• Tartalom
Oldalmenü

1930. évi XV. törvénycikk

a Bulgáriával Budapesten 1929. évi július 22. napján kötött békéltető eljárási és választott bírósági szerződés becikkelyezéséről.

1930.04.17.

(A megerősítő okiratok Szófiában, 1930. évi március hó 21-én cseréltettek ki.
Kihirdettetett az Országos Törvénytárnak 1930. évi április hó 17-én kiadott 8-ik számában.)

1. § A Bulgáriával Budapesten 1929. évi július hó 22. napján kötött békéltető eljárási és választott bírósági szerződés az ország törvényei közé iktattatik.

2. § Az 1. §-ban említett szerződés magyar fordítása a következő :


(Hivatalos magyar fordítás)

Békéltető eljárási és választott bírósági Szerződés Magyarország és Bulgária között.

Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója és Ő Felsége a Bulgárok Királya, áthatva attól a vágytól, hogy a Magyarországot és Bulgáriát egymáshoz fűző barátsági kötelékeket megszilárdítsák s hogy a két ország között esetleg felmerülő vitás kérdéseket, amennyire csak lehetséges, békéltető eljárás vagy választott bíráskodás útján rendezzék, elhatározták, hogy e célból szerződést kötnek és meghatalmazottaikat kijelölték ;
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik tudomásulvétele után a következő rendelkezésekben állapodtak meg :

1. cikk. A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy békéltető eljárás és a felmerülő esethez képest választott bírósági eljárás alá bocsátják azokat a bármilyen természetű vitás kérdéseket, amelyek közöttük felmerülnek és amelyeket diplomáciai úton, megfelelő időn belül, megoldani nem lehetett.
Ez a rendelkezés nem nyer alkalmazást azokra a kérdésekre, amelyek a szuverénitás jogára vonatkoznak, valamint azokra a vitás kérdésekre sem, amelyek természetüknél fogva harmadik hatalmak érdekeit érintik.
Azok a vitás kérdések, amelyeknek megoldására nézve a Magas Szerződő Felek között érvényben levő más egyezmények különös eljárást írnak elő, ezeknek az egyezményeknek rendelkezései szerint nyernek szabályozást.

2. cikk. Ha olyan vitás kérdésről van szó, amely a Szerződő Felek egyikének belső jogszabályai értelmében az illető Szerződő Fél nemzeti bíróságainak hatáskörébe tartozik, az alperes fél ellentmondhat annak, hogy a vitás kérdés az illetékes bírói hatóság jogerős végítéletének meghozatala előtt békéltető vagy választott bírósági eljárás alá kerüljön. Ezekben az esetekben a békéltetésre irányuló kérelmet legkésőbb az ítélettől számított egy éven belül kell előterjeszteni.

3. cikk. A békéltetésre állandó békéltető bizottság lesz hivatva, amely a jelen szerződés életbelépésétől számítandó hat hónapon belül meg fog alakulni.
Ez a bizottság három tagból fog állani, akiket a következő módon jelölnek ki : a Magas Szerződő Felek mindegyike saját állampolgárai közül egy biztost és a biztos akadályoztatása esetére egy helyettest nevez meg és közös megegyezéssel kijelöli a bizottság elnökét harmadik hatalmak állampolgárai közül.
Ha a fentemlített hathónapi határidőn belül a bizottság elnökének kijelölése a Felek közötti közös megegyezés hiányában nem jöhet létre, az Állandó Nemzetközi Bíróság elnöke fog felkéretni a kijelölés megtételére.
A bizottság tagjai az elnök kijelölésének megtörténtétől számítandó három évre jelöltetnek ki. A tagok újra választhatók.

4. cikk. A vitás kérdés a Felek közötti megegyezés esetében mindkét Szerződő Fél, közös megegyezés hiányában pedig egyik vagy másik Fél részéről az elnökhöz intézett kereset alapján kerül a bizottság elé. A kereset a vitás kérdés tárgyában rövid megjelölése után a bizottsághoz intézett azt a kérelmet is tartalmazni fogja, hogy a bizottság tegyen meg minden intézkedést, amely békéltetéshez vezethet.
Ha a keresetet csak az egyik Fél adta be, azt haladék nélkül a másik Féllel közölnie kell.

5. cikk. A bizottság feladata felderíteni a vitás kérdéseket, e célból vizsgálat útján vagy más módon minden tájékoztató adatot beszerezni és a Felek megegyeztetésére törekedni. A bizottság az ügy megvizsgálása után a Felek elé terjesztheti a szinte megfelelőnek látszó megállapodás tervezetét és a Feleknek a nyilatkozattételre határidőt szabhat.
Munkálatai befejezése után a bizottság jegyzőkönyvet készít, amely az eset körülményeihez képest megállapíthatja vagy azt, hogy a Felek megegyeztek és az esetben a megállapodás feltételeit is tartalmazhatja vagy pedig azt állapítja meg, hogy a Felek nem tudtak megegyezni.
A bizottságnak, hacsak a Felek másban nem állapodtak meg, munkálatait a vitás ügynek eléje terjesztésétől számított hathónapon belül be kell fejeznie.

6. cikk. Ellenkező megállapodás hiányában a békéltető bizottság maga határozza meg eljárását, amelynek minden esetben kontradiktórius eljárásnak kell lennie. Vizsgálati ügyekben a bizottság, hacsak egyhangúlag másként nem határoz, a nemzetközi viszályok békés elintézése iránt Hágában 1907. évi október hó 18-án kötött egyezmény III. címének (nemzetközi vizsgálóbizottságok) rendelkezéseihez fog alkalmazkodni.

7. cikk. A Magas Szerződő Felek, ellenkező megállapodásának hiányában, a békéltető bizottság az elnök által kijelölt helyen ül össze.

8. cikk. A békéltető bizottság munkálatai nem nyilvánosak, kivéve azt az esetet, ha a Magas Szerződő Felek hozzájárulásával a bizottság ellenkező értelmű határozatot hoz.

9. cikk. A Szerződő Feleket a békéltető bizottság előtt megbízottak fogják képviselni, akiknek az lesz a feladatuk, hogy a Szerződő Felek és a bizottság között közvetítőkként szerepeljenek ; a Szerződő Felek egyébként általuk kinevezett tanácsadók és szakértők közreműködését is igénybe vehetik és kérhetik minden oly személy kihallgatását, akiknek tanuvallomását hasznosnak vélik.
A bizottság viszont a maga részéről jogosítva lesz a két Fél megbízottaitól, tanácsadóitól és szakértőitől, valamint minden olyan személytől, akinek megjelenését kormányuk hozzájárulásával hasznosnak véli, szóbeli felvilágosításokat kérni.

10. cikk. A jelen szerződés, ellenkező rendelkezései hiányában, a békéltetőbizottság határozatait szótöbbséggel hozza.

11. cikk. A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a békéltető bizottság munkáját megkönnyítik, különösen a lehető legszélesebb mederben minden bizonyítékot és tájékoztatást a bizottság rendelkezésére bocsátanak és hogy minden eszközt felhasználnak arra, hogy területeiken a belső jogszabályok szerint tanuk és szakértők megidézése és kihallgatása, valamint a helyszíni szemlék foganatosítása lehetővé tétessék.

12. cikk. Ha békéltetés nem jön létre, a Magas Szerződő Felek mindegyike kívánhatja, hogy a vitás kérdés, feltéve, hogy jogi természetű vitáról van szó, választott bírósági eljárás alá bocsáttassék.
A vitás kérdés eldöntésére illetékes bíróság az Állandó Nemzetközi Bíróság lesz, hacsak a Felek meg nem egyeznek arra nézve, hogy megállapodás útján ad hoc választott bírósághoz fordulnak.

13. cikk. A 12. cikk második bekezdésében második helyen említett esetben a Szerződő Felek külön megállapodást fognak kötni, amely pontosan meg fogja jelölni a vita tárgyát, a bíróság összeállítását és különös hatáskörét, valamint a köztük megállapított összes egyéb feltételeket.
A megállapodás a Szerződő Felek kormányai közötti jegyzékváltás útján jön létre.
Ellenkező megállapodás hiányában a választott bírósági eljárásra a nemzetközi viszályok békés elintézése iránt Hágában 1907. évi október hó 18-án kötött egyezmény 51-85. cikkei nyernek alkalmazást.

14. cikk. Ha a választott bíróság eljárására irányuló kérelem közlését követő hat hónapon belül a másik Fél nem jelenti ki, hogy a kérelemhez csatlakozik, illetőleg, ha a határidőn belül a 13. cikkben említett megállapodás nem jön létre, a vitás kérdést a Szerződő Felek mindegyike egyszerű kereset útján az Állandó Nemzetközi Bíróság elé viheti.

15. cikk. E Bíróság által vagy az ad hoc választott bíróság által hozott határozatot a Szerződő Felek jóhiszeműen végrehajtják.

16. cikk. A Magas Szerződő Felek a békéltető vagy választott bírósági eljárás során tartózkodni fognak minden olyan cselekedettől vagy intézkedéstől, amely a békéltetőbizottság javaslatainak elfogadása vagy a határozat végrehajtása tekintetében hátrányos hatással lehetne.

17. cikk. Mindegyik Szerződő Fél maga viseli a saját költségeit, valamint a békéltető és a választott bírósági eljárás költségeinek egyenlő részét.

18. cikk. A jelen szerződés értelmezése vagy végrehajtása körül felmerülhető vitás kérdések ellenkező megállapodás hiányában közvetlenül az Állandó Nemzetközi Bíróság döntése alá fognak bocsáttatni.

19. cikk.A jelen szerződés meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok kicserélése Szófiában a lehető legrövidebb időn belül meg fog történni.
A szerződés a megerősítő okiratok kicserélését követő harmincadik napon lép életbe.
A szerződés életbelépésének napjától számítandó ötévi tartamra köttetett. Amennyiben e határidő lejárta előtt legalább egy évvel fel nem mondják, újabb ötévi időtartamra hatályban marad és így tovább.
Ennek hiteléül a meghatalmazottak a jelen szerződést aláírták.

Kelt Budapesten, 1929. évi július hó 22-én.

(Aláirások.)

3. § Jelen törvény kihirdetése napján, azonban az 1. §-ban említett szerződés életbelépésétől kezdődő hatállyal lép életbe.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás