• Tartalom

1931. évi VII. törvénycikk

1931. évi VII. törvénycikk

az 1926. évben, Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a kivándorlók hajókon történő felügyeletének egyszerűsítése tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről.1

1990.12.31.

(A törvény kihirdetése megjelent az Országos Törvénytárnak 1931. évi március hó 13-án kiadott 4-ik számában.)


(Magyarország megerősítő okirata a Nemzetek Szövetségénél 1931. évi febrzár hó 3-ik napján iktattatott be.)

1. § Az 1926. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a kivándorlók hajókon történő felügyeletének egyszerűsítése tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.

2. § Az 1. §-ban említett nemzetközi egyezmény magyar fordítása a következő :


A Nemzetek Szövetsége Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatótanácsa által Genfbe egybehívott Egyetemes Értekezlete ott 1926. évi május hó 26-án nyolcadik ülésszakára összeülvén,
miután elhatározta, hogy elfogad különböző javaslatokat a kivándorlók hajókon történő felügyeletének egyszerűsítése tárgyában, amely kérdés az ülésszak napirendjére volt kitűzve és
miután elhatározta, hogy ezeket a javaslatokat nemzetközi egyezmény tervezetébe foglalja,
elfogadja ezerkilencszázhuszonhat évi június havának ötödik napján a következő egyezménytervezetet, amelyet elfogadás végett a versaillesi békeszerződés XIII. fejezetében és a többi békeszerződések megfelelő fejezeteiben foglalt rendelkezések szerint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagjai elé kell terjeszteni.

1. cikk. A jelen egyezmény alkalmazásakor a »kivándorlóhajó« és a »kivándorló« kifejezések értelmezését minden országra nézve az országnak illetékes hatósága határozza meg.

2. cikk. A jelen egyezményt megerősítő minden tag kötelezi magát, hogy elfogadja azt az elvet, amely szerint - alábbi rendelkezések fenntartásával - bármely kivándorlóhajón a kivándorlók védelme érdekében való hivatalos felügyeleti szolgálat ellátásáról csakis egy állam kormánya gondoskodjék.
Ez a rendelkezés nem zárja ki azt, hogy alkalmilag más ország kormánya is kísértethesse saját költségére kivándorló polgárait egy kiküldöttje által, akinek azonban csak megfigyelő hatásköre van és a hivatalos felügyelő hatáskörébe nem avatkozhatik.

3. cikk. A kivándorlóhajóra a hivatalos kísérőt rendszerint az az állam rendeli ki, amelynek lobogója alatt a hajó közlekedik. Más kormány is kirendelheti azonban ezt a felügyelőt, ha eziránt annak az országnak kormánya, amelynek lobogóját a hajó viseli és azon egy, vagy több ország kormánya, amelynek polgárai a hajó kivándorlói között vannak, egymással megegyezést kötöttek.

4. cikk. A hivatalos felügyelőtől megkívánt gyakorlati ismeretek, valamint az okvetlenül megkívánandó hivatási és erkölcsi minősítés megállapítása a kirendelő kormányt illeti.
A hivatalos felügyelő a hajótulajdonossal vagy a hajóstársasággal sem közvetlenül, sem közvetve semmiféle összeköttetésben vagy tőlük függő viszonyban nem állhat.
Ez nem zárja ki azt, hogy valamely kormány kivételesen és feltétlen szükség esetén a hajóorvost jelölje ki hivatalos felügyelőül.

5. cikk. A hivatalos felügyelő őrködik azoknak a jogoknak tiszteletbentartása felett, amelyek megilletik a kivándorlókat azon ország törvényei szerint, amelynek lobogóját a hajó viseli, avagy minden más oly törvény szerint, mely nemzetközi megállapodás vagy szállítási szerződések folytán alkalmazható.
Annak az országnak kormánya, amelynek lobogója alatt a hajó közlekedik, közli a hivatalos felügyelővel - tekintet nélkül ennek állampolgárságára - mindazon érvényben levő törvényeket és rendeleteket, amelyek a kivándorlókra vonatkoznak, valamint az ugyane tárgyra vonatkozó érvényben levő nemzetközi megegyezéseket és szerződéseket, amelyeket az említett kormánnyal közöltek.

6. cikk. Jelen egyezmény a hajó kapitányának hatáskörét nem korlátozza. A hivatalos felügyelő a kapitány hatáskörébe semmi esetre sem avatkozhatik, hanem csak felügyel arra, hagy a hajón levő kivándorlók védelmére és jólétére, vonatkozó törvények, rendeletek, megegyezések és szerződések megtartassanak.

7. cikk. A hivatalos felügyelő a rendeltetési kikötőbe való megérkezést követő nyolc napon belül jelentést tesz azon ország kormányának, amelynek lobogóját a hajó viseli s ez a kormány megküldi e jelentés egy példányát azoknak az érdekelt kormányoknak amelyek eziránti kívánságukat előzetesen kifejezték.
A jelentés egy példányát a hivatalas felügyelő eljuttatja a hajó kapitányához is.

8. cikk. A jelen egyezmény hivatalos megerősítése a versaillesi békeszerződés XIII. része és a többi békeszerződések vonatkozó fejezeteinek rendelkezése értelmében a Nemzetek Szövetsége főtitkárságának bejelentendő és utóbbi által beiktatandó.

9. cikk. A jelen egyezmény életbelép, ha ezt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet két tagja megerősítette és a megerősítéseket a főtitkár beiktatta.
Az egyezmény csak azokat a tagokat kötelezi, amelyeknek megerősítését a titkárság beiktatta.
Ezen egyezmény minden egyes tagra nézve attól az időponttól kezdve bír kötelező erővel, amely napon a titkárság megerősítését beiktatta.

10. cikk. Mihelyt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet két tagja részéről történt megerősítés a titkárságnál beiktattatott, a Nemzetek Szövetségének főtitkára ezt a tényt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minden tagjának tudomására hozza. Ugyancsak közölni fogja a tagokkal a szervezet minden egyéb tagjai által történt utólagos megerősítéseknek beiktatását is.

11. cikk. A 9. cikk rendelkezéseinek fenntartásával minden tag a jelen egyezmény megerősítésével kötelezettséget vállal arra nézve, hogy az 1., 2., 3., 4., 5., 6. és 7. cikk rendelkezéseit legkésőbb 1829. évi január hó 1-én életbelépteti és megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek e rendelkezések hatályosságának biztosításához.

12. cikk. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minden tagja jelen egyezmény megerősítésével kötelezettséget vállal arra nézve, hogy ezt a versaillesi békeszerződés 421. cikkében és a többi békeszerződések vonatkozó cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően gyarmatain, birtokain és a védnöksége alatt álló területeken is alkalmazza.

13. cikk. Minden tagnak, amely a jelen egyezményt megerősítette, joga van azt első életbeléptetésétől számított 10 év letelte után felmondani, amely felmondás a Nemzetek Szövetségének főtitkárával közlendő és a főtitkár által beiktatandó. A felmondás csak a titkárság által történt beiktatástól számított egy év leteltével válik hatályossá.

14. cikk. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatótanácsa 10 évenként legalább egyszer köteles jelentést tenni az Egyetemes Értekezletnek a jelen egyezmény alkalmazásáról ; határozatot fog továbbá hozni arról is, hogy ennek megváltoztatását vagy módosítását az Egyetemes Értekezlet napirendjére kell-e tűzni.

15. cikk. A jelen egyezmény francia és angol szövege egyaránt hiteles.
A fenti szöveg a hiteles szövege az egyezménytervezetnek, melyet a Nemzetközi Munkaügy Szervezetnek Egyetemes Értekezlete Genfben tartott és 1926. évi június hó 5-én bezárt nyolcadik ülésében elfogadott.
Aminek hiteléül azt aláírásukkal ellátták 1926. június tizenötödikén.

(Aláirások.)

3. § A versaillesi békeszerződésnek a 2. §-ban közzétett egyezményben említett XIII. része az 1921 : XXXIII. törvénycikkbe iktatott trianoni szerződés XIII. részének, a versaillesi szerződés 421. cikke pedig a trianoni szerződés 349. cikkének felel meg.

4. § Ezt a törvényt a belügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve hajtja végre.

1

A törvényt a 2009: XCIV. törvény 2. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte az Egyezmény felmondásának hatálybalépésével egyidejűleg. A 16/2011. (V. 31.) KüM határozat alapján az Egyezmény felmondásának hatálybalépése 2011. május 25.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére