• Tartalom
Oldalmenü

1988. évi 1. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság1 és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság2 között a kölcsönös jogsegélyről szóló Belgrádban, az 1968. évi március hó 7. napján aláírt szerződés (1969. évi 1. számú törvényerejű rendelet) módosításáról és kiegészítéséről szóló Budapesten, 1986. évi április hó 25. napján aláírt szerződés kihirdetéséről3

2007.01.01.

(A szerződés megerősítő okiratait Belgrádban, 1987. november 5-én cserélték ki.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa4 a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között a kölcsönös jogsegélyről szóló, Belgrádban, az 1968. évi március hó 7. napján aláírt szerződés módosításáról és kiegészítéséről szóló, Budapesten, az 1986. évi április hó 25. napján aláírt szerződést e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § A szerződés magyar nyelvű szövege a következő:


SZERZŐDÉS
a Magyar Népköztársaság
és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között
a kölcsönös jogsegélyről szóló
szerződés módosításáról és kiegészítéséről

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Képviselőházának Szövetségi Végrehajtó Tanácsa abban a törekvésükben, hogy a két állam közötti együttműködést tovább erősítsék és a kölcsönös jogsegélyforgalmat még hatékonyabbá tegyék, elhatározták, hogy a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között a kölcsönös jogsegélyről Belgrádban, az 1968. évi március hó 7. napján aláírt szerződést módosítják és kiegészítik, s ebből a célból meghatalmazottaikká kinevezték:
A Magyar Népköztársaság Kormánya
dr. Markója Imrét, a Magyar Népköztársaság igazságügyminiszterét,
a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Képviselőházának Szövetségi Végrehajtó Tanácsa
Borislav Krajinát, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagját, szövetségi igazságügyi és szövetségi közigazgatás-szervezési titkárt,
akik a jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:

1. cikk

A 2. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:
„(1) A Szerződő Felek bíróságai magyar részről az Igazságügyi Minisztérium, jugoszláv részről pedig Bosznia-Herceginova, Crna Gora, Horvát, Macedón, Szlovén és Szerb Szocialista Köztársaság, valamint Koszovo és Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány illetékes igazságügyi hatósága útján érintkeznek egymással, amennyiben ez a szerződés másképpen nem rendelkezik.”

2. cikk

A 3. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:
„(1) A Szerződő Felek bíróságai a szerződéssel szabályozott jogsegélyforgalom során magyar, vagy szerbhorvát, horvát irodalmi, szlovén, macedón nyelven érintkeznek egymással, amennyiben ez a szerződés másképpen nem rendelkezik.”

3. cikk

A 4. cikk a következőképpen módosul:
„(1) Magyar részről az Igazságügyi Minisztérium, jugoszláv részről pedig az illetékes szövetségi igazságügyi hatóság kérelemre megküldik egymásnak az államukban hatályos vagy ott hatályban volt jogszabályok szövegét és szükség szerint jogi kérdésekben tájékoztatják egymást.
(2) Magyar részről jogi kérdésekben tájékoztatást és jogszabályok szövegét az illetékes szövetségi igazságügyi hatóságtól a Magyar Népköztársaság Legfőbb Ügyészsége is kérhet.”

4. cikk

A 26. cikk a (3) bekezdés után (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A házasságkötésre felhatalmazott diplomáciai vagy konzuli képviselő előtt kötött házasság alakiságaira a küldő állam joga irányadó.”

5. cikk

A 27. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:
„(2) Ha az egyik házastárs az egyik Szerződő Fél, a másik pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, személyes és vagyonjogi viszonyaikra annak az államnak a joga irányadó, amelynek területén közös lakóhelyük van.”
A cikk a (2) bekezdés után (3) és (4) bekezdéssel egészül˙ki:
„(3) Ha az e cikk (2) bekezdésében meghatározott esetben az egyik házastárs lakóhelye az egyik Szerződő Fél, a másik házastárs lakóhelye pedig a másik Szerződő Fél területén van, személyi és vagyoni viszonyaikra annak az államnak a joga irányadó, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt.
(4) Ha az e cikk (2) bekezdésében meghatározott esetben a házastársaknak nem volt közös lakóhelyük, vagy utolsó közös lakóhelyük harmadik állam területén volt, személyes és vagyoni viszonyaikra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek bíróságához a házastársak egyike fordul.”

6. cikk

A 28. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:
„(2) E Szerződés 27. cikk (2) és (3) bekezdésében említett esetben annak a Szerződő Félnek a bírósága jogosult eljárni, amelynek területén a házastársaknak utolsó közös lakóhelyük van vagy volt.”
A (2) bekezdés után a cikk (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E Szerződés 27. cikk (4) bekezdésében említett esetben azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek területén az alperes állandó lakóhelye van.”

7. cikk

A 29. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:
„(2) Ha a házassági bontókereset benyújtásakor az egyik házastárs az egyik Szerződő Fél, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, a házasság felbontására annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a házastársaknak közös lakóhelye van.”
A (2) bekezdés után a cikk (3) és (4) bekezdéssel egészül˙ki:
„(3) Ha az e cikk (2) bekezdésében meghatározott esetben az egyik házastárs lakóhelye az egyik Szerződő Fél, a másik házastárs lakóhelye pedig a másik Szerződő Fél területén van, a házasság felbontására annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt.
(4) Ha az e cikk (2) bekezdésében meghatározott esetben a házastársaknak nem volt közös lakóhelye, illetve az utolsó közös lakóhelye harmadik állam területén van, a házasság felbontására annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek bíróságához bármelyik házastárs fordul.”

8. cikk

A 30. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:
„(2) E Szerződés 29. cikk (2) és (3) bekezdésében említett esetben annak a Szerződő Félnek a bírósága jogosult eljárni, amelynek területén a házastársaknak utolsó közös lakóhelyük van vagy volt.”
A (2) bekezdés után a cikk (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E Szerződés 29. cikk (4) bekezdésében említett esetben azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek területén az alperes állandó lakóhelye van.”

9. cikk

A 31. cikk a következőképpen módosul:
„(1) A házasság létezésének vagy nem létezésének, továbbá a házasság érvénytelenségének megállapítására, együttesen irányadó annak a Szerződő Félnek a joga, amelynek a területén a házasságot kötötték és annak a Szerződő Félnek a joga, amelynek a házastársak az állampolgárai.
(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett jogviszonnyal kapcsolatos joghatósági szabályokra a Szerződés 30. cikkének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

10. cikk

A 32. cikk (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ha a gyermek az egyik Szerződő Fél állampolgára, de lakóhelye a másik Szerződő Fél területén van, az e cikk (1) bekezdésében meghatározott viszonyokra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amely kedvezőbb a gyermekre nézve.”

11. cikk

A 33. cikk (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A gyermek vagy törvényes képviselője által előterjesztett tartási igények ügyében hozott határozatok hozatalára ama Szerződő Fél bíróságának is joghatósága van, melynek területén az alperesnek lakó vagy szokásos tartózkodási helye van.”

12. cikk

A 36. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:
„(2) Abban az esetben, ha az egyik házastárs az egyik Szerződő Fél, a másik pedig a másik Szerződő Fél állampolgára és közösen fogadnak örökbe, az örökbefogadás, valamint annak megszüntetése anyagi jogi feltételeire mindkét Szerződő Fél jogát együttesen kell alkalmazni.”
A cikk a (2) bekezdés után (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az örökbefogadásra és annak megszüntetésére mindkét Szerződő Fél hatóságának joghatósága van.”

13. cikk

A Szerződés a 39. cikk után 39. a) cikkel egészül ki:
„Szerződésen kívül okozott kárért való felelősség.

39. a) cikk

(1) A szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek a területén a kárt okozták.
(2) Ha a kár az egyik Szerződő Fél területén keletkezett, de a károsult és a kár okozó a másik Szerződő Fél állampolgára és ennek a területén is laknak, a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre ennek a Szerződő Félnek a joga irányadó.
(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyok megítélésére joghatósága van azon Szerződő Fél bíróságának, amelynek a területén a kárt okozták, s úgyszintén azon Szerződő Fél bíróságának is, amelynek területén az alperes lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye vagy vagyona van.”

14. cikk

A 42. cikk a következőképpen módosul:
„Ha e Szerződés 41. cikke alapján alkalmazott jog szerint az állam örökös, az ingó hagyaték azt az államot illeti, amelynek az örökhagyó a halálakor állampolgára volt, az ingatlan hagyaték pedig azt az államot, amelynek területén az ingatlan fekszik.”

15. cikk

A 46. cikk az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az egyik Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviselete e Szerződő Fél állampolgárának a haláláról előbb szerez tudomást, a hagyaték biztosítása céljából értesíti a másik Szerződő Fél megfelelő hatóságát.”

16. cikk

Az 51. cikk az (1) bekezdés után (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ha valamennyi ingóság az egyik Szerződő Fél területén található, a hagyatéki eljárást az örökösök vagy hagyományosok bármelyikének kérelmére ennek a Szerződő Félnek a hatóságai folytathatják le, feltéve, hogy ehhez valamennyi ismert örökös és hagyományos hozzájárul.”
Az eddigi (2) bekezdés (3) bekezdés lesz és abban „az (1) bekezdésben említett” fordulat „az (1) és (2) bekezdésben említett” szöveggé módosul.

17. cikk

Az 55. cikk (2) bekezdése új a) ponttal egészül ki:
a) Ha a hitelezők a hirdetmény közzétételét követően hat hónapon belül nem jelentik be követeléseiket, illetve, ha a bejelentett követeléseket kiegyenlítették vagy azokat biztosították.”
Az eddigi a) és b) pont b) és c) pontra módosul.

18. cikk

Az 56. cikk (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E cikk (1) bekezdés a) pontjában szereplő családjogi ügyekben a gyermekelhelyezési ügyekben hozott határozatokat is érteni kell.”

19. cikk

A 65. cikk után az alábbi 65 a) cikk következik:

„65. a) cikk

A végrehajtással kapcsolatban felmerült költségek felszámításánál és behajtásánál ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a belföldi bíróságok határozatának végrehajtásánál.”

20. cikk

A 74. cikk a következőképpen módosul:
„(1) A jogsegély és a kézbesítés megtagadható:
a) ha az a cselekmény, amelyre a kérelem vonatkozik, a megkeresett Szerződő Fél joga szerint nem bűncselekmény;
b) ha a megkeresett Szerződő Fél megítélése szerint a kérelem teljesítése a szuverenitását, a biztonságát, vagy a közrendjét sértené;
c) olyan cselekmény esetében, amelyet a megkeresett állam politikai bűncselekménynek vagy ilyennel összefüggő más bűncselekménynek vagy katonai bűncselekménynek tekint;
d) a kérelem alapjául szolgáló cselekmény a megkeresett Szerződő Fél megítélése szerint kizárólag vám- vagy devizajogszabályok megsértéséből áll;
e) a terhelt a megkeresett Szerződő Fél állampolgára és nem tartózkodik a megkereső Szerződő Fél területén.
(2) A jogsegély és kézbesítés minden teljes vagy részleges megtagadását indokolni kell.”

21. cikk

A 75. cikk után két új cikk következik, melyek a következőképpen hangzanak:

„75. a) cikk

A házkutatásra, a személymotozásra és a lefoglalásra vonatkozó megkeresést akkor teljesítik, ha az olyan cselekményre vonatkozik, amely a megkeresett Szerződő Fél joga szerint is büntetendő.”

„75. b) cikk

(1) Tárgyak és iratok csak abban az esetben foglalhatók le és adhatók át, ha a megkereső Szerződő Fél illetékes hatósága határozatot hozott a lefoglalásról.
(2) A megkeresett Szerződő Félnek, illetve harmadik személynek az átadott tárgyakra és iratokra vonatkozó jogai érintetlenül maradnak.
(3) Ha az átadni kért tárgyakra és iratokra a megkeresett Szerződő Félnek folyamatban levő büntető eljárásban szüksége van, ideiglenesen visszatarthatja azokat.
(4) A megkeresett Szerződő Fél a kért iratoknak csak a hitelesített másolatát vagy hitelesített fénymásolatát küldi meg. Ha a megkereső Szerződő Fél kifejezetten az eredeti iratok megküldését kéri, e kérésnek a lehetőség szerinti legnagyobb mértékben eleget kell tenni.
(5) A megkeresés alapján átadott tárgyakat és eredeti iratokat, a megkereső Szerződő Fél a lehető legrövidebb időn belül visszaszolgáltatja a megkeresett Szerződő Félnek, feltéve, hogy az nem mond le róluk.”

22. cikk

A 77. cikk a következőképpen módosul:
„(1) Ha az egyik Szerződő Fél letartóztatott személy szakértőként, tanúként vagy szembesítés céljából történő megjelenését kéri, ezt a személyt ideiglenesen, s azzal a feltétellel adják át a másik Szerződő Félnek, amelynek területén a kihallgatásra szükség van, hogy a megkeresett Szerződő Fél által meghatározott határidőre visszaszállítják.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy átadását meg kell tagadni:
a) ha a letartóztatott személy ezzel nem ért egyet;
b) az átadás következtében a személyes szabadságának korlátozása meghosszabbodna.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személy átadása megtagadható, ha fontos indokok szólnak a megkereső Szerződő Fél területére való átszállítása ellen.
(4) Az átadás elhalasztható, ha a letartóztatott személy jelenléte a megkeresett Szerződő Fél területén folytatott büntető eljárásban szükséges.
(5) Ha a letartóztatott személyt tanúkihallgatás, szakértőként való meghallgatás vagy szembesítés céljából harmadik államból szállítanak át az egyik Szerződő Fél területén keresztül a másik Szerződő Fél területére, az átszállítást akkor engedélyezik, ha ez a személy nem az előbbi Szerződő Fél állampolgára.
(6) A letartóztatott személy jogi helyzete az átadás, illetve az átszállítás idején az előzetes letartóztatásban levő személy jogi helyzetével azonos.

23. cikk

A 79. cikk után az alábbi két új cikk következik:

„79. a) cikk

(1) A jogsegély iránti megkeresés írásban, az erre felhatalmazott személy aláírásával készül, és azt a megkereső hatóság a hivatalos bélyegző lenyomatával hitelesíti.
(2) A jogsegély iránti megkeresésnek tartalmaznia kell:
a) a megkereső hatóság elnevezését, s lehetőség szerint a megkeresett hatóság elnevezését is;
b) a büntető ügyirat jelzését és a megkeresés tárgyát;
c) a bűncselekmény rövid leírását, az elkövetés időpontjának és helyének megjelölésével;
d) az elkövetett cselekmény jogi minősítését;
e) a terhelt, illetőleg az elítélt pontos adatait, állampolgárságát és lehetőség szerint címét;
f) ha a terheltnek van védője, a védő vezeték- és utónevét, valamint a címét;
g) a megkeresésnek a megkeresett Szerződő Fél területén való teljesítéshez szükséges más adatokat.
(3) A házkutatásra, a személymotozásra és a lefoglalásra vonatkozó megkereséshez mellékelni kell az erre vonatkozó határozat egy kiadmányát vagy hitelesített másolatát.
(4) A megkeresett Szerződő Fél kérheti a megkeresés teljesítéséhez szükséges tájékoztatás kiegészítését.”

„79. b) cikk

(1) A megkeresett hatóság, kérelemre, a megfelelő időben értesíti a megkereső hatóságot a kérelem teljesítésének időpontjáról és helyéről. Ez az értesítés közvetlenül történik a megkereső és a megkeresett Szerződő Fél hatóságai között.
(2) A büntető ügyekben eljáró igazságügyi hatóságok és a büntető eljárásban résztvevő személyek, ideértve a jogi képviselőiket is, jelen lehetnek a megkeresés teljesítésénél, amennyiben azzal a megkeresett Szerződő Fél egyetért.
(3) Az eljáró hatóságok és a személyek e cikk (2) bekezdésében meghatározott jelenlétéhez a Magyar Népköztársaságban a Legfőbb Ügyészség, illetőleg az Igazságügyi Minisztérium, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban az illetékes köztársasági, illetve tartományi igazságügyi hatóság nyilvánít egyetértést.”

24. cikk

A 81. cikk után az alábbi új fejezetcím következik:

„I. a) Fejezet
A büntető eljárás átvétele”

25. cikk

A 82. cikk a következőképpen módosul:
„(1) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára, illetőleg állandó lakosa olyan bűncselekményt követett el a másik Szerződő Fél területén, amely mindkét Szerződő Fél államában bírósági úton büntetendő, az a Szerződő Fél , amelynek a területén a cselekményt elkövették, megkeresheti a másik Szerződő Felet, hogy a bűncselekmény miatti eljárást vegye át.
(2) Ha az egyik Szerződő Fél a büntetőeljárás átvétele iránt keresi meg a másik Szerződő Felet, a megkeresett Szerződő Fél illetékes hatósága megvizsgálja, hogy joga szerint átveheti-e a büntetőeljárást. Amennyiben a megkeresett Fél a kérelem megvizsgálása után úgy találja, hogy saját joga szerint nem tudja átvenni a büntetőeljárást, erről értesíti a megkereső felet, s azt indokolni köteles. Ha a megkeresett Félnek van az ügyre nézve joghatósága, nem utasíthatja vissza a büntetőeljárást azzal az indokkal, hogy a cselekményt külföldön követték el.
(3) A mindkét állam joga szerint szükséges magánindítvány, ha azt a sértett a megkereső Fél illetékes hatóságainak a meghatározott határidőben benyújtotta, a másik Szerződő Fél államában is joghatással bír. Ha a magánindítványra csak a megkeresett Fél joga szerint van szükség, az törvényes határidőben utólag is előterjeszthető. A határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a megkeresett Fél illetékes hatósága a kérelmet átvette.
(4) Ha azon Szerződő Fél illetékes hatóságának, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették, vagyonjogi igényt nyújtottak be, a megkeresett Szerződő Fél a büntetőeljárás átvétele után úgy jár el, mintha ezt az igényt az ő bíróságánál érvényesítenék.”

26. cikk

A 82. cikk után az alábbi három új cikk következik:

„82. a) cikk

(1) A büntetőeljárás átvétele iránti megkeresésnek tartalmaznia kell a tényállás minél pontosabb leírását, valamint a terhelt pontos adatait, állampolgárságát és lakcímét. A megkereséshez mellékelni kell:
a) az eredeti ügyiratot vagy annak hitelesített másolatát és a tárgyi bizonyítási eszközöket;
b) az elkövetés helyén hatályos és a cselekményre alkalmazandó jogszabályok szövegét;
c) a sértett magánindítványát, ha az szükséges a büntetőeljárás megindításához, valamint a vagyonjogi igényét, amennyiben ilyen előterjesztésre sor kerülhet.
(2) Az iratok és a tárgyi bizonyítási eszközök megküldésére a Szerződés 13–19. cikkeinek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

82. b) cikk

A megkereső Fél igazságügyi hatóságai a büntetőeljárás átvétele iránti megkeresésre tekintettel ideiglenesen eltekintenek attól, hogy a megkeresés alapjául szolgáló magatartás miatt büntetőeljárási cselekményeket foganatosítsanak.
Ilyen cselekmények foganatosításától véglegesen eltekintenek, ha a megkeresett államban
a) az illetékes bíróság vagy más hatóság a büntetőeljárást megszüntette;
b) a terheltet jogerősen felmentették;
c) a bíróság határozatát már végrehajtották, továbbá, ha a végrehajtásnak a törvény szerint, avagy közkegyelem vagy egyéni kegyelem folytán nincs helye, illetve elévülés következett be.

82. c) cikk

A megkeresett Fél értesíti a megkereső Felet a büntetőeljárás átvétele iránti kérelme alapján indult büntetőeljárás eredményéről és ebből a célból megküldi a jogerős határozat egy kiadmányát vagy hitelesített másolatát.”

27. cikk

A 85. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:
„(1) Kiadatásnak csak olyan cselekmény miatt van helye, amely mindkét Szerződő Fél joga szerint bűncselekmény és egy évi szabadságvesztéssel vagy ennél súlyosabb büntetéssel büntetendő.”

28. cikk

A 93. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:
„(1) A kiadni kért személlyel szemben, szökésének vagy elrejtőzködésének megakadályozása céljából a megkeresett Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően a kiadatási kérelem megérkezése előtt is megfelelő intézkedést, ideértve az előzetes letartóztatást lehet foganatosítani, ha ezt az egyik Szerződő Fél illetékes bírósága vagy bűnüldöző szerve írásban vagy táviratban közvetlenül kéri. A kérelemben közölni kell, hogy az e Szerződés 85. cikkének (2) bekezdésében, illetve a 86. cikkének (2) bekezdésében említett határozatok közül a kiadni kért személlyel szemben milyen határozatot hoztak; meg kell nevezni a határozatot hozó hatóságot, valamint fel kell tüntetni a határozat számát és keltét.”

29. cikk

E Szerződést határozatlan időre kötik, és az a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között a kölcsönös jogsegélyről szóló, Belgrádban az 1968. évi március hó 7. napján aláírt szerződés elválaszthatatlan részét képezi.

30. cikk

(1) E Szerződést meg kell erősíteni, a megerősítő okiratokat Belgrádban kell kicserélni.
(2) E Szerződés a megerősítő okiratok kicserélésétől számított harminc nap elteltével lép hatályba.
Készült Budapesten, az 1986. évi április hó 25. napján két eredeti példányban, magyar és szerb-horvát nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.
Ennek hiteléül a meghatalmazottak e Szerződést aláírták és pecsétjükkel ellátták.

(Aláírások.)

3. §5 E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1987. december 6. napjától kell alkalmazni. Végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben gondoskodik.

1

Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.

2

A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság államisága megszünt. Az államutódlást külön megállapodások rendezik.

3

A kihirdetés napja: 1988. február 12. Az 1969. évi 1. számú törvényerejű rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szöveget az Igazságügyi Közlöny 1988. évi 3. száma közölte.

4

Az Elnöki Tanácsot az 1989: XXXI. törvény 38. §-a (2) bekezdése megszüntette.

5

A 3. § a 2006: CIX. törvény 164. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás