• Tartalom
Oldalmenü

1931. évi XXIX. törvénycikk

a Wienben 1931. évi január hó 26. napján kelt magyar-osztrák barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződés becikkelyezéséről.

1931.09.13.

(A törvény kihirdetése megjelent az Országos Törvénytárnak 1931. évi szeptember hó 13-án kiadott 18-ik számában.)

(A megerősítő okiratok Budapesten 1932. évi augusztus hó 12. napján cseréltettek ki.)

1. § Az Osztrák Köztársasággal Budapesten 1923. évi április hó 10-én kötött és az 1923 : XXXI. törvénycikkbe iktatott választott bírósági megállapodás kiegészítéséül Wienben 1931. évi január hó 26. napján kelt magyar-osztrák barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződés az ország törvényei közé iktattatik.

2. § Az 1. §-ban említett szerződés magyar szövege a következő :


(Hivatalos magyar fordítás.)

Barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződés Magyar Királyság és az Osztrák Köztársaság között.

Ő Főméltósága Magyarország Kormányzója és az Osztrák Köztársaság Szövetségi Elnöke
attól az őszinte törekvéstől vezettetve, hogy a két állam népei között szerencsésen fennálló igaz barátságot még jobban kimélyítsék, elhatározták, hogy a Budapesten, 1923. évi április hó 10-én aláírt választott bírósági szerződést a nemzetközi választott bíráskodás terén azóta szerzett tapasztalatok tekintetbevételével kiegészítik.
E célból meghatalmazottaikká kijelölték, mégpedig :
Ő Főméltósága Magyarország Kormányzója :
Gróf Bethlen István, magyar királyi miniszterelnököt és
az Osztrák Köztársaság Szövetségi Elnöke :
Dr. Johann Schober szövetségi alkancellárt és szövetségi külügymmisztert akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő rendelkezésekben állapodtak meg :

ELSŐ CÍM.

Békéltető eljárás.

1. cikk. Az 1923. évi április hó 10-én kelt választott bírósági szerződés 1. cikkének első bekezdésében említett megegyezés létesítése végett a magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy mindazokat a közöttük felmerült vitás kérdéseket, amelyeket megfelelő időn belül diplomáciai úton megoldani nem lehetett, a következő cikkek rendelkezéseihez képest békéltető eljárás alá bocsátják.

2. cikk. 1. A békéltető eljárás egy háromtagú békéltető bizottságra bizatik, amelynek tagjai minden egyes esetben a következőképpen fognak kineveztetni, mégpedig :
A magas Szerződő Felek mindegyike egy-egy saját állampolgárságú biztost nevez ki és közös megegyezéssel megválasztják a bizottság elnökét, harmadik Hatalmak állampolgárai közül.
2. Ha attól a naptól számított három hónapon belül, amelyen a magas Szerződő Felek egyike a másikkal közölte, hogy békéltető eljárást szándékozik igénybevenni a másik Fél részéről a biztos kinevezés vagy a bizottság elnökének a magas Szerződő Felek közös megegyezése alapján való megválasztása nem történik meg, a Svájci Szövetségtanács elnöke fog felkéretni a szükséges kijelölések eszközlésére.

3. cikk. 1. A békéltető bizottság a Felek közös megegyezése esetében mindkét Szerződő Fél, közös megegyezés hiányában pedig egyik vagy másik Fél részéről az elnökhöz intézendő indítvány alapján kezdi meg tevékenységét. Az indítványnak tartalmaznia kell a vitás kérdés rövid ismertetését és a bizottsághoz intézett azt a kérelmet, hogy a bizottság tegyen meg minden intézkedést, amely egyességhez vezethet.
2. Ha a keresetet csak az egyik Fél adta be, azt haladék nélkül a másik Féllel közölnie kell.

4. cikk. 1. A bizottság feladata felderíteni a vitás kérdéseket, e célból vizsgálat útján vagy más módon minden megfelelő tájékoztató adatot beszerezni és a vitában álló Felek megegyeztetésére törekedni. A bizottság az ügy megvizsgálása után a vitában álló Felek elé terjesztheti a szerinte megfelelőnek látszó megoldás feltételeit és nekik a nyilatkozattételre határidőt szabhat.
2. Munkálatainak befejezése után a bizottság jegyzőkönyvet készít, amely az eset körülményeihez képest megállapítja vagy azt, hogy a vitában álló Felek megegyeztek és adott esetben, hogy a megegyezés mily feltételek mellett jött létre, vagy pedig azt állapítja meg, hogy a vitában álló Felek egyesség elfogadására nem voltak bírhatók.
3. A bizottságnak, hacsak a Felek másban nem állapodtak meg, munkálatait a vitás ügynek eleje terjesztésétől számított hat hónapon belül be kell fejeznie.

5. cikk. Más különös megállapodás lehetőségének fenntartásával a békéltető bizottság maga határozza meg eljárását, amelynek minden esetben kontradiktóriusnak kell lennie. Vizsgálati ügyekben a bizottság, hacsak egyhangúlag másként nem határoz, a nemzetközi viszályok békés elintézése iránt Hágában 1907. évi október 18-án kötött egyezmény III. címének (nemzetközi vizsgálóbizottságok) rendelkezéseihez alkalmazkodik.

6. cikk. A magas Szerződő Felek más megállapodásának hiányában a békéltető bizottság az elnöke által meghatározott helyen ül össze.

7. cikk. A békéltető bizottság munkálatai csak akkor nyilvánosak, ha a magas Szerződő Felek hozzájárulásával a bizottság ily értelmű határozatot hoz.

8. cikk. 1. A vitában álló Feleket a békéltető bizottság előtt megbízottak képviselik, akiknek az lesz a feladatuk, hogy a Felek és a bizottság között közvetítőkként szerepeljenek. A Felek egyébként általuk e célra kinevezett tanácsadók és szakértők közreműködését is igénybevehetik és kérhetik minden oly személy kihallgatását, akinek tanuvallomását hasznosnak vélik.
2. A bizottság a maga részéről jogosítva lesz a vitában álló két Fél megbízottaitól, tanácsadóitól és szakértőitől, valamint minden olyan személytől, akinek megidézését a kormányuk hozzájárulásával célszerűnek véli szóbeli felvilágosításokat kérni.

9. cikk. Amennyiben a jelen szerződés másként nem rendelkezik, a békéltető bizottság határozatait szótöbbséggel hozza.

10. cikk. A magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a békéltető bizottság munkáját előmozdítják s különösen a lehető legnagyobb mértékben minden célravezető okiratot és tájékoztatást a bizottságnak kiszolgáltatnak és hogy a rendelkezésükre álló eszközöket felhasználják arra, hogy a Szerződő Felek területén és belső jogszabályaik szerint tanuk és szakértők megidézése és kihallgatása, valamint a helyszíni szemlék foganatosítása lehetővé tétessék.

MÁSODIK CÍM.

Választott bírósági eljárás.

11. cikk. 1. Amennyiben a vitás kérdést békéltető eljárás útján megoldani nem lehet, úgy az 1923. évi április hó 10-én kelt választott bírósági szerződés 1. cikkének 2., 3., 4. és 5. bekezdéseiben foglalt rendelkezések nyernek alkalmazást.
2. E mellett, ha a Felek közötti vita jogi természetű, a következő cikkek rendelkezései szerint kell eljárni.

12. cikk. 1. A magas Szerződő Felek minden egyes felmerülő esetben válasz bírósági megállapodást kötnek, amely pontosan megjelöli a vita tárgyát, a választott bíróság összeállítását és különös jogkörét, valamint a köztük megállapított összes egyéb feltételeket.
2. A választott bírósági megállapodás a Szerződő Felek kormányai közötti jegyzékváltás útján jön létre.

13. cikk. Más megállapodás hiányában a választott bírósági eljárásra a nemzetközi viszályok békés elintézése iránt Hágában, 1907. évi október hó 18-án kötött egyezmény 51-85. cikkei irányadók.

14. cikk. A jelen szerződés 12. cikkének rendelkezései nem érintik a vitában álló Feleknek azt a jogát, hogy valamely jogi természetű vitás kérdést választott bírósági megállapodás útján közös megegyezéssel az Állandó Nemzetközi Bíróság elé vigyék a most említett bíróság szabályzatában megállapított feltételek és eljárási módozatok mellett.

15. cikk. Ha a 12., illetőleg 14. cikkben említett választott bírósági megállapodás a választott bírósági elintézésre vonatkozó óhaj közlését követő hat hónapon belül nem jön létre, a vitás kérdést a vitában álló Felek mindegyike egyszerű keresettel az Állandó Nemzetközi Bíróság elé viheti.

16. cikk. A bíróság által hozott határozatot a vitában álló Feleknek jóhiszeműen végre kell hajtaniok.

HARMADIK CÍM.

Általános rendelkezések.

17. cikk. 1. Ha olyan vitás kérdésről van szó, amely a magas Szerződő Felek egyikének belső jogszabályai szerint az illető Fél bíróságainak illetékessége alá tartozik, ez a Szerződő Fél ellentmondhat annak, hogy a vitás kérdés békéltető vagy választott bírósági eljárás alá bocsáttatik, mielőtt az illetékes bíróság megfelelő időn belül végleges határozatot hozott.
2. Az a Szerződő Fél, amely ily esetben a jelen szerződésben meghatározott eljárást igénybe óhajtja venni, e szándékát a fentebb említett határozat meghozatala után egy éven belül köteles a másik Szerződő Féllel közölni.

18. cikk. A magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a békéltető bizottság vagy a választott bíróság előtti eljárás alatt tartózkodni fognak minden oly rendszabálytól, amely a békéltető bizottság által javaslatba hozott megoldás vagy a választott bírósági határozat végrehajtása tekintetében hátrányos hatással lehetne s hogy általában minden oly cselekedetet kerülni fognak, amely alkalmas volna a vitás kérdést kiélesíteni vagy kiterjeszteni.

19. cikk. Mindegyik magas Szerződő Fél magára vállalja saját költségeit, valamint a békéltető és választott bírósági eljárás költségeinek egyenlő részét.

20. cikk. A jelen szerződés, valamint az 1923. évi április hó 10-én kelt választott bírósági szerződés értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó vitás kérdések a jelen szerződésben említett választott bírósági eljárás alá tartoznak.

21. cikk. A jelen szerződés meg fog erősíttetni, a megerősítő okiratok kicserélése a lehető legrövidebb időn belül Budapesten fog megtörténni. A szerződés a megerősítő okiratok kicserélését követő 15-ik napon lép életbe.

22. cikk. Amennyiben valamely magas Szerződő Fél a jelen szerződést felmondaná, a felmondásnak csak a másik Szerződő Félhez intézendő írásbeli közlésétől számított egy év mulva lesz hatálya.
Ennek hiteléül a Szerződő Felek meghatalmazottai a jelen szerződést aláírták és pecsétjükkel ellátták.
Kelt Wienben, 1931. évi január hó 26. napján, magyar és német eredeti szövegben, két példányban.

(Aláirások.)

3. § Jelen törvény kihirdetése napján, azonban az 1. §-ban említett szerződés életbelépésétől kezdődő hatállyal lép életbe.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás