1929. évi XL. törvénycikk
1929. évi XL. törvénycikk
az 1927. évben Genfben tartott Nemzetközi Értekezlet által a Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés tárgyában tervezett alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről.
1929.09.28.
(Kihirdettetett az Országos Törvénytárnak 1929. évi szeptember hó 28-án kiadott 21. számában.)
(Magyarország megerősítő okirata Genfben, 1929. évi április hó 17. napján tétetett le.)
1. § Az 1927. évben Genfben tartott Nemzetközi Értekezlet által a Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezményt a hozzátartozó alapszabályokkal együtt a törvényhozás az ország törvényei közé iktatja.
2. § Az 1. §-ban említett egyezmény és alapszabályok eredeti francia szöveg hivatalos magyar fordítása a következő :
(Hivatalos fordítás.)
Albánia Köztársaságának Elnöke ; a Német Birodalom Elnöke ; Ő Felsége a Belgák Királya ; a Braziliai Egyesült Államok Elnöke ; Ő Felsége Nagy-Britannia Egyesült Királyságának és Irországnak, valamint a Tengerentúli Brit Területeknek Királya, Indiák Császára ; Ő Felsége Bulgária Királya ; Columbia Köztársaság Elnöke ; Cuba Köztársaság Elnöke ; a Lengyel Köztársaság Elnöke, Dantzig Szabad Város nevében ; Ő Felsége Egyiptom Királya ; Equador Köztársaság Elnöke ; Ő Felsége Spanyolország Királya ; a Finn Köztársaság Elnöke ; a Francia Köztársaság Elnöke ; a Görög Köztársaság Elnöke ; Guatémala Köztársaság Elnöke ; Ő Főméltósága Magyarország Kormányzója ; Ő Felsége Olaszország Királya ; a Lett Köztársaság Elnöke ; Ő Fensége Monaco Fejedelme ; Nikaragua Köztársaság Elnöke ; Peru Köztársaság Elnöke ; a Lengyel Köztársaság Elnöke ; a Portugál Köztársaság Elnöke ; Ő Felsége Románia Királya ; San Marino Köztársaság Kapitány-Kormányzói ; a Csehszlovák Köztársaság Elnöke ; a Török Köztársaság Elnöke ; Uruguay Köztársaság Elnöke és a Venezuelai Egyesült-Államok Elnöke :
tekintettel a Nemzetek Szövetsége Egyességokmányának bevezetésében foglalt arra a rendelkezésre, amely szerint »a végből, hogy a nemzetek együttműködését előmozdítsák,... szükséges,...hogy a nemzetközi összeköttetések az igazságosságon alapuljanak« ;
tekintettel az Egyességokmány 23. cikkének f) pontjára, amelynek meghatározása szerint a Nemzetek Szövetségének Tagjai arra törekszenek, hogy nemzetközi rendszabályokat foganatosítsanak a betegségek elhárítására és legyőzésére« ;
tekintettel az Egyességokmány 25. cikkére, amelynek meghatározása szerint »a Nemzetek Szövetségének tagjai megegyeznek arra, hogy elősegíteni és támogatni fogják a Vörös Kereszt Egylet elismert önkéntes nemzeti szervezeteinek az egészségi állapotok javítására, a betegségek megelőzésére és a szenvedéseknek az egész világon enyhítésére irányuló együttműködését« ;
figyelembevéve, hogy ezek az elvek egyébként valamennyi Állam tetszésével találkoznak ;
elhatározván, hogy kifejlesztik a csapások esetében való kölcsönös támogatást, hogy bátorítják a nemzetközi segítséget a rendelkezésre álló források rendszeres kifejlesztésével és hogy előkészítik a nemzetközi jognak ezen a téren való haladását.
Meghatalmazottaikat kinevezték,
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben egyeztek meg :
1. cikk. A Magas Szerződő Felek a jelen egyezmény és a csatolt alapszabályok hatálya alatt álló Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülést alakítanak.
A Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés Tagjai a Nemzetek Szövetségének Tagjai, valamint azon Államok közül, akik nem Tagjai a Nemzetek Szövetségének, azok, akik Részesei a jelen egyezménynek.
2. cikk. A Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés célja a következő :
1. Az erőhatalom által okozott csapásokban, amelyeknek kivételes súlyossága meghaladja a sujtott népnek képességeit vagy erőforrásait, a szerencsétlenül járt népességnek első segélyt nyujtani s e végből mindenféle adományt, segélyforrást és gyüjtést egyesíteni ;
2. minden általános csapásban egyesíteni, ha erre mód van, a segítő szervezetek tevékenységét és általános módon elősegíteni a csapások megelőzésére vonatkozó tanulmányokat és intézkedéseket és közbenjárni, hogy minden nép gyakorolja a nemzetközi segélyezést.
3. cikk. A Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés működését minden csapássujtotta népesség érdekében gyakorolja, bármilyen nemzetiségűek vagy fajúak és a nélkül, hogy különbséget tenne társadalmi, politikai vagy felekezeti szempontból.
Mindamellett a Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés működése a Magas Szerződő Feleknek azokon a területein előforduló csapásokra van korlátozva, amelyekre a jelen egyezmény alkalmazható és azokra, amelyek más államokban fordulnak ugyan elő, de amelyek a 6. cikkben említett Végrehajtó Bizottság határozata szerint oly természetűek, hogy fenyegetik a Magas Szerződő Felek említett területeit.
4. cikk. A Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés tevékenysége minden országban a Kormány hozzájárulásának van alávetve.
5. cikk. Az Egyesülés szervezetében és működésében szabadon résztvehetnek :
1. a nemzeti Vörös Kereszt Egyesületek, a Nemzetek Szövetsége Egyességokmányának 25. cikkével megegyezően, és azok az intézmények vagy szervezetek, amelyek azok között jogi vagy erkölcsi összeköttetést tartanak vagy tarthatnak fenn ;
2. az összes többi nyilvános vagy magánszervezetek, amelyek a csapássujtotta népességnek javára hasonló tevékenységet fejtenek ki, ha lehetséges, a Vörös Kereszt Egyesületekkel és a fentebb említett intézményekkel együttműködve.
6. cikk. A Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés tevékenységét a Tanács útján gyakorolja, amely a jelen egyezményben és az idecsatolt alapszabályokban meghatározott feltételek szerint Végrehajtó Bizottságot jelöl ki.
A Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés Tanácsa a Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés összes tagjainak képviselőiből áll, mégpedig Tagonként egy-egy képviselőből.
A Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés minden Tagja a saját nemzeti Vörös Kereszt Egyesülete vagy az 5. cikkben meghatározott nemzeti szervezetek valamelyike által képviseltetheti magát.
7. cikk. A Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés székhelye abban a városban van, ahol a Nemzetek Szövetsége székel.
Az ügyviteli szolgálat egészen vagy részben a Végrehajtó Bizottság által kijelölt bármely helyen működhetik.
8. cikk. A Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés a célja által meghatározott korlátok között és a különböző nemzeti törvényes szabályokkal megegyezően jogosítva van a 12. cikkben meghatározott fenntartásokkal akár közvetlenül, akár bármely megbízottja által saját nevében hatóság előtt eljárni, ingyenesen vagy visszterhesen javakat szerezni és bírni.
9. cikk. A Nemzetek Szövetségének minden Tagja és a nem Tagállamok mindegyike, amennyiben a jelen egyezménynek Részese, kötelezettséget vállal a Nemzetközi Segélynyujtó egyesülés kezdő tőkéjéhez való hozzájárulásra. Ez a tőke egyenként 700 svájci franknyi részekre oszlik. A Nemzetek Szövetségének minden Tagja ugyanannyi részt vállal az egységes összegből, amennyi megfelel a Nemzetek Szövetsége költségeihez való hozzájárulásának. Azoknak az Államoknak a hozzájárulását, amelyek nem Tagjai a Nemzetek Szövetségének, a Végrehajtó Bizottság állapítja meg azok szerint az elvek szerint, amelyek a Nemzetek Szövetsége Tagjainak tagjárulékára érvényesek.
10. cikk. Mindenik Magas Szerződő Fél intézkedni fog, hogy azokon a területein, amelyekre a jelen egyezmény vonatkozik, a Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés és az ő nevében a jelen egyezmény 5. cikkének és a csatolt alapszabályoknak megfelelően működő szervezetek a beiktatásukra, személyzetük és anyagjaik mozgására és segítő munkájukra, úgyszintén felhívásaiknak nyilvánosságára vonatkozóan részesüljenek a saját törvényhozása által meghatározott mértékben az összes legkedvezőbb mestességekben, könnyítésekben és kiváltságokban.
11. cikk. A Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés anyagi forrásai a 9. cikkben tervezett kezdőtőkén kívül alakulnak :
1. önkéntes hozzájárulásokból, amelyeket a Kormányok engedélyezhetnek ;
2. nyilvánosan gyüjtött összegekből ;
3. a 12. cikkben meghatározott adományokból.
12. cikk. A Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés mindennemű adományokat elfogadhat. Az adományok lehetnek akár egyszerűen feltételnélküliek, akár az adományozó által meghatározott terhekkel, feltételekkel vagy különleges kívánságokkal valamely országnak, a csapások valamely nemének vagy valamely különleges csapás esetére szánva.
Az adományok csak akkor fogadhatók el, ha megegyeznek a Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülésnek a jelen egyezmény 2. és 3. cikkében meghatározott céljával, úgyszintén az érdekelt Államok különleges törvényeivel.
13. cikk. A jelen egyezmény semmiben sem magyarázható úgy, mintha az 5. cikkben felsorolt társulatoknak, intézményeknek vagy szervezeteknek szabadságát bármilyen vonatkozásban korlátozni akarná, amikor ezek a maguk érdekében járnak el.
14. cikk. A Magas Szerződő Felek megegyeznek, hogy az összes vitákat, amelyek közöttük a jelen egyezmény értelmezése vagy alkalmazása tárgyában felmerülhetnek, ha azok nem intézhetők el közvetlenül tárgyalásokkal vagy bármilyen más barátságos szabályozással, az állandó Nemzetközi Bíróság döntése alá fogják bocsátani. A Bíróság megfelelő esetben eljárhat a felek egyikének kérésére. Ha az Államok, amelyek között vita merült fel, vagy egyik közülük nem volnának az 1920. évi december hó 16-án kelt és az Állandó Nemzetközi Bíróság felállítására vonatkozó Jegyzőkönyv Aláírói között, a vita akaratukhoz és mindegyikük alkotmányos szabályaihoz képest akár az Állandó Nemzetközi Bíróság, akár az 1907. évi október hó 18-án a nemzetközi összeütközések békés elintézése tárgyában kelt egyezménynek megfelelő választottbíróság elé bocsáttatik.
15. cikk. A jelen egyezmény, amelynek francia és angol szövege egyképpen hiteles, a mai napnak keltét viseli és 1928. évi április hó 30-ig írható alá a Nemzetek Szövetségének minden Tagja és a Genfben tartott Értekezleten képviselt nem Tagállamok, valamint bármely Állam által, amellyel a Nemzetek Szövetségének Tanácsa e végből az egyezmény példányát közölte.
16. cikk. A jelen egyezmény megerősítésére szorul. A megerősítő okiratokat a Nemzetek Szövetségének Főtitkáránál kell letenni, aki a letételt minden aláíró vagy csatlakozó Állammal közli.
17. cikk. Az 1928. évi május hó 1-től kezdődőleg a Nemzetek Szövetségének minden tagja és a 15. cikkben említett minden Állam csatlakozhatik a jelen egyezményhez. Ez a csatlakozás a Nemzetek Szövetségének Főtitkárához a Titkárság irattárába való letétel iránt intézett jegyzékkel történik. A Főtitkár a letételt haladéktalanul közli minden aláíró vagy csatlakozó Állammal.
18. cikk. A jelen egyezmény csak akkor lép hatályba, ha a Nemzetek Szövetségének legalább tizenkét oly Tagja vagy nem Tagállam helyezte el megerősítését vagy csatlakozását, amelyeknek aláírásai együttvéve hatszáz részt elérnek. A hatálybalépés kelte a kilencvenedik nap azután, hogy a Nemzetek Szövetségének Főtitkára a megerősítések vagy csatlakozások közül az utolsót átvette. Később minden egyes Félre vonatkozólag a jelen egyezmény a megerősítő okirat átvételétől vagy a csatlakozás bejelentésétől számított kilencven nap után lép hatályba.
Ennek a cikknek alkalmazása végett a Nemzetek Szövetségének Főtitkára ideiglenes becsléssel fogja megállapítani a Nemzetek Szövetségének Tagjai közé nem tartozó Államok hozzájárulásait.
A Nemzetek Szövetsége Egyességokmánya 18. cikkének rendelkezései értelmében a Főtitkár a jelen egyezményt ennek életbelépése napján a jegyzékbe bevezeti.
19. cikk. A Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés minden Tagja kiléphet az Egyesülésből a Nemzetek Szövetségének Főtitkárához egy évvel előbb eszközölt bejelentéssel.
Ennek a bejelentésnek a Nemzetek Szövetségének Főtitkára által történt átvételétől számított egy év után a jelen egyezmény határozmányai megszűnnek alkalmazhatók lenni annak a Tagnak a területén, aki így az Egyesülésből kilépett.
A Nemzetek Szövetségének Főtitkára közli az Egyesülés Tagjaival a kilépésre vonatkozó bejelentés átvételét.
20. cikk. A Magas Szerződő Felek aláírásuk, megerősítésük vagy csatlakozásuk alkalmával kinyilatkoztathatják, hogy a jelen egyezménynek általuk történt elfogadásával nem vállalnak kötelezettséget gyarmataik, védett területeik vagy a felségjoguk vagy megbízásuk alá helyezett területek egészét vagy részeit illetően ; ebben az esetben a jelen egyezmény nem alkalmazható az ily nyilatkozat tárgyává tett területen.
A Magas Szerződő Felek utóbb közölhetik a Nemzetek Szövetségének Főtitkárával, hogy ők a jelen egyezményt alkalmazni kívánják az előbbi bekezdésben meghatározott nyilatkozat tárgyává tett területük egészében vagy bármely részében. Ebben az esetben az egyezmény a nyilatkozatban meghatározott területekre annak a Nemzetek Szövetségének Főtitkára által történt átvételét követő kilencven nap után fog alkalmaztatni.
Úgyszintén a Magas Szerződő Felek minden pillanatban kijelenthetik, hogy a jelen egyezmény alkalmazását gyarmataikra, védett területeikre vagy felségjoguk vagy megbízásuk alá helyezett területeiknek egészére vagy bármely részére megszűntetni kívánják ; ebben az esetben az egyezmény azokon a területeken, amelyek ilyen nyilatkozat tárgyává tétettek, egy évvel ennek a Nemzetek Szövetsége Főtitkára által történt elfogadásától számítva, hatályát veszti.
21. cikk. A jelen egyezmény felülvizsgálatát a Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés Tagjainak egyharmada bármikor kérheti.
A jelen egyezményhez csatolt alapszabályokat a Tanács módosíthatja. Ebben az esetben a Tanácsban a Tagok háromnegyedének jelen kell lennie és a módosítást a jelenlévő Tagok kétharmadrészének el kell fogadnia.
Ennek hiteléül a fentnevezett meghatalmazottak a jelen egyezményt aláírták.
Kelt Genfben, ezerkilencszázhuszonhét évi július hó tizenkettedikén egyetlen példányban, amely a Nemzetek Szövetsége titkárságának irattárában helyeztetik el ; hiteles másolatát a Nemzetek Szövetsége minden Tagjának és az Értekezleten képviselt nem Tagállamoknak meg kell küldeni.
Következnek az aláirások.
Magyarország :
A jelen egyezmény aláírásánál Magyarország képviselője kijelenti kormánya nevében, hogy a jelen egyezmény 10. cikkében említett »legkedvezőbb mentességek, könnyítések és kiváltságok« nem jelentik sem a területenkívüliséget, sem a Magyarország területén kellő meghatalmazással bíró diplomáciai személyek egyéb jogait és mentességeit.
A Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés Alapszabályai
1. cikk. A Tanácsban minden képviselőnek lehet helyettese, aki résztvesz az üléseken, azonban tanácskozó és szavazati joga csak a képviselő távollétében van.
A Nemzetközi Segélynyujtó Szövetségeknek vagy más erre minősített szervezeteknek vagy intézményeknek képviselői mint tanácsadók meghívhatók a Tanács üléseire.
A Nemzetek Szövetségének Főtitkára jelen lehet vagy képviseltetheti magát a Tanács ülésein.
2. cikk. A Tanács a Végrehajtó Bizottság összehívására minden két évben összeül a Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés székhelyén. A kétévi időközön belül is összeülhet a Bizottság által meghatározott minden alkalommal. A Végrehajtó Bizottság köteles összehívni a Tanácsot az utóbbi Tagjai legalább egynegyedének kérésére.
A Tanácsot első ülésére a Nemzetek Szövetségének Tanácsa hívja össze.
3. cikk. A Tanácsnak meghívóját legalább három hónappal előre kell megküldeni és tartalmaznia kell az ülés napirendjét.
A Tanács érvényesen csak a Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés Tagjai legalább felének közreműködésével határozhat, kivéve az egyezmény 21. cikkét ; a határozat a leadott szavazatok többségével keletkezik minden esetben, ahol a jelen alapszabályok erősebb többséget nem írnak elő.
4. cikk. A Tanács a leadott szavazatok kétharmadával választja meg a Végrehajtó Bizottság Tagjait, úgyszintén helyetteseiket. Ugyanilyen többséggel állapítja meg a jelen alapszabályok végrehajtására szükséges összes ügyviteli szabályait.
A Tanács belső ügyrendjét többséggel állapítja meg, amely előírhatja a Végrehajtó Bizottság Tagjainak megválasztására az általános többséget arra az esetre, amikor több szavazás nem ad megfelelő eredményt.
A Tanács határoz a Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés minden ügyében.
5. cikk. A Végrehajtó Bizottság hét tagból áll. Ők éppúgy, mint helyetteseik, kétéves időszakra választatnak.
Üresedés esetében, bármely okból álljon is az elő, a Bizottság a helyettesek egyikével a folyamatban lévő időszak végéig terjedő időre kiegészíti magát.
A Vörös Kereszt nemzetközi szervezeteinek (Vörös Kereszt Nemzetközi Bizottsága és Vörös Kereszt Egyesületek Ligája) két képviselője tanácskozó joggal résztvesz a Bizottságban.
A Nemzetek Szövetségének Főtitkára résztvehet vagy képviseltetheti magát a Végrehajtó Bizottság minden ülésén.
A Végrehajtó Bizottság állapítja meg saját Belső Ügyrendjét.
6. cikk. A Végrehajtó Bizottság évenként legalább egyszer elnökének összehívására a Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés székhelyén összeül. Az elnök határozza meg a többi ülés időpontját és helyét.
7. cikk. A Végrehajtó Bizottság a Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés megbízottja és megbízható a visszteherrel, feltételesen vagy különleges rendeltetéssel átengedett jövedelmek kezelésével. A Végrehajtó Bizottságnak a legszélesebb felhatalmazása van, hogy a Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés céljával megegyező és ennek javára vagy terhére szolgáló cselekményeket foganatosítson.
A Végrehajtó Bizottság képviseli a Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülést a Nemzetek Szövetségével, a Kormányokkal, az egyezmény 5. cikkében meghatározott szervezetekkel és minden természetes és jogi személlyel szemben. Megvan a joga pert indítani vagy perben védekezni a Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés nevében vagy képviseletében. Egyességet köthet.
A Végrehajtó Bizottság beszedi az adományokat, azokat használja, be is ruházza, mint képviselő vagy teljhatalmú megbízott kezeli és a Nemzetköz-Segélynyujtó Egyesülés nevében köti a bank- és biztosítási ügyleteket.
A Végrehajtó Bizottság intéz és irányít mindennemű ügyleteket ; szabályozza az élelmiszerrel való ellátást.
A Végrehajtó Bizottság szabályzatokat állapít meg a Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés alapjainak elhelyezésére.
Szerencsétlenség esetében a Végrehajtó Bizottság kezdeményezheti a Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés ténykedését és szervezheti a segélyeket, valamint a segélyezésre vonatkozó eljárást.
8. cikk. A Végrehajtó Bizottság, a 9. cikk rendelkezéseinek fenntartásával, hatáskörét egészen vagy részben egy vagy több tagjára ruházhatja.
9. cikk. A Végrehajtó Bizottságnak, mint képviselőnek vagy teljhatalmú megbízottnak, minden intézkedését, amely visszteherrel, feltételekkel vagy különleges rendeltetéssel terhelt adományra vonatkozik, legalább két aláírással kell ellátni.
Ugyanez vonatkozik a rendelkező iratokra.
10. cikk. A 18. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül a Végrehajtó Bizottság tevékenységéről és működéséről a Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés Tagjaihoz évenként jelentést készít. Ezt a jelentést egyébként a Nemzetek Szövetségének Főtitkárával kell közölni a végből, hogy a Nemzetek Szövetsége Tanácsának és Közgyűlésének tudomására hozza. Egyébként hasonlóképpen nyilvánosságra is kell hozni.
11. cikk. A Végrehajtó Bizottságnak szakértők segédkeznek, akiket akár egyenként, akár összesen tanácsadásra lehet kérni.
A szakértőket a Végrehajtó Bizottság nevezi ki, mégpedig egy vagy több szakértőt országonként vagy a Végrehajtó Bizottság által az érdekelt Tagokkal egyetértve megállapított és több országot tartalmazó vidékenként.
A szakértőket három évre nevezik ki ; ők kerületükben kötelesek lakni. A Végrehajtó Bizottság, ha az eset vagy a körülmények kívánják, a fent megnevezett szakértőkön felül helyettes szakértőket nevezhet ki, akik nincsenek székhelyhez kötve.
Minden egyes szakértő vagy helyettes szakértő kinevezéséhez szükséges az érdekelt Tag vagy Tagok hozzájárulását megszerezni.
12. cikk. A Végrehajtó Bizottság összehívja azokat a szakértőket, akiknek közreműködése szükségesnek látszik vagy szakvéleményüket írásban szerezi be minden alkalommal, amikor a körülmények kívánják.
13. cikk. A Tanácsba kiküldöttek napidíjait, utazási és tartózkodási költségeit azok a hatóságok viselik, akik őket kijelölték.
A Végrehajtó Bizottság tagjainak és a szakértőknek napidíjait és utazási és tartózkodási költségeit a Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés viseli. A Végrehajtó Bizottság és a szakértők nem kapnak semmiféle fizetést.
14. cikk. A Vörös Kereszt nemzetközi szervezetei (Vörös Kereszt Nemzetközi Bizottsága és Vörös Kereszt Egyesületek Ligája) meghívást kapnak, hogy biztosítsák saját költségükre és az anyagi forrásaikkal számoló határok között a Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés központi és állandó szolgálatát. Ez a szolgálat a Végrehajtó Bizottság igazgatása alá van helyezve.
15. cikk. A segítés munkáját minden vidéken a Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés nevében az egyezmény 5. cikkében megállapított és erre a vidékre illetékes szervezetek hajtják végre.
Ha valamely vidék több Államra terjed ki, vagy ha valamely vidéken a fentebb felsoroltak közül több szervezet vesz részt a segítés művében, a Végrehajtó Bizottság minden célszerű intézkedést megtesz, hogy biztosítsa az erők párhuzamos összeműködését és a segélyek szétosztását. Különösen erre a célra, ezeknek a szervezeteknek beleegyezésével vidéki bizottságokat létesíthet, figyelembevéve tagjaiknak összeállításánál a szakképzettséget, a szerzett tapasztaltságot és az ügyviteli jártasságot.
Elemi csapás esetében a Végrehajtó Bizottságot elsősorban az illető érdekelt vidékre illetékes szakértő vagy szakértők tájékoztatják.
16. cikk. A Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés függetlenül a kezdő tőkétől és minden más alaptól, amelynek létesítését szükségesnek tartja, létesít :
1. Ügyviteli alapot, amely alakul
a) a kezdő tőkének és az alább megjelölt tartaléknak hozamából,
b) a Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés rendelkezésére bocsátott minden összegből eszközölt levonásból, amely egy százalékot meg nem haladhat.
Ez az ügyviteli alap fedezi a Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés rendes és állandó szolgálatának költségeit, amikor kivételesen nem biztosíttatnak a Vörös Kereszt nemzetközi szervezetei (Vörös Kereszt Nemzetközi Bizottsága és Vörös Kereszt Egyesületek Ligája) által.
2. Tartalékalapot, amely alakul :
a) minden jövedelem maradványából, amelyet nem teljesen használtak fel különleges rendeltetésére,
b) a Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülésnek minden különös meghatározás nélkül rendelkezésére bocsátott összegekből eszközölt levonásból, amely megfelelő esetben az ügyviteli alap javára visszatartott levonással együtt nem haladhatja túl az összesen öt százalékot.
Ez az alap elsősorban az egyezmény 9. cikkében meghatározott kezdő tőke helyreállítására szolgál, a többlet pedig azokban az elemi csapásokban való segítség nyujtására vagy kiegészítésére, ahol különleges adomány nincs.
17. cikk. A Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés alapjait, a folyó kiadásokra szükséges összegek kivételével, ugyanazokban a hitelintézetekben kell elhelyezni, mint a Nemzetek Szövetségének alapjait vagy pedig a Tanács által elfogadott más intézetekben.
18. cikk. A Végrehajtó Bizottság minden évben felállítja a Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés mérlegeit.
Ez a mérleg feltűnteti a Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés cselekvő és szenvedő vagyoni helyzetét, úgyszintén azokat a számadásokat, amelyek minden egyes elemi csapásra vonatkozó munkálatokra vonatkoznak.
19. cikk. A Nemzetek Szövetsége teljesíti az általa megállapított feltételek mellett a Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés számadásainak ellenőrzését, magától értetvén, hogy a Szövetséget ebből semmi felelősség nem terheli.
3. § Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe, mégpedig a 2. §-ban foglalt egyezménynek Magyarországra életbelépése napjától számítandó hatállyal. Ezt a napot a népjóléti és munkaügyi miniszter rendelettel teszi közzé.
Ugyanő teszi közzé azt is, hogy az egyezmény más államok tekintetében mely napon lépett hatályba, valamint hogy az mely államokra vonatkozólag szűnt meg utóbb alkalmazható lenni.
Egyebekben ezt a törvényt a népjóléti és munkaügyi, valamint a pénzügyminiszter hajtják végre.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás