• Tartalom
Oldalmenü

1931. évi XII. törvénycikk

a Rigában 1930. évi augusztus hó 13. napján kelt magyar-lett békéltető eljárási és választott bírósági szerződés becikkelyezéséről.

1990.12.31.

A törvény kihirdetése megjelent az Országos Törvénytárnak 1931. évi június hó 2-án kiadott 8-ik számában.

(A megerősítő okiratok Budapesten 1931. évi április hó 28-án cseréltettek ki.)

1. § A Rigában 1930. évi augusztus hó 13. napján kelt magyar-lett békéltető eljárási és választott bírósági szerződés az ország törvényei közé iktattatik.

2. § Az 1. §-ban említett szerződés hivatalos magyar fordítása a következő :


Békéltető eljárási és választott bírósági szerződés Magyarország és Lettország között.

Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója és a Lett Köztársaság Elnöke áthatva attól a vágytól, hogy a Magyarországot és Lettországot egymáshoz fűző barátsági kötelékeket megszilárdítsák s hogy a két ország között esetleg felmerülő vitás kérdéseket, amennyire csak lehetséges, békéltető eljárás vagy választott bíráskodás útján rendezzék, elhatározták, hogy e célból szerződést kötnek és meghatalmazottaikat kijelöljék,
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik tudomásulvétele után a következő rendelkezésekben állapodtak meg :

1. cikk. A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy békéltető eljárás és a felmerülő esethez képest választott bírósági eljárás alá bocsátják azokat a bármilyen természetű vitás kérdéseket, amelyek közöttük felmerülnének, és amelyeket diplomáciai úton megfelelő időn belül megoldani nem lehetett.
Ez a rendelkezés nem nyer alkalmazást oly tényekből eredő vitás kérdésekre, amely tények a jelen szerződés kötését megelőzték és amelyek a multhoz tartoznak.
Azok a vitás kérdések, amelyeknek megoldására nézve a Magas Szerződő Felek között érvényben levő más egyezmények különös eljárást írnak elő, ezeknek az egyezményeknek rendelkezései szerint nyernek szabályozást.

2. cikk. Ha olyan vitás kérdésről van szó, amely a Szerződő Felek egyikének belső jogszabályai értelmében az illető Szerződő Fél nemzeti bíróságainak hatáskörébe tartozik, az alperes fél ellentmondhat annak, hogy a vitás kérdés az illetékes bírói hatóság jogerős végítéletének meghozatala előtt békéltető vagy választott birósági eljárás alá kerüljön. Ezekben az esetekben a békéltetésre irányuló kérelmet legkésőbb az ítélettől számított egy éven belül kell előterjeszteni.

3. cikk. A békéltetésre három tagból álló békéltető bizottság lesz hivatva ; a tagokat minden egyes esetben a következő módon jelöli ki : a Magas Szerződő Felek mindegyike saját állampolgárai közül egy biztost nevez meg, és közös megegyezéssel kijelölik a bizottság elnökét, harmadik hatalmak állampolgárai közül.
Ha három hónapi határidőn belül, attól a naptól számítva, amelyen a Szerződő Felek egyike a békéltető eljárás igánybevételére való szándékát a másikkal közölte, a másik fél részéről a biztos megnevezése vagy a Szerződő Felek részéről a bizottság elnökének közös megegyezéssel való kijelölése nem történt meg, a Svájci Szövetségtanács elnöke fog felkéretni a szükséges kijelölések megtételére.

4. cikk. A vitás kérdés a Felek közös megegyezés esetében mindkét Szerződő Fél, közös megegyezés hiányában pedig egyik vagy másik Fél részéről az elnökhöz intézett kereset alapján kerül a bizottság elé. A kereset a vitás kérdés tárgyának rövid megjelölése után a bizottsághoz intézett azt a kérelmet is tartalmazni fogja, hogy a bizottság tegyen meg minden intézkedést, amely békéltetéshez vezethet.
Ha a keresetet csak az egyik Fél adta be, azt haladék nélkül a másik Féllel közölnie kell.

5. cikk. A bizottság feladata felderíteni a vitás kérdéseket, e célból vizsgálat útján, vagy más módon minden hasznos tájékoztató adatott beszerezni és a Felek megegyeztetésére törekedni. A bizottság az ügy megvizsgálása után a Felek elé terjesztheti a szerinte megfelelőenek látszó megállapodás tervezetét és a Feleknek nyilatkozattételre határidőt szabhat.
Munkálatai befejezése után a bizottság jegyzőkönyvet készít, amely az eset körülményeihez képest megállapíthatja vagy azt, hogy a Felek megegyeztek és ez esetben a megállapodás feltételeit is tartalmazhatja, vagy pedig azt állapítja meg, hogy a Felek nem tudtak megegyezni.
A bizottságnak, ha csak a Felek másban nem állapodtak meg, munkálatait a vitás ügynek eléje terjesztésétől számított hat hónapon belül be kell fejeznie.

6. cikk. Ellenkező megállapodás hiányában a békéltető bizottság maga határozza meg eljárását, amelynek minden esetben kontradiktórius eljárásnak kell lennie. Vizsgálati ügyekben a bizottság, hacsak egyhangúlag másként nem határoz, a nemzetközi viszályok békés elintézése iránt Hágában 1907. október 18-án kötött egyezmény III. címének (nemzetközi vizsgálóbizottságok) rendelkezéseihez fog alkalmazkodni.

7. cikk. A Magas Szerződő Felek ellenkező megállapodásának hiányában a békéltető bizottság az elnök által kijelölt helyen ül össze.

8. cikk. A békéltető bizottság munkálatai nem nyilvánosak, kivéve azt az esetet, ha a Magas Szerződő Felek hozzájárulásával a bizottság ellenkező értelmű határozatot hoz.

9. cikk. A Szerződő Feleket a békéltető bizottság előtt megbízottak fogják képviselni, akiknek az lesz a feladatuk, hogy a Szerződő Felek és a bizottság között közvetítőkként szerepeljenek ; a Szerződő Felek egyébként általuk kinevezett tanácsadók és szakértők közreműködését is igénybevehetik és kérhetik minden oly személy kihallgatását, akiknek tanuvallomását hasznosnak vélik.
A bizottság viszont a maga részéről jogosítva lesz a két Fél megbízottaitól, tanácsadóitól és szakértőitől, valamint minden olyan személytől, akinek megjelenését, kormányuk hozzájárulásával hasznosnak véli, szóbeli felvilágosításokat kérni.

10. cikk. A jelen szerződés ellenkező rendelkezései hiányában a békéltető bizottság határozatait szótöbbséggel hozza.

11. cikk. A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a békéltető bizottság munkáját megkönnyítik, különösen a lehető legszélesebb mederben minden bizonyítékot és tájékoztatást a bizottság rendelkezésére bocsátanak és hogy minden eszközt felhasználnak arra, hogy területeiken és belső jogszabályok szerint tanuk és szakértők megidézése és kihallgatása, valamint a helyszíni szemlék foganatosítása lehetővé tétessék.

12. cikk. Ha békéltetés nem jön létre, a Magas Szerződő Felek mindegyike kívánhatja, hogy a vitás kérdés, feltéve, hogy jogi természetű vitáról van szó, a választott bírósági eljárás alá bocsáttassék.

13. cikk. A Magas Szerződő Felek minden egyes felmerülő esetekben külön megállaposát fognak kötni, amely pontosan meg fogja jelölni a vita tárgyát, a bíróság összeállítását és különös hatáskörét, valamint a köztük megállapított összes egyéb feltételeket.
A megállapodás a Szerződő Felek kormányai közötti jegyzékváltás útján jön létre.

14. cikk. Ellenkező megállapodás hiányában a választott bírósági eljárásra a nemzetközi viszályok békés elintézése iránt Hágában 1907. évi október hó 18-án kötött egyezmény 50-85. cikkei nyernek alkalmazást.

15. cikk. A 12. cikk rendelkezései nem lehetnek akadályai annak, hogy valamely jogi természetű vitás kérdés, amennyiben ehhez a két Fél hozzájárul, megegyezés alapján az Állandó Nemzetközi Bíróság elé vitessék a most említett bíróság szabályzatában megállapított feltételek és eljárási módozatok mellett.

16. cikk. Ha a 13. illetőleg 15. cikkben említett megállapodás valamely választott bírósági kérelem előterjesztésének közlésétől számított hat hónapon belül nem jönne létre, a vitát a Felek bármelyike egyszerű megkeresés útján az Állandó Nemzetközi Bíróság elé viheti.

17. cikk. A bíróság által hozott határozatot a Szerződő Felek jóhiszeműen végrehajtják.

18. cikk. A Magas Szerződő Felek a békéltető vagy választott bírósági eljárás során tartózkodni fognak minden olyan cselekedettől, vagy intézkedéstől, amely a békéltető bizottság javaslatainak elfogadása vagy a határozat végrehajtása tekintetében hátrányos hatással lehetne.

19. cikk. Mindegyik Szerződő Fél maga viseli a saját költségeit, valamint a békéltető és választott bírósági eljárás költségeinek egyenlő részét.

20. cikk. A jelen szerződés értelmezése vagy végrehajtása körül felmerülhető vitás kérdések, ellenkező megállapodás hiányában, közvetlenül választott bírósági döntés alá fognak bocsáttatni.

21. cikk. A jelen szerződés meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok kicserélése Budapesten a lehető legrövidebb időn belül meg fog történni.
A szerződés a megerősítő okiratok kicserélésétől számított tíz évre köttetik. Amennyiben a határidő lejárta előtt legalább egy évvel fel nem mondják, újabb tízévi időtartamra hatályban marad és így tovább.
Ennek hiteléül a meghatalmazottak a jelen szerződést aláírták.
Kelt Rigában, 1930. évi augusztus hó 13. napján.

(Aláirások.)

3. § A jelen törvény kihirdetése napján, azonban az 1. §-ban említett szerződés életbelépésétől kezdődő hatállyal lép életbe.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás