• Tartalom
Oldalmenü

1929. évi XXXIX. törvénycikk

a Finnországgal Budapesten 1928. évi december hó 12. napján kötött békéltető eljárási és választott bírósági szerződés becikkelyezéséről.

1929.09.19.

(A megerősítő okiratok Helsinkiben, 1929. évi augusztus hó 19-én cseréltettek ki.)

(Kihirdettetett az Országos Törvénytárnak 1929. évi szeptember 19-én kiadott 20. számában.)

1. § A Finnországgal Budapesten 1928. évi december hó 12. napján kötött békéltető eljárási és választottbírósági szerződés az ország törvényei közé iktattatik.

2. § Az 1. §-ban említett szerződés eredeti francia szöveg hivatalos magyar fordítása a következő :


Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója és a Finn Köztársaság Elnöke, áthatva attól a vágytól, hogy a Magyarországot és Finnországot egymáshoz fűző barátsági kötelékeket megszilárdítsák s hogy a két ország között esetleg felmerülő vitás kérdéseket, amennyire csak lehetséges, békéltető eljárás vagy választottbíráskodás útján rendezzék, elhatározták, hogy e célból szerződést kötnek és meghatalmazottaikat kijelölték :

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik tudomásulvétele után a következő rendelkezésekben állapodtak meg :

1. cikk. A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy békéltető eljárás és a felmerülő esethez képest választottbírósági eljárás alá bocsátják azokat a bármilyen természetű vitás kérdéseket, amelyek közöttük felmerülnek és amelyeket diplomáciai úton, megfelelő időn belül, megoldani nem lehetett.

Azok a vitás kérdések, amelyeknek megoldására nézve a Magas Szerződő Felek között érvényben levő más egyezmények különös eljárást írnak elő, ezeknek az egyezményeknek rendelkezései szerint nyernek szabályozást.

2. cikk. Ha olyan vitás kérdésről van szó, amely a Szerződő Felek egyikének belső jogszabályai értelmében az illető Szerződő Fél nemzeti bíróságainak hatáskörébe tartozik, az alperes fél ellentmondhat annak, hogy a vitás kérdés az illetékes bírói hatóság jogerős végítéletének meghozatala előtt békéltető- vagy választottbírósági eljárás alá kerüljön. Ezekben az esetekben a békéltetésre irányuló kérelmet legkésőbb az ítélettől számított egy éven belül kell előterjeszteni.

3. cikk. A békéltetésre három tagból álló békéltetőbizottság lesz hivatva ; a tagokat minden egyes esetben a következő módon jelölik ki : a Magas Szerződő Felek mindegyike saját állampolgárai közül egy biztost nevez meg és közös megegyezéssel kijelöli a bizottság elnökét, harmadik hatalmak állampolgárai közül.

Ha háromhónapi határidőn belül, attól a naptól számítva, amelyen a Szerződő Felek egyike a békéltető eljárás igénybevételére való szándékát a másikkal közölte, a másik fél részéről a biztos megnevezése vagy a Szerződő Felek részéről a bizottság elnökének közös megegyezéssel való kijelölése nem történt meg, a svájci szövetségtanács elnöke fog felkéretni a szükséges kijelölések megtételére.

4. cikk. A vitás kérdés a felek közös megegyezése esetében mindkét Szerződő Fél, közös megegyezés hiányában pedig egyik vagy másik Fél részéről az elnökhöz intézett kereset alapján kerül a bizottság elé. A kereset a vitás kérdés tárgyának rövid megjelölése után a bizottsághoz intézett azt a kérelmet is tartalmazni fogja, hogy a bizottság tegyen meg minden intézkedést, amely békéltetéshez vezethet.

Ha a keresetet csak az egyik Fél adta be, azt haladék nélkül a másik Féllel közölnie kell.

5. cikk. A bizottság feladata felderíteni a vitás kérdéseket, e célból vizsgálat útján vagy más módon minden hasznos tájékoztató adatot beszerezni és a Felek megegyeztetésére törekedni. A bizottság az ügy megvizsgálása után a Felek elé terjesztheti a szerinte megfelelőnek látszó megállapodás tervezetét és a Feleknek a nyilatkozattételre határidőt szabhat.

Munkálatai befejezése után a bizottság jegyzőkönyvet készít, amely az eset körülményeihez képest megállapítja vagy azt, hogy a Felek megegyeztek és az esetben a megállapodás feltételeit is tartalmazhatja, vagy pedig azt állapítja meg, hogy a Felek nem tudtak megegyezni.

A bizottságnak, hacsak a Felek másban nem állapodtak meg, munkálatait a vitás ügynek eléje terjesztéséről számított hat hónapon belül be kell fejeznie.

6. cikk. Ellenkező megállapodás hiányában a békéltetőbizottság maga határozza meg eljárását, amelynek minden esetben kontradiktórius eljárásnak kell lennie. Vizsgálati ügyekben a bizottság, hacsak egyhangúlag másként nem határoz, a nemzetközi viszályok békés elintézése iránt Hágában 1907. október 18-án kötött egyezmény III. címének (nemzetközi vizsgálóbizottságok) rendelkezéseihez fog alkalmazkodni.

7. cikk. A Magas Szerződő Felek ellenkező megállapodásának hiányában a békéltetőbizottság az elnök által kijelölt helyen ül össze.

8. cikk. A békéltetőbizottság munkálatai nem nyilvánosak, kivéve azt az esetet, ha a Magas Szerződő Felek hozzájárulásával a bizottság ellenkező értelmű határozatot hoz.

9. cikk. A Szerződő Feleket a békéltetőbizottság előtt megbízottak fogják képviselni, akiknek az lesz a feladatuk, hogy a Szerződő Felek és a bizottság között közvetítőkként szerepeljenek ; a Szerződő Felek egyébként általuk kinevezett tanácsadók és szakértők közreműködését is igénybe vehetik és kérhetik minden oly személy kihallgatását, akiknek tanuvallomását hasznosnak vélik.

A bizottság viszont a maga részéről jogosítva lesz a két Fél megbízottaitól, tanácsadóitól és szakértőitől, valamint minden olyan személytől, akinek megjelenését kormányuk hozzájárulásával hasznosnak véli, szóbeli felvilágosításokat kérni.

10. cikk. A jelen szerződés ellenkező rendelkezései hiányában a békéltetőbizottság határozatait szótöbbséggel hozza.

11. cikk. A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a békéltetőbizottság munkáját megkönnyítik, különösen a lehető legszélesebb mederben, minden bizonyítékot és tájékoztatást a bizottság rendelkezésére bocsátanak és hogy minden eszközt felhasználnak arra, hogy területeiken és belső jogszabályok szerint tanuk és szakértők megidézése és kihallgatása, valamint a helyszíni szemlék foganatosítása lehetővé tétessék.

12. cikk. Ha a békéltetés nem jön létre, a Magas Szerződő Felek mindegyike kívánhatja, hogy a vitás kérdés, feltéve, hogy jogi természetű vitáról van szó, választottbírósági eljárás alá bocsáttassék.

13. cikk. A Magas Szerződő Felek minden egyes felmerülő esetben külön megállapodást fognak kötni, amely pontosan meg fogja jelölni a vita tárgyát, a bíróság összeállítását és különös hatáskörét, valamint a köztük megállapított összes egyéb feltételeket.

A megállapodás a Szerződő Felek kormányai közötti jegyzékváltás útján jön létre.

14. cikk. Ellenkező megállapodás hiányában a választottbírósági eljárásra a nemzetközi viszályok békés elintézése iránt Hágában 1907. évi október hó 18-án kötött egyezmény 51-85. cikkei nyernek alkalmazást.

15. cikk. A 12. cikk rendelkezései nem lehetnek akadályai annak, hogy valamely jogi természetű vitás kérdés megegyezés alapján az Állandó Nemzetközi Bíróság elé vitessék a most említett bíróság szabályzatában megállapított feltételek és eljárási módozatok mellett.

16. cikk. Ha a 13., illetőleg a 15. cikkben említett megállapodás a választottbírósági eljárásra irányuló kérelem közlését követő hat hónapon belül nem jön létre, a vitás kérdést a Szerződő Felek mindegyike egyszerű kereset útján az Állandó Nemzetközi Bíróság elé viheti.

17. cikk. A bíróság által hozott határozatot a Szerződő Felek jóhiszeműen végrehajtják.

18. cikk. A Magas Szerződő Felek a békéltető- vagy választottbírósági eljárás során tartózkodni fognak minden olyan cselekedettől vagy intézkedéstől, amely a békéltetőbizottság javaslatainak elfogadása vagy a határozat végrehajtása tekintetében hátrányos hatással lehetne.

19. cikk. Mindegyik Szerződő Fél maga viseli a saját költségeit, valamint a békéltető- és a választottbírósági eljárás költségeinek egyenlő részét.

20. cikk. A jelen szerződés értelmezése vagy végrehajtása körül felmerülhető vitás kérdések, ellenkező megállapodás hiányában, közvetlenül választottbírósági döntés alá fognak bocsáttatni.

21. cikk. A jelen szerződés meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok kicserélése Helsinkiben a lehető legrövidebb időn belül meg fog történni.

A szerződés a megerősítő okiratok kicserélésétől számítandó tíz év tartamára köttetett. Amennyiben e határidő lejárta előtt legalább egy évvel fel nem mondják, újabb tízévi időtartamra hatályban marad és így tovább.

Ennek hiteléül a meghatalmazottak a jelen szerződést aláírták.


Kelt Budapesten, 1928. évi december hó 12-én.

3. § Jelen törvény kihirdetése napján, azonban az 1. §-ban említett szerződés életbelépésétől kezdődő hatállyal lép életbe.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás