• Tartalom
Oldalmenü

1958. évi 15. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság1 és a Csehszlovák2 Köztársaság között az államhatár rendjének szabályozása tárgyában 1956. évi október hó 13. napján Prágában aláírt szerződés kihirdetéséről3

2007.01.01.

(A szerződés megerősítő okiratait Budapesten, 1958. február 10-én kicserélték.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa4 a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között az államhatár rendjének szabályozása tárgyában 1956. október 13-án Prágában aláírt szerződést kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban megjelölt szerződés magyar szövege a következő:


„ SZERZŐDÉS

A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság
között az államhatár rendjének szabályozásáról

A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság attól az óhajtól vezetve, hogy a két baráti állam között az államhatár rendjét megfelelően szabályozzák, elhatározták, hogy erről Szerződést kötnek.
Ebből a célból a meghatalmazottak a jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:

Az államhatár vonala és a határjelek fenntartása

1. cikk

(1) A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság közötti államhatárt az 1947. évi február hó 10-én Párizsban kötött Békeszerződés 1. cikke 4. bekezdésének b) és c) pontjai; a Párizsi Békeszerződés 1. cikke 4. bekezdésének d) pontja alapján Magyarország és Csehszlovákia Kormányának képviselőiből alakult határmegállapító bizottság munkálatairól Pozsonyban az 1947. évi december hó 22-én aláírt zárójegyzőkönyv; valamint a Magyar Népköztársaság Kormányának küldöttségei között a magyar-csehszlovák államhatár kisebb hibáinak rendezése érdekében folytatott tárgyalások Pozsonyban, az 1952. évi június hó 6-án aláírt zárójegyzőkönyve határozzák meg.
(2) Az államhatár vonalát a jelen Szerződés a továbbiakban „határvonal” szóval jelöli meg. Az (1) bekezdésben felsorolt nemzetközi szerződésekben megállapított határvonal alkotja a határt a föld felszínén és függőleges irányban a föld felett, illetve a föld alatt.

2. cikk

(1) A szárazföldi határszakaszon a határvonal általában egyenes vonalban halad egyik határjeltől a másikig.
(2) Olyan szárazföldi szakaszon, amelyen a határvonal terepképződményen vagy tereptárgyon (szakadék, árok, völgykatlan, út stb.) halad, a határvonal rendszerint a terepképződmények vagy tereptárgyak közepén egyenes, tört vagy görbe vonalban húzódik.
(3) Vízi szakaszon a határvonal a nem hajózható folyók, csatornák vagy patakok medrének közepén, a hajózható folyók esetében pedig a hajózási kisvízszintnek megfelelő fő hajózó meder közepén halad.
(4) A határvonal menetének részletes meghatározását a műszaki határokmányok tartalmazzák.

3. cikk

(1) Vízi szakaszon a határvonal alkalmazkodik a folyók, patakok vagy csatornák medrének, valamint a hajózható folyók fő hajózó medrének természetes úton keletkezett változásaihoz. A határvizek menetének egyéb változásaihoz a határvonal csak abban az esetben alkalmazkodik, ha a Felek erre külön megállapodást kötnek.
(2) A nem hajózható folyók, patakok és csatornák közepén haladó határvonal helyszíni meghatározásánál az öblöket és folyóágakat figyelmen kívül kell hagyni. Az ilyen folyók, patakok vagy csatornák közepének azt a vonalat kell tekinteni, amely egyenlő távolságra van a két part kiegyenlített vonalától. Ha a partok említett vonalát nem lehet pontosan megállapítani, akkor a jelen bekezdésben említett határvizek közepének a kisvízszintnek megfelelő meder közepét kell tekinteni.
(3) Az (1) bekezdésben említett változások bekövetkezését a két állam illetékes műszaki szervei közösen állapítják meg.
(4) Ha természetes úton bekövetkezett mederváltozásnak az volna a következménye, hogy telkek, építmények, műszaki vagy egyéb berendezések állami hovatartozása is megváltoznék, a határvonal nem változik meg, hanem továbbra is abban a mederben halad, amelyben a mederváltozás előtt haladt. Ha a határvonalnak az új mederbe való áthelyezésére a Felek között nem jön létre megállapodás és a Felek egyike a változás bekövetkeztétől számított egy éven belül azt kívánja, hogy a vizet eredeti medrébe vezessék vissza, akkor ezt a Felek közös költségén végre kell hajtani. Addig mindkét Felet megilleti az új meder vizének előbbi használati joga. E jog gyakorlásának módját az illetékes határőrszervek haladéktalanul megállapítják.
(5) Ha a Felek között nem jön létre külön megállapodás sem a határvonalnak az új mederbe helyezésére, sem a vízfolyásnak az eredeti medrébe való visszavezetésére, vegyesbizottság tűzi ki az eddigi határvonalat és a kitűzést feltünteti a műszaki határokmányokban is. A folyóban, patakban vagy csatornában eredetileg tört vagy görbe vonalban haladt határvonalat e munkálatok folyamán ki lehet egyenesíteni.
(6) A határvonal menetének az (1) bekezdésben felsorolt változásai nem módosítják a határfolyóban levő szigetek állami hovatartozását, hacsak a Felek e tekintetben külön megállapodást nem kötnek.

4. cikk

(1) A határvonal menetét a terepen a következő határjelek jelölik:
a) Magyarország, Csehszlovákia és Ausztria hármashatárpontját háromoldalú gránitgúla; Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió hármashatárpontját pedig, amely a Tisza folyó medrében van, három vasbetonoszlop-őrpont;
b) az egyes határszakaszok elválasztó pontjait szakaszhatárkő;
c) a határszakaszokon belül levő pontokat fontosságuknak megfelelően főhatárkő, mellékhatárkő, közbeiktatott határkő vagy faoszlop;
d) a folyók, utak és árkok határszakaszt alkotó részének elején és végén párosan, közben pedig a két parton vagy útszegélyen váltakozva elhelyezett főhatárkő, mellékhatárkő vagy közbeiktatott határkő.
(2) A határjeleknek és a határvonalhoz viszonyított helyzetüknek leírását a műszaki határokmányok tartalmazzák.

5. cikk

(1) A határjelek fenntartását és felújítását:
a) határmenti folyók, utak és árkok mentén levő páros vagy váltakozó határjelek esetében az a Fél végzi, amelynek területén a határjel van;
b) közvetlenül a határvonalon levő határjelek esetében az I., XI., XII., XIII., XIV., XV., XVII. és XIX. határszakaszban a Magyar Népköztársaság, a
IV., VI., VII., VIII., IX. és X. határszakaszban a Csehszlovák Köztársaság végzi.
(2) A határvonalon levő háromszögelési és sokszögelési jeleket az (1) bekezdés b) pontja szerint illetékes Fél köteles fenntartani. Azokat a háromszögelési és sokszögelési jeleket, amelyek nem a határvonalon vannak, de a műszaki határokmányokban szerepelnek, valamint a határfolyók mentén levő magassági jeleket, vízrajzi - szelvényköveket és kilométerköveket az a Fél köteles fenntartani, amelyiknek területén vannak.
(3) A (2) bekezdésben említett jeleket a vízügyi és földmérési munkákkal megbízott szervek munkálataikhoz bármikor használhatják. A másik Fél területén végzendő mérésekről azonban idejében értesíteni kell a másik Fél illetékes műszaki hivatalát, amely azonnal köteles értesíteni a munkálatok megkezdésének időpontjáról az illetékes határőrizeti szervet.

6. cikk

(1) A Felek kötelezik magukat, hogy:
a) a határjeleket a műszaki határokmányokban foglalt adatoknak megfelelően fogják fenntartani;
b) a határvonal, a közös határmenti utak, árkok stb. mentén, valamint a határvonalon kívül eső határjelek körül saját területükön 1 (egy) méter széles sávon eltávolítják a növényzetet úgy, hogy a határvonal menete jól látható legyen. Erdőkben és kertekben az 1 méter széles sávba a fák ágai sem nyúlhatnak be;
c) a határnyiladékban semmilyen építkezést nem engedélyeznek. Ez a tilalom nem terjed ki a határőrizet céljait szolgáló építményekre, valamint azokra, amelyekre vonatkozóan a Felek megállapodnak;
d) a Felek illetékes hatóságai legalább 10 (tíz) nappal a munkálatok megkezdése előtt értesítik egymást a határnyiladéktisztítás megkezdésének időpontjáról és helyéről.

7. cikk

(1) A határjeleket és a határnyíladékot a Felek illetékes hatóságai időnként megszemlélik. Ezeken az egyoldalú szemléken kívül mindkét állam illetékes hatóságainak képviselői kötelesek minden évben közös ellenőrző szemlét is tartani.
(2) A közös ellenőrző szemlét minden év júniusában kell megtartani. A szemle kezdetének pontos idejét az illetékes hatóságok kölcsönös megegyezés alapján állapítják meg.
(3) Ha ugyanabban az évben az egyik Fél illetékes hatósága közős határjel–ellenőrző pótszemlét is szükségesnek tart, javaslatát közli a másik FéI illetékes hatóságával, amely nem zárkózhat el a pótszemle megtartásától, új javaslatot tehet azonban a szemle időpontjára vonatkozóan. A pótszemlét az eredeti javaslatban közölt időponttól számított 10 napon belül kell megtartani.
(4) A műszaki határokmányokat helyesbíteni, vagy kiegészíteni csak a Felek megegyezése alapján lehet. A helyesbítésről és a kiegészítésről szóló okiratokat a műszaki határokmányokhoz kell csatolni.
(5) A közös ellenőrző szemle alkalmával létrejött megállapodásokról az illetékes hatóságok képviselői magyar és cseh vagy szlovák nyelven, két példányban jegyzőkönyvet készítenek. A jegyzőkönyv mindkét példánya és mindkét nyelvű szövege egyaránt hiteles.

8. cikk

(1) Ha a határjeleket elidegenítik, megsemmisítik, áthelyezik, kidöntik vagy megrongálják, helyreállításukat vagy felújításukat annak a Félnek illetékes hatósága hajtja végre, amelyik az 5. cikk (1) bekezdése értelmében arról gondoskodni köteles. E munkálatok megkezdéséről az egyik Fél illetékes hatóságai legalább 20 nappal a munkálatok megkezdése előtt kötelesek a másik Fél illetékes hatóságait értesíteni.
(2) A határjelek felújításánál ügyelni kell arra, hogy eredeti helyükre legyenek helyezve. Ebből a célból a műszaki határokmányokat kell alapul venni és a határjel helyzetét a helyszínen mérésekkel kell ellenőrizni. Az új határjeleknek meg kell felelniök a műszaki határokmányokban leírt mintáknak.
(3) Azt a határjelet, amely árvíz vagy jégzajlás következtében pusztult el, olyan helyre lehet áthelyezni, ahol nincs veszélyeztetve.
(4) A határjelek felújítását vagy áthelyezését csak mindkét Fél illetékes hatóságainak egyetértésével és képviselőinek jelenlétében lehet végrehajtani. A felújítás vagy áthelyezés végrehajtásáról a Felek illetékes hatóságainak képviselői két példányban, magyar és cseh vagy szlovák nyelven egybehangzó jegyzőkönyvet készítenek és ahhoz csatolják a határjel helyének esetleges megváltozásáról készült helyszínrajzi vázlatot.
(5) A határjelek olyan hibáinak kijavítását, amelyekhez nincs szükség a határokmányok felhasználására (a határjelek meglazulása, süllyedése, dőlése stb.), a másik Fél illetékes hatóságai képviselőinek jelenléte nélkül annak a Félnek illetékes hatóságai végezhetik el, amelyek a jelen Szerződés 5. cikkének (1) bekezdése szerint erre kötelezettek. Erről azonban a másik Fél határőrizeti szervét előzetesen értesíteni kell.
(6) A Felek megteszik a szükséges intézkedéseket abból a célból, hogy a határjelek ne rongálódjanak meg és felelősségre vonják azokat a személyeket, akik a határjelek elidegenítésében, megsemmisítésében, áthelyezésében, kidöntésében vagy megrongálásában bűnösek. Ilyen esetben a határjelek felújításának költsége azt a Felet terheli, amelynek területén a tettes lakik. Ha a tettes kiléte nem állapítható meg, vagy a megsemmisülés, illetve rongálás természeti erő következtében keletkezett, a költségeket az a Fél viseli, amelyik az 5. cikk (1) bekezdése alapján a határjeleket fenntartani köteles.

Határvizek és határutak

9. cikk

(1) Határvíz az olyan folyó, patak vagy csatorna, amelyen a határvonal halad.
(2) A Felek megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a területükön lakó személyek a határvizek használatánál betartsák a jelen Szerződés rendelkezéseit és tiszteletben tartsák a másik Fél jogait és érdekeit.

10. cikk

(1) A határfolyókon mindkét Fél hajói bármely napszakban, a fő hajózható meder teljes szélességében közlekedhetnek.
(2) A Felek határőrizeti szerveinek szolgálati motoros kishajói a határvizeken bármelyik napszakban, a főmeder teljes szélességében közlekedhetnek.
(3) A Felek egyéb vízijárművei (csónakok, motorcsónakok stb.) a határvizeken csak nappal és csak a határvonalig közlekedhetnek.
(4) A határvizeken közlekedő vízijárműveknek be kell tartaniok a két Fél által egyetértésben kiadott hajózási szabályzatot.

11. cikk

(1) A Felek vízijárművei a másik Fél partján csak veszély esetén (vihar, sérülés stb.) köthetnek ki. A járműért felelős személy köteles a kikötésről értesíteni a másik Fél határőr- és vámszerveit. Ezek megadják számára a kellő segítséget.
(2) A nemzetközi víziutakon a vízijárművek kikötését külön előírások szabályozzák.

12. cikk

A határvizeken közlekedő vízijárműveket a Felek az érvényben levő törvényes előírásoknak megfelelő jelzésekkel látják el. A jelzések módjáról a Felek illetékes hatóságai kölcsönösen tájékoztatják egymást.

13. cikk

(1) A Felek gondoskodnak a határfolyók partjainak kellő fenntartásáról. Megtesznek minden intézkedést aziránt is, hogy megakadályozzák a határfolyók partjainak szándékos megrongálását.
(2) A határfolyók medrének helyzetét lehetőleg változatlan állapotban kell tartani. Ebből a célból mindkét Fél illetékes hatóságai megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy eltávolítsák az olyan akadályokat, amelyek a határvizek medrének megváltozását idézhetik elő vagy megnehezítik bennük a víz, a jég és a hordalék természetes levonulását.
(3) A határvizek mederváltozásának megakadályozása végett a Feleknek a partokat meg kell erősíteniök azokon a helyeken, ahol a Felek illetékes hatóságai ezt közösen szükségesnek tartják.
(4) A határmenti folyók medrének olyan megrongálódása esetén, amelyet a víz tevékenysége idézett elő, amennyiben szükséges, a Felek a medret közösen állítják helyre.
(5) A jelen cikkben említett közös munkálatokat a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között a határmenti vízfolyások műszaki és gazdasági kérdéseinek szabályozása tárgyában, az 1954. évi április hó 16-án kötött vízügyi egyezményben foglaltak szerint kell végrehajtani.
(6) Ha a jelen cikkben meghatározott kötelezettségek be nem tartása miatt az egyik Fél hibájából a másik Félnek kára keletkezik, a kárt az előidéző Fél téríti meg.

14. cikk

A határvizek árterületéről a víz természetes lefolyását vízi vagy parti berendezések vagy építmények létesítésével vagy egyéb munkákkal csak akkor lehet megváltoztatni, vagy akadályozni, ha a Felek ebben megállapodnak.

15. cikk

(1) A határvizek medrét azokon a szakaszokon, ahol a Felek illetékes hatóságai azt közösen szükségesnek tartják, tisztítani kell.
(2) A határvizek medrének tisztításánál kitermelt anyagot a parttól olyan távolságban kell elhelyezni, hogy az ne okozzon partszaggatást, ne tömje el a medret és ne nehezítse meg a víz lefolyását.

16. cikk

(1) Mindkét Fél zavartalanul folytathat faúsztatást a határvizek teljes hosszában, beleértve azokat a szakaszokat is, ahol a folyó mindkét partja a másik Félhez tartozik.
(2) Az (1) bekezdésben említett faanyag vízrebocsátásának és úsztatásának idejét és sorrendjét a Felek illetékes hatóságai legalább 2 hónappal az úsztatás megkezdése előtt meghatározzák. Az úsztatás megkezdésének napjáról a Felek legalább 5 nappal előbb kölcsönösen értesítik egymást.

17. cikk

(1) A faúsztatás biztosítása céljából mindkét Fél illetékes hatóságai kölcsönös megállapodás alapján beleegyezésüket adhatják ahhoz, hogy a másik Fél partjára munkások szállhassanak ki, a fa úsztatásához ideiglenes berendezéseket létesíthessenek és a partot az úsztatott fáktól megtisztíthassák.
(2) Ha az (1) bekezdésben említett munkálatok elvégzése céljából a másik állam partjain munkásoknak kell kiszállniuk, akkor a partraszállás helyére és időpontjára a Felek illetékes hatóságainak képviselői legalább 5 nappal előbb megállapodnak egymással.
(3) A határvizeken faúsztatást végző személyek és az úsztatott fa vámellenőrzés alá tartozik.

18. cikk

(1) Minden úsztatott fát megkülönböztető jelzéssel kell ellátni. Ebből a célból a Felek illetékes hatóságai kölcsönös megállapodás alapján meghatározzák a jelek mintáit és azokat kölcsönösen kicserélik.
(2) Ha az úsztatott fa kérgét lehántolják, a kéreg nem merülhet a határvíz medrébe.

19. cikk

(1) Mindkét Fél fenntartja a határvizeken meglevő víziépítményeket és berendezéseket (töltés, duzzasztómű stb.). Ezeket az építményeket, berendezéseket eltávolítani, vagy átépíteni, amennyiben ennek következtében a másik Fél területén a víz medre vagy felszíne megváltozik, csak a másik Fél beleegyezésével lehet.
(2) A határvizeken új hidakat, kompokat, töltéseket, gátakat, zsilipeket, partbiztosításokat és egyéb vízépítési berendezéseket létesíteni csak a Felek megállapodása alapján lehet.

20. cikk

(1) A határvizeken és árkokon stb. átvezető hidakat a Felek közösen tartják fenn. A fenntartás módját külön megállapodással szabályozzák. A hidak fenntartásának költségeit a Felek -, ha más megállapodásuk nincs vagy más megállapodást nem kötnek - felesben viselik.
(2) Mindkét Fél műszaki szemlét tarthat a másik Fél illetékes hatóságának jelenlétében a határon levő hídnak azon a részén is, amely a másik állam területén fekszik. A tervezett szemle időpontjáról legalább 48 órával a szemle megkezdése előtt értesíteni kell a másik Felet.
(3) A hidakon és átkelőhelyeken a forgalom rendjét az illetékes hatóságok kölcsönös megállapodás alapján szabályozzák.

21. cikk

(1) A Felek gondoskodnak a határon átvezető utak és víziutak fenntartásáról. A fenntartást mindkét Fél köteles a határvonalig saját költségén elvégeztetni.
(2) Azokon a helyeken, ahol a határvonal vasutat, közutat vagy folyót szel át, mindkét Fél a maga területén az állam határát megfelelően szemléltető jelzéseket, illetve sorompót létesít.

Halászat, vadászat és erdőgazdálkodás

22. cikk

(1) A határvizekben a határvonalig szabad halászni, hacsak a Felek másképp nem állapodnak meg.
(2) A határvizekben történő halászatnál tilos:
a) a halállomány tömeges pusztulását vagy sérülését okozó, valamint robbanó-, mérgező- és kábítószerek alkalmazása;
b) az éjjeli halászat, a Duna kivételével.
(3) A dunai éjjeli halászat idejéről és helyéről az illetékes határőrizeti szervek előre tájékoztatják egymást.
(4) A határvizeken a halak védelmének és tenyésztésének szabályozását, egyes halfajták halászatának megtiltását, a halászati tilalmi idők megállapítását és egyéb, a halászattal összefüggő kérdéseket a Felek közötti külön megállapodásokkal kell rendezni.
(5) A halászatot folytató személyek vámellenőrzés alá tartoznak. A határvizekben ejtett halászzsákmány vám- és illetékmentes.

23. cikk

(1) Mindkét Fél illetékes hatóságai gondoskodnak a területükön érvényben lévő vadászati szabályoknak a határvonal közelében való betartásáról, valamint arról, hogy a vadászat alatt ne lőjenek a határon át, illetve a vadakat a határon túl ne üldözzék.
(2) A vadak védelmének egyes kérdéseit, valamint az államhatár egyes szakaszain a tilalmi idő egységesítését a Felek külön megállapodással szabályozzák.

24. cikk

(1) A Felek gondoskodnak arról, hogy határmenti erdőgazdálkodásuk a másik Fél erdőgazdálkodását ne károsítsa, illetve a nagyvizek levezetését ne akadályozza.
(2) Ha a határvonal közelében erdőtűz támad, annak a Félnek illetékes hatóságai, amelynek területén a tűz keletkezett, kötelesek a lehetőséghez mérten minden intézkedést megtenni a tűz eloltására, elszigetelésére és a határon átterjedésének megakadályozására.
(3) Ha fennáll annak a veszélye, hogy a tűz az államhatáron átterjed, akkor az a Fél, amelyiknek területéről a tűz fenyeget, köteles azonnal értesíteni a másik Felet, hogy az a tűz átterjedésének megakadályozására az intézkedéseket megtehesse.
(4) Ha természeti erők vagy erdőirtás következtében fa dől át a határvonalon, a Felek illetékes hatóságai intézkednek aziránt, hogy a fa tulajdonosa a fát felvághassa és a legrövidebb úton saját területre visszaszállíthassa. A visszaszállított fa vám- és illetékmentes.

Záró rendelkezések

25. cikk

A jelen Szerződés életbelépésével az 1949. évi március hó 9-én Pozsonyban aláírt, a magyar-csehszlovák országhatár helyreállítási munkálatainak végrehajtására vonatkozó műszaki utasítás érvényét veszti.

26. cikk

Továbbra is hatályban maradnak a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között az 1954. évi április hó 16-án Prágában a határmenti vízfolyások műszaki és gazdasági kérdéseinek szabályozásáról kötött egyezmény rendelkezései, valamint a Sajó folyó vízgazdasági kérdéseit érintő, érvényes rendelkezések.

27. cikk

(1) A jelen Szerződést meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat a legrövidebb időn belül Budapesten kell kicserélni. A jelen Szerződés a megerősítő okiratok kicserélése napján lép érvénybe.
(2) A jelen Szerződés öt évig marad érvényben és mindaddig további öt évig érvényben marad, amíg a Felek egyike hat hónappal a folyamatban levő ötéves időtartam lejárta előtt a Szerződést fel nem mondja.

28. cikk

A jelen Szerződés Prágában, az 1956. évi október hó 13-án két eredeti példányban, magyar és cseh nyelven készült; mindkét példány és mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.
Ennek hiteléül a meghatalmazottak a jelen Szerződést aláírták és pecsétjükkel ellátták.

(Aláírások.)

Zárójegyzőkönyv

a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság meghatalmazottai az államhatár rendjének szabályozásáról kötött szerződés aláírásával egyidejűleg az alábbiakban állapodtak meg:

I. A Szerződés 1. cikkét illetően:

A határvonal kijelölésére vonatkozó határokmányok a következők:
1. a Párizsi Békeszerződés 1. cikke 4. bekezdésének d) pontja értelmében alakult határrendező bizottság zárójegyzőkönyve, annak 1. és 2. sz. melléklete, valamint az ehhez csatolt 1. sz. pótjegyzőkönyv;
2. a műszaki határokmányok:
a) a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság közötti határvonal leírása;
b) a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság közötti határvonal 1:2880 és 1:5000 méretarányú részletes térképei;
c) a mérési vázlatok.

II. A Szerződés 3. cikkét illetően:

1. A határvizek közepének megváltozását közlő értesítéseket nem kell a határokmányokhoz csatolni.
2. A szigetek területi hovatartozásának, valamint a határvizek medrének megváltozásával kapcsolatos határkijelölés esetén a vegyesbizottság által erről kiállított okmányokat csatolni kell a műszaki határokmányokhoz.

III. A Szerződés 4. cikkét illetően:

A határvonalnak olyan rendszer szerinti jelölése, amelyet a határ kijelölése során nem alkalmaztak, valamint a meglévő határjeleknek más típusú határjelekkel való kicserélése csak a Felek között létrejött külön megállapodás alapján lehetséges.

IV. A Szerződés 10., 11., 12. és 13. cikkét illetően:

A Dunára, mint nemzetközi víziútra vonatkozó szabályokat a dunai hajózás rendjéről az 1948. évi augusztus hó 18-án Belgrádban aláírt egyezmény tartalmazza.

V. A Szerződés 13., 15., 19. és 20. cikkét illetően:

Ha az együttes munkálatok során szükségessé válik műszereknek, felszerelési tárgyaknak és anyagoknak a másik Fél területére való átszállítása, akkor ezeket a határon vámellenőrzés mellett, vám- és illetékmentesen lehet átszállítani. A munkagépeket (traktorokat, dömpereket stb.) a határ átlépésekor vámbiztosíték letétele nélkül elő kell jegyeztetni.

VI. A Szerződés 17. cikkét illetően:

A másik Fél térületére átmenő munkások a munka- és közlekedési eszközökön, valamint a munkálatok idejére szükséges élelmiszereken, italokon és dohányárun kívül egyebet nem vihetnek magukkal. A járművek ideiglenes vámmentesítését az érvényes előírások és egyezmények szabályozzák.

VII. A Szerződés 20. cikkét illetően:

A magyar-csehszlovák határhidak helyreállítási, fenntartási és lebontási kérdéseiről az 1952. évi december hó 6-án Prágában aláírt jegyzőkönyvben foglaltak továbbra is érvényben maradnak.
A határvonalat átszelő vasúti hidak vagy más vasúti műtárgyak fenntartását és felújítását a Felek külön megállapodásai szabályozzák.

VIII.

A jelen Szerződésben vám- és illetékmentesnek nyilvánított tárgyak és anyagok nem esnek esetleges gazdasági, beviteli vagy kiviteli tilalom és korlátozás alá.

IX.

A jelen Szerződés alapján kifizetendő összegeket a Felek között érvényben levő mindenkori fizetési egyezmények rendelkezései szerint kell átutalni.
Ez a Zárójegyzőkönyv az egyidejűleg aláírt Szerződés elválaszthatatlan része.”

(Aláírások.)

3. §5 A szerződés végrehajtásáról a határrendészetért felelős miniszter gondoskodik.

4. § A jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseit 1958. évi február hó 10. napjától kezdődően kell alkalmazni.

1

Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.

2

A Csehszlovák Köztársaság államisága megszűnt. Az államutódlást külön megállapodások rendezik.

3

A kihirdetés napja: 1958. május 7. A törvényerejű rendeletet a 2018: LXXXVI. törvény 7. §-a hatályon kívül helyezte. E hatályon kívül helyező törvény 5. § (2) bekezdése alapján a Szerződés 27. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. A 18/2019. (II. 14.) KKM közlemény alapján a hatályon kívül helyezés időpontja 2019. március 1.

4

Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése a Népköztársaság Elnöki Tanácsát megszüntette.

5

A 3. § a 2006: CIX. törvény 158. § (3) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás