,

c) a fegyelemsértést, vagy a fegyelmi eljárásban elbírálható szabálysértést, illetve katonai vétséget nem az eljárás alá vont követte el,

d) a cselekményt fegyelmi eljárásban már elbírálták,

e) az eljárás alá vont meghalt, vagy szolgálati viszonya megszűnt,

f) a cselekmény elévült.

(2) Ha a fegyelmi eljárás során azt állapították meg, hogy az eljárás alapjául szolgáló magatartás bűncselekmény vagy a 119. § (2) bekezdése alapján fegyelmi eljárásban el nem bírálható szabálysértés alapos gyanújának megállapítására alkalmas, a feljelentést az illetékes nyomozó, illetve szabálysértési hatósághoz meg kell tenni. Ezzel egyidejűleg a fegyelmi eljárást a 131. § (2) bekezdésének c) pontja alapján fel lehet függeszteni.

(3)462 A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak akkor, ha a katonai vétséget a 119. § (3) bekezdése alapján fegyelmi eljárásban kell elbírálni.

141. §463 A fegyelmi ügyben megindokolt határozatot kell hozni, amelyet az eljárás alá vont személy előtt ki kell hirdetni. A határozat egy példányát – ha minősített adatot nem tartalmaz – az eljárás alá vont személy részére kézbesíteni kell.

Jogorvoslatok

142. § (1) A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat ellen a közlését követő 8 napon belül a hivatásos állomány tagja, illetve – az ő belegyezésével – a képviselője az elöljáró parancsnokhoz panasszal élhet. A panaszt a fenyítést kiszabó elöljáróhoz kell benyújtani.

(2) A panaszt az iratokkal együtt 3 napon belül az elöljáró parancsnokhoz kell felterjeszteni.

(3) Az országos parancsnok által kiszabott fenyítés ellen benyújtott panaszt az elbírálására jogosult miniszterhez kell felterjeszteni.

(4) A miniszter által kiszabott fenyítés ellen panasznak helye nincs.

(5)464 Az Országgyűlési Őrség parancsnokának a fegyelmi ügyben hozott érdemi határozata ellen panasznak nincs helye, a határozat ellen az eljárás alá vont személy vagy képviselője bírósághoz fordulhat.

143. § (1)465 Az elöljáró parancsnok az iratok alapján az egész eljárást felülvizsgálja. Ha indokoltnak tartja, a lefolytatott bizonyítást kiegészíti és az iratok felterjesztésétől számított 15 napon belül, melyet szükség esetén további 15 nappal meghosszabbíthat, az első fokú fegyelmi határozatot helybenhagyja, vagy megváltoztatja: a fenyítés mértékét csökkenti, enyhébb fenyítést szab ki, illetőleg az eljárást megszünteti, vagy ha az elkövetett lényeges eljárási hibák a felülvizsgálat során nem orvosolhatók a fenyítést hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti.

(2) Az elöljáró parancsnok a határozatának egy példányát megküldi az első fokon eljárt parancsnoknak, az eljárás alá vont személynek és a képviselőnek.

144. § (1)466 A miniszter hatáskörében hozott, valamint a panasszal kapcsolatos határozat ellen az eljárás alá vont személy és képviselője bírósághoz fordulhat.

(2)467 Szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés alkalmazása esetén az eljárás alá vont személy kérheti az eredeti szolgálati beosztásban történő továbbfoglalkoztatását, ha a bíróság megállapítja, hogy a fegyelmi felelősség nem áll fenn, vagy a fenyítés nem áll arányban az elkövetett fegyelemsértés súlyával.

Eljárás szabálysértés esetén

145. § (1)468 Ha a szabálysértési hatóság iratai alapján a tényállás és a felelősség kétséget kizáróan megállapítható és az eljárás alá vont felelősségét nem vitatja, mellőzni lehet a további bizonyítás lefolytatását és az egyszerűsített eljárás szabályai (137. §) alkalmazhatók.

(2)469

(3)470 Ha a szabálysértés miatt elkobzás vagy más intézkedés indokolt, a fegyelmi jogkört gyakorló elöljáró a fenyítés jogerőre emelkedését követően a szükséges intézkedés megtétele céljából az illetékes szabálysértési hatóságot haladéktalanul megkeresi. Az intézkedés kezdeményezése ellen panasznak helye nincs.

(4) Ha a fegyelmi eljárás szabálysértés miatt indult – és az elkövető szolgálati viszonya időközben megszűnt –, az eljárás iratait a szabálysértési hatósághoz kell áttenni.

(5)471 Amennyiben a szabálysértésben más személy felelőssége is megállapítható, a felelősségi arányok vonatkozásában a szabálysértési hatóság határozata az irányadó.

(6)472 A pénzbírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell befizetni. Az állományilletékes parancsnok az érintett kérelmére legfeljebb 6 havi részletfizetést, vagy halasztást engedélyezhet. A pénzbírságot meg nem fizetés esetén az illetményből kell levonni.

A fenyítés végrehajtása

146. § (1)473 A fenyítést az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől, szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés alkalmazása esetén a másodfokú, illetve a miniszter által hozott határozat közlésétől számított 30 napon belül végre kell hajtani.

(2)474 A fenyítés jogerős, ha

a) az első fokú fegyelmi határozat ellen panaszt, vagy a másodfokú határozat, illetve a miniszter által hozott határozattal szemben a nyitva álló határidőn belül nem nyújtottak be keresetet, a határozat közlésének napjával,

b) a panaszt vagy a keresetet visszavonták, a visszavonás napjával,

c) a bíróság a másodfokú határozat, illetve a miniszter, képviselő-testület (közgyűlés), polgármester (főpolgármester) határozata ellen benyújtott keresetet jogerősen elbírálta, a jogerőre emelkedés napjával.

(3)475 A másodfokú vagy a miniszter által hozott határozat végrehajtására nyitva álló (1) bekezdés szerinti határidő – a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés alkalmazását kivéve – a keresetindítási határidő leteltével kezdődik.

A fenyítés hatálya

147. § (1) A fenyítés hatálya az az időtartam, amely alatt a hivatásos állomány tagja a jogszabályban meghatározott joghátrányokat viseli.

(2) A hivatásos állomány tagja a fenyítés jogerőre emelkedésétől a végrehajtásának befejezéséig, ezenfelül még az alábbi időtartamokig áll a fenyítés hatálya alatt:

a) a 123. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott fenyítés esetén 6 hónapig,

b) a 123. § (1) bekezdés e)–g) pontjában meghatározott fenyítés esetén 1 évig,

c) a 123. § (1) bekezdés h)–i) pontjában meghatározott fenyítés esetén 3 évig.

A fenyítés hatálya alóli mentesülés

148. § (1) A hivatásos állomány tagja mentesül a fenyítés hatálya alól, ha a 147. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott időtartam eltelt.

(2) A fenyítés hatálya alól a 147. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott időtartam eltelte előtt – kivételesen – akkor van helye mentesítésnek, ha a megfenyített személy a fenyítés után átlagon felüli teljesítményt nyújtott, és példamutató magatartást tanúsított.

Eljárás a szolgálattal össze nem függő bűncselekmény esetén476

148/A. §477 (1) A hivatásos állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárója részére köteles írásban bejelenteni azt a tényt, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték.

(2) A hivatásos állomány tagja a megalapozott gyanú közlését követő tizenöt napon belül köteles az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének eleget tenni, e határidő elmulasztása esetén a hivatásos állomány tagja igazolással élhet.

(3) Igazolásnak nincs helye akkor, ha a büntetőeljárásról a munkáltató tudomást szerzett, kivéve ha tájékoztatási kötelezettségének önhibáján kívül nem tud eleget tenni, ez esetben a (2) bekezdésben foglalt határidőt az akadály elhárultát követő naptól kell számítani.

(4) Fegyelemsértésnek minősül, ha a hivatásos állomány tagja az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztja, mulasztása miatt igazolással nem élt, és a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárója tudomására jut, hogy a hivatásos állomány tagja ellen büntetőeljárás indult és a megalapozott gyanú közlése is megtörtént.

148/B. §478 (1) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a Be. 63/A. § (2a) bekezdése alapján tájékoztatást kap arról, hogy a hivatásos állomány tagjával szemben büntetőeljárás indult, a tájékoztatás során tudomására jutott természetes személyazonosító adatot, valamint a 148/A. § (1) bekezdése szerinti bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás megindításának tényéről szóló adatot a tájékoztatást követő tizenöt napig, ha a tájékoztatás alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig jogosult kezelni.

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a 148/A. § (1) bekezdése szerinti bejelentés során tudomására jutott személyes adatot a tájékoztatást követő tizenöt napig, ha a tájékoztatás alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig jogosult kezelni.

149. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjával szemben a szolgálati viszonyból eredő kötelezettségeivel össze nem függő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul, a szolgálati beosztásából – a 107. § (1) bekezdése alkalmazásával – az eljárás befejezéséig felfüggeszthető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztésnek akkor van helye, ha a hivatásos állomány tagja terhére rótt bűncselekmény a fegyveres szerv tekintélyét, működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti, vagy a büntetőeljárás miatt a hivatásos állomány tagjának a szolgálattól való távoltartása indokolt, és az eljárást folytató szerv azt kezdeményezte.

(3)479 Ha a hivatásos állomány tagja a terhére rótt bűncselekmény elkövetését a büntetőeljárás során beismerte vagy tetten érték, és megfelelő bizonyítékok állnak rendelkezésre, a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná válást az 56. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján a büntetőeljárás jogerős befejezése előtt is meg lehet állapítani.

XII/A. Fejezet480

MÉLTATLANSÁGI ELJÁRÁS

149/A. § (1) Az 56. § (2) bekezdés e) pontja szerinti méltatlanná válást az állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter méltatlansági eljárás keretében állapíthatja meg.

(2) Tábornok esetében a méltatlansági eljárás megindításával egyidejűleg a miniszter értesíti a köztársasági elnököt.

(3) Nincs helye a méltatlansági eljárás megindításának, ha a cselekményt korábbi méltatlansági eljárás során már elbírálták, a cselekmény elévült vagy fegyelemsértésnek minősül.

(4) A cselekmény elévül, ha a cselekmény elkövetése óta 1 év vagy a méltatlanság megállapítására jogosultnak a cselekményről történő tudomásszerzésétől számított 3 hónap eltelt.

149/B. § (1) A méltatlansági eljárás elrendeléséről az állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter az arra okot adó cselekményről való tudomásszerzést követően haladéktalanul intézkedik.

(2) A méltatlansági eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására az állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter vizsgálót bíz meg. A vizsgáló 15 napon belül lefolytatja a vizsgálatot, ez a határidő egy alkalommal – legfeljebb 15 nappal – meghosszabbítható. A vizsgálatra a 129–131. § és a 134–135. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül – a vizsgáló javaslata alapján – dönt a méltatlanság fennállásáról vagy hiányáról. A méltatlanságot megalapozó magatartás hiányában az eljárást megszünteti.

(4) A méltatlansági eljárást meg kell szüntetni, ha

a) a hivatásos állomány eljárás alá vont tagja a méltatlansági eljárás alapjául szolgáló cselekményt nem követte el vagy annak elkövetése nem bizonyítható,

b) a 149/A. § (3) bekezdésében szabályozott ok áll fenn,

c) a méltatlansági eljárás alapjául szolgáló cselekmény nem eredményezi a fegyveres szerv működésébe vetett közbizalom súlyos veszélyeztetését,

d) az eljárás alá vont meghalt vagy szolgálati viszonya megszűnt.

(5) Az állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter – ha a cselekmény súlya vagy összetettsége indokolja – a méltatlanság elbírálására háromtagú bizottságot hozhat létre, amelynek elnöke az állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter. A bizottság tagjait az állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter az eljárás alá vonttal legalább azonos rendfokozati állománycsoportba tartozók közül jelöli ki. A bizottság az összehívását követő 15 napon belül dönt az ügy érdeméről.

(6) Az (5) bekezdés szerinti bizottság ülésén a tagokon kívül jelen lehet az eljárás alá vont és képviselője, továbbá a vizsgáló és a jegyzőkönyvvezető. Az ülésen lehetőséget kell biztosítani az eljárás alá vont részére, hogy ő vagy nevében képviselője az üggyel kapcsolatos álláspontját szóban vagy írásban előterjeszthesse. Ha – akadályoztatás kivételével – az eljárás alá vont vagy képviselője a bizottság felhívása ellenére nem jelent meg és írásban sem adta elő védekezését, távollétében, a rendelkezésre álló adatok alapján kell dönteni.

149/C. § (1) Az eljárás megszüntetéséről, illetve a méltatlanság megállapításáról az állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter határozattal dönt. Az állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter a határozat meghozatalakor a 149/B. § (5) bekezdése szerinti esetben értékeli a bizottság megállapításait. A határozat tartalmazza a méltatlanná válás kérdésében hozott döntést, az azt megalapozó tényállást és a döntés indokait, valamint a jogorvoslati lehetőséget.

(2) Ha az állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter döntése alapján a hivatásos állományú a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált, az állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter 5 napon belül köteles a szolgálati viszony 56. § (2) bekezdés e) pontja szerinti megszüntetése érdekében intézkedni.

(3) A döntéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye, a hivatásos állomány tagja az annak végrehajtásáról rendelkező állományparanccsal (határozattal) szemben a Hszt. 194. §-a alapján benyújtott – nem halasztó hatályú – szolgálati panaszban kifogásolhatja a döntés jogszerűségét.

(4) A méltatlansági eljárás lefolytatásának részletes eljárási szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

XIII. Fejezet

KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG

A hivatásos állomány tagjának kártérítési felelőssége

150. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő kötelességének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

(2) A károkozó vétkességét, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az okozati összefüggést a fegyveres szervnek kell bizonyítania.

151. § (1) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke – a (2) bekezdésben szabályozott esetek kivételével – a károkozó 1 havi alapilletményének 50%-át nem haladhatja meg.

(2) A károkozó a 3 havi alapilletménye erejéig felel, ha

a) a fegyveres szerv gazdálkodására, az anyagi-technikai eszközök kezelésére vonatkozó szabályok megsértésével,

b) az ellenőrzési kötelezettsége elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével,

c) hatósági jogkörben eljárva a jogszabályok megsértésével

okozta a kárt, vagy

d) a kár olyan – jogszabályba ütköző – parancs, utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított előzőleg a figyelmet felhívta.

152. § Szándékos károkozás esetén a károkozó a teljes kárt köteles megtéríteni.

153. § (1) A hivatásos állomány tagja vétkességére tekintet nélkül felelős azért a hiányért, amely olyan dologban következett be, amelyet visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel jegyzék vagy elismervény alapján vett át, és amelyet állandóan az őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

(2) A pénz- és értékkezelő, valamint a pénztáros jegyzék vagy elismervény hiányában is teljes felelősséggel tartozik az általa kezelt pénzért, értékpapírért vagy egyéb értéktárgyért.

(3) Mentesül a hivatásos állomány tagja a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a fegyveres szerv a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár (hiány) bekövetkeztét és mértékét a fegyveres szervnek kell bizonyítania.

(5) A megőrzésre átadott dolog megrongálódásából eredő kár esetén a hivatásos állomány tagja a vétkességi felelősségre vonatkozó szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a vétlenség bizonyítása őt terheli.

154. § (1) A leltárhiányért megtérítési felelősséget – a raktárosok előzetes hozzájárulásának hiányában – csak a raktár teljes készletének leltározása alapján lehet megállapítani.

(2) A raktárvezetőnek és helyettesének személyében történt változás vagy a felelősségi szabályok megváltozása esetén a raktárt leltározással kell átadni, illetve átvenni.

(3) Leltározásnál a raktárosnak, illetve akadályoztatása esetén a képviselőjének a jelenlétét lehetővé kell tenni. Ha a raktáros a képviseletéről nem gondoskodott, akkor az állományilletékes parancsnok e feladat ellátására szakmailag alkalmas, érdektelen képviselőt köteles kijelölni.

(4) A raktáros a leltározással kapcsolatban a leltárfelvétel során és azt követően is észrevételt tehet.

(5) A leltárhiányért való felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon belül el kell bírálni, és a határozatot a raktárossal írásban közölni kell. Büntetőeljárás esetén a határidő a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatának kézbesítését követő nappal kezdődik. A 60 nap eltelte után a raktárost kártérítésre nem lehet kötelezni.

155. § (1) A leltárhiány a kezelésre átvett anyagban, áruban (leltári készletben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány.

(2) A leltárhiányért

a) a raktárvezető és a raktárvezető helyettes 6 havi,

b) a beosztott raktáros (anyagkezelő) 4 havi

alapilletménye erejéig felel.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja olyan raktári beosztásban teljesít szolgálatot, ahol az átvett anyagokat (raktári készleteket) állandóan egyedül kezeli, a teljes leltárhiányért felel.

156. § A leltárhiányért megtérítési felelősséget akkor lehet megállapítani, ha

a) a raktárost a raktári beosztásba helyezéskor írásban tájékoztatták a kártérítési felelősség formájáról és mértékéről,

b) az anyagokat (raktári készleteket) kezelésre szabályszerűen átadták, és azokat a raktáros átvette.

157. § (1) Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük – a megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiány és leltárhiány esetén az alapilletményük – arányában felelnek.

(2) Ha a kárt többen szándékosan okozták, a felelősségük egyetemleges.

(3) Nem kell a hivatásos állomány tagjának megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a fegyveres szerv közrehatása következtében állt elő.

157/A. §481 (1)482 Kártérítés címén a hivatásos állomány kárért felelős tagja – a 151. §-ban meghatározott korlátozás figyelembevételével – köteles megtéríteni

a) a fegyveres szerv vagyonában beállott értékcsökkenést,

b) az elmaradt vagyoni előnyt és

c) a fegyveres szervet ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.

(2)483

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározottak szerint a kár megtérítésére kerül sor, a kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.

(4) A kár összegének meghatározásánál

a) a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást – ideértve az üzemviteli költséget is – és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét,

b) ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, valamint, ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat

kell – a számvitelről szóló törvény szerinti értékcsökkenésre is tekintettel – figyelembe venni.

158. § (1) A hivatásos állomány tagja kártérítési felelősségének megállapítására az állományilletékes parancsnok jogosult.

(2) Az állományilletékes parancsnok a kár felfedezése után haladéktalanul intézkedni köteles a kár összegének és a károkozó személyének megállapítására.

(3) A kártérítési eljárás során a tényállás megállapításával arra alkalmas, érdektelen és elfogulatlan személyt kell megbízni. Ha a tényállás bonyolult, a káreljárás lefolytatására bizottságot kell kijelölni.

(4) A kártérítési eljárásban a hivatásos állomány tagját meg kell hallgatni, és lehetővé kell tenni, hogy védekezését részletesen előadja. A lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(5) A hivatásos állomány tagja a kártérítési eljárásban érdekeinek védelmével megbízhatja az érdekképviseleti szervét, illetőleg ügyvédet hatalmazhat meg.

159. § (1)484 A kár összegének megállapítását követő 60 napon belül az állományilletékes parancsnok a kártérítésre kötelezésről vagy annak mellőzéséről indokolt határozattal dönt. Ha a károkozóval szemben a kárigénnyel összefüggően büntetőeljárás, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás indult, a határidő az eljárás jogerős befejezésekor veszi kezdetét.

(2) Az állományilletékes parancsnok a határozatban felhívja a károkozót, hogy a határozattal szemben 15 napon belül panasszal élhet.

(3) Ha a károkozó nem él panasszal, a kártérítésre vonatkozó határozat végrehajtható.

(4) Az állományilletékes parancsnok határozata elleni panaszt 8 napon belül fel kell terjeszteni az elöljáró parancsnokhoz, aki azt 30 napon belül elbírálja. E határozat ellen a kártérítésre kötelezett bírósághoz fordulhat.

(5)485 Az Országgyűlési Őrség parancsnokának a határozata ellen panasznak nincs helye, a határozat ellen a kártérítésre kötelezett bírósághoz fordulhat.

160. § A bíróság által megítélt kártérítés behajtása a bírósági végrehajtás szabályai szerint történik.

161. § (1) Az állományilletékes parancsnok a kártérítést utólag mérsékelheti, ha a kártérítésre kötelezett körülményeiben olyan változás következett be, amely a kártérítés méltányos csökkentését teszi indokolttá.

(2) Méltánylást érdemlő személyi körülményekre tekintettel az állományilletékes parancsnok a kártérítés levonását vagy végrehajtását elhalaszthatja, illetőleg részletfizetést engedélyezhet.

A fegyveres szerv kártérítési felelőssége

162. § (1) A fegyveres szerv – az e fejezetben foglaltak figyelembevételével – vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel azért a kárért, amely a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyával összefüggésben keletkezett.

(2) Mentesül a fegyveres szerv a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.

163. § (1) A hivatásos állomány tagjának kell bizonyítania, hogy a kár a szolgálati viszonnyal okozati összefüggésben keletkezett.

(2) A szolgálati viszony körébe esnek különösen a fegyveres szerv feladatainak ellátásával összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgásából és működéséből eredő okok.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja a tevékenységét rendeltetésszerűen a szolgálati helyen kívül is ellátja, az e körben történt károsodásának okát működési körön belül esőnek kell tekinteni.

164. § (1) A fegyveres szerv a vétkességére tekintet nélkül felel a kárért, ha az olyan betegség következménye, amely

a) a szolgálat teljesítésével összefüggésben keletkezett, vagy

b) a szolgálat sajátosságaival összefüggésben jelentősen súlyosbodott.

(2)486 A betegség súlyosbodását akkor lehet jelentősnek tekinteni, ha az egészségkárosodás mértéke a 12%-ot meghaladja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott betegségen kívüli egyéb megbetegedés folytán keletkezett kárért a fegyveres szerv csak vétkessége esetén felel.

(4) A fegyveres szerv a szolgálati viszonnyal összefüggő balesetből eredő személyi kárért vétkességére tekintet nélkül felel.

165. §487 A fegyveres szerv a 162. § (1) bekezdésén, továbbá a 164. § (1) és (4) bekezdésén alapuló felelőssége alapján a hivatásos állomány tagjának elmaradt jövedelmét, dologi kárát, a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni.

166. § (1) A szolgálati viszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni az elmaradt átlagkeresetet, továbbá azoknak a rendszeres szolgáltatásoknak a pénzbeni értékét, amelyekre a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony alapján jogosult, feltéve, hogy azokat a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette.

(2) A szolgálati viszonyon kívüli elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres keresetet kell megtéríteni.

(3) Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeni változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével előre számolni lehetett.

(4) Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a hivatásos állomány tagja a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárított el.

(5) Nem kell megtéríteni az olyan szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén járó összeget.

167. § Ha az átlagkereset számításánál irányadó időszakon belül általános illetményemelés volt, az átlagkeresetet – ha ez a hivatásos állomány tagjára kedvezőbb – csak az emelés időpontjától kell számítani.

168. § (1) A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor irányadó fogyasztói ár alapján kell meghatározni.

(2) A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni.

169. § (1) A fegyveres szerv köteles megtéríteni a hivatásos állomány tagja közeli hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit is.

(2) Ha a károkozással összefüggésben a hivatásos állomány tagja meghalt, eltartott hozzátartozója az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségleteinek – a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető jövedelmét is figyelembe véve – a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.

170. § A kártérítés kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni:

a)488 az elmaradt illetményre eső társadalombiztosítási szabályok szerinti járulékot,

b) az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretében járó ellátás ellenértékét,

azt a pénzösszeget:

c) amelyet a hivatásos állomány tagja munkaereje hasznosításával megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna,

d) amelyhez a hivatásos állomány tagja (illetve annak hozzátartozója) a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,

e) amelyhez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá.

171. § (1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsult vagy a vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.

(2) Ha a kárnak vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a fegyveres szerv olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

(3) Ha a kártérítés megállapítása után változás következett be a hivatásos állomány tagjának lényeges körülményeiben, mind a károsult, mind a fegyveres szerv, illetőleg – a felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén – a biztosító a megállapított kártérítés módosítását kérheti.

172. § A károsult állományilletékes parancsnoka a károkozásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a károsultat felhívni kárigényének előterjesztésére. A fegyveres szerv a kárigény bejelentésétől számított 15 napon belül írásbeli tájékoztatást ad a károsultnak az eljáró szervről és az eljárás módjáról.

173. § (1) Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni:

a) a betegség idejére járó távolléti díj és a sérelem folytán csökkent kereset, valamint

b)489 a betegség idejére járó távolléti díj és a rokkantsági nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása

különbözetének megtérítése iránti igényt.

(2) Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani.

(3) Az elévülési idő az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel

a) a betegség idejére járó távolléti díj első fizetésének napjától,

b)490 attól az időponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás első ízben vezetett jövedelemkiesésben megmutatkozó károsodásra, végül

c)491 a rokkantsági nyugállományba helyezés, megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának időpontjától kezdődik.

(4) Járadékigény 6 hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg a fegyveres szerv az 172. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. 3 évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető.

174. § (1) A fegyveres szerv a hivatásos állomány kártérítésre jogosult tagjától, illetve annak közeli hozzátartozójától a munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet.

(2) A fegyveres szerv a károsultat értesíti, ha a kártérítés mértékének módosítására alapul szolgáló illetményemelést hajtott végre. A fegyveres szerv hivatalból módosítja a járadék összegét.

175. § (1) A károsult a kártérítési kérelmet az állományilletékes parancsnokához nyújthatja be.

(2) A vezénylés időtartama alatt bekövetkezett kár esetében a kárigényt annál a szervezeti egységnél kell benyújtani, amelynél a kár keletkezett.

176. § (1) A kártérítést jogosságának megállapítása után a szervezeti egység fizeti ki, ha

a) a felelőssége nyilvánvaló;

b) az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű;

c) a kártérítés összege nem haladja meg a miniszter által megállapított összeghatárt.

(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetekben a kártérítés megállapítása és kifizetése a miniszter által kijelölt szerv hatáskörébe tartozik.

177. § (1) A kártérítési igényt az igénybejelentés beérkezésétől számított 60 napon belül, a 175. § (1) és (2), illetve a 176. § (2) bekezdésében meghatározott szervnek kell elbírálnia, és a döntést a károsulttal indokolt határozatban kell közölnie. Ha a kártérítési igény, illetőleg annak mértéke alaptalan vagy részben alaptalan, erről a károsultat azzal értesíti, hogy igényével bírósághoz fordulhat.

(2) A károsult a határozat ellen keresettel fordulhat a bírósághoz. A határozat keresettel nem érintett részei jogerőre emelkednek.

178. § Az 1965. január 1-je előtt bekövetkezett balesetből, illetve szolgálati megbetegedésből eredő kártérítési követelésekre e törvény rendelkezései nem alkalmazhatók. Ilyen esetben a polgári jog kártérítési szabályai irányadók.

XIII/A. Fejezet492

A SZEMÉLYISÉGI JOGOK MEGSÉRTÉSÉNEK SZANKCIÓI

178/A. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozók személyiségi jogainak a szolgálati viszonnyal összefüggő megsértése esetén jogkövetkezményként a Polgári Törvénykönyv

b) 2:52. § (2) és (3) bekezdését, valamint 2:53. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy e rendelkezések alkalmazásakor e törvény és a végrehajtására kiadott rendelet kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók.

(2) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnik, a fegyveres szerv a hivatásos állomány egykori tagjának sérelemdíj megfizetésére kötelezése érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat.

XIV. Fejezet

A HIVATÁSOS SZOLGÁLATI VISZONYON ALAPULÓ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK

Egészségbiztosítási ellátások

179. § (1) A hivatásos állomány tagjai egészségének és testi épségének védelmét az őket terhelő fokozott igénybevétel követelményeinek megfelelően kell biztosítani.

(2)493 A hivatásos állomány tagja egészsége megőrzéséhez, helyreállításához és egészségi állapota javításához – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb. tv.) alapján – egészségbiztosítási ellátásokra jogosult. A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások az e törvényben foglalt eltérésekkel illetik meg a hivatásos állomány tagját.

(3)494 Az egészségügyi szolgáltatás a fegyveres szerv által fenntartott, támogatott vagy az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott egészségügyi intézményeknél vehető igénybe.

(4) A hivatásos állomány tagja az Eb. tv.-ben foglaltak szerinti baleseti járadékra szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége következtében jogosult.

A szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset,
betegség megállapítása

180. § (1) A hivatásos állomány tagja balesetének, betegségének vagy az ezek miatt bekövetkezett halálának a szolgálati kötelmekkel való összefüggését hivatalból kell vizsgálni.

(2) A hivatásos állomány tagjának haláláról, 1 napot meghaladó szolgálatképtelenséget okozó balesetéről vagy a szolgálati kötelmekkel összefüggő olyan megbetegedéséről, amely előreláthatólag tartós szolgálatképtelenséggel jár, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv felvételéről az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

(3)495 A balesetnek, betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről a miniszter által kijelölt szerv indokolt határozatban dönt (minősítő határozat).

(4) A minősítő határozatot írásba kell foglalni, és azt a hivatásos állomány tagja – halála esetén közeli hozzátartozója – részére meg kell küldeni.

(5) A minősítő határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül a miniszterhez fellebbezésnek van helye. A miniszter döntése ellen keresetet lehet a bírósághoz benyújtani.

(6)496 Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja esetében az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a minősítő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat ellen keresetet lehet a bírósághoz benyújtani.

Nyugellátás

181. § (1)–(2)497

(3)498 Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyugellátások esetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj. tv.), a Tny. tv., valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mny. tv.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

182. §499

182/A. §500

183. §501

184. §502

185. §503

186. §504

187–188. §505

189. §506

190. §507

191. §508

192. §509

192/A. §510 (1)511

(2)512 A nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói határozzák meg, hogy a hivatásos állomány tagja melyik magánnyugdíjpénztárhoz, önkéntes nyugdíjpénztárhoz, önkéntes egészségpénztárhoz csatlakozhat.

XV. Fejezet

KÉRELEM, PANASZ, SZOLGÁLATI JOGVITA

Kérelem

193. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyával összefüggő ügyben szóban vagy írásban kérelmet terjeszthet elő.

(2) A kérelmet szolgálati úton ahhoz a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz kell előterjeszteni, akinek a kérelem elbírálása a hatáskörébe tartozik.

(3) Az elöljáró a kérelem tárgyában 30 napon belül intézkedni köteles.

Szolgálati panasz

194. § (1) A hivatásos állomány tagja – meghatalmazás alapján nevében az érdekképviseleti szerv és az ügyvéd is – szolgálati panasszal élhet, ha a szolgálati viszonyára vonatkozó, e törvény 195. §-ában nem szabályozott döntést vagy intézkedést, illetve ezek elmulasztását sérelmesnek tartja.

(2)513 A szolgálati panaszt a hivatásos állományú a munkáltatói intézkedés közlésétől számított 15 napon belül nyújthatja be a szolgálati viszony megszűntetésére vonatkozó, az összeférhetetlenség megállapításával kapcsolatos, valamint a beosztását érintően a szolgálati viszony fegyveres szerv egyoldalú módosításáról szóló munkáltatói intézkedéssel szemben. Egyéb esetben az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül lehet a szolgálati panaszt előterjeszteni.

(3)514 A panaszt a döntést hozó (mulasztó) elöljárónál lehet benyújtani, aki – ha annak nem ad helyt – az ügyre vonatkozó iratokkal együtt köteles haladéktalanul felterjeszteni az elöljáró parancsnokhoz. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az elöljáró parancsnok azt 30 napon belül bírálja el, és döntését a panaszt benyújtóval közli. E határidő egy ízben 30 nappal meghosszabbítható.

(3a)515 Az elöljáró parancsnok a döntésében a szolgálati panaszt elutasítja, annak részben vagy egészben helyt ad, vagy a döntést hozó (mulasztó) elöljárót új eljárásra utasítja.

(3b)516 Az elöljáró parancsnok a szolgálati panasz elbírálását felfüggesztheti, ha nem állnak rendelkezésére az ügy érdemi elbírálásához szükséges adatok, iratok, azok beérkezéséig, valamint ha a szolgálati panasz elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése nem tartozik a hatáskörébe. Ha a szolgálati panasz elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése nem tartozik az elöljáró parancsnok hatáskörébe, az elöljáró parancsnok kezdeményezi az előzetes kérdés elbírálását.

(4)517 A panaszjog gyakorlásában senkit sem szabad korlátozni. A panasztevőt a panasz megalapozatlansága esetén hátrány nem érheti, kivéve, ha azzal szándékos fegyelemsértés, illetve szabálysértés vagy bűncselekmény valósult meg.

(5)518 A más jogszabályban meghatározott panaszjog gyakorlását e törvény nem érinti.

(6)519 A hivatásos állomány védőoltásra kötelezett tagja által a védőoltásra kötelezéssel kapcsolatban benyújtott szolgálati panasz benyújtásának a védőoltás beadására halasztó hatálya van.

Határozat elleni panasz, fellebbezés

195. § (1)520 A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyával kapcsolatos ügyben a fegyveres szerven belüli eljárás során hozott elsőfokú határozat ellen – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a kézbesítésétől számított 15 napon belül panaszt [142. § (1) és 159. § (2) bekezdés] vagy fellebbezést [180. § (5) bekezdés] nyújthat be.

(2) A hivatásos állomány tagja halálának a szolgálati kötelmekkel való összefüggése kérdésében hozott határozat ellen a közeli hozzátartozó nyújthat be fellebbezést.

(3) A panaszt vagy fellebbezést a szolgálati elöljáró, illetőleg a miniszter által meghatározott szerv – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – 30 napon belül bírálja el. E határidő egy ízben 30 nappal meghosszabbítható.

A bírósági út

196. § (1)521 A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz, ha

a) a szolgálati panaszát vagy az elsőfokú határozat elleni panaszát vagy fellebbezését elutasították;

b)522 a 142. §, a 159. § vagy a 180. § alapján a határozatot az Országgyűlési Őrség parancsnoka hozta;

c) a sérelmezett döntést a miniszter hozta;

d) az a)–c) pontba nem tartozó, alanyi jogon biztosított jogosultságokkal kapcsolatban hozott döntés vagy intézkedés, vagy ezek elmulasztása miatt joghátrány érte.

(2) A fegyveres szerv a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igényével közvetlenül a bírósághoz fordulhat, ha a törvény a fegyveres szerven belüli eljárásról nem rendelkezik.

(3)523 A 119. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a hivatásos állomány tagja és annak védője három napon belül kérheti a fenyítést kiszabó jogerős határozat Be. szerinti bírósági felülvizsgálatát.

(4)524 A keresetet a hivatásos állományú azzal a jogi személynek minősülő szervvel szemben indíthatja meg, amelynek vagy az irányítása alá tartozó szervezeti egységnek az állományába tartozik, akkor is, ha a keresettel megtámadott döntést nem a szervet irányító állományilletékes parancsnok hozta.

(5)525 A keresetlevél benyújtására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a bírósághoz intézett keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a fél a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet.

197. § (1) A bíróság a szolgálati viszonynak felmentéssel történő megszüntetéséről hozott határozatot hatályon kívül helyezi, ha az felmentési tilalomba ütközik, vagy egyébként jogellenes.

(2) Ha a szolgálati viszonyt jogellenesen szüntették meg, a hivatásos állomány tagját olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szolgálati viszony meg sem szűnt volna.

(3)526 A szolgálati viszony megszüntetéséről hozott határozat hatályon kívül helyezése esetén a hivatásos állomány tagját eredeti beosztásába vissza kell helyezni, és meg kell téríteni az elmaradt illetményét, egyéb járandóságát, valamint a felmerült kárát. A hivatásos állomány tagja sérelemdíjat is igényelhet a szolgálati viszony jogellenes megszüntetésével okozott személyiségi jogsértésért. Nem kell megtéríteni az illetménynek, az egyéb járandóságnak és a kárnak azt a részét, amelyet a hivatásos állomány tagja munkaereje hasznosításával megkeresett vagy megkereshetett volna.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyának fenntartását nem kívánta, ezt úgy kell tekinteni, mintha szolgálati viszonya a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával közös megegyezéssel szűnt volna meg. Ebben az esetben részére végkielégítés jár.

(5)527 A fegyveres szerv kérelmére a bíróság mellőzheti a hivatásos állományú eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, feltéve, hogy a hivatásos állományú továbbfoglalkoztatása a fegyveres szervtől nem várható el.

(6)528 Ha a hivatásos állomány tagja nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi az eredeti munkakörbe történő visszahelyezést, a bíróság a fegyveres szervet – az eset összes körülményei, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével – a hivatásos állomány tagja részére legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezheti.

(7)529 Nem alkalmazható az (5) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha a felmentés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe (5. §), az egyenlő bánásmód követelményébe (6. §), illetve felmentési tilalomba ütközik (58. §).

(8)530 Ha a felmentés azért jogellenes, mert e törvényben előírtnál rövidebb felmentési időt állapítottak meg, ez a felmentést nem teszi érvénytelenné, de ilyen esetben a szolgálati viszony a szabályos felmentés utolsó napjáig tart.

198. §531

XVI. Fejezet

SZEMÉLYÜGYI NYILVÁNTARTÁS

199. § (1) A hivatásos állomány tagjairól személyügyi alapnyilvántartást és központi személyügyi nyilvántartást kell vezetni (a továbbiakban együtt: személyügyi nyilvántartások).

(2) Személyügyi alapnyilvántartást az állományilletékes parancsnok szervezeti egységénél, központi személyügyi nyilvántartást – a miniszter döntése szerint – a minisztériumban vagy az országos parancsnokságon kell vezetni.

(3) A személyügyi nyilvántartásokban kezelhető adatokat e törvény 7. számú melléklete tartalmazza.

200. § (1) A személyügyi alapnyilvántartás keretében a hivatásos állomány tagjairól személyi anyaggyűjtőt kell vezetni, amely a szolgálati viszony létesítésével kapcsolatos, a szolgálati viszony fennállása alatt és azt követően keletkezett iratokat és okmányokat, továbbá a szolgálati viszony fennállása alatt készült minősítéseket (szolgálati jellemzéseket) tartalmazza.

(2) A szolgálati viszony megszűnését követően a személyi anyaggyűjtőt és a nyilvántartható adatokat tartalmazó egyéb adatállományt további 50 évig a szolgálati viszonyban állók nyilvántartásától elkülönítetten kell kezelni.

201. § (1) A nyilvántartható adatok számítógépes rendszerben is feldolgozhatók. A számítógépes személyügyi nyilvántartó rendszer a fegyveres szerv, illetve a minisztérium egyéb nyilvántartásaival (adatrendszereivel) csak az adatszolgáltatás szükséges mértékéig, egyéb adatrendszerrel csak törvény felhatalmazása alapján kapcsolható össze.

(2) A személyügyi alapnyilvántartás adatairól és változásairól az állományilletékes szerv folyamatos adatszolgáltatást nyújt a személyügyi központi nyilvántartásnak.

(3) A személyügyi nyilvántartásokból a (2) bekezdésen kívül csak törvényben meghatározott szervek részére, a meghatározott céllal és adattartalommal szolgáltathatók adatok.

202. § A személyügyi alapnyilvántartásba betekinteni, illetve abból adatot átvenni jogosult:

a) a saját adatait illetően a hivatásos állomány tagja;

b) az alárendeltjei vonatkozásában

– a minősítést végző személy,

– a szolgálati elöljáró,

– az állományilletékes parancsnok,

– az országos parancsnok és az illetékes helyettese;

c)532 a miniszter, az államtitkár, közigazgatási államtitkár, felügyeleti hatáskörében a helyettes államtitkár;

d) a szervezeti egység, az országos parancsnokság, valamint a minisztérium személyügyi szervének vezetője és az arra feljogosított beosztottja, valamint a fegyelmi ügyben eljáró személy;

e) a törvényben meghatározott egyéb szervek és személyek;

f)533 a törvény alapján nyugellátás megállapításához szükséges adatokat a nyugdíjmegállapító szerv.

203. § (1)534 A személyügyi alapnyilvántartás vezetéséhez az érintett személy (saját magára vonatkozóan), valamint az adattal rendelkező szerv – a bűnügyi nyilvántartó szerv kivételével – köteles adatot szolgáltatni. Az alapnyilvántartás adatkörében beállt változásról az érintett köteles 8 munkanapon belül bejelentést tenni az illetékes személyügyi szervnek.

(2) A hivatásos állomány tagja jogosult a róla nyilvántartott adat helyesbítését, a jogellenesen nyilvántartott adat törlését kérni, a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. Az adatkezelő köteles a helytelen adatot haladéktalanul helyesbíteni, illetve törölni.

(3)535 A személyügyi nyilvántartás adatai közül a hivatásos állomány tagja beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni minden olyan adatot, amely a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján közérdekből nyilvánosnak minősül.

(4) A 202. §-ban foglalt személyeken és szerveken kívül – törvény eltérő rendelkezése hiányában – más részére tájékoztatást, igazolást, jellemzést, javaslatot a személyügyi nyilvántartásban őrzött iratok alapján csak az érintett hozzájárulásával lehet adni.

(5) A személyi anyaggyűjtő a szolgálati hely tervezett vagy kérelmezett változtatását megelőzően az új szervezeti egység vezetőjének betekintésre átadható. A 42. § (2) bekezdése szerinti – minisztériumon kívüli – más szerv vezetőjének csak az érintett hozzájárulásával adható át.

Utánpótlási és vezetői adatbank536

203/A. §537 (1) A fegyveres szerv a személyügyi nyilvántartás részeként utánpótlási és vezetői adatbankot vezethet.

(2) Az utánpótlási és vezetői adatbank olyan nyilvántartási rendszer, amely a hivatásos állomány tagjának a rendészeti életpályán történő, – érdemeken és teljesítményen alapuló – tervezett előrehaladását szolgálja, egyben megkönnyíti a fegyveres szerveknél rendszeresített vezetői beosztások betöltését.

203/B. §538 (1) Az utánpótlási és vezetői adatbank az utánpótlási nyilvántartásból és a vezetői nyilvántartásból áll.

(2) Az utánpótlási nyilvántartás az osztályvezetői vagy annál magasabb beosztások betöltésére – a vezetőkiválasztási eljárás eredményeként – ajánlható személyeket tartalmazza.

(3) A vezetői nyilvántartás az osztályvezetői vagy annál magasabb besorolású vezetői beosztást betöltő személyeket tartalmazza.

203/C. §539 (1) Az utánpótlási és vezetői adatbank a hivatásos állomány tagjának következő adatait tartalmazhatja:

a) név, születési név, születési hely és idő,

b) iskolai végzettség (több végzettség esetén valamennyi),

c) szakképzettségek,

d) államilag elismert szakképesítések,

e) tudományos fokozat,

f) idegennyelv-ismeret és annak foka,

g) a fegyveres szervnél betöltött beosztások,

h) szakmai előéletre vonatkozó adatok,

i) vezetőképzésre és vezetői előmenetelre vonatkozó adatok,

j) vezetőkiválasztási eljárások során a vezetői beosztások betöltésére vonatkozó alkalmasság felmérésére vonatkozó adatok.

(2) Az utánpótlási nyilvántartásba történő felvételhez a hivatásos állomány tagjának hozzájárulása szükséges. A hivatásos állomány vezetővé kinevezett tagját a fegyveres szerv köteles a vezetői nyilvántartásba felvenni.

(3) Az utánpótlási és vezetői adatbankból adatot továbbítani a hivatásos állomány tagja hozzájárulása esetén

a) a fegyveres szerv más szervezeti egységének vezetője és személyügyi szerve, valamint

b) a rendészeti vezetőképzést és továbbképzést végző szerv

részére lehet.

(4) A vezetői kinevezés visszavonása, a vezetői kinevezésről történő lemondás esetén, vagy ha a hivatásos állomány vezetővé kinevezett tagjának szolgálati viszonya megszűnt, a hivatásos állomány tagjának adatait a vezetői nyilvántartásból törölni kell.

(5) Az utánpótlási nyilvántartásból törölni kell a hivatásos állomány tagjának adatait, ha

a) a hivatásos állomány tagja kéri,

b) az állományilletékes parancsnok kéri vagy

c) a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnt.

XVII. Fejezet

A NYUGÁLLOMÁNYÚAKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

204. § (1)540 A hivatásos állományból nyugállományba helyezett vagy nyugállományba vonult személy (a továbbiakban: a nyugállomány tagja) – a 205. §-ban meghatározott eset kivételével – egyenruháját viselheti, és rendfokozatát a nyugállományra utaló megjelöléssel használhatja.

(2) A nyugállomány tagja, házastársa és az általa eltartott gyermeke a 179. § szerinti egészségügyi szolgáltatáson túl jogosult – a külön jogszabályban meghatározott – kedvezményes üdülésre. A házastársat e jog a nyugállomány tagjának halála után is megilleti.

(3) A nyugállomány tagja változatlan feltételek mellett megtartja a minisztérium, illetve a fegyveres szerv kezelése vagy rendelkezése alatt álló lakáshoz való bérleti jogát.

(4) A nyugállomány tagja rendfokozatban egy alkalommal előléptethető (kinevezhető), ha a fegyveres szerv célja érdekében kifejtett tevékenységével arra érdemesült.

(5)541 A (3) bekezdés szerinti lakásbérleti jog nem illeti meg a nyugállomány tagját, ha a szolgálati viszonya az 53. § b), e), f) pontja, vagy az 56. § (2) bekezdés b) pontja alapján szűnt meg.

205. § (1)542 A nyugállomány tagja egyenruhát a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésen és egyéb politikai rendezvényen nem viselhet.

(2)543 Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alá nem eső, a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényen a nyugállomány tagja egyenruhát a fegyveres szerv lakóhely szerint illetékes területi szerve vezetőjének előzetes írásbeli engedélyével viselhet.

(3)544 Az egyenruha viselésétől és a rendfokozat használatától a nyugállományú eltiltható, ha annak viselésére méltatlanná válik. Az eltiltásról az utolsó szolgálati hely szerinti állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter rendelkezik.

(4)545 Az egyenruha viselésére és a rendfokozatra méltatlan az,

a) akinek szolgálati viszonyát az 53. § b), e), f) pontja, vagy az 56. § (2) bekezdés b) pontja alapján szüntették meg;

b) aki nyugállományba helyezését követően egyenruhában nyilvános helyen, mások előtt megbotránkozást keltő magatartást tanúsít;

c) aki nyugállományba helyezését követően a fegyveres szerv megbecsülését és tekintélyét romboló tevékenységet folytat;

d) akit nyugállományba helyezését követően szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság szabadságvesztésre ítélt.

205/A. §546 A 204. és 205. §-ban meghatározott rendelkezéseket a szolgálati járandóságban részesülőkre is megfelelően alkalmazni kell.

XVIII. Fejezet

SZOCIÁLIS ÉS KEGYELETI GONDOSKODÁS

Szociális gondoskodás

206. § A fegyveres szervek szociális gondoskodásának körébe tartozik:

a) a fegyveres szervek hivatásos és nyugállományú tagja, valamint annak közeli hozzátartozója;

b) az elhunyt hivatásos és nyugállományú tag özvegye, árvája, amíg ellátást folyósítanak számára, illetve az özvegy akkor is, ha saját jogú nyugdíjat kap;

c) akinek a szolgálati viszonya a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség miatt szűnt meg.

207. § A szociális gondoskodás keretében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló jogszabályokban biztosítottakon túl, a fegyveres szerv saját költségvetése terhére pénzbeni, természetbeni, személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosít.

207/A. §547 (1) A hősi halott hozzátartozója a Tny. tv. alapján megállapított hozzátartozói nyugellátás 50 százalékának megfelelő összegű kiegészítő hozzátartozói támogatásra jogosult.

(2)548 A kiegészítő hozzátartozói támogatást a 208. § (1) bekezdése szerinti határozat alapján a nyugdíjmegállapító szerv állapítja meg, és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

(3) A kiegészítő hozzátartozói támogatás forrását a központi költségvetés biztosítja.

(4) Más jogszabályok – különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény – alkalmazása során az e törvényben szabályozott eltérésekkel a kiegészítő hozzátartozói támogatás hozzátartozói nyugellátásnak minősül.

207/B. §549 A 206–207/A. §-ban meghatározott rendelkezéseket a szolgálati járandóságban, valamint rokkantsági ellátásban részesülőkre és azok hozzátartozóira is megfelelően alkalmazni kell.

A kegyeleti gondoskodás

208. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítése során az életét feláldozta, őt az illetékes miniszter hősi halottá vagy a szolgálat halottjává nyilváníthatja.

(2) A miniszter, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos, valamint a nyugállomány tagját – a szolgálat teljesítése során szerzett érdemeire figyelemmel – a fegyveres szerv, fegyvernem, helyőrség, szervezeti egység halottjává nyilváníthatja.

209. § (1)550 A kegyelet hivatalos kifejezéseként az elhunytat – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – végtisztesség megadásaként katonai tiszteletadással, az intézkedésre jogosult hozzátartozó kérésének megfelelően polgári szertartással vagy vallási közösség által végzett vallásos szertartással kell eltemetni.

(2) Nem illeti meg az (1) bekezdés szerinti katonai tiszteletadással történő eltemetés azt, aki a halálát szándékosan maga okozta, illetve akinek a halála önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotának következménye.

(3) Különös méltánylást érdemlő körülmények figyelembevételével a (2) bekezdésben foglalt esetben is lehetséges a katonai tiszteletadással történő eltemetés.

210. § (1) Ha a hivatásos állomány tagját hősi halottá, a szolgálat, illetve a fegyveres szerv halottjává nyilvánították, temetésének költségeit a fegyveres szerv viseli.

(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó elhunyt esetében a fegyveres szerv 50%-ban viseli a temetés költségeit; míg a 209. § (2) bekezdése alá tartozók esetében méltányosságból hozzájárulhat a temetési költségekhez.

(3)551 A 208–210. §-ban meghatározott rendelkezéseket a szolgálati járandóságban, valamint rokkantsági ellátásban részesülőkre és azok hozzátartozóira is megfelelően alkalmazni kell.

XVIII/A. Fejezet552

A fegyveres szervnél foglalkoztatott munkavállaló553

210/A. §554 (1)555 A fegyveres szervnél foglalkoztatott munkavállalókra az Mt. rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A fegyveres szerv munkaviszonyt büntetlen előéletű, cselekvőképes, a munkakör betöltésére külön jogszabályban megállapított képesítési követelménynek, illetőleg biztonsági feltételeknek megfelelő személlyel létesíthet. A munkavállaló írásbeli titoktartási nyilatkozatot tesz, a munkavégzés a nyilatkozattételt követően kezdhető meg.

(3) A fegyveres szerv működésével összefüggő okból történő felmondás esetén a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletben jogosult, a végkielégítést pedig a felmondási idő utolsó napján kell kifizetni.

(4) A munkavállaló, ha a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyt létesít,

a) ezt a tényt a fegyveres szervnek haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,

b) a felmondási időből hátralévő időre távolléti díjra nem jogosult,

c) végkielégítésre nem jogosult, azonban az új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időtartam számítása során a felmondással megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is figyelembe kell venni.

(5) A munkavállalónak a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi munkabére nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági átlagos havi bruttó munkabér tízszeresét.

MÁSODIK RÉSZ

KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

XIX. Fejezet556

A HIVATÁSOS KATONÁKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

211–245. §

XIX/A. Fejezet557

A RENDŐRSÉG, A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERV, A POLGÁRI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK, A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET, A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL, VALAMINT AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK558

245/A. §559 A rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az Országgyűlési Őrség hivatásos állományára a törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

245/B–245/C. §560

245/D. §561

245/E. §562

245/F. §563

Illetmény

245/G. §564

245/H. §565 (1)566 Az e fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szervek országos szintű szerveinél – a szerv vezetőjét nem számítva – legfeljebb négy, a területi (megyei illetékességű), valamint a helyi szerveknél – a szerv vezetőjét nem számítva – legfeljebb kettő vezetői szint létesíthető.

(2)567 Az országos parancsnok, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, az Országgyűlési Őrség parancsnoka és helyetteseik illetményét a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró határozza meg azzal, hogy az illetmény az illetményalap huszonötszörösét nem haladhatja meg.

(3)568 Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdésben meghatározott szervek területi szerveinek vezetője főosztályvezetői, a szervezeti egységek vezetője főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői, a helyi szervek vezetője főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői, a szervezeti egységek vezetője főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői beosztási illetményre jogosult.

245/I. §569 A rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter irányítása alá tartozó fegyveres szervek, valamint az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja havonta 24 000 Ft kiegészítő juttatásra jogosult.

245/J–245/M. §570

Vegyes rendelkezések

245/N. § (1)571

(2)572 E fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél a Kormány határozza meg a Hszt. 245/H. § (2)–(3) bekezdéseinek megfelelően a vezetői munkakörök besorolását, a betöltésükhöz szükséges képesítési követelményeket, az ott elérhető legmagasabb rendfokozatokat.573

245/O. §574

245/P. § (1) A törvény XIX/A. fejezete rendelkezéseinek hatálybalépésétől számított 120 napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója – 2001. július 1-jei hatállyal – köteles e törvény szabályai szerint a hivatásos állomány tagjait besorolni és illetményét az e törvény 5. számú mellékletével meghatározott 6/B. számú mellékletben szereplő szorzószámok szerint megállapítani. 2001. december 31-ig külön törvény határozza meg az e törvény 3. számú mellékletével megállapított 6/A. számú melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószámok teljes mértékű vagy több szakaszban történő bevezetésének időpontját oly módon, hogy legkésőbb 2003. július 1-jétől a hivatásos állomány tagja az e törvény 3. számú mellékletével megállapított 6/A. számú melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószám alapján számított beosztási illetményre jogosult.

(2) Ha a Hszt. XIX/A. fejezete alá tartozó hivatásos állomány tagja e törvény hatálybalépésekor személyi illetményben részesül, az megszűnik azzal, hogy a már megszerzett illetmény összege nem csökkenthető, s az 2002. január 1-jétől a Központi Statisztikai Hivatal adatainak figyelembevételével évente legfeljebb az előző évi infláció mértékével és a bruttó hazai össztermék együttes százalékos növekedésének felével emelhető.

(3)575

(4)576 E fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél tiszti beosztásba a 37–37/A. §-ban meghatározott feltételeken túl pályakezdőként csak az a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy nevezhető ki, aki angol vagy francia vagy német nyelvből államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezik. Amennyiben a betöltendő szolgálati beosztás ellátásához az előzőekben felsorolt nyelveken kívüli nyelv szükséges, akkor az e nyelvből meglévő államilag elismert nyelvvizsga az angol, francia vagy német nyelvből meglévő nyelvvizsga helyett alkalmazási feltételként elfogadható.

(5) A hivatásos állomány tagja a 245/G. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott ruházati utánpótlási ellátmány teljes összegére első alkalommal 2002. évben jogosult.

(6) Amennyiben e törvény hatálybalépésekor a hivatásos állomány tagja részére biztosított ruházati utánpótlási ellátmány összege az illetményalap 250%-ának megfelelő összeget nem éri el, úgy az illetményrendszer bevezetési ütemezésének (2001. július 1-jétől 70%, a továbbiakban a 245/P. § (1) bekezdésében foglaltak szerint) megfelelő mértékű ruházati utánpótlási ellátmány kiegészítésre jogosult.

245/R. §577 Felhatalmazást kap az illetékes miniszter, hogy a törvény XIX/A. fejezete rendelkezéseinek hatálybalépését követően 6 hónapon belül, a törvény alapján rendeletben szabályozza a fegyveres szerveknél azon idegen nyelvek körét, amelyek után a fegyveres szerv rendelkezésére álló személyi juttatások előirányzatán belül a Hszt. 104. § (5) bekezdése szerinti mértékű nyelvpótlék folyósítható.578

XX. Fejezet

A RENDŐRSÉG, AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG ÉS A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERV HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK579

246. §580 A rendőrség, az Országgyűlési Őrség és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományára e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Közös szabályok

247. § (1)581 A fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél az állományilletékes parancsnok:

a) országos parancsnok,

b) főigazgató,

c) Országgyűlési Őrség parancsnoka,

d) megyei rendőrfőkapitány, budapesti rendőrfőkapitány, a vele azonos jogállású szervek vezetői és a Készenléti Rendőrség parancsnoka,

e) Készenléti Rendőrség parancsnokának helyettesei,

f) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője és a vele azonos jogállású szervek vezetői,

g) rendőrkapitány,

h) határrendészeti kirendeltségvezető.

(2)582 Az állományilletékes parancsnokok munkáltatói jogkörét e törvény keretei között a miniszter állapítja meg.

248. §583

248/A. §584

249. §585 A magasabb beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzésére a pályázatot a felsőoktatási intézmény a miniszter jóváhagyásával írja ki.

250. § (1)586

(2) A tanfolyamrendszerű továbbképzésen kívül évente 3 hónapot meghaladó időtartamra vezényelni a hivatásos állomány tagját csak beleegyezésével lehet.

251. § (1)587 A miniszter határozza meg e fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél rendszeresített beosztásokat, a betöltésükhöz szükséges további követelményeket (iskolai végzettség, szakképesítés, sorkatonai szolgálat letöltése), a beosztásokban elérhető legmagasabb rendfokozatokat, valamint a beosztásokhoz tartozó fizetési fokozatokat.588

(2)589 A középfokú rendvédelmi oktatási intézményekben tanulmányokat folytató személyeket – a miniszter által meghatározott rendben – az első oktatási év eredményes befejezését követően – legalább 6, de legfeljebb 12 havi próbaidő kikötésével – hivatásos állományba lehet venni.

252. §590

253. §591 (1) A 90. § (3) bekezdésben meghatározott vezetői pótszabadság helyett az alábbi vezetőket a következő mértékű vezetői pótszabadság illeti meg:

a) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgató-helyettese esetében 14 munkanap,

b) a terrorizmust elhárító szerv főigazgató-helyettese esetében 14 munkanap,

c) az Országgyűlési Őrség parancsnokhelyettese esetében 14 munkanap;

d) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója esetében 15 munkanap,

e) a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója esetében 15 munkanap,

f) az Országgyűlési Őrség parancsnoka esetében 15 munkanap.

(2) A 92. § (2) bekezdése szerinti tartós igénybevétel esetén a rendkívüli pihenőnapokat az országos parancsnok engedélyezi.

254. § (1)592 A hivatásos állomány felsőfokú és középfokú végzettségű tagját az állományilletékes parancsnok 10 év elteltével a 82. § (4) bekezdése szerinti, tárgyévi minősítés alapján kinevezheti a következő beosztási kategória első fizetési fokozatába. Ha az érintett a következő beosztási kategóriához előírt szakirányú végzettséget megszerezte, kinevezésére 10 év letelte előtt is sor kerülhet.

(2)593 A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni.

A pótlékok mértéke:

 

a) egy hónapra számítva:

 

1. különleges bevetési pótlék

100–150%

2. lovasjárőri pótlék

25%

3. kutyavezetői pótlék

20%

4. gépjárművezetői pótlék

13%

5. különleges gépjárművezetői pótlék

25%

6. díszelgési pótlék

25%

7. hajóvezetői pótlék

20%

8. nyomozói pótlék

65%

9. zenekari pótlék

10%

10. nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, illetőleg mérgezésnek, valamint biológiai anyag

 

feldolgozása közben fertőzés veszélyének kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótléka

45%

11. veszélyes katasztrófavédelmi beosztás pótléka

45%

12. veszélyes tűzoltói beosztás pótléka

45–50%

13. a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó

 

szerv állománya belső ellenőrzési pótléka

100–250%

14. a terrorizmust elhárító szerv állományának pótléka

150–450%

15. közterületi /határrendészeti/ pótlék

45%

b) teljesített óránként:

 

1. helikopter-vezetői pótlék

10%

2. éjszakai pótlék

0,5%

3. délutáni pótlék

0,25%

4. készenléti pótlék

0,25%

5. tűzszerészpótlék

15%

6. búvárpótlék

5%

7. akció szolgálati pótlék

0,5%

c) szolgálatonként:

 

1. ügyeleti pótlék

3,8–7,4%

2. egyéb veszélyességi pótlék

2,1%

16. az Országgyűlési Őrség állományának a pótléka

150–450%

(3) A (2) bekezdés szerinti pótlék a hivatásos állomány tagjának a pótlékkal elismert tevékenység tényleges kifejtésének, illetve beosztás betöltésének idejére jár.

(4)594 Aki havi rendszerességgel veszélyes tűzoltói beosztás pótlékában részesül, az – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – egyéb veszélyességi pótlékra nem jogosult.

254/A. §595 (1)596

(2) Az illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül jogosult a Hszt. 7. számú mellékletében foglalt adatkörökből – kivéve az V. és XIII. pontokat – a hivatásos állomány illetményének számfejtése, illetve annak ellenőrzése céljából a szükséges adatokat felhasználni.

255. §597

256. §598

256/A. §599

256/B–256/D. §600

257. §601

A rendőrség hivatásos állományára
vonatkozó szabályok

258. §602 A megyei és a budapesti rendőrfőkapitány, valamint a rendőrkapitány és a határrendészeti kirendeltség vezetője 5 évre nevezhető ki vezetői beosztásába. A kinevezés azonos szolgálati helyen egy alkalommal, 5 évvel hosszabbítható meg.

258/A. §603

258/B. §604

258/C. §605

259. §606 (1) A szolgálati viszonyt létesítő személyt, aki még nem rendelkezik rendőri vagy határrendészeti szakképzettséggel – a feltételek biztosítása mellett – megfelelő határidő kitűzésével kötelezni kell a rendőri vagy határrendészeti szakképzettség megszerzésére. Ha ennek az előírt határidőben nem tesz eleget, a szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdésének b) pontja alapján megszűnik.

(2) A rendőri vagy határrendészeti szakképzettséggel nem rendelkező rendőr önálló intézkedésre nem jogosult, szolgálatba történő beosztására rendőri vagy határrendészeti szakképzettséggel rendelkező rendőrnek alárendelten vagy kötelékben alkalmazva kerülhet sor.

260. §607 (1) A rendőrség hivatásos állományú tagja más helységbe vezénylésére a 49. § (2) bekezdésében foglaltakat az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A más helységbe való vezénylések együttes időtartama 3 évenként a 8 hónapot nem haladhatja meg. A vezénylés időtartamának befejezésétől számított 3 hónapon belül újabb vezénylésre nem kerülhet sor, ha a vezénylés időtartama a 30 napot meghaladta. Méltánylást érdemlő személyi vagy családi érdekből kérelemre e korlátoktól kivételesen el lehet tekinteni.

(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a hivatásos állomány tagja a más helységbe vezényléssel az eredeti szolgálatteljesítési hely, illetve lakóhely 50 km-es körzetében teljesít szolgálatot és a vezényléshez hozzájárult. A vezényléssel kapcsolatos költségeket a hivatásos állomány tagja részére ebben az esetben is meg kell téríteni.

261. § (1) A bűnözés elleni eredményes fellépés céljából a rendőr, hivatásos szolgálati viszonyának fenntartása mellett – szolgálati feladatként, a rendőrséghez tartozás leplezésével – más foglalkoztatási jogviszony létesítésével, vagy egyéb jövedelemszerző tevékenység folytatásával bízható meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladat ellátása alatt a rendőr társadalombiztosítási ellátására, járandóságaira a hivatásos állományra vonatkozó szabályok szerint jogosult.

262. §608 A foglalkoztatásra vonatkozó speciális szabályokat – a hatályos jogszabályok keretei között – a miniszter állapítja meg, továbbá – a költségvetési és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítése és a járandóságok tekintetében – az érintett szervezetekkel kötött megállapodás tartalmazza.

263. § A 85. § alapján elrendelt szolgálatteljesítési időbeosztást – a 87. § (1) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve – az illetékes szolgálati elöljáró köteles azt megelőzően legalább 1 héttel közölni a rendőrrel.

264. § A rendőrség 86. § (6) bekezdése szerinti ünnepnapja április 24-e, Szent György napja.

264/A. §609 A rendőrség külföldi szolgálati helyen szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagját naponta a belföldi napidíj 50%-ának megfelelő mértékű külföldi szolgálati helyi pótlék illeti meg.

264/B. §610 A hivatásos állománynak az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakértői és bűnügyi technikai feladatokat ellátó szervénél szolgálatot teljesítő tagja vonatkozásában szolgálati elöljárónak, állományilletékes parancsnoknak vagy munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak a vezető beosztású, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szabályai szerint foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott is minősülhet.

Különleges foglalkoztatási állomány611

264/C. §612 (1) Ha az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt a szolgálati járandóságra jogosult

a)613 vállalja, hogy hivatásos szolgálati viszony keretében a különleges foglakoztatási állományban (a továbbiakban: szenior állomány) teljesít szolgálatot, és

b)614 megfelel a miniszter által meghatározott alkalmassági követelményeknek

c)615

(2) A szenior állományba tartozó szolgálati beosztást nem lát el.

(3) A szenior állományban történő foglalkoztatásra a rendőrség és a szolgálati járandóságra jogosult határozott idejű szerződést köt, amely alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig foglalkoztatható.

(4) A szenior állományban foglalkoztatottnak a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye nem lehet alacsonyabb a részére a szenior állományba vétel előtt folyósított szolgálati járandóságnak – a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (2)–(5) bekezdése szerinti csökkentés nélkül számított – összegénél, és el kell, hogy érje a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének 150 százalékát. Az illetményemelés mértéke megegyezik az öregségi nyugdíjemelés mértékével.

(5) Szenior állományba vételkor a szolgálati időt a szolgálati nyugállományba helyezéskor elismert hivatásos szolgálati idő alapján kell megállapítani.

264/D. §616 (1) A szenior állomány tagja – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – fegyver nélküli szolgálatot lát el.

(2) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálatteljesítési ideje heti 35 óra, részére túlszolgálat nem rendelhető el, a szolgálatot 06.00 és 22.00 óra között kell teljesíteni.

(3) A szenior állomány tagját a szolgálati feladataira figyelemmel megállapított felszereléssel kell ellátni.

(4) Kihirdetett veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején a szenior állományban foglalkoztatottra a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.

264/E. §617 A szenior állományban foglalkoztatott a hivatásos szolgálati viszony létesítését követően, a tényleges szolgálat megkezdése előtt, a szolgálati feladatok jellegének megfelelő képzésben részesül.

264/F. §618 (1) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálati viszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt is megszűnik

a) a szenior állomány tagjának kérelmére, vagy

b) ha a szenior állomány tagja nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének vagy a szenior állomány tagjára vonatkozó egészségi, fizikai és pszichikai követelményeknek.

(2) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálati viszonyának megszüntetésére irányuló kérelemben meg kell jelölni a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját. A kérelmet a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját megelőzően legalább 60 nappal be kell nyújtani.

(3) Ha a szenior állomány tagjának szolgálati viszonya kérelemre szűnik meg, a szenior állományba egy alkalommal visszavehető.

(4) Megüresedett szolgálati beosztás betöltésénél a szenior állomány tagját – ha megfelel a 64. §-ban meghatározott feltételeknek – előnyben kell részesíteni.

264/G. §619 (1) A szenior állomány tagja – beleegyezése nélkül – szolgálatát közfoglalkoztatás szervezésére, irányítására és végrehajtására irányuló feladatok ellátására létrehozott közigazgatási szervnél is teljesítheti. A vezénylés esetén a lakóhely és a vezénylés szerinti szolgálatteljesítési hely között a tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás időtartama a két órát – ha a vezénylést megelőzően a lakóhely és a szolgálatteljesítési hely közötti oda- és visszautazás két óránál hosszabb időt vett igénybe, akkor ezt az időtartamot – nem haladhatja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervnél történő szolgálat határozott ideig, de legfeljebb két évig tart, amely időtartam a szenior állomány tagjának beleegyezésével határozatlan időre meghosszabbítható.

(3)620 Az (1) és (2) bekezdés szerinti vezénylésre a 49/B. § rendelkezései azzal az eltéréssel alkalmazhatók, hogy a szenior állomány vezényelt tagjának illetményére, munkaidejére, foglalkoztatási feltételeire a 264/C–264/F. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

264/H. §621

264/I. §622

264/J. §623

264/K. §624

264/L. §625

A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományára vonatkozó szabályok626

265. § (1)627 A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományú tagjai szolgálatot teljesíthetnek a 42. § (2) bekezdésén kívül a megyei (fővárosi) és települési önkormányzatoknál, valamint a védelmi bizottságoknál.

(2)–(3)628

266. §629

267. §630

268. §631

269. §632

270. §633

271. § (1)634 A hivatásos állomány tagjának állományilletékes parancsnoki beosztásba történő kinevezéséhez 5 év, az alapfeladatot ellátó vezetői beosztásba történő kinevezéséhez 3 év tűzoltó-szakmai gyakorlat szükséges. Nem minősül tűzoltó szakmai gyakorlatnak a 3. § (3) bekezdésében felsorolt munkaköri feladatok végzése.

(2)–(3)635

(4)636 A készenléti jellegű beosztásokban szolgálatot teljesítők esetében, amennyiben a szolgálatteljesítési idő – a heti 48 óra figyelembevételével – eléri a hathavi keretre megállapított szolgálatteljesítési időt, a 87. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően túlszolgálat csak rendkívüli eset (baleset, elemi csapás, vagy súlyos kár) megelőzése, elhárítása, illetve következményeinek felszámolása, valamint arra való felkészülés céljából rendelhető el.

272. § (1) A tűzoltóság szakképzettséggel nem rendelkező hivatásos állományú tagja nem láthat el önállóan olyan szolgálatot, amelyhez tűzoltói szakképzettség szükséges.

(2)–(4)637

(5)638

273. §639

274. § (1)–(4)640

(5)641

(6)642

(7)643

(8)644

(9)645

275. §646

276. § (1)–(3)647

(4) A tűzoltóság napja május 4-e, Szent Flórián napja.

276/A. §648 A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 93/104/EK tanácsi irányelvben, valamint a munkaidő szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88. EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (a továbbiakban: Irányelv) foglaltaknak megfelelően a 2004. május 1-jét követően részben vagy egészben készenléti jellegű beosztásban foglalkoztatott tűzoltók a 84. § (2) bekezdésében meghatározott időn túl teljesített szolgálatáért a távolléti díjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a szolgálatteljesítési időt az Irányelv 16. cikke b) pontjának második bekezdése szerint kell megállapítani.

276/B. §649 (1) A tűzoltó szolgálati helye illetékességi és működési területén tűzvédelmi szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységet csak az igazságszolgáltatási szervek felkérésére végezhet.

(2) A tűzoltó szolgálati helye illetékességi és működési területén kívüli, tűzvédelmi szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységét a szakmai felügyeletet ellátó szerv engedélyezi.

Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományára vonatkozó szabályok650

276/C. §651 A 92. § (2) bekezdése szerinti tartós igénybevétel esetén a rendkívüli pihenőnapokat az Országgyűlési Őrség parancsnoka engedélyezi.

276/D. §652 (1) A szolgálati viszonyt létesítő személyt, aki még nem rendelkezik az Országgyűlési Őrségnél előírt szakképzettséggel – a feltételek biztosítása mellett – megfelelő határidő kitűzésével kötelezni kell a szakképzettség megszerzésére. Ha ennek az előírt határidőben nem tesz eleget, a szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés b) pontja alapján megszűnik.

(2) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának szakképzettséggel nem rendelkező tagja önálló intézkedésre nem jogosult, szolgálatba történő beosztására az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú, szakképzettséggel rendelkező tagjának alárendelten vagy kötelékben alkalmazva kerülhet sor.

276/E. §653 A 85. § alapján elrendelt szolgálatteljesítési időbeosztást – a 87. § (1) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve – az illetékes szolgálati elöljáró köteles azt megelőzően legalább egy héttel közölni az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjával.

276/F. §654 Az Országgyűlési Őrség 86. § (6) bekezdése szerinti ünnepnapja április 24-e, Szent György napja.

276/G. §655 Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományával kapcsolatos humánigazgatási feladatok ellátásában az Országgyűlés Hivatala is részt vesz.

276/H. §656 Az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya vonatkozásában az Országgyűlési Őrség parancsnoka gyakorolja az alábbi, e törvényben a miniszter számára biztosított munkáltatói jogokat:

a) első tiszti kinevezés,

b) ezredesi előléptetés,

c) főtiszt, tiszt soron kívüli előléptetése,

d) ezredesi beosztásokba történő kinevezés, felmentés, megbízás,

e) rendfokozatot vagy szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítés kiszabása főtiszt, tiszt esetében,

f) főtiszt, tiszt hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira történő vezénylése.

276/I. §657 (1) Az Országgyűlési Őrség a 199. § (1) bekezdésében meghatározottaktól eltérően központi személyügyi nyilvántartást nem vezet.

(2) A 66/A–66/D. §-ban az országos parancsnokság részére meghatározott feladatokat és hatásköröket az Országgyűlési Őrség személyügyi szerve teljesíti és gyakorolja.

276/J. §658 A 47/B. § alkalmazása helyett az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, kivéve, ha a külön törvény szerint arra feljogosított személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartását jóváhagyta.

XXI. Fejezet

A POLGÁRI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

277. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjaira e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A szolgálati jogviszony jellege

278. §659 A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső beosztást betöltő személynek minősül; a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben foglalt különös követelmények a szolgálati viszony jellegét meghatározó sajátos szolgálati követelménynek minősülnek.

Az alapvető állampolgári jogok érvényesülése

279. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a gyülekezési törvény hatálya alá eső rendezvényen történő megjelenési szándékát köteles a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak bejelenteni, aki összeférhetetlenség esetén (politikai tevékenység tilalma) a részvételt megtilthatja.

280. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja külföldre utazásának tervezett napját, útvonalát, célját, hazatérésének várható időpontját az állományilletékes parancsnoknak köteles bejelenteni. Az állományilletékes parancsnok a külföldre utazást szolgálati és biztonsági érdekből megtilthatja, illetőleg korlátozhatja.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja – az elöljáró parancsnok által elrendelt időszakban – köteles bejelenteni a szolgálaton kívüli tartózkodási helyét.

Az érdekképviseleti szervek és érdekvédelem

281. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai szolgálati és szociális életkörülményeikkel kapcsolatos érdekeik védelmére szolgálatonként érdekképviseleti szerveket hozhatnak létre, ha a hivatásos állomány egyharmada alapító tagként az érdekképviseleti szerv megalakítását kimondja. Az egyes érdekképviseleti szervek nemzetközi érdekképviseleti szövetséghez nem csatlakozhatnak.

(2)–(5)660

282. § (1) Az érdekképviseleti szerv a hivatásos állomány tagját a nemzetbiztonsági szolgálattal szemben bíróság vagy más hatóság előtt nem jogosult képviselni.

(2) Az érdekképviseleti szerv tevékenysége nem irányulhat a nemzetbiztonsági szolgálat rendeltetésszerű tevékenysége, valamint az elöljárói jogkör gyakorlása ellen.

A szolgálati viszony alanyai

283. § (1) E törvény alkalmazása során a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró alatt a főigazgatókat kell érteni.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében az illetékes főigazgató a 2. számú mellékletben meghatározottakon túl a következő munkáltatói jogköröket is gyakorolja:

a) főtiszt, tiszt szolgálati viszonyának megszüntetése;

b) beosztásba kinevezés, vezénylés, áthelyezés, beosztás ellátásával való megbízás, szünetelés (a miniszter jóváhagyásával) az ezredesi rendfokozattal rendszeresített beosztások esetében;

c) tartós külszolgálatra vezénylés (a miniszter jóváhagyásával);

d) külföldi tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira főtiszt, tiszt beiskolázása;

e) főtiszt, tiszt más szervhez vezénylése, más fegyveres szervhez történő áthelyezése;

f) személyi illetmény megállapítása főtiszt, tiszt számára;

g) az alá- és fölérendeltségi viszonyból eredő összeférhetetlenség feloldása;

h) tanácsosi és főtanácsosi cím adományozása.

A szolgálati viszony létesítésének feltételei

284. § (1)661 A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál hivatásos szolgálati viszony azzal létesíthető, aki – a 37. és 37/A. §-ban meghatározott általános feltételeken túl – rendezett családi, illetve magánéletet él, és titoktartási kötelezettséget vállal.

(2)662 A miniszter további alkalmassági követelményeket határozhat meg.

(3) Ahol e törvény katonai és rendvédelmi oktatási intézményeket említ, a nemzetbiztonsági szolgálatok esetében – a 38. § (2) bekezdése kivételével – a szolgálatok oktatási intézményeit is érteni kell.

(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok próbaidőre felvett hivatásos állományú tagja a próbaidő alatt is részesíthető lakhatási támogatásban.

Állományba tartozás és szolgálatteljesítés

285. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja – a 42. §-ban meghatározottakon túl – a külön törvényben meghatározott intézményeknél és szervezeteknél is teljesíthet szolgálatot.

(2)–(3)663

286. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja központi állományban van, ha szolgálatteljesítése alapvetően a munkáltató polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál történik.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja kihelyezett állományban van, ha nemzetbiztonsági feladatait külső munkaviszonyt létesítve – azt felhasználva – látja el.

(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a 44. §-ban meghatározott eseteken kívül akkor is rendelkezési állományban van, ha külső szervvel létesített munkaviszonya során nemzetbiztonsági feladatokat átmenetileg nem lát el, de szolgálati viszonyának fenntartása továbbra is indokolt. Ebben az esetben a rendelkezési állományban lévők a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok béralapja terhére illetményben és egyéb bérjellegű kifizetésekben nem részesülhetnek, szolgálati viszonyuk azonban folyamatos.

Vezénylés

287. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját külföldi szolgálatra – a miniszter jóváhagyásával – a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárója vezényli.

Felmentés664

287/A. §665 A 47/B. § alkalmazása helyett a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, kivéve, ha a külön törvény szerint arra feljogosított személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartását jóváhagyta.

A szolgálati viszony tartalma

288. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében az elöljáró parancsa teljesítésének módjára a külön törvényben meghatározott eltérő rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A titoktartási kötelezettség alól a miniszter, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró adhat felmentést; e jogkör nem ruházható át.

A minősítés

289. § (1)666 A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának minősítésére észrevételeket az érdekképviseleti szerv nem tehet.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja minősítését bíróság előtt nem támadhatja meg.

Vezetői pótszabadság

290. §667 A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok igazgatóit 14 munkanap vezetői pótszabadság illeti meg.

Az illetmény

291. §668 A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a besorolási osztályokhoz és beosztási kategóriákhoz kötődő egyes rendszeresített beosztásokat és a beosztásokban elérhető rendfokozatokat a miniszter határozza meg. A miniszter a hivatásos szolgálati beosztásokat a 3. § (3) bekezdésétől eltérően is megállapíthatja.

Pótlékok

292. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának a külön törvényben meghatározottak szerint nemzetbiztonsági pótlék adható.

293. § (1)669 A 292. §-ban meghatározott pótlékon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában meghatározva pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni.

A pótlék mértéke:

Egy hónapra számítva:

– személyi pótlék 50–100%

– tanácsosi pótlék 50%

– főtanácsosi pótlék 100%

– gépjárművezetői pótlék 13%

670

671 közterületi pótlék 45%

Teljesített óránként:

– délutáni pótlék 0,25%

– éjszakai pótlék 0,5%

– készenléti pótlék 0,25%

– akciószolgálati pótlék 0,5%

Szolgálatonként:

– ügyeleti díj 3,5–7,4%

– egyéb veszélyességi pótlék 2,1%

(2) Az (1) bekezdés szerinti pótlék a hivatásos állomány tagjának a pótlékkal elismert tevékenység tényleges kifejtésének, illetve a beosztás tényleges betöltésének idejére jár.

(3)672 A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok 86. § (6) bekezdése szerinti ünnepnapja március 1-je, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok megalakulásának napja.

294. §673

295. §674

296. §675

Szolgálati panasz és fellebbezés

297. § (1) Szolgálati panasz benyújtása esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja képviseletében ügyvéd nem járhat el.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által benyújtott panaszt a sérelmezett döntést hozó, intézkedést tevő vagy mulasztást elkövető személy szolgálati elöljárója bírálja el.

(3) A hivatásos állomány tagja panaszával közvetlenül nem fordulhat az illetékes ügyészséghez.

(4) A (2) bekezdés szerinti eljárásban hozott sérelmezett döntés ellen a hivatásos állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz panasszal fordulhat; ha a sérelmezett döntést a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró hozta, az (5) bekezdés szerint kell eljárni.

(5) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró által hozott elsőfokú határozat, illetve nem felülvizsgálati jogkörben hozott döntés, intézkedés vagy mulasztás ellen a hivatásos állomány tagja a miniszterhez panasszal, illetve fellebbezéssel fordulhat.

Bírói út

298. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén akkor fordulhat a bírósághoz, ha a szolgálati viszonyára vonatkozó – az elöljáró mérlegelési jogkörébe nem tartozó – döntést vagy intézkedést, illetve ezek elmulasztását sérelmesnek tartja, és a fegyveres szerven belüli – illetve a 297. § (5) bekezdése szerinti – jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette.

Személyügyi nyilvántartás

299. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok központi személyügyi nyilvántartásaikat szolgálatonként vezetik. A szolgálatok személyügyi alapnyilvántartást nem vezetnek.

(2) A személyügyi központi nyilvántartásba a 202. § a), b) és e) pontjaiban meghatározottakon túl betekinteni, illetve onnan adatot átvenni a miniszter, a kabinetfőnök, valamint a miniszter által meghatározott, a miniszteri irányítási feladatok ellátását segítő szervezetben és az illetékes munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró által meghatározott, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál dolgozó személyek jogosultak.

300. §676 (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a – 342. § (1)–(2) bekezdéseiben meghatározottaktól eltérően – a miniszter utasításban állapítja meg:

a) személyügyi igazgatás rendjét, az előmenetel, a teljesítményértékelés, a minősítés és a szolgálati jellemzés készítésének szabályait, valamint a munkáltatói intézkedések kiadásának rendjét;

b) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel kapcsolatos eljárást;

c) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben az idegen nyelv használata szükséges, illetőleg ahol idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó feladat, továbbá a ritka és a kettőnél több nyelv használatáért adható kiegészítő nyelvpótlék mértékét, valamint ahol – a 104. § (5) bekezdésében meghatározott nyelveken túl – más nyelv után is az ott meghatározott mértékű nyelvpótlék adható;

d)677

e)678 a fegyelmi eljárás rendjét, illetve a fegyelmi jogkört gyakorló elöljárók körét.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a 342. § (2) bekezdésében, valamint a

72/A. §-ban meghatározottaktól eltérően a főigazgató utasításban állapítja meg:

a) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek betöltéséhez a 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségen (szakképesítésen) túl magasabb iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése, illetve szaktanfolyam elvégzése szükséges;

b) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek pályázat útján tölthetők be, a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét;

c) a fegyveres szerv és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárások részletes szabályait, megállapításának módját, mérséklésének és mellőzésének részletes szabályait;

d) a részben vagy egészben készenléti jellegű beosztások, valamint az ügyeleti és készenléti szolgálatok körét, valamint a készenlét elrendelésének rendjét;

e) a szolgálatteljesítési idő és a túlszolgálat szolgálatszervezéssel összefüggő szabályait, a túlszolgálat elrendelésének és a pihenőidő kiadásának rendjét, a nyilvántartás szabályait;

f) a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjait érintő szakmai képzési, át- és továbbképzési és vezetőképzési rendszerét.

(3)679 A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a miniszter a kihelyezett állományra vonatkozó különös szabályokat utasításban állapítja meg.

(4)680

XXII. Fejezet

A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

301. §681 A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományára e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

302. §682 (1)–(2)683

(3)–(5)684

Állományba tartozás és szolgálatteljesítés

303. §685 A 42. § (2) bekezdés f) pontja alapján a hivatásos állomány tagja a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetnél is teljesíthet szolgálatot. A hivatásos állomány 42. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja, valamint f) pontja alapján a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezethez vezényelt tagja foglalkoztatásával kapcsolatos költségek a vezénylő szervet terhelik.

Iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények

304. § A miniszter határozza meg a büntetés-végrehajtási szervezetnél rendszeresített szolgálati beosztásokat, a betöltésükhöz szükséges – a 72. §-ban meghatározottakon túli – iskolai végzettségi (szakképesítési) követelményeket, a beosztásokban elérhető legmagasabb rendfokozatokat, valamint a beosztásokhoz tartozó illetménykategóriákat.

A szabadság

305. § (1)686

(2) A 90. § (2) bekezdése, valamint a 92. § (1)–(2) bekezdése szerinti pótszabadságon túl évente 5 munkanap pótszabadságra jogosult a hivatásos állomány tagja, ha szolgálati feladatait a különleges biztonsági körletben látja el.

(3) A büntetés-végrehajtási szervezet napja szeptember 8., Adorján napja.

Illetménypótlék

306. § (1)687 A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni. A pótlékok mértéke:

– gépjárművezetői havonta 13%

– lovasjárőri havonta 25%

– kutyavezetői havonta 15–20%

688 őrzési pótlék havonta 45%

689

– különleges gépjárművezetői szolgálat naponként 10%

– készenléti teljesített óránként 0,25%

– éjszakai teljesített óránként 0,5%

– délutáni teljesített óránként 0,25%

– fokozottan veszélyes munkakör ellátásáért teljesített óránként 0,5%.

690 őrzési pótlék havonta 5%

(2)691 Az egészségügyi tevékenységet végzők ügyeleti feladatellátásának, egészségügyi ügyeletének, készenlétének díjazására az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 13/B. §-ában foglalt rendelkezés irányadó.

306/A. §692

Megtérítési kötelezettség693

306/B. §694 A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjának a 62. §-ban foglaltakon kívül meg kell térítenie a megkezdett alapfokú és középfokú szaktanfolyamoknak a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka által megállapított költségeit, valamint az általa megkezdett olyan tanfolyamok tandíját is, amelyet helyette a büntetés-végrehajtás fizetett ki, ha a szolgálati viszonya a próbaidő alatt szűnt meg.

XXIII. Fejezet695

307. §

Értelmező rendelkezések

308. §696 (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke gyakorolja az e törvényben az országos parancsnok részére biztosított jogköröket.

(2) A 2. § alkalmazásában:

a) munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény alapján munkáltatói jogkört gyakorló vezető,

b) állományilletékes parancsnok: az elnök, az elnökhelyettes, az informatikai feladatokat ellátó intézetek, a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet, a bűnügyi főigazgatóság, a középfokú vámszervek főigazgatója, és a regionális bűnügyi igazgatóság, valamint az alsó fokú vámszervek igazgatója,

c) országos parancsnokság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala.

A szolgálati viszony létesítésének feltételei

309. § (1)697 A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – legalább középiskolai végzettségű személy vehető fel.

(2)698 Középiskolai végzettség nélkül is felvehető a jelentkező a Nemzeti Adó- és Vámhivatal őrszolgálatának állományába.

A hivatásos állomány utánpótlása

310. § (1)699 A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a hivatásos állomány utánpótlása – a (2) bekezdés kivételével – a 37. § (1) bekezdésében, valamint a 37/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közvetlenül hivatásos állományba vétellel történik. Az így felvettek szakmai képzésére a hivatásos állományba vételt követően kerül sor.

(2) A 38. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően történik a hivatásos állomány utánpótlása a Rendőrtiszti Főiskolát végzettek esetén.

311. § (1) A 310. § (1) bekezdés alapján hivatásos állományba vett személy részére az alapfokú szaktanfolyam, tiszti rendfokozattal felvettek esetében a középfokú szaktanfolyam elvégzése kötelező.

(2) Speciális szakterületen foglalkoztatottak felvételéhez a munkakörnek megfelelő végzettség írható elő.

312. §700 A 39. § (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából kiváló eredménnyel végzett pályakezdő a hivatásos állomány Rendőrtiszti Főiskola vám- és jövedékigazgatási vagy pénzügynyomozói szakirányon végzett tagja lehet.

313. §701 A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál pályázat kiírására az országos parancsnok jogosult.

Vezénylés

314. § (1)702 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja más helységbe 3 évenként összesen 12 hónapra vezényelhető. A 6 hónapot meghaladó időtartamú folyamatos vezényléshez a hivatásos állomány tagjának beleegyezése szükséges.

(2) Ha a hivatásos állomány tagjának a 6 hónapon túli folyamatos vezényléséhez a beleegyező nyilatkozata hiányzik, akkor a vezénylését meg kell szüntetni. Ezt követően egy éven belül más szolgálati helyre nem vezényelhető.

(3)703 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete tanfolyami képzésére, továbbképzésére, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bármely szervezeti egységénél megtartott oktatásra, tanfolyamra, képzésre történő vezénylés esetén a 49. § (3) bekezdése irányadó.

(4)704 A hivatásos állomány tagja nem jogosult a Hszt. 113. § (1) bekezdés a) pontja alapján költségtérítésre, ha olyan szervezeti egységhez kerül vezénylésre, melynek székhelye megegyezik az eredeti szervezeti egységének székhelyével.

Megtérítési kötelezettség

315. §705 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának a 62. §-ban foglaltakon kívül meg kell térítenie a megkezdett alapfokú és középfokú szaktanfolyamoknak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke által megállapított költségeit, valamint az általa megkezdett olyan tanfolyamok tandíját is, amelyet helyette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fizetett ki, ha szolgálati viszonya 10 éven belül a 62. § (1) bekezdésében meghatározott ok miatt szűnt meg. 5 évet meghaladó hivatásos szolgálat esetén a fenti költségeknek a le nem töltött évekre eső hányadát kell megfizetni.

Összeférhetetlenség

316. §706 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja nem végezhet olyan gazdasági tevékenységet, amely a Nemzeti Adó- és Vámhivatal alaptevékenységéhez kapcsolódik.

Alkalmasság

317. §707 A hivatásos állomány egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmasságát a Kormány által rendeletben kijelölt szerv vizsgálja és minősíti.

Beosztáshoz rendszeresített rendfokozatok

318. §708

Előléptetés

319. §709 A hivatásos állomány alapfokú, illetve a középfokú szaktanfolyamot kiváló eredménnyel elvégzett tagja – állománycsoportján belül – eggyel magasabb rendfokozatba előléptethető.

Szolgálatteljesítési idő

320. § (1)710 A 84. § (4) bekezdésének alkalmazásában folyamatos szolgálatnak minősül az alsó fokú szerveknél, valamint az állandó ügyeletet, őrfeladatot, járőrszolgálati tevékenységet ellátó szerveknél a váltószolgálat. A szolgálatteljesítési időt e szerveknél negyedéves keretekben kell meghatározni.

(2)711

(3)712 A 86. § (6) bekezdésének alkalmazásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tekintetében munkaszüneti napnak minősül január 26-a, a nemzetközi vámnap.

(4)713 A túlszolgálat elrendelésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a szolgálati elöljáró jogosult.

(5)714 Hszt. 88. § (2) bekezdésének második mondatában meghatározott engedély abban az esetben adható meg, ha a túlszolgálat pénzbeni megváltásához szükséges pénzügyi fedezet előzetesen biztosított.

Szabadság

321. § (1) A hivatásos állomány tagja részére járó szabadságot a szolgálati elöljáró engedélyezi.

(2)715

Illetménykiegészítés716

321/A. §717

Illetménypótlék

322. § (1)718 A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját a kormánytisztviselőkre irányadó illetményalap százalékában pótlékok illetik meg.


A pótlékok mértéke:

– készenléti pótlék esetén

teljesített óránként

0,25%

– éjszakai pótlék esetén

óránként

0,5%

– veszélyességi pótlék esetén

havonta

45%

– gépjárművezetői pótlék

havonta

13%

(2)719 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal külföldi szolgálati helyen szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagját naponta a belföldi napidíj 50%-ának megfelelő külföldi szolgálati helyi pótlék illeti meg.

323. §720

Besorolás

324. § (1)721

(2)722

(3)723

(4)724

Vegyes szabályok

325. § (1) A hivatásos állomány tagja kártérítési felelősségének megállapítására, illetőleg a kártérítés összegének mérséklésére 500 000 Ft értékhatárig az állományilletékes parancsnok, ezt meghaladó kár esetén pedig az országos parancsnok jogosult.

(2)725

(3)726 A hivatásos állomány tagjaira megfelelően alkalmazni kell a 261–262. §-ok rendelkezéseit.

HARMADIK RÉSZ

VEGYES, ÁTMENETI
ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XXIV. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

A szolgálati idő számítása

326. § (1)727 A felmentési idő, a végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom és a leszerelési segély szempontjából e törvény hatálybalépése előtt a fegyveres szervek állományában hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött és a beszámított szolgálati időt szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni.

(2)728

(3)729 A tényleges hivatásos szolgálati viszonyban töltött idő a hivatásos állományba vétel napjától a szolgálati viszony megszűnésének napjáig tart. A tényleges hivatásos szolgálati időbe a 2012. január 1-je előtt hatályos szabályok alapján számított kedvezményes szolgálati időt is be kell számítani.

(4) E törvény hatálybalépését követően a továbbszolgálói szolgálati viszonyban eltöltött időt szerződéses szolgálati viszonyban töltött szolgálati időnek kell tekinteni. Ha a szerződéses állomány tagja hivatásos szolgálati viszonyt létesít, az addig szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött ideje hivatásos szolgálati viszonyban töltött időnek számít.

326/A. §730

327. §731 Akinek a szolgálati viszonyát megszüntették, annak az e törvény szerint számított hivatásos szolgálati idejét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – munkaviszony, kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati viszony létesítése esetén a létesítendővel azonos jellegű jogviszonyban eltöltött időnek kell elismerni.

328. § (1)732

(2)733

(3)734

(4)735 A más közszolgálati (közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati, bírói, ügyészi) jogviszonyból áthelyezettek, illetve közvetlenül kinevezettek esetében a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalomra jogosultság, valamint a felmentési idő számítása szempontjából az ott eltöltött szolgálati időt is figyelembe kell venni.

329. §736

330. § (1) A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni a szolgálati beosztásból való felfüggesztés, az előzetes letartóztatás, valamint a katonai fogdában végrehajtott szabadságvesztés időtartamát.

(2) Az (1) bekezdés – a katonai fogdát kivéve – nem alkalmazható, ha az érintett személyt az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették.

Az öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, valamint szolgálati járandóság szüneteltetése737

331. §738 Az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy hivatásos állományba való visszavételéről, valamint a szolgálati járandóságban részesülő személy szenior állományba vételéről az állományilletékes parancsnok – az öregségi nyugdíjnak, korhatár előtti ellátásnak, illetve szolgálati járandóságnak a Tny. tv. 83/C. § (1) bekezdése, illetve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. § (1) bekezdése szerint történő szüneteltetése érdekében, az érintett személy nevének és társadalombiztosítási azonosító jelének megküldésével – haladéktalanul értesíti a nyugdíjfolyósító szervet.

XXV. Fejezet

HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

332. § (1)739 Ez a törvény a kihirdetést követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

1

A törvényt az Országgyűlés az 1996. május 14-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1996. június 6. A törvényt a 2015: XLII. törvény 367. §-a hatályon kívül helyezte 2015. július 1. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező törvény 344–351. §-át és 353–362. §-át.

2

A preambulum a 2011: CLXXXIV. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

3

Az 1. § (1) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

4

Az 1. § (2) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

5

Az 1. § (2a) bekezdését a 2011: CLXXXIV. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be.

6

Az 1. § (2b) bekezdését a 2011: CLXXXIV. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.

7

Az 1. § (3) bekezdését a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.

8

Az 1. § (4) bekezdését a 2011: CLXXXIV. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be.

9

Az 1. § (4a) bekezdését a 2012: XXXVI. törvény 151. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e törvény 145. § (4)–(8) bekezdését.

10

Az 1. § (5) bekezdését a 2011: CLXXXIV. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be.

11

A 2. § b) pontja a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

12

A 2. § d) pontja a 2010: LII. törvény 32. § (1) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXXXIV. törvény 31. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

13

A 2. § e) pontja a 2011: CXXVIII. törvény 132. §-ával megállapított szöveg.

14

Az 1999: LXXIV. törvény 57.§-ának értelmében, ahol jelen törvény polgári védelmet, állami tűzoltóságot, tűzoltóság országos parancsnokát, illetve a polgári védelem országos parancsnokát említi, azon a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot és annak vezetőjét kell érteni.

16

A 2. § g) pontja a 2012: XCVI. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

17

A 2. § k) pontja a 2009: CXLI. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

18

A 2. § l) pontja a 2012: CCXIV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

19

A 2. § m) pontja a 2012: CCXIV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

20

A 2. § n) pontja a 2012: CCXIV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

21

A 2. § p) pontja a 2009: CXLI. törvény 76. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

22

A 2. § r)–s) pontját a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.

23

A 2. § t) pontját az 1998: LXXXIX. törvény 15. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2001: XCV. törvény 268. § (1) bekezdése, újonnan a 2005: CLXXIX. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2007: LXXIX. törvény 1. § (2) bekezdése, a 2011: CLXXXIV. törvény 2. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

24

A 2. § u) pontját a 2007: LXXIX. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

25

A 2. § v) pontját a 2009: CXLI. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.

26

A 2. § z) pontját a 2011: CLXXIV. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.

27

A 3. § (3) bekezdését a 2007: LXXIX. törvény 2. §-a iktatta be, e módosító törvény 25. § (5) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba. Alkalmazására lásd e módosító törvény 25. § (10)–(12) bekezdését.

28

A 3. § (4) bekezdését a 2007: LXXIX. törvény 2. §-a iktatta be, e módosító törvény 25. § (5) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba. Alkalmazására lásd e módosító törvény 25. § (10)–(12) bekezdését.

29

A 3. § (5) bekezdését a 2007: LXXIX. törvény 2. §-a iktatta be, e módosító törvény 25. § (5) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba. Alkalmazására lásd e módosító törvény 25. § (10)–(12) bekezdését.

30

A 4. § (3) bekezdése a 2009: CXLI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

31

A 4. § (6) bekezdése a 2007: CXLVI. törvény 28. § a) pontjának ae) pontja szerint módosított szöveg.

32

Az 5. §-t megelőző alcím a 2013: CCLII. törvény 72. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

33

Az 5. § a 2013: CCLII. törvény 72. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

34

A 6. § és alcíme a 2003: CXXV. törvény 48. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

36

A 8. § (1) bekezdés c) pontja a 2013: CCLII. törvény 72. § (13) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

37

A 8. § (1) bekezdés d) pontját a 2013: CCLII. törvény 72. § (2) bekezdése iktatta be.

38

A 8. § (1a) bekezdését a 2013: CCLII. törvény 72. § (3) bekezdése iktatta be.

39

A 8. § (2) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 72. § (13) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

40

A 8. § (2a) bekezdését a 2013: CCLII. törvény 72. § (4) bekezdése iktatta be.

41

A 8. § (2b) bekezdését a 2013: CCLII. törvény 72. § (4) bekezdése iktatta be.

42

A 8. § (2c) bekezdését a 2013: CCLII. törvény 72. § (4) bekezdése iktatta be.

43

A 12. § (1) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 72. § (13) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

44

A 13. § (5) bekezdését a 2012: CCXIV. törvény 3. §-a iktatta be.

45

A 16. § (1) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.

46

A 18. § (1) bekezdését a 2010: CXLVII. törvény 110. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

47

A 18. § (2) bekezdése a 2011: CXXVIII. törvény 133. §-ával megállapított, a 2012: XXXVI. törvény 151. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 145. § (4)–(8) bekezdését.

48

A 18. § (3) bekezdése a 2011: CXXVIII. törvény 133. §-ával megállapított, a 2012: XXXVI. törvény 151. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 145. § (4)–(8) bekezdését.

49

A 20. § a 2009: CXLI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

50

A 21. § (1) bekezdése a 2011: CLXXIV. törvény 3. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

51

A 21. § (1a) bekezdését a 2011: CLXXXIV. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.

52

A 21. § (1b) bekezdését a 2011: CLXXXIV. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.

53

A 21. § (3) bekezdése a 2011: CLXXV. törvény 109. § a) pontja szerint módosított szöveg.

54

A 21/A. §-t a 2009: CXLI. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLXXV. törvény 195. §-a szerint módosított szöveg.

55

A 22. § (2) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 110. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

56

A 22. § (3) bekezdését az 1998: LXXXIX. törvény 16. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2001: XCV. törvény 268. § (1) bekezdése.

58

A 24. § (1) bekezdése a 2003: CXIII. törvény 38. §-ával megállapított, a 2011: CLXXIX. törvény 195. § b) pontja, a 2011: CCI. törvény 118. §-a szerint módosított szöveg.

59

A 25. § a) pontját a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 3. pontja hatályon kívül helyezte.

60

A 26. § (1) bekezdése a 2011: CLXXXIV. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

61

A IV. Fejezet (29–32. §) a 2011: CLXXXIV. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

62

A 27–28. § a 2011: CLXXXIV. törvény 4. §-a alapján hatályát vesztette.

63

A 29. § (3) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

64

A 29/A. § (4) bekezdés s) pontja a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.

65

A 29/C. § (3) bekezdés a) pontja a 2013: XXXIX. törvény 11. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

66

A 29/C. § (7) bekezdés b) pontját a 2013: XXXIX. törvény 11. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

67

A 29/C. § (8) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg.

68

A 29/C. § (9) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg.

69

A 29/C. § (10) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 6. pontja szerint módosított szöveg.

70

A 29/C. § (10a) bekezdését a 2013: XXXIX. törvény 1. §-a iktatta be.

71

A 29/C. § (11) bekezdése a 2013: XXXIX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

72

A 29/C. § (13) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

73

A 29/D. §-t a 2013: XXXIX. törvény 3. §-a iktatta be.

74

A 30. § (2) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 8. pontja szerint módosított szöveg.

75

A 30. § (3) bekezdését a 2012: CCXIV. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be.

76

A 30/A. § (2) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 110. § (3) bekezdés c) és d) pontja szerint módosított szöveg.

77

A 30/A. § (3) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 110. § (3) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

78

A 30/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: CCXIV. törvény 110. § (3) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

79

A 30/B. § (1) bekezdés b) pontja a 2013: XXXIX. törvény 11. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

80

A 30/B. § (1) bekezdés d) pontját a 2013: XXXIX. törvény 4. § (1) bekezdése iktatta be.

81

A 30/B. § (1) bekezdés e) pontját a 2013: XXXIX. törvény 4. § (1) bekezdése iktatta be.

82

A 30/B. § (1) bekezdés f) pontját a 2013: XXXIX. törvény 4. § (1) bekezdése iktatta be.

83

A 30/B. § (1) bekezdés g) pontját a 2013: XXXIX. törvény 4. § (1) bekezdése iktatta be.

84

A 30/B. § (1a) bekezdését a 2013: XXXIX. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be.

87

A 30/B. § (4) bekezdését a 2012: CCXIV. törvény 5. §-a iktatta be.

88

A 30/B. § (5) bekezdését a 2012: CCXIV. törvény 5. §-a iktatta be.

89

A IV/A. Fejezetet (33–35. §) a 2011: CLXXXIV. törvény 5. §-a iktatta be.

90

A 33/B. § (4) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 72. § (13) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

91

A 34/B. § (2) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 10. pontja szerint módosított szöveg.

92

A 36. § (2) bekezdése a 2003: XLV. törvény 39. §-ával megállapított szöveg.

93

A 36. § (3) bekezdése a 2010: CXLVII. törvény 109. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

94

A 36. § (4) bekezdését a 2009: CXLI. törvény 9. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXXVIII. törvény 150. §-a, újonnan a 2012: CCXIV. törvény 6. §-a iktatta be.

95

A 36. § (5) bekezdését a 2013: XXXIX. törvény 5. §-a iktatta be.

96

A 36. § (6) bekezdését a 2013: XXXIX. törvény 5. §-a iktatta be.

97

A 36. § (7) bekezdését a 2013: XXXIX. törvény 5. §-a iktatta be.

98

A 37. § (1) bekezdése a 2010: CXLVII. törvény 47. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 11. pontja szerint módosított szöveg.

99

A 37. § (1) bekezdés e) pontját a 2013: LXXII. törvény 24. § (5) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

100

A 37. § (2) bekezdését újonnan a 2013: LXXII. törvény 24. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: CIX. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

101

A 37. § (2a) bekezdését a 2014: CIX. törvény 33. § (2) bekezdése iktatta be.

102

A 37. § (3) bekezdését újonnan a 2013: LXXII. törvény 24. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: CIX. törvény 33. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

103

A 37. § (4) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 47. §-a szerint módosított szöveg.

104

A 37. § (6) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 47. §-a szerint módosított szöveg.

106

A 37. § (8) bekezdését a 2010: CXLVII. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be.

107

A 37/A. §-t a 2009: CXLIX: törvény 46. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXLVII. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.

108

A 37/A. § (1) bekezdés g) pontja a 2012: LXXXVI. törvény 38. § (1) bekezdésével megállapított, a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.

109

A 37/A. § (2) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 13. pontja és 110. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

110

A 37/B. §-t megelőző alcímet a 2012: CCXIV. törvény 7. §-a iktatta be.

111

A 37/B. §-t a 2009: CXLIX: törvény 46. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CCXIV. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

112

A 37/B. § (1a) bekezdését a 2013: LXXII. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be, szovege a 2014: CIX. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.

113

A 37/C. §-t a 2010: CXLVII. törvény 49. §-a iktatta be, szövege a 2012: CCXIV. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

114

A 38. §-t és az azt megelőző alcímet a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 5. pontja hatályon kívül helyezte.

115

A 39. § (1) bekezdése a 2011: CLXXXIV. törvény 32. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

116

A 39. § (2) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

117

A 39. § (3) bekezdése a 2011: CLXXXIV. törvény 32. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

118

A 39. § (4) bekezdését a 2012: CCXIV. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be.

119

A 40. § (1) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 14. pontja szerint módosított szöveg.

120

A 41. § (1) bekezdése a 2007: LXXIX. törvény 5. §-ával megállapított, a 2012: CCXIV. törvény 110. § (3) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

121

A 41. § (3) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

122

A 42. § a 2009: CXLI. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

123

A 42. § (2) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

124

A 43. §-t a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 6. pontja hatályon kívül helyezte.

125

A 43/A. §-t a 2009: CXLI. törvény 12. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 6. pontja.

126

A 43/B. §-t a 2010: CXLVII. törvény 52. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 6. pontja.

128

A 44. § (1) bekezdés b) pontja a 2010: CXLVII. törvény 53. §-ával megállapított szöveg.

129

A 44. § (1) bekezdés h) pontját a 2011: CLXXXIV. törvény 32. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: XXXIX. törvény 6. § (1) bekezdése iktatta be.

130

A 44. § (1) bekezdés i) pontját a 2007: LXXIX. törvény 25. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: CXLI. törvény 13. §-a iktatta be, szövege a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 15. pontja szerint módosított szöveg.

132

A 44. § (1) bekezdés k) pontját a 2013: XXXIX. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.

133

A 44. § (1) bekezdés l) pontját a 2014: CIX. törvény 35. §-a iktatta be.

134

A 44. § (2) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 72. § (13) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

135

A 44. § (3) bekezdését a 2011: CLXXXIV. törvény 32. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CCXIV. törvény 11. §-a iktatta be, szövege a 2013: XXXIX. törvény 10. § (1) bekezdés b) pontja és 11. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

136

A 44. § (3a) bekezdését a 2013: XXXIX. törvény 6. § (3) bekezdése iktatta be.

137

A 44. § (4) bekezdését a 2007: LXXIX. törvény 25. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: XXXIX. törvény 6. § (4) bekezdése iktatta be.

138

A 44. § (5) bekezdése a 2014: CIX. törvény 41. § a) pontja szerint módosított szöveg.

139

A 44/A. §-t megelőző alcímet a 2011: CLXVII. törvény 48. §-a iktatta be.

140

A 44/A. §-t a 2011: CLXVII. törvény 48. §-a iktatta be.

141

A 45. § a 2007: LXXIX. törvény 7. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 25. § (6) és (10)–(12) bekezdését. A 2007: CXXII. törvény 11. § 3) bekezdése alapján 2008. január 31-ig nem kell pályázatot kiírni a rendőrésg regionális, területi, helyi szerve vezetőjének kinevezéséhez és a jogszabály által meghatározott, csak pályázat útján betölthető szolgálati beosztás betöltéséhez.

143

A 46. § (2) bekezdés f) pontja a 2013: CCLII. törvény 72. § (13) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

144

A 46. § (3) bekezdését a 2011: CLXXXIV. törvény 7. §-a iktatta be.

145

A 46. § (4) bekezdését a 2011: CLXXXIV. törvény 7. §-a iktatta be.

146

A 47. § (1) bekezdése a 2010: CXLVII. törvény 110. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

147

A 47/A. §-t a 2009: CXLI. törvény 14. §-a iktatta be.

148

A 47/B. §-t a 2014: CIX. törvény 36. §-a iktatta be.

149

A 48. § (1) bekezdés e) pontját a 2014: CIX. törvény 37. § (1) bekezdése iktatta be.

150

A 48. § (2a) bekezdését a 2014: CIX. törvény 37. § (2) bekezdése iktatta be.

151

A 48. § (3) bekezdését a 2011: CLXXXIV. törvény 8. §-a iktatta be.

152

A 49. § (1) bekezdése a 2011: CXXVIII. törvény 135. §-ával megállapított szöveg.

153

A 49. § (3) bekezdése a 2005: I. törvény 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

154

A 49. § új (4) bekezdését a 2005: I. törvény 4. §-ának (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva. A 49. § (4) bekezdését a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 7. pontja hatályon kívül helyezte.

155

A 49. § eredeti (4) bekezdésének számozását a 2005: I. törvény 4. §-ának (2) bekezdése (5) bekezdésre változtatta. A 49. § (5) bekezdését a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 7. pontja hatályon kívül helyezte.

156

A 49. § új (6) bekezdését a 2009: CXLI. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (6) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatta. A 49. § (6) bekezdését a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 7. pontja hatályon kívül helyezte.

157

A 49. § (6) bekezdését a 2007: CXLVI. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be, számozását (7) bekezdésre változtatta a 2009: CXLI. törvény 15. § (2) bekezdése. A 49. § (7) bekezdését a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 7. pontja hatályon kívül helyezte.

158

A 49/A. §-t a 2010: CXLVII. törvény 54. §-a iktatta be.

159

A 49/A. § (5) bekezdését a 2011: CXXVIII. törvény 150. §-a hatályon kívül helyezte.

160

A 49/B. §-t megelőző alcímet a 2012: CCXIV. törvény 12. §-a iktatta be.

161

A 49/B. §-t a 2012: CCXIV. törvény 12. §-a iktatta be.

162

A 49/C. §-t a 2012: CCXIV. törvény 12. §-a iktatta be.

163

A 49/C. § (1) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 72. § (13) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.

164

A 49/D. §-t a 2012: CCXIV. törvény 12. §-a iktatta be.

165

A 49/D. § (1) bekezdés b) pontját a 2014: XXI. törvény 26. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

166

A 49/D. § (2) bekezdés c) pontja a 2013: CCLII. törvény 72. § (13) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.

167

A 49/E. §-t a 2012: CCXIV. törvény 12. §-a iktatta be.

168

A 49/F. §-t a 2012: CCXIV. törvény 12. §-a iktatta be.

169

A 49/G. §-t a 2012: CCXIV. törvény 12. §-a iktatta be.

170

A 49/H. §-t megelőző alcímet a 2012: CCXIV. törvény 12. §-a iktatta be.

171

A 49/H. §-t a 2012: CCXIV. törvény 12. §-a iktatta be.

172

Az 50. §-t megelőző alcím a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 16. pontjával megállapított szöveg.

173

Az 50. § (2) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 17. pontja szerint módosított szöveg.

174

Az 51. § a 2004: LVII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

176

Az 51. § (2) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 18. pontja szerint módosított szöveg.

177

Az 51. § (3) bekezdése a 2010: CXLVII. törvény 55. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

178

Az 51/A. §-t a 2012: CCXIV. törvény 13. §-a iktatta be.

179

Az 52. § a 2011: CLXVII. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.

180

Az 52/A. §-t megelőző alcímet a 2012: CCXIV. törvény 14. §-a iktatta be.

181

Az 52/A. §-t a 2009: CXLI. törvény 17. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLXVII. törvény 58. § b) pontja, újonnan a 2012: CCXIV. törvény 14. §-a iktatta be.

182

Az 53. §-t megelőző alcím a 2009: CXLI. törvény 76. § (6) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXVII. törvény 58. § c) pontja szerint módosított szöveg.

183

Az 53. § új d) pontját a 2007: LXXIX. törvény 8. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti d)–h) pont jelölését e)–i) pontra változtatva. Az 53. § d) pontja a 2011: CLXXXIV. törvény 31. § (2) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

184

Az 53. § eredeti d) pontjának jelölését a 2007: LXXIX. törvény 8. §-a e) pontra változtatta.

185

Az 53. § eredeti e) pontjának jelölését a 2007: LXXIX. törvény 8. §-a f) pontra változtatta.

186

Az 53. § eredeti f) pontjának jelölését a 2007: LXXIX. törvény 8. §-a g) pontra változtatta, szövege a 2009: CXLIX. törvény 46. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

187

Az 53. § eredeti g) pontjának jelölését a 2007: LXXIX. törvény 8. §-a h) pontra változtatta.

188

Az 53. § eredeti h) pontjának jelölését a 2007: LXXIX. törvény 8. §-a i) pontra változtatta.

189

Az 55. § (1) bekezdése a 2011: CLXXXIV. törvény 31. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

190

Az 55. § (3) bekezdése a 2011: CLXVII. törvény 58. § d) pontja szerint módosított szöveg.

191

Az 55. § (4) bekezdését a 2009: CXLI. törvény 76. § (7) bekezdése hatályon kívül helyezte.

192

Az 56. § (1) bekezdésének felvezető szövegrésze a 2006: LXXII. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 7. § (2) bekezdése alapján 2007. január 1. napján lépett hatályba.

193

Az 56. § (1) bekezdés a) pontja a 2011: CXXVIII. törvény 137. §-ával megállapított szöveg.

194

Az 56. § (1) bekezdés b) pontja a 2010: LVIII. törvény 67. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

195

Az 56. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: CLXVII. törvény 57. § a) pontja, a 2012: LXXXVI. törvény 38. § (9) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

196

Az 56. § (1) bekezdés d) pontját a 2005: I. törvény 5. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: LVIII. törvény 75. § (2) bekezdése, a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 19. pontja szerint módosított szöveg.

197

Az 56. § (1) bekezdés e) pontját a 2012: CCXIV. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be.

199

Az 56. § (2) bekezdés b) pontja a 2011: CLXXXIV. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

200

Az 56. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja a 2012: CCXIV. törvény 110. § (3) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.

201

Az 56. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontját a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 8. pontja hatályon kívül helyezte.

202

Az 56. § (2) bekezdés c) pontját a 2003: XLV. törvény 42. §-a iktatta be, szövege a 2006: LXXII. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított, a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 20. pontja szerint módosított szöveg.

203

Az 56. § (2) bekezdés d) pontját a 2011: CLXXXIV. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be.

204

Az 56. § (2) bekezdés e) pontját a 2012: CCXIV. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be.

205

Az 56. § (2) bekezdés f) pontját a 2012: CCXIV. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: XXXIX. törvény 6. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

206

Az 56. § (2) bekezdés g) pontját a 2013: LXXII. törvény 24. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: CIX. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.

207

Az 56. § (3) bekezdését a 2006: LXXII. törvény 7. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte, 2007. január 1. napjával.

208

Az 56. § (4) bekezdését a 2011: CLXVII. törvény 58. § e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CCXIV. törvény 15. § (3) bekezdése iktatta be.

209

Az 56. § (5) bekezdése a 2010: LVIII. törvény 67. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

210

Az 56. § (5) bekezdés a) pont ac) alpontja a 2011: CXCI. törvény 81. § a) pontja szerint módosított szöveg.

211

Az 56. § (6) bekezdése a 2011: CLXXXIV. törvény 9. § (3) bekezdésével megállapított, a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 21. pontja szerint módosított szöveg.

212

Az 56. § (6a) bekezdését a 2011: CLXXXIV. törvény 9. § (4) bekezdése iktatta be.

213

Az 56. § (7) bekezdését a 2010: CXLVII. törvény 110. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLXVII. törvény 50. §-a iktatta be.

214

Az 57. § a 2007: LXXIX. törvény 9. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 25. § (4) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba. Alkalmazására lásd e módosító törvény 25. § (7) és (10)–(12) bekezdését.

215

Az 57. § (4) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 15. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

216

Az 57. § (4) bekezdés a) pontja a 2014: CIX. törvény 41. § b) pontja szerint módosított szöveg.

217

Az 57. § (6) bekezdését a 2009: CXLI. törvény 76. § (7) bekezdése hatályon kívül helyezte.

218

Az 58. § (1) bekezdés c) pontja a 2009: CXXVI. törvény 26. § (1) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXXXIV. 31. § (2) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.

219

Az 58. § (1) bekezdés e) pontját a 2009: CXXVI. törvény 26. § (1) bekezdése iktatta be.

220

Az 58. § (2) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 78. §-ával megállapított szöveg.

221

Az 58. § (2) bekezdés a) pontja a 2012: LXXXVI. törvény 38. § (9) bekezdés d) pontja, a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 22. pontja szerint módosított szöveg.

222

Az 58. § (3) bekezdését a 2005: CLXXIX. törvény 3. §-a iktatta be.

223

Az 58. § (4) bekezdését a 2009: CXXVI. törvény 26. § (2) bekezdése iktatta be.

224

Az 58/A. §-t a 2009: CXLI. törvény 19. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLXVII. törvény 58. § f) pontja szerint módosított szöveg.

225

Az 59. § (1) bekezdés a) pontja a 2011: CLXVII. törvény 51. §-ával megállapított szöveg.

226

Az 59. § (1) bekezdés c) pontja a 2010: CXLVII. törvény 58. §-ával megállapított, a 2012: XXXVI. törvény 158. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.

227

Az 59. § (1) bekezdésének e) pontját a 2007: LXXIX. törvény 10. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 9. pontja.

228

Az 59. § (1) bekezdés f) pontját a 2009: CXLIX. törvény 46. § (4) bekezdése iktatta be, a 2010: CXLVII. törvény 110. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLXXXIV. törvény 11. §-a iktatta be.

229

Az 59/A. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXIX. törvény 11. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLXXXIV. törvény 31. § (2) bekezdés k) pontja szerint módosított szöveg.

230

Az 59/A. §-t a 2007: LXXIX. törvény 11. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 25. § (10)–(12) bekezdését.

231

Az 59/A. § (1) bekezdése a 2011: CLXXXIV. törvény 31. § (2) bekezdés l) pontja szerint módosított szöveg.

232

Az 59/A. § (2) bekezdése a 2011: CLXXXIV. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

233

Az 59/A. § (3) bekezdését a 2009: CXLI. törvény 76. § (7) bekezdése hatályon kívül helyezte.

234

A 60. § (1) bekezdése a 2009: CXLI. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

235

A 60/A. §-t megelőző alcímet a 2009: CXLI. törvény 22. §-a iktatta be.

236

A 60/A. §-t a 2009: CXLI. törvény 22. §-a iktatta be.

237

A 61. § (2) bekezdés e) pontját a 2011: CLXVII. törvény 58. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

239

A 61/A. §-t a 2009: CXLI. törvény 23. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLXVII. törvény 58. § h) pontja.

241

A 63. § (2) bekezdése az 1998: XC. törvény 102. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

242

A 63. § (4) bekezdése a 2011: CLXXXIV. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

243

A 63. § (5) bekezdése a 2011: CLXXXIV. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

244

A 63. § (6) bekezdés a) pontja a 2003: XLV. törvény 44. §-ával megállapított, a 2011: CLXVII. törvény 57. § b) pontja, a 2012: LXXXVI. törvény 38. § (9) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

245

A 63. § (6) bekezdésének b) pontja a 2003: XLV. törvény 44. §-ával megállapított, a 2011: CLXVII. törvény 58. § i) pontja, a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 24. pontja szerint módosított szöveg.

246

Az 63. § (6) bekezdés c) pontja a 2011: CLXXXIV. törvény 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

247

A 64. § (6) bekezdés d) pontját a 2011: CLXXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése iktatta be.

248

A 63. § (7) bekezdését a 2006: LXXII. törvény 3. § (5) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 7. § (2) bekezdése alapján 2007. január 1. napján lépett hatályba. Alkalmazására lásd e módosító törvény 7. § (3) bekezdését.

250

A 64. § (2) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

251

A 64. § (3) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 81. § b) pontja szerint módosított szöveg.

252

A 64. § (4) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 81. § b) pontja szerint módosított szöveg.

253

A 64. § új (5) bekezdését a 2009: CXLI. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva. A 64. § (5) bekezdését a 2013: XXXIX. törvény 11. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

254

A 64. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2009: CXLI. törvény 24. § (2) bekezdése.

255

A 65. § (1) bekezdés a) pontja a 2012: CCXIV. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

256

A 65. § (4) bekezdése a 2014: CI. törvény 62. §-ával megállapított szöveg.

257

A 65. § (5) bekezdése a 2011: CLXXV. törvény 109. § b) pontja szerint módosított szöveg.

258

A 66/A. §-t megelőző alcímet a 2011: CLXXXIV. törvény 14. §-a iktatta be.

259

A 66/A. §-t a 2011: CLXXXIV. törvény 14. §-a iktatta be.

260

A 66/A. § (2) bekezdés c) pontja a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 25. pontja szerint módosított szöveg.

261

A 66/B. §-t a 2011: CLXXXIV. törvény 14. §-a iktatta be.

262

A 66/C. §-t a 2011: CLXXXIV. törvény 14. §-a iktatta be.

263

A 66/D. §-t a 2011: CLXXXIV. törvény 14. §-a iktatta be.

264

A 68. § (1) bekezdés d) pontja a 2009: CXLI. törvény 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

265

A 68. § (1) bekezdés e) pontja a 2009: CXLI. törvény 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

266

A 68. § (1) bekezdés új f) pontját a 2009: CXLI. törvény 25. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti f) pont megjelölését g) pontra változtatva.

267

A 68. § (1) bekezdés eredeti f) pontjának megjelölését g) pontra változtatta a 2009: CXLI. törvény 25. § (2) bekezdése.

268

A 68. § (2) bekezdése a 2009: CLV. törvény 42. § (16) bekezdése szerint módosított szöveg.

269

A 68. § (4) bekezdését a 2009: CXLI. törvény 25. § (3) bekezdése iktatta be.

270

A 68. § (5) bekezdését a 2011: CLXXXIV. törvény 15. §-a iktatta be.

271

A 68. § (6) bekezdését a 2012: CCXIV. törvény 18. §-a iktatta be.

272

A 68. § (7) bekezdését a 2012: CCXIV. törvény 18. §-a iktatta be.

273

A 70. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: CLXXXIV. törvény 31. § (2) bekezdés m) pontja szerint módosított szöveg.

274

A 70. § (1) bekezdés új e) pontját a 2009: CXLI. törvény 26. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti e) pont megjelölését g) pontra változtatva.

275

A 70. § (1) bekezdés új f) pontját a 2009: CXLI. törvény 26. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti f) pont megjelölését h) pontra változtatva.

276

A 70. § (1) bekezdés eredeti e) pontjának megjelölését g) pontra változtatta a 2009: CXLI. törvény 26. §-a.

277

A 70. § (1) bekezdés eredeti f) pontjának megjelölését h) pontra változtatta a 2009: CXLI. törvény 26. §-a.

278

A 70/A. §-t megelőző alcímet a 2011: CLXVII. törvény 52. §-a iktatta be.

279

A 70/A. §-t a 2011: CLXVII. törvény 52. §-a iktatta be.

280

A 70/B. §-t megelőző alcímet a 2011: CLXXXIV. törvény 16. §-a iktatta be.

281

A 70/B. §-t a 2011: CLXXXIV. törvény 16. §-a iktatta be.

282

A 71. § (3) bekezdése a 2007: LXXIX. törvény 13. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 25. § (10)–(12) bekezdését.

283

A 72. § a 2011: CLXXXIV. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

284

A 72/A. §-t a 2009: CXLI. törvény 27. §-a iktatta be.

285

A 72/B. §-t a 2011: CLXXXIV. törvény 18. §-a iktatta be.

286

A 72/C. §-t a 2011: CLXXXIV. törvény 18. §-a iktatta be.

287

A 73. § a 2011: CLXXXIV. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

288

A 74. § (1) bekezdése a 2009: CXLI. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

289

A 75. § (1) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 110. § (3) bekezdés k) pontja szerint módosított szöveg.

290

A 75. § (3) bekezdése a 2009: CXLI. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

291

A 75/A. §-t a 2009: CXLI. törvény 30. §-a iktatta be.

292

A 75/B. §-t megelőző alcímet a 2012: CCXIV. törvény 19. §-a iktatta be.

293

A 75/B. §-t a 2012: CCXIV. törvény 19. §-a iktatta be.

294

A 76. § (1) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 26. pontja szerint módosított szöveg.

295

A 78. § (1) bekezdés a) pontja a 2011: CLXXXIV. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

296

A 79. § a 2003: XLV. törvény 46. §-ával megállapított szöveg.

297

A 79. § (1) bekezdés c) pontját a 2011: CLXXXIV. törvény 21. §-a iktatta be.

298

A 80. § (3) bekezdése a 2008: LXXXII. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

299

A 80. § (4) bekezdését a 2007: CXLVI. törvény 28. § a) pontjának aa) alpontja hatályon kívül helyezte.

300

A 81. § (1) bekezdése a 2011: CLXVII. törvény 57. § e) pontja szerint módosított szöveg.

301

A 82. §-t megelőző alcím a 2012: CCXIV. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

302

A 82. § a 2012: CCXIV. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

303

A 82. § (5) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 72. § (13) bekezdés k) pontja szerint módosított szöveg.

304

A 83. § (3) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

305

A 84. § (2) bekezdése a 2005: CLXXIX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg. A szolgálatteljesítési idő csökkentésére vonatkozóan lásd e módosító törvény 22. §-át.

306

A 84. § (3) bekezdése a 2005: CLXXIX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

307

A 84. § (4) bekezdése a 2005: CLXXIX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

308

A 84/A. §-t a 2009: CXXVI. törvény 27. §-a iktatta be.

309

A 84/A. § (7) bekezdése a 2014: XCIX. törvény 206. §-ával megállapított szöveg.

310

A 85. § (1) bekezdése a 2001: XLIII. törvény 25. § (1) bekezdésének második francia bekezdése szerint módosított szöveg.

311

A 85. § (3) bekezdését a 2012: CCXIV. törvény 22. §-a iktatta be.

312

A 86. § (1) bekezdése a 2009: CXLI. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

313

A 86. § (1) bekezdés a) pontja a 2011: CLXXXIV. törvény 31. § (2) bekezdés n) pontja szerint módosított szöveg.

314

A 86. § (3) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

315

A 86. § (6) bekezdése a 2011: CLXXXIV. törvény 22. §-ával megállapított, a 2012: LXXXVI. törvény 38. § (9) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

316

A 87. § (1) bekezdése a 2001: XLIII. törvény 25. § (1) bekezdésének második francia bekezdése szerint módosított szöveg.

317

A 88. § (2) bekezdésének harmadik mondatát a 2003: LXXII. törvény 2. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

318

A 88/A. §-t megelőző alcímet a 2009: CXLI. törvény 32. §-a iktatta be.

319

A 88/A. §-t a 2009: CXLI. törvény 32. §-a iktatta be.

321

A 90. § (2) bekezdés g) pontja a 2009: CXLI. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

322

A 90. § (2) bekezdés h) pontja a 2009: CXLI. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

323

A 90. § (3) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.

324

A 90. § (4) bekezdését a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 10. pontja hatályon kívül helyezte.

325

A 90. § (5) bekezdését a 2009: CXLI. törvény 33. § (2) bekezdése iktatta be.

326

A 91. § a 2012: LXXXVI. törvény 38. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

327

A 91/A. §-t a 2013: CCLII. törvény 72. § (5) bekezdése iktatta be.

328

A 91/A. § (4) bekezdését a 2014: XCIX. törvény 209. §-a hatályon kívül helyezte.

329

A 92. § (2) bekezdését a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 11. pontja hatályon kívül helyezte.

330

A 93. § (4) bekezdését a 2005: I. törvény 7. §-a iktatta a szövegbe.

331

A 93. § (5) bekezdését a 2009: CXLI. törvény 36. §-a iktatta be.

332

A 93. § (6) bekezdését a 2009: CXLI. törvény 36. §-a iktatta be, szövege a 2011: CXXVIII. törvény 148. §-a szerint módosított szöveg.

333

A 93. § (7) bekezdését a 2009: CXLI. törvény 36. §-a iktatta be.

334

A 93. § (8) bekezdését a 2009: CXLI. törvény 36. §-a iktatta be.

335

A 94. § a 2003: XLV. törvény 49. §-ával megállapított szöveg, megjelölését (1) bekezdésre változtatta a 2009: CXLI. törvény 37. § (2) bekezdése.

336

A 94. § (1) bekezdés b) pontja a 2009: CXLI. törvény 37. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

337

A 94. § (2) bekezdését a 2009: CXLI. törvény 37. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatva.

338

A 95. § (1) bekezdése a 2011: CLXXXIV. törvény 31. § (2) bekezdés o) pontja szerint módosított szöveg.

339

A 95/A. §-t és az azt megelőző alcímet a 2002: LIII. törvény 51. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CCLII. törvény 72. § (14) bekezdés b) pontja.

340

A 96. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2003: XLV. törvény 50. § (1) bekezdése.

341

A 96. § (1) bekezdés a) pontja a 2010: CXLVII. törvény 60. §-ával megállapított szöveg.

342

A 96. § (1) bekezdésének b) pontja a 2005: I. törvény 8. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 42. §-ának (3) bekezdése alapján az e pontban meghatározott szabadságra, illetménypótlékra vonatkozó szabályokat 2004. január 1-jétől visszamenőleg kell alkalmazni.

343

A 96. § (2) bekezdését a 2003: XLV. törvény 50. § (2) bekezdése iktatta be.

344

A 97. § (1) bekezdése a 2009: CXLI. törvény 38. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

345

A 97. § (3) bekezdése a 2003: XLV. törvény 51. §-ával megállapított szöveg.

346

A 97. § (4) bekezdése a 2003: XLV. törvény 51. §-ával, első mondata a 2007: LXXIX. törvény 14. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 25. § (10)–(12) bekezdését.

347

A 97. § új (5) bekezdését a 2005: CLXXIX. törvény 5. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5)–(6) bekezdés számozását (6)–(7) bekezdésre változtatva.

348

A 97. § eredeti (5) bekezdésének számozását a 2005: CLXXIX. törvény 5. §-a (6) bekezdésre változtatta, szövege a 2009: CXLI. törvény 38. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

349

A 97. § eredeti (6) bekezdésének számozását a 2005: CLXXIX. törvény 5. §-a (7) bekezdésre változtatta. A (7) bekezdést a 2009: CXLI. törvény 76. § (7) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CCXIV. törvény 25. §-a iktatta be.

350

A 98. § (1) bekezdése a 2003: XLV. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.

351

A 99. § a 2005: CLXXIX. törvény 6. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 21. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2006. január 1-jétől kell alkalmazni.

352

A 99. § (4) bekezdése a 2013: XXXIX. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

353

A 99. § (5) bekezdését a 2012: CCXIV. törvény 26. §-a iktatta be.

354

A 100. § (2) bekezdése a 2005: CLXXIX. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

355

A 100. § (3) bekezdése a 2005: CLXXIX. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

357

A 100. § (5) bekezdése a 2005: CLXXIX. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

358

A 100/A. §-t a 2005: CLXXIX. törvény 8. §-a iktatta be.

359

A 100/B. §-t a 2005: CLXXIX. törvény 8. §-a iktatta be.

360

A 101. § (4) bekezdése a 2010: CXLVII. törvény 61. §-ával megállapított, a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 27. pontja szerint módosított szöveg.

361

A 102. § (2) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 28. pontja szerint módosított szöveg.

362

A 103. § a 2003: XLV. törvény 54. §-ával megállapított szöveg.

364

A 103. § (2) bekezdés b) pontja a 2012: LXXXVI. törvény 38. § (4) bekezdésével megállapított, a 2012: CCXIV. törvény 110. § (3) bekezdés l) pontja szerint módosított szöveg.

365

A 103. § (2) bekezdésének c) pontja a 2004: XCIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 3. §-a alapján a hivatásos állomány tagja az e módosító törvény alapján járó illetménykiegészítésre 2004. január 1-jétől jogosult.

366

A 103. § (2) bekezdésének d) pontja a 2003: CXVI. törvény 92. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

367

A 103. § (3) bekezdése a 2004: XCIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 3. §-a alapján a hivatásos állomány tagja az e módosító törvény alapján járó illetménykiegésztésre 2004. január 1-jétől jogosult.

369

A 103. § (3) bekezdés b) pontja a 2012: LXXXVI. törvény 38. § (5) bekezdésével megállapított, a 2012: CCXIV. törvény 110. § (3) bekezdés l) pontja szerint módosított szöveg.

370

A 103. § (4) bekezdését a 2003: CXVI. törvény 92. § (3) bekezdése iktatta be.

371

A 103/A. §-t az 1996: CXXIV. törvény 81. §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe.

372

A 103/B. §-t a 2012: XXXVI. törvény 151. § (6) bekezdése iktatta be.

373

A 104. § (4) bekezdése a 2003: XLV. törvény 55. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 138. §-a alapján aki részére 2003. július 1-jét megelőzően ,,A'' vagy ,,B'' típusú nyelvvizsga alapján a Hszt. 104. § (4) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladó nyelvtudási pótlékot állapítottak meg, az a 2003. július 1-jétől számított két éven belül köteles az adott nyelvből ,,C'' típusú nyelvvizsgát tenni. Ennek elmulasztása esetén ezt követően a meglévő vizsga típusának megfelelő mértékű nyelvtudási pótlékot kell részére megállapítani.

374

A 104. § (5) bekezdését a 2003: XLV. törvény 55. § (2) bekezdése iktatta be.

375

A 104. § (6) bekezdését a 2003: XLV. törvény 55. § (2) bekezdése iktatta be.

376

A 104. § (6a) beekzdését a 2012: CCXIV. törvény 27. §-a iktatta be.

377

A 104. § (7) bekezdését a 2003: XLV. törvény 55. § (2) bekezdése iktatta be.

378

A 104/A. §-t a 2012: CCXIV. törvény 28. §-a iktatta be.

380

A 106. § (4) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 72. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

381

A 106. § (5) bekezdését a 2013: CCLII. törvény 72. § (7) bekezdése iktatta be.

382

A 106. § (6) bekezdését a 2013: CCLII. törvény 72. § (7) bekezdése iktatta be.

383

A 107. § (1) bekezdése a 2003: XLV. törvény 56. §-ával megállapított, a 2009: CXLI. törvény 76. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

384

A 108. § (1) bekezdése a 2008: CX. törvény 10. § (4) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

385

A 109. §-t megelőző alcímet és a 109. §-t a 2008: CX. törvény 11. § (1) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

386

A 111. § (1) bekezdése a 2009: CXLI. törvény 76. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

387

A 111. § (3) bekezdését a 2009: CXLI. törvény 39. §-a iktatta be.

388

A 113. § (1) bekezdés b) pontja a 2009: CXLI. törvény 76. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

389

A 113. § (2) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 42. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

390

A 113. § (3) bekezdését a 2009: CXLI. törvény 40. §-a iktatta be.

391

A 114. § (1) bekezdés a) pontját a 2009: CXLI. törvény 76. § (7) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CCXIV. törvény 29. § (1) bekezdése iktatta be.

392

A 114. § (1) bekezdés c) pontját a 2009: CXLI. törvény 76. § (7) bekezdése hatályon kívül helyezte.

393

A 114. § (2) bekezdését a 2009: CXLI. törvény 76. § (7) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CCXIV. törvény 29. § (2) bekezdése iktatta be.

394

A 114. § (4) bekezdését a 2009: CXLI. törvény 41. §-a iktatta be.

395

A 114. § (5) bekezdését a 2009: CXLI. törvény 41. §-a iktatta be.

396

A 115. § (1) bekezdés g) pontját a 2012: CCXIV. törvény 30. §-a iktatta be.

397

A 115/A. §-t a 2003: XLV. törvény 57. §-a iktatta be.

398

A 115/A. § (1) bekezdése a 2009. CIX. törvény 52. § (26) bekezdése szerint módosított szöveg.

399

A 115/A. § (2) bekezdés d) pontja a 2009: CXLIX. törvény 47. §-a szerint módosított szöveg.

400

A 115/A. § (4) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 46. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

402

A 115/A. § (7) bekezdése a 2003: CXVI. törvény 92. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

403

A 115/A. § (8) bekezdése a 2003: CXVI. törvény 92. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

404

A 115/A. § (9) bekezdése a 2003: CXVI. törvény 92. § (4) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 83. § (5) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

405

A 115/A. § (10) bekezdése a 2003: CXVI. törvény 92. § (4) bekezdésével megállapított, első mondata a 2006: CIX. törvény 125. § (1) bekezdésének v) pontja szerint módosított szöveg.

406

A 115/A. § (11) bekezdését a 2003: CXVI. törvény 92. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 83. § (5) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

407

A 115/A. § (12) bekezdését a 2003: CXVI. törvény 92. § (4) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2005: XXVI. törvény 68. §-a állapította meg.

408

A 116. § a 2010: CXLVII. törvény 63. §-ával megállapított szöveg.

409

A 116/A. §-t megelőző alcímet a 2009: CXLI. törvény 44. §-a iktatta be.

410

A 116/A. §-t a 2009: CXLI. törvény 44. §-a iktatta be.

411

A 116/A. § (1) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény 42. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

413

A 116/A. § (7) bekezdését a 2011: CXXVIII. törvény 150. §-a hatályon kívül helyezte.

414

A 116/B. §-t a 2009: CXLI. törvény 45. §-a iktatta be.

415

A 116/C. §-t megelőző alcímet a 2012: LXXXVI. törvény 38. § (6) bekezdése iktatta be.

416

A 116/C. §-t a 2012: LXXXVI. törvény 38. § (6) bekezdése iktatta be.

417

A 117. §-t és az azt megelőző alcímet a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 12. pontja hatályon kívül helyezte.

418

A 117/A.–117/B. §-okat és a megelőző alcímet az 1996: CXXIV. törvény 81. §-ának (5) bekezdése iktatta a szövegbe.

419

A 117/A. § (1) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 93. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

420

A 117/A. § (2) bekezdése a 2013: CCXLIII. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

421

A 117/A. § (3) bekezdését a 2013: CCXLIII. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.

422

A 118. § eredeti szövegének jelölését a 2007: LXXIX. törvény 15. §-a (1) bekezdésre változtatta.

423

A 118. § (2) bekezdését a 2007: LXXIX. törvény 15. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. Alkalmazására lásd e módosító törvény 25. § (10)–(12) bekezdését.

424

A 118. § (3) bekezdését a 2007: LXXIX. törvény 15. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 25. § (10)–(12) bekezdését.

425

A 118. § (3) bekezdés a) pontja a 2011: CLXXXIV. törvény 31. § (2) bekezdés p) pontja szerint módosított szöveg.

426

A 118. § (3) bekezdés b) pontja a 2011: CLXXXIV. törvény 31. § (2) bekezdés p) pontja szerint módosított szöveg.

427

A 118. § (4) bekezdését a 2007: LXXIX. törvény 15. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 25. § (10)–(12) bekezdését.

428

A 118. § (5) bekezdését a 2007: LXXIX. törvény 15. §-a iktatta be, szövege a 2009: CXLI. törvény 46. §-ával megállapított szöveg.

429

A 118. § (5) bekezdés b) pontja a 2012: CCXIV. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

430

A 118. § (6) bekezdését a 2011: CLXXXIV. törvény 23. §-a iktatta be.

431

A 119. § (1) bekezdése a 2003: XLV. törvény 58. §-ával megállapított szöveg.

432

A 119. § (2) bekezdése a 2003: XLV. törvény 58. §-ával megállapított, a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 30. pontja szerint módosított szöveg.

433

A 119. § (3) bekezdését a 2002: I. törvény 302. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: I. törvény 10. §-ával megállapított, a 2012: CCXXIII. törvény 264. § a) pontja, a 2015: XXXII. törvény 8. §-a szerint módosított szöveg.

434

A 120. § (2) bekezdése a 2003: XLV. törvény 59. §-ával megállapított szöveg.

435

A 120. § (3) bekezdését a 2005: I. törvény 11. §-a iktatta a szövegbe.

436

A 121. § (2) bekezdés záró szövegrésze a 2012: CCXXIII. törvény 264. § b) pontja szerint módosított szöveg.

437

A 122. § a 2005: I. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

438

A 122. § (3) bekezdése a 2012: CCXXIII. törvény 264. § c) pontja szerint módosított szöveg.

439

A 123. § (2) bekezdése a 2002: I. törvény 302. § (2) bekezdésével megállapított, a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 31. pontja szerint módosított szöveg.

440

A 123. § új (3) bekezdését a 2009: CXLI. törvény 47. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva.

441

A 123. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2009: CXLI. törvény 47. §-a.

442

A 125. § (2) bekezdését a 2005: I. törvény 42. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

443

A 127. § (2) bekezdése a 2005: I. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

444

A 127. § (3) bekezdése a 2005: I. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

445

A 127. § új (4) bekezdését a 2005: I. törvény 13. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva, hatályon kívül helyezte a 2011: CXXVIII. törvény 150. §-a.

446

A 127. § eredeti (4) bekezdésének számozását a 2005: I. törvény 13. §-a (5) bekezdésre változtatta, szövege a 2011: CLXXXIV. törvény 31. § (1) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

447

A 127/A. §-t a 2003: XLV. törvény 60. §-a iktatta be.

448

A 127/A. § (1) bekezdés a) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 109. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

449

A 128. § (1) bekezdése a 2005: I. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

450

A 128. § (3) bekezdésének első mondata a 2003: XLV. törvény 61. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

451

A 132. § (3) bekezdése a 2003: XLV. törvény 62. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

452

A 132. § (5) bekezdése a 2009: CXLI. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.

453

A 132. § (6) bekezdését a 2003: XLV. törvény 62. § (2) bekezdése iktatta be.

454

A 132. § (7) bekezdését a 2003: XLV. törvény 62. § (2) bekezdése iktatta be.

455

A 132. § (8) bekezdését a 2003: XLV. törvény 62. § (2) bekezdése iktatta be.

456

A 133. § (4) bekezdését a 2009: CXLI. törvény 49. §-a iktatta be.

457

A 134. § (1) bekezdése a 2003: XLV. törvény 63. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

458

A 134. § (4) bekezdése a 2003: XLV. törvény 63. § (2) bekezdésével megállapított, a 2009: CLV. törvény 42. § (16) bekezdése szerint módosított szöveg.

459

A 137. § a 2003: XLV. törvény 64. §-ával megállapított szöveg.

460

A 140. § (1) bekezdése a 2003: XLV. törvény 65. §-ával megállapított szöveg.

461

A 140. § (1) bekezdésének a) pontja a 2005: CLXXIX. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

462

A 140. § (3) bekezdését a 2002: I. törvény 302. § (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

463

A 141. § a 2009: CLV. törvény 42. § (16) bekezdése szerint módosított szöveg.

464

A 142. § (5) bekezdését a 2012: CCXIV. törvény 32. §-a iktatta be.

465

A 143. § (1) bekezdésének második mondata a 2003: XLV. törvény 66. §-ával megállapított szöveg.

466

A 144. § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta a 2009: CXLI. törvény 50. §-a.

467

A 144. § (2) bekezdését a 2009: CXLI. törvény 50. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatva.

468

A 145. § (1) bekezdése a 2003: XLV. törvény 67. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

469

A 145. § (2) bekezdését a 2005: I. törvény 42. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

470

A 145. § (3) bekezdése a 2005: I. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

471

A 145. § (5) bekezdését a 2003: XLV. törvény 67. § (2) bekezdése iktatta be.

472

A 145. § (6) bekezdését a 2003: XLV. törvény 67. § (2) bekezdése iktatta be.

473

A 146. § (1) bekezdése a 2009: CXLI. törvény 51. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

474

A 146. § (2) bekezdése a 2005: I. törvény 16. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

475

A 146. § (3) bekezdését a 2005: I. törvény 16. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXLI. törvény 51. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

476

A 149. § előtti alcím a 2003: XLV. törvény 69. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

477

A 148/A. §-t a 2015: XXXII. törvény 6. §-a iktatta be.

478

A 148/B. §-t a 2015: XXXII. törvény 6. §-a iktatta be.

480

A XII/A. Fejezetet (149/A–149/C. §) a 2012: CCXIV. törvény 33. §-a iktatta be.

481

A 157/A. §-t a 2012: CCXIV. törvény 34. §-a iktatta be.

482

A 157/A. § (1) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 70. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

483

A 157. § (2) bekezdését a 2013: CCLII. törvény 72. § (14) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

484

A 159. § (1) bekezdése a 2002: I. törvény 302. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

485

A 159. § (5) bekezdését a 2012: CCXIV. törvény 35. §-a iktatta be.

486

A 164. § (2) bekezdése a 2007: CLXX. törvény 44. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

487

A 165. § a 2013: CCLII. törvény 72. § (14) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

489

A 173. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: CXCI. törvény 81. § c) pontja szerint módosított szöveg.

490

A 173. § (3) bekezdésének b) pontja a 2007: CLXX. törvény 44. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

491

A 173. § (3) bekezdés c) pontja a 2011: CXCI. törvény 81. § d) pontja szerint módosított szöveg.

492

A XIII/A. Fejezetet (178/A. §) a 2013: CCLII. törvény 72. § (9) bekezdése iktatta be.

493

A 179. § (2) bekezdése, valamint a § előtti alcím az 1997: CXVI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. A törvényhely egyidejűleg új (4) bekezdést is iktatott a szövegbe.

494

A 179. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 80. § (1) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

495

A 180. § (3) bekezdése a 2011: CXXVIII. törvény 138. §-ával megállapított szöveg.

496

A 180. § (6) bekezdését a 2013: CCLII. törvény 72. § (10) bekezdése iktatta be.

497

A 181. § (1)–(2) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 82. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

498

A 181. § (3) bekezdése a 2011: CLXVII. törvény 57. § f) pontja szerint módosított szöveg. [A 2011: CXCI. törvény 81. § e) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint az „(1)–(2) bekezdés szerinti nyugellátások esetében” szövegrész helyébe az „állomány tagjának és hozzátartozóinak nyugellátására” szöveg lép nem vezethető át.]

499

A 182. §-t és az azt megelőző alcímet a 2011: CLXVII. törvény 58. § k) pontja hatályon kívül helyezte.

500

A 182/A. §-t a 2007: CXXII. törvény 2. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLXVII. törvény 58. § k) pontja.

501

A 183. §-t a 2011: CLXVII. törvény 58. § k) pontja hatályon kívül helyezte.

502

A 184. §-t a 2011: CLXVII. törvény 58. § k) pontja hatályon kívül helyezte.

503

A 185. §-t és az azt megelőző alcímet a 2011: CXCI. törvény 82. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

504

A 186. §-t és az azt megelőző alcímet a 2011: CXCI. törvény 82. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

505

A 187–188. §-t és a 187. §-t megelőző alcímet a 2011: CXCI. törvény 82. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

506

A 189. §-t az 1997: CXVI. törvény 8. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

507

A 190. § alcímét az 1997: CXVI. törvény 5. §-a iktatta be. A 190. §-t és az azt megelőző alcímet a 2011: CXCI. törvény 82. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

508

A 191. §-t és az azt megelőző alcímet a 2011: CXCI. törvény 82. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

509

A 192. §-t a 2011: CLXVII. törvény 58. § l) pontja hatályon kívül helyezte.

510

A 192/A. §-t és a megelőző alcímet az 1997: CXVI. törvény 6. §-a iktatta be, az alcímet hatályon kívül helyezte a 2011: CXCI. törvény 82. § h) pontja.

511

A 192/A. § (1) bekezdését a 2011: CLXVII. törvény 58. § m) pontja hatályon kívül helyezte.

512

A 192/A. § (2) bekezdése a 2014: XCIX. törvény 208. §-a szerint módosított szöveg.

513

A 194. § új (2) bekezdését a 2003: XLV. törvény 72. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(4) bekezdés számozását (3)–(5) bekezdésre változtatva.

514

A 194. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2003: XLV. törvény 72. §-a.

515

A 194. § (3a) bekezdését a 2012: CCXIV. törvény 36. §-a iktatta be.

516

A 194. § (3b) bekezdését a 2012: CCXIV. törvény 36. §-a iktatta be.

517

A 194. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2003: XLV. törvény 72. §-a.

518

A 194. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2003: XLV. törvény 72. §-a.

519

A 194. § (6) bekezdését a 2009: CXLI. törvény 53. §-a iktatta be.

520

A 195. § (1) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 110. § (3) bekezdés n) pontja szerint módosított szöveg.

521

A 196. § (1) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 37. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

522

A 196. § (1) bekezdés b) pontja a 2013: CCLII. törvény 72. § (13) bekezdés m) pontja szerint módosított szöveg.

523

A 196. § (3) bekezdését a 2002: I. törvény 302. § (5) bekezdése iktatta a szövegbe.

524

A 196. § (4) bekezdését a 2005: I. törvény 19. §-a iktatta a szövegbe.

525

A 196. § (5) bekezdését a 2012: CCXIV. törvény 37. § (2) bekezdése iktatta be.

526

A 197. § (3) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 72. § (13) bekezdés n) pontja szerint módosított szöveg.

527

A 197. § (5) bekezdése a 2003: XLV. törvény 73. §-ával megállapított szöveg.

528

A 197. § új (6) bekezdését a 2003: XLV. törvény 73. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (6)–(7) bekezdés számozását (7)–(8) bekezdésre változtatva.

529

A 197. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2003: XLV. törvény 73. §-a. A (7) bekezdés a 2003: CXXV. törvény 48. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

530

A 197. § eredeti (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2003: XLV. törvény 73. §-a.

531

A 198. §-t az 1997: LXXII. törvény 38. §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos 1999. január 1. napjától.

532

A 202. § c) pontja a 2010: XLIII. törvény 83. § f) pontja szerint módosított szöveg.

533

A 202. § f) pontját a 2007: LXXIX. törvény 16. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLXX. törvény 24. § a) pontja szerint módosított szöveg.

534

A 203. § (1) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 47. §-a szerint módosított szöveg.

535

A 203. § (3) bekezdése a 2007: CXLVI. törvény 10. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

536

A 203/A. §-t megelőző alcímet a 2012: CCXIV. törvény 38. §-a iktatta be.

537

A 203/A. §-t a 2012: CCXIV. törvény 38. §-a iktatta be.

538

A 203/B. §-t a 2012: CCXIV. törvény 38. §-a iktatta be.

539

A 203/C. §-t a 2012: CCXIV. törvény 38. §-a iktatta be.

540

A 204. § (1) bekezdése a 2011: CLXVII. törvény 57. § g) pontja szerint módosított szöveg.

541

A 204. § (5) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 39. §-ával megállapított szöveg.

542

A 205. § (1) bekezdése a 2009: CXLI. törvény 54. §-ával megállapított szöveg.

543

A 205. § új (2) bekezdését a 2009: CXLI. törvény 54. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(3) bekezdés számozását (3)–(4) bekezdésre változtatva. A 205. § (2) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.

544

A 205. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2009: CXLI. törvény 54. §-a, szövege a 2012: CCXIV. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.

545

A 205. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2009: CXLI. törvény 54. §-a, szövege a 2012: CCXIV. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.

546

A 205/A. §-t a 2011: CLXVII. törvény 53. §-a iktatta be.

547

A 207/A. §-t a 2011: CXCI. törvény 79. §-a iktatta be.

548

A 207/A. § (2) bekezdése a 2012: CXXIV. törvény 110. § (3) bekezdés o) pontja szerint módosított szöveg.

549

A 207/B. §-t a 2012: CCXIV. törvény 41. § (1) bekezdése iktatta be.

550

A 209. § (1) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 45. §-a szerint módosított szöveg.

551

A 210. § (3) bekezdését a 2012: CCXIV. törvény 41. § (2) bekezdése iktatta be.

552

A XVIII/A. Fejezetet (210/A. §) a 2011: CLXXXIV. törvény 24. §-a iktatta be.

553

A 210/A. §-t megelőző alcímet a 2011: CLXXXIV. törvény 24. §-a iktatta be.

554

A 210/A. §-t a 2011: CLXXXIV. törvény 24. §-a iktatta be.

555

A 210/A. § (1) bekezdése a 2012: LXXXVI. törvény 38. § (9) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.

556

A XIX. fejezetet (211–245. §-t) a 2001: XCV. törvény 268. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

557

A XIX/A. fejezetet (245/A–245/R. §-ok) a 2001: XXXVI. törvény 75. §-a iktatta a törvénybe. A 2001: LXXV. törvény 42. § (2)–(3) bekezdése alapján a XIX/A. fejezet hatálya alá tartozó hivatásos állomány tagja 2002. január 1-jétől a Hszt. 6/A. számú melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó, illetve – a vezetőkre vonatkozóan – a Hszt. 245/H. §-a (2) bekezdésében meghatározott szorzószám alapján – a Hszt. 245/O. §-a figyelembevételével – számított beosztási illetményre jogosult, ezt a munkáltatói jogkör gyakorlója (2002. január 1-jei hatállyal) 2002. március 31-ig köteles végrehajtani.

558

A XIX/A. fejezet címe a 2011: CXXVIII. törvény 139. §-ával megállapított, a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 33. pontja szerint módosított szöveg.

559

A 245/A. § a 2011: CXXVIII. törvény 140. §-ával megállapított, a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 34. pontja szerint módosított szöveg.

560

A 245/B–245/C. §-t és a 245/B. §-t megelőző alcímet a 2001: XXXVI. törvény 75. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CLII. törvény 25. §-ának f) pontja.

561

A 245/D. §-t és az azt megelőző alcímet a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 13. pontja hatályon kívül helyezte.

562

A 245/E. §-t a 2001: XXXVI. törvény 75. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: LXXXII. törvény 30. § (1) bekezdésének j) pontja.

563

A 245/F. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: CXLVII. törvény 110. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

564

A 245/G. §-t a 2005: CLXXIX. törvény 21. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

565

A 245/H. § a 2005: CLXXIX. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

566

A 245/H. § (1) bekezdése a 2007: CXLVI. törvény 10. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

567

A 245/H. § (2) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 42. §-ával megállapított szöveg.

568

A 245/H. § (3) bekezdését a 2006: LXXII. törvény 3. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: CXLVI. törvény 10. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

569

A 245/I. §-t a 2003: XLV. törvény 127. § (1) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CCXIV. törvény 43. §-a iktatta be, szövege a 2014: XVI. törvény 265. § (1) bekezdésével megállapított, a 2014: XXI. törvény 25. §-a szerint módosított szöveg.

570

A 245/J–245/M. §-t és a 245/J. §-t megelőző alcímet a 2001: XXXVI. törvény 75. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: LXXIX. törvény 25. § (1) bekezdésének a) pontja.

571

A 245/N. § (1) bekezdését a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 14. pontja hatályon kívül helyezte.

572

A 245/N. § (2) bekezdése a 2007: LXXIX. törvény 19. §-ával megállapított, valamint a 2007: CXLVI. törvény 30. § (5) bekezdésének c) pontja, a 2007: CLII. törvény 25. §-ának f) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 26. § (3)–(6) bekezdését.

574

A 245/O. §-t a 2003: XLV. törvény 127. § (1) bekezdésének g) pontja hatályon kívül helyezte.

575

A 245/P. § (3) bekezdését a 2010: CXLVII. törvény 110. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

576

A 245/P. § (4) bekezdése a 2009: CXLI. törvény 76. § (7) bekezdése, a 2009: CXLIX. törvény 47. §-a szerint módosított szöveg.

577

A 245/R. § a 2005: CLXXIX. törvény 21. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

579

A XX. fejezet címe a 2011: CXXVIII. törvény 141. §-ával megállapított, a 2012: CCXIV. törvény 109. § 35. pontja szerint módosított szöveg.

580

A 246. § a 2011: CXXVIII. törvény 142. §-ával megállapított, a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 36. pontja szerint módosított szöveg.

581

A 247. § (1) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.

582

A 247. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (2) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

583

A 248. §-t a 2010: CXLVII. törvény 110. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

584

A 248/A. §-t a 2006: CXVIII. törvény 2. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 15. pontja.

585

A 249. § a 2006: CIX. törvény 170. § (2) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

586

A 250. § (1) bekezdését a 2010: CXLVII. törvény 110. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

587

A 251. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (2) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

589

A 251. § (2) bekezdése a 2003: XLV. törvény 78. §-ával megállapított szöveg.

590

A 252. §-t a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 16. pontja hatályon kívül helyezte.

591

A 253. § a 2012: CCXIV. törvény 45. §-ával megállapított szöveg.

592

A 254. § (1) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 72. § (13) bekezdés o) pontja szerint módosított szöveg.

593

A 254. § (2) bekezdése a 2010: CXLVII. törvény 64. §-ával megállapított, a 2012: XXXVI. törvény2012: LXXVI. törvény 90. §-a szerint módosított – 151. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.

594

A 254. § (4) bekezdését a 2003: XVII. törvény 4. §-a iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 8. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit 2003. január 1-jétől kell alkalmazni.

595

A 254/A. §-t a 2001: XXXVI. törvény 77. §-a iktatta a szövegbe.

596

A 254/A. § (1) bekezdését a 2007: CXLVI. törvény 28. § a) pontjának aa) alpontja hatályon kívül helyezte.

597

A 255. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: CXLVI. törvény 28. § a) pontjának aa) alpontja hatályon kívül helyezte.

598

A 256. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: CXLVI. törvény 28. § a) pontjának aa) alpontja hatályon kívül helyezte.

600

A 256/B–256/D. §-t a 2003: XLV. törvény 79. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXLVI. törvény 28. § a) pontjának aa) alpontja.

601

A 257. §-t a 2007: CXLVI. törvény 28. § a) pontjának aa) alpontja hatályon kívül helyezte.

602

A 258. §-t a 2010: CXLVII. törvény 110. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CCXIV. törvény 46. §-a iktatta be.

603

A 258/A. §-t a 2001: XXXVI. törvény 80. §-a iktatta be, a 2010: CXLVII. törvény 110. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

604

A 258/B. §-t a 2001: XXXVI. törvény 80. §-a iktatta be, a 2010: CXLVII. törvény 110. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

605

A 258/C. §-t a 2001: XXXVI. törvény 80. §-a iktatta be, a 2010: CXLVII. törvény 110. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

606

A 259. § a 2007: CXLVI. törvény 10. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

607

A 260. §-t újonnan a 2009: CXLI. törvény 57. §-a iktatta be.

608

A 262. § a 2006: CIX. törvény 170. § (2) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

609

A 264/A. §-t a 2007: CXLVI. törvény 10. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: LXXXVI. törvény 38. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

611

A 264/C. §-t megelőző alcímet a 2009: CXLI. törvény 58. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLXVII. törvény 54. §-ával megállapított szöveg.

612

A 264/C. §-t a 2009: CXLI. törvény 58. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLXVII. törvény 54. §-ával megállapított szöveg.

613

A 264/C. § (1) bekezedés a) pontja a 2013: XXXIX. törvény 10. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

614

A 264/C. § (1) bekezdés b) pontja a 2013: XXXIX. törvény 11. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

615

A 264/C. § (1) bekezdés c) pontját a 2013: XXXIX. törvény 11. § (2) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.

616

A 264/D. §-t a 2009: CXLI. törvény 58. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLXVII. törvény 54. §-ával megállapított szöveg.

617

A 264/E. §-t a 2009: CXLI. törvény 58. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLXVII. törvény 54. §-ával megállapított szöveg.

618

A 264/F. §-t a 2009: CXLI. törvény 58. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLXVII. törvény 54. §-ával megállapított szöveg.

619

A 264/G. §-t a 2009: CXLI. törvény 58. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLXVII. törvény 58. § n) pontja, újonnan a 2011: CLXXXIV. törvény 25. §-a iktatta be.

620

A 264/G. § (3) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 72. § (13) bekezdés p) pontja szerint módosított szöveg.

621

A 264/H. §-t a 2009: CXLI. törvény 58. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLXVII. törvény 58. § n) pontja.

622

A 264/I. §-t a 2009: CXLI. törvény 58. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLXVII. törvény 58. § n) pontja.

623

A 264/J. §-t a 2009: CXLI. törvény 58. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLXVII. törvény 58. § n) pontja.

624

A 264/K. §-t a 2009: CXLI. törvény 58. §-a iktatta be, hatályon jkívül helyezte a 2011: CLXVII. törvény 58. § n) pontja.

625

A 264/L. §-t a 2009: CXLI. törvény 58. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLXVII. törvény 58. § n) pontja.

626

A 265. §-t megelőző alcím a 2011: CXXVIII. törvény 144. §-ával megállapított szöveg.

627

A 265. § (1) bekezdése a 2011: CXXVIII. törvény 145. §-ával megállapított szöveg.

628

A 265. § (2)–(3) bekezdését a 2011: CXXVIII. törvény 150. §-a hatályon kívül helyezte.

629

A 266. §-t a 2011: CXXVIII. törvény 150. §-a hatályon kívül helyezte.

630

A 267. §-t a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 17. pontja hatályon kívül helyezte.

631

A 268. §-t és az azt megelőző alcímet a 2011: CXXVIII. törvény 150. §-a hatályon kívül helyezte.

632

A 269. §-t a 2011: CXXVIII. törvény 150. §-a hatályon kívül helyezte.

633

A 270. §-t a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 18. pontja hatályon kívül helyezte.

634

A 271. § (1) bekezdése a 2009: CXLI. törvény 59. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

635

A 271. § (2)–(3) bekezdését a 2011: CXXVIII. törvény 150. §-a hatályon kívül helyezte.

636

A 271. § (4) bekezdését a 2009: CXLI. törvény 59. § (2) bekezdése iktatta be.

637

A 272. § (2)–(4) bekezdését a 2011: CXXVIII. törvény 150. §-a hatályon kívül helyezte.

638

A 272. § (5) bekezdését a 2005: XCVI. törvény 13. §-a iktatta a szövegbe, hatályon kívül helyezte a 2011: CXXVIII. törvény 150. §-a.

639

A 273. §-t a 2011: CXXVIII. törvény 150. §-a hatályon kívül helyezte.

640

A 274. § (1)–(4) bekezdését a 2011: CXXVIII. törvény 150. §-a hatályon kívül helyezte.

641

A 274. § új (5) bekezdését a 2005: XCVI. törvény 14. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5)–(8) bekezdés számozását (6)–(9) bekezdésre változtatva, hatályon kívül helyezte a 2011: CXXVIII. törvény 150. §-a.

642

A 274. § eredeti (5) bekezdésének számozását a 2005: XCVI. törvény 14. §-a (6) bekezdésre változtatta, hatályon kívül helyezte a 2011: CXXVIII. törvény 150. §-a.

643

A 274. § eredeti (6) bekezdésének számozását a 2005: XCVI. törvény 14. §-a (7) bekezdésre változtatta, hatályon kívül helyezte a 2011: CXXVIII. törvény 150. §-a.

644

A 274. § eredeti (7) bekezdésének számozását a 2005: XCVI. törvény 14. §-a (8) bekezdésre változtatta, hatályon kívül helyezte a 2011: CXXVIII. törvény 150. §-a.

645

A 274. § eredeti (8) bekezdésének számozását a 2005: XCVI. törvény 14. §-a (9) bekezdésre változtatta, hatályon kívül helyezte a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 19. pontja.

646

A 275. §-t a 2011: CXXVIII. törvény 150. §-a hatályon kívül helyezte.

647

A 276. § (1)–(3) bekezdését a 2011: CXXVIII. törvény 150. §-a hatályon kívül helyezte.

648

A 276/A. §-t a 2009: CXLI. törvény 60. §-a iktatta be. E módosító törvény 76. § (5) bekezdése alapján a szolgálati viszonyban álló, de már nem részben vagy egészben készenléti jellegű beosztásban foglalkoztatott, valamint a szolgálati nyugdíjban részesülő tűzoltók a 2010. január 1-jét követő hatvan napon belül nyújthatják be távolléti díj iránti kérelmüket. A részben vagy egészben készenléti jellegű beosztásban foglalkoztatott tűzoltók jogosultságát a munkáltató hivatalból vizsgálja.

649

A 276/B. §-t a 2010: CXLVII. törvény 66. §-a iktatta be.

650

A 276/C. §-t megelőző alcímet a 2012: CCXIV. törvény 47. §-a iktatta be.

651

A 276/C. §-t a 2012: CCXIV. törvény 47. §-a iktatta be.

652

A 276/D. §-t a 2012: CCXIV. törvény 47. §-a iktatta be.

653

A 276/E. §-t a 2012: CCXIV. törvény 47. §-a iktatta be.

654

A 276/F. §-t a 2012: CCXIV. törvény 47. §-a iktatta be.

655

A 276/G. §-t a 2012: CCXIV. törvény 47. §-a iktatta be.

656

A 276/H. §-t a 2012: CCXIV. törvény 47. §-a iktatta be.

657

A 276/I. §-t a 2012: CCXIV. törvény 47. §-a iktatta be.

658

A 276/J. §-t a 2014: CIX. törvény 39. §-a iktatta be.

659

A 278. § a 2007: LXXIX. törvény 20. §-ával megállapított, a 2014: CIX. törvény 41. § c) pontja szerint módosított szöveg.

660

A 281. § (2)–(5) bekezdését a 2011: CLXXXIV. törvény 32. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

661

A 284. § (1) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 47. §-a szerint módosított szöveg.

662

A 284. § (2) bekezdése a 2010: CXLVII. törvény 67. §-ával megállapított szöveg.

663

A 285. § (2)–(3) bekezdését a 2010: CXLVII. törvény 110. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

664

A 287. §-t megelőző alcímet a 2014: CIX. törvény 40. §-a iktatta be.

665

A 287. §-t a 2014: CIX. törvény 40. §-a iktatta be.

666

A 289. § (1) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 72. § (14) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

667

A 290. § a 2012: CCXIV. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.

668

A 291. § a 2007: LXXIX. törvény 21. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 25. § (10)–(12) bekezdését.

669

A 293. § (1) bekezdése a 2005: I. törvény 28. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 42. §-ának (3) bekezdése alapján az e pontban meghatározott szabadságra, illetménypótlékra vonatkozó szabályokat 2004. január 1-jétől visszamenőleg kell alkalmazni.

670

A 293/A. § (1) bekezdés ötödik franciabekezdését a 2012: CXXIV. törvény 110. § (3) bekezdés p) pontja hatályon kívül helyezte.

671

A 293. § (1) bekezdésének hatodik francia bekezdését a 2005: CLXXIX. törvény 16. §-a iktatta be.

672

A 293. § (3) bekezdését a 2001: XXXVI. törvény 81. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

673

A 294. §-t és az azt megelőző alcímet a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 20. pontja hatályon kívül helyezte.

674

A 295. §-t az Alkotmánybíróság a 8/2004. (III. 25.) AB határozatának 2. pontjával megsemmisítette, 2004. március 25. napjával. A 295. §-t megelőző alcímet a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 21. pontja hatályon kívül helyezte.

675

A 296. §-t az Alkotmánybíróság a 8/2004. (III. 25.) AB határozatának 2. pontjával megsemmisítette, 2004. március 25. napjával. A 296. §-t megelőző alcímet a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 21. pontja hatályon kívül helyezte.

676

A 300. § a 2009: CXLI. törvény 61. §-ával megállapított szöveg.

677

A 300. § (1) bekezdés d) pontját a 2011: CLXVII. törvény 58. § o) pontja hatályon kívül helyezte.

678

A 300. § (1) bekezdés e) pontja a 2010: CXLVII. törvény 110. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

679

A 300. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 109. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

680

A 300. § (4) bekezdését a 2012: XCVI. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: XXI. törvény 26. § (1) bekezdése.

682

A 302. §-t megelőző alcímet a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 22. pontja hatályon kívül helyezte.

683

A 302. § (1)–(2) bekezdését a 2003: XVII. törvény 8. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

684

A 302. § (3)–(5) bekezdését a 2010: CXLVII. törvény 110. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

685

A 303. § a 2012: CCXIV. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.

686

A 305. § (1) bekezdését a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 23. pontja hatályon kívül helyezte.

687

A 306. § a 2003: XVII. törvény 5. §- szerint módosított szöveg, megjelölését (1) bekezdésre változtatta a 2009: CXLI. törvény 62. §-a.

688

A 306. § negyedik franciabekezdése a 2008: LXXXII. törvény 6. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

689

A 306. § (1) bekezdés ötödik franciabekezdését a 2009: CXLI. törvény 76. § (7) bekezdése hatályon kívül helyezte.

690

A 306. § tizenegyedik francia bekezdését a 2005: CLXXIX. törvény 17. §-a iktatta be.

691

A 306. § (2) bekezdését a 2009: CXLI. törvény 62. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatva. A 306. § (2) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 37. pontja szerint módosított szöveg.

692

A 306/A. §-t és a megelőző alcímet a 2008: LXXXII. törvény 6. § (5) bekezdése iktatta be, a 306/A. §-t a 2010: CXLVII. törvény 110. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte. A 306/A. §-t megelőző alcímet a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 24. pontja hatályon kívül helyezte.

693

A 306/B. §-t megelőző alcímet a 2009: CXLI. törvény 63. §-a iktatta be.

694

A 306/B. §-t a 2009: CXLI. törvény 63. §-a iktatta be.

695

A XXIII. Fejezetet (a 307. §-t) a 2011: CXLI. törvény 57. §-a hatályon kívül helyezte.

696

A 308. § a 2010: CXXII. törvény 157. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

697

A 309. § (1) bekezdése a 2010: CXXII. törvény 157. § (9) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.

698

A 309. § (2) bekezdése a 2010: CXXII. törvény 157. § (9) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg.

699

A 310. § (1) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 47. §-a, a 2010: CXXII. törvény 157. § (9) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg.

700

A 312. § a 2010: CXXII. törvény 157. § (9) bekezdés 6. pontja szerint módosított szöveg.

701

A 313. § a 2010: CXXII. törvény 157. § (9) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

702

A 314. § (1) bekezdése a 2010: CXXII. törvény 157. § (9) bekezdés 8. pontja szerint módosított szöveg.

703

A 314. § (3) bekezdését a 2009: CXLI. törvény 65. §-a iktatta be, szövege a 2010: CXXII. törvény 157. § (9) bekezdés 9. pontja szerint módosított szöveg.

704

A 314. § (4) bekezdését a 2010: CXXII. törvény 157. § (5) bekezdése iktatta be.

705

A 315. § a 2010: CXXII. törvény 157. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

706

A 316. § a 2010: CXXII. törvény 157. § (9) bekezdés 10. pontja szerint módosított szöveg.

707

A 317. § a 2006: CIX. törvény 89. § (1) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.

708

A 318. §-t a 2010: CXXII. törvény 172. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

709

A 319. § a 2009: CXLI. törvény 67. §-ával megállapított szöveg.

710

A 320. § (1) bekezdése a 2009: CXLI. törvény 68. §-ával megállapított szöveg.

711

A 320. § (2) bekezdését a 2009: CXLI. törvény 76. § (7) bekezdése hatályon kívül helyezte.

712

A 320. § (3) bekezdése a 2010: CXXII. törvény 157. § (9) bekezdés 11. pontja szerint módosított szöveg.

713

A 320. § (4) bekezdése a 2010: CXXII. törvény 157. § (9) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.

714

A 320. § (5) bekezdését a 2010: CXXII. törvény 157. § (7) bekezdése iktatta be.

715

A 321. § (2) bekezdését a 2010: CXXII. törvény 172. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

716

A 321/A. §-t megelőző alcímet a 2009: CXLI. törvény 70. §-a iktatta be.

717

A 321/A. §-t a 2009: CXLI. törvény 70. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CXXII. törvény 172. § 2. pontja.

718

A 322. § (1) bekezdése a 2010: CXXII. törvény 157. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

719

A 322. § (2) bekezdése a 2010: CXXII. törvény 157. § (9) bekezdés 13. pontja szerint módosított szöveg.

720

A 323. §-t a 2009: CXLI. törvény 76. § (7) bekezdése hatályon kívül helyezte.

721

A 324. § (1) bekezdését a 2010: CXXII. törvény 172. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

722

A 324. § (2) bekezdését a 2009: CXLI. törvény 76. § (7) bekezdése hatályon kívül helyezte.

723

A 324. § (3) bekezdését a 2010: CXXII. törvény 172. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

724

A 324. § (4) bekezdését a 2010: CXXII. törvény 172. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

725

A 325. § (2) bekezdését a 2009: CXLI. törvény 77. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

726

A 325. § (3) bekezdését az 1999: LXXV. törvény 79. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

727

A 326. § (1) bekezdése a 2007: LXXIX. törvény 22. §-ával megállapított, a 2011: CLXVII. törvény 58. § p) pontja szerint módosított szöveg.

728

A 326. § (2) bekezdését a 2011: CLXVII. törvény 58. § q) pontja hatályon kívül helyezte.

729

A 326. § (3) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 50. §-ával megállapított szöveg.

730

A 326/A. §-t a 2009: CXLI. törvény 72. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 25. pontja.

731

A 327. § a 2011: CLXXXIV. törvény 31. § (2) bekezdés r) pontja szerint módosított szöveg.

732

A 328. § (1) bekezdése a 2005: I. törvény 29. §-ával megállapított szöveg, hatályon kívül helyezte a 2011: CLXVII. törvény 58. § s) pontja.

733

A 328. § (2) bekezdését a 2011: CLXVII. törvény 58. § s) pontja hatályon kívül helyezte.

734

A 328. § (3) bekezdését a 2011: CLXVII. törvény 58. § s) pontja hatályon kívül helyezte.

735

A 328. § (4) bekezdését a 2003: XLV. törvény 85. §-a iktatta be, szövege a 2007: LXXIX. törvény 23. §-ával megállapított, a 2011: CLXVII. törvény 58. § t) pontja, a 2011: CLXXXIV. törvény 31. § (2) bekezdés s) pontja szerint módosított szöveg.

736

A 329. §-t a 2011: CLXVII. törvény 58. § u) pontja hatályon kívül helyezte.

737

A 331. §-t megelőző alcímet a 2013: XXXIX. törvény 8. §-a iktatta be.

738

A 331. §-t a 2011: CLXVII. törvény 58. § v) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: XXXIX. törvény 8. §-a iktatta be.

739

A 332. § (1) bekezdésének második mondatát a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 248. pontja hatályon kívül helyezte.

740

A 332. § (2) bekezdését a 2004: CV. törvény 209. §-ának 12. pontja hatályon kívül helyezte.

741

A 332. § (3) bekezdését az 1997: LXVI. törvény 107. §-a (1) bekezdésének l) pontja hatályon kívül helyezte.

742

A 332. § (4) bekezdését az 1999: LXIX. törvény 168. §-ának t) pontja hatályon kívül helyezte.

743

A 332. § (5) bekezdését a 2004: CXXXI. törvény 29. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

744

A 332. § (6)–(7) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 248. pontja hatályon kívül helyezte.

745

A 334. §-t a 2007: CXLVI. törvény 28. § a) pont aa) alpontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: XXXIX. törvény 9. §-a iktatta be.

746

A hatálybalépés napja: 2013. április 19.

747

A 335. §-t a 2007: CXLVI. törvény 28. § a) pont aa) alpontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: XXXIX. törvény 9. §-a iktatta be.

748

A hatálybalépés napja: 2013. április 19.

749

A 336. §-t a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 26. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: XXXIX. törvény 9. §-a iktatta be.

750

A hatálybalépés napja: 2013. április 19.

751

A 337. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. § 248. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: XVI. törvény 265. § (2) bekezdése iktatta be.

752

A 338. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. § 248. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: XXXII. törvény 7. §-a iktatta be.

753

A hatálybalépés időpontja 2015. április 8.

754

A 339–340. §-t a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 27. pontja hatályon kívül helyezte.

755

A 341. §-t a 2011: CLXVII. törvény 58. § w) pontja hatályon kívül helyezte.

757

A 341/B. §-t a 2007: CLXX. törvény 36. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CXCI. törvény 80. §-ával megállapított szöveg.

758

A 341/C. §-t a 2010: CXLVII. törvény 68. §-a iktatta be.

759

A 341/C. § (1) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 38. pontja szerint módosított szöveg. [A 2013: XXXIX. törvény 10. § (1) bekezdés c) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „37/B. § (2) bekezdés b) pontjában” szövegrész helyébe a „37/B. § (3) bekezdés b) pontjában” szöveg lép, nem vezethető át.]

760

A 341/C. § (2)–(3) bekezdését a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 28. pontja hatályon kívül helyezte.

761

A 341/D. §-t a 2011: CLXVII. törvény 55. §-a iktatta be.

762

A 341/E. §-t a 2011: CLXXXIV. törvény 26. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte e módosító törvény 32. § (3) bekezdés a) pontja, újonnan a 2012: CCXIV. törvény 51. § (2) bekezdése iktatta be.

763

A 341/F. §-t a 2011: CLXXXIV. törvény 26. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte e módosító törvény 32. § (3) bekezdés b) pontja.

764

A 341/G. §-t a 2011: CLXXXIV. törvény 26. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte e módosító törvény 32. § (3) bekezdés c) pontja.

765

A XXVII. fejezet címe a 2010: CXLVII. törvény 71. §-a szerint módosított szöveg.

768

A 342. § (1) bekezdés c) pontja a 2009: CXLI. törvény 74. § (1) bekezdésével megállapított, a 2012: LXXXVI. törvény 38. § (9) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.

770

A 342. § (1) bekezdés d) pontja a 2009: CXLI. törvény 74. § (1) bekezdésével megállapított, a 2011: CLXVII. törvény 58. § x) pontja szerint módosított szöveg.

772

A 342. § (1) bekezdésének e) pontját a 2003: XLV. törvény 86. §-ának (1) bekezdése iktatta be.

773

A 342. § (1) bekezdésének f) pontját a 2005: I. törvény 30. §-a iktatta be, szövege a 2010: CXLVII. törvény 69. §-ával megállapított szöveg.

774

A 342. § (1) bekezdésének g) pontját a 2006: CIX. törvény 88. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXXII. törvény 157. § (9) bekezdés 15. pontja szerint módosított szöveg.

776

A 342. § (1) bekezdésének h) pontját a 2007: CLII. törvény 18. § (8) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 26. § (3)–(6) bekezdését.

778

A 342. § (1) bekezdésének újabb h) pontját a 2007: CXLVI. törvény 10. § (11) bekezdése iktatta be.

779

A 342. § (1) bekezdés i) pontját a 2009: CXLI. törvény 74. § (2) bekezdése iktatta be.

780

A 342. § (1) bekezdés j) pontját a 2009: CXLI. törvény 74. § (2) bekezdése iktatta be.

782

A 342. § (1) bekezdés k) pontját a 2010: CLXX. törvény 23. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCI. törvény 82. § i) pontja, újonnan a 2012: CCXIV. törvény 52. § (1) bekezdése iktatta be.

783

A 342. § (1) bekezdés l) pontját a 2011: CLXXXIV. törvény 27. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CCXIV. törvény 52. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

785

A 342. § (1) bekezdés m) pontját a 2011: CLXXXIV. törvény 27. § (1) bekezdése iktatta be.

786

A 342. § (1) bekezdés n) pontját a 2011: CLXXXIV. törvény 27. § (1) bekezdése iktatta be.

787

A 342. § (1) bekezdés o) pontját a 2012: CCXIV. törvény 52. § (3) bekezdése iktatta be.

788

A 342. § (1) bekezdés p) pontját a 2012: CCXIV. törvény 52. § (3) bekezdése iktatta be.

790

A 342. § (1) bekezdés q) pontját a 2013: CCLII. törvény 72. § (11) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XCIX. törvény 207. §-ával megállapított szöveg.

792

A 342. § (1a) bekezdését a 2012: XCVI. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: XXI. törvény 26. § (1) bekezdése.

793

A 342. § (2) bekezdése a 2009: CXLI. törvény 74. § (3) bekezdésével megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 109. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

799

A 342. § (2) bekezdés 4. pontja a 2012: CCXIV. törvény 52. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

801

A 342. § (2) bekezdés 5. pontja a 2011: CCII. törvény 29. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

803

A 342. § (2) bekezdés 6. pontja a 2010: CXLVII. törvény 109. § (4) bekezdése, a 2012: CXXIV. törvény 110. § (3) bekezdés q) pontja szerint módosított szöveg.

811

A 342. § (2) bekezdés 13. pontja a 2011: CLXXXIV. törvény 27. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

813

A 342. § (2) bekezdés 14. pontja a 2010: CXLVII. törvény 110. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

816

A 342. § (2) bekezdés 16. pontját a 2010: CLXX. törvény 24. § b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CCXIV. törvény 52. § (6) bekezdése iktatta be.

821

A 342. § (2) bekezdés 20. pontja a 2011: CLXVII. törvény 56. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

824

A 342. § (2) bekezdés 22. pontját a 2012: CCXIV. törvény (7) bekezdése iktatta be.

825

A 342. § (2) bekezdés 23. pontját a 2012: CCXIV. törvény (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CCLII. törvény 72. § (13) bekezdés q) pontja szerint módosított szöveg.

827

A 342. § (3) bekezdését újonnan a 2010: CLXX. törvény 23. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCI. törvény 82. § i) pontja.

828

A 342. § (4) bekezdését a 2007: LXXIX. törvény 24. §-a iktatta be.

830

A 342. § (5) bekezdését a 2007: LXXIX. törvény 24. §-a iktatta be.

832

A 342. § (6) bekezdését újonnan a 2009: CXLI. törvény 74. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CXXX. törvény 52. § 8. pontja, újonnan a 2011: CLXVII. törvény 56. § (2) bekezdése iktatta be.

834

A 342. § (7) bekezdését a 2007: CLXX. törvény 36. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CCXIV. törvény 52. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

836

A 342. § (7a) bekezdését a 2012: CCXIV. törvény 52. § (9) bekezdése iktatta be.

837

A 342. § új (8) bekezdését a 2010: LXXXVI. törvény 21. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (8) bekezdés számozását (9) bekezdésre változtatta.

838

A 342. § (8) bekezdését a 2009: CXLI. törvény 74. § (5) bekezdése iktatta be. A 342. § eredeti (8) bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta a 2010: LXXXVI. törvény 21. §-a, hatályon kívül helyezte a 2011: CXXVIII. törvény 150. §-a.

839

A 342/A. §-t a 2012: XXXVI. törvény 151. § (8) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e megállapító törvény 145. § (4)–(8) bekezdését.

841

A 343. §-t a 2010: CXLVII. törvény 70. §-a iktatta be, szövege a 2012: LXXXVI. törvény 38. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

842

A 343. § (3) bekezdését a 2012: CCXIV. törvény 53. §-a iktatta be.

843

Az 1. számú melléklet a 2007: CXLVI. törvény 28. § a) pontjának an) alpontja szerint módosított szöveg.

844

A 2. számú melléklet a 2011: CLXXXIV. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított, a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 39. pontja szerint módosított szöveg.

845

A 3. számú melléklet a 2011: CLXXXIV. törvény 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

846

A 4. számú mellékletet a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 29. pontja hatályon kívül helyezte.

847

Az 5. számú mellékletet a 2007: CXLVI. törvény 28. § a) pontjának aa) alpontja hatályon kívül helyezte.

848

A 6. számú melléklet az 1997: CXLVI. törvény 82. §-ának (2) bekezdésével, illetve 22. számú mellékletével megállapított, a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 30. pontja szerint módosított szöveg.

849

A 6/A. számú mellékletet a 2001: XXXVI. törvény 84. §-a iktatta be, szövegét újonnan a 2003: XLV. törvény 87. § (2) bekezdése állapította meg.

851

A 7. számú melléklet eredeti I. pontjának helyébe e törvény – 2001: XXXVI. törvény 77. §-ával beiktatott – 254/A. §-a alapján az I/A–I/B. pontok léptek.

852

A 7. számú melléklet I/A. pontjának tizedik franciabekezdése a 2009: LXXXV. törvény 93. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

853

A 7. számú melléklet eredeti I. pontjának helyébe e törvény – 2001: XXXVI. törvény 77. §-ával beiktatott – 254/A. §-a alapján az I/A–I/B. pontok léptek.

854

A 7. számú melléklet III. pontja a 2011: CLXXXIV. törvény 31. § (2) bekezdés u) pontja szerint módosított szöveg.

855

A 7. számú melléklet V. pontja a 2009: CXLIX. törvény 47. §-a szerint módosított szöveg.

856

A 7. számú melléklet VI. pontja a 2003: XLV. törvény 88. §-a szerint módosított szöveg.

857

A 7. számú melléklet VII. pontjának második franciabekezdése a 2009: CXLI. törvény 76. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

858

A 7. számú melléklet VIII. pont első franciabekezdése a 2012: CCXIV. törvény 109. § (1) bekezdés 40. pontja szerint módosított szöveg.

859

A 7. számú melléklet X. pontja a 2013: CCLII. törvény 72. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.

860

A 7. melléklet XII. pontja a 2011: CLXVII. törvény 57. § h) pontja szerint módosított szöveg.

861

A 8. számú mellékletet a 2010: CXLVII. törvény 72. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CCXIV. törvény 54. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

862

A 9. számú mellékletet a 2011: CLXXXIV. törvény 29. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CCXIV. törvény 110. § (1) bekezdés 31. pontja

863

A 10. számú mellékletet a 2011: CLXXXIV. törvény 29. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CCXIV. törvény 54. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

864

A 11. számú mellékletet a 2011: CLXXXIV. törvény 29. § (5) bekezdése iktatta be.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére