• Tartalom
Oldalmenü

1927. évi XXVIII. törvénycikk

az Olaszországgal 1927. évi április hó 5. napján Rómában kötött barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződés becikkelyezéséről.

1927.09.20.

(Kihirdettetett az Országos Törvénytárnak 1927. évi szeptember hó 20-án kiadott 11. számában.)
(A megerősítő okiratok Rómában 1927. augusztus 8-án cseréltettek ki.)

1. § Az Olaszországgal 1927. évi április hó 5. napján Rómában kötött barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződés a hozzátartozó jegyzőkönyvvel együtt az ország törvényei közé iktattatik.

2. § Az 1. §-ban említett szerződésnek és jegyzőkönyvnek eredeti francia szövege és hivatalos magyar fordítása a következő :


(Hivatalos magyar fordítás.)

Barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződés Magyarország és Olaszország között

Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója és Ő Felsége Olaszország Királya, megállapítván a két nemzet számos közös érdeke tekintetében fennálló összhangot, áthatva attól az őszinte vágytól, hogy államaik között az igaz barátság kötelékét létesítsék és gondoskodni kívánva arról, hogy a béke és a rend fenntartására irányuló törekvéseik egyesítsék a végből, hogy ilymódon a két népnek jövendő fejlődésükre nézve újabb biztosítékot adjanak, elhatározták, hogy e célból megkötik ezt a barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződést és meghatalmazottaikká kijelölték, még pedig :
Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója : Gróf Bethlen István m. kir. miniszterelnök úr Ő Nagyméltóságát ;
Ő Felsége Olaszország Királya : Lovag Mussolini Benito miniszterelnök, első államminiszter és külügyminiszter úr Ő Nagyméltóságát,
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik tudomásulvétele után a következő rendelkezésekben állapodtak meg :

1. cikk. A Magyar Királyság és az Olasz Királyság között állandó béke és örökös barátság fog fennállani.

2. cikk. A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy békéltető eljárás és a felmerült esethez képest választott bírósági eljárás alá bocsátják azokat a bármilyen természetű vitás kérdéseket, amelyek közöttük felmerülnek és amelyeket diplomáciai úton megfelelő időn belül megoldani nem lehetett.
Ez a rendelkezés nem nyer alkalmazást oly tényekből eredő vitás kérdésekre, amely tények a jelen szerződés megkötését megelőzték és amelyek a multhoz tartoznak.
Azok a vitás kérdések, amelyeknek megoldására nézve a magas szerződő felek között érvényben levő más egyezmények különös eljárást írnak elő, ezeknek az egyezményeknek rendelkezései szerint nyernek szabályozást.

3. cikk. Ha a békéltetés nem jön létre, a magas szerződő felek mindegyike kívánhatja, hogy a vitás kérdés - feltéve, hogy jogi természetű vitáról van szó - választott bírósági eljárás alá bocsáttassék.

4. cikk. A békéltető és a választott bírósági eljárás módozatai a jelen szerződéshez csatolt eljárási jegyzőkönyvben vannak megállapítva.

5. cikk. A jelen szerződés meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok kicserélése Rómában a lehető legrövidebb időn belül meg fog történni.
A szerződés a megerősítő okiratok kicserélésétől számítandó tíz év tartamára köttetett. Amennyiben e határidő lejárta előtt legalább egy évvel fel nem mondják, újabb tízévi időtartamra hatályban marad és így tovább.
Ennek hiteléül a meghatalmazottak a jelen szerződést aláírták.
Kelt Rómában, az ezerkilencszázhuszonhetedik évi április hó ötödik napján.

Jegyzőkönyv

a békéltető és a választott bírósági eljárás szabályozása tárgyában ; melléklet a Magyarország és Olaszország között kötött barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződéshez.

1. cikk. Ha olyan vitás kérdésről van szó, amely a szerződő felek egyikének belső jogszabályai értelmében az illető szerződő fél nemzeti bíróságainak hatáskörébe tartozik, az alperes fél ellentmondhat annak, hogy a vitás kérdés az illetékes bírói hatóság jogerős végítéletének meghozatala előtt békéltető vagy választott bírósági eljárás alá kerüljön. Ebben az esetben a békéltetésre irányuló kérelmet legkésőbb az ítélettől számított egy éven belül kell előterjeszteni.

2. cikk. A békéltetésre három tagból álló békéltető bizottság lesz hivatva ; a tagokat minden egyes esetben a következő módon jelölik ki : a magas szerződő felek mindegyike saját állampolgárai közül egy biztost nevez meg és közös megegyezéssel kijelöli a bizottság elnökét harmadik hatalmak állampolgárai közül.
Ha háromhónapi határidőn belül, attól a naptól számítva, amelyen a szerződő felek egyike a békéltető eljárás igénybevételére való szándékát a másikkal közölte, a másik fél részéről a biztos megnevezése vagy a szerződő felek részéről a bizottság elnökének közös megegyezéssel való kijelölése nem történt meg, a svájci szövetségtanács elnöke fog felkéretni a szükséges kijelölések megtételére.

3. cikk. A vitás kérdés a felek közös megegyezése esetében mindkét szerződő fél, közös megegyezés hiányában pedig egyik vagy másik fél részéről az elnökhöz intézett kereset alapján kerül a bizottság elé. A kereset a vitás kérdés tárgyának rövid megjelölése után a bizottsághoz intézett azt a kérelmet is tartalmazni fogja, hogy a bizottság tegyen meg minden intézkedést, amely a békéltetéshez vezethet.
Ha a keresetet csak az egyik fél adta be, azt haladék nélkül a másik féllel közölnie kell.

4. cikk. A bizottság feladata felderíteni a vitás kérdéseket, e célból vizsgálat útján vagy más módon minden hasznos tájékoztató adatot beszerezni és a felek megegyeztetésére törekedni. A bizottság az ügy megvizsgálása után a felek elé terjesztheti a szerinte megfelelőnek látszó megállapodás tervezetét és a feleknek a nyilatkozattételre határidőt szabhat.
Munkálatai befejezése után a bizottság jegyzőkönyvet készít, amely az eset körülményeihez képest megállapítja vagy azt, hogy a felek megegyeztek és ez esetben a megállapodás feltételeit is tartalmazhatja, vagy pedig azt állapítja meg, hogy a felek nem tudtak megegyezni.
A bizottságnak hacsak a felek másban nem állapodtak meg, munkálatait a vitás ügynek eléje terjesztésétől számított hat hónapon belül be kell fejeznie.

5. cikk. Ellenkező megállapodás hiányában a békéltető bizottság maga határozza meg eljárását, amelynek minden esetben kontradiktórius eljárásnak kell lennie. Vizsgálati ügyekben a bizottság, hacsak egyhangúlag máskép nem határoz, a nemzetközi viszályok békés elintézése iránt 1907. október 18-án Hágában kötött egyezmény II. cikkének (nemzetközi vizsgálóbizottságok) rendelkezéseihez fog alkalmazkodni.

6. cikk. A magas szerződő felek ellenkező megállapodásának hiányában a békéltető bizottság az elnök által kijelölt helyen ül össze.

7. cikk. A békéltető bizottság munkálatai nem nyilvánosak, kivéve azt az esetet, ha a magas szerződő felek hozzájárulásával a bizottság ellenkező értelmű határozatot hoz.

8. cikk. A szerződő feleket a békéltető bizottság előtt megbizottak fogják képviselni, akinek az lesz a feladatuk, hogy a szerződő felek és a bizottság között közvetítőkként szerepeljenek ; a szerződő felek egyébként általuk kinevezett tanácsadók és szakértők közreműködését is igénybe vehetik és kérhetik minden oly személy kihallgatását, akiknek tanuvallomását hasznosnak vélik.
A bizottság viszont a maga részéről jogosítva lesz a kormánymegbizottaktól, tanácsadóktól, valamint minden oly személytől, akiknek megjelenését kormányuk hozzájárulásával hasznosnak véli, szóbeli felvilágosításokat kérni.

9. cikk. A jelen jegyzőkönyv ellenkező rendelkezése hiányában a békéltető bizottság határozatait szótöbbséggel hozza.

10. cikk. A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy a békéltető bizottság munkáját megkönnyítik s különösen a lehető legszélesebb mederben minden bizonyítékot és tájékoztatást a bizottság rendelkezésére bocsátanak és hogy minden eszközt felhasználnak arra, hogy területeiken és belső jogszabályaik szerint tanuk és szakértők megidézése és kihallgatása, valamint helyszíni szemlék foganatosítása lehetővé tétessék.

11. cikk. A magas szerződő felek minden egyes felmerülő esetben külön megállapodást fognak kötni, amely pontosan meg fogja jelölni a vita tárgyát, a bíróság összeállítását és különös hatáskörét, valamint a köztük megállapított összes egyéb feltételeket.
A megállapodás a szerződő felek kormányai közötti jegyzékváltás útján jön létre.

12. cikk. Ellenkező megállapodás hiányában a választott bírósági eljárásra a nemzetközi viszályok békés elintézése iránt 1907. évi október hó 18-án Hágában kötött egyezmény 51-85. cikkei nyernek alkalmazást.

13. cikk. A barátsági stb. szerződés 3. cikkének rendelkezései nem lehetnek akadályai annak, hogy valamely jogi természetű vitás kérdés, megegyezés alapján, az Állandó Nemzetközi Bíróság elé vitessék, a most említett bíróság szabályzatában megállapított feltételek és eljárási módozatok mellett.

14. cikk. Ha a 11., illetőleg 13. cikkben említett megállapodás a választott bírósági eljárás kérését tartalmazó hivatalos közlést követő hat hónapon belül nem jön létre, a vitás kérdést a szerződő felek mindegyike egyszerű kereset útján az Állandó Nemzetközi Bíróság elé viheti.

15. cikk. A bíróság által hozott határozatot a szerződő felek jóhiszeműen végrehajtják.

16. cikk. A magas szerződő felek a békéltető vagy választott bírósági eljárás során tartózkodni fognak minden olyan cselekedettől vagy intézkedéstől, amely a békéltető bizottság javaslatainak elfogadása vagy a határozat végrehajtása tekintetében hátrányos hatással lehetne.

17. cikk. Mindegyik szerződő fél maga viseli a saját költségeit, valamint a békéltető és a választott bírósági eljárás költségeinek egyenlő részét.

18. cikk. A jelen szerződés értelmezése vagy végrehajtása körül felmerülhető vitás kérdések, ellenkező megállapodás hiányában, közvetlenül választott bírósági döntés alá fognak bocsáttatni.
Kelt Rómában, az ezerkilencszázhuszonhetedik évi április hó ötödik napján.

3. § Ez a törvény kihirdetése napján, azonban a szerződés életbelépésétől kezdődő hatállyal lép életbe.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás