nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Nagyalásony Község Önkormányzat Képviselő testületének 4/2014 (VII.29.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2016-04-26 - 2016-05-31
Nagyalásony Község Önkormányzat Képviselő testületének 4/2014 (VII.29.) önkormányzati rendelete
NAGYALÁSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL



A Nagyalásony Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:




I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK



Az önkormányzat és jelképei


1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagyalásony Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye:  8484 Nagyalásony, Kossuth u. 29.

(3) Az önkormányzat jogi személy.

(4) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:  Nagyalásony Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, a Szervezeti Működési Szabályzat, illetve más önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában.

(5) A képviselő-testület szervei:

a)   a polgármester

b)   a képviselő-testület bizottságai

c)   a jegyző

d)   a közös önkormányzati hivatal

e)   a köznevelési intézmény

f)   a társulások

(6) A képviselő testület bizottságai

a)   Ügyrendi Bizottság

(7) Az Önkormányzat hivatala: Somlóvásárhelyi Közös Önkormányzati Hivatal

(8) A képviselő-testület tagjai: a  polgármester és 4 fő képviselő.

(9) A képviselő-testület a község címerét, zászlaját, egyéb jelképeit és kitüntetéseit külön rendeletben szabályozza.




II. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE



2. § (1)  Nagyalásony Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) keretei között önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat-és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.

(2) A Képviselő-testület figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra, anyagi lehetőségeitől függően az önkormányzat éves költségvetésében meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, és milyen mértékben lát el.


(3) A képviselő-testület önként vállalt feladatairól rendeletben dönt. Az önként vállalt többletfeladatok felvállalását megelőzően fel kell mérni, hogy képes-e az Önkormányzat a feladatellátás gazdasági feltételeinek folyamatos biztosítására. Az önkéntes feladat vállalás előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, az érintett bizottságnak a véleményét ki kell kérni. A javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrást.


3. § Az önkormányzat alaptevékenységének és kiegészítő tevékenységének felsorolását a  Nagyalásony Község Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása tartalmazza, figyelemmel az Mötv. 13. §-ban foglaltakra 5. melléklet szerint.


4. § Az önkormányzat vállalkozói tevékenységet nem végez.



III. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE



5. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a Somlóvásárhelyi Közös Önkormányzati Hivatalra, a jegyzőre és társulásaira ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskör gyakorlás jogát visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(2) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a hatáskört gyakorló a képviselő-testületnek a soron következő ülésen számot ad.

(3) A Képviselő-testület e rendelet szerint dönt  hatásköreinek átruházásáról, melynek felsorolását e rendelet 2.  melléklete tartalmaz.

(4) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az Mötv. 42.§-ban meghatározott hatáskörök.



A képviselő-testület összehívása


6. § (1) A képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester – együttes akadályoztatás esetén a vagyonnyilatkozat-ellenőrző és összeférhetetlenséget ellenőrző bizottság elnöke – az ülés előtt legalább négy nappal előbb hívja össze.

(3) A képviselő-testületi ülések rendszeres tartásának helyszíne: Önkormányzat, polgármester hivatalos helyisége Nagyalásony, Kossuth u. 29., melytől a közmeghallgatás és az együttes testületi ülés esetén el lehet térni.

(4) Halasztást nem tűrő, kivételes, sürgős esetben a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés szóban, – távbeszélőn –, e-mailen is összehívható.  Rendkívüli esetben összehívott ülésre közvetlenül elegendő a képviselő-testületi tagok, a jegyző és a napirend előadójának  meghívása.  A tevékenységi körükben tanácskozási joggal rendelkező civil szervezetek képviselői az ülés időpontjáról a Nagyalásonyi  honlapon szerezhetnek információt.

(5) A képviselő-testületet össze kell hívni legalább 2 képviselő, vagy a képviselő-testület állandó bizottságának indítványára.

(6) Az indítványban meg kell jelölni a megtárgyalandó napirendet, indokát, a helyszínt, kérdést, kit javasolnak az ülésre meghívni, javaslatot az ülés időpontjáról.




7. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a települési képviselőket, valamint tanácskozási joggal:

b) a jegyzőt,

c) az egyes napirendekhez a napirend előadóját,

d) a tevékenységi körükben a civil szervezetek képviselőit,

e) akiket a polgármester, illetve az előterjesztő indokoltnak tart.

(2) A meghívóhoz mellékelni kell a napirendek írásos előterjesztését, a határozati javaslatokat.

(3) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, valamint az érintett napirendek előadóinak, a tanácskozási joggal rendelkezőknek úgy kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább három nappal megkapják. A rendkívüli ülésre szóló meghívó és előterjesztés kiküldésének határideje a három naptól kevesebb is lehet, a napirend tárgyalásának sürgősségétől függően.

(4) A testületi ülések időpontjáról a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái az ülést illetően,  Nagyalásony település honlapja, melynek címe: www.nagyalasony.hu. Az önkormányzat internetes honlapján a nyilvános ülésekre készített írásos előterjesztéseket is közzé kell tenni.


8. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület az Mötv.  46.§ (2) bekezdés c) pontjában szabályozott esetben a zárt ülés elrendeléséről minősített többséggel határoz. A zárt ülés megtartásáról a képviselő-testület mindig egyedileg határoz.

(3) A zárt ülés tartását a polgármester, valamely képviselő és a jegyző indítványozhatja.

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelybe csak a képviselők, a polgármester, a jegyző, valamint a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízottja – csak a reá vonatkozó, őt illető részébe – tekinthet be.

(5) Zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást – nem sértve meg azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak – a polgármester, vagy az általa kijelölt személy adhat.

(6) A zárt ülésen hozott döntéseket, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglaltak betartásával a következő nyilvános ülésen ki kell hirdetni.



Tanácskozási jog


9. § (1) Tanácskozási joggal vehetnek részt a Képviselő-testület, továbbá a bizottság nyilvános ülésein az alapszabályukban rögzített tevékenységi körükkel kapcsolatos kérdésekben, a bírósági nyilvántartásban szereplő  Nagyalásonyi székhelyű önszerveződő közösségek.

(2) A bírósági nyilvántartásba vételről szóló végzés másolatát a Közös Önkormányzati Hivatalban vagy Kirendeltségén le kell adni. Az a szervezet, amely a bírósági nyilvántartásba vételről szóló végzés másolatát nem adja le, tevékenységi körével kapcsolatos kérdésekben tanácskozási joggal nem élhet.

(3) A tanácskozási jog a szervezet bírósági nyilvántartásában rögzített képviseletére jogosult személyét , vagy meghatalmazottját illeti meg.

(4) A tanácskozási joggal rendelkező civil szervezet képviselője az ülésen a napirendi pontok elfogadását követően jelzi a polgármesternek (ülés vezetőjének), hogy mely napirendi pontok érintik tevékenységi körét és kíván tanácskozási jogával élni.

(5) Az (1) bekezdésben írt tanácskozási jog tartalma a kérdezés és véleményezés jogát foglalja magába, mely érintett napirendi pontonként egy-egy ízben 3 perces időtartamban történhet.


10. § Az üléseken megjelenő lakosság az egyes napirendekhez csak a polgármester hozzájárulásával szólhat, esetenként a testület a hozzászólás időtartamát megszabhatja, korlátozhatja.



Előterjesztések, sürgősségi indítvány


11. § (1) A képviselő-testület a napirendi pontokat írásos előterjesztés alapján tárgyalja meg, de lehetőség van kivételes esetben szóbeli előterjesztésekre, illetve előterjesztések ülésen történő kiosztására is.

(2) A képviselő-testület ülésén „sürgős” minősítésű indítványt is megtárgyalhat. A sürgősség tényének indoklásával indítványt terjeszthet elő a polgármester és a jegyző. A „sürgős” indítvány napirendre tűzéséről a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. A képviselő-testület a sürgősségi indítványt előzetes bizottsági véleményezés nélkül tárgyalhatja, a sürgősségi indítvány megfelelő előkészítettsége esetén.

(3) Az előterjesztés lehetőleg teljes naptári, illetve gazdasági évet (éveket) fogjon át. Az előterjesztések kidolgozásánál figyelembe kell venni az országos és helyi szabályozást, értékelni kell a munka hatékonyságát és esetleg hiányosságokért felelős személyek megjelölésével, reális többoldalú értékelést kell adni, az elért eredmények mellett tárgyilagosan kell elemezni az ügy kapcsán keletkező gondokat és problémákat.


12. § (1) A testület elé kerülő írásos előterjesztésekkel szemben támasztott követelmények:

a) az első részben meg kell határozni

aa) a tárgyat, napirend előadóját,

ab) a témával kapcsolatos előzményeket, korábban hozott képviselő-testületi döntéseket, azok végrehajtásával kapcsolatos információkat,

ac) a téma lényegét tartalmazó ismertetést,

ad) a jogszabályi háttér bemutatását,

ae) fel kell tüntetni mindazon körülményt és összefüggést, amelyek indokolják, segítik a meghozandó döntést, (érvek, ellenérvek)

af) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat költségvetésére gyakorolt hatást.

b) a második rész a határozati javaslat

ba) a határozati javaslat csak egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből állhat,

bb) tartsa szem előtt a törvényességet, jogszabályok keretei között segítse az állampolgári jogok érvényesülését és az állampolgárok jogos igényeinek megvalósítását,

bc) lehetőség szerint törekedni kell arra, hogy a határozati javaslat több alternatívát tartalmazzon,

bd) az eltérő tartalmú határozati javaslatokat külön-külön kell megfogalmazni,

be) meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személyt vagy szervet,

bf) tartalmazza a végrehajtásnak – az ügy összes körülményeire tekintettel – a határidejét.

(2) A határozati javaslat a végrehajtás határidejére elsősorban naptár szerinti vagy azonnali jelölést használhat.

(3) A naptár szerinti (év, hónap) határidő esetén a határidő lejártakor a végrehajtás eredményéről, a közbeeső intézkedésekről be kell számolni.

(5) Az azonnali határidő megjelölése esetén a határozat végrehajtását azonnal meg kell kezdeni és arról a soron következő testületi ülésen számot kell adni.

(3) Határidő hosszabbítás tárgyában a képviselő-testület dönt egyszerű szótöbbséggel a határidő lejártát követő testületi ülésen.

(4) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi, törvényességi szempontból meg kell vizsgálni.



A képviselő-testület ülése,  tanácskozási rendje,

ülésvezetés szabályai


13. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatás esetén az ügyrendi Bizottság Elnöke.


(2) A képviselő-testület ülése formáit tekintve lehet alakuló ülés, rendes ülés és rendkívüli ülés.

(3) Az alakuló ülésre vonatkozó speciális szabályokat az Mötv. 43.§ tartalmazza.

(4) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) a jelenléti ív alapján megállapítja az ülés határozatképességét (név szerint a távollévők megállapítása),

b) határozatképesség esetén megnyitja az ülést,

c) napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról, az előző ülést követő fontosabb eseményekről, intézkedésekről, az előző testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, és kéri az átruházott hatáskörben a bizottságok döntéseinek ismertetését.

d) javaslatot tesz az ülés napirendjére (napirendre bármely képviselő is javaslatot tehet, mely javaslat az ülés összehívását megelőző 3 munkanapig írásban tehető meg a polgármesternél, az előterjesztés tartalmi és formai szabályainak betartása mellett.),

e)   napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát,

f)  napirendenként szavazásra bocsátja – először a módosító, kiegészítő indítványokat – a rendelet tervezeteket, határozati javaslatokat,

g)   folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet és fenntartja a tanácskozás rendjét,

h )  figyelmeztetheti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,

i) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít,

j) kezdeményezheti a nem képviselő-testületi tag - ismételten rendbontó – kiutasítását, melyről a testület vita nélkül dönt,

k) biztosítja a képviselő-testületi tagok bejelentési, kérdezési és interpellációs jogának gyakorlását,

l)  berekeszti az ülést.

(5) A képviselő-testület a fő napirendi pontok tárgyalása előtt dönt a polgármester előterjesztése alapján a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról, a két ülés között történt eseményről szóló tájékoztatóról. A polgármester, illetve az adott bizottság elnöke számot ad – a két ülés közötti időben történt – átruházott hatáskörök gyakorlásáról.

(6) A polgármester előterjeszti a napirend tervezetet, indokolja, ha eltérő a munkatervben rögzítettektől. Bejelenti, ha az előterjesztésekhez, napirendekhez a bizottság külön észrevételt kíván tenni, javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását.

(7) A munkatervtől eltérés és más javaslat esetén az ülés napirendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.


15. § (1) Az írásos előterjesztést a napirendi előadó a vita előtt szóban röviden kiegészítheti. A kiegészítésnek tömören, szorosan az előterjesztéshez kapcsolódóan kell megtörténnie.

(2) A napirendi előadóhoz a képviselőt-testületi tagok és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, ezekre a vita előtt válaszolni kell.

(3) Amennyiben az előterjesztést (az adott napirendet) bizottság előzetesen tárgyalta, a bizottság véleményét, javaslatát a bizottság elnöke (vagy alelnöke) a hozzászólások, vélemények adása előtt teszi meg.

(4) A kérdésekre, hozzászólásokra, véleménynyilvánításra a jelentkezés sorrendjében – először a testületi tagok, majd a tanácskozási joggal meghívottak – kerülhet sor.


16. § (1) A napirendi téma vitája során a hozzászólók lényegre törően kötelesek kifejteni állásfoglalásukat, megtenni észrevételeiket, valamint egyértelműen meg kell fogalmazniuk a döntéstervezetre vonatkozó esetleges javaslataikat. A napirendi pont tárgyalása során egy képviselő két alkalommal szólhat hozzá, további hozzászólásra a testület engedélye alapján kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc.

(2) Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. Akitől a szót a polgármester megvonta, ugyanabban az ügyben ismételten nem szólalhat fel, azonban a hozzászólását már megtevő képviselő a személyével foglalkozó hozzászólásra maximum 2 percben válaszolhat.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők – tevékenységi körükkel kapcsolatos napirendeknél – egy alkalommal maximum 3 percben szólalhatnak fel.

(4) A polgármester vagy bármely képviselő kezdeményezésére a vita korlátozható és lezárható, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(5) Az előterjesztő a javaslatát, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.


17. § (1) A vita lezárását követően a napirendi pont előadója szükség szerint válaszolhat a hozzászólásokra, elhangzott észrevételekre és a felvetett javaslatokra.

(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni, a döntés meghozatala vagy a képviselő-testület működése során jogszabálysértést észlel.

(3) A polgármester először a vitában felmerült módosító vagy kiegészítő javaslatokat bocsátja külön-külön szavazásra, melyről a testület a javaslat elhangzását követően azonnal szavaz. A módosító javaslatok elfogadásához egyszerű szótöbbség szükséges. Ezt követően az előterjesztésben (határozati javaslatban, rendelet-tervezetben) szereplő – a testület által elfogadott módosításokkal és kiegészítésekkel egybefoglalt határozati javaslatról egyszerű szótöbbséggel, rendelet-tervezetről minősített többségű szavazattal dönt.

(4) Amennyiben több előterjesztést együtt vitatott meg a képviselő-testület vagy egy előterjesztés több határozati javaslatot tartalmaz ez esetben is külön-külön kell a szavazást elrendelni.

(5) A képviselő-testület – a szavazati arányok rögzítésével – alakszerű határozat nélkül dönt:

a)   sürgősségi indítványról,

b)   ügyrendi kérdésekről,

c)   a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,

d)   információs jelentés tudomásul vételéről, tájékoztató anyag elfogadásáról,

e)   interpellációra adott válasz elfogadásáról.




A döntéshozatal módja


18. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen a megválasztott képviselők többsége – 3 fő – jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni, illetve be kell rekeszteni. Ilyen esetben a polgármester köteles a képviselő-testületet 8 napon belüli időpontra, ugyanazon napirendek tárgyalására újból összehívni.

(2) A képviselő-testület - amennyiben bebizonyosodik, hogy a képviselő a személyes érintettségének bejelentését elmulasztotta megtenni - az ügy döntését megelőzően és ezt más képviselő sem kezdeményezte, jogkövetkezményként megvonhatja a képviselő egy havi tiszteletdíjának 20%-át, melyről egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához, a határozathozatalhoz a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. Amennyiben a javaslat a jelenlevő települési képviselők több mint felének igen szavazatát nem kapta meg, a javaslatot elutasították.

(4) Minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének az igen szavazata szükséges.

(5) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ban írt eseteken.

(6) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(7) A képviselők „igen”, vagy „nem” vagy „tartózkodom” szavazattal vesznek részt a szavazáson.


19. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat, mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülés tartható, továbbá, ha azt magasabb szintű jogszabály előírja (pl. alpolgármester választásnál).

Titkos szavazást bármelyik képviselő indítványozhat.

(2) A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként, vita nélkül dönt.

(3) A titkos szavazáson a szavazólapra felkerülésre a jelenlévő képviselők több mint felének igenlő szavazata szükséges.

(4) A titkos szavazás lebonyolítását az ügyrendi bizottság (továbbiakban: bizottság) végzi.

(5) A titkos szavazás eredményét a bizottság állapítja meg. Összeszámolja a szavazatok számát, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét.

(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét, a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak nevét, a szavazás eredményét, a szavazás során felmerült körülményeket. A szavazásról készült jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyvvezetői feladatokat a jegyző látja el.


20. § (1) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, a szavazás titkosságának biztosításával történik.

(2) A titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(3) A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.


21. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni ha:

a) azt törvény előírja,

b) azt a képviselő-testület egynegyede kezdeményezi, indítványozza.

(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ („igen”, „nem”, „tartózkodom”) a névsorban rögzíti.

(4) Bármilyen módon történik a döntéshozatal a szavazás eredményét a polgármester számszerűen állapítja meg és ismerteti, kihirdeti az önkormányzat döntését.



Kérdés, interpelláció


22. § (1) Az interpellációt legkésőbb az ülés előtt két nappal írásban kell benyújtani. Ha az ülésen az interpelláló nincs jelen, úgy az interpellációt megtárgyalni nem lehet.

(2) Képviselő-testület tagjai az ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökeihez kérdést, interpellációt terjeszthetnek elő 3-3 perc időtartamban.

(3) A kérdésekre lehetőleg az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban válaszolni kell, a válaszról a képviselő-testület csak akkor határoz, ha azt a kérdező nem fogadja el.

(4) Az interpellációra – ha nem lehetséges az ülésen – írásban kell válaszolni 15 napon belül. A választ meg kell küldeni valamennyi képviselőnek.

Az interpellációkra adott válaszról az interpelláló nyilatkozik, a Képviselő-testület vita nélkül dönt annak elfogadásáról.

(5) A Képviselő-testület a szélesebb körű vizsgálatot igénylő képviselői kérdés, illetve interpelláció vizsgálatával bizottságot is megbízhat. A bizottság 15 napon belül köteles választ adni és azt valamennyi képviselőnek megküldeni. A vizsgálatban a kérdést feltevő képviselő is részt vehet.



A képviselő-testület jegyzőkönyve


23. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni az Mötv. 52. § tartalma szerint.

(2) Az (1) bekezdésben írtakon túlmenően tartalmazza:

a)  a távol maradt képviselők nevét, a távollét okát /illetve, hogy azt nem jelezte/,

b)  a napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,

c)  az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, bejelentéseket, az azokra adott válaszokat,

d)  a határozat végrehajtásáért felelős nevét és a végrehajtás határidejét, az ülés bezárásának idejét.

(3) Képviselő-testület tagja kérheti, hogy hozzászólását a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza. A testületi tag kérheti továbbá, hogy a jegyzőkönyvben név szerint rögzítsék, hogy adott kérdés (napirend, téma) ellen szavazott.


24. § (1) Az aláírt, mellékletekkel ellátott jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni online a Veszprém Megyei Kormányhivatal részére a Nemzeti Jogszabálytáron keresztül.

(2) A képviselő-testületi jegyzőkönyvek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányával együtt kell kezelni, ahhoz csatolni kell: a meghívót, a jelenléti ívet, az írásos előterjesztéseket, a jegyzőkönyvbe nem foglalt rendelet hiteles példányát, az írásban benyújtott interpellációkat.

(4) A zárt ülésről készült jegyzőkönyv vezetése megegyezik az általános szabályokkal, de kezeléséről – a korlátozott betekintési jogra tekintettel – a jegyzőnek külön kell gondoskodni. A zárt ülésen hozott határozatok sorszámozása folyamatosan történik.

(5) A jegyzőkönyveket – a zárt ülés anyagát kivéve – az érdeklődő polgárok a hivatalban megtekinthetik. A nyilvános ülés jegyzőkönyve teljes terjedelemben olvasható (és letölthető) a település honlapján www.nagyalasony.hu önkormányzat/jegyzőkönyvek menüpont alatt. A jegyzőkönyv másolatáért az önkormányzat térítési díjat kérhet.

(6) A testületi ülés jegyzőkönyvéből a határozat kivonatát minden esetben meg kell küldeni a végrehajtásért felelősöknek, mindazoknak, akiket a határozat érint.



A képviselő-testület döntései

Önkormányzati határozatok, rendeletek


25. § (1) A képviselő-testület döntései:

a)   határozat,

b)   rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a)   a napirend elfogadásáról,

b)   ügyrendi kérdésekről,

c)   név szerinti szavazás elrendeléséről,

d)   képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszokról.


26. § (1)  A határozat és rendelet előkészítésére, alaki és formai követelményeire, kihirdetésére a jogalkotásról szóló törvény és annak végrehajtására kiadott miniszteri rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.


27. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását a képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság, és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is,

a) az önkormányzat költségvetését,

b) a településrendezési terveket,

c) a helyi adók bevezetését, és

d) minden, a lakosság széles körét érintő, további anyagi megterhelést eredményező javaslatot, döntést igénylő ügyekben.

(3) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni.



(6) Egyéb nyilvánosságra hozatal módja: a település honlapján a www.nagyalasony.hu  címen való közzététel. A rendeletek a hivatalban teljes terjedelemben megtekinthetőek, illetve olvashatóak a www.nagyalasony.hu  weblapon az önkormányzat/rendeletek  menüpont alatt.


28.§ (1) Az önkormányzati rendeletek tervezetét és indokolását társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek során a természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek azokat véleményezhetik.

(2) Nem kell társadalmi egyezetésre bocsátani azt a tervezetet, mely

a) fizetési kötelezettségről szól;

b) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról rendelkezik;

c) az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet-tervezeteket;

d) az önkormányzat tulajdon és vagyongazdálkodásáról;

d) a köztisztviselők munkavégzéséről és juttatásairól szóló rendelet-tervezeteket;

e) sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik;

f) magasabb szintű jogszabálynak való megfelelést szolgálja, és megalkotását, továbbá tartalmát illetően a Képviselő-testületnek mérlegelési jogköre nincs.

(3) Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a tervezet, ha az egyeztetés Nagyalásony  Község Önkormányzata különösen fontos pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.

(4) E szakasz alkalmazásában fizetési kötelezettség a Képviselő-testület vagy szervei, intézményei (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: Önkormányzat) javára közvetlen ellenszolgáltatás nélkül fizetendő adó, bírság, pótlék vagy más hasonló díj, valamint az Önkormányzat által nyújtott szolgáltatásért, eljárásért fizetendő bármely díj.

(5) Kiemelkedő közérdek az olyan körülmény, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.

(6) A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a jegyző tartozik felelősséggel.


29. § (1) A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet az önkormányzat honlapján kell közzétenni. Amennyiben valamely technikai oknál fogva az Önkormányzat honlapja nem üzemel, úgy a közzététel az Önkormányzat hirdetőtábláján történik, és ebben az esetben a honlap akadálytalan működésének helyreállásáig a társadalmi egyeztetés vonatkozásában a honlapon történő közzétételre előírt szabályokat az Önkormányzat hirdetőtábláján történő közzétételre kell megfelelően alkalmazni.

(2) A honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetés céljából közzétett tervezetről.

(3) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.      

(4)Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, nem kapcsolódik a rendelet-tervezet tárgyához.

(5) A jegyző a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét – jelen rendeletben meghatározott feladatainak ellátása céljából – legkésőbb a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított egy évig kezeli. Amennyiben a véleményezett tervezet nem lép hatályba, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a vélemény beérkezését követő egy éven belül törölni kell.

(6) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint a (3)-(4) bekezdésben foglalt adatkezelések tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a véleményező figyelmét a honlapon keresztül fel kell hívni.

(7) A közzétett tervezeteket a közzétételtől számított egy évig nem lehet a honlapról eltávolítani.


30. § (1) A tervezetet olyan időpontban kell a honlapon közzétenni, hogy a véleményezésre legalább 5 nap rendelkezésre álljon.

(2) A jegyző mérlegeli a beérkezett véleményeket, és azokról tipizált összefoglalót készít.

(3) A jegyzőt egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott összefoglalót a tervezettel együtt a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(5) A jegyző a 29. §-ban meghatározott egyeztetési formán túl más egyeztetési formákat is igénybe vehet.


31. § Az Önkormányzat a honlapján megadott elektronikus levélcímen keresztül lehetőséget biztosít arra, hogy a rendelet hatályosulásával kapcsolatos észrevételeket, problémákat, valamint a módosítására vonatkozó javaslatokat bárki jelezhesse a jegyzőnek.




IV. fejezet

TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK



32. § (1)A települési képviselő Nagyalásony  Község egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választói érdekeit.

(2) A települési képviselőt megillető tiszteletdíjról külön rendelet rendelkezik.


33. § (1) A képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül – törvényben szabályozott – vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és képviselői megbízatásával kapcsolatban meghatározott juttatásokban nem részesülhet.



A képviselők jogai és kötelességei


34. § (1) A képviselőt a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 19. §-ban és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) A települési képviselő további jogai az Ötv. 19. § (2) bekezdésén túl:

a) a polgármester megbízása alapján különböző tanácskozásokon és tárgyalásokon való részvétel;

b) feladatainak eredményesebb ellátása érdekében tájékoztatást igényelhet a művelődésügyi, egészségügyi, kommunális, igazgatási, hatósági, kereskedelmi egységek, intézmények vezetőitől;

c) a jegyzőn keresztül betekintési joga van a hivatal munkájába.


35. § (1) A képviselő köteles:

a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott  közérdekű döntésekről;

b) ha a testületi (bizottsági) ülésen nem tud megjelenni azt a polgármesternek, bizottság elnökének bejelenteni (igazolt távollét);

c) köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre;

d) a képviselő, a bizottság nem képviselő tagja a jogszabályi előírásoknak – esküjének – megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek a magántitokra, továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 2013. évi V. törvény szabályait;


e )köteles felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;

f) köteles bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál;

g) a rábízott feladatok teljesítése, annak eredményéről történő számadás;

h) a hozzá forduló állampolgárok részére történő felvilágosítás, tájékoztatás megadása, kérelmének, közérdekű bejelentéseinek, javaslatainak polgármesteri hivatalhoz történő továbbítása, a település egészéért vállalt felelősséggel képviselni választóinak érdekeit;

i) a társadalmi munka szervezésében, irányításában történő részvétel.

(2) Amennyiben a képviselő a napirend tárgyalásakor a személyes érintettsége esetén - törvényben meghatározott - bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén dönt a képviselő tiszteletdíjának 20%-os csökkentéséről.


36. § A képviselő szakmai vagy üzleti ügyben önkormányzati képviselői minőségére nem hivatkozhat, települési képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, és nem használhat fel.


37. § A képviselők jogállásának egyes kérdéseit a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény szabályozza.


38. § A képviselő-testület tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának kezeléséről, nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló részletes szabályokat a 3. melléklet tartalmazza.



V. fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI



39. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hoz létre:

a)   ügyrendi  bizottság 3 fő képviselő  és 1 fő nem képviselő

(3) A bizottság elnökét, alelnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani.

(4) A képviselő testület tagjai javaslatot tesznek a bizottságok elnökeire és a bizottság képviselő és nem képviselő-testületi tagjaira, melyet a polgármester terjeszt a képviselő testület elő. A bizottság alelnökére a bizottság elnöke tesz javaslatot. A javaslat adása során a megválasztott képviselőkkel konszenzus kialakítására kell törekedni.


40. § (1) A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztása nyílt szavazással, minősített többséggel történik.

(2) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(3) A bizottság nem képviselő tagjai megválasztásukat követően a képviselő-testület előtt esküt tesznek. Az eskü szövege megegyezik a képviselői eskü szövegével.

(4) A bizottságok végzett munkájukról a soron következő ülésen beszámolnak a képviselő-testületnek.




A bizottságok működése


41. § (1) A bizottságok szükség szerint tartanak ülést.

(2) A bizottsági üléseket – az ülést megelőzően legalább 3 nappal – az elnök hívja össze, és vezeti. A bizottsági tagok részére a meghívót a napirendi előterjesztésekkel együtt kell megküldeni.

(3) Az ülést az elnök - akadályoztatása esetén – a legidősebb bizottsági tag hívja össze és vezeti.

(4) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(5) A bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet bármely települési képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, valamint tevékenységi körében a civil szervezetek képviselői.


42. § (1) A bizottság döntéseit egyszerű és minősített többséggel hozza.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a bizottság elnöke a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

(3) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az átruházott hatáskörben hozott döntés esetében minősített többségű szavazat szükséges.


A bizottság feladatai


43. § A bizottság a következő feladatokat látja el:

a)   feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit,

b)   feladatkörében szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását,

c)   feladatkörében benyújtja az előterjesztéseket,

d)   feladatkörében előterjesztésekhez állásfoglalást készít,

e)   gyakorolja a testület által rá átruházott hatósági hatáskört,

f)  feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját,

g)  ha a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdeksérelmet, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.



A képviselő-testület és a polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai


44. § A képviselő-testület bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai:

a) meghatározza a bizottsági szervezetét és megválasztja bizottságait,

b) meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be a képviselő-testületnek,

c) meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,

d) döntési jogot adhat bizottságainak,

e) a bizottság által hozott döntést felülvizsgálhatja,

f) önkormányzati rendeletében hatósági hatáskört állapíthat meg a bizottságnak,

g) határoz a polgármester által felfüggesztett bizottsági döntések tárgyában (a felfüggesztést követő ülésen)


45. § A polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai:

a) indítványára össze kell hívni a bizottságot,

b) felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.


46. § (1) A bizottságok feladatait, hatáskörét e rendelet  1. melléklete tartalmazza.



A testület ideiglenes bizottságai


47. § (1) A képviselő-testület egyes nem állandó feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat.

(2) Az ideiglenes bizottság feladata lehet különösen:

a)  egyes önkormányzati rendeletek előkészítése, illetőleg felülvizsgálata,

b)  a képviselő-testület által meghatározott valamely napirend előkészítése,

c)  egyes megállapodások előkészítése,

d)  valamely ügy kivizsgálása,

e)  speciális ellenőrzési feladatok elvégzése, vizsgálatok lefolytatása.

(3) Az ideiglenes bizottság nem képviselő tagjaivá olyan személyeket javasolt megválasztani, akik a bizottsági feladatok végrehajtásában kellő jártassággal és szakértelemmel rendelkeznek.

(4) Ideiglenes bizottság létrehozása esetén meg kell határozni a bizottság konkrét feladatát, megbízatásának terjedelmét és határidejét. Az ideiglenes bizottságok működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.

(5) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.



VI. fejezet

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ



A polgármester


48. § (1) A képviselő-testület elnöke a polgármester, az önkormányzat egész működéséért felelős.

(2) A polgármester megbízatását  társadalmi megbízatásban látja el,  tiszteletdíját a képviselő-testület a jogszabályok keretei között határozatban állapítja meg.

(3) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló többször módosított 1994. évi LXIV. törvény határozza meg.

(4) A polgármester  tiszteletdíjára, jutalmazására az ügyrendi bizottság véleménye alapján e bizottság elnöke tesz javaslatot.

(5) A társadalmi megbízatású polgármester  ügyfélfogadási ideje:

                                                                                             minden hét szerda: 16,00-17,00

(6) A polgármester átruházott hatáskör gyakorlását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(7)A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában a körelnöknek adja át.

(8) A polgármester dönt a reprezentáció felhasználásáról, melynek összegét az éves költségvetési rendeletben kell meghatározni, a felhasználást számlákkal kell igazolni.

(9) Reprezentációnak minősül:

a) a hivatalos tárgyalásokon, kiállításokon, kongresszusokon, konferenciákon, ankétokon, szimpóziumokon ellenérték nélkül felszolgált étel, ital, illetőleg az ezen felül nyújtott természetbeni ellátás (szállás, utazás) értéke,

b) vásárolt, vagy saját előállítású tárgy (termék vagy szolgáltatás) ellenérték nélküli átadása (ajándékozás)

c) nemzeti ünnepekhez, évfordulókhoz, társadalmi eseményekhez kapcsolódó munkahelyi megemlékezés költsége (ingyenesen felszolgált étel, ital dolgozó részére nyújtott ajándék, terembérlet, művészek fellépti díja stb.)



Alpolgármester


49. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül – a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többségű szavazattal, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

(3) Az alpolgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzat képviselők tiszteletdíjáról szóló többször módosított 1994. évi LXIV. törvény határozza meg.

(4) Az alpolgármester konkrét feladatainak meghatározása, a közöttük lévő munkamegosztás kialakítása a helyettesítés rendjének kimunkálása a polgármester jogkörébe tartozik.

(5) A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat (pl. bizottsági döntés felfüggesztése, testületi ülés összehívása stb.) az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében gyakorolhatja. Tartós akadályoztatásnak minősül:

a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,

b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,

c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.

(6) Az alpolgármester önkormányzati hatáskörök címzettje nem lehet, ilyet sem a képviselő-testület sem a polgármester nem ruházhat rá.



Jegyző


50. § (1) A közös önkormányzati hivatal létrehozó települések polgármesterei a jogszabályban megállapított feltételekkel jegyzőt, aljegyzőt neveznek ki, határozatlan időre.

(2) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt, megszervezi annak munkáját.

(3) A jegyző helyettesítését, a jegyző által meghatározott feladatok ellátását aljegyző végzi.

(4) A jegyzői, illetve az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap – a jegyzői feladatokat az igazgatási ügyintéző látja el.

(5) A jegyzőnek törvényi kötelezettsége, hogy felhívja a képviselő-testület figyelmét a jogszabálysértő döntésekre, illetve a képviselő-testület működésének szabálytalanságaira. A jegyző ezt a kötelezettségét a testületi ülésen szóban, egyéb esetekben írásban nyújtja be  a polgármesternek, aki erről a képviselő-testületet a legközelebbi testületi ülésen tájékoztatja.   

 (6) A jegyző részletes feladatait az Mötv. 81. §-ában foglalt rendelkezések alapján látja el.




VII. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA



Közös Önkormányzati Hivatal


51. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására megállapodás alapján  Közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn.

Nagyalásony  Község Önkormányzat szerve a Somlóvásárhelyi Közös Önkormányzati Hivatal, melynek Székhelye: 8481 Somlóvásárhely, Szabadság tér 1. 

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal a képviselő-testület által elfogadott Megállapodás, Alapító Okirat, és Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik. A Képviselő-testület a Szervezeti és Működési Szabályzatot határozatban fogadja el.

 (3) A Közös Önkormányzati Hivatal jogállása: önálló jogi személy.

(4) Gazdálkodási besorolása szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(5) A jegyző köteles beszámolni a képviselő-testületnek a közös önkormányzati hivatal előző éves munkájáról. A beszámolót a képviselő-testületek a közös önkormányzati hivatal zárszámadását tárgyaló együttes testületi ülésen tűzik napirendre.



VIII. fejezet

KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY



52. § (1) Az önkormányzat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján napköziotthonos óvodát tart fenn.

(2) Az intézmény hivatalos neve: Nagyalásonyi Napköziotthonoso Óvoda, melynek székhelye: 8484 Nagyalásony, Rákóczi u. 4.

(3) Az intézmény a képviselő-testület által elfogadott Alapító Okirat és Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, melyeket a képviselő-testület határozatban fogad el.

(4) A Nagyalásonyi Napköziotthonos Óvoda jogállása: önálló jogi személy.

(4) Gazdálkodási besorolása szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(6) Az intézmény meghatározott szellemi és fizikai támogatói tevékenységeit a Somlóvásárhelyi Közös Önkormányzati Hivatal Nagyalásonyi Kirendeltsége látja el.



IX.

A TÁRSULÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK



53. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A társulások működésének részletes szabályait – a jogszabályban írtaknak megfelelően – az érintett képviselő-testületekkel külön kötött társulási megállapodásban határozza meg.

(3) A 4. számú melléklet tartalmazza mely tárulásokban vesz részt az önkormányzat.

(4) A társulásokban az Önkormányzatot a polgármester képviseli.



X. fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS



54. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez a választópolgárok 25 %-ának támogatása szükségesés. A helyi népszavazás részletes szabályait a 2013. évi CCXXXVIII törvény szabályozza.


XI. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT KAPCSOLATRENDSZERE



Közmeghallgatás


55. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente a törvényben előírt legalább egy előre meghirdetett közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás helye: Művelődési Ház, 8484 Nagyalásony, Kossuth u. 51., melytől indokolt esetben el lehet térni.


(2) A közmeghallgatást a képviselő-testület hirdeti meg.

(3) A közmeghallgatás meghirdetésére, határozatképességére, vezetésére, rendjére értelemszerűen a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő civil szervezetek képviselői közérdekű ügyben kérdést tehetnek fel, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.

(5) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre lehetőleg azonnal választ kell adni. Olyan kérdésekben, melyekkel a képviselő-testület a közmeghallgatáson érdemben foglalkozni nem tud, intézkedik a szükséges teendők megtételéről.

(6) A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű kérdések, javaslatok feldolgozásáért és végrehajtásáért a polgármester a felelős.

(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.


Községi fórum


56. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából községi fórumot  hívhat össze.

(2) A községi fórum előkészítése, összehívása, vezetése a polgármester feladata.

(3) A községi fórum összehívása a helyben szokásos módon (meghívó, helyi televízió képújság, település honlapja) történik. A fórumra meg kell hívni a képviselőket és a jegyzőt is.

(4) A községi fórum elé kerülő anyagot, előzetesen a képviselő-testületnek meg kell tárgyalnia.

(5) A fórumon elhangzottakról rövid emlékeztetőt kell készíteni. A községi fórum tapasztalatairól a polgármester összegző jelentésben ad számot a képviselő-testületnek.



XII. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI


Az önkormányzat vagyona


57.§ (1)Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni jellegű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósulását szolgálják.

(2) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.



Az önkormányzat gazdálkodása, belső kontrollrendszere


58. § (1) A képviselő-testület a költségvetését, és a költségvetés végrehajtását önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény és a végrehajtására kiadott Kormányrendelet, finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet tervezetét, valamint a zárszámadási rendelet tervezetét  a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.


59. § (1) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik, az első forduló (koncepció) főbb elemei:

a)   számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit,

b)  meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, a kielégítések alternatíváit,


c)  egyeztetni szükséges az igényeket, a célkitűzéseket a lehetőségekkel, a szükségletek kielégítése sorrendjének meghatározása,

d)   a várható döntések hatásainak előzetes felmérése,

e)  az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérése,

f)   az előző évek pénzügyi gazdálkodásának tapasztalatai,

g)  a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele,

h) költségvetést megalapozó önkormányzati rendeletek vizsgálata(helyi adók, egyéb, díjakat tartalmazó rendeletek).

(2) A második forduló során a költségvetési törvény által előírt részletezésben a költségvetési rendelet-tervezetet tárgyalja a képviselő-testület.


60. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el. E körben különösen:

A gazdasági szervezet a költségvetési szerv és a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetéséért, a költségvetés tervezéséért, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának (a továbbiakban együtt: gazdálkodás) végrehajtásáért, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért felelős szervezeti egység. A gazdasági szervezet feladatait indokolt esetben több szervezeti egység is elláthatja, azonban az egyes szervezeti egységek által ellátott tevékenységek között párhuzamosság nem lehet. Ilyen esetben a szervezeti egységek összességét kell gazdasági szervezetnek tekinteni.


61. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Mötv. 119.§ (1) és (2) bekezdésében meghatározott külső szervek ellenőrzik.

(2) Az önkormányzat a gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás szervezésében gondoskodik. Az önkormányzat gazdálkodásának egyéb belső kontrollrendszerét a jegyző - jogszabályok alapján – alakítja ki és működteti.



XIII. fejezet

Záró rendelkezések


62. § (1) Ez a rendelet 2014. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Nagyalásony  Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/1999. (VI. 29.) önkormányzati rendelet.

(3)  A rendelet mellékletei:

a) 1. melléklet: A képviselő-testület bizottságainak feladata, átruházott hatásköre

b) 2. melléklet: A polgármester átruházott hatásköre

c) 3. melléklet: A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat kezelésének, nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályairól

d) 4. melléklet:  Nagyalásony Község Önkormányzat Képviselő-testületének társulásairól

e) 5. melléklet: Nagyalásony  Község Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása.

f) 1. függelék: Nagyalásony  Község Önkormányzat Képviselő-testület tagjai.

g) 2. függelék:  Nagyalásony Község Önkormányzat Képviselő-testület állandó bizottságai és tagjai

h) 3. függelék: Nagyalásony  Község Önkormányzat Képviselő-testületének név szerinti szavazási                         íve

i) 4. függelék: Nagyalásony Község Önkormányzat Képviselő-területének titkos szavazás eredményének jegyzőkönyve




Nagyalásony, 2014. július 15.




             Csöngei Gábor                                                                                 Szlottáné Turi Edina

             polgármester                                                                                                jegyző





A rendelet kihirdetve:


Nagyalásony, 2014. július  29. 




                                                                                      Szlottáné Turi Edina

                                           jegyző








Csatolmányok

Megnevezés méret
Na SZMSZ függelék
40 KB
Na SZMSZ függelék
40 KB
SZMSZ melléklet
75.5 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!