1966. évi 25. törvényerejű rendelet
1966. évi 25. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság1 Kormánya és az Etióp Császárság Kormánya között a területeik közötti és az azokon túli légijáratok tárgyában Addis-Abebában 1965. május 25-én aláírt egyezmény kihirdetéséről2
2007.01.01.
(A megerősítő okiratok kicserélése Addis Abebában 1966. július 8-án megtörtént.)
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa3 a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Etióp Császárság Kormánya között a területeik közötti és az azokon túli légi járatok tárgyában Addis Abebában 1965. május 25-én aláírt egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az 1. §-ban említett egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:
„ Egyezmény a Magyar Népköztársaság
Kormánya és az Etióp Császárság
Kormánya között a területeik
közötti és az azokon túli
légijáratok tárgyában
Kormánya és az Etióp Császárság
Kormánya között a területeik
közötti és az azokon túli
légijáratok tárgyában
A Magyar Népköztársaság Kormánya és az Etióp Császárság Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek) abból a célból, hogy kölcsönös kapcsolataikat erősítsék, és attól az óhajtól vezérelve, hogy a területeik közötti és az azokon túli légi járatok megnyitása és üzemeltetése tárgyában egyezményt kössenek, az alábbiakban állapodtak meg:
1. cikk
(1) A jelen Egyezmény szempontjából - hacsak a szövegösszefüggés más értelmezést nem kíván - az alábbi kifejezések jelentése a következő:
a) a „terület” kifejezés a Szerződő Felek fennhatósága alatt levő földterületet, az odatartozó parti vizeket és a felette elhelyezkedő légteret jelenti;
b) a „légügyi főhatóság” kifejezés a Magyar Népköztársaság Kormánya esetében a közlekedés- és postaügyi minisztert, illetve azt a személyt vagy szervet jelenti, amelyet a Magyar Népköztársaság Kormánya az említett miniszter jelenlegi teendőinek vagy hasonló teendőknek az ellátásával megbíz, az Etióp Császárság Kormánya esetében pedig a Polgári Repülés Igazgatóságát, illetve azt a személyt vagy szervet jelenti, amelyet az Etióp Császárság Kormánya az említett Igazgatóság jelenlegi teendőinek vagy hasonló teendőknek az ellátásával megbíz;
c) a „kijelölt légiközlekedési vállalat” olyan légiközlekedési vállalatot jelent, amelyet ennek az Egyezménynek a 3. cikkével összhangban jelöltek ki és hatalmaztak meg;
d) a „légijárat” kifejezés légijárművel üzemeltetett, utasok, posta vagy áru közforgalmi fuvarozását szolgáló menetrendszerű légijáratot jelent;
e) a „nemzetközi légijárat” kifejezés olyan légijáratot jelent, amely egynél több Állam területe felett elhelyezkedő légtéren halad át;
f) a „nem kereskedelmi célú leszállás” olyan leszállást jelent, amely során nem vesznek fel és nem adnak le utasokat, árut vagy postát.
(2) Az ehhez az Egyezményhez csatolt Függelék az Egyezmény része, és az Egyezményre történő hivatkozás a Függelékre is vonatkozik, hacsak a Szerződő Felek más értelemben nem rendelkeztek.
2. cikk
(1) Mindegyik Szerződő Fél megadja a másik Szerződő Félnek az ebben az Egyezményben foglalt jogokat abból a célból, hogy e Fél az Egyezményhez csatolt Függelék megfelelő szakaszában meghatározott útvonalakon nemzetközi légi járatokat üzemeltethessen. Ezeket a járatokat és útvonalakat a továbbiakban a „megállapodásszerű járatok”, illetve a „meghatározott útvonalak” kifejezések jelölik.
(2) A bármely Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalat megállapodásszerű járatnak meghatározott útvonalon való üzemeltetése során az alábbi jogokat élvezi:
a) leszállás nélkül átrepülheti a másik Szerződő Fél területét;
b) nem kereskedelmi célból leszállást végezhet az említett területen; és
c) az ehhez az Egyezményhez csatolt Függelékben az illető útvonalra meghatározott helyeken leszállást végezhet abból a célból, hogy nemzetközi forgalomban utasokat, árut és postát vegyen fel és adjon le.
(3) Ez az Egyezmény nem értelmezhető úgy, hogy jogot adna az egyik Szerződő Fél légiközlekedési vállalatának a másik Szerződő Fél területén olyan, ellenszolgáltatásért vagy díjért fuvarozott utasokat, árut vagy postát felvenni, amelyek rendeltetése az utóbbi Szerződő Fél területének egy másik helye.
3. cikk
(1) A Szerződő Felek a másik Szerződő Félnek írásban kijelölhetnek a megállapodásszerű járatoknak a meghatározott útvonalakon való üzemeltetése céljából egy-egy légiközlekedési vállalatot.
(2) A kijelölés kézhezvételekor a másik Szerződő Fél köteles késedelem nélkül, de e cikk (3) és (4) bekezdésének rendelkezéseitől függően, a kijelölt légiközlekedési vállalatnak a megfelelő üzemeltetési engedélyt megadni.
(3) Az egyik Szerződő Fél légügyi főhatósága megkívánhatja a másik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalattól annak igazolását, hogy e vállalat az említett légügyi főhatóság által a nemzetközi légijáratok üzemeltetésére általában és megfelelően alkalmazott jogszabályok és szabályzatok követelményeinek eleget tud tenni.
(4) Mindkét Szerződő Fél megtagadhatja az e cikk (2) bekezdésében említett üzemeltetési engedély megadását, illetve a szükségesnek ítélt feltételekhez kötheti a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogoknak a kijelölt légiközlekedési vállalat részéről történő gyakorlását, ha nem bizonyosodhat meg arról, hogy az említett légiközlekedési vállalat tulajdonának túlnyomó többsége és tényleges ellenőrzése a másik Szerződő Fél vagy állampolgárai kezében van.
(5) A légiközlekedési vállalat bármikor megkezdheti a megállapodásszerű járatok üzemeltetését, ha a fentiek szerint kijelölték és részére az üzemeltetési engedélyt kiadták, feltéve, hogy az említett járatokra a jelen Egyezmény 8. cikke rendelkezéseinek megfelelően megállapított díjszabás van hatályban.
4. cikk
(1) A Szerződő Felek az üzemeltetési engedélyt visszavonhatják vagy a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogoknak a másik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalat részéről történő gyakorlását felfüggeszthetik, illetve e jogok gyakorlását a szükségesnek ítélt feltételekhez köthetik:
a) abban az esetben, ha a Szerződő Fél nem bizonyosodhat meg arról, hogy az említett légiközlekedési vállalat tulajdonának túlnyomó többsége és tényleges ellenőrzése a légiközlekedési vállalatot kijelölő Szerződő Fél, vagy e Szerződő Fél állampolgárai kezében van, vagy
b) abban az esetben, ha az említett légi közlekedési vállalat a jogokat adó Szerződő Fél jogszabályait vagy szabályzatait nem tartja be, vagy
c) abban az esetben, ha a légiközlekedési vállalat egyéb módon nem az ebben az Egyezményben előírt feltételeknek megfelelően üzemeltet.
(2) A jelen cikk (1) bekezdésén alapuló intézkedésre azonban csak azután kerülhet sor, hogy a másik Szerződő Félnek a tervezett intézkedést megindokolt írásbeli értesítésben bejelentik és a Szerződő Felek légügyi főhatóságai közötti tanácskozást az attól az időponttól számított harminc napos határidőn belül nem vezet megegyezésre, mikor a címzett Szerződő Fél az említett értesítést a szokásos módon való továbbítás mellett kézhez vehette.
5. cikk
A kijelölt légiközlekedési vállalat különjáratai a Szerződő Felek vonatkozó belső szabályozásának megfelelő külön engedélyek alapján üzemeltethetők. Az érdekelt légiközlekedési vállalat a kérelmet közvetlenül a másik Szerződő Fél légügyi főhatóságához intézheti, összhangban azokkal az előírásokkal, amelyeket a légügyi főhatóságok e tárgyban kötendő megállapodása részletesen tartalmaz.
6. cikk
(1) A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy az egyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának nemzetközi forgalomban üzemeltetett légijárművei a másik Szerződő Fél területére való érkezésükkor adó-, vám- és díjmentességet élveznek.
(2) Az egyik Szerződő Fél területére bevitt vagy ott tárolt és a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának nemzetközi forgalomban üzemeltetett légijárművei által vagy légijárművein való használatra rendelt üzemanyag, kenőanyag, tartalékalkatrész, szerszám, rendes felszerelés, berendezés, készlet, élelmiszer és élénkítőszer adó-, vám- és illetékmentességet élvez.
(3) Az egyik Szerződő Fél területére bevitt vagy ott tárolt és a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának használatára rendelt irodai felszerelés és berendezés, okmány és üzleti papiros, valamint reklámanyag adó-, vám- és díjmentességet élvez.
(4) A fenti (1), (2) és (3) bekezdések szerint adó-, vám- és díjmentességet élvező cikkek nem vesztik el mentességüket, ha a mentesített Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata által vagy érdekében kerülnek felhasználásra. A mentességet adó Szerződő Fél területén ezek a cikkek azonban csak a vámszabályoktól függően és azoknak megfelelően idegeníthetők el. Ha a cikkeket nem használják fel vagy nem építik be, adó-, vám- és illetékmentesen vihetők ki.
(5) Az egyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának bevétele mentes a másik Szerződő Fél területén hatályos jogszabályokban megállapított valamennyi adó alól.
7. cikk
(1) Mindkét Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának méltányos és egyenlő lehetőséget kell adni a megállapodásszerű járatoknak a meghatározott útvonalakon való üzemeltetésére.
(2) Mindkét Szerződő Fél légiközlekedési vállalata köteles a megállapodásszerű járatok üzemeltetésénél a másik Szerződő Fél légiközlekedési vállalatának érdekeit oly módon figyelembe venni, hogy az utóbbi vállalat által azonos útvonalakon vagy útvonalszakaszokon közlekedtetett járatok méltánytalan hátrányt ne szenvedjenek.
8. cikk
(1) A megállapodásszerű járatokon alkalmazott díjtételeket megfelelő szinten, az összes lényeges tényezőkre figyelemmel - beleértve az üzemköltséget, az ésszerű hasznot és a többi légiközlekedési vállalat díjszabását - kell meghatározni.
(2) A jelen cikk (1) bekezdésében említett díjtételeket lehetőleg a kijelölt légiközlekedési vállalatok közötti megállapodással kell rögzíteni.
(3) A fentiek szerint megállapított díjtételeket legalább harminc (30) nappal tervezett életbeléptetésük előtt mindkét Szerződő Fél légügyi főhatóságának jóváhagyásra elő kell terjeszteni. Rendkívüli esetekben ezt a határidőt a légügyi főhatóságok megegyezésével csökkenteni lehet.
(4) Ha a kijelölt légiközlekedési vállalatok az említett díjtételekben nem tudnak megállapodni, vagy ha más ok miatt a díjtételeket nem lehet a jelen cikk (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően rögzíteni, illetve ha a jelen cikk (3) bekezdésében említett harminc (30) napos határidő első tizenöt (15) napjában az egyik Szerződő Fél értesíti a másik Szerződő Felet, hogy nem ért egyet a jelen cikk (2) bekezdése rendelkezései szerint megállapított díjtétellel, a Szerződő Felek légügyi főhatóságai kötelesek megkísérelni, hogy a díjtételeket egymás közötti megegyezéssel határozzák meg.
(5) Ha a légügyi főhatóságok nem tudnak megegyezni a jelen cikk (3) bekezdése szerint előterjesztett díjtétel jóváhagyása vagy a díjtételnek a (4) bekezdés szerinti meghatározása kérdésében, a vitát a 16. cikk előírásainak megfelelően kell rendezni. E rendezés bekövetkeztéig az a Szerződő Fél, amely a díjtételekkel kapcsolatban ellenvéleményének adott kifejezést, követelheti a másik Szerződő Féltől, hogy tartsa fenn a korábban hatályos díjtételeket.
9. cikk
A Szerződő Felek légügyi főhatóságai kötelesek a másik Szerződő Fél légügyi főhatóságának kérésére időszakos vagy egyéb statisztikai kimutatásokat egymás rendelkezésére bocsátani abból a célból, hogy a kijelölt légiközlekedési vállalatok által a megállapodásszerű járatokon kínált kapacitást ellenőrizhessék és az említett vállalatok által az e járatokkal szállított forgalom nagyságát meghatározhassák.
10. cikk
(1) A kijelölt légiközlekedési vállalatoknak a megállapodásszerű járatok üzemeltetésére használt légijárművein fel kell tüntetni a megfelelő felség- és lajstromjeleket, és e légijárművek birtokában, a fedélzeten az alábbi okmányokat kell tartani:
a) lajstromozási igazolvány;
b) légialkalmassági bizonyítvány;
c) a személyzet minden tagja részére megfelelő szakszolgálati igazolvány vagy engedély;
d) fedélzeti napló vagy azt helyettesítő okmány;
e) a légijármű rádióállomásainak üzemeltetési engedélye;
f) utaslista;
g) részletes árunyilatkozatot tartalmazó, és az áru rendeltetési helyeit feltüntető árujegyzék, ha a légijármű árut szállít;
h) ha szükséges, különleges engedélyek meghatározott áruféleségek részére.
(2) A Szerződő Felek kötelesek elfogadni és érvényesnek elismerni a másik Szerződő Fél által kiadott vagy érvényesített légialkalmassági bizonyítványokat, valamint szakszolgálati igazolványokat és engedélyeket.
(3) Mindkét Szerződő Fél fenntartja azonban azt a jogot, hogy területének átrepülésénél ne fogadja el a saját állampolgárai részére a másik Szerződő Fél által kiadott szakszolgálati igazolványokat és engedélyeket.
11. cikk
(1) Mindkét Szerződő Fél kötelezi magát, hogy a másik Szerződő Félnek a saját területén bajbajutott légijárművét a megvalósítható segítségben részesíti és az eseményről a másik Szerződő Fél légügyi főhatóságát azonnal értesíti. A Szerződő Fél köteles továbbá, saját hatóságai ellenőrzésének fenntartása mellett, a másik Szerződő Fél hatóságai és kijelölt légiközlekedési vállalata képviselőinek engedélyezni, hogy a helyszínt meglátogathassák és a körülményeknek megfelelő segítséget nyújtsák.
(2) Kényszerleszállás vagy baleset esetében az a Szerződő Fél, amelynek a területén az esemény bekövetkezett, köteles a bajbajutott légijárműnek, valamint személyzetének és utasainak minden szükséges segítséget megadni. E Szerződő Fél köteles továbbá a légijármű fedélzetén fuvarozott postát, poggyászt és árut megóvni és a lehető leghamarabb továbbítani. Az így keletkező költségeket az a légiközlekedési vállalat viseli, amelynek érdekében a fenti szolgáltatásokat elvégezték.
(3) Annak a Szerződő Félnek a légügyi főhatósága, amelynek a területén az esemény bekövetkezett, köteles azonnal vizsgálatot indítani és engedélyezni, hogy a másik Szerződő Fél légügyi főhatósága a vizsgálatnál jelen levő és abban résztvevő képviselőket jelöljön ki. A vizsgálatot lefolytató Szerződő Fél köteles a lehető legkorábban a másik Szerződő Fél légügyi főhatósága rendelkezésére bocsátani a vizsgálat eredményeit és a vizsgálatról készült jelentés példányait.
12. cikk
(1) A nemzetközi repülésben közlekedtetett légijárműveknek a Szerződő Felek területére való belépésére és onnan való távozására, valamint a légijárműveknek a Szerződő Felek területén való üzemeltetésére és kormányzására vonatkozó jogszabályokat és szabályzatokat a másik Szerződő Fél légijárműveire megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni. A Szerződő Felek légijárművei a másik Szerződő Fél területére való belépéskor, az onnan való távozáskor és az e területen való tartózkodás alatt az említett jogszabályokat és szabályzatokat kötelesek betartani.
(2) A Szerződő Feleknek a légijárműn fuvarozott utasok, személyzet, posta és áru területükre való bebocsátására és onnan való távozására vonatkozó jogszabályait és szabályzatait - így a belépésre, kezelésre, bevándorlásra, útlevélre, vámra és egészségügyre vonatkozó előírásokat - a másik Szerződő Fél területére való belépéskor, az onnan való kilépéskor és az e területen való tartózkodás alatt az utasok, személyzet, posta és áru tekintetében be kell tartani.
(3) Az egyik Szerződő Fél részéről a másik Szerződő Fél légijárműveire alkalmazott, a repülés végrehajtására és biztonságára vonatkozó szabályozásnak és eljárásnak azonosnak kell lennie azzal a szabályozással és eljárással, amelyet saját légijárműveire és általában a nemzetközi légiközlekedésre alkalmaz.
13. cikk
Az egyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata a másik Szerződő Fél területének fővárosában ügynökséget létesíthet. Az ügynökség a megállapodásszerű járatok megfelelő végrehajtásához szükséges ügyvezető és műszaki személyzettel rendelkezhet. E személyzet tagjai azonban csak valamelyik Szerződő Fél állampolgárai lehetnek. A Szerződő Felek légügyi főhatóságai kötelesek ebben a vonatkozásban minden lehetséges segítséget megadni.
14. cikk
(1) A Szerződő Felek kijelölt légiközlekedési vállalatai a másik Szerződő Fél devizahatósága ellenőrzése mellett és jóváhagyása alapján a másik Szerződő Fél területén szerzett készpénzbevételeik és készpénzkiadásaik között a javukra mutatkozó többletet átutalhatják.
(2) Ha a Szerződő Felek között a fizetéseket szabályozó külön megállapodás lép hatályba, e megállapodás rendelkezéseit kell alkalmazni.
15. cikk
(1) A Szerződő Felek légügyi főhatóságai a szoros együttműködés szellemében időről időre tanácskozni fognak annak érdekében, hogy a jelen Egyezmény rendelkezéseinek kielégítő megvalósítását és tiszteletben tartását biztosítsák. A légügyi főhatóságok akkor is tanácskozni fognak, ha gondoskodni kell az Egyezmény módosításáról.
(2) Mindkét Szerződő Fél bármikor kérheti, hogy a jelen Egyezmény értelmezése, alkalmazása vagy módosítása kérdésében a másik Szerződő Féllel tanácskozást folytathasson. Az ilyen tanácskozást a kérés keltétől számított hatvan (60) napon belül le kell folytatni, kivéve, ha a Szerződő Felek másként állapodnak meg.
(3) Az Egyezménynek a Szerződő Felek által elfogadott módosításai diplomáciai jegyzékváltással történt megerősítésükkor lépnek hatályba.
(4) A jelen Egyezmény Függelékét a Szerződő Felek légügyi főhatóságai közvetlen megállapodással módosíthatják. A megállapodás szerinti módosítás a két légügyi főhatóság által meghatározott időpontban lép hatályba.
16. cikk
Ha a Szerződő Felek között a jelen Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása kérdésében vita támad, a Szerződő Felek bármelyik Szerződő Fél kérésére kötelesek megkísérelni, hogy a vitát a légügyi főhatóságaik közötti közvetlen tárgyalás révén rendezzék.
17. cikk
Ha mindkét Szerződő Fél által elfogadott általános többoldalú légiközlekedési egyezmény lép életbe, ennek rendelkezései a jelen Egyezmény ellenére is hatállyal bírnak. A jelen Egyezmény 15. cikkének megfelelően kell lefolytatni az annak megállapítását célzó tanácskozást, hogy ez az Egyezmény milyen mértékben válik hatálytalanná, illetve módosul vagy egészül ki az említett többoldalú egyezmény rendelkezései következtében.
18. cikk
(1) Ezt az Egyezményt az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. cikkének megfelelően az Egyesült Nemzetek Titkárságával nyilvántartásba kell vétetni.
(2) Mindkét Szerződő Fél bármikor értesítheti a másik Szerződő Felet arról az elhatározásáról, hogy ezt az Egyezményt felmondja; az ilyen értesítést egyidejűleg az Egyesült Nemzetekkel is közölni kell. Ebben az esetben az Egyezmény attól a naptól számított tizenkét (12) hónap elmúltával veszti hatályát, hogy a másik Szerződő Fél az értesítést kézhezvette, hacsak a felmondó értesítést az említett határidő lejárta előtt közös megállapodással vissza nem vonják. Ha a másik Szerződő Fél a kézhezvételt nem igazolja, úgy kell tekinteni, mintha azt tizennégy (14) nappal az Egyesült Nemzetek részéről történt kézhezvétel után kapta volna meg.
19. cikk
(1) Ez az Egyezmény az illető Szerződő Fél államjogi előírásainak megfelelő megerősítésre szorul. A ratifikációs okmányokat Addisz Abebában kell kicserélni.
(2) Ez az Egyezmény az aláírás napjától ideiglenesen alkalmazható és véglegesen a ratifikációs okmányok kicserélésének keltétől lép hatályba.
Ennek hiteléül az alulírottak, akik erre Kormányaiktól kellő felhatalmazást nyertek, ezt az Egyezményt aláírták.
Készült két példányban Addisz Abebában, 1965. május 25-én az angol nyelven.”
(Aláírások.)
3. §4 Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1966. július 8-tól kell alkalmazni. Végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.
1
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
2
A kihirdetés napja: 1966. szeptember 7.
3
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése a Népköztársaság Elnöki Tanácsát megszüntette.
4
A 3. § a 2006: CIX. törvény 159. § (4) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás