• Tartalom
Oldalmenü

1941. évi IX. törvénycikk

a Teheránban, 1937. évi december hó 18-án kelt magyar-iráni barátsági és választott bírósági szerződés becikkelyezéséről.

1990.12.31.

(Megjelent az Országos Törvénytár 1941. évi július hó 4-én kiadott 8. számában.)

(A megerősítő okiratok Teheránban, 1941. évi június hó 3-án cseréltettek ki.)

1. § Teheránban, 1937. évi december hó 18-án kelt magyar-iráni barátsági és választottbírósági szerződés, a hozzátartozó zárójegyzőkönyvvel együtt az ország törvényei közé iktattatik.

2. § Az 1. §-ban említett okmányok eredeti francia szövege és hivatalos magyar fordítása a következő :


(Hivatalos magyar fordítás.)

Barátsági és választottbírósági szerződés
a Magyar Királyság és az Irán Császárság között.

Ő Főméltósága Magyarország Kormányzója és
Ő Császári Felsége Irán Sahinsahja
egyaránt áthatva attól az óhajtól, hogy a két ország közötti hagyományos barátsági kapcsolatokat megszilárdítsák, elhatározták, hogy barátsági és választottbírósági Szerződést kötnek és ebből a célból Meghatalmazottaikká kinevezték :
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik közlése után, a következő rendelkezésekben állapodtak meg :

1. cikk. A Magyar Királyság és Irán Császárság között, úgyszintén a két Állam állampolgárai között zavartalan béke, valamint őszinte és állandó barátság fog fennállani.

2. cikk. A Szerződő Államok megállapodnak arra nézve, hogy diplomáciai és konzuli összeköttetésüket az általános nemzetközi jogi elveknek és gyakorlatnak megfelelően fogják folytatni. Megállapodnak, hogy Mindegyikük diplomáciai és konzuli képviselői a Másik területén az általános nemzetközi jogi elvek és gyakorlat által megállapított bánásmódban fognak részesülni, és amely minden esetben és ugyancsak a viszonosság feltétele alatt nem lehet kevésbbé kedvező, mint a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet diplomáciai és konzuli képviselőinek nyujtott bánásmód.

3. cikk. A Szerződő Államok megállapodnak arra nézve, hogy országaik konzuli, kereskedelmi, vámügyi és hajózási összeköttetését, valamint állampolgáraiknak vonatkozó területeiken való letelepülésének és tartózkodásának feltételeit az általános nemzetközi jogi elveknek és a gyakorlatnak megfelelő egyezmények útján s a teljes egyenlőség és viszonosság alapján rendezik.

4. cikk. A Szerződő Államok megállapodnak, hogy választott bíróság elé terjesztik mindazokat a vitás kérdéseket, amelyek közöttük bármely megkötött vagy kötendő szerződés és egyezmény rendelkezéseinek - jelen Szerződést is beleértve - alkalmazása vagy értelmezése körül felmerülhetnek, és amelyeket a rendes diplomáciai eljárás útján megfelelő időn belül barátságosan megoldani nem lehetett.
Ez a rendelkezés ugyancsak alkalmazást nyer szükség esetén arra az előzetes kérdésre is, hogy a vitás kérdés az említett szerződések és egyezmények értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozik-e.
A választott bíróság határozata a Felekre kötelező lesz.
A választott bíróság minden egyes vitás ügyre az egyik Szerződő Állam kívánságára és a következő módon fog megalakíttatni : a kérelem közlésétől számított három hónapon belül mindegyik Állam kijelöli választott bíráját, aki harmadik Állam polgárai közül is választható. Ha a két Állam nem állapodik meg a kérelem közlésétől számított három hónap alatt abban a határidőben, amely alatt a két választott bírónak meg kell hoznia határozatát, vagy ha a két választott bíró a részükre megszabott idő alatt a vitás kérdést rendezni nem tudja, a két Állam harmadik választott bírót választ egy harmadik Állam állampolgárai közül. Ha az Államok a harmadik választott bíró kinevezése iránti kérelem közlésétől számított két hónap alatt nem egyeznek meg a harmadik választott bíró választása tekintetében, közösen felkérik, vagy amennyiben ily közös kérelmet újabb két hónapi határidő alatt nem terjesztenek elő, közülök az, amelyik a kezdeményezést magára vállalja, felkéri a Hágai Állandó Nemzetközi Bíróság Elnökét, hogy a harmadik választott bírót harmadik államok állampolgárai közül nevezze ki. Nevezettnek a Felek közös megegyezésével át lehet adni azoknak a harmadik államoknak a jegyzékét, amelyekre választását korlátoznia kell. Felek fenntartják Maguknak a jogot, hogy meghatározott időszakra a harmadik választott bíró személye tekintetében előre megegyezhessenek.
A két választott bíró által követendő eljárást, ha az a két Állam között külön megállapodással legkésőbb a választott bírák kijelöléséig nem nyer szabályozást, maguk a választott bírák fogják szabályozni.
Harmadik választott bíró kijelölése iránti eljárás szükségesséválása esetében és a két Szerződő Állam között az e kijelölés utáni eljárást meghatározó választott bírósági megállapodás hiányában, a harmadik választott bíró csatlakozik a két első választott bíróhoz és az így megalakult választott bíróság állapítja meg az eljárási szabályokat és rendezi a vitás kérdést. A választott bíróság összes határozatait szótöbbséggel hozza.

5. cikk. A jelen szerződés meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok mihelyt lehetséges, ki fognak cseréltetni. A szerződés a megerősítő okiratok kicserélésével lép életbe.
Ennek hiteléül az erre kellőkép feljogosított Meghatalmazottak jelen Szerződést aláírták és azt pecsétjeikkel látták el.
Kelt két példányban Teheránban, Ezerkilencszázharminchét évi december hó tizennyolcadikán.

(Aláirások.)


Zárójegyzőkönyv.

A Magyar Királyság és Irán Császárság között a mai napon kötött Barátsági és Választottbírósági Szerződés aláírásának eszközlésekor az alulírott Meghatalmazottak alábbi kijelentést tették, amely a Szerződés kiegészítő részét alkotja :
A két Szerződő Állam fenntartja magának a jogot, hogy a Barátsági és Választottbírósági Szerződés 4. cikkének rendelkezéseit az említett Szerződés megerősítő okiratainak kicserélésétől számított tíz év elmúltával újból megvizsgálja.
Teherán, Ezerkilencszázharminchét évi december hó tizennyolcadikán.

(Aláirások.)

3. § A jelen törvény kihirdetése napján, azonban az 1. §-ban említett szerződés életbelépésétől kezdődő hatállyal lép életbe.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás