• Tartalom
Oldalmenü

1930. évi XXXV. törvénycikk

az Észtországgal Tallinnban 1929. évi november hó 27. napján kötött békéltető eljárási és választott bírósági szerződés becikkelyezéséről.

1990.12.31.

(Kihirdettetett az Országos Törvénytárnak 1930. évi október hó 7-én kiadott 21. számában.)

(A megerősítő okiratok Tallinban, 1930. évi augusztus hó 27-én cseréltettek ki.)

1. § Az Észtországgal Tallinban 1929. évi november hó 27. napján kötött békéltető eljárási és választott bírósági szerződés az ország törvényei közé iktattatik.

2. § Az 1. §-ban említett szerződés hivatalos magyar fordítása a következő :


(Hivatalos magyar fordítás.)

Békéltető eljárási és választott bírósági szerződés Magyarország és Észtország között

Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója és az Észt Köztársaság Államfője áthatva attól a vágytól, hogy a Magyarországot és Észtországot egymáshoz fűző barátsági kötelékeket megszilárdítsák s hogy a két ország között esetleg felmerülő vitás kérdéseket, amennyire csak lehetséges, békéltető eljárás vagy választott bíráskodás útján rendezzék, elhatározták, hogy e célból szerződést kötnek és meghatalmazottaikat kijelölték,
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik tudomásulvétele után a következő rendelkezésekben állapodtak meg :

1. cikk. A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy békéltető eljárás és a felmerülő esethez képest választott bírósági eljárás alá bocsátják azokat a bármilyen természetű vitás kérdéseket, amelyek közöttük felmerülnének és amelyeket diplomáciai úton megfelelő időn belül megoldani nem lehetett.
Ez a rendelkezés nem nyer alkalmazást oly tényekből eredő vitás kérdésekre, amely tények a jelen szerződés kötését megelőzték és amelyek a multhoz tartoznak.
Azok a vitás kérdések, amelyeknek megoldására nézve a Magas Szerződő Felek között érvényben levő más egyezmények különös eljárást írnak elő, ezeknek az egyezményeknek rendelkezései szerint nyernek szabályozást.

2. cikk. Ha olyan vitás kérdésről van szó, amely a Szerződő Felek egyikének belső jogszabályai értelmében az illető Szerződő Fél nemzeti bíróságainak hatáskörébe tartozik, az alperes Fél ellentmondhat annak, hogy a vitás kérdés az illetékes bírói hatóság jogerős végítéletének meghozatala előtt békéltető vagy választott bírósági eljárás alá kerüljön. Ezekben az esetekben a békéltetésre irányuló kérelmet legkésőbb az ítélettől számított egy éven belül kell előterjeszteni.

3. cikk. A békéltetésre három tagból álló békéltető bizottság lesz hivatva ; a tagokat minden egyes esetben a következő módon jelölik ki : a Magas Szerződő Felek mindegyike saját állampolgárai közül egy biztost nevez meg és közös megegyezéssel kijelölik a bizottság elnökét, harmadik hatalmak állampolgárai közül.
Ha három hónapi határidőn belül, attól a naptól számítva, amelyen a Szerződő Felek egyike a békéltető eljárás igénybevételére való szándékát a másikkal közölte, a másik Fél részéről a biztos megnevezése vagy a Szerződő Felek részéről a bizottság elnökének közös megegyezéssel való kijelölése nem történt meg, a svájci Szövetségtanács elnöke fog felkéretni a szükséges kijelölések megtételére.

4. cikk. A vitás kérdés a Felek közös megegyezése esetében mindkét Szerződő Fél, közös megegyezés hiányában pedig egyik vagy másik Fél részéről az elnökhöz intézett kereset alapján kerül a bizottság elé. A kereset a vitás kérdés tárgyának rövid megjelölése után a bizottsághoz intézett azt a kérelmet is tartalmazni fogja, hogy a bizottság tegyen meg minden intézkedést, amely békéltetéshez vezethet.
Ha a keresetet csak az egyik Fél adta be, azt haladék nélkül a másik Féllel közölnie kell.

5. cikk. A bizottság feladata felderíteni a vitás kérdéseket, e célból vizsgálat útján vagy más módon minden hasznos tájékoztató adatot beszerezni és a Felek megegyeztetésére törekedni. A bizottság az ügy megvizsgálása után a Felek elé terjesztheti a szerinte megfelelőnek látszó megállapodás tervezetét és a Feleknek a nyilatkozattételre határidőt szabhat.
Munkálatai befejezése után a bizottság jegyzőkönyvet készít, amely az eset körülményeihez képest megállapítja vagy azt, hogy a Felek megegyeztek és az esetben a megállapodás feltételeit is tartalmazhatja, vagy pedig azt állapítja meg, hogy a Felek nem tudtak megegyezni.
A bizottságnak, hacsak a Felek másban nem állapodtak meg, munkálatait a vitás ügynek eléje terjesztésétől számított hat hónapon belül be kell fejeznie.

6. cikk. Ellenkező megállapodás hiányában a békéltető bizottság maga határozza meg eljárását, amelynek minden esetben kontradiktórius eljárásnak kell lennie. Vizsgálati ügyekben a bizottság, hacsak egyhangúlag másként nem határoz, a nemzetközi viszályok békés elintézése iránt Hágában 1907 október 18-án kötött egyezmény III. címének (nemzetközi vizsgálóbizottságok) rendelkezéseihez fog alkalmazkodni.

7. cikk. A Magas Szerződő Felek ellenkező megállapodásának hiányában a békéltető bizottság az elnök által kijelölt helyen ül össze.

8. cikk. A békéltető bizottság munkálatai nem nyilvánosak, kivéve azt az esetet, ha a Magas Szerződő Felek hozzájárulásával a bizottság ellenkező értelmű határozatot hoz.

9. cikk. A Szerződő Feleket a békéltető bizottság előtt megbízottak fogják képviselni, akiknek az lesz a feladatuk, hogy a Szerződő Felek és a bizottság között közvetítőként szerepeljenek ; a Szerződő Felek egyébként általuk kinevezett tanácsadók és szakértők közreműködését is igénybevehetik és kérhetik minden oly személy kihallgatását, akiknek tanuvallomását hasznosnak vélik.
A bizottság viszont a maga részéről jogosítva lesz a két Fél tanácsadóitól és szakértőitől, valamint minden olyan személytől, akinek megjelenését kormányuk hozzájárulásával hasznosnak véli, szóbeli felvilágosításokat kérni.

10. Cikk. A jelen szerződés ellenkező rendelkezései hiányában a békéltető bizottság határozatait szótöbbséggel hozza.

11. cikk. A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a békéltető bizottság munkáját megkönnyítik s különösen a lehető legszélesebb mederben minden bizonyítékot és tájékoztatást a bizottság rendelkezésére bocsátanak és hogy minden eszközt felhasználnak arra, hogy területeiken és belső jogszabályaik szerint tanuk és szakértők megidézése és kihallgatása, valamint a helyszíni szemlék foganatosítása lehetővé tétessék.

12. cikk. Ha békéltetés nem jön létre, a Magas Szerződő Felek mindegyike kívánhatja, hogy a vitás kérdés választott bírósági eljárás alá bocsáttassék, feltéve, hogy az tárgya szerint a jogi természetű viták alább felsorolt csoportjainak valamelyikébe tartozik :
a) valamely nemzetközi szerződés értelmezése ;
b) a nemzetközi jog bármely kérdése ;
c) bármely ténynek megállapítása, amely ha bebizonyul, valamely nemzetközi kötelezettség megsértését jelentené ;
d) a jóvátétel módja vagy terjedelme, amely valamely nemzetközi kötelezettség megszegése esetében teljesítendő volna.
Ha nézeteltérés merül fel abban a kérdésben, hogy a vita a fentebb felsorolt valamely csoportba tartozik-e, ezt az előzetes kérdést választott bírósági eljárás alá kell bocsátani.
Ha a választott bíróság megállapítja, hogy a vitás kérdés a jelen szerződés értelmében választott bírósági döntésre alkalmas, egyidejűleg érdemben is dönt.

13. cikk. A Magas Szerződő Felek minden egyes felmerülő esetben külön megállapodást fognak kötni, amely pontosan meg fogja jelölni a vita tárgyát, a bíróság összeállítását és különös hatáskörét, valamint a köztük megállapított összes egyéb feltételeket.
A megállapodás a Szerződő Felek kormányai közötti jegyzékváltás útján jön létre.

14. cikk. Ellenkező megállapodás hiányában a választott bírósági eljárásra a nemzetközi viszályok békés elintézése iránt Hágában 1907. évi október hó 18-án kötött egyezmény 51-85. cikkei nyernek alkalmazást.

15. cikk. A 12. cikk rendelkezései nem lehetnek akadályai annak, hogy valamely jogi természetű vitás kérdés, amennyiben ehhez a két Fél hozzájárul, megegyezés alapján az Állandó Nemzetközi Bíróság elé vitessék a most említett bíróság szabályzatában megállapított feltételek és eljárási módozatok mellett.

16. cikk. Ha a 13., illetőleg 15. cikkben említett megállapodás valamely választott bírósági kérelem előterjesztésének közlésétől számított hat hónapon belül nem jönne létre, a vitát a Felek bármelyike egyszerű megkeresés útján az Állandó Nemzetközi Bíróság elé viheti.

17. cikk. A bíróság által hozott határozatot a Szerződő Felek jóhiszeműen végrehajtják.

18. cikk. A Magas Szerződő Felek a békéltető vagy választott bírósági eljárás során tartózkodni fognak minden olyan cselekedettől vagy intézkedéstől, amely a békéltető bizottság javaslatainak elfogadása vagy a határozat végrehajtása tekintetében hátrányos hatással lehetne.

19. cikk. Mindegyik Szerződő Fél maga viseli a saját költségeit, valamint a békéltető és választott bírósági eljárás költségeinek egyenlő részét.

20. cikk. A jelen szerződés értelmezése vagy végrehajtása körül felmerülhető vitás kérdések, ellenkező megállapodás hiányában, közvetlenül választott bírósági döntés alá fognak bocsáttatni.

21. cikk. A jelen szerződés meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok kicserélése Tallinban, a lehető legrövidebb időn belül meg fog történni.
A szerződés a megerősítő okiratok kicserélésétől számított tíz évre köttetik. Amennyiben a határidő lejárata előtt legalább egy évvel fel nem mondják, újabb tíz évi időtartamra hatályban marad és így tovább.
Ennek hiteléül a meghatalmazottak a jelen szerződést aláírták.
Kelt Tallinban, ezerkilencszázhuszonkilencedik évi november hó 27-én.
Lattik, s. k. (P. H.) Jungerth, s. k.

3. § Jelen törvény kihirdetése napján, azonban az első §-ban említett szerződés életbelépésétől kezdődő hatállyal lép életbe.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás