• Tartalom
Oldalmenü

1965. évi 10. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság1 és az Osztrák Köztársaság között a közös államhatár láthatóságának biztosításáról Budapesten, 1964. október 31-én aláírt szerződés kihirdetéséről2

2007.01.01.

(A megerősítő okiratok kicserélése Bécsben, 1965. április 9-én megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa3 a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a közös államhatár láthatóságának biztosításáról és az ezzel összefüggő kérdések szabályozásáról Budapesten, 1964. október 31-én aláírt szerződést e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett szerződés magyar nyelvű szövege a következő:


„SZERZŐDÉS

a Magyar Népköztársaság
és az Osztrák Köztársaság között
a közös államhatár láthatóságának biztosításáról
és az ezzel összefüggő kérdések szabályozásáról

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az Osztrák Köztársaság Szövetségi Elnöke, attól az óhajtól vezetve, hogy a közös államhatár láthatóságát a jövőben is biztosítsák és az ezzel összefüggő kérdéseket szabályozzák, elhatározták, hogy e célból Szerződést kötnek és Meghatalmazottaikat kinevezték.
A meghatalmazottak jó és kellő alakban talált meghatalmazásuk kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:

Az államhatár menete

1. cikk

A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között az államhatár olyképpen húzódik, ahogyan azt
a Trianonban 1920. évi június hó 4. napján kelt békeszerződés 27. cikkének 1. pontja,
a St. Germain en Laye-ben 1919. évi szeptember hó 10. napján kelt államszerződés 27. cikkének 5. pontja,
a Nyugat-magyarországi kérdés rendezéséről szóló 1921. évi október hó 13-án kelt velencei jegyzőkönyv,
a Népszövetség Tanácsának 1922. évi szeptember hó 19-én kelt határozata és a két Szerződő Államnak egyes területek kölcsönös átengedése tárgyában 1922. évi november hó 22-én kelt megállapodása (Convention du 22 novembre 1922 au sujet de certaines compensations) alapján,
a Határmegállapító Bizottság 1922-1924. években a helyszínen megállapította és megjelölte, és amelyet
az 1947. évi február hó 10. napján kelt Magyarországgal kötött békeszerződés 1. cikkének 1. pontja, valamint
az 1955. évi május hó 15. napján kelt osztrák államszerződés 5. cikke az 1938. évi január hó 1-i állapotának megfelelően megerősített,
figyelembe véve azt a körülményt, hogy a magyar-osztrák államhatár az 1947. évi február hó 10. napján kelt, Magyarországgal kötött békeszerződés 1. cikke 4. pontjának c) alpontja értelmében a Magyarország és Csehszlovákia között végrehajtott határkiigazítás folytán megrövidült.

2. cikk

Az államhatár a két Szerződő Állam felségterületét a föld felszínén és kivétel nélkül, függőleges irányban a légitérben és a föld felszíne alatt elhatárolja egymástól.

3. cikk

Az államhatár - figyelemmel az 1. cikkben említett megrövidülésére - továbbra is a Határmegállapító Bizottság által megállapított szakaszokra és alszakaszokra oszlik.

4. cikk

(1)4 Az államhatár menete nem változik meg még abban az esetben sem, ha a terepen természeti változások következnek be; ez vonatkozik a vizeken húzódó államhatárra is.
(2) Ha az államhatár vizeken húzódik, a Szerződő Államok - a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határvidék vízgazdálkodási kérdéseinek szabályozása tárgyában 1956. évi április hó 9-én kötött egyezmény keretén belül - gondoskodnak a vizek partjainak megfelelő fenntartásáról, abból a célból, hogy a vizek lehetőség szerint eredeti helyzetükben maradjanak, amennyiben ez nem áll ellentétben a vízgazdálkodás alapvető érdekeivel.

A határjelek megóvása és az államhatár menete
láthatóságának biztosítása

5. cikk

(1)5 A Szerződő Államok kötelezik magukat, hogy a közös államhatár felmérésével és megjelölésével gondoskodnak arról, hogy az államhatár menete mindig világosan látható maradjon, és az ehhez szükséges határjeleket e Szerződés értelmében karbantartják, és szükség esetén felújítják.
(2) A Szerződő Államok kötelezik magukat, hogy tekintet nélkül a határszakaszra, valamennyi határjelet megóvják. E célból megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozzák a határjelek szándékos megrongálását, megsemmisítését, vagy áthelyezését.

6. cikk6

(1)A Szerződő Államok kötelesek gondoskodni arról, hogy a határvonal szárazföldi szakaszának mindkét oldalán 1 méter széles sávot, valamint a határvonal mellett elhelyezett határjelek (közvetett megjelölés) körül 1 méter sugarú körzetet fáktól és bokroktól, valamint a határjelek láthatóságát korlátozó egyéb növényzettől szabadon tartsák.
(2) Az államhatáron vagy annak közvetlen közelében fekvő földterületek tulajdonosai, valamint az azok használatára jogosultak kötelesek az (1) bekezdés szerint szükséges munkákat lehetővé tenni.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti munkákkal és intézkedésekkel közvetlenül összefüggő, a Szerződő Államok egyike területén bekövetkezett kár megtérítésére ezen Szerződő Állam joga az irányadó. Ilyen kártérítési igény a másik Szerződő Állammal szemben kizárt.
(4) E munkálatokról a Szerződő Államok területileg illetékes hatóságai lehetőség szerint értesítik egymást .

7. cikk

(1) Az államhatár menete láthatóságának biztosítása érdekében a Szerződés 6. cikkében említett területrészekben építmény, üzem vagy kerítés létesítése tilos, kivéve, ha létesítésük a nyilvános közlekedésre vagy a határforgalom lebonyolítására szolgál.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jelenleg meglevő építményekre és üzemekre mindaddig nem lehet alkalmazni, amíg azok össze nem dőlnek, teljesen el nem pusztulnak, vagy azokat többé már nem használják.

8. cikk

A határvonalon magánhatárjeleket nem szabad felállítani; az érintkező birtokhatárokat ezért csak iránykövekkel szabad megjelölni, amelyeket az államhatártól legalább 3 méter távolságra kell elhelyezni.

Az államhatár felmérése és megjelölése

9. cikk

(1) Az államhatár felméréséhez és megjelöléséhez szükséges földmérési szakértőket, segédszemélyzettel együtt, mindkét Szerződő Állam saját költségén bocsátja rendelkezésre.
(2) Az (1) bekezdés, valamint a 13. és 18. cikk rendelkezéseinek érintetlenül hagyása mellett
a) az Osztrák Köztársaság
az A II., A IV., A VI., B II., B IV., B VI., C I., C II. és C VI. alszakaszokon,
b) a Magyar Népköztársaság
az A III., A V., B I., B III., B V., C III., C IV. és a C V. alszakaszokon
a szükséges munkaerőt, anyagot, járműveket és eszközöket (gépeket, szerszámokat, mérőműszereket és hasonló tárgyakat) saját költségén bocsátja rendelkezésre.
(3) Az (1) bekezdésben említett személyek egyenruhás katonai személyek is lehetnek.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett személyeknek fegyvert viselni tilos és csak az őket alkalmazó Szerződő Állam állampolgárai lehetnek.
(5) A közös államhatár felméréséhez szükséges háromszögelési és sokszögpontokat annak a Szerződő Államnak kell karbantartania, amelynek felségterületén azok vannak. Ezeket a pontokat az államhatár megújításánál a Szerződő Államok részéről alkalmazott személyek egyaránt akadálytalanul használhatják.
(6)7A Szerződő Államok a határjelek időszakos ellenőrzését, karbantartását és szükség szerinti felújítását hat évenként végrehajtják. A hat évet mindig az előző időszakos ellenőrzés megkezdésének időpontjától kell számítani.

10. cikk8


(1) Az államhatáron vagy az annak közvetlen közelében fekvő földterületek, hidak, alagutak, építmények és egy föld feletti vagy föld alatti létesítmények tulajdonosai, valamint az ezek használatára jogosultak, kötelesek az államhatár felmérése és megjelölése miatt szükséges munkákat és intézkedéseket — különösen határ- és felmérési jelek felállítását és elhelyezését — tűrni. Ez a kötelezettség minden olyan természetes és jogi személyre is kiterjed, aki ásványkincsek kutatására és kiaknázására jogosult.
(2) Az államhatáron a felmérési és megjelölési munkák során, lehetőség szerint óvni kell a köz- és magánérdeket. Az (1) bekezdés szerint kötelezett személyeket a munkák megkezdéséről kellő időben értesíteni kell.
(3) Az (1) bekezdés szerinti munkákkal és intézkedésekkel közvetlenül összefüggő, a Szerződő Államok egyike területén bekövetkezett károk megtérítésére ezen Szerződő Államok joga az irányadó. Ilyen kártérítési igény a másik Szerződő Állammal szemben kizárt.

11. cikk

(1) A Szerződő Államok az államhatár azon részein, ahol a határvonal vizen vagy víz partján húzódik, az időszakos ellenőrzés (9. cikk) alkalmával felülvizsgálják a határvonal menetét is. Ha ennek során megállapítják, hogy a korábban szárazföldön húzódó határvonal az utolsó felülvizsgálat óta változások következtében vízre került, vagy a korábbi vízi határszakasz szárazföldi határszakasszá vált, arról jegyzőkönyvet, valamint kiegészítő mérési vázlatot (21. cikk) kell készíteni.
(2) Hirtelen bekövetkezett, nagyobb mérvű természeti változások esetén bármelyik Szerződő Állam az időszakos ellenőrzésen kívül is kérheti az államhatár érintett részeinek felülvizsgálatát.

12. cikk

A hármashatárpontokon levő háromoldalú határkövek felújítása esetén a Szerződő Államok az érdekelt harmadik állammal a felújítás céljából érintkezésbe lépnek.

13. cikk

Ha olyan határszakaszon, amelynek karbantartásáért az egyik Szerződő Állam felelős (9. cikk) a másik Szerződő Állam állampolgára valamely határjelet megrongál vagy megsemmisít, a határjel helyreállításának vagy felújításának költségeit az utóbbi Szerződő Állam a karbantartásért felelős Szerződő Államnak megtéríti; ez azonban a költségek megtérítésére kötelezett Szerződő Államnak saját jogszabályai alapján harmadik személlyel szemben fennálló kártérítési vagy visszkereseti igényét nem érinti.

A Vegyesbizottság

14. cikk

A Szerződő Államok az 5. cikk (1) bekezdésében említett feladatok megszervezésére és végrehajtására állandó Vegyesbizottságot alakítanak.

15. cikk

(1) A Vegyesbizottság hat tagból áll. Mindkét Szerződő Állam három bizottsági tagot és három helyettest nevez ki. Szükség szerint bármelyik Fél szakértőket és segédszemélyzetet vehet igénybe.
(2) Mindegyik Szerződő Állam valamelyik általa kinevezett bizottsági tagot saját tagozatának elnökévé nevez ki. A két elnök egymással közvetlenül érintkezhet.
(3) Mindegyik Szerződő Állam maga viseli az általa kinevezett bizottsági tagok költségeit, beleértve az igénybe vett szakértők és segédszemélyzet költségeit is. A Vegyesbizottság tevékenysége során felmerülő egyéb költségeket - más megállapodás hiányában - a Szerződő Államok egyenlő arányban viselik.

16. cikk

(1) A Vegyesbizottság feladatainak teljesítése (14. cikk) során különösen az alábbi intézkedéseket teszi:
a) szükség esetén megvizsgálja, hogy a határjelek pontosan helyükön állnak-e és adott esetben a határjelet megfelelő helyére teszi;
b) a ferdén álló vagy lesüllyedt határjeleket helyreigazítja vagy felemeli;
c) valamennyi határjel megjelölését felismerhető állapotban tartja;
d) a megsérült határjeleket helyreállítja vagy felújítja;
e) a hiányzó határjeleket újakkal pótolja;
f) amennyiben az államhatár menete nem eléggé látható, mint különösen a Fertő tóban, póthatárjeleket helyez el;
g) ahol az szükséges, vagy célravezető, a határvonal megjelölését közvetlenül közvetettre változtatja meg, vagy fordítva;
h) a veszélyeztetett határjeleket biztonságos helyre helyezi át;
i) amennyiben szükséges, az államhatár menetét bányákban, hidakon és egyéb építményeken megfelelően megjelöli;
j) amennyiben szükséges, megfelelő határjeleket helyez el ott, ahol az államhatár vasútvonalat, utat, vagy magasfeszültségű vezetéket keresztez;
k)9 amennyiben szükséges, a Szerződő Államok illetékes hatóságaihoz javaslatot terjeszt elő az államhatár egyes részeinek kiigazítására.
(2) Amennyiben az államhatár menetének világos felismerhetősége feltétlenül megköveteli, a Vegyesbizottság az időszakos ellenőrzésen [9. cikk (6) bekezdés] kívül is az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő intézkedéseket tesz.
(3) A Vegyesbizottság valamennyi időszakos ellenőrzés alkalmával [9. cikk (6) bekezdés] felülvizsgálja a hármashatárpontokon levő határjeleket is és szükség esetén a határjelek rendbehozatala érdekében intézkedéseket javasol.
(4) A Vegyesbizottság a határjeleknek a Határmegállapító Bizottság által megállapított megjelölésétől, alakjától, méretétől és anyagától bizonyos esetekben eltérhet.

17. cikk

A Vegyesbizottság nincs felhatalmazva arra, hogy az államhatár menetét (1. cikk) önhatalmúlag megváltoztassa.

18. cikk

Amennyiben a Rába, Pinka, Strém és Lapincs folyóknál, vagy az államhatáron végzett építőmunkák - különösen a vízfolyások szabályozása vagy útépítés - következtében a határjelek megsérülnek, elpusztulnak, vagy azokat eltávolítják, a Vegyesbizottság a szükséges munkaerő, anyag, jármű és eszközök (gépek, szerszámok, mérőműszerek és hasonló tárgyak) rendelkezésre bocsátását a Szerződés 9. cikkének (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően szabályozhatja.

19. cikk

(1) A Vegyesbizottság különösen az államhatár felmérése és megjelölése végrehajtásának munkatervét, valamint módját határozza meg.
(2) A hiányzó határjelek felújításánál, valamint a határjelek olyan javítási munkálatainál, amelyek a határjelek elhelyezésének megváltoztatásával járnak, mindkét Szerződő Állam földmérési szakértőinek jelen kell lennie.
(3) A veszélyeztetett határjelek áthelyezésével az államhatár menete nem változik.

20. cikk

(1) A Vegyesbizottság akkor ülésezik, vagy tart helyszíni szemlét, ha azt a Vegyesbizottság egyik tagozata elnökének javaslatára elhatározza, vagy ha azt az egyik Szerződő Állam különösen a 11. cikk (2) bekezdésében és a 16. cikk (2) bekezdésében szabályozott esetekben diplomáciai úton kívánja. Ezekben az esetekben a két tagozat elnökének egyetértően kell intézkednie, hogy a Vegyesbizottság egy hónapon belül összeüljön.
(2) A Vegyesbizottság - ha másként nem állapodik meg - ülésszakait a Szerződő Államok felségterületén felváltva tartja.

21. cikk

(1) A Vegyesbizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
(2) A Vegyesbizottság ülésszakait és helyszíni szemléit a két tagozat elnöke felváltva vezeti. Az ülésszak, vagy helyszíni szemle első napján a tárgyalást ama Szerződő Állam tagozatának elnöke vezeti, amelynek felségterületén az ülésszakot, illetőleg a helyszíni szemlét tartják.
(3) A Vegyesbizottság tárgyalási nyelve a magyar és a német.
(4) Minden ülésszakról vagy helyszíni szemléről két eredeti példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, mindkettőt magyar és német nyelven, amelyet a Vegyesbizottság két tagozatának elnöke ír alá.
(5) A Vegyesbizottság intézkedése folytán a határmegjelölésben bekövetkezett minden változásról vagy kiegészítésről, valamint a Határmegállapító Bizottság vagy a Vegyesbizottság által már jóváhagyott hibás méréseredmények helyesbítésénél a földmérési szakértők két eredeti példányban jegyzőkönyvet készítenek, mindkettőt magyar és német nyelven, valamint szükség szerint kiegészítő mérési változatokat, mérési jegyzeteket, valamint számítási jegyzőkönyvet is készítenek. A kiegészítő mérési vázlatok, mérési jegyzetek, valamint a számítási jegyzőkönyv alakját a Vegyesbizottság állapítja meg.
(6) Az (5) bekezdésben említett jegyzőkönyveket és kiegészítő mérési vázlatokat a Vegyesbizottságnak jóvá kell hagynia.
(7) A Vegyesbizottság az általa tett intézkedések folytán bekövetkezett változásokat és kiegészítéseket, valamint az (5) bekezdésben említett helyesbítéseket megfelelő módon nyilvántartja.
(8) A kiegészítő mérési vázlatok készítésére és sokszorosítására, valamint a (7) bekezdésben említett nyilvántartásra a 9. cikk (2) bekezdésében és a 18. cikkben foglaltak értelemszerűen irányadók.
(9) A Vegyesbizottság mindkét tagozata államának címerét, a Vegyesbizottság elnevezését és a tagozat megjelölését feltüntető száraz- és nedvesbélyegzőt használ.

22. cikk

(1) A Vegyesbizottság határozatait egyhangúlag hozza.
(2) A Vegyesbizottság azokat az ügyeket, amelyekben nem tudott megegyezni, a véleménykülönbségre való utalással a Szerződő Államok illetékes hatóságai elé terjeszti. A Szerződő Államok a vitás ügyek egyetértő szabályozására fognak törekedni.

23. cikk

A Vegyesbizottság a 16. cikkben felsorolt feladatok végrehajtása céljából vegyes technikai csoportokat alakít.

24. cikk10

(1)A Szerződő Államok illetékes központi hatóságai a 9. és 15. Cikkben említett személyeket, valamint a vegyes technikai csoportok tagjait (23. Cikk) Határátlépési Igazolvánnyal látják el (,,A'' és ,,B'' melléklet). Az igazolványt magyar és német nyelven kell kiállítani, és a másik Szerződő Állam részéről láttamozással ellátni. Az igazolványt öt évig terjedő érvényességgel állítják ki, érvényessége egyszer, öt évig terjedő időre meghosszabbítható. A meghosszabbításhoz a másik Szerződő Állam láttamozása szükséges.
(2) Az (1) bekezdésben említett igazolványok tulajdonosai — munkájuk elvégzése céljából — az államhatárt a Vegyesbizottság által a munka végzésére megjelölt alszakaszon belül bárhol átléphetik és a másik Szerződő Állam területén a szükséges mélységben tartózkodhatnak. Ezek a személyek a másik Szerződő Állam 10 méter széles sávon túli területére csak a másik Szerződő Állam határőrizeti szerve vagy az illetékes közigazgatási hatóság képviselője jelenlétében léphetnek be .

25. cikk

(1) A 24. cikkben említett igazolványok tulajdonosai kötelesek igazolványaikat a Szerződő Államok illetékes hatósági közegeinek kívánságára felmutatni.
(2) Az igazolványokat érvényességi idejük lejárta után a kiállító hatóságnak haladéktalanul vissza kell szolgáltatni.
(3) A másik Szerződő Állam illetékes központi hatóságának kérelmére valamely a 9. cikkben említett személy, vagy a vegyes technikai csoport valamely tagja igazolványát a kiállító hatóságnak haladéktalanul be kell vonnia.

26. cikk

(1) A 24. cikkben említett igazolványok tulajdonosai a másik Szerződő Állam felségterületén a Szerződés alapján kifejtett tevékenységük ideje alatt nem tartóztathatók le, vagy nem tarthatók vissza; személyes használatukra szolgáló tárgyak, továbbá a magukkal hozott anyagok, járművek, eszközök (gépek, szerszámok, mérőműszerek és hasonló tárgyak), iratok, okmányok és pecsétek nem kobozhatók el.
(2) A Szerződő Államok kötelezik magukat, hogy gondoskodnak a 24. cikkben említett igazolványok tulajdonosainak személyes biztonságáról és testi épségéről, valamint a magukkal hozott iratok, okmányok és pecsétek sérthetetlenségéről.
(3) Ha az egyik Szerződő Állam által a 24. cikk értelmében kiállított határátlépési igazolvány tulajdonosa a jelen Szerződés végrehajtása céljából teljesített munkánál az államhatár körzetében a másik Szerződő Államnak az államhatárra vonatkozólag tett intézkedései által okozott baleset folytán meghal vagy megsebesül, vagy egy önmagán viselt, vagy magán hordott tárgy megsérül, vagy megsemmisül, kártérítési igény érvényesíthető annál a Szerződő Államnál, amelynek a károsult állampolgára volt. Ez a Szerződő Állam a teljes kárt megtéríti; a kártérítési igény mértéke annyiban csökken, amennyiben a határátlépési igazolvány fent említett tulajdonosa a kárt szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból okozta. A teljes kár fogalmára az osztrák polgári jog az irányadó. A kártérítésre kötelezett Szerződő Állam a kártérítési kötelezettség fennállása és mértéke ténybeli feltételeinek kiderítésére a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a közös államhatáron előforduló események kivizsgálásával kapcsolatos eljárásról Budapesten, 1964. október 31-én kötött szerződéssel létesítendő Vizsgálóbizottságot haladéktalanul bevonja.
(4) Az egyik Szerződő Állam elleni igénynek a (3) bekezdés értelmében történő érvényesítése esetén a másik Szerződő Állam erről diplomáciai úton haladéktalanul értesítendő.
(5) Amennyiben az egyik Szerződő Állam a (3) bekezdés értelmében kártérítést teljesített, azt a másik Szerződő Állam kártalanítani fogja. Ugyanez érvényes az egyik Szerződő Állam által a balesettel kapcsolatban teljesített más szolgáltatásokra is.

27. cikk

(1) Az egyik Szerződő Állam felségterületéről a másik Szerződő Állam felségterületére bevitt és a Szerződés alapján végzendő munkálatokhoz szükséges anyagok véglegesen mentesek a be- és kiviteli vám és illeték alól, valamint nem esnek be- és kiviteli korlátozás alá.
(2) Járműveket és eszközöket (gépeket, szerszámokat, mérőműszereket és hasonló tárgyakat) azzal a feltétellel illeti meg ideiglenes be- és kiviteli vám- és illetékmentesség, hogy ezeket a tárgyakat a munkálatok befejezése után, amint lehetséges, visszaszállítják. Az elmaradt vámért és illetékért biztosítékot nem kell letenni. A vissza nem szállított tárgyakért a vámot és illetéket le kell róni. A teljes elhasználódás folytán használhatatlanná vált és emiatt vissza nem szállított tárgyak vám- és illetékmentesek maradnak. Az ebben a bekezdésben említett tárgyak nem esnek be- és kiviteli korlátozás alá.
(3) A Szerződő Államok az anyagok, járművek és eszközök átszállításánál könnyített vám- és illetékmentes vámkezelést biztosítanak egymásnak.
(4) A 24. cikkben említett igazolványok tulajdonosai a személyi fogyasztásukhoz szükséges élelmiszert, italt, gyógyszert, dohányárut és útiholmit vám- és illetékmentesen vihetik magukkal.
(5) A be- és kivitt anyagok, járművek, eszközök és egyéb tárgyak az illető Szerződő Állam vámellenőrzése alá tartoznak.

Határutak, határvizek és lelőhelyek

28. cikk

(1) Határút alatt e Szerződés alkalmazása tekintetében azt az utat vagy útszakaszt kell érteni, amelynek középvonalában az államhatár húzódik és az párosan vagy váltakozóan elhelyezett határjelekkel van megjelölve.
(2) A határutakat a Szerződő Államok lakossága napkeltétől napnyugtáig szabadon használhatja. Ezek a személyek ezen időn kívül a határutaknak a másik Szerződő Állam felségterületéhez tartozó részeire nem léphetnek.
(3) A Szerződő Államoknak az államhatár őrizetére rendelt szervei szolgálatuk ellátása céljából a határutakat bármikor használhatják; hivatalos ténykedést azonban a határutaknak csak azon a részén fejthetnek ki, amely saját államuk felségterületéhez tartozik. A Szerződő Államok egyéb fegyveres közegei a határutakon nem közlekedhetnek.

29. cikk

(1) E Szerződés alkalmazása tekintetében határvíznek kell tekinteni mindazokat az álló- vagy folyóvízszakaszokat, amelyeken a határvonal húzódik, vagy amelyeket a határvonal metsz; mégpedig az utóbbiaknak az államhatár mindkét oldalán kétszáz méter távolságig terjedő részét.
(2) A határvizeken tilos olyan robbanó, mérgező és kábító anyagok használata halászat céljából, amelyek a halállomány tömeges pusztulását vonhatnák maguk után. Ez alól kivételt képez az elektromos eszközökkel való halászat.
(3) A Szerződő Államok megfelelő intézkedésekkel gondoskodnak arról, hogy lakosságuk a Szerződésnek a határvizekre vonatkozó rendelkezéseit is betartsa.

30. cikk

Amennyiben az államhatár mindkét oldalán 50 méteres sávon belül lelőhelyek feltárása vagy kiaknázása céljából munkálatok folynak, vagy az államhatár mindkét oldalán 2 km-es sávon belül kőolaj-, vagy földgázlelőhelyeket tárnak fel, a Szerződő Államok közösen megteszik azokat az intézkedéseket, amelyek a további feltárás vagy kiaknázás során az államhatár menetének változatlan fenntartásához szükségesek.

Záró rendelkezések

31. cikk

(1) E Szerződést meg kell erősíteni; a megerősítő okiratokat Bécsben cserélik ki.
(2) E Szerződés a megerősítő okiratok kicserélésének napján lép hatályba, és ettől számított tíz évig marad érvényben. A Szerződés továbbra is érvényben marad, ha azt egyik Szerződő Állam nem mondja fel. Felmondás esetén a Szerződés - az I. Fejezet rendelkezéseinek kivételével - a felmondást követő naptári év végén hatályát veszti.
(3) E Szerződés életbelépésével hatályát veszti az 1927. évi március hó 11-én, a Magyar Királyság és az Osztrák Köztársaság között a határmegállapítás során felmerült jogi kérdések rendezéséről szóló egyezmény szerves részét képező, a határvonal jelzésére szolgáló határkövek, oszlopok, és jelzések védelmére és fenntartására vonatkozó 8. számú, valamint a közös utakon való közlekedés szabályozásáról szóló 11. számú jogi jegyzőkönyv.
E Szerződés két eredeti példányban, mindkettő magyar és német nyelven készült. Mindkét szöveg hiteles.
Ennek hiteléül a Meghatalmazottak ezt a Szerződést aláírták és pecsétjükkel ellátták.
Kelt Budapesten, az 1964. évi október hó 31. napján.

(Aláírások.)


Anlage A
A Melléklet11

Seite 1
1. oldal

Republik Österreich
Osztrák Köztársaság

Staatswappen
Államcímer

GRENZÜBERTRITTSAUSWEIS
HATÁRÁTLÉPÉSI IGAZOLVÁNY

gemäβ Artikel 24 des Vertrages zwischen der Republik Österreich und der Ungarischen Volksrepublik zur Sischtbarerhaltung der gemeinsamen Staatsgrenze und Regelung der damit im Zusammenhang stehenden Fragen vom 31. Oktober 1964 in der Fassung des Vertrages vom 29. April 1987.

az Osztrák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között a közös államhatár láthatóságának biztosításáról és az ezzel összefüggő kérdések szabályozásáról 1964. október 31-én kötött és 1987. április 29-én módosított Szerződés 24. Cikke alapján

Nr.
Szám:

Format: Dreiteilig gefaltet, 6 Seiten, 8×12 cm
Material: Karton
Farbe: grau
Alakja: háromrét hajtott, 6 oldal, 8×12 cm
Anyaga: karton
Színe: szürke

Seite 2
2. oldal

………………………………………
Familienname
Családi név

………………………………………
Vorname
Utónév

………………………………………
Datum und Ort der Geburt
Születési hely és idő

………………………………………
Staatsbürgerschaft
Állampolgárság

………………………………………
Funktion
Tisztség

………………………………………
Ständiger Wohnort
Állandó lakhely

Seite 3
3. oldal

Raum für Lichtbild
Fénykép helye

L. S.
P. H.

………………………………………
Unterschrift des Inhabers
Tulajdonos aláírása

Seite 4
4. oldal

Der Inhaber dieses Grenzübertrittsausweises ist berechtigt, zum Zwecke der Durchführung seiner Arbeit die österreichisch—ungarische Staatsgrenze innerhalb des von der Gemischten Kommission zur Bearbeitung bestimmten Grenzunterabschnittes überall zu überschreiten und sich auf dem Hoheitsgebiet der Ungarischen Volksrepublik in der erforderlichen Tiefe aufzuhalten. Er darf jedoch das Hoheitsgebiet der Ungarischen Volksrepublik in einer Tiefe von mehr als 10 Metern nur in Anwesenheit eines Grenzorganes oder eines, von der zuständigen Verwaltungsbehörde hiezu beauftragten Vertreters der Ungarischen Volksrepublik betreten.
E határátlépési igazolvány tulajdonosa jogosult, feladata végrehajtása céljából, az osztrák—magyar államhatárt a Vegyesbizottság által a munka végzésére kijelölt alszakaszon belül bárhol átlépni és a Magyar Népköztársaság felségterületén a szükséges mélységben tartózkodni. A Magyar Népköztársaság 10 m széles sávon túli felségterületére csak a Magyar Népköztársaság határőrizeti szerve, vagy egy, az illetékes közigazgatási hatóság megbízott képviselője jelenlétében léphet be.

Seite 5
5. oldal

Dieser Grenzübertrittsausweis ist gültig bis
E határátlépési igazolvány érvényes …………………… ig.

Ausstellungsbehörde
Kiállító hatóság

Ort und Datum
Kelt

L. S.
P. H.

………………………………………
Unterschrift
aláírás

Vidierungsbehörde
Láttamozó hatóság

Ort und Datum
Kelt

L. S.
P. H.

………………………………………
Unterschrift
aláírás

Seite 6
6. oldal

Die Gültigkeitsdauer wird verlängert bis
Az érvényességi időtartam meghosszabbítva ………… ig.

Ausstellungsbehörde
Kiállító hatóság

Ort und Datum
Kelt

L. S.
P. H.

………………………………………
Unterschrift
aláírás
Vidierungsbehörde
Láttamozó hatóság

Ort und Datum
Kelt

L. S.
P. H.

………………………………………
Unterschrift
aláírás

B Melléklet
Anlage B

Magyar Népköztársaság
Ungarische Volksrepublik

Államcímer
Staatswappen

HATÁRÁTLÉPÉSI IGAZOLVÁNY
GRENZÜBERTRITTSAUSWEIS

a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a közös államhatár láthatóságának biztosításáról és az ezzel összefüggő kérdések szabályozásáról 1964. október 31-én kötött és 1987. április 29-én módosított Szerződés 24. Cikke alapján

gemäβ Artikel 24 des Vertrages zwischen der Ungarischen Volksrepublik und der Republik Österreich zur Sichtbarerhaltung der gemeinsamen Staatsgrenze und Regelung der damit im Zusammenhang stehenden Fragen vom 31. Oktober 1964 in der Fassung des Vertrages vom 29. April 1987.

Szám:
Nr.

Alakja: háromrét hajtott, 6 oldal, 8×12 cm
Anyaga: karton
Színe: szürke

Format: Dreiteilig gefaltet, 6 Seiten, 8×12 cm
Material: Karton
Farbe: grau

2. oldal
Seite 2

………………………………………
Családi név
Familienname
………………………………………
Utónév
Vorname

………………………………………
Születési hely és idő
Datum und Ort der Geburt

………………………………………
Állampolgárság
Staatsbürgerschaft

………………………………………
Tisztség
Funktion

………………………………………
Állandó lakhely
Ständiger Wohnort

3. oldal
Seite 3

Fénykép helye
Raum für Lichtbild

P. H.
L. S.

………………………………………
Tulajdonos aláírása
Unterschrift des Inhabers

4. oldal
Seite 4

E határátlépési igazolvány tulajdonosa jogosult, feladata végrehajtása céljából, a magyar—osztrák államhatárt a Vegyesbizottság által a munka végzésére kijelölt alszakaszon belül bárhol átlépni és az Osztrák Köztársaság felségterületén a szükséges mélységben tartózkodni. Az Osztrák Köztársaság 10 m széles sávon túli felségterületére csak az Osztrák Köztársaság határőrizeti szerve, vagy egy, az illetékes közigazgatási hatóság megbízott képviselője jelenlétében léphet be.

Der Inhaber dieses Grenzübertrittsausweises ist berechtigt, zum Zwecke der Durchführung seiner Arbeit die ungarisch—österreichische Staatsgrenze innerhalb des von der Gemischten Kommission zur Bearbeitung bestimmten Grenzunterabschnittes überall zu überschreiten und sich auf dem Hoheitsgebiet der Republik Österreich in der erforderlichen Tiefe aufzuhalten. Er darf jedoch das Hoheitsgebiet der Republik Österreich in einer Tiefe von mehr als 10 Metern nur in Anwesenheit eines Grenzorganes oder eines von der zuständigen Verwaltungsbehörde hiezu beauftragten Vertreters der Republik Österreich betreten.
5. oldal
Seite 5

E határátlépési igazolvány érvényes …………………… ig
Dieser Grenzübertrittsausweis ist gültig bis

Kiállító hatóság
Ausstellungsbehörde

Kelt
Ort und Datum

P. H.
L. S.

………………………………………
aláírás
Unterschrift

Láttamozó hatóság
Vidierungsbehörde

Kelt
Ort und Datum

P. H.
L. S.

………………………………………
aláírás
Unterschrift

6. oldal
Seite 6

Az érvényességi időtartam meghosszabbítva ………… ig.

Die Gültigkeitsdauer wird verlängert bis

Kiállító hatóság

Ausstellungsbehörde

Kelt

Ort und Datum

P. H.
L. S.

………………………………………
aláírás
Unterschrift
Láttamozó hatóság

Vidierungsbehörde

Kelt

Ort und Datum

P. H.
L. S.

………………………………………
aláírás
Unterschrift''

3. §12 Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1965. április 9-től kell alkalmazni. Végrehajtásáról a határrendészetért felelős miniszter gondoskodik.

1

Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.

2

A kihirdetés napja: 1965. május 18. Az 1993: XXXIV. törvénnyel kihirdetett Szerződés I. fejezetének 1-7. cikke , valamint A és B. Melléklete beépítve jelen Határszerződés szövegébe. Az állahatár kiigazítása vonatkozásában lásd még az 1993: XXXIV. törvénnyel kihirdetett Szerződés II-IV. fejezetét. A törvény 3. § értelmében, rendelkezéseit 1990. december 1- jétől kezdődően kell alkalmazni.

3

Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése a Népköztársaság Elnöki Tanácsát megszüntette.

4

A 4. cikk (1) bekezdése az 1993: XXXIV. törvénnyel kihirdetett Szerződés 1. cikkével megállapított szöveg.

5

Az 5. cikk (1) bekezdése az 1993: XXXIV. törvénnyel kihirdetett Szerződés 2. cikkével megállapított szöveg.

6

A 6. cikk az 1993: XXXIV. törvénnyel kihirdetett Szerződés 3. cikkével megállapított szöveg.

7

A 9. cikk (6) bekezdése az 1993: XXXIV. törvénnyel kihirdetett Szerződés 4. cikkével megállapított szöveg.

8

A 10. cikk az 1993: XXXIV. törvénnyel kihirdetett Szerződés 5. cikkével megállapított szöveg.

9

A 16. cikk (1) bekezdésének k) pontját az 1993: XXXIV. törvénnyel kihirdetett Szerződés 6. cikke iktatta be.

10

A 24. cikk az 1993: XXXIV. törvénnyel kihirdetett Szerződés 7. cikkével megállapított szöveg.

11

Az A és B melléklet az 1993: XXXIV. törvénnyel kihirdetett Szerződés 14. cikkének (1) bekezdésével megállapított szöveg.

12

A 3. § a 2006: CIX. törvény 159. § (3) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás