nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2018.(VI.29.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-06-30 -tól
Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2018.(VI.29.) önkormányzati rendelete
Dévaványa város településképének védelméről


Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. örvény 13. § (1) 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró az állami főépítészi hatáskörben eljáró Békés Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, a honvédelemért felelős miniszter, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság valamint a Partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


I. Fejezet

Általános rendelkezések


1. Értelmező rendelkezések


1. §


E rendelet alkalmazásában:

  1. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik.
  2. CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik.
  3.  Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál.
  4. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz.
  5. Jelentős esemény: a polgármester jelentősnek minősíthet valamely eseményt, ha az a lakosság széles körét érinti és közérdeket szolgál;
  6. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
  7. Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre.
  8. Más célú berendezés: a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely.
  9. Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
  10. Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
  11. Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.
  12. Védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény: Értékvizsgálat készítésére jogosult szakértő által készített olyan vizsgálat, amelynek végső következtetése az, hogy a védelem alapját képező okok már nem állnak fenn vagy azok olyan állagúak, hogy további fenntartásuk felújítással sem lehetséges vagy az állapot életveszélyes.

2. A rendelet célja


2. §


A rendelet célja Dévaványa város sajátos településképének védelme és alakítása

  1. a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozásával;
  2. településképi szempontból meghatározó területek megállapításával;
  3. településképi követelmények meghatározásával;
  4. településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.



II. Fejezet

Helyi védelem


3. A helyi védelem célja, fajtái és azok megállapítása


3. §


A helyi védelem célja Dévaványa településképének, építészeti és természeti értékeinek megőrzése, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

A helyi értékvédelem általános feladata az oltalmat igénylő építészeti, történeti, képző- és iparművészeti, ipartörténi és természeti szempontból értékes területek, építmények, köz- és műtárgyak számbavétele, meghatározása és nyilvántartása. Feladat ezek megismertetése a nyilvánossággal.


4. §


  1. A helyi védelem lehet:
  1. területi és
  2. egyedi.
  1. A területi védelem a helyileg értékes, egy összefüggő területen elhelyezkedő azt meghatározó elemek egészére vonatkozik. A védett területen belül egyedi védett értékek is elhelyezkedhetnek. A védett területek határvonalát a 2. melléklet tartalmazza.
  2. A helyi egyedi védelem a jellegzetes, egyedi helyi értéket, hagyományt hordozó
  1. egyedi tájértékre és ezek együttesére,
  2. építményre, építményrészletre,
  3. képzőművészeti alkotásra,
  4. egyéb műtárgyra

terjedhet ki.

  1. A helyi védelem olyan, a 4. § (2) és (3) bekezdésében részletezett elemekre állapítható meg, amely a település
  1. helytörténetében,
  2. művelődéstörténetében,
  3. építészettörténetében,
  4. ipartörténetében,
  5. természeti környezetében

meghatározó jelentőséggel rendelkezik.

  1. Az egyedi védett értékeket a 1. melléklet tartalmazza.


5. §


  1. A helyi védelem megállapítását illetve annak megszüntetését bármely Dévaványa közigazgatási területén ingatlannal rendelkezni jogosult magánszemély, a közigazgatási területre bejegyzett jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, továbbá hivatalból az Önkormányzat Képviselő-testülete kezdeményezheti.
  2. A helyi védelem megállapítására vonatkozó kezdeményezést írásban lehet előterjeszteni az Önkormányzat Hivatalánál.
  3. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell legalább:
  1. a kezdeményező nevét, címét,
  2. a védelemre javasolt objektum megnevezését, címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén annak egyértelműen beazonosítható kiterjedését,
  3. a javaslat rövid indoklását.
  1. A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell legalább:
  1. a kezdeményező nevét, címét,
  2. a védelem megszüntetésével érintett objektum megnevezését, címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén annak egyértelműen beazonosítható kiterjedését,
  3. a javaslat rövid indoklását.
  1. A védelem elrendelésére vagy megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés tartalmazhatja az értékvizsgálatot is. Értékvizsgálat hiányában a polgármester dönt arról, hogy az értékvizsgálat elkészíttetését döntésre a Képviselő-testület elé terjeszti.
  2. A védelem alá helyezési eljárásról vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás megindításáról írásban legalább az alábbi érdekelteket kell tájékoztatni:
  1. a kezdeményezőt,
  2. a kezdeményezés tárgyát képező objektum tulajdonosát, aki erről köteles tájékoztatni a használatra jogosultakat,
  3. a kezdeményezéssel érintett objektum telkével szomszédos telkek tulajdonosait,
  4. az élő alkotót vagy a szerzői jog jogosultját.


6. §


  1. Helyi védelem elrendeléséről vagy törléséről írásban értesíteni kell:
  1. a rendelet 5. § (6) bekezdése szerinti érdekelteket,
  2. az I. fokú építési hatóságot.
  1. Amennyiben valamely helyi érték országos védettséget kap, úgy a helyi védelem megszüntetését az Önkormányzat Képviselő-testülete vizsgálat nélkül elrendeli.
  2. A helyi védett értékek nyilvántartását az Önkormányzat a következő eszközökkel biztosítja:
  1. a rendelet 1. melléklete tartalmazza a tételes listát,
  2. az értékvizsgálat, az értékleltár és az örökségvédelmi hatástanulmány vonatkozó részeit az iratkezelés szabályai szerint a Műszaki Iroda megőrzi.


4. A helyi védelemmel összefüggő kötelezettségek


7. §


  1. A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
  2. A védett érték eredeti külső megjelenését, azaz:
  1. az egészének és a részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
  2. az eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
  3. az eredeti épület tartozékait és felszerelését

a megalapozó értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.

  1. Ha a védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt:
  1. az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
  2. ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek vagy hasonló stílusú építmények eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával

kell helyreállítani.

  1. A védett építmények külső vagy belső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő vagy az építési telkének terepviszonyait és az építési telek beépítettségét megváltoztató munkát megkezdeni és végezni, valamint a védett építmény rendeltetését megváltoztatni
  1. településképi bejelentési eljárás vagy
  2. egyszerű bejelentés alá tartozó vagy építési engedély nélkül, településképi bejelentési eljárás alá nem eső építési tevékenység esetén szakmai konzultáció

lefolytatása alapján lehet.

  1. Helyi védett épület környezetében érvényes előírások:
  1. szomszédos telken történő építés esetén az előkert méretét, a nyeregtető gerincvonalának irányát a védett épület jellemzőivel azonos módon kell kialakítani,
  2. az utcai homlokzatmagasság + 1,0m-rel térhet el a védett épület homlokzatának magasságától.


8. §

5. A helyi védett területeken betartandó előírások


A Szérűskert utcai régi temető területén:

  1. a védett területet kegyeleti parkként kell kialakítani és gondozni; épületet kizárólag a fenntartáshoz kapcsolódóan szabad elhelyezni, amely kizárólag földszintes kialakítású lehet,
  2. a meglevő síremlékeket, sírjeleket és a központi feszületet a védelemre jelölt területen belül kell felállítani.

9. §


A történeti településrész védett területén betartandó előírások:

  1. Tilos telkeket összevonni és megosztani. Telekhatár korrekció nem érintheti az utcai telekhatár vonalvezetését, méretét. A belső telekhatárok korrekciójának mértéke nem haladhatja meg a csökkenő méretű telek területének a 15%-át.
  2. Új épületet egy-egy telken belül a lebontásra kerülő épület helyére kell építeni a telek egyedi sajátossága szerint. (Ha a lebontandó épület a XX. század második felében épült, akkor 1945. előtti térképi állapothoz kell igazodni.) Egyéb jellemzőiben is igazodni kell a lebontásra kerülő épülethez. Ezek:
  1. nyeregtető gerincvonalának iránya,
  2. oromfalas vagy kontyolt tetőforma,
  3. oldalfolyosó megléte vagy hiánya,
  4. tetőtér beépítése esetén csak tetősíkban fekvő ablak alkalmazható.
  1. A védett területen, ha a telekterület nem éri el a megengedett legkisebb telekterület méretét és a meglevő épület teljes bontásával építenek új épületet, a lebontott épület mértékéig a telek beépíthető akkor is, ha a beépítés mértéke meghaladja az előírt beépítettséget. Ez alkalmazandó épületkorszerűsítés esetén is.
  2. Anyaghasználatra vonatkozó előírások:
  1. utcai homlokzatban levő nyílászáró felújítás esetén kizárólag fából készülhet,
  2. utcaképben megjelenő épületen magastető fedésére natúr kerámiacserép és ehhez színvilágában illeszkedő betoncserép, továbbá amennyiben más előírás nem tiltja, lakóterületen nád is használható,
  3. utcaképben megjelenő épülethomlokzaton téglaburkolatként min. 6,0 cm vastagságú anyagot lehet használni,
  4. utcaképben megjelenő építményeken tilos a RAL 3007, 3014-5026, 6026, 6027, 6033, 6034, 7000-7048, 8019, 8022, 9004, 9005, 9011 és 9017 színek alkalmazása.
  1. A közterület felé néző homlokzaton tilos elhelyezni:
  1. klímaberendezést,
  2. antennaberendezést,
  3. vezetéket kábelcsatornában vagy a nélkül.
  1. A közterületről látható további homlokzatokon az (5) bekezdésben részletezett építményeket csak úgy szabad elhelyezni, ha azok:
  1. a homlokzati síkból nem állnak ki vagy
  2. a homlokzatkialakítás szerves részét képezik.



III. Fejezet


Településképi szempontból meghatározó területek és településképi követelmények


10. §

  1. A településen az eltérő karakterű területek egyben településképi szempontból is meghatározó területek.
  2. Településképi szempontból meghatározó területek:
  1. településközpont,
  2. védett lakóterület,
  3. nem védett lakóterület,
  4. jelentősebb gazdasági területek,
  5. változással érintett területek,
  6. kertes területek,
  7. beépítésre nem szánt területek.
  1. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza.
  2. Amennyiben az adott területen nem érvényesek jelen rendelet 9. § (2) bekezdésének előírásai akkor a beépítési módokat és az építési helyeket az alábbiaknak megfelelően kell értelmezni:
  1. Az oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalhatár a kötelező építési vonal is egyben.
  2. A beépítési módok – oldalhatáron álló, szabadonálló, zártsorú – mellett jelzett „e” az előkertes beépítést, az „u” az utcavonalra történő beépítést jelenti. Amennyiben ez nem jelzett, úgy a két elhelyezési mód közül azt kell választani, amelyik a 3-3 szomszédos épület közül a jellemzőbb, továbbá előkert esetén annak méretét is e szerint kell meghatározni. Amennyiben az előkert mérete konkrét méretben meg van határozva, úgy azt az adott övezet egyedi előírása kell tartalmazzák.
  1. A jelentősebb gazdasági területek kivételével tömör kerítés betonból és fémlemezből nem létesíthető.


11. §


  1. A településközpont területén új épületet 320-450 közötti hajlásszögű nyeregtetővel kell építeni. A tető gerincvonalának iránya párhuzamos kell legyen a határolt közterülettel.
  2. A gyalogos és kerékpáros közlekedésre szolgáló felületeket kiselemes burkolatokból kell kialakítani.


12. §

A nem védett lakóterületen lakóépület és közterülethez kapcsolódó más rendeltetésű főépület tetőzetére vonatkozó előírások:

  1. új épületet olyan tetőformával kell építeni, mint ami a két-két szomszédos épületen többségben levő tetőforma,
  2. tetőhajlásszög 320-450 között változhat,
  3. tetőfedő anyagként kerámiacserép vagy ezek hagyományos színvilágához illeszkedő betoncserép használható.


13. §


A jelentősebb gazdasági területeken az épületeket a technológiai szükségszerűség szerint lehet kialakítani – anyaghasználat, magasság, tetőforma – de a természetvédelmi területek irányából a rálátásvédelmet biztosítani kell, azaz: a református templom tornyával egyetlen építmény sem konkurálhat, továbbra is a templomtorony kell legyen a megközelítési irányokból (gyalogos, kerékpáros és gépjármű) az „irányjelző”, azaz a látványba nem lóghat be más építmény (pl.: szélkerék, antennatorony, víztorony).


14. §


A változással érintett területeken az általános illeszkedési szabályokon és jelen rendelet teljes közigazgatási területre érvényes előírásain túl betartandó:

  1. a gyalogos és kerékpáros közlekedésre szolgáló felületeket kiselemes burkolatokból kell kialakítani,
  2. utcaképben megjelenő épülethomlokzaton téglaburkolatként min. 6,0 cm vastagságú anyagot lehet használni,
  3. utcaképben megjelenő építményeken tilos a RAL 3007, 3014-5026, 6026, 6027, 6033, 6034, 7000-7048, 8019, 8022, 9004, 9005, 9011 és 9017 színek alkalmazása,
  4. fásításra őshonos fajokat kell alkalmazni.


15. §


  1. Beépítésre nem szánt területen tanyaudvar létesítésére, lakóépület kialakítására vonatkozó szabályok:
  1. tanyaudvar csak a megközelítést biztosító a legalább hálózati jelentőségű földúttól min. 50 m-re kezdődően alakítható ki, a tanyaudvarra bevezető utat legalább egyik oldalon fasor kell kísérje,
  2. a tanyaudvart legalább egyes fasorral kell körbevenni; a fasorhoz kapcsolódóan cserjeszint is telepítendő,
  3. fasor és cserjesáv telepítésénél őshonos fajokat kell alkalmazni.
  4. lakóépületet nyeregtetővel kell építeni, a tetőfedő anyagként kerámiacserép vagy ezek hagyományos színvilágához illeszkedő betoncserép és nád használható,
  5. a gazdasági építményeket is a tanyaudvaron belül kell elhelyezni, a lakóépülethez illeszkedő megjelenéssel.
  1. Közutak burkolattal történő ellátása esetén min. az egyik oldalon fasort kell telepíteni. A fasorok telepítésekor őshonos fajokat kell alkalmazni.
  2. Major, birtokközpont területének kialakításakor alkalmazni kell a tanyaudvarra leírtakat.
  3. A beépítésre nem szánt terület természetvédelemmel érintett részén – ha más előírás az építést nem tiltja és technológia kötöttség más kialakítást nem tesz szükségszerűvé – új épület létesítésénél betartandó:
  1. azt 320-450 közötti hajlásszögű nyeregtetővel kell építeni,
  2. tetőfedő anyagként kerámiacserép és nád használható,
  3. az épületek csak földszintesek lehetnek, pinceszint létesíthető, a tetőtér beépíthető,
  4. külső felületeken tilos a RAL 3007, 3014-5026, 6026, 6027, 6033, 6034, 7000-7048, 8019, 8022, 9004, 9005, 9011 és 9017 színek alkalmazása,
  5. fásításkor őshonos fajokat kell telepíteni.





6. Eltérések a településképi követelményektől


16. §


  1. Jelen rendeletből nem kell alkalmazni:
  1. a 9. § (2) és (4) bekezdéseit,
  2. a 11. § (1) bekezdését,
  3. a 12. §-t,
  4. a 14. § a), b) és c) pontjait,
  5. a 15. § (), (3) és (4) bekezdéseit

építmény, épület építése esetén, ha a tervező valamely Magyarországon adományozható építészeti szakmai díj birtokosa és egy legalább 5 főből álló eseti szakmai tervtanács egyetért az eltéréssel.

  1. Az eseti tervtanács összehívására a polgármester jogosult, ha azt a településképi szakmai konzultáció során az építtető, a beruházó és a tervező kezdeményezi.
  2. Az eltérés engedélyezését az 5. melléklet benyújtásával kell kezdeményezni a polgármesternek címezve postai úton a Dévaványa, Hősök tere 1., vagy elektronikus formában a polgarmester@devavanya.hu címre eljuttatva.


7. Egyes sajátos építményekre, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó előírások


17. §


  1. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási, közmű és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az ilyen célra kijelölt különleges és a gazdasági területek. Közvetlenül a vezetékhálózatok részét képező felszíni létesítményeket közterületen kell elhelyezni.
  2. Új légvezeték létesítésekor elsősorban a már meglevő oszlopokat kell használni. A településközpont területén tilos légvezetéket létesíteni és olyan felszín feletti műtárgyakat, melyeket cserjesávval nem lehet teljes mértékben eltakarni.


IV. Fejezet

Reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályok a közterületen és a közterületről látható magánterületen


18. §


  1. Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Utcai homlokzaton kizárólag saját rendeltetéshez kapcsolódó felirat helyezhető el – kivéve utcai portál üvegfelületét – ahol a saját felirat mellett az ahhoz kapcsolódó grafikai elemek is elhelyezhetők.
  2. Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
  3. Más célú berendezés – a közterület fölé nyúló árnyékoló kivételével – reklám elhelyezésére nem használható.
  4. Építési reklámháló az építés idejére létesíthető.


19. §


  1. Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
  1. az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
  2. a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos tájékoztatók,
  3. a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
  4. idegenforgalmi és közlekedési információk;
  5. a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.
  1. Dévaványa közigazgatási területén a Dévaványai Általános Művelődési Központ (5510 Dévaványa, Eötvös u. 2.) 5 darab közművelődési célú hirdetőoszlop elhelyezésére jogosult. Egy hirdetőoszlop felülete nem haladhatja meg a 11,0 m2-t. A hirdetőoszlopon reklám is elhelyezhető.
  2. Az információs célú berendezés felületének legfeljebb 1/3-a vehető igénybe reklám közzétételére.
  3. E rendelet 2. mellékletében szereplő helyi védett területeken reklám, reklámhordozó berendezés nem helyezhető el. Ugyancsak tilos reklám, reklámhordozó berendezés elhelyezése az 1. melléklet szerinti helyi védett épületek telkein és azok telekszomszédjain.


20. §


  1. Reklámhordozó berendezés anyaga lehet:
  1. horganyzott és szinterezett acél, szinterezett alumínium,
  2. fa és farostlemez,
  3. plexi, biztonsági üveg,
  4. állandó vagy változó tartalmat megjelenítő digitális adathordozó.
  1. A reklámfelület megvilágítására fényforrás alkalmazható. A fényforrás kialakításánál be kell tartani a közlekedés biztonságával kapcsolatos előírásokat is.


21. §


  1. A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
  2. A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
  3. A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.


V. fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök


8. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció


22. §


  1. A településképi szakmai konzultáció az építtető, beruházó kérésére indul. Kötelező szakmai konzultációt lefolytatni a történelmi településrész védett területén kezdeményezett építési beruházások esetében. A tájékoztatást és a szakmai konzultációt a 4. melléklettel kell kezdeményezni a polgármesternek címezve postai úton a Dévaványa, Hősök tere 1., vagy elektronikus formában a polgarmester@devavanya.hu címre eljuttatva.
  2. A szakmai konzultáció helyszíne az önkormányzat épülete. Kérés esetén a konzultáció a beruházás helyszínén is lefolytatható.
  3. A konzultáció tartalma az építéssel érintett ingatlanra vonatkozó településképi követelmények ismertetése, amely kérésre kiegészíthető a helyi építési szabályzatban megfogalmazott előírások ismertetésével.
  4. A konzultációról feljegyzést kell készíteni, melyet a helyi iratkezelési szabályoknak megfelelően kell megőrizni.


9. Településképi bejelentési eljárás


23. §


  1. A bejelentési eljárás az e rendeletben meghatározott településképi követelmények betartatására irányul. A bejelentési eljárás a 6. melléklet a polgármesternek történő megküldésével indul postai úton a Dévaványa, Hősök tere 1., vagy elektronikus formában a polgarmester@devavanya.hu címre eljuttatva.
  2.  A bejelentésnek tartalmaznia kell legalább:
  1. a bejelentő nevét, lakcímét, szervezet esetén annak székhelyét,
  2. a reklám tervezett helyét,
  3. közműszolgáltatókkal egyeztetett helyszínrajzot,
  4. az elhelyezni kívánt reklámot véleményezésre alkalmas méretarányban.
  5. fotómontázst, amely az érintett utcaképet mutatja.
  1. A polgármester településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a Dévaványai Közös Önkormányzati Hivatal Műszaki Irodája készíti elő.


10. Településképi kötelezés


24. §

  1. A polgármester településképi kötelezés formájában, önkormányzati hatósági döntéssel elrendelheti a településképet rontó reklámok, hirdetőberendezések felújítását, átalakítását, áthelyezését vagy megszüntetését és eltávolítását, ha azok:
  1. elhelyezése nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek,
  2. műszaki állapota nem megfelelő,
  3. tartalma elvesztette az aktualitását,
  4. mérete, formája, anyaga nem illeszkedik az elhelyezésre használt épület homlokzati adottságaihoz,
  5. elhelyezése bejelentés nélkül történt vagy nem felel meg a polgármester által kiadott tudomásulvételben leírt kikötéseknek.
  1. A településképi kötelezés helyi védett értékek esetén is elrendelhető, ha a védett objektum:
  1. műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes,
  2. a használat módja veszélyezteti a védett érték megőrzését,
  3. felületképzése, színezése idegen az eredeti karaktertől.
  1. A polgármester településkép-védelmi bírságot szab ki, ha az érintett fél nem tesz eleget a településképi kötelezésben foglalt rendelkezéseknek, és az abban megszabott határidő meghosszabbítását sem kezdeményezi. A közigazgatási bírságnak minősülő településképvédelmi bírság legkisebb összege 50.000,- forint.
  2. A bírság összegének megállapításánál mérlegelni kell különösen:
  1. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
  2. a jogsértéssel érintettek körét,
  3. a jogsértés milyen mértékben sérti vagy akadályozza a településkép érdekében jelen rendeletben védetté nyilvánított területek és egyedi értékek megőrzését.
  1. A kiszabott bírságot a jogsértést elkövető a döntés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül köteles az Önkormányzat számlájára megfizetni. A meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül és adók módjára behajtható.


VI. Fejezet

Záró rendelkezések


25. §


A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó 20/2017.(XII.01.) önkormányzati rendelete.


D



1. Melléklet


Helyi védett építmények, műtárgyak, képzőművészeti alkotások





A

B

1.

Megnevezés

Helyrajzi szám

2.

református templom

1901

3.

vendégfogadó, étterem, irodák

1802

4.

takarékpénztár, kereskedőház

1802

5.

lakóház/szőnyegszövő műhely

2943

6.

kút

2175

7.

általános iskola

1902

8.

lakóház/emlékház

2034

9.

múzeum

3795

10.

iskola

3572

11.

rizshántoló, közraktár

890

12.

szolgálati lakás

752

13.

kripta

1466

14.

mg-i épület

592/2






2. melléklet

Helyi védett területek

3. melléklet

A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

























































4. melléklet


TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS

SZAKMAI KONZULTÁCIÓ IRÁNTI KÉRELEM




Kérelmező

neve: ………………………………………………………………………………………….

címe: ………………………………………………………………………………………….

(egyéb elérhetőség: ………………………………………………………………………….)

szakmai konzultáció tárgya:

…………………………………………………………………………………………………

érintett telek címe, hrsz-a:

…………………………………………………………………………………

Melléklet:

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Egyéb megjegyzés:

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………




Dévaványa, ………………………………………

                                                                               ………………………………………

                                                                                                        aláírás



5. melléklet


ELTÉRÉS ENGEDÉLYEZÉSE IRÁNTI KÉRELEM


Kérelmező

neve: ………………………………………………………………………………………….

címe: ………………………………………………………………………………………….

(egyéb elérhetőség: ………………………………………………………………………….)

tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helye:

…………………………………………………………………………………………………

érintett telek hrsz-a: …………………………………………

Kérem a megjelölt építési tevékenységre vonatkozóan a rendelet 16. §-ának alkalmazását. Az építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában feltöltöttem az ÉTDR rendszerbe, a tervdokumentáció az alábbi módon érhető el:

…………………………………………………………………………………………………

Kérelem benyújtása papíralapon:

- Személyesen / postai úton: …………………………………………………………………..


A helyi építészeti-műszaki Tervtanács szakmai álláspontjára alapozott településképi véleményezési eljárás során

a) nyílt

b) zárt*

ülés keretében kérem a tervdokumentáció tárgyalását.

(megfelelő szövegrész aláhúzandó)

*Zárt ülés tárgyalásának részletes indokolása:

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………


Dévaványa, ………………………………………

                                                                               ………………………………………

                                                                                                        aláírás



6. melléklet


TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉS


1. Bejelentő (építtető)

neve: …………………………………………………………………………………………….

címe, szervezet esetén székhelye: ……………………………………………………………………………………………...

……………………………………………………………………………………………...

(egyéb elérhetőség: ……………………………………………………………………………………………...

2. Bejelentem, hogy bejelentéshez kötött

□ építési tevékenységet,

□ reklám, reklámhordozó elhelyezést,

□ rendeltetésváltoztatást

kívánok folytatni a Dévaványa, …………………………………………………………………………..………………………………………… cím alatti, ………………………... hrsz-ú telken.

3. A folytatni kívánt tevékenység megnevezése: …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

4. A tevékenység tervezett időtartama: ………………………………………………………………..

5. A bejelentéshez mellékelem a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 26/B. § (3) bekezdésében, valamint e rendelet településképi bejelentési eljárásról szóló 31. §-ában előírt tervdokumentációt.

Melléklet: 2 pld. tervdokumentáció




Dévaványa, ………………………………………

                                                                               ………………………………………

                                                                                                        aláírás

                                                                                                    (bejelentő)




Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!