• Tartalom
Oldalmenü

1989. évi 10. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Spanyol Királyság között Budapesten, az 1987. évi szeptember hó 28. napján aláírt a büntető ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös végrehajtása tárgyában létrejött szerződés kihirdetéséről 1

2007.01.01.

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Spanyol Királyság között Budapesten, az 1987. év szeptember hó 28. napján aláírt a büntető ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös végrehajtása tárgyában létrejött szerződést e törvényerejű rendelettel kihirdeti.2

2. § A szerződés magyar nyelvű szövege a következő:



SZERZŐDÉS
a Magyar Népköztársaság és a Spanyol Királyság között a büntető ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös végrehajtásáról
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa
és Őfelsége Spanyolország Királya

attól a szándéktól vezettetve, hogy a két állam közötti jogi kapcsolatokat elmélyítsék, és az egymás közötti jogi forgalmat megkönnyítsék, valamint, hogy az elítéltek társadalmi beilleszkedését előmozdítsák, megegyeztek abban, hogy szerződést kötnek a büntető ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös végrehajtásáról, és ebből a célból Meghatalmazottaikká kinevezték:

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa:
DR. MARKÓJA IMRE urat, igazságügyminisztert,

Őfelsége Spanyolország Királya:
FERNANDO LEDESMA BARTRET urat, igazságügyminisztert,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:
I. Rész
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Általános alapelvek
1. cikk
1. A Szerződő Államok kötelezik magukat, hogy megkeresésre az alábbi előírások és feltételek szerint kölcsönösen végrehajtják azokat a büntető ügyekben hozott határozatokat, melyekkel az egyik Szerződő Állam bírósága a másik Szerződő Állam állampolgárával szemben jogerősen szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést szabott ki.
2. Az 1. bekezdés szerinti megkeresést az az állam terjeszti elő, ahol a bírósági határozatot meghozták (Ítélkező Állam). Ez azonban nem korlátozza annak az államnak, ahol a bírósági határozatot végre kell hajtani (Végrehajtó Állam), azt a jogát, hogy az Ítélkező Államnál az 1. bekezdés szerinti megkeresést kezdeményezze.
3. E szerződés alkalmazásában az intézkedés kifejezés:
a) a Magyar Népköztársaságban kényszergyógykezelést;
b) a Spanyol Királyságban gyógyintézeti fogvatartást
jelent.


Az elítélt joga
2. cikk
Az elítélt, törvényes képviselője, házastársa, egyenesági rokonai vagy testvérei a Szerződő Államok bármelyikénél maguk is kezdeményezhetik az 1. cikk szerinti eljárást. Minden elítéltet, akire a Szerződés alkalmazható, az Ítélkező Államnak e Szerződés lényeges tartalmáról tájékoztatnia kell.


Lakóhely, tartózkodási hely
3. cikk
A végrehajtás átvételének csak akkor van helye, ha az elítélt lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye a Végrehajtó Államban van.


A cselekmény kölcsönös bírói büntethetősége
4. cikk
A végrehajtás átvételének csak akkor van helye, ha a határozat alapjául szolgáló cselekmény a Végrehajtó Állam joga szerint is bírósági úton büntetendő.


Politikai bűncselekmények
5. cikk
1. A végrehajtás átvételének nincs helye, ha a határozat alapjául szolgáló cselekményt a Végrehajtó Állam politikai jellegű bűncselekménynek tekinti.
2. Nem tekinthetők politikai jellegű bűncselekményeknek az államfő vagy a családtagjai elleni merénylet, sem pedig a személyek élete elleni terrorcselekmények.
3. Az olyan büntetendő cselekmény, amelynél — figyelemmel az adott eset összes körülményeire, különösen az elkövetés módjára, a felhasznált vagy kilátásba helyezett eszközökre vagy a beállott, illetőleg a szándékolt következmények súlyosságára — a cselekmény köztörvényi jellege a politikaihoz képest túlnyomó, nem tekintendő politikai jellegű bűncselekménynek.


Katonai bűncselekmények
6. cikk
A végrehajtás átvételének nincs helye, ha a határozat alapjául szolgáló cselekmény a Végrehajtó Állam nézete szerint kizárólag a katonai kötelezettségek megsértésében áll.


Pénzügyi bűncselekmények
7. cikk
1. Illeték-, adó-, vám-, jövedéki- és devizaügyekben indított büntető eljárásoknál a végrehajtás átvételének szintén helye van, ha az elítélés alapjául szolgáló cselekmény a Végrehajtó Állam hasonló jellegű büntető törvényi rendelkezése szerint bírósági úton büntetendő.
2. A végrehajtás átvételét nem lehet kizárólag azzal az indokkal megtagadni, hogy a Végrehajtó Állam joga nem ismer azonos, illetőleg azonos jellegű illeték-, adó-, vám-, jövedék- vagy devizarendelkezéseket, mint az Ítélkező Állam joga.
3. Az 1. bekezdésben nem említett, a Végrehajtó Állam nézete szerint kizárólag pénzügyi jellegű bűncselekmény esetében a végrehajtás átvételét meg lehet tagadni.


Elévülés
8. cikk
A végrehajtás átvételének nincs helye, ha a szabadságvesztés büntetés vagy az intézkedés végrehajthatósága a két Szerződő Állam bármelyikének joga szerint elévült.


Rendkívüli bíróságok
9. cikk
A végrehajtás átvételének nincs helye, ha a határozatot rendkívüli bíróság hozta.


Távollévő elítélése
10. cikk
A végrehajtás átvételének nincs helye, ha a határozatot az elítélt távollétében hozták.


A kettős felelősségrevonás tilalma
11. cikk
1. A végrehajtás átvételének nincs helye, ha az elítélttel szemben a Végrehajtó Államban ugyanazon cselekmény miatt már jogerős határozat született, amennyiben
a) felmentő ítéletet hoztak;
b) a kiszabott büntetés:
— teljes mértékben letöltésre került, vagy letöltése folyamatban van;
— egésze vagy letöltetlen része egyéni kegyelem vagy közkegyelem alá esik;
c) az elkövető bűnösségét joghátrány kiszabása nélkül állapították meg.
2. A végrehajtás átvétele megtagadható, ha a Végrehajtó Államban az elítélt vonatkozásában ugyanazon cselekmény miatt már megszüntető határozatot hoztak, vagy őt jogerősen elítélték.


Közrend
12. cikk
A végrehajtás átvételének nincs helye, ha az a Végrehajtó Állam nézete szerint közrendjét vagy jogrendjének alapelveit veszélyeztetné.


Elenyésző végrehajtási érdek
13. cikk
A végrehajtás átvételének nincs helye, ha az elítéltet az Ítélkező Államban fogva tartják, és a megkeresés kézhezvételének időpontjában 4 hónapot meg nem haladó szabadságvesztés büntetést kell végrehajtani. E feltétel elbírálása céljából a szabadságvesztés büntetéseket vagy azok hátralévő, végrehajtandó részeit egybe kell számítani.


Az elítélt hozzájárulása
14. cikk
1. A Végrehajtó Államban történő végrehajtásra csak az elítélt hozzájárulásával kerülhet sor.
2. Ha az elítélt jogérvényes hozzájárulásra képtelen, akkor a törvényes képviselője hozzájárulását kell beszerezni.


II. Rész
A VÉGREHAJTÁS ÁTVÉTELE ÉS HATÁSAI
A végrehajtás átvétele iránti megkeresés
15. cikk
Ha az Ítélkező Állam nézete szerint a végrehajtás átvételének feltételei e Szerződés szerint fennállnak, akkor az Ítélkező Állam saját belső jogának megfelelően megkeresheti a Végrehajtó Államot a kiszabott szabadságvesztésbüntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele iránt.


Elfogadás
16. cikk
A 15. cikk szerinti megkeresés alapján — amelyhez a 24. cikkben megjelölt mellékleteket kell csatolni — a Végrehajtó Állam értesíti az Ítélkező Államot arról, hogy eleget tesz-e — s ha igen, mennyiben — a megkeresésnek. A teljes vagy részleges elutasítást indokolni kell.
A végrehajtás foganatosítása
17. cikk
1. A 15. cikk szerinti megkeresés elfogadása esetén a Végrehajtó Állam bírósága azonos nemű és tartalmú szabadságvesztés-büntetést vagy intézkedést állapít meg, mint amilyet az Ítélkező Államban kiszabtak. Ha azonban a szabadságvesztés-büntetés vagy intézkedés nemét vagy tartamát illetően nem egyeztethető össze a Végrehajtó Állam jogszabályaival, akkor azt a Végrehajtó Állam bírósága a saját joga szerint a hasonló bűncselekményre előírt büntetéshez vagy intézkedéshez igazítja. Ennek a büntetésnek vagy intézkedésnek nemét és tartamát tekintve a lehető legnagyobb mértékben meg kell felelnie annak a büntetésnek vagy intézkedésnek, amelyet a végrehajtandó határozat kiszabott. A Végrehajtó Államot minden esetben kötik az Ítélkező Államban hozott határozat alapjául szolgáló ténymegállapítások.
2. A Végrehajtó Államban az elítélt a végrehajtás során összhatását tekintve nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe, mint ha a végrehajtás az Ítélkező Államban történne.
3. A végrehajtás, beleértve a feltételes szabadságra bocsátást, a Végrehajtó Állam joga szerint történik. Az Ítélkező Államnak a feltételes szabadságra bocsátására vonatkozó és az elítéltre kedvezőbb jogszabályait alkalmazni kell, amennyiben az a Végrehajtó Állam jogával nem összeegyeztethetetlen.
4. Az Ítélkező Államban letartóztatásban töltött időt a Végrehajtó Államban kitöltendő szabadságvesztés-büntetés tartamába teljes egészében be kell számítani.


Büntetésmegosztás
18. cikk
Ha az elítélés alapjául több cselekmény szolgál, a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának azonban csak e cselekmények egy része tekintetében van helye, a Végrehajtó Állam bírósága a 17. cikk szerinti eljárás keretében meghatározza az e cselekményekre jutó végrehajtandó részt.


A végrehajtás hatásai
19. cikk
1. Ha a két Szerződő Állam egyikének joga szerint a külföldi ítélet érvényéhez nemzetközi szerződés szükséges, a végrehajtás átvétele esetén az Ítélkező Állam határozatához ugyanazok a joghatások fűződnek a Végrehajtó Államban, mint ez utóbbi államban a büntető ügyekben hozott határozatokhoz.
2. Ha a végrehajtás átvételére irányuló megkeresést elfogadták, akkor az Ítélkező Állam az elítéltet a lehető leghamarabb a Végrehajtó Államnak átadja. Ha az átadás megtörtént, vagy ha az elítélt már a Végrehajtó Államban tartózkodik, az Ítélkező Államban a további végrehajtási cselekményeket abba kell hagyni.
3. Ha az elítélt a Végrehajtó Államban kivonja magát a végrehajtás alól, az Ítélkező Államnak a büntetés hátralévő része tekintetében a végrehajtási joga feléled.
4. Az Ítélkező Állam végrehajtási joga véglegesen megszűnik, ha az elítélt a büntetést vagy az intézkedést kitöltötte, vagy ha a büntetés alól véglegesen mentesítették.
5. Ha a Végrehajtó Államban az elítélt ellen a végrehajtás átvétele iránti megkeresés alapjául szolgáló cselekmény miatt büntető eljárás folyik, és a megkeresést elfogadták, ez az állam a büntető eljárást ideiglenesen megszünteti. A Végrehajtó Állam bűnüldözési joga feléled, ha az elítélt a végrehajtás alól kivonja magát. A Végrehajtó Állam a büntető eljárást véglegesen megszünteti, ha a büntetést vagy intézkedést végrehajtották, vagy ha az elítéltet a büntetés alól véglegesen mentesítették.


Egyéni kegyelem, közkegyelem, perújítás
20. cikk
1. Az elítéltet egyéni kegyelemben vagy közkegyelemben részesítheti az Ítélkező Állam vagy a Végrehajtó Állam.
2. Az ítélet felülvizsgálatát célzó bármely kérelem elbírálására kizárólag az Ítélkező Államnak van joghatósága.


Közlések
21. cikk
1. A Szerződő Államok a lehető leghamarabb értesítik egymást minden olyan körülményről, amely a végrehajtást befolyásolhatja.
2. Az Ítélkező Állam elsősorban az egyéni kegyelemről, a közkegyelemről és a perújításról értesíti a Végrehajtó Államot.
3. A Végrehajtó Állam értesíti az Ítélkező Államot a végrehajtás befejeződéséről.



Átadás, átszállítás
22. cikk
1. Az elítéltnek a Végrehajtó Állam részére történő átadására a Magyar Népköztársaság és a Spanyol Királyság között a kiadatásról és a bűnügyi jogsegélyről 1985. május 10. napján aláírt szerződés 13. cikkét kell értelemszerűen alkalmazni.
2. Ha az elítéltet az egyik Szerződő Államból a másik Szerződő Állam területén keresztül egy harmadik államba, vagy pedig egy harmadik államból az egyik Szerződő Állam területén keresztül a másik Szerződő Államba kell átszállítani a vele szemben kiszabott szabadságvesztés-büntetés vagy intézkedés végrehajtása céljából, akkor az e cikk 1. bekezdése szerinti szerződés 21. cikkét kell értelemszerűen alkalmazni.
3. Bármely fél megtagadhatja az átszállítás engedélyezését, ha az elítélt az állampolgára.



A felelősségre vonás korlátai
23. cikk
1. Ha e Szerződés alkalmazása során valamely elítéltnek a Végrehajtó Állam részére történő átadására került sor, akkor őt ott az átadása előtt elkövetett olyan cselekmény miatt, amelyre a hozzájárulás nem vonatkozik, vagy más, az átadása előtt keletkezett ok miatt nem lehet büntető eljárás alá vonni, sem elítélni vagy személyes szabadságában valamely módon korlátozni, sem pedig egy harmadik államnak kiadni.
2. Az 1. bekezdésben foglalt korlátozás nem áll fenn,
a) ha az Ítélkező Állam hozzájárul a büntető eljáráshoz, a kiadatáshoz, vagy a büntetés, illetőleg intézkedés végrehajtásához;
b) ha az átadott elítélt végleges szabadulása után 45 napnál hosszabb ideig tartózkodik a Végrehajtó Államban, jóllehet azt jogszerűen elhagyhatta volna, vagy ha ezen állam elhagyása után oda önként visszatért.


III. Rész
ELJÁRÁS
A megkeresés és mellékletei
24. cikk
1. Az e Szerződés szerinti megkeresést írásban kell elkészíteni.
2. A megkereséshez mellékelni kell:
a) az ítéletnek a jogerőre emelkedés és a végrehajthatóság igazolásával ellátott kiadmányát vagy hitelesített másolatát;
b) az alkalmazott törvényi rendelkezések, valamint a feltételes szabadságra bocsátásról szóló rendelkezések szövegét;
c) a lehető legpontosabb adatokat az elítéltről, állampolgárságáról, lakóhelyéről és szokásos tartózkodási helyéről;
d) a beszámítandó fogvatartási idő igazolását;
e) az elítélttel készített jegyzőkönyvet, amelyből hozzájárulása kitűnik;
f) más olyan iratot, amely a megkeresés elbírálása szempontjából jelentőséggel bírhat.


A megkeresés kiegészítése
25. cikk
Ha a Végrehajtó Állam a neki megküldött adatokat és mellékleteket nem tartja kielégítőnek, kéri azoknak a szükséges információkkal való kiegészítését. A kiegészítés megküldésére megfelelő határidőt szabhat; ez indokolt kérelemre meghosszabbítható. Kiegészítés hiányában a Végrehajtó Állam a rendelkezésre álló adatok és mellékletek alapján dönt.


Az érintkezés módja
26. cikk
E Szerződés alapján az iratváltás az igazságügyminiszterek között történik. Ez nem zárja ki a diplomáciai út igénybevételét.


Nyelvhasználat, hitelesítés
27. cikk
1. E szerződés alkalmazása során a megkeresések és közlések, valamint a csatolandó mellékletek hitelesítése nem szükséges.
2. A megkereséseket és közléseket, valamint mellékleteiket angol vagy francia nyelvű fordítással kell ellátni.


Költségek
28. cikk
Az e Szerződés alkalmazása során felmerült költségek a Végrehajtó Államot terhelik azoknak a költségeknek a kivételével, amelyek kizárólag az Ítélkező Állam területén merültek fel.
IV. Rész
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
29. cikk
E Szerződés nem érinti a hatályos többoldalú bűnügyi szerződésekből eredő kötelezettségeket.


30. cikk
E Szerződést azokra a bírósági határozatokra is alkalmazni kell, amelyeket a Szerződés hatálybalépése előtt hoztak.


31. cikk
Ezt a Szerződést meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat Madridban cserélik ki.


32. cikk
1. E Szerződés a megerősítő okiratok kicserélését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.
2. E Szerződést határozatlan időre kötik. A Szerződést a Szerződő Államok bármelyike hat hónapos felmondási határidővel diplomáciai úton írásban felmondhatja.
3. Készült Budapesten, 1987. év szeptember hó 28. napján két példányban, magyar, spanyol és francia nyelven. A szöveg értelmezése vagy alkalmazása kapcsán felmerülő véleménykülönbségek diplomáciai úton kerülnek megoldásra.

A Magyar Népköztársaság nevében:
Dr. Markója Imre
A Spanyol KIrályság nevében:
Fernando Ledesma Bartret

3. §3 E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1989. év február hónap 1. napjától kell alkalmazni. Végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben gondoskodik.

1

A kihirdetés napja: 1989. május 16.

2

Az Alkotmány módosításáról szóló 1989: XXXI. törvény 38. § (2) bekezdése az Elnöki Tanácsot megszüntette.

3

A 3. § a 2006: CIX. törvény 164. § (4) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás