• Tartalom

1974. évi 19. törvényerejű rendelet

1974. évi 19. törvényerejű rendelet

a tengeri kereskedelmi hajózásban megvalósuló együttműködésről szóló egyezmény kihirdetéséről1

1991.01.01.

(A Magyar Népköztársaság2 megerősítő okiratának letétbehelyezése a Szovjetunió Külügyminisztériumában 1972. évi augusztus hó 15. napján megtörtént.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa3 a tengeri kereskedelmi hajózásban megvalósuló együttműködés tárgyában Budapesten, az 1971. évi december hó 3. napján aláírt Egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő :


„ EGYEZMÉNY
a tengeri kereskedelmi hajózásban megvalósuló
együttműködésről

A Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Felek) Kormányai,
attól az óhajtól vezérelve, hogy elősegítsék az országaik közötti együttműködés további megszilárdítását és fejlesztését a tengeri kereskedelmi hajózásban, és
abban a meggyőződésben, hogy ez az együttműködés hozzájárul az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányában lefektetett célok eléréséhez,
az alábbiakban állapodtak meg:

1. cikk

A Szerződő Felek minden erőfeszítést megtesznek az országaik között meglévő együttműködés fejlesztésére és megszilárdítására a tengeri kereskedelmi hajózás területén.

2. cikk

A jelen Egyezmény 1. cikkének megfelelően a Szerződő Felek elő fogják segíteni a kétoldalú és sokoldalú kapcsolatokat országaik azon főhatóságai között, amelyeknek országukban a tengerhajózás tevékenysége alá van rendelve, továbbá a tengerhajózási intézmények és vállalatok közötti együttműködést a tengerhajózás fejlődése érdekében, többek között az alábbiak céljából:
- a tengeri kereskedelmi hajópark és a kikötők teljesebb és gazdaságosabb kihasználása, a nemzetközi tengeri fuvarozási igények biztosítása;
- az együttműködés fejlesztése a hajóbérlő tevékenység területén;
- a gazdasági, tudományos-műszaki kapcsolatok és tapasztalatcsere kiszélesítése;
- véleménycsere a tengerhajózás problémáival foglalkozó nemzetközi szervezetekben megvalósuló tevékenységgel és a nemzetközi tengerhajózási Egyezményekben való részvétellel kapcsolatban.

3. cikk

A Szerződő Felek megerősítik hűségüket a nemzetközi tengeri kereskedelmi hajózás szabadságának elvét illetően, és kifejezik eltökéltségüket, hogy ellenakciókat foganatosítsanak bármely diszkriminációs intézkedéssel szemben, amelyek kárt okoznak a hajózás fejlődésének.

4. cikk

A Szerződő Felek elő fogják segíteni a nemzetközi kereskedelmi hajózás hatékony fejlesztését, így egyebek között az ilyen téren felmerülő gazdasági, tudományos-műszaki és jogi problémák sikeres megoldását. Kifejezik azt a készségüket, hogy együttműködnek az említett célok elérése érdekében más országokkal, az egyenlőség, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elve alapján.

5. cikk

1. A Szerződő Felek egyetértenek azzal, hogy:
- ösztönzik a saját hajóik részvételét az országaik kikötői közötti tengeri fuvarozásokban;
- együttműködnek azoknak az akadályoknak a leküzdésében, amelyek megnehezítik a Szerződő Felek hajóinak, részvételét az országaik kikötői közötti fuvarozásokban;
- nem akadályozzák a Szerző Felek hajóinak részvételét a tengeri fuvarozásokban az egyik Szerződő Fél és harmadik országok kikötői között.
2. Az 1. pont rendelkezései nem érintik a harmadik országok hajóinak azt a jogát, hogy részt vegyenek az egyik Szerződő Fél kikötője és a többi Szerződő Fél kikötői közötti fuvarozásokban.

6. cikk

1. A Szerződő Felek lobogói alatt közlekedő hajók országaik kikötőiben a kölcsönösség alapján olyan legkedvezőbb elbánásban fognak részesülni, mint az adott ország nemzetközi forgalomban foglalkoztatott nemzeti hajói, vagy kölcsönösség alapján a legkedvezőbb elbánást élvező más országok hajói, éspedig minden vonatkozásban, ami a kikötőbe való bemenetelt, kikötői tartózkodást, kikötőből való kijövetelt, kikötők felhasználását rakodás céljára, utasok ki- és beszállítását, valamint a tengerhajózás szolgáltatások igénybevételét illeti.
2. Az 1. pont rendelkezései nem alkalmazandók az olyan kikötők tekintetében, amelyeket nem nyilvánítanak szabadnak a külföldi hajók számára, nem vonatkozik továbbá a révkalauzi szolgálatra és az olyan fuvarozásokra, illetőleg tevékenységre, amely jogszabály alapján a nemzeti szervezetek számára van fenntartva, így például partmenti fuvarozások, vontatás, mentési és hajókiemelési munkálatok, továbbá vámvizsgálat, adminisztratív, egészségügyi és növény egészségügyi szabályok és a kikötőben érvényes egyéb formalitások végrehajtása tekintetében.
3. A tengerhajózásnak a jelen Egyezményben külön nem említett valamennyi kérdésében a Szerződő Felek egymás számára a legkedvezőbb elbánást biztosítják.

7. cikk

1. Szerződő Felek a kölcsönösség alapján intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy megkönnyítsék és meggyorsítsák a tengeri fuvarozásokat, csökkentsék a hajók kikötői állásidejét, és a lehetőség szerint egyszerűsítsék a kikötőkben fennálló vámjogi, adminisztrációs, egészségügyi és növényegészségügyi formalitásokat.
2. A Szerződő Felek pénzügyi és vámszervei a kölcsönösség alapján nem fogják vámilletéknek és díjaknak alávetni a hajókon levő felszerelési tárgyakat, berendezéseket, tartalék alkatrészeket és egyéb olyan tartalékot, amelyek a hajók és gépezeteik üzemeltetéséhez és karbantartásához szükségesek, továbbá az olyan tartalékokat, amelyek rendeltetése hogy azt a hajó személyzete, illetve az utasok elfogyasszák és felhasználják.
3. Nem fogják vámnak és illetéknek alávetni a bármely Szerződő Fél területén keresztül irányított felszerelési tárgyakat, berendezéseket, pótalkatrészeket és hajókészleteket azzal a feltétellel, hogy ezek kizárólag az egyik Szerződő Fél lobogója alatt hajózó és a másik Szerződő Fél kikötőjében tartózkodó hajók rendeltetésszerű üzemeltetésére szolgálnak.

8. cikk

A 6. és 7. cikk rendelkezései a kölcsönösség feltételeitől függetlenül alkalmazásra kerülnek azoknak a Szerződő Feleknek a lobogója alatt közlekedő hajókra vonatkozóan, amelyek területén tengeri kereskedelmi kikötők nincsenek.

9. cikk

1. A Szerződő Felek a kölcsönösség alapján elismerik azokat a köbözési bizonylatokat és egyéb hajóokmányokat, amelyeket a hajó lobogója szerinti ország illetékes szervei adnak ki, illetve elismernek.
2. A tengeri illetékek és adók kiszámítása és beszedése a hajó fedélzetén levő érvényes köbözési bizonylatok vagy ezzel egyenértékű okmányok alapján történik.

10. cikk

A Szerződő Felek egyikének tengeri hajózási intézményeire és vállalataira a másik Szerződő Fél területén a kölcsönösség alapján nem fognak kivetni adót az után a nyereség és jövedelem után, amelyet ezek az intézmények és vállalatok a saját hajóik vagy bérelt hajók üzemeltetése folytán szereznek a nemzetközi tengeri fuvarozásokban.

11. cikk

1. Ha valamely Szerződő Fél hajóját hajótörés éri, zátonyra fut, partra vetődik vagy egyéb hajókárt szenved bármely másik Szerződő Fél partjainál, az ilyen hajónak, személyzetének, utasainak és a hajón levő árúnak az adott Fél illetékes szervei ugyanolyan mértékű segítséget nyújtanak, és ugyanúgy működnek közre, mint ez utóbbi Fél lobogója alatti hajók esetében.
2. Abban az esetben, ha valamely Szerződő Fél hajóját hajókár vagy szerencsétlenség éri bármely másik Szerződő Fél felségvizein vagy belső tengerrészein, ennek a Félnek az illetékes szervei engedélyezhetik a fenti Szerződő Fél számára mentőhajók és eszközök rendelkezésre bocsátását abból a célból, hogy e hajónak, személyzetének, utasainak és áruinak a saját belső jogszabályainak megfelelően segítséget nyújtsanak.
3. A hajókárt vagy hajótörést szenvedett hajót, a hajón levő árut, tartalékokat és egyéb felszerelési tárgyakat a másik Szerződő Fél területén nem fogják kikötői illetékekkel, adókkal, vagy vámmal sújtani, ha a hajó nem kereskedelmi műveletek végrehajtása végett érkezett, és az áruk nem abból a célból kerülnek az adott Szerződő Fél területére, hogy ott felhasználják, vagy elfogyasszák azokat.
Ennek a pontnak a rendelkezései nem vonatkoznak a révkalauzi illetékek kivetésére és a hajótörést vagy kárt szenvedett hajónak nyújtott tényleges szolgáltatások megtérítésére.

12. cikk

A Szerződő Felek kölcsönösen elismerik azokat a hajósútleveleket (tengerész könyveket), amelyeket az adott hajó lobogója szerint illetékes hatóságok adnak ki.
A fent említett hajósútlevéllel rendelkező, és a hajó személyzeti jegyzékébe felvett személyek bármely szerződő Fél kikötőjében partra léphetnek a kikötői város területén történő ideiglenes tartózkodás céljából az alatt az idő alatt, amíg a hajó ebben a kikötőben tartózkodik.
A tengerészeknek a kikötői város területén történő tartózkodását az adott tartózkodási kikötőben érvényes megfelelő előírások szabályozzák.

13. cikk

1. A Szerződő Felek tengeri közlekedési intézményei, szervezetei vagy vállalatai között a jelen Egyezmény alkalmazásával kapcsolatos együttműködés során felmerülő szerződéses vagy más polgári jogviszonyból kifolyóan felmerülő összes jogvitákat választottbírósági eljárás keretében kell elbírálni, kizárva az ilyen jogvitákban az országok rendes bíróságainak az illetékességét.
A fenti jogvitákat a károkozó országának választottbíróságai előtt vagy pedig - a Szerződő Felek tengeri közlekedési intézményei, szervezeti vagy vállalatai megállapodása alapján - a jelen Egyezményben részt vevő más ország választottbíróságai előtt kell tárgyalni.
2. A jelen cikk 1. pontjában foglalt rendelkezések nem terjednek ki az olyan polgári jogviszonyokra, amelyekkel kapcsolatos jogviták - a Felek által megkötött nemzetközi egyezményekből kifolyólag - az országok rendes bíróságainak vagy más szerveknek a kizárólagos illetékességébe tartoznak, továbbá az olyan polgári jogviszonyokra, amelyekkel kapcsolatos jogviták - a Szerződő Felek belső jogszabályainak megfelelően - az országok rendes bíróságainak vagy más nemzeti szerveinek a kizárólagos illetékességébe tartoznak.
3. A Szerződő Felek egyikének lobogója alatti, az ország tulajdonát képező kereskedelmi hajókat a másik Szerződő Fél kikötőiben nem fogják feltartóztatni vagy zár alá venni a jelen cikk 1. és 2. pontjában említett polgári jogvitás esetekkel kapcsolatban.

14. cikk

A Szerződő Felek illetékes szervei megfelelő segítséget fognak nyújtani a hajózási vállalatok területükön levő képviseleteinek és a másik Szerződő Fél egyéb hajózási intézményeinek, annak érdekében, hogy ezek a képviseletek tevékenységüket ki tudják fejteni.
Az említett képviseletek tevékenysége a székhelyük szerinti ország megfelelő törvényeinek és jogszabályainak van alávetve.

15. cikk

Az Egyezmény hatálybalépése után annak résztvevőjévé válhat bármely ország.
Más országok csatlakozása a csatlakozó országok és a Szerződő Felek közötti megegyezés alapján lehetséges.

16. cikk

A jelen Egyezményt meghatározatlan időre kötötték. Bármely Szerződő Fél felmondhatja a jelen Egyezményben való részvételét, miután ezt a folyó naptári év letelte előtt legalább hat hónappal írásban közölte a letéteményessel. Az ilyen felmondás a következő naptári év január 1-jével lép hatályba.

17. cikk

Az Egyezmény 30 nappal azt követően lép hatályba, hogy az aláíró országok Kormányai értesítik a letéteményest annak az eljárásnak a befejezéséről, amely belső jogszabályaik szerint az Egyezmény hatálybaléptetéséhez szükséges.

18. cikk

Ez az Egyezmény valamennyi Szerződő Fél egyetértésével módosítható, a 17. cikkben foglalt eljárásnak megfelelően.

19. cikk

Ez az Egyezmény megőrzés céljából a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Kormányához kerül átadásra, amely a jelen Egyezmény letéteményesi funkcióit fogja betölteni.
A letéteményes a jelen Egyezmény hitelesített másolatait megküldi az Egyezményt aláíró összes államok részére.
Készült Budapesten, 1971. december 3-án, egy példányban, orosz nyelven.”

3. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1973. évi június hó 17. napjától kell alkalmazni.

(2) A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.

1

A kihirdetés napja: 1974. november 5.

2

Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.

3

Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése a Népköztársaság Elnöki Tanácsát megszüntette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére