nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2015-10-30 - 2016-12-01
Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete
A települési támogatásról és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról

Enying Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 8. és 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el.


I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.    A rendelet célja


1. § E rendelet célja, hogy Enying város lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a települési támogatás és személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételének módját, az eljárási szabályokat, a jogosultság feltételeit, annak végrehajtására vonatkozó garanciákat, figyelemmel a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Szoctv.) foglaltakra.


2.    A rendelet hatálya


2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az Enying város területén élő, továbbá az Enying Mikrokörzeti Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulás Társulási Megállapodásában rögzített, közös megvalósítású feladatok tekintetében a résztvevő települések területén élő, bejelentett állandó lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező
    a) magyar állampolgárokra,
    b) bevándoroltakra és letelepedettekre,
    c) hontalanokra,
    d) a magyar hatóságok által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.


(2) A rendelet hatálya kiterjed az Szoctv. 3. § (2) bekezdésében meghatározott személyekre, az Szoctv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében.


(3) A rendelet hatálya kiterjed továbbá az Szoctv. 3. § (3) bekezdésében meghatározott személyekre, az ott meghatározott ellátások tekintetében.


3. § E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használt fogalmakat a Szoctv. 4. §-a szerint kell értelmezni.


3.    A szociális ellátások formái


4. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete e rendeletben szabályozza a Szoctv.-ben kapott felhatalmazás szerinti tartalom erejéig az alábbi pénzbeli, szociális és természetbeni ellátásokra vonatkozó helyi szabályokat:
    a) lakásfenntartási települési támogatás,
    b) rendkívüli települési támogatás
    c) köztemetés.


(2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete e rendeletben szabályozza az alábbi személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat:
    a) étkeztetés,
    b) házi segítségnyújtás,
    c) családsegítés,
    d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
    e) nappali ellátást nyújtó intézmény (idősek klubja),
    f) ápolást, gondozást nyújtó (tartós bentlakásos) intézmény,
    g) speciális alapellátási feladatok.


4.    A szociális ellátások eljárási szabályai


5. § (1) A települési támogatás megállapításához szükséges kérelmet – az elektronikus út kizárásával – az Enyingi Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.


(2) A kérelmek alapján az előkészítő eljárás lefolytatása az (1) bekezdésben megjelölt szerv feladata.


(3) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles saját és a vele egy háztartásban élők jövedelmi és vagyoni viszonyairól nyilatkozni, illetőleg azokat igazolni.


(4) Ha az Önkormányzat hivatalos tudomása vagy a környezettanulmány alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és családtagjai tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembe vételével vélelmezhető.


6. § A lakásfenntartási települési támogatás iránti kérelemhez a kérelmezőnek az alábbi igazolásokat kell benyújtania:

a) bérleti vagy albérleti szerződést,
b) pénzintézeti kölcsön törlesztő részlet pénzintézet általi igazolását,
c) közös költség befizetését igazoló okiratot (pl.: bevételi pénztárbizonylat),
d) a településen közüzemi szolgáltatást végző szervek által kiállított közüzemi számlák másolati példányát (különösen: villanyáram, szemétszállítás, víz- és gázfogyasztás),
e) egyedi fűtésű lakások esetén a fűtés költségeit – háztartási tüzelőanyagot - a forgalmazó által kiállított számlával igazolja.




7. §[1] (1) A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti eljárásban csatolni kell:
a) tartós vagy időszakos betegség esetén a háziorvos igazolását arra vonatkozóan, hogy a gyógykezeléshez szükséges gyógyszer közgyógyellátás terhére nem rendelhető,
b) a gyógyászati segédeszköz vagy külföldi gyógyszer esetén a szakorvos igazolását, hogy a segédeszköz közgyógyellátás terhére nem rendelhető, illetőleg külföldi beszerzés szükséges,
c) elemi kár esetén a biztosító igazolását arról, hogy a károsult rendelkezett-e biztosítással és milyen összeg került kifizetésre, továbbá a kárbecslés és javítás költségeinek előzetes kalkulációját,
d) egyéb rendkívüli élethelyzet igazolását.


(2)[2]Amennyiben a nem várt többletkiadás temetéssel függ össze, a települési támogatás megállapítása iránti eljárásban csatolni kell:
a) a temetés költségeiről - a támogatást kérő vagy vele közös háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát,
b) az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát,
c) tartási, öröklési, életjáradéki szerződést - ha kötöttek.

 



8. § Amennyiben kétség merül fel a jövedelemigazolások, nyilatkozatok valódisága tekintetében, vagy ha a kérelmező, vagy családja jövedelme kizárólag, vagy túlnyomórészt vállalkozásból, vagy vagyonhasznosításból ered, a döntésre előkészítő az állami adóhatóságtól a kérelmező, illetve családtagjai személyi jövedelemadó alapjáról igazolást kérhet.


9. § (1) A jogosultság megállapításakor

a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát
kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakot érintenek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.


(2) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.


10. § (1) Az előkészítés során eljáró, a szociális ellátások biztosítását megelőzően a kérelmező vagyoni, szociális és lakáskörülményeinek tisztázása céljából szükség esetén helyszíni szemlét tart és környezettanulmányt készít, amely tartalmazza:

a) kérelmező alapvető személyazonosító adatait,
b) kérelmező állampolgárságát, bevándorolt, menekült, oltalmazott jogállását,
c) kérelmező belföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helyét, tartózkodási jogcímét,
d) kérelmező tartására köteles személy(ek) alapvető személyazonosító adatait,
e) a jogosultság megállapításához szükség jövedelmi, vagyoni adatokat,
f) a lakás nagyságára, komfortfokozatára, minőségére, közműellátottságára vonatkozó adatokat.


(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha a kérelmező körülményeit az előkészítő 6 hónapon belül vizsgálta és nem feltételezhető azokban lényeges változás. 


11. § (1) [3] 


(2) [4] 


12. § Amennyiben a kérelmező nyilvánvalóan valótlan és lehetetlen adatot szolgáltat kérelmét el kell utasítani.


13. § Minden, e rendelet hatálya alá tartozó szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tény és körülmény megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.


14. § Az e rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket a települési önkormányzat polgármestere gyakorolja.


15. § (1) A készpénzben felvett rendkívüli települési támogatás esetén a polgármester határozatában rendelkezhet arról, hogy a támogatottnak a pénz felvételéről számított 15 napon belül el kell-e számolnia. 


(2) Amennyiben a támogatott elszámolási kötelezettségének maradéktalanul nem tesz eleget, az elszámolásra nyitva álló határidő leteltétől számított 6 hónapon belül települési támogatásban nem részesülhet. Az elszámolási kötelezettségről rendelkező határozatban - az elszámolás elmaradása esetére - kilátásba kell helyezni a joghátrány alkalmazását.


(3) A támogatott a 15 napos határidő elmulasztása esetén, amennyiben az neki nem volt felróható, a határidő elteltétől számított 3 hónapon belül igazolási kérelemmel élhet. 


16. § Az e rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.


17. § A pénzbeli ellátásokat – a 18. §-ban foglaltak kivételével – postai úton, vagy lakossági folyószámlára történő utalással kell a jogosult részére kifizetni.


18. § Azonnali intézkedést igénylő esetben (pl.: polgármesteri fogadóórán meghatározott rendkívüli települési támogatás) a pénzbeli ellátásokat kifizető, folyósító szerv (Enyingi Polgármesteri Hivatal) házipénztári kifizetéséről kell intézkedni.


II. FEJEZET

SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

5.  Lakásfenntartási települési támogatás


19. § (1) E települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A polgármester a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, illetve a közös költséghez lakásfenntartási települési támogatást nyújt az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.


(2) A lakásfenntartási települési támogatást a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadáshoz kell nyújtani, amely megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.


(3) A megállapított lakásfenntartási települési támogatás összegét a hivatal közvetlenül a (2) bekezdésben megjelölt szolgáltató részére utalja át.


(4) A lakásfenntartási települési támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.


20. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás alapja az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem.


(2) Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.


(3) A lakásfenntartási települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.


21. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás ellátására való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója a lakókörnyezetének rendezettségét biztosítsa.


(2)[5] A jogosultnak a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel a közterület felől kívül határos terület, járda tisztán tartása, valamint az ingatlan higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettségeket kell teljesítenie, figyelembe véve különösen Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának és igénybevételének szabályairól, valamint a közterület tisztán tartásának részletes szabályairól szóló 15/2015. (IX. 03.) önkormányzati rendeletében foglalt szabályokat is.


(3)[6] A kérelmező (2) bekezdés szerinti lakókörnyezetét abban az esetben kell rendezettnek tekinteni, ha  

a) a nem kultúrnövényzet – különösen a fű – magassága nem haladja meg a 15 cm-t,
b) nincs a heti hulladékszállításra szerződött edényzet kétszeres űrtartalmánál több – felhalmozott – háztartási és egyéb (pl.: fém) hulladék az udvaron sem szétszórt, sem felhalmozott állapotban,
c) az állatok tartására megfelelően kialakított, tisztántartott hely áll rendelkezésre, nincs nyoma rágcsálóknak és légyinváziónak, nem folyik szét az udvaron a trágyalé,
d) a tüzelőanyag (pl.: fa, szén) rendezett formában felhalmozva, és nem szétszórtan található,
e) a ház előtti felszíni vízelvezető-csatornarendszer tiszta, a csapadékvíz lefolyását semmi sem akadályozza (pl.: szemét, építési törmelék, stb.),
f) a ház előtti növényzet nem akadályozza a forgalmat, és a kilátást az úttestre, továbbá a ház előtti járda, illetve közterület tiszta, annak folyamatos tisztántartásáról gondoskodnak,
g) azt rendeltetésszerűen használják, azt folyamatosan tisztántartják, takarítják, állagát megóvják,
h) az rágcsálóktól, kártevőktől mentes, azoktól való mentesítéséről folyamatosan gondoskodnak.



(4) Az e szakaszban megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani.


22. § (1)[7] A lakásfenntartási települési támogatás egy hónapra jutó összege

a) 2.000,- Ft, azaz kettőezer forint, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,
b) 4.000,- Ft, azaz négyezer forint, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.



(2)[8]Amennyiben a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, úgy a kérelmező lakásfenntartási települési támogatásban nem részesíthető.


(3) A lakásfenntartási települési támogatást egy évre kell megállapítani.


(4) Amennyiben a lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a polgármester a 21. § szerinti okból elutasítja, ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás bármely tagja által benyújtott lakásfenntartási települési támogatás iránti kérelmet el kell utasítani.


23. § (1) Lakásfenntartási települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.


(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.


24. § A rendelet 1. melléklete tartalmazza a kérelem nyomtatványt és a Vagyonnyilatkozatot.


6. Rendkívüli települési támogatás


25. § (1) Rendkívüli települési támogatásban részesíthető, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról átmenetileg vagy tartósan más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, illetve a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.


(2) Rendkívüli települési támogatás nyújtható különösen azon személy részére, aki

a) betegség miatt (kórházi kezelésben részesült, gyógyszerének kiváltása anyagi okok miatt nem megoldott)
b) haláleset miatt
c) elemi kár bekövetkezése miatt
d) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében,
e) iskoláztatás biztosítása érdekében,
f) a gyermek fogadásának előkészítéséhez,
g) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához
h) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése miatt
anyagi vagy természetbeni segítségre szorulnak.


26. § (1)  [9]


(2)[10]  


27. § (1) Rendkívüli települési támogatás temetés céljára nyújtható annak az eltemettetőnek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és erről írásban nyilatkozik.


(2) A támogatás iránti kérelmet az eltemettetést követő 30 napon túl nem lehet benyújtani.


(3) Ha a kérelmező szociális körülményei indokolttá teszik, a támogatás a temetés költségeinek kifizetésére előre is adható.


28. § (1) A rendkívüli települési támogatás minimum összege 1.000,- Ft, azaz egyezer forint, maximum összege 20.000,- Ft, azaz húszezer forint alkalmanként. Egy évben egy személy maximum egy alkalommal segélyezhető.


(2) A rendkívüli települési támogatást készpénz vagy természetbeni ellátás formájában lehet megállapítani. Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tüzelőanyag, a tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, gyógyszer, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott támogatás.


28/A. § [11]A rendkívüli települési támogatás jogosultságáról és összegéről a polgármester az eset összes körülményére tekintettel, mérlegelési jogkörben dönt.


29. §[12] Amennyiben a kérelmező, vagy vele együtt élő 16. életévét betöltött személy nyilatkozata szerint semmilyen jogcímen nem részesül jövedelemben, csatolnia kell a Fejér Megyei Kormányhivatal Enyingi Járási Hivatal (8130 Enying, Kossuth Lajos utca 38.) igazolását, hogy álláskeresési támogatás folyósítására nem jogosult és részére munkahelyet nem tudnak felajánlani.


30. § Az egy háztartásban élők külön-külön nem segélyezhetők.


31. § A rendelet 2. melléklete tartalmazza a kérelem nyomtatványt.


7. Köztemetés


32. § A Szoctv. 48. § (1) bekezdésében foglalt feladat- és hatásköröket a képviselő-testület a települési önkormányzat polgármesterére ruházza át.


III. FEJEZET
SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

8. Eljárási rendelkezések


33. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászorultak részére a 4.§ (2) bekezdése szerinti személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosítja az Enyingi Egyesített Szociális Intézményben (a továbbiakban: ESZI).


34. § (1) Enying Város Önkormányzata a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre „Enying városi szociálpolitikai kerekasztal” (a továbbiakban: kerekasztal) elnevezéssel.


(2)[13] A kerekasztal létszáma 5 fő, tagjai:  

a) Enying Város Polgármestere,

b) Enying Város Önkormányzat Humán Bizottságának elnöke,

c) Enyingi Egyesített Szociális Intézmény vezetője,

d) Enyingi Városi Bölcsőde vezetője és a

   e) Városunkért Közalapítvány elnöke.



(3) A kerekasztal elnökét az alakuló ülésen a kerekasztal jelenlévő tagjainak többségi szavazatával választják meg. A kerekasztal legalább évente egy alkalommal ülést tart, jelenlévő tagjainak többségi szavazatával hozza meg döntéseit. A kerekasztal működése során az ügyviteli feladatokat az Enyingi Polgármesteri Hivatal látja el.


35. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátás az igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik.


(2) Az ellátás iránti kérelmet a szociális intézmény vezetőjéhez (a továbbiakban: intézményvezető) kell benyújtani. 


(3) Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet - a családsegítés kivételével - a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SZCSM. rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a kereseti és jövedelmi viszonyokra vonatkozó igazolásokat.


(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételére irányuló kérelmek elbírálásáról az intézményvezető dönt.


(5) Az intézményvezető a kérelmeket nyilvántartásba veszi és a kérelem beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátásról. 


(6) Az intézmény az ellátást igénybevevő vonatkozásában előgondozást végez.


(7) Az intézményi ellátás igénybevételének időpontjában az intézményvezető gondoskodik az ellátást igénybevevővel, illetve törvényes képviselőjével az e rendelet 3., 3/A., 3/B., 3/C., 3/D. vagy3/E. melléklete szerinti megállapodás megkötéséről. A megállapodás tartalmazza:

a) az intézményi ellátás időtartamát (határozott vagy határozatlan),
b) az intézmény által nyújtott szolgáltatás formáját, módját, körét,
c) a szolgáltatásért fizetendő személyi térítési díj mértékét és a díjfizetési kötelezettség szabályait,
d) az igénybe vevő bejelentési kötelezettségét és
e) a jogosult érdekképviseletét. 


(8) Az intézmény vezetője a személyes gondoskodást nyújtó ellátás biztosításáról és kezdő időpontjáról "Értesítéssel" intézkedik.


36. § (1) Ha az igénybevevő az ellátás biztosítását soron kívül kéri, és az megalapozott, kérelme sorrendben megelőzi a többi kérelmet.


(2) Ha valamennyi soron kívüli elhelyezési igény nem teljesíthető, az intézményvezető intézkedik az előgondozás lefolytatásáról, majd ezt követően az intézmény orvosának és a fenntartó képviselőjének bevonásával dönt a jogosultak elhelyezésének sorrendjéről.


(3) Soron kívüli elhelyezést csak az intézményben rendelkezésre álló üres férőhelyekre lehet biztosítani.


37. § (1)Az intézményvezető ellátást elutasító vagy megszüntető, illetőleg az igénybevevő által vitatott személyi térítési díj megállapítása tárgyában hozott határozata ellen, az ellátást igénybe vevő az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül panasszal élhet az Enying Mikrokörzeti Szociális és Gyermekjóléti Intézményit Társulás Társulási Tanácsához.


(2) A Társulási Tanács az (1) bekezdésben meghatározott panaszról az érdekképviseleti fórum javaslata alapján dönt.


(3) Az (1)-(2) bekezdések az irányadóak abban az esetben is, ha az igénybevevő a személyi térítési díj elengedésére vagy annak csökkentésére irányuló kérelmet terjeszt elő.


38. § (1) Az ESZI étkeztetést biztosít azon szociálisan rászorult személynek, akinek nincs olyan hozzátartozója vagy arra kötelezett személy, aki az ellátásáról gondoskodna, és

a) a 65. életévét betöltötte és a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi     nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, vagy
b) nyugdíjszerű ellátásban, fogyatékossági támogatásban részesül, és ezt hatóság által kiállított okirattal igazolja, vagy
c) a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakértői bizottsága által igazoltan az egészségkárosodásának mértéke eléri vagy meghaladja az 50%-ot, vagy
d) a háziorvos vagy szakorvos által igazoltan akut vagy krónikus betegsége miatt önmagát ellátni időlegesen vagy véglegesen nem képes, melyet a 4. melléklet szerint igazol.


(2) A napi egyszeri meleg étkeztetés ebéd biztosítását jelenti, mely helyben fogyasztással, az étel elvitelének lehetőségével vagy lakásra szállítással történhet.


(3) Ha az étkeztetésben részesülő személyek ellátási jogosultságának felülvizsgálata során megállapítást nyer, hogy az igénybevevő az ellátásra nem jogosult, az ellátás megszüntetésére a felülvizsgálat lezárultát követő 5. napon kerül sor. Az intézményvezető azonnali hatállyal megtagadhatja, ismételt esetben megszüntetheti az étel kiszolgálását, ha az ellátásra jogosult személy a közegészségügyi-járványügyi szabályokat vagy az irányadó házirendet nem tartja be, agresszív, fenyegető magatartást tanúsít.


(4) A Szoctv. 65. §-a szerinti jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátásáról – szociálisan rászorult személyek részére – a rendelkezésre álló készülékszám határain belül az ESZI gondoskodik.


(5) A nappali ellátás (idősek klubja) a rászorultak részére napközbeni tartózkodást és (igény szerint) étkezést, társas kapcsolatokat, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítését biztosítja. Az idősek klubja a szociális és lelki támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál. Az idősek klubjába felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki egészségi állapotára, szenvedélybetegségére tekintettel szociális és mentális támogatásra szorul.


9. A jogosultak érdekvédelme


39. § (1) Az intézményi munkavállalói jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekeinek védelmére az ESZI-n belül 5 tagú "érdekképviseleti fórum"-ot kell létrehozni.


(2) Az érdekképviseleti fórum tagjai:
    a) az intézményben ellátásban részesítettek képviselője        1 fő
    b) az intézmény dolgozóinak képviselője                               1 fő
    c) hozzátartozók képviselője                                                2 fő
    d) az intézmény fenntartójának képviselője                           1 fő 


(3) A lakók és a dolgozók bizalmát élvező, és a megbízatást vállaló jelölteket - a házirendben szereplő eljárási rend szerint - titkosan kell megválasztani. Az érdekképviseleti fórum megválasztásáról jegyzőkönyvet kell készíteni.


(4) Az érdekképviseleti fórum bármelyik tagjának kiválása esetén helyette - 60 napon belül - új képviselőt kell választani.


(5) Az érdekképviseleti fórum szervezetére, hatáskörére vonatkozó részletszabályokat a házirend tartalmazza.


10. Házirend


40. § (1) A 4. § (2) bekezdésének e), f) pontjaiban szabályozott ellátási formák belső életének, az érdekképviseleti fórum létrehozásának, az együttélés, kapcsolattartás, eltávozás, az intézményi berendezési és használati tárgyak alaptevékenységen felüli szolgáltatások igénybevételének és megfizetésének rendjét, az értékkezelés és megőrzés, az alkoholfogyasztás, az ellátotti ruházat tisztításának és javításának szabályait az intézményi házirend tartalmazza.


(2) A lakók kérésére a zsebpénzt, vagy a személyes szükségletek kielégítésére fordítandó készpénzt az intézmény vezetője személyes letétként kezeli. Ennek felső mértékét a házirendben kell meghatározni.


(3) Az intézményi házirendet a Társulási Tanács hagyja jóvá. Az intézmény a házirendjét köteles folyamatosan karbantartani, és a szükséges módosítások jóváhagyását a fenntartónál kezdeményezni.


11. Az intézményi jogviszony megszűnése


41. § (1) Az intézményi jogviszony az Szoctv. 100.§ és 101. §-ában foglaltak esetén és eljárási rendben szűnik meg. 


(2) Az intézményi jogviszony megszüntetésével kapcsolatos panasz elbírálására vonatkozó eljárást e rendelet 36.§-a tartalmazza.


(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátást meg kell szüntetni:

a) a jogosult, törvényes képviselője kérelme alapján,
b) az intézmény házirendjének súlyos megszegése esetén,
c) a rászorultság megszűnése esetén,
d) abban az esetben, ha a gondozott az ellátást 3 hónapig bejelentés nélkül nem veszi igénybe,
e) 6 hónapi szünetelés után,
f) a jogosult halála esetén vagy a
g) határozott idejű ellátás esetén a megjelölt időtartam lejártával.


(4) Az ellátás megszüntetésének időpontjául az utolsó ellátásban töltött napot kell meghatározni.


(5) Az ellátást szüneteltetni kell:

a) kérelem alapján vagy 
b) más ellátó intézményben, kórházban legfeljebb 6 hónapi tartózkodás esetén.


12. Térítési díjak


42. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért – kivétel a családsegítés és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás – térítési díjat kell fizetni.


(2) A személyes gondoskodás keretében nyújtott szociális ellátások intézményi térítési díjait az Enying Mikrokörzeti Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulás gesztor önkormányzatának képviselő-testülete külön rendeletben szabályozza, mely rendeletet évente felülvizsgál.


(3) A személyi térítési díjakat a Szoctv. 115. § (2) bekezdése szerint az ESZI vezetője állapítja meg, és erről a fizetésre kötelezettet 30 napon belül írásban értesíti. 


43. § (1) A Szoctv. 117. § (3) bekezdése esetén a fizetendő személyi térítési díjat a társulási tanács határozattal állapítja meg.


(2) A személyi térítési díjat, a tárgyhónapot követő hónap 15 napjáig kell megfizetni az ellátást biztosító intézménynek. 


13. Méltányossági jogkör gyakorlása


44. § (1) A személyi térítési díj csökkenthető, vagy elengedhető, ha az ellátást igénybevevő enyingi állandó bejelentett lakos, valamint a térítési díj fizetésre kötelezett családjában az egy főre eső rendszeres havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el, vagy az ellátást igénybevevő a térítési díjat önhibáján kívül megfizetni nem képes szociális, vagyoni és lakhatási körülményeire tekintettel.


IV. FEJEZET
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK


45. §[14] E rendelet alkalmazásában:

a) Létfenntartást veszélyeztető helyzetek:
    aa) krónikus, hosszantartó betegségből eredő jövedelem-kiesés,
    ab) alkalmanként jelentkező nagyobb összegű, váratlan, vagy tervezhető önhibán
        kívüli többletkiadások (pl.: tüzelővásárlás, beiskolázás, stb.)
    ac) elemi károsultság.
b) Természetbeni ellátás különösen:

    ba) Erzsébet-utalvány,
    bb) élelmiszer,
    bc) tankönyv- és tanszervásárlás támogatása,
    bd) tüzelősegély,
    be) építési anyag biztosítása,
    bf) gyógyszer,
    bg) gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.”



V. FEJEZET
ZÁRÓ ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK


46. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.


(2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, továbbá a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók.


(3) A 2015. február 28. napján folyamatban lévő önkormányzati segély kérelmek tekintetében az egyes szociális ellátásokról szóló 23/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelet eljárási szabályai az irányadók.


(4) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyes szociális ellátásokról szóló 23/2013. (XII. 19.) számú önkormányzati rendelet.


(5)[15]  




                          Viplak Tibor s.k.                                                        Dr. Kóródi-Juhász Zsolt s.k.

                            polgármester                                                                         jegyző



[1]

A rendelet szövegét a 22/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2015.10.30-tól

[2]

A rendelet szövegét a 22/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2015.10.30-tól

[3]

Hatályon kívül helyezte a 22/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2015.10.30-tól.

[4]

Hatályon kívül helyezte a 22/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2015.10.30-tól

[5]

A rendelet szövegét a 22/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2015.10.30-tól

[6]

A rendelet szövegét a 22/2015. (X.29.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2015.10.30-tól

[7]

A rendelet szövegét a 22/2015. (X.29.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2015.10.30-tól

[8]

A rendelet szövegét a 22/2015. (X.29.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2015.10.30-tól

[9]

Hatályon kívül helyezte a 22/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2015.10.30-tól

[10]

Hatályon kívül helyezte a 22/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2015.10.30-tól

[11]

A rendelet szövegét kiegészítette a 22/20105.(X.29.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015.10.30-tól.

[12]

A rendelet szövegét a 22/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2015.10.30-tól

[13]

A rendelet szövegét a 22/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2015. 10.30-tól

[14]

A rendelet szövegét a 22/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2015.10.30-tól

[15]

Hatályon kívül helyezte a 22/2015 (X.29.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2015.10.30-tól


Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
46.67 KB
2. melléklet
21.76 KB
3. melléklet
19.45 KB
3./A melléklet
33.93 KB
3./B melléklet
34.08 KB
3./C melléklet
23.74 KB
3./D melléklet
26.13 KB
3./E melléklet
24.85 KB
4. melléklet
12.27 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!