• Tartalom
Oldalmenü

1931. évi X. törvénycikk

a Görögországgal Athénben 1930. évi május hó 5. napján kötött békéltető eljárási és választott bírósági szerződés becikkelyezéséről.

1990.12.31.

(A törvény kihirdetése megjelent az Országos Törvénytárnak 1931. évi április hó 25-én kiadott 6-ik számában.)

1. § A Görögországgal Athénben 1930. évi május hó 5. napján kötött békéltető eljárási és választott bírósági szerződés az ország törvényei közé iktattatik.

2. § Az 1. §-ban említett szerződés hivatalos magyar fordítása a következő :


Békéltető eljárási és választott birósági szerződés Magyarország és Görögország között.

Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója és a Hellén Köztársaság Elnöke, áthatva attól a vágytól, hogy a Magyarországot és Görögországot egymáshoz fűző barátsági kötelékeket megszilárdítsák és hogy a két ország között esetleg felmerülő vitás kérdéseket, amennyire csak lehetséges, békéltető eljárás vagy választott bíráskodás útján rendezzék, elhatározták, hogy e célból szerződést kötnek és Meghatalmazottaikat kijelölték,
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik tudomásulvétele után a következő rendelkezésekben állapodtak meg :

1. cikk. A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy békéltető eljárás és a felmerülő esethez képest választott bírósági eljárás alá bocsátják azokat a bármilyen természetű vitás kérdéseket, amelyek közöttük felmerülnek és amelyeket diplomáciai úton, megfelelő időn belül megoldani nem lehetett.
2. Ez a rendelkezés nem nyer alkalmazást oly tényekből eredő vitás kérdésekre, amely tények a jelen szerződés kötését megelőzték és amelyek a multhoz tartoznak.
3. Azok a vitás kérdések, amelyeknek megoldására nézve a Magas Szerződő Felek között érvényben lévő más egyezmények különös eljárást írnak elő, ezeknek az egyezményeknek rendelkezései szerint nyernek szabályozást.

2. cikk. Ha olyan vitás kérdésről van szó, amely a Szerződő Felek egyikének belső jogszabályai értelmében az illető Szerződő Fél bíróságainak hatáskörébe tartozik, az alperes fél ellentmondhat annak, hogy a vitás kérdés az illetékes bírói hatóság jogerős végítéletének meghozatala előtt békéltető, vagy választott bírósági eljárás alá kerüljön. Ezekben az esetekben a békéltetésre irányuló kérelmet legkésőbb az ítelettől számított egy éven belül kell előterjeszteni.

3. cikk. 1. A békéltetésre egy háromtagú békéltető bizottság lesz hivatva, melynek tagjai minden egyes esetben a következőképpen fognak kijelölni, mégpedig : a Magas Szerződő Felek mindegyike saját állampolgárai közül egy biztost jelöl ki és közös megegyezéssel kijelöli a bizottság elnökét harmadik Hatalmak állampolgárai közül.
2. Ha attól a naptól számított három hónapon belül, amelyen a Magas Szerződő Felek egyike a másikkal közölte, hogy békéltető eljárást szándékozik igénybe venni a másik Fél részéről a biztos kinevezése vagy a bizottság elnökének kijelölése a Magas Szerződő Felek közös megegyezése alapján nem történik meg, a Svájci Szövetségtanács elnöke fog felkéretni a szükséges kijelölések eszközlésére.

4. cikk. 1. A vitás kérdés a felek közös megegyezése esetében mindkét Szerződő Fél, közös megegyezés hiányában pedig egyik vagy másik Fél részéről az elnökhöz intézett kereset alapján kerül a bizottság elé. A kereset a vitás kérdés tárgyának rövid megjelölése után a bizottsághoz intézett azt a kérelmet is tartalmazni fogja, hogy a bizottság tegyen meg minden intézkedést, amely a békéltetéshez vezethet.
2. Ha a keresetet csak az egyik fél adta be, azt haladék nélkül a másik féllel közölnie kell.

5. cikk. 1. A bizottság feladata felderíteni a vitás kérdéseket, e célból vizsgálat útján vagy más módon, minden hasznos tájékoztató adatot beszerezni és a felek megegyeztetésére törekedni. A bizottság az ügy megvizsgálása után a felek elé terjesztheti a szerinte megfelelőnek látszó megállapodás tervezetét és a feleknek a nyilatkozattételre határidőt szabhat.
2. A munkálat befejezése után a bizottság jegyzőkönyvet készít, amely az eset körülményeihez képest megállapítja vagy azt, hogy a felek megegyeztek és ez esetben a megállapodás feltételeit is tartalmazhatja, vagypedig azt állapítja meg, hogy a felek nem tudtak megegyezni.
3. A bizottságnak, hacsak a felek másban nem állapodtak meg, munkálatait a vitás ügyek eléje terjesztésétől számított hat hónapon belül be kell fejeznie.

6. cikk. Ellenkező megállapodás hiányában a békéltető bizottság maga határozza meg eljárását, amelynek minden esetben kontradiktorius eljárásnak kell lennie. Vizsgálati ügyekben a bizottság, hacsak egyhangúlag másként nem határoz, a nemzetközi viszályok békés elintézése iránt Hágában, 1907. október 18-án kötött egyezmény III. címének (nemzetközi vizsgálóbizottságok) rendelkezéseihez fog alkalmazkodni.

7. cikk. A Magas Szerződő Felek, ellenkező megállapodás hiányában, a békéltető bizottság elnöke által kijelölt helyen ül össze.

8. cikk. A békéltető bizottság munkálatai nem nyilvánosak, kivéve azt az esetet, ha a Magas Szerződő Felek hozzájárulásával a bizottság ellenkező értelmű határozatot hoz.

9. cikk. 1. A Szerződő Feleket a békéltető bizottság előtt megbízottak fogják képviselni akiknek az lesz a feladatuk, hogy a Szerződő Felek és a bizottság között közvetítőkként szerepeljenek ; a Szerződő Felek egyébként általuk kinevezett tanácsadók és szakértők közreműködését is igénybe vehetik és kérhetik minden oly személy kihallgatását, akiknek tanuvallomását hasznosnak vélik.
2. A bizottság viszont a maga részéről jogosítva lesz a két Fél megbizottaitól, tanácsadóitól és a szakértőitől, valamint minden olyan személytől, akiknek megjelenését a kormányuk hozzájárulásával hasznosnak véli, szóbeli felvilágosításokat kérni.

10. cikk. A jelen szerződés ellenkező rendelkezései hiányában a békéltető bizottság határozatait szótöbbséggel hozza.

11. cikk. A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a békéltető bizottság munkáját megkönnyítik, különösen a lehető legszélesebb mederben minden bizonyítékot és tájékoztatást a bizottság rendelkezésére bocsátanak és hogy minden eszközt felhasználnak arra, hogy területeiken és belső jogszabályaik szerint tanuk és szakértők megidézése és kihallgatása, valamint a helyszíni szemlék foganatosítása lehetővé tétessék.

12. cikk. Ha a békéltetés nem jön létre, a Magas Szerződő Felek mindegyike kívánhatja ; hogy a vitás kérdés, feltéve, hogy jogi természetű vitáról van szó, választott bírósági eljárás alá bocsáttassék.

13. cikk. 1. A Magas Szerződő Felek minden egyes felmerülő esetben külön megállapodást fognak kötni, amely pontosan meg fogja jelölni a vita tárgyát, a bíróság összeállítását és különös hatáskörét, valamint a köztük megállapított összes egyéb feltételeket.
2. A megállapodás a Szerződő Felek kormányai közötti jegyzékváltás útján jön létre.

14. cikk. Ellenkező megállapodás hiányában a választott bírósági eljárásra a nemzetközi viszályok békés elintézése iránt Hágában, 1907. évi október hó 18-án kötött egyezmény 51-85. cikkei nyernek alkalmazást.

15 cikk. A 12. cikk rendelkezései nem lehetnek akadályai annak, hogy valamely természetű vitás kérdés, amennyiben ehhez a két Fél hozzájárul, megegyezés alapján az Állandó Nemzetközi Bíróság elé vitessék a most említett bíróság szabályzatában megállapított feltételek és eljárási módozatok mellett.

16. cikk. Ha a 13., illetőleg 15. cikkben említett megállapodás a választott bírósági eljárás kérését tartalmazó hivatalos közlést követő hat hónapon belül nem jön létre, a vitás kérdést a Felek mindegyike egyszerű kereset útján az Állandó Nemzetközi Bíróság elé viheti.

17. cikk. A bíróság által hozott határozatot a Szerződő Felek jóhiszeműen végrehajtják.

18. cikk. A Magas Szerződő Felek a békéltető vagy választott bírósági eljárás során tartózkodni fognak minden olyan cselekedettől vagy intézkedéstől, amely a békéltető bizottság javaslatainak elfogadása vagy a határozat végrehajtása tekintetében hátrányos hatással lehetne.

19 cikk. Mindegyik Szerződő Fél maga viseli saját költségeit, valamint a békéltető és választott bírósági eljárás költségeinek egyenlő részét.

20. cikk. A jelen szerződés értelmezése vagy végrehajtása körül felmerülhető vitás kérdéseket, ellenkező megállapodás hiányában, a Felek bármelyike egyszerű keresettel az Állandó Nemzetközi Bíróság elé fogja terjeszteni.

21. cikk. 1. A jelen szerződés meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok kicserélése a lehető legrövidebb időn belül Budapesten meg fog történni.
2. A szerződés a megerősítő okiratok kicserélését követő harmincadik napon lép életbe.
3. A szerződés az életbelépéstől számítandó öt év tartamára köttetett.
4. Amennyiben e határidő lejárta előtt legalább egy évvel fel nem mondják, újabb ötévi időtartamra hatályban marad és így tovább.
Ennek hiteléül a meghatalmazottak a jelen szerződést aláírták.
Kelt Athénben, két példányban, 1930. évi május hó 5-én.

(Aláirások.)

3. § Jelen törvény kihirdetése napján, azonban az 1. §-ban említett szerződés életbelépésétől kezdődő hatállyal lép életbe.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás