• Tartalom
Oldalmenü

1981. évi 27. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság1 és a Svájci Államszövetség között létrejött, a származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megjelölések oltalmáról szóló szerződés kihirdetéséről2

2011.01.01.

(A megerősítő okiratok kicserélése az 1981. évi május hó 14. napján megtörtént. A szerződés az 1981. évi augusztus hó 14. napján lépett hatályba.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Bernben, az 1979. évi december hó 14. napján aláírt szerződést - az aláírásakor felvett jegyzőkönyvvel, valamint az A és B melléklettel együtt - e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § A szerződés magyar nyelvű hivatalos fordítása a következő:


Szerződés
a Magyar Népköztársaság
és a Svájci Államszövetség között
a származási jelzések, eredetmegjelölések
és egyéb földrajzi megjelölések oltalmáról

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSA
és
A SVÁJCI SZÖVETSÉGI TANÁCS
attól a törekvéstől vezérelve, hogy megszilárdítsák és kiterjesszék a kölcsönös kapcsolatokat az ipari tulajdon oltalma terén,
mindkét Szerződő Állam érdekeit szem előtt tartva, hatékonyan oltalmazzák a tisztességtelen verseny ellen a mezőgazdasági és az ipari termékeket, különösen a meghatározott mezőgazdasági és ipari termékek megjelölésére fenntartott származási jelzéseket, ideértve az eredetmegjelöléseket és egyéb földrajzi megjelöléseket,
megállapodtak abban, hogy e célból szerződést kötnek és kijelölték meghatalmazottaikat:
A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSA

Dr. Pusztai Gyula urat,
a magyar Országos Találmányi Hivatal elnökét,

A SVÁJCI SZÖVETSÉGI TANÁCS
Paul Braendli urat,
a Szellemi Tulajdon Szövetségi Hivatalának igazgatóját.

A meghatalmazottak jó és megfelelő formában talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:

1. cikk

A szerződő Államok mindegyike kötelezi magát minden szükséges intézkedés megtételére, hogy hatékonyan oltalmazza
(1) a másik Szerződő Állam területéről származó mezőgazdasági és ipari termékeket a tisztességtelen verseny ellen az üzleti forgalomban, továbbá
(2) a 2. és 3. cikkben és 5. cikk (2) bekezdésében felsorolt elnevezéseket, megjelöléseket és ábrákat, valamint a jelen Szerződés A) és B) mellékleteiben felsorolt megjelöléseket, a jelen Szerződésben és a Szerződéshez csatolt jegyzőkönyvben foglaltak szerint.

2. cikk

(1) A „Magyar Népköztársaság”, „Magyarország” elnevezéseket, a Magyar Népköztársaság megyéinek és tájainak neveit, valamint jelen Szerződés A) mellékletében felsorolt megjelöléseket, amennyiben a (2)-(4) bekezdésekből más nem következik, a Svájci Államszövetség területén kizárólag magyar termékek részére tartják fenn és ott csak a magyar jogszabályok által előírt feltételekkel azonos feltételek mellett alkalmazhatók. Ezen jogszabályok egyes előírásai azonban jegyzőkönyv útján bármikor nem alkalmazhatónak nyilváníthatók.
(2) Ha a jelen Szerződés A) mellékletében felsorolt megjelölések valamelyikét az A) mellékletben felsoroltaktól eltérő termékekre használják, az (1) bekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha
1. a használat alkalmas arra, hogy azoknak a vállalatoknak, amelyek a megjelölést az A) mellékletben felsorolt magyar termékekre jogszerűen használják, a versenyben hátrányt okozzon,
vagy
2. a megjelölés használata alkalmas arra, hogy annak különleges hírnevét, vagy versenyhatását kedvezőtlenül befolyásolja.
(3) Ha az (1) bekezdés szerint oltalmazott megjelölések valamelyike megegyezik valamely, a Magyar Népköztársaság területén kívül eső terület vagy helység megnevezésével, az (1) bekezdés nem zárja ki, hogy a megjelölést olyan termékekre használják, amelyeket e kérdéses területen vagy helységben állítottak elő, amennyiben bármilyen összetévesztés kizárt. A jelen Szerződés jegyzőkönyvében azonban kiegészítő rendelkezések köthetők ki.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére termékein, csomagolásain, üzleti papírjain, vagy hirdetéseiben a nevét, illetve kereskedelmi nevét - amennyiben az természetes személy nevét foglalja magába -, továbbá lakhelyét vagy székhelyét bárki feltüntetheti, feltéve, hogy ezeket az adatokat nem a termékek megkülönböztetése céljából alkalmazza.
Ha azonban a körülmények folytán a termékek származására vonatkozó bármilyen megtévesztés kizárt, a név és a kereskedelmi név megkülönböztetés céljából is használható.
(5) Az e cikkben foglaltak nem érintik az 5. cikkben foglaltakat.

3. cikk

(1) A „Svájci Államszövetség” elnevezést, a „Svájc” és az „Eidgenossenschaft” megjelöléseket, a svájci kantonok neveit, valamint a jelen Szerződés B) mellékletében felsorolt megjelöléseket - amennyiben a (2)-(4) bekezdésekből más nem következik -, a Magyar Népköztársaság területén kizárólag svájci termékek részére tartják fenn és ott csak a svájci jogszabályokban előírt feltételek mellett alkalmazhatók. E jogszabályok egyes előírásai azonban jegyzőkönyv útján bármikor nem alkalmazhatónak nyilváníthatók.
(2) Ha a jelen Szerződés B) mellékletében felsorolt megjelölések valamelyikét a B) mellékletben felsoroltaktól eltérő termékekre használják, az (1) bekezdést csak akkor kell alkalmazni,
ha
1. a használat alkalmas arra, hogy azoknak a vállalatoknak, amelyek a megjelölést a B) mellékletben felsorolt svájci termékekre jogosan használják, a versenyben hátrányt okozzon vagy
2. a megjelölés használata alkalmas arra, hogy annak különleges hírnevét vagy versenyhatását kedvezőtlenül befolyásolja.
(3) Ha az (1) bekezdés szerint oltalmazott megjelölések valamelyike megegyezik valamely, a Svájci Államszövetség területén kívül eső terület vagy helység megnevezésével, az (1) bekezdés nem zárja ki, hogy a megjelölést olyan termékekre használják, amelyeket e kérdéses területen vagy helységben állítottak elő, amennyiben bármilyen összetévesztés kizárt. A jelen Szerződés jegyzőkönyvében azonban kiegészítő rendelkezések köthetők ki.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére termékein, csomagolásain, üzleti papírjain vagy hirdetéseiben a nevét, illetve kereskedelmi nevét - amennyiben az természetes személy nevét foglalja magába -, továbbá lakhelyét vagy székhelyét bárki feltüntetheti, feltéve, hogy ezeket az adatokat nem a termékek megkülönböztetése céljából alkalmazza. Ha azonban a körülmények folytán a termékek származására vonatkozó bármilyen megtévesztés kizárt, a név és a kereskedelmi név megkülönböztetés céljából is használható.
(5) Az e cikkben foglaltak nem érintik az 5. cikkben foglaltakat.

4. cikk

(1) Ha a 2. és 3. cikk alapján oltalmazott neveket és megjelöléseket a jelen rendelkezésekkel ellentétesen alkalmazzák az üzleti forgalomban termékeken, azok külső kialakításán, csomagolásán, számlákon, fuvarleveleken, egyéb üzleti papírokon vagy hirdetések során, a használatot a jelen Szerződés alapján minden olyan bírósági vagy hatósági intézkedéssel meg kell akadályozni - ideértve az elkobzást is -, amelyet lehetővé tesznek azon Szerződő Állam jogszabályai, ahol az oltalmat igénylik, a tisztességtelen verseny elleni vagy a meg nem engedhető megjelölések alkalmazásának megakadályozására vonatkozó rendelkezéseikben.
(2) A jelen cikk rendelkezéseit olyan esetben is alkalmazni kell, ha a kérdéses neveket vagy megjelöléseket fordításban, a tényleges származásra való utalással vagy „fajta”, „típus”, „szerű”, „utánzat” vagy hasonló kiegészítéssel, továbbá, ha módosított formában alkalmazzák, amennyiben az eltérés ellenére a forgalomban az összetéveszthetőség veszélye fennáll.
(3) A Szerződő Államok egyetértenek abban, hogy a jelen cikk értelmében ezen neveket és megjelöléseket mint fajta megjelöléseket sem lehet alkalmazni.
(4) A jelen cikk rendelkezéseit az átmenő forgalomban levő termékek vonatkozásában nem kell alkalmazni.

5. cikk

(1) A 4. cikk rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a terméken vagy külső kialakításán, csomagolásán vagy számlákon, fuvarleveleken, egyéb üzleti papírokon vagy hirdetések során olyan jelzéseket, védjegyeket, neveket, feliratokat vagy ábrákat alkalmaznak, amelyek közvetlenül vagy közvetve hamis vagy megtévesztő adatokat tartalmaznak a termékek származása, eredete, természete, fajtája vagy lényeges tulajdonságai tekintetében.
(2) Az olyan helységek, épületek, műemlékek, folyók, hegyek, történelmi vagy irodalmi személyiségek, népviseletek, népművészeti (folklór) motívumok, jellegzetes szólásmondások és hasonlók nevét, vagy ábrázolását, amelyeket azon Szerződő Állam érdekelt forgalmi köreinek jelentős része, ahol az oltalmat igénylik, a másik Szerződő Államra, vagy annak valamely helységére vagy területére utalónak tekint, az (1) bekezdés szerinti hamis vagy megtévesztő származási jelzésnek kell tekinteni, amennyiben azokat olyan termékekkel kapcsolatban alkalmazzák, amelyek nem a kérdéses Szerződő Államból származnak, kivéve, ha a nevet vagy ábrázolást az adott körülmények között értelemszerűen csupán a termék jellegét kifejező, vagy fantázia-jelzésnek lehet felfogni.

6. cikk

A jelen Szerződés rendelkezéseinek megsértése miatt a Szerződő Államok bíróságainál - azokon a természetes és jogi személyeken és társaságokon kívül, akik a Szerződő Államok jogszabályai szerint erre jogosultak, - az olyan szövetségek és egyesülések is felléphetnek, amelyek az érdekelt gyártókat, termelőket, kereskedőket vagy fogyasztókat közvetlenül vagy közvetve képviselik és székhelyük a Szerződő Államok egyikében van, feltéve, hogy ez utóbbi állam jogszabályai alapján polgári jogvitákban fellépni jogosultak. E feltételek fennállása esetén igényeiket vagy jogaikat büntetőeljárásban is érvényesíthetik, amennyiben azon Szerződő Állam jogszabályai, ahol a büntetőeljárás folyamatban van, ezeket lehetővé teszik.

7. cikk

(1) Az olyan termékek, csomagolások, számlák, fuvarlevelek, egyéb üzleti papírok és reklámeszközök értékesítése vagy felhasználása, amelyek a jelen Szerződés hatálybalépésének időpontjában valamelyik Szerződő Állam területén találhatók és amelyeket jogszerűen láttak el olyan adatokkal, amelyek a jelen Szerződés értelmében nem alkalmazhatók, a jelen Szerződés hatálybalépésétől számított két éven belül lehetséges.
(2) Azok a természetes és jogi személyek és társaságok, amelyek valamely, a 2. vagy 3. cikk alapján oltalmazott megjelölést a Szerződés aláírásának időpontjában jogszerűen használták, a kérdéses megjelölést a Szerződés hatálybalépésétől számított hat éven belül használhatják. A továbbhasználati jogot csak azzal a vállalattal, vagy a vállalat azon részével együtt lehet örökölni, vagy átruházni, amelyhez a megjelölés tartozik.
(3) Ha a 2. vagy a 3. cikk alapján oltalmazott megjelölés olyan kereskedelmi név része, amelyet a Szerződés aláírásának időpontjában jogosan használtak, a 2. cikk (4) bekezdés 1. mondatát és a 3. cikk (4) bekezdés 1. mondatát az esetben is alkalmazni kell, ha a kereskedelmi név nem természetes személy nevét tartalmazza. A (2) bekezdés 2. mondatát értelemszerűen kell alkalmazni.
(4) Az e cikkben foglaltak nem érintik az 5. cikkben foglaltakat.

8. cikk

(1) A jelen Szerződés A) és B) mellékleteiben foglaltakat jegyzékváltás útján lehet módosítani vagy kibővíteni. A Szerződő Állam azonban jogosult a területének termékeire vonatkozó megjelölések jegyzékét a másik Szerződő Állam hozzájárulása nélkül is korlátozni.
(2) Ha az egyik Szerződő Állam termékeire vonatkozó megjelölések jegyzékét módosítják vagy kibővítik, a 7. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni; a Szerződés aláírásának és hatálybalépésének időpontja helyébe a módosításnak vagy bővítésnek a másik Szerződő Állam részéről való közlési időpontja lép.

9. cikk

A jelen Szerződés rendelkezései nem zárják ki az olyan szélesebbkörű oltalmat, amelyet az egyik Szerződő Államban a másik Szerződő Államnak, a 2., 3. cikk és az 5. cikk (2) bekezdése alapján oltalmazott megjelöléseire vagy ábrázolásaira biztosítanak, vagy a jövőben biztosítani fognak, belföldi jogszabályok vagy más nemzetközi megállapodások alapján.

10. cikk

(1) A Szellemi Tulajdon Szövetségi Hivatala és a magyar Országos Találmányi Hivatal a Szerződés alkalmazásával kapcsolatban véleménycserére jogosultak. Törekednek arra, hogy a tudomásukra jutott, a jelen Szerződést sértő helyzetekre megoldást találjanak.
(2) A jelen Szerződés végrehajtásának megkönnyítése céljából a Szerződő Államok kormányképviselőiből vegyesbizottságot kell alakítani.
(3) A vegyesbizottság feladata, hogy javaslatokat tegyen a jelen Szerződés A) és B) mellékleteiben foglaltak olyan módosítására vagy bővítésére vonatkozóan, amelyekhez a Szerződő Államok hozzájárulása szükséges, továbbá, hogy értelmezze a jelen Szerződés alkalmazásával összefüggő kérdéseket.
(4) A vegyesbizottságot bármelyik Szerződő Állam kívánságára össze kell hívni.

11. cikk

(1) A jelen Szerződést meg kell erősíteni; a megerősítő okiratokat a lehető legrövidebb időn belül Budapesten ki kell cserélni.
(2) A jelen Szerződés a megerősítő okiratok kicserélésétől számított három hónappal lép hatályba és határozatlan ideig hatályban marad.
(3) A jelen Szerződést bármelyik Szerződő Állam bármikor egyéves határidővel felmondhatja.
Ennek hiteléül a fent megnevezett meghatalmazottak a Szerződést aláírták.
Készült Bernben, az 1979. évi december hó 14. napján két eredeti példányban, mindkettő magyar és német nyelven: a két szöveg egyaránt hiteles.

(Aláírások.)

Jegyzőkönyv

A magas Szerződő Felek, attól az óhajtól vezérelve, hogy a mai naptól kezdve közelebbről szabályozzák a származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megjelölések oltalmára vonatkozó Szerződés egyes feltételeit,
a következőkben állapodtak meg, amelyek a Szerződés szerves részét képezik:
1. A jelen Szerződés rendelkezéseit állatfajták megjelöléseire nem lehet alkalmazni. Ez vonatkozik azokra a megjelölésekre is, amelyeket a növényfajták oltalmára 1961. december 2-án kötött nemzetközi Egyezmény értelmében mint fajtamegjelöléseket kell alkalmazni, amennyiben az említett Egyezmény a jelen Szerződés Szerződő Államai közötti viszonylatban hatályba lép.
2. Ez a Szerződés nem érinti az egyes Szerződő Államokban a termékek behozatalára vonatkozó rendelkezéseket.
3. A Szerződés 2. cikkének (1) bekezdésében említett magyar megyék és tájak a következők:

Megyék:

Bács-Kiskun
Baranya
Békés
Borsod-Abaúj-Zemplén
Budapest
Csongrád
Fejér
Győr-Sopron
Hajdú-Bihar
Heves
Komárom
Nógrád
Pest
Somogy
Szabolcs-Szatmár
Szolnok
Tolna
Vas
Veszprém
Zala

Tájak:

Dunántúl (Pannónia)
Duna-Tisza köze
Tiszántúl

4. A Szerződés 3. cikkének (1) bekezdésében említett svájci kantonnevek a következők:

Appenzell Ausserrhoden
Appenzell Innerrhoden
Aargau
Basel-Landschaft
Basel-Stadt
Bern
Freiburg
Genf
Glarus
Graubünden
Jura
Luzern
Neuenburg
St. Gallen
Schaffhausen
Schwyz
Solothurn
Tessin
Thurgau
Unterwalden nid dem Wald
Unterwalden ob dem Wald
Uri
Waadt
Wallis
Zug
Zürich

5. A megfelelő latin megjelöléseket, továbbá a „westschweizerisch” megjelölést és a „romand” megjelölést is a Szerződés 2. és 3. cikke értelmében oltalmazott megjelölések (a szerződés 4. cikkének 2. bekezdése) fordításának kell tekinteni.
A „Graubünden” kantonnévre vonatkozóan e rendelkezés a „Bündner” rövidített formáira is kiterjed.
6. A 2. cikk és a 3. cikk (1) bekezdése értelmében oltalmazott megjelölésekkel azonos oltalmat élveznek a kérdéses megjelölések egyéb nyelvtani változatai is, mint pl. a melléknévi vagy főnévi változatok.
7. A „Helvécia” nevet az azonos nevű magyar községből származó borokra a kereskedelmi forgalomban csak mint a „Helvéciai Állami Gazdaság” cégnév elemét lehet azonos írásmóddal, nagyságban és színnel használni.
Ezen túlmenően hozzá kell fűzni a „Magyarország” kiegészítést.
8. A Szerződés B. mellékletében feltüntetett „Emmentaler Käse” sajtmegjelölés nem zárja ki, hogy a megjelölést a Magyar Népköztársaság területén a 7. cikk (2) bekezdésében rögzített határidőn belül magyar sajtokra használják, amennyiben ahhoz írásmódját, nagyságát és színét tekintve azonos betűkkel hozzáfűzik a „Magyarország” vagy más, magyar származásra utaló földrajzi megnevezést.
Készült Bernben, 1979. december 14-én, két eredeti példányban, mindkettő magyar és német nyelven; mindkét szöveg egyaránt hiteles.

(Aláírások.)

A) melléklet

A magyar származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megjelölések jegyzéke:

1. Borok

Abasár
Akali
Akasztó
Aldebrő
Alföld
Andornaktálya
Apostag
Ábrahámhegy
Ásotthalom
Ászár
Badacsony
Baj
Baja
Balaton
Balatonakali
Balatonboglár
Balatoncsicsó
Balatonfüred
Balatonmáriafürdő
Balatonmellék
Balatonpart
Balatonszepezd
Bácsalmás
Bár
Cegléd
Császár
Császártöltés
Csemő
Csengőd
Cserkeszőlő
Cserkút
Csókakő
Csongrád
Csopak
Dánszentmiklós
Debrecen
Debrő
Demjén
Diás
Dóc
Domoszló
Dömsöd
Dörgicse
Eger
Egerszólát
Érsekhalom
Esztergom
Fácánkert
Bársonyos
Bogács
Bokros
Bugac
Bükkalja
Bükkaranyos
Galambok
Gyenesdiás
Gyöngyös
Gyöngyöstarján
Győr
Hajós
Hegyesd
Hegyszentmárton
Hercegszántó
Heves
Hevesfa
Hosszúhegy
Izsák
Jánoshalma
Jászberény
Kalocsa
Kecel
Kecskemét
Kékkút
Kerecsend
Kemeneskápolna
Kéthely
Kisapáti
Kisbér
Kisharsány
Feldebrő
Fertőboz
Fertőrákos
Forráskút
Fülöpszállás
Gara
Leánycsók
Leányvár
Lovas
Mád
Magyarfalva
Márfa
Markaz
Mátra
Mátraalja
Mecsek
Mesteri
Mohács
Monor
Monoszló
Monostorapáti
Mór
Mórahalom
Mosonszentpéter
Nagyharsány
Nagykőrös
Nagyrada
Nagyréde
Nagyrév
Napkor
Kiskomárom
Kiskőrös
Kiskunhalas
Kissomlyó
Kistelek
Kőröshegy
Kőszeg
Kötcse
Kunbaja
Kunfehértó
Lakitelek
Örkény
Örvényes
Páhi
Pahod
Pákozd
Pannonhalma
Pécs
Pécsvárad
Pincehely
Pirtó
Pusztamérges
Pusztamonostor
Pusztaszer
Pusztavám
Révfülöp
Rezi
Rózsaszentmárton
Sághegy
Sály
Siklós
Nemesnádudvar
Neszmély
Novaj
Nyársapát
Nyíregyháza
Ócsa
Óbudavár
Olaszliszka
Orbánhegy
Ostoros
Öreghegy
Szentgyörgyhegy
Szentjakabfa
Szigetcsép
Szigetvár
Szigliget
Szikra
Szólád
Szombathely
Szőlőskislak
Tabdi
Tajó
Tamási
Tállya
Tápiószele
Tapolca
Tarcal
Tata
Terehegy
Tibolddaróc
Tihany
Sitke
Solt
Soltszentimre
Soltvadkert
Somló
Somlódobsa
Somlójenő
Somlószőlős
Sopron
Sümeg
Szeged
Szekszárd
Szentantalfa
Villány
Villánykövesd
Visonta
Zánka
Hungária
(pezsgő)
Pannónia
(pezsgő)
Promontor
(pezsgő)
Tiszaföldvár
Tiszakürt
Tokaj
Tolcsva
Tótierdő
Törtel
Türje
Újhartyán
Várdomb
Várvölgy
Vaskeresztes
Vaskút
Velence
Verpelét

2. Élelmiszerek és mezőgazdasági termékek

2.1. Pék- és cukrásztermékek

Budapest
(csokoládé)
Győr
(keksz és ostya)
Hortobágy
(palacsinta)
Magyar dobostorta
Somló
(galuska)

2.2. Sörök

Hungária
Kőbánya
Lővér
Nagykanizsa
Sopron

2.3. Hal és halkészítmények

Baja
(halászlé konzerv)
Balaton
(fogas, süllő)
Budapest
(halászlé konzerv)
Kalocsa
(halászlé konzerv)
Szeged
(halsaláta)

2.4. Hús és húskészítmények

Alföld
(pástétom)
Bakony
(sertésborda konzerv)
Budapest
(sonka)
Budapest
(szalámi)
Csaba
(kolbász)
Debrecen
(pároskolbász)
Debrecen
(tokány)
Debrecen
(pároskolbász konzerv)
Gyula
(kolbász)
Győr
(hentesipari termékek)
Kapuvár
(sonka)
Pápa
(hentesipari termékek, sonka)
Pápa
(húskonzerv)
Szeged
(szalámi)
Szeged
(hurka)
Szeged
(gulyáskonzerv)
Szekszárd
(sertésborda konzerv)
Veszprém
(sertésborda konzerv)

2.5. Mezőgazdasági termékek

Hungoropoly
(vöröshere)
Kompolt
(sárgaszárú kender)

2.6. Gyümölcs és zöldség

Abasár
(borszőlő)
Balatonboglár
(borszőlő)
Börzsöny
(málna)
Budavidék
(őszibarack)
Csáford
(borszőlő)
Debrecen
(pöszméte)
Érd
(meggy)
Gyöngyös
(szőlő)
Heves
(görögdinnye)
Izsák
(szőlő)
Kecskemét
(szőlő)
Győr
(uborka)
Hajdúság
(fejeskáposzta)
Kalocsa
(fűszerpaprika)
Kecskemét
(paradicsom)
Mohács
(kelkáposzta)
Makó
(fokhagyma)
Kecskemét
(kajszibarack)
Nagyréde
(borszőlő)
Szabolcs
(alma)
Szatmár
(szilva)
Szatymaz
(őszibarack)
Verpelét
(szőlő)
Villány
(borszőlő)
Zala
(alma)
Bácska
(lecsókonzerv)
Bogyiszló
(étkezési paprika)
Cece
(étkezési paprika)
Makó
(hagyma)
Pallag
(étkezési paprika)
Szeged
(fűszerpaprika)
Szeged
(lecsókonzerv)
Szentes
(étkezési paprika)
Vecsés
(savanyú káposzta)

2.7. Tejtermékek és sajtok

Óvár
(sajt)
Pálpuszta
(sajt)

2.8. Vizek és ásványvizek

Gyógyvizek

Andornaktállya
Balatonfüred
Budapest
Bük
Bükkszék
Császár-fürdő (Budapest)
Csokonyavisonta
Csongrád
Csopak
Debrecen
Eger
Gyoma
Győr
Gyula
Hajdúszoboszló
Harkány
Hévíz
Igmánd
Kékkút
Király-fürdő (Budapest)
Lukács-fürdő (Budapest)
Margitsziget
Komárom
Mezőkövesd
Mosonmagyaróvár
Nagyigmánd
Örsöd
Őrmező
Parád
Parádsasvár
Pesterzsébet
Rácz-fürdő (Budapest)
Rudas-fürdő (Budapest)
Ságvár
Sóshartyán
Szeged
Szentes
Szolnok
Tiszajenő
Városliget (Budapest)
Zalakaros

Ásványvizek

Budapest
Fonyód
Csopak
Edelény
Győr
Harkány
Kékkút
Kerekdomb
Kisújszállás
Margitsziget
Moha
Mucsony
Parádsasvár
Simontornya
Szeged
Táska
Tiszakécske

2.9. Ásványi sók, gyógyiszapok és tőzegiszapok

Hévíz
(gyógyiszap)
Makó
(gyógyiszap)
Tiszasüly
(gyógyiszap)

2.10. Égetett szeszes italok

Budafok
(brandy)
Eger
(cseresznyepálinka)
Kecskemét
(baracklikőr)
Kecskemét
(barackpálinka)
Magyar Puszta Koktél
Mátra
(brandy)
Szatmár
(szilvapálinka)

3. Iparcikkek

3.1. Üveg- és porcelánkészítmények

Ajka
(üvegáruk)
Aquincum
(porcelán)
Herend
(porcelán)
Hódmezővásárhely
(majolika)
Hollóháza
(porcelán)
Kalocsa
(porcelán)
Karcag
(üvegáruk)
Parád
(üvegáruk)
Salgótarján
(üvegáruk)
Városlőd
(majolika)

3.2. Iparművészeti termékek, hímzések, csipkék

Alföld
(faragás)
Balatonendréd
(csipke)
Baranya
(fafaragás)
Békés
(szűcshímzés)
Bereg
(hímzés)
Bihar
(szűrrátétes)
Bősárkány
(gyékényszatyor)
Bugac
(karikásostor)
Buzsák
(hímzés)
Csongrád
(bútor)
Csorna
(hímzés)
Debrecen
(csikóbőrös kulacs)
Debrecen
(szűrhímzés)
Délalföld
(szűrhímzések)
Dunántúl
(faragás)
Duna-Tisza köze
(faragás)
Eger
(bútor)
Endrőd
(csipke)
Halas
(csipke)
Heves
(hímzés)
Heves
(bútor)
Heves
(faragás)
Hódmezővásárhely
(bútor)
Hódmezővásárhely
(hímzés)
Hortobágy
(karikásostor)
Hortobágy
(faragás)
Hövej
(hímzés)
Kalocsa
(bútor)
Kalocsa
(hímzés)
Kapuvár
(hímzés)
Karád
(hímzés)
Karcag
(csipke)
Karcag
(hímzés)
Kecskemét
(karikásostor)
Kunság
(hímzés)
Makó
(hímzés)
Matyó
(hímzés)
Matyó
(bútor)
Mezőkövesd
(hímzés)
Nemeshany
(csipke)
Nógrád
(hímzés)
Nógrád
(faragás)
Orosháza
(hímzés)
Palóc
(faragás)
Palóc
(hímzés)
Pest
(hímzés)
Rábaköz
(hímzés)
Sárköz
(bútor)
Sárköz
(hímzés)
Sióagárd
(hímzés)
Somogy
(faragás)
Szeged
(papucs)
Szentistván
(hímzés)
Tard
(hímzés)
Tiszántúl
(faragás)
Tolna
(hímzés)
Tószeg-Vezseny
(fotel)
Veszprém
(faragás)
Vezseny
(gyermekszék)
Zala
(faragás)

3.3. Textíliák és vászonkészítmények

Baja
(szőnyeg)
Baranya
(szőttes)
Békés
(szőnyeg)
Békés
(szőttes)
Békéscsaba
(szőnyeg)
Békésszentandrás
(szőnyeg)
Bodrogköz
(szőttes)
Celldömölk
(szőnyeg)
Cigánd
(szőttes)
Csongrád
(szőnyeg)
Hajdú-Bihar
(szőttes)
Hetés
(szőttes)
Heves
(szőnyeg)
Heves
(szőttes)
Jászárokszállás
(szőnyeg)
Kiskunfélegyháza
(szőnyeg)
Lakócsa
(szőttes)
Mezőtúr
(szőnyeg)
Nógrád
(szőttes)
Ormánság
(szőttes)
Palóc
(szőttes)
Paszab
(szőttes)
Sárköz
(szőttes)
Sokác
(szőttes)
Tata
(szőnyeg)
Tolna
(szőttes)

3.4. Gépek, acél- és vaskészítmények és egyéb iparcikkek

Bonyhád
(zománcedény)
Budafok
(zománcedény)
Csepel
(kerékpár)
Szentgotthárd
(kasza, vívópenge)

3.5. Játékok és hangszerek

Alföldi pásztor
(baba)
Baja-vidék
(baba)
Baranya
(baba)
Bugac
(baba)
Csököly
(baba)
Érsekcsanád
(baba)
Hortobágy
(baba)
Kalocsa
(baba)
Kapuvár
(baba)
Matyó
(baba)
Mezőkövesd
(baba)
Palóc
(baba)
Sárköz
(baba)
Sióagárd
(baba)
Szentistván
(baba)
Tard
(baba)
Tolna
(baba)

3.6. Kő-, kerámiakészítmények, kő, építőanyagok, földek, ásványok, hasznos bányatermékek (szén, kőolaj)

Baja
(kerámia)
Balatonfelvidék
(kerámia)
Csákvár
(kerámia)
Debrecen
(kerámia)
Gyöngyöspásztó
(kerámia)
Hódmezővásárhely
(kerámia)
Kapuvár
(kerámia)
Karcag
(kerámia)
Magyarszombatfa
(kerámia)
Mezőcsát
(kerámia)
Mezőtúr
(kerámia)
Mohács
(kerámia)
Mórágy
(kerámia)
Nádudvar
(kerámia)
Sárospatak
(kerámia)
Siklós
(kerámia)
Sümeg
(kerámia)
Szarvas
(kerámia)
Szekszárd
(kerámia)
Szentes
(kerámia)
Tata
(kerámia)
Tiszafüred
(kerámia)
Tótkomlós
(kerámia)
Tüskevár
(kerámia)

B) melléklet

A svájci származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megjelölések jegyzéke

I. Borok

A) Nyugat-Svájc

Regionális származási jelzés:

Oeil de Perdrix

1. Wallis Kanton

Regionális származási jelzések:

Amigne
Arvine
Dole
Fendant
Goron
Hermitage (oder Ermitage)
Heidenwein (vin des payens)
Höllenwein (rouge d'enfer)
Humagne
Johannisberg
Vin du Glacier

Község-, helység- és borvidéknevek:

Ardon
Ayent
Bramois (Bramis)
Branson
Chalais
Chamoson
Champlan
Charrat
Chátaignier
Chermignon
Clavoz
Conthey
Coquimpex
Corin
Fully
Grand-Brulé
Granges
Grimisuat
La Folie
Lentine
Leuk (Lečche)
Leytron
Magnot
Martigny (Martinach)
Mičge
Molignon
Montagnon
Montana
Muraz
Ollon
Pagane
Raron (Rarogne)
Riddes
Saillon
Salquenen (Salgesch)
Savičse
Saxon
Sierre (Siders)
Saint-Léonard
Signčse
Sion (Sitten)
Saint-Pierre de Clages
Uvrier
Varen (Varone)
Vétroz
Veyras
Visp (Vičge)
Visperterminen

2. Waadt Kanton

Területnevek:

Bonvillars
Chablais
La Cote
Lavaux
Les Cotes de l'Orbe
Vully

Regionális származási jelzések:

Dorin
Salvagnin

Község-, helység- és borvidéknevek:

Bonvillars:

Bonvillars
Concise
Corcelles
Grandson
Onnens

Chablais:

Aigle
Bex
Ollon
Villeneuve
Yvorne

La Cote:

Aubonne
Begnins
Bougy-Villars
Bursinel
Bursins
Cháteau de Luins
Chigny
Coinsins
Coteau de Vincy
Denens
Féchy
Founex
Gilly
Gollion
Luins
Mont-sur-Rolle
Morges
Nyon
Perroy
Rolle
Tartegnin
Vinzel
Vufflens-le-Cháteau

Lavaux:

Blonay
Burignon
Calamin
Chardonne
Chátelard
Chexbres
Corseaux
Corsier
Cully
Cure d'Attalens
Dézaley
Epesses
Faverges
Grandvaux
Lutry
Montagny
Montreux
Paudex
Pully
Riex
Rivaz
Saint-Légier
Saint-Saphorin
Savuit
Treytorrens
Vevey
Villette

Les Cotes de l'Orbe:

Arnex
Orbe
Valleyres sous Rance
Vully:

Vallamand

3. Genf Kanton

Regionális származási jelzés:

Perlan

Területnév:

Mandement

Község-, helység- és borvidéknevek:

Bernex
Bourdigny
Dardagny
Essertines
Jussy
Lully
Meiner
Peissy
Russin
Satigny

4. Neuenburg Kanton

Területnév:

La Béroche

Község-, helység- és borvidéknevek:

Auvernier
Bevaix
Bole
Boudry
Champréveyres
Colombier
Corcelles
Cormondreche
Cornaux
Cortaillod
Cressier
Hauterive
La Coudre
Le Landeron
Saint-Aubin
Saint-Blaise

5. Freiburg Kanton

Területnév:

Vully

Község-, helység- és borvidéknevek:

Cheyres
Motier
Mur
Nant
Praz
Sugiez

6. Bern Kanton

Területnév:

Bielersee

Község-, helység- és borvidéknevek:

Alfermée
Chavannes (Schafis)
Erlach (Cerlier)
La Neuveville
(Neuenstadt)
Ligerz (Gléresse)
Oberhofen
Schernelz (Cergnaux)
St. Petersinsel
Spiez
Tüscherz (Daucher)
Twann (Douanne)
Vingelz (Vigneule)

B) Kelet-Svájc

Regionális származási jelzés:

Clevner

1. Zürich Kanton

Területnevek:

Zürichsee
Limmattal
Zürcher Unterland
Weinland (Kanton Zürich)
(csak Kanton Zürich kiegészítéssel)

Regionális származási jelzések:

Weinlandwein
Zürichseewein

Község-, helység- és borvidéknevek:

Zürichsee:
Appenhalde
Erlenbach
Feldbach
Herrliberg
Hombrechtikon
Küsnacht
Lattenberg
Männedorf
Mariahalde
Meilen
Schipfgut
Stäfa
Sternenhalde
Turmgut
Uetikon a. See
Wädenswil

Limmattal:

Weiningen

Zürcher Unterland:
Bachenbülach
Boppelsen
Buchs
Bülach
Dätlikon
Dielsdorf
Eglisau
Freienstein
Heiligberg
Hüntwangen
Oberembrach
Otelfingen
Rafz
Regensberg
Schloss Teufen
Steig-Wartberg
Wasterkingen
Wil
Winkel
Weinland (Kanton Zürich)
(csak Kanton Zürich kiegészítéssel)
Andelfingen
Benken
Berg am Irchel
Dachsen
Dinhard
Dorf
Flaach
Flurlingen
Henggart
Hettlingen
Humlikon
Neftenbach
Ossingen
Rheinau
Rickenbach
Rudolfingen
Schiterberg
Schloss Goldenberg
Stammheim
Trüllikon
Trüllisberg
Truttikon
Uhwiesen
Volken
Wiesendangen
Winterthur-Wülfingen
Worrenberg

2. Schaffhausen Kanton

Község-, helység- és borvidéknevek:

Beringen
Blaurock
Buchberg
Chäferstei
Dörflingen
Eisenhalde
Gächlingen
Hallau
Heerenberg
Löhningen
Munot
Oberhallau
Osterfingen
Rheinhalde
Rüdlingen
Siblingen
Stein a. Rhein
Thayngen
Trasadingen
Wilchingen

3. Thurgau Kanton

Község-, helység- és borvidéknevek:

Amlikon
Arenenberg
Bachtobel
Burghof
Ermatingen
Götighofen
Herdern
Hüttwilen
Iselisberg
Kalchrain
Karthause
Karthause Ittingen
Neunform
Nussbaumen
Ottenberg
Ottoberger
Schlattingen
Sonnenberg
Untersee
Warth
Weinfelden

4. St. Gallen Kanton

Község-, helység- és borvidéknevek:

Altstätten
Au
Balgach
Berneck
Buchberg
Eichberg
Forst
Freudenberg
Marbach
Mels
Monstein
Pfäfers
Pfauenhalde
Ragaz
Rapperswill
Rebstein
Rosenberg
Sargans
Thal
Walenstadt
Wartau
Werdenberg
Wil

5. Graubünden Kanton

Község-, helység- és borvidéknevek:

Chur
Costams
Domat/Ems
Fläsch
Igis
Jenins
Malans
Maienfeld
Trimmis
Zizers
St. Luzisteig

6. Aargau Kanton

Község-, helység- és borvidéknevek:

Auenstein
Birmenstorf
Bödeler
Bözen
Brestenberg
Döttingen
Effingen
Elfingen
Ennetbaden
Goldwand
Herrenberg
Hornussen
Hottwil
Klingnau
Küttigen
Mandach
Remigen
Rüfenach
Rütiberg
Schinznach
Oberflachs
Schlossberg
Seengen
Steinbruck
Stiftshalde
Tegerfelden
Villigen
Wettingen
Wessenberg
Zeiningen

C. Svájc egyéb területei

1. Basselland Kanton

Község-, helység- és borvidéknevek:

Aesch
Arlesheim
Benken
Biel
Buus
Klus
Maisprach
Muttenz
Pratteln
Tschäpperli
Wintersingen

2. Luzern Kanton

Községnév:

Heidegg

3. Schwyz Kanton

Községnév:

Leutschen

4. Tessin Kanton

Regionális származási jelzések:

Bondola
Nostrano

II. Élelmiszerek és mezőgazdasági termékek

1. Pékáruk és édességek

Aegeri Grüessli
Baarer Räben
Badener Kräbeli
Emmentaler Bretzeli
Engadiner Nusstorte
Gottlieber Hüppen
Hegnauer Bauernbrot
Jura Waffeln
Jura Züngli
Biscuits du Léman
Toggenburger Waffeln
und Biscuits
Willusauer Ringli
Winterthurer Kekse

2. Sörök

Baarer Bier
Birra Bellinzona
Bütschwiler Bier
Calanda Bier
Churer Bier
Eichhof Bier
Engadiner Bier
Frauenfelder Bier
Gurten Bier
Hochdorfer Bier
Langenthaler Bier
Bičre d'Orbe
Rheinfeldner Bier
Schwander Bier
Uetliberg-Märzen
Uster Bier
Uto
Wädenswiler Bier
Weinfeldner Bier
Wiler Bier
Winterthurer Bier

3. Csemegeáruk:

Escargots d'Areuse

4. Halak:

Hallwiler Balchen
Sempacher Balchen

5. Húsáruk:

Saucisses d'Ajoie
Bassersdorfer Shcüblig
Emmentaler Würstchen
Hallauer Schüblig
Schinkenwurst
Charcuterie Payernoise

6. Zöldségek:

Oensinger Steckzwiebeln

7. Konzervek:

Bischofszeller Konserven
Lenzburger Konfitüren
Lenzburger Konserven
Rorschacher Konserven
Sarganser Konserven
Walliseller Konserven

8. Tejtermékek és sajtok

Arenenberger
Bagnes
Bellelay Käse (Téte de Moine)
Brienzer Mutschli
Emmentaler Käse
(Emmental)
Gomser Käse
Greyerzer Käse (Gruyčre, Gruviera)
Vacherin Mont d'Or
Piora Käse
Saanenkäse
Sbrinz Käse
Ursernkäse

9. Ásványvizek:

Adelboden
Aproz
Eglisau
Elm
Eptingen
Gonten
Gontenbad
Henniez
Knutwil
Lostorf
Meltingen
Nendaz
Passugg
Rhäzüns
Rheinfelden
Romanel
Sassal
Schwarzenburg
Sissach
Unter Rechstein
Vals
Valser St. Petersquelle
Walzenhausen
Weissenburg
Zurzach

10. Égetett szeszes italok

Marc d'Auvernier
Kirsch de la Béroche
Churer Röteli
Bérudges de Cornaux
Freiämter Pflümliwasser
Freiämter Theilers-Freiämter Zwetschgenwasser
Fricktaler Kirsch
Fricktaler Pflümliwasser
Gotthard Kräuterbranntwein
Likör Grande Gruyčre
Innerschwyzer Kräterbranntwein
Jura Enzian
Rigi Kirsch
Schwarzbuben Kirsch
Seeländer Pflümliwasser
Spiezer Kirsch
Urschwyzer Kirsch
Vieille lie du Mandement
Worber Spirituosen
Marc de Cressier
Marc de Dole
Emmentaler Kirsch
Freiämter Kirsch
Birnenbranntwein

11. Dohány

Brissago

III. Ipar

1. Üveg- és porcelánkészítmények

Bülacher Glas
Langenthal
Verre de St. Prex
Sarner Kristall
Wauwiler Glas

2. Iparművészeti termékek:

Brienzer Holzschnitzereien
Brienzer Uhren
Lötschentaler Masken
Saaser Möbel

3. Gépek, acél- és vaskészítmények

Choindez-Röhren
Gerlafinger Spezialprofile
Klauser Armaturen, Kochgeschirre, Oefen
Menziken-Maschinen, Leicht - metallwaren
Rondez-Schachtguss

4. Papíráruk:

Biberister Papier
Chamer Papier
Landquarter Papier
Perlen Papier
Sihl Papier

5. Játékok és hangszerek:

Boítes ŕ musique de St. Croix

6. Kő, föld:

Adeer-Granit
Calanca-Granit
Calanca-Quarzit
Lägern Kalk
Poschiaver Serpentin
San Bernardino-Quarzit
Soglio-Quarzit
Weiacher-Kies

7. Textiláruk:

Aegeri Garne
Hasliweberei
Lorze-Garne
Saaser Handgewebe
Toggenburger Gewebe
Trunser Stoffe

3. § (1) E törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1981. évi augusztus hó 14. napjától kell alkalmazni.

(2)3 A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke gondoskodik.

1

Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.

2

A kihirdetés napja: 1981. december 8.

3

A 3. § (2) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 25. §-a szerint módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás