• Tartalom
Oldalmenü

1985. évi 20. törvényerejű rendelet

a Nemzetközi Pénzügyi Társaság alapokmányának kihirdetéséről1

2007.01.01.

(A Magyar Népköztársaság2 részéről az elfogadási okirat letétbe helyezése a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banknál 1985. április 29-én megtörtént; a Magyar Népköztársaság ezen a napon vált a Nemzetközi Pénzügyi Társaság tagjává.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nemzetközi Pénzügyi Társaság alapokmányát e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § A Nemzetközi Pénzügyi Társaság alapokmányának hivatalos magyar fordítása a következő:


„A Nemzetközi Pénzügyi Társaság
alapokmánya

A Kormányok, amelyek nevében a jelen alapokmányt aláírták, a következőkben állapodnak meg:

Bevezető cikk

Nemzetközi Pénzügyi Társaság (a továbbiakban: Társaság) alakul és az alábbi rendelkezéseknek megfelelően működik:

I. cikk
Cél

A Társaság célja a tagállamok termelő magánvállalkozásai növekedésének támogatásával elősegíteni a gazdasági fejlődést, különösképpen a kevésbé fejlett területeken, ezzel kiegészítve a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (a továbbiakban: a Bank) tevékenységeit. E cél megvalósítása érdekében a Társaság:
i) a magánberuházókkal együttműködve támogatja az olyan termelő magánvállalkozások létesítésének, fejlesztésének és növelésének finanszírozását, amelyek képesek saját tagállamaik fejlődését elősegíteni, úgy, hogy beruházásokat hajt végre a tagállamok kormányainak visszafizetési garanciája nélkül olyan esetekben, amikor ésszerű feltételek mellett nem áll elegendő magántőke rendelkezésre;
ii) igyekszik beruházási lehetőségek, hazai és külföldi tőke és tapasztalt szervezők kapcsolatát egymással létrehozni; és
iii) igyekszik ösztönözni és megteremteni azokat a körülményeket, melyek a tagországokban alkalmasak lehetnek arra, hogy a bel- és külföldi magántőke áramlását termelő beruházássá alakítsák át.
A Társaság minden döntésében a jelen cikk rendelkezéseinek szem előtt tartásával jár el.

II. cikk
Tagság és tőke

1. szakasz. Tagság

a) A Társaság eredeti tagjai a Banknak a melléklet „A” Táblázatban felsorolt azon tagjai, amelyek a IX. cikk 2. szakaszának c) bekezdésében meghatározott időpontban, vagy ezen időpont előtt fogadják el a tagságot a Társaságban.
b) A Bank más tagjai a Társaság által előírt időpontban és feltételek mellett válhatnak tagokká.

2. szakasz. Alaptőke

a) A Társaság engedélyezett alaptőkéje 100 000 000 US dollár.3
b) Az engedélyezett alaptőke 100 000 – egyenként egyezer US dollár névértékű – részvényre oszlik. Az induló jegyzés alkalmával az eredeti tagok által le nem jegyzett részvények utólagos jegyzésre az e cikk 3. szakaszának d) bekezdésével összhangban állnak rendelkezésre.
c) A Kormányzótanács a mindenkori engedélyezett alaptőke összegét a következőképpen növelheti:
i) a leadott szavazatok egyszerű többségével abban az esetben, ha ez a növelés ahhoz szükséges, hogy részvényeket bocsáthassanak ki induló jegyzésre olyan tagok részére, amelyek nem eredeti tagok, azzal a feltétellel, hogy az ebben a pontban engedélyezett növelések összességében nem haladják meg a 10 000 részvényt;
ii) minden más esetben az összes szavazat háromnegyedes többségével.
d) A c) bekezdés ii) pontja értelmében engedélyezett emelés esetében minden tagnak ésszerű lehetőséget kell biztosítani, a Társaság által meghatározott feltételek mellett, a növekedés olyan arányban történő jegyzésére, amilyen arányban a Társaság alaptőkéjéből korábban jegyzett, azonban egyetlen tag sem kötelezhető arra, hogy a megnövelt alaptőke bármely részét lejegyezze.
e) Az induló jegyzéseken, valamint a d) bekezdésnek megfelelően történt jegyzéseken túli részvénykibocsátáshoz az összes szavazat háromnegyedes többsége szükséges.
f) A Társaság részvényeit csak tagok jegyezhetik és részvények csak számukra bocsáthatók ki.

3. szakasz. Jegyzések

a) Minden eredeti tag szám szerint annyi részvényt jegyez, amennyit az „A” táblázat a nevük mellett feltüntet. A többi tag által jegyzendő részvények számát a Társaság határozza meg.
b) Az eredeti tagok által jegyzett induló részvényeket névértékben bocsátják ki.
c) Az eredeti tagok teljes induló jegyzéseit a Társaság műveleteinek a IX. cikk 3. szakaszának b) bekezdésében megjelölt megkezdésétől számított harminc napon belül, vagy az eredeti tag tagságának kezdetétől számított harminc napon belül, a két időpont közül a későbbinek a napján kell befizetni, vagy bármely más ezt követő olyan időpontban, amint azt a Társaság meghatározza. A befizetéseket a Társaság felhívása szerint aranyban vagy US dollárban kell teljesíteni, amelynek során az meghatározza a fizetés helyét vagy helyeit.
d) Az eredeti tagok induló részvényjegyzéseitől eltérő részvényjegyzések árát és más feltételeit a Társaság határozza meg.

4. szakasz. A felelősség korlátozása

Tagság alapján egyetlen tag sem felelős a Társaság kötelezettségeiért.

5. szakasz. A részvények átruházásának és elzálogosításának korlátozása

A részvények nem zálogosíthatók el vagy nem terhelhetők meg semmilyen módon, és csak a Társaságra ruházhatók át.

III. cikk
Műveletek

1. szakasz. Finanszírozási műveletek

A Társaság alapjait a tagok területén működő termelő magánvállalkozásokba beruházhatja. Az, hogy ilyen vállalkozásban kormány- vagy más közérdekeltség is fennáll, nem zárja ki szükségszerűen a Társaság beruházását.

2. szakasz. Finanszírozási formák4

A Társaság alapjait olyan módon vagy módokon ruházhatja be, ahogyan azt a körülményekre tekintettel megfelelőnek ítéli.

3. szakasz. Műveleti alapelvek

A Társaság műveleteit az alábbi alapelveknek megfelelően hajtja végre:
i) A Társaság nem vállal semmiféle finanszírozást ott, ahol véleménye szerint ésszerű feltételek mellett elegendő magántőke áll rendelkezésre;
ii) a Társaság nem finanszíroz vállalkozást valamely tag területén, ha azt az illető tag ellenzi;
iii) a Társaság nem szab feltételeket arra nézve, hogy az általa történő finanszírozás összegeinek a felhasználása valamely meghatározott ország területén történjék;
iv) a Társaság nem vállal felelősséget olyan vállalat irányításáért, amelybe beruházott és nem gyakorolja szavazati jogát sem ilyen célból, sem bármely más olyan kérdésben, amely nézete szerint vállalatirányítás hatáskörébe tartozik,5
v) a Társaság az általa megfelelőnek ítélt feltételek mellett vállal finanszírozást, számításba véve a vállalkozás igényeit, a Társaság által vállalt kockázatot és azokat a feltételeket, amelyeket hasonló finanszírozások esetében a magánberuházók szokásosan vállalnak;
vi) a Társaság úgy törekszik pénzalapjait feltölteni, hogy beruházásait magánberuházóknak eladja, amennyiben erre a kielégítő feltételek fennállnak;
vii) a Társaság beruházásaiban az ésszerű különbség fenntartására törekszik.

4. szakasz. Érdekek védelme

Az alapokmányban foglaltak semmilyen tekintetben nem akadályozzák meg a Társaságot, hogy bármely beruházását illető tényleges vagy bekövetkezéssel fenyegető kötelezettségszegés, vagy annak a vállalkozásnak, amelybe beruházott, tényleges vagy bekövetkezéssel fenyegető fizetésképtelensége, vagy bármely más olyan helyzet esetében, amely a Társaság véleménye szerint az illető beruházást meghiúsulással fenyegeti, olyan intézkedéseket hozzon és olyan jogokat gyakoroljon, melyeket érdekei védelmében szükségesnek tart.

5. szakasz. Egyes külföldi devizák forgalmára vonatkozó korlátozások érvénye

A Társaság által valamely tag területén az e cikk 1. szakaszának megfelelő végrehajtott beruházásával kapcsolatban a Társaság által kapott, vagy a Társaságnak fizetendő alapok, pusztán az alapokmány valamely rendelkezése címén, nem mentesülnek az illető tag területén általános érvénnyel hatályban levő devizális korlátozások, szabályozások és ellenőrzési szabályok alól.

6. szakasz. Vegyes műveletek

Ebben az alapokmányban másutt meghatározott műveleteken kívül a Társaság jogosult arra, hogy:
i) alapokat vegyen kölcsön és ezzel összefüggésben olyan tárgyi vagy egyéb biztosítékot nyújtson, amelyet meghatároz, azzal a feltétellel azonban, hogy mielőtt kötelezvényeit nem magánforgalomban kívánná értékesíteni valamely tag piacain, a Társaságnak meg kell szereznie ennek a tagnak, valamint azon tagnak az előzetes beleegyezését is, amelynek pénznemében az illető kötelezvényeket meghatározták. Amennyiben és mindaddig, amíg a Társaságnak a Bankkal szemben, vagy az által garantált kölcsöntartozása van, a Társaság által kiegyenlítetlen kölcsönök vagy általa nyújtott garanciák teljes összege nem növelhető, ha a kérdéses időpontban, vagy a növelés következtében a Társaság által vállalt valamennyi adósság (beleértve valamely adósságra vonatkozó garanciát) együttes összege, bármely forrásból is származnék, meghaladja a jegyzett alaptőkéje és nyeresége teljes összegének a négyszeresét;6
ii) a finanszírozási műveleteihez nem szükséges pénzösszegeket általa meghatározott kötelezvényekbe fektesse, valamint arra, hogy az e cikk egyéb szakaszaiban foglalt korlátozásokra tekintet nélkül az általa társadalombiztosítási vagy hasonló célokból kezelt összegeket bármilyen piacképes értékpapírba fektesse;
iii) garantáljon olyan értékpapírokat, amelyekbe beruházott, hogy ezzel értékesítésüket megkönnyítse;
iv) eladjon és megvegyen olyan értékpapírokat, amelyeket saját maga bocsátott ki, vagy garantált vagy amelyekbe befektetett;
v) gyakorolja az üzletvitelével összefüggő mindazon jogkört, amely céljai előmozdításához szükséges vagy kívánatos.

7. szakasz. Pénznemek értékelése

Ha az alapokmány keretében bármikor szükségessé válik, hogy valamely pénznem értékét más pénznem értékében fejezzék ki, az értékelés a Társaság által, a Nemzetközi Valuta Alappal való tanácskozást követően, ésszerűen meghatározott módon történik.

8. szakasz. Értékpapírokon feltüntetendő figyelmeztetés

A Társaság által kibocsátott vagy garantált minden értékpapír előlapján szembetűnően fel kell tüntetni, hogy az értékpapír nem a Bank kötelezvényét, illetőleg – hacsak ezen kifejezetten más nem szerepel – nem valamely kormány kötelezvényét képezi.

9. szakasz. Politikai tevékenység tilalma

A Társaság és tisztviselői nem avatkozhatnak be a tagok politikai ügyeibe, és az érintett tag vagy tagok politikai jellege sem befolyásolhatja őket döntéseikben. Döntéseik meghozatalában csakis gazdasági szempontok lehetnek mérvadóak, és e szempontokat pártatlanul kell mérlegelniük annak érdekében, hogy az alapokmányban megfogalmazott célok megvalósuljanak.

IV. cikk
Szervezet és igazgatás

1. szakasz. A Társaság szervezete

A Társaság Kormányzótanácsból, Igazgatótanácsból, az Igazgatótanács elnökéből, elnökből, valamint a Társaság által meghatározott feladatokat ellátó egyéb tisztviselőkből és személyzetből áll.

2. szakasz. Kormányzótanács

a) A Társaság teljes jogkörét a Kormányzótanács gyakorolja.
b) A Bank minden olyan kormányzója és helyettes kormányzója, aki kinevezését a Bank egy olyan tagjától nyeri, amely egyben a Társaságnak is tagja, hivatalból a Társaságnak is kormányzója, illetve helyettes kormányzója. A helyettes kormányzó csakis elöljárója távollétében szavazhat. A Kormányzótanács a kormányzók egyikét a Kormányzótanács elnökévé választja. Ha a tagok valamelyikének tagsága a Társaságban megszűnik, az általa kinevezett kormányzó vagy helyettes kormányzó ezen tisztsége megszűnik.
c) A Kormányzótanács az Igazgatótanácsra ruházhatja bármely jogkörének gyakorlását, kivéve:
i) új tagok felvételét és felvételük feltételeinek meghatározását;
ii) a Társaság alaptőkéjének növelését vagy csökkentését;
iii) valamely tag tagságának felfüggesztését;
iv) az alapokmánynak az Igazgatótanács részéről történő értelmezése elleni fellebbezések elbírálását;
v) a más nemzetközi szervezetekkel való együttműködés kialakítását (az ideiglenes és ügyviteli jellegű, nem hivatalos jellegű intézkedések kivételével):
vi) a Társaság műveleteinek tartós felfüggesztésére és vagyonának felosztására vonatkozó döntést;
vii) az osztalék megállapítását;
viii) az alapokmány módosítását.
d) A Kormányzótanács évente egyszer éves ülést, további üléseket pedig akkor tart, ha ezt a Kormányzótanács előírja, vagy ha az Igazgatótanács összehívja.
e) A Kormányzótanács éves ülését a Bank Kormányzótanácsának éves ülésével egy időben tartja.
f) A Kormányzótanács üléseinek határozatképességéhez az összes szavazat legalább kétharmadát leadni jogosult kormányzók többségének a részvétele szükséges.
g) A Társaság szabályzattal olyan eljárást állapíthat meg, amelynek révén az Igazgatótanács valamely meghatározott kérdésben a kormányzók szavazatát anélkül is megszerezheti, hogy a Kormányzótanács ülését összehívná.
h) A Kormányzótanács és – hatáskörének keretein belül – az Igazgatótanács a Társaság üzletvezetéséhez szükséges szabályzatot és rendelkezéseket hozhat.
i) A kormányzók és helyettes kormányzók ebben a minőségükben szolgálataikért a Társaságtól ellenszolgáltatást nem kapnak.

3. szakasz. Szavazás

a) Minden tag kettőszázötven, valamint minden részvénye után további egy szavazattal rendelkezik.
b) Kifejezett eltérő rendelkezés hiányában a Társaság elé terjesztett minden ügyben egyszerű szavazattöbbséggel kell dönteni.

4. szakasz. Igazgatótanács

a) Az Igazgatótanács felelős a Társaság általános műveleteinek vezetéséért és e célból gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyekkel az alapokmány felruházta vagy amelyeket a Kormányzótanács ruházott reá.
b) A Társaság Igazgatótanácsa hivatalból a Bank mindegyik olyan ügyvezető igazgatójából áll, akit vagy i) a Bank egy olyan tagja nevezett ki, amely egyszersmind a Társaságnak is tagja, vagy ii) olyan választásban választották meg, amelyben a Bank legalább egy olyan tagjának a szavazata, amely tag egyben a Társaságnak is tagja, hozzájárult a megválasztásához. A Bank minden ilyen ügyvezető igazgatójának helyettese hivatalból helyettes igazgatója a Társaságnak. Bármely igazgató megbízatása megszűnik, ha az a tag, amely kinevezte, vagy az összes olyan tag, amelynek a szavazata alapján megválasztották, megszűnik a Társaság tagja lenni.
c) Minden olyan igazgató, aki a Bank kinevezett ügyvezető igazgatója, annyi szavazat leadására jogosult, amennyivel az őt kinevező tag a Társaságban rendelkezik. Minden igazgató, aki egyben a Bank választott ügyvezető igazgatója is, annyi szavazat leadására jogosult, amennyivel a Társaságnak az a tagja vagy tagjai, amelynek vagy amelyeknek a szavazatait az ügyvezető igazgatónak a Bankban történt megválasztásához számításba vették, a Társaságban rendelkezik. Az igazgató által leadható valamennyi szavazat egy szavazati egységet képez.
d) A helyettes igazgató az őt kijelölő igazgató távollétében teljes körű felhatalmazással jár el. Ha az igazgató jelen van, a helyettese részt vehet az üléseken, de nem szavazhat.
e) Az Igazgatótanács üléseinek határozatképességéhez az összes szavazat legalább felét képviselő igazgatók többségének a részvétele szükséges.
f) Az Igazgatótanács annyiszor ül össze, ahányszor a Társaság ügymenete azt megkívánja.
g) A Kormányzótanács szabályzatot alkot, amely szerint a Társaság valamely olyan tagja, amely nem jogosult a Bankba ügyvezető igazgatót kinevezni, képviselőt küldhet a Társaság Igazgatótanácsának bármely ülésére, valahányszor az illető tag által előterjesztett kérelmet, vagy az illető tagot különösen érintő ügyet tárgyalnak.

5. szakasz. Az Igazgatótanács elnöke, az elnök és a személyzet

a) A Bank elnöke hivatalból elnöke a Társaság Igazgatótanácsának, de szavazati joggal nem rendelkezik, kivéve a szavazategyenlőség esetén leadható döntő szavazatát. Részt vehet a Kormányzótanács ülésein, de ott sem szavazhat.
b) A Társaság elnökét az Igazgatótanács nevezi ki az Igazgatótanács elnökének javaslatára. A Társaság elnöke a Társaság végrehajtó személyzetének a főnöke, az Igazgatótanács irányítása és az Igazgatótanács igazgatójának általános felügyelete mellett vezeti a Társaság rendes ügyeinek vitelét és általános irányításuk mellett gondoskodik a tisztviselők és a személyzet megszervezéséről, kinevezéséről és elbocsátásáról. A Társaság elnöke részt vehet az Igazgatótanács ülésein, de ott nem szavazhat. A Társaság elnökének megbízatása megszűnik, ha az Igazgatótanács és elnöke ezzel egyetértésben, ilyen döntést hoz.
c) A Társaság elnöke, tisztviselői és személyzete feladatuk ellátásában kizárólag a Társaságnak tartoznak szolgálati kötelezettséggel, más hatóságnak nem. A Társaság minden tagjának tiszteletben kell tartania e kötelezettségek nemzetközi jellegét és tartózkodnia kell minden arra irányuló cselekedettől, amely e személyeket feladataik ellátásának gyakorlásában befolyásolná.
d) A Társaság tisztviselőinek és személyzetének kinevezésekor – a legmagasabb fokú hatékonyság és szakismeret biztosításának elsődlegességét fenntartva – figyelemmel kell lenni annak fontosságára, hogy a kiválasztás a lehető legszélesebb földrajzi képviseleti alapon történjék.

6. szakasz. Viszony a Bankhoz

a) A Társaság a Banktól különálló és független egység és a Társaság pénzalapjai a Bank pénzalapjaitól különállóan és elválasztva kezelendők. E szakasz előírásai nem akadályozzák meg a Társaságot abban, hogy megállapodjon a Bankkal a létesítmények, a személyzet és a szolgáltatások vonatkozásában, illetve az olyan ügyviteli kiadások megtérítése tekintetében, amelyeket bármelyik szervezet a másik nevében eszközöl.7
b) Az alapokmányban foglalt egyetlen rendelkezés alapján sem tehető a Társaság a Bank tevékenységéért vagy kötelezettségeiért, sem a Bank a Társaság tevékenységéért vagy kötelezettségeiért, felelőssé.

7. szakasz. Kapcsolatok más nemzetközi szervezetekkel

A Társaság, a Bank útján, hivatalos megállapodásokat köt az Egyesült Nemzetekkel és ilyen megállapodásokat köthet más olyan közjogi nemzetközi szervezetekkel is, amelyek rokon területeken szakfeladatokat látnak el.

8. szakasz. A hivatalok elhelyezése

A Társaság központja ugyanabban a helységben található, mint ahol a Bank központja van. A Társaság bármely tag területén létesíthet egyéb hivatalokat.

9. szakasz. Letéteményesek

Minden tag saját központi bankját jelöli ki letéteményesül, amelyben a Társaság az illető tag pénznemében levő készleteit vagy egyéb vagyonát tarthatja, vagy, ha a tagnak nincs központi bankja, e célra olyan más intézményt kell kijelölnie, amely a Társaság számára elfogadható.

10. szakasz. Kapcsolattartás

Minden tag egy megfelelő szervet jelöl ki, amellyel a Társaság az alapokmány körében felmerülő bármely ügyben a kapcsolatot tarthatja.

11. szakasz. Jelentések közzététele és tájékoztatás

a) A Társaság éves jelentést tesz közzé, amely tartalmazza a számláiról készült hiteles könyvvizsgálói nyilatkozatot és megfelelő időközönként a tagoknak pénzügyi helyzetéről összesített kimutatást, valamint műveletei eredményét – nyereségét és veszteségét – feltüntető eredménykimutatást küld.
b) A Társaság egyéb olyan jelentéseket is közzétehet, amelyeket feladatai ellátása érdekében kívánatosnak tart.
c) A jelen szakasz alapján készített minden jelentés, kimutatás és közlemény szövegét a tagoknak meg kell küldeni.

12. szakasz. Osztalékok

a) A Kormányzótanács időről időre meghatározhatja, hogy a Társaság tiszta jövedelmének és nyereségének – a megfelelő tartalékok képzése után megmaradt – mely részét kell osztalékként szétosztani.
b) Az osztalékot a tagok között az azok birtokában levő részvények arányában kell elosztani.
c) Az osztalékfizetés módját és azt a pénznemet vagy pénznemeket, amelyekben a kifizetés történik, a Társaság határozza meg.

V. cikk
Kilépés; a tagság felfüggesztése; a műveletek felfüggesztése

1. szakasz. A tagok kilépése

Bármely tag a Társasághoz intézett és annak központjában írásban átadott értesítéssel bármikor kiléphet a Társaságból. A kilépés az értesítés kézhezvételének időpontjában válik hatályossá.

2. szakasz. A tagság felfüggesztése

a) Ha egy tag a Társasággal szemben fennálló valamely kötelezettségének nem tesz eleget, a Társaság – az összes szavazat többségével rendelkező kormányzók többségi határozatával – felfüggesztheti annak tagságát. A tagságában így felfüggesztett tag a felfüggesztés időpontjától számított egy év elteltével automatikusan elveszti tagságát, hacsak egy ugyanilyen többségű határozat a tag eredeti jogállását vissza nem állítja.
b) A felfüggesztés időtartama alatt a tag – a kilépésre vonatkozó jog kivételével – nem gyakorolhatja az alapokmányból eredő jogait, de teljesítenie kell valamennyi kötelezettségét.

3. szakasz. A Bankban viselt tagság felfüggesztése vagy megszűnése

Ha valamely tagot a Bankban viselt tagságából felfüggesztenek vagy a Bankban a tagsága megszűnik, ugyanez történik automatikusan a Társaságban viselt tagságát illetően is.

4. szakasz. A kormányok jogai és kötelességei, amelyeknek tagsága megszűnik

a) Ha valamely kormány tagsága megszűnik, akkor a Társasággal szemben kötelezett marad minden olyan összeg vonatkozásában, amellyel a Társaságnak tartozik. A Társaság, az e szakasz szerinti számlarendezés részeként, gondoskodik a kormány részvényeinek visszavásárlásáról, a kormánynak azonban – az ebben a szakaszban és a VIII. cikk c) bekezdésében előírtakat kivéve – az alapokmány alapján egyéb joga nincs.
b) A Társaság és a kormány megegyezhet a részvények visszavásárlásáról olyan körülmények között, amelyek megfelelnek az adott feltételeknek, tekintet nélkül a következő c) bekezdés előírásaira. Ilyen megállapodás, többek között, tartalmazhatja a kormánynak a Társasággal szemben fennálló összes kötelezettségei végső rendezését.
c) Ha ilyen megállapodás a kormány tagságának megszűnésétől számított hat hónapon belül, vagy a kormány és a Társaság megállapodása szerinti más időpontig nem jön létre, a kormány részvényeinek visszavásárlási ára az az érték, amelyet a Társaság üzleti könyvei a kormány tagsága megszűnésének napján mutatnak. A részvények visszavásárlása a következő feltételek szerint történik:
i) a kormány által átadott részvények kiegyenlítésére időről időre, valamint olyan részletekben, olyan időpontokban és olyan rendelkezésre álló fizetési eszközben vagy eszközökben kerülhet sor, ahogy azt a Társaság ésszerűen, a Társaság pénzügyi helyzetére tekintettel, meghatározza;
ii) a részvények fejében a kormánynak járó bármely összeget vissza kell tartani mindaddig, amíg a kormány, vagy annak bármely szerve, a Társaságnak bármely összeggel adósa marad és a visszatartott összeget a Társaság belátása szerint, beszámíthatja az esedékessé vált tartozások törlesztésére;
iii) ha a Társaságot a III. cikk I. szakasza szerint végzett befektetései kapcsán, amelyek az illető kormány tagsága megszűnésének napján is birtokában vannak, veszteség éri, és ennek a veszteségnek az összege meghaladja a veszteség esetére létesített tartaléknak a kormány tagsága megszűntekor meglevő összeget, akkor a kormány, felszólításra, köteles akkora összeget visszafizetni, amellyel a részvényeinek a visszavásárlási ára csökkent volna, ha ezt a veszteséget a visszavásárlási ár meghatározásakor figyelembe veszik.
d) A kormánynak a részvényei fejében az e szakasz rendelkezései szerint járó összeget minden esetben csak a tagság megszűnésének napjától számított hat hónap elteltével lehet kifizetni. Ha ezen a hat hónapon belül a Társaság e cikk 5. szakasza értelmében felfüggeszti műveleteit, az illető kormány valamennyi jogát a szóban forgó 5. szakasz előírásai szerint kell meghatározni, és a szóban forgó kormányt az 5. szakasz alkalmazása szempontjából továbbra is a Társaság tagjának kell tekinteni azzal a kivétellel, hogy szavazati joggal nem rendelkezik.

5. szakasz. A műveletek felfüggesztése és a kötelezettségek rendezése

a) A Társaság az összes szavazat többségét leadni jogosult kormányzók egyszerű szavazattöbbségével tartósan felfüggesztheti műveleteit. A műveletek ilyen felfüggesztése után a Társaság azonnal beszüntet minden tevékenységet, kivéve a vagyonának rendes kezelésével, megóvásával és értékesítésével, valamint a kötelezettségeinek rendezésével kapcsolatos intézkedéseket. E kötelezettségek végső rendezéséig és vagyonának felosztásáig a Társaság fennmarad, és a Társaság, valamint tagjainak ezen alapokmány szerinti összes kölcsönös jogai és kötelezettségei sértetlenül érvényben maradnak, kivéve azt, hogy tagot tagságában felfüggeszteni, vagy tagnak kilépnie nem lehet, és hogy a tagok között csakis az e szakasz rendelkezései alapján szabad felosztást végezni.
b) A tagok számára a Társaság alaptőkéjéből jegyzett részük jogán mindaddig nem szabad felosztást végrehajtani, amíg a hitelezőkkel szembeni kötelezettségeket teljes egészében ki nem egyenlítették vagy ez iránt nem intézkedtek, továbbá, amíg a Kormányzótanács az összes szavazat többségét leadni jogosult kormányzók egyszerű szavazattöbbsége alapján úgy nem dönt, hogy e felosztást végre kell hajtani.
c) A fentieknek megfelelően a Társaság vagyonát a tagok között az azok birtokában levő részvények arányában kell felosztani, feltéve, hogy a Társaságnak az illető taggal szemben fennálló összes rendezetlen követeléseit előzőleg kielégítették. A felosztás időpontját, pénznemét, annak készpénzben vagy más értékformában való teljesítését a Társaság határozza meg a méltányosság és jogegyenlőség figyelembevételével. Az egyes tagok felosztott részesedésének az értékforma, illetve azon pénznem tekintetében, amelyben azt kifejezték, nem kell szükségképpen azonosnak lennie.
d) Az a tag, amely a Társaság által az e szakasz értelmében felosztott vagyonból részesül, e vagyoni érték tekintetében ugyanazon jogokat élvezi, mint amelyeket felosztása előtt azok tekintetében a Társaság élvezett.

VI. cikk
Jogállás, mentességek és kiváltságok

1. szakasz. A cikk céljai

Annak érdekében, hogy a Társaság a reá ruházott feladatokat elláthassa, a maga területén valamennyi tag biztosítja a Társaság számára az e cikkben meghatározott jogállást, mentességeket és kiváltságokat.

2. szakasz. A Társaság jogállása

A Társaság teljes jogi személyiséggel és különösen arra vonatkozó képességgel rendelkezik, hogy
i) szerződéseket köt;
ii) ingatlan és ingó tulajdont szerez és afölött rendelkezik;
iii) jogi eljárást kezdeményez.

3. szakasz. A Társaság helyzete bírói eljárás tekintetében

A Társaság ellen eljárást indítani csak azon tag területén működő és joghatósággal rendelkező illetékes bíróság előtt lehet, ahol a Társaságnak hivatala működik, ahol az idézés, vagy az eljárásról kézbesítendő más értesítés átvételére a Társaság megbízottat jelölt ki, illetve ahol értékpapírokat bocsátott ki vagy garantált. Nem indítható azonban eljárás a tagok vagy olyan személyek részéről, amelyek vagy akik a tagok nevében járnak el, vagy igényüket azoktól származtatják. A Társaság vagyona és követelései – bárhol és bárki birtokában legyenek is – mentesek a lefoglalás, letiltás vagy a végrehajtás minden formája alól mindaddig, amíg a Társaság ellen jogerős ítéletet nem hoztak.

4. szakasz. Mentesség a vagyon foglalása alól

A Társaság vagyona és követelései – bárhol és bárki birtokában legyenek is – mentesek az államigazgatási vagy jogalkotói intézkedésen alapuló kutatás, igénybevétel, elkobzás és kisajátítás vagy a foglalás bármely más formája alól.

5. szakasz. Irattárak mentessége

A Társaság irattárai sérthetetlenek.

6. szakasz. Vagyontárgyak korlátozások alóli mentessége

A Társaság minden vagyona és követelése, az alapokmányban meghatározott műveletek végrehajtásához szükséges mértékben és az alapokmány III. cikke 5. szakaszában, valamint az alapokmány egyéb rendelkezéseiben foglaltak figyelembevételével, mentes a korlátozások, rendszabályok, ellenőrzések és bármilyen természetű moratórium alól.

7. szakasz. Közlésekre vonatkozó kiváltságok

A Társaságtól származó, illetve a Társaságnak címzett hivatalos közléseket a tagok ugyanolyan elbánásban részesítik, mint más tagok hivatalos közléseit.

8. szakasz. Tisztviselők és alkalmazottak mentességei és kiváltságai

A Társaság minden kormányzója, igazgatója, helyettese, tisztviselője és alkalmazottja:
i) hivatalos minőségben végzett tevékenysége tekintetében mentes a jogi eljárás alól;
ii) amennyiben nem belföldi honosok, a bevándorlási korlátozások, a külföldiek nyilvántartására vonatkozó követelmények és a nemzeti szolgálati kötelezettségek tekintetében ugyanolyan mentességekben részesülnek és a devizakorlátozásokat illetően ugyanolyan könnyítéseket élveznek, mint más tagok hasonló rangú képviselői, tisztviselői és alkalmazottai;
iii) az utazási lehetőségek tekintetében ugyanolyan bánásmódban részesülnek, mint más tagok hasonló rangú képviselői, tisztviselői és alkalmazottai.

9. szakasz. Adómentesség

a) A Társaság, annak vagyona, követelései, jövedelme, az alapokmányban engedélyezett műveletei és ügyletei teljes adó- és vámmentességet élveznek. A Társaság mentes továbbá minden adó vagy illeték beszedéséért vagy megfizetéséért való felelősség alól.
b) Nem vethető ki adó a Társaság által azon igazgatóknak, helyetteseknek, tisztviselőknek vagy alkalmazottaknak folyósított fizetésekre és illetményekre, akik nem helybeli állampolgárok, alattvalók vagy honosok.
c) Nem vethető ki semmiféle adó a Társaság által kibocsátott kötelezvényekre vagy értékpapírokra (és ezek osztalékára vagy kamatára), bárki birtokában legyenek is:
i) amely e kötelezvényekkel vagy értékpapírokkal szemben hátrányos megkülönböztetést eredményez pusztán azon az alapon, hogy azokat a Társaság bocsátotta ki, vagy
ii) ha az ilyen adózás kizárólagos jogalapjául a kibocsátás, a megjelölt vagy tényleges fizetés helye vagy pénzneme, vagy a Társaság bármely hivatalának, illetve üzleti tevékenységének helye szolgál.
d) Nem vethető ki semmiféle adó a Társaság által garantált kötelezvényekre vagy értékpapírokra (és ezek osztalékára vagy kamatára), bárki birtokában legyenek is:
i) amely e kötelezvényekkel vagy értékpapírokkal szemben hátrányos megkülönböztetést eredményez pusztán azon az alapon, hogy a Társaság garantálja; vagy
ii) ha az ilyen adózás kizárólagos jogalapjául a Társaság bármely hivatalának vagy üzleti tevékenységének helye szolgál.

10. szakasz. E cikk alkalmazása

Saját területén minden tag megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a jelen cikkben lefektetett elveket saját jogszabályaiban érvényre juttassa, és a Társaságot a megtett részletes intézkedésekről tájékoztatja.

11. szakasz. Lemondás a mentességekről és kiváltságokról

A Társaság belátása szerint lemondhat az e cikk értelmében őt megillető bármely kiváltságról vagy mentességről, olyan mértékben és olyan feltételek mellett, ahogyan azt saját maga meghatározza.

VII. cikk
Módosítások

a) Ezen alapokmány módosításához az összes szavazat négyötödét leadni jogosult kormányzók szavazatának háromötöde szükséges.
b) Az előző a) bekezdésre tekintet nélkül valamennyi kormányzó igenlő szavazata szükséges minden olyan módosításhoz, amely
i) a Társaságból való kilépés V. cikk I. szakaszában meghatározott jogának;
ii) a II. cikk 2. szakaszának d) bekezdésében biztosított elővásárlási jognak; és
iii) a II. cikk 4. szakaszában előírt felelősségkorlátozásnak
a megváltoztatására irányul.
c) Az alapokmány módosítására vonatkozó minden javaslatot, származzék az akár valamelyik tagtól vagy kormányzótól, akár pedig az Igazgatótanácstól, a Kormányzótanács elnökével kell közölni, aki a javaslatot a Kormányzótanács elé terjeszti. Ha a módosítást megfelelően elfogadták, a Társaság ezt a tagokhoz intézett hivatalos értesítésben igazolja. A módosítás valamennyi tagra nézve a hivatalos értesítés keltétől számított három hónap eltelte után lép hatályba, hacsak a Kormányzótanács nem szab meg rövidebb időtartamot.

VIII. cikk
Értelmezés és döntőbíróság

a) Az alapokmány rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatban valamely tag és a Társaság, vagy a Társaság valamely tagjai között felmerült vitás kérdést az Igazgatótanács elé kell terjeszteni döntés végett. Ha a kérdésben különösen érdekelt a Társaság bármely olyan tagja, amely a Bankba ügyvezető igazgatót kinevezni nem jogosult, akkor az a IV. cikk 4. szakaszának g) bekezdése értelmében jogosult képviseltetni magát.
b) Minden olyan ügyben, amelyben az Igazgatótanács a fenti a) bekezdés alapján döntést hozott, bármely tag kérheti, hogy a kérdést a Kormányzótanács elé terjesszék, amelynek döntése végleges. Amennyiben a Társaság ezt szükségesnek tartja, a Kormányzótanács döntéséig az Igazgatótanács döntése alapján járhat el.
c) Ha a Társaság és egy kilépett ország között, vagy a Társaság műveletei tartós felfüggesztésének ideje alatt a Társaság és bármely tag között vita merül fel, az ilyen vitát egy háromtagú döntőbíróság elé kell utalni, melynek az egyik tagját a Társaság, egy másik tagját a szóban forgó ország jelöli ki, az elnököt pedig a felek, eltérő megállapodása hiányában pedig a Nemzetközi Bíróság elnöke vagy más olyan hatóság jelöli ki, amelyet a Társaság által elfogadott szabályzat előír. Az elnök teljes jogkörrel dönt minden olyan eljárási kérdésben, amelyben a felek között nézeteltérés áll fenn.

IX. cikk
Záró rendelkezések

1. szakasz. Hatálybalépés

Ezen alapokmány akkor lép hatályba, amikor azt legalább harminc olyan kormány nevében, melyek jegyzései az „A” Táblázatban feltüntetett összes jegyzéseknek legalább a 75 százalékát kiteszik, aláírták és az e cikk 2. szakaszának a) bekezdésében megjelölt okiratokat részükről letétbe helyezték; az alapokmány azonban semmi esetre sem lép hatályba 1955. október 1. előtt.

2. szakasz. Aláírás

a) Minden kormány, amelynek nevében az alapokmányt aláírják, letétbe helyez a Banknál egy okiratot, amely feltünteti, hogy az alapokmányt saját jogrendszerének megfelelően fenntartás nélkül elfogadta és megtette mindazokat a lépéseket, amelyek az alapokmány alapján fennálló kötelezettségei teljesítéséhez szükségesek.
b) Minden kormány attól az időponttól kezdve válik a Társaság tagjává, amikor a fenti a) bekezdésben említett okiratot részéről letétbe helyezték azzal, hogy egyetlen kormány sem válhat a Társaság tagjává, mielőtt az alapokmány az e cikk 1. szakasza alapján hatályba nem lép.
c) Az alapokmány a Bank központjában 1956. december 31-én üzletzárásig írható alá azon országok kormányai nevében, amelyek neve az „A” Táblázatban szerepel.
d) Az alapokmány – hatálybalépés után – bármely olyan ország kormánya nevében aláírható, amely ország tagságát a II. cikk 1. szakaszának d) bekezdése szerint elfogadták.

3. szakasz. A Társaság beiktatása

a) Mihelyt az alapokmány ezen cikk 1. szakasza értelmében hatályba lép, az Igazgatótanács elnöke összehívja az Igazgatótanács ülését.
b) A Társaság ennek az ülésnek a napján kezdi meg műveleteit.
c) Amíg a Kormányzótanács első ülésére össze nem ül, az Igazgatótanács gyakorolhatja a Kormányzótanács minden jogkörét, kivéve azokat, amelyeket az alapokmány a Kormányzótanács részére tartott fenn.
Készült Washingtonban, egyetlen példányban, amelyet a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank levéltárában helyeznek letétbe, amely aláírásával vállalta, hogy ellátja az alapokmány letéteményesének tisztét, valamint azt, hogy az „A” Táblázatban szereplő kormányokat értesíti arról az időpontról, amikor az alapokmány, a IX. cikk I. szakasza értelmében, hatályba lép.

„A” táblázat
A Nemzetközi Pénzügyi Társaság alaptőkejegyzései

Ország

A részvények száma

Összeg (US dollárban)

Ausztrália

2 215

2 215 000

Ausztria

554

554 000

Belgium

2 492

2 492 000

Bolívia

78

78 000

Brazília

1 163

1 163 000

Burma

166

166 000

Ceylon

166

166 000

Costa Rica

22

22 000

Chile

388

388 000

Dánia

753

753 000

Dél-afrikai Köztársaság

1 108

1 108 000

Dominikai Köztársaság

22

22 000

Ecuador

35

35 000

Egyesült Államok

35 168

35 168 000

Egyesült Királyság

14 400

14 400 000

Egyiptom

590

590 000

El Salvador

11

11 000

Etiópia

33

33 000

Finnország

421

421 000

Franciaország

5 815

5 815 000

Fülöp-szigetek

166

166 000

Görögország

277

277 000

Guatemala

22

22 000

Haiti

22

22 000

Hollandia

3 046

3 046 000

Honduras

11

11 000

Izland

11

11 000

India

4 431

4 431 000

Indonézia

1 218

1 218 000

Irak

67

67 000

Irán

372

372 000

Izrael

50

50 000

Japán

2 769

2 769 000

Jordánia

33

33 000

Jugoszlávia

443

443 000

Kanada

3 600

3 600 000

Kína

6 646

6 646 000

Kolumbia

388

388 000

Kuba

388

388 000

Libanon

50

50 000

Luxemburg

111

111 000

Mexikó

720

720 000

Nicaragua

9

9 000

Norvégia

554

554 000

Olaszország

1 994

1 994 000

Pakisztán

1 108

1 108 000

Panama

2

2 000

Paraguay

16

16 000

Peru

194

194 000

Svédország

1 108

1 108 000

Szíria

72

72 000

Thaiföld

139

139 000

Törökország

476

476 000

Uruguay

116

116 000

Venezuela

116

116 000

Összesen:

100 000

100 000 000”

3. § A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapokmányának az 1982. évi 15. törvényerejű rendelet 2. §-ában közzétett hivatalos magyar fordításában a III. cikk 6. szakaszában szereplő „Nemzetközi Pénzügyi Társulás” megnevezés „Nemzetközi Pénzügyi Társaság” megnevezésre a „Társulás” megjelölés pedig „Társaság” megjelölésre módosul.

4. § (1)8 Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1985. április 29-től kell alkalmazni.

(2)9 Az Alapokmány IV. Cikk 10. szakasza szerinti kapcsolattartó szerv feladatait a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter látja el. A pénzforgalmi lebonyolítási feladatokról és a kamatfizetési kötelezettséggel nem járó kötelezvények kiállításáról a kincstár gondoskodik.

1

A kihirdetés napja: 1985. december 10. Az alapokmány módosítására lásd a 2012: CLXXIII. törvényt.

2

Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.

3

1963. szeptember 3-án az enegedélyezett alaptőke 110 000 000 dollára emelkedett, amely 110 000 - egyenként 1000 dollár névértékű - részvényre oszlott. 1977. november 2-án az engedélyezett alaptőke tovább emelkedett 650 000 000 dollára, amely 650 000 - egyenként 1000 dollár névértékű - részvényre oszlott.

4

Az 1961. szeptember 21-én hatályba lépett módosítással megállapított szöveg.

5

Az 1961. szeptemeber 21-én hatályba lépett módosítással megállapított szöveg.

6

Az 1965. szeptemebr 1-jén hatályba lépett módosítással felvett fordulat.

7

A 6/a. szakasz hatályos szövegét az 1985. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítás állapította meg.

8

A 4. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2002: LXIV. törvény 296. §-a.

9

A 4. § (2) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 296. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés a 2006: CIX. törvény 125. § (1) bekezdésének c) pontja, 163. § (6) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás