nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Gyöngyöstarján Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-01-01 -tól
Gyöngyöstarján Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről

Gyöngyöstarján Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



I.     Fejezet Általános rendelkezések


1.    A rendelet célja, hatálya, alkalmazása és ételmező rendelkezések



1. §    E rendelet célja Gyöngyöstarján épített környezetének és sajátos településképének megőrzése és szakszerű alakítása érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi szempontból meghatározó területek, a településképi követelmények és a településkép-érvényesítési eszközök meghatározásával kapcsolatos szabályok megállapítása



2. §    
(1)    A helyi védelem célja Gyöngyöstarján településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség települési szinten kiemelkedő értékű elemeinek védelme.
(2)    A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3)    Tilos a helyi egyedileg védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.



3. §    Az eltérő karakterű területek településképi formálásakor kiemelt cél a meglévő építészeti és településképi értékek, a karakter védelme és ezzel egyidejűleg annak elősegítése, hogy a megvalósuló építési tevékenység új értékek teremtésével járjon együtt, a meglévő településképet gazdagítsa, annak jó irányú változását eredményezze. 



4. §    
(1) A rendelet hatálya alá tartozó területen a rendeletet
a)    a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel,
b)    az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(2)    E rendelet előírásait
a)    312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások során, 
b)    a lakóépület építésének egyszerű bejelentésével megvalósuló és
c)    az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén 
alkalmazni kell.



2.    Értelmező rendelkezések



5. §    E rendelet alkalmazásában:
(1)    Cégér: a Korm. rendelet 2. § 1b. pontjában meghatározott fogalom.
(2)    Cégtábla: a cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
(3)    Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
(4)    Védett érték: különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, építészeti, történeti, régészeti, művészeti, műszaki szempontból védelemre érdemes területek, építmények, épületrészek, épületegyüttesek, műtárgyak.
(5)    Örökségvédelmi érték: a védett területek, a védett értékek, az országosan védett örökségvédelmi értékek összefoglaló megnevezése.
(6)    Természeti érték: a védelem alatt álló természeti értékek összefoglaló megnevezése (Országos védettségű terület, Egyéb védettségi kategóriák és területek, Ökológiai hálózat).



II. Fejezet A helyi védelem



3.    A helyi védelem célja és feladata



6. §    
(1)    Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az Önkormányzat a közigazgatási területén található, Gyöngyöstarján szempontjából kiemelkedő és magasabb szintű örökségvédelmi védettséggel nem rendelkező építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
(2)    A védett értékek Gyöngyöstarján kulturális kincsének részei, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk, megőrzésük és megfelelő bemutatásuk közérdek.
(3)    A védett értékek védelme a településen működő minden szervezetnek és minden polgárának kötelessége.
(4)    Az építészeti értékek védelmének feladata különösen:
a)    a védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása és a közvéleménnyel történő megismertetése;
b)    a védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, a károsodás megszüntetésének elősegítése.

4.    A helyi védelem fajtái



7. §    
(1)    A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(2)    A helyi értékvédelmi terület lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.
(3)    A helyi védett értékek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
(4)    A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a)    építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b)    szoborra, képzőművészeti alkotásra, valamint
c)    az a)-b) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telekre is egészére vagy részére ki terjedhet.

5.    A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűntetésének szabályai



8. §    
(1)    A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – az önkormányzathoz írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.  
(2)    A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell: 
a)    a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b)    a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását, 
c)    a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét. 
(3)    A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell: 
a)    a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b)    a védelem törlésével kapcsolatos javaslat részletes indokolását, 
c)    a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,
d)    a védettség megszüntetését megalapozó örökségvédelmi szakértő által készített 1 évnél nem régebbi értékvizsgálatot.



9. §    
(1)    A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni: 
a)    a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait, 
b)    szobor, képzőművészeti alkotás esetén az élő ismert alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját, 
c)    a kezdeményezőket, 
d)    az illetékes építésügyi hatóságot.
(2)    A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az Önkormányzat honlapján 30 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket.
(3)    A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek, az észrevétel nyilvános. 



10. §    
(1)    A védett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2)    A nyilvántartás tartalmazza:
a)    a védett érték megnevezését, 
b)    a védett érték védelmi nyilvántartási számát 
c)    a védett érték azonosító adatait (ismert alkotó megnevezése)
d)    a védelem típusát,
e)    a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz) és
f)    a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján.
(3)    A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester vagy a főépítész gondoskodik.

6.    Képviselő-testületi döntéssel összefüggő feladatok



11. §    A helyi védettség alá helyezésre, módosításra vagy megszüntetésre irányuló kezdeményezésekről, javaslatokról azok beérkezése esetén főépítész bevonásával a Képviselő-testület dönt.



12. §    
(1)    A helyi védelem alá helyezésre, vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésről szóló előterjesztésben szerepelnie kell a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését vizsgáló értékvizsgálatnak és az érdekeltek észrevételeinek. 
(2)    Értékvizsgálatnak tekinthető a 10 évnél nem régebbi településrendezési eszközök megalapozó vizsgálatának vonatkozó munkarésze.
(3)    Helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés esetén a megszüntetést megalapozó szakértő által készített értékvizsgálat elkészíttetése a kezdeményező kötelezettsége.
(4)    A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell az érdekelteket.



13. §    Amennyiben egy helyi egyedi védelem alatt álló értéket műemléki védelem (beleértve a nyilvántartott műemléki értékeket) alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik. 



14. §    
(1)    A helyi egyedi védelem alá helyezett értéket egységes táblával meg lehet jelölni.
(2)    A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. 
(3)    A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az Önkormányzat feladata.

7.    A helyi értékekkel összefüggő korlátozások, kötelezettségek



15. §    
(1)    A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2)    A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3)    A helyi értékek használata és fenntartása nem veszélyeztetheti azok építészeti értékeinek megőrzését.



16. §    A védett építmények külső vagy belső felújítási, helyreállítás, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő munkát – függetlenül attól, hogy az építési engedély alapján, vagy anélkül végezhető – megkezdeni és végezni, valamint a védett építmény rendeltetését megváltoztatni csak szakmai konzultáció során az Önkormányzat ajánlása szerint lehet.



17. §    A védett értékek eredeti külső megjelenését
a)    egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,
b)    eredeti anyaghatását, építészeti díszítő elemeit egészében és részleteiben,
c)    ha ismert, eredeti színhatását, ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatását,
d)    az eredeti épület tartozékait és felszerelését
az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.



18. §    
(1)    Ha a védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt
a)    az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
b)    ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg forma elemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
(2)    Védett érték felújítása során az épület új kortárs építészeti elemmel is kiegészíthető, amennyiben a kiegészítés nem károsítja a védett értéket és ahhoz új építészeti értéket ad.

8.    A védettséggel kapcsolatos támogatás



19. §    
(1)    A védett értékek fennmaradását és felújítását az Önkormányzat támogathatja. Ezen támogatás a védett értékeknek a szokásos karbantartási munkálatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben felmerülő, a tulajdonost terhelő munkálatok részbeni finanszírozására szolgál.
(2)    Az Önkormányzat az (1) bekezdés szerinti támogatás céljára az éves költségvetési rendeletében keretösszeget állapíthat meg.
(3)    A támogatásról, annak felhasználásáról és az elszámolási szabályokról az Önkormányzat a kedvezményezettel támogatási szerződést köthet.



20. §    
(1)    A védett értékek felújításával kapcsolatos esetleges adókedvezmény a vonatkozó adójogszabályok keretei között, az ott meghatározott feltételekkel vehető igénybe. 
(2)    A védett érték felújításának végrehajtását – az esetleges adókedvezmény igénybe vétele céljából – kérelemre a polgármester igazolja.



21. §    A védett értékek felújításakor az építési munkák idejére fizetendő közterület-használati díjat külön kérelemre az Önkormányzat részben, vagy egészben elengedheti.



III. Fejezet A településképi követelmények



9.    A településkép szempontjából meghatározó területek megállapítása



22. §    Településkép szempontjából meghatározó területek:
a)    Hagyományos falu
b)    Új beépítés



10.    Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények



23. §    Tetőfedés anyagként és egyéb felületen (pl. terménytároló) csillogó hatású, rikító színű fémlemez, még gazdasági területen, technológiai építményeken sem alkalmazható.



24. §    Közterületről láthatóan csak kőburkolatú, mérnökbiológiai eszközökkel kialakított támfal- létesítmény létesíthető.



11.    A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános területi és egyedi követelmények



25. §    
(1)    Új épületek kialakításánál, a meglévő házak átépítésénél jelen §-ban foglalt rendelkezéseket kell figyelembe venni.
(2)    A szomszédos épületek utcai homlokzatának magassága maximum 1 méterrel térhet el egymástól, valamint tömegformálásukkal és színvilágukkal illeszkedniük kell egymáshoz.
(3)    Az épületek utcai homlokzatának arányrendszere igazodjon a környezethez, az épületek magassága és szélessége 1: 1,5 arányú legyen.
(4)    Az épületeket homlokzati felületeinél világos, telítetlen színek alkalmazása szükséges. A nyílászárók, ereszek, lábazatok és egyéb építészeti elemek színezése ettől eltérhet. 
(5)    Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.
(6)    Az épületek homlokzatán egyedi árnyékoló-berendezés elhelyezése, színezése a homlokzat felületének színéhez és a nyílászáróhoz illeszkedő, azzal harmonizáló módon megengedett.
(7)    A közterületről látható homlokzat tetőzetén tetőablakok csak egy szintben helyezhetők el.
(8)    Az épületek homlokzatainak egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad.



26. §    
(1)    Kerítés kialakításánál jelen §-ban foglalt rendelkezéseket kell figyelembe venni.
(2)    A telkek utcai telekhatárán nyers beton felületű, tömör kerítés nem építhető, lábazat anyagaként az alkalmazása megengedett.
(3)    A kerítés a telkek utcai telekhatárán max. 1,8 méter magasságú lehet.
(4)    Útcsatlakozásoknál a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.
(5)    Az épületek kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad.



27. §    
(1)     Közterületeken a légvezetéktől mentes útszakaszokon gondoskodni kell őshonos, a tájkaraktert jellemző fasor telepítéséről, valamint a növényállomány megőrzéséről, növeléséről, aminek érdekében a tulajdonos köteles a zöldfelületeket:
a)    a mindenkori szakmai szempontoknak megfelelően jókarban tartani vagy tartatni
b)    a kórokozóktól, a kártevőktől és szakszerűtlen kezelésektől megóvni, továbbá
c)    fejleszteni, megfelelően tartani és felújítani.
(2)    Az (1) bekezdés szerinti jókarban tartásnak minősül a fás szárú növény: 
a)    fajtatulajdonságainak és növekedési jellemzőinek megfelelő metszése, ifjítása
b)    öntözési lehetőségének biztosítása, továbbá
c)    eltávolítása kiszáradás esetén



28. §    
(1)     A lakótelkek előtti közterületi sávokon önkormányzati engedéllyel ültethető növényzet, egységes fasor az alábbi ültetési távolságok betartása mellett:
a)    gázvezetékről 2,0 méter
b)    egyéb vezetéktől, csapadékvíz elvezető ároktól 1,0 méter
c)    fák közötti ültetési távolság alacsony növekedésű fa esetén, 5,0 -6,0 méter, magas növekedésű fa esetén 6,0 -10,0 méter
d)    kiskoronás fa telekhatártól, épülettől legalább 2,0 méterre, ajtó, ablak elé legkevesebb 2,5 méterre, kapubehajtótól legkevesebb 0,8 méterre
e)    középkoronájú fa telekhatártól, épülettől legalább 2,5 méterre, ajtó, ablak elé legkevesebb 3,0 méterre, kapubehajtótól legkevesebb 1,0 méterre 
f)    nagykoronájú fa telekhatártól, épülettől legalább 3,0 méterre, ajtó, ablak elé legkevesebb 3,5 méterre, kapubehajtótól legkevesebb 1,5 méterre ültethető.


29. §    Nyílt csapadékvíz elvezető árkok kialakításánál:
a)    megfelelő keresztmetszetű árok kialakítás és jókarban tartása,
b)    csapadékvizek helyben tartása érdekében az új vízelvezető árkok építésénél vízáteresztő természetes anyagok használata szükséges.



30. §    
(1)    Kertek zöldfelületének kialakításánál a 3. és 4. számú melléklet szerinti növénylistákat kell figyelembe venni.
(2)    A lakóterületek megengedett zöldfelületének minden 100 m2-e után legalább egy, nagy lombkoronájú fa ültetése szükséges.

12.    A településképi szempontból meghatározó Hagyományos falu területeire vonatkozó egyedi építészeti követelmények



31. §    
(1)    A hagyományos falu területen csak magastetős épület építhető.
(2)    A hagyományos falu területen a magastető hajlásszöge 35o és 45o közöttinek kell lennie, oromfalas, lekontyolt tető egyaránt építhető. 
(3)    A hagyományos falu területen a főépület tetőkialakítása hagyományos nyeregtetős, vagy lekontyolt nyeregtetős tetőszerkezetű, barnás árnyalatú pikkelyes fedésű lehet. Cserépfedés helyett más fedőanyag csak statikai indokok esetén alkalmazható.
(4)    A hagyományos falu területen a meglévő, értékes beépítésű területen álló épületeknél a nyílászárók felújításánál, cseréjénél a történelmileg kialakult hagyomány szerinti ajtók – ablakok arányát és számát lehetőség szerint meg kell őrizni.
(5)    A hagyományos falu területen gépészeti berendezéseket, 1,2 méternél magasabb fém kéményt, szellőzőt, klímaberendezést, megújuló energia berendezéseit (napelem, szélkerék) utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.
(6)    A hagyományos falu területen belül új kerítések építésekor a település történelmi hagyományaihoz illeszkedő, helyi kő és fa kerítések építését kell támogatni. A meglévő és felújításra kerülő fém kerítések színezésénél a természetes, földszíneket kell alkalmazni (nem rózsaszín, sárga, inkább sötét zöld, barna).
(7)    A hagyományos falu területen nyílászárók felújításakor, cseréjekor fa anyagút, de legalább fa mintázatút kell alkalmazni.
(8)    A hagyományos falu területen meglévő oldalhatáron álló lakóépülettel szemben lévő telekhatáron pince épület telekhatártól 1 m-re épülhet.

13.    A településképi szempontból meghatározó új beépítésű területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények



32. §    
(1)    Az új beépítésű területeken az épületek kialakítása általában magastetővel, alacsony hajlású tetővel és lapos tetővel egyaránt épülhet, de foghíjtelken a tető kialakítása az utcaképbe illeszkedően kell kialakítani, a tetőtér beépíthető.
(2)    Az új beépítésű területeken gépészeti berendezéseket, 1,2 méternél magasabb fém kéményt, szellőzőt, klímaberendezést, megújuló energia berendezéseit (napelem, szélkerék) utcafronti homlokzatra takart módon el lehet helyezni.
(3)    Az új beépítésű területeken az utcai fronton álló épületen az utca felőli garázsbehajtó szintje az utcához képest mínusz 1 méternél lejjebb nem lehet.

14.    A helyi értékvédelmi területre vonatkozó egyedi és területi építészeti követelmények



33. §    A helyi értékvédelmi terület utcahálózata és telekstruktúrája megőrzése érdekében az utcafronton legfeljebb két egymás melletti telek vonható össze. Az épületeket az utcafrontra kell építeni, igazodva a szomszédos beépítéshez.



34. §    A helyi értékvédelmi területen új épület építésénél, meglévő épületek felújításánál az utcára merőleges nyeregtetős, oromfalas épület építhető. A magastető hajlásszöge 35o-42o között legyen.



35. §    
(1)    A helyi értékvédelmi területen hagyományos, földszintes „palóc” házak között illetve bontásra ítélt régi parasztház helyén, az utcai homlokzaton és az utcáról látható épületrészen, de legalább 10 méter hosszan, a hagyományos, helyben jellegzetes házak arányrendszerét, formavilágát megőrző, mai kor szellemét tükröző épületet kell építeni.
(2)    Az épület kialakítása:
a)    6-7 méter traktus szélességű, 3,0-3,5 méter magas falazattal körbe vett épület, csonka kontyolású nyeregtetővel,
b)    a tetőgerinc magassága 7,0-7,5 m.
(3)    A meglévő épületek tornácának beépítése nem megengedett.



36. §    A helyi értékvédelmi területen kötelező főépítészi konzultációt kell tartani az utcafronton álló 100 m2-nél nagyobb főépület építése vagy bontása esetén. 



15.    A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények



37. §    
(1)    A 2. számú mellékletben megjelölt helyi egyedi védelemmel érintett elemeken a településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény homlokzati architektúrája és a homlokzattagolása (nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok) védettek. Az ettől való eltérés csak kármegelőzés esetén megengedett. Kötelező a meglévő anyaghasználathoz igazodó, vagy azt kiemelő anyagok beépítése.
(2)    A kiegészítő elemek, egyéb műszaki berendezések homlokzaton történő elhelyezése nem megengedett.



38. §    
(1)    Helyi egyedi védettségű építmény nem bontható.
(2)    Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha
a)    a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz,
b)    a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.



39. §    
(1)    Helyi értéken hirdetés, reklám nem helyezhető el, kivéve
a)    az építményben lévő funkciókkal összefüggő cégtáblát, cégfeliratot vagy cégért,
b)     az építmény külső homlokzatán folyamatban lévő, a hatóság által tudomásul vett vagy jogerős engedély alapján végzett építési tevékenység időszakát, vagy
c)    időszaki kulturális rendezvény vagy program hirdetményét.
(2)    Kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet a cégtáblák, cégfeliratok, cégérek valamint az időszakosan elhelyezett hirdetések és reklámok megvilágításához.



40. §    Helyi érték esetén az önkormányzat kötelezheti a tulajdonost
a)    a védett értéket vagy látványt eléktelenítő, idegen részek eltávolítására,
b)    a védett értékek jellegének kifejezésére, vagy hatásosabb érvényesülésére irányuló munkálatok elvégzésére.



IV. Fejezet Egyéb településképi követelmények 



16.    A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének szabályai



41. §    
(1)    Közműlétesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályzó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a városképi megjelenésre. 
(2)    Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszloplétesítése nem megengedett.
(3)    A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeit földalatti elhelyezéssel kell kivitelezni helyi védelemmel érintett területen.
(4)     Gáznyomás-szabályzók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.
(5)    Kisméretű (maximum 30 cm átmérőjű, 50 cm magasságú hengerbe foglalható) mobilhálózati bázisállomás (mikrocella) meglévő közműoszlopokon elhelyezhető, épületek utcai homlokzatán takart módon helyezhető el.
(6)    Önálló antennatartó szerkezet (torony) és lakóterület között legalább 500 méteres távolságnak kell lennie.



42. §    
(1)    Az utcai homlokzatokon kívül a homlokzati napelemeket úgy kell elhelyezni, hogy azok igazodjanak az épület nyílásméretéhez, kiosztásához.
(2)    Magastetős épület esetén táblás napelemeket/napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy
a)    azok a tetőszélein, gerincén ne lógjanak túl,
b)    legfeljebb 2 sort alkossanak,
c)    széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakaihoz,
d)    legfeljebb az adott tetősík 50%-át fedheti le.
(3)    Közterülettel határos 5 méteres teleksávon kívül elhelyezett melléképület teljes tetőfelülete táblás napelemmel vagy napkollektorral lefedhető.
(4)    Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható.



V. Fejezet Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények



17.    Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények



43. §    
(1)    Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintesés függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.
(2)    Tetőfelületre cégér nem helyezhető el.
(3)    Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(4)    Közterületről látható épületek egy-egy homlokzatának 5%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés.
(5)    Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz:
a)    előkertben nem helyezhető el,
b)    A1-es ívméretet (840x597 mm) meghaladó mérettel nem helyezhető el a beépítésre szánt területeken.



44. §    
(1)    Reklámvilágítással, térvilágítással kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, és ezáltal ingatlanhasználatát korlátozni nem szabad. Az épületek homlokzatfelületein és tetőzetén csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el.
(2)    Háromdimenziós reklámtárgyakat elhelyezni nem lehet.
(3)    Közvilágítási berendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el. Egyéb közműberendezésen legfeljebb 2 darab, A1-es méretet meg nem haladó méretű helyezhető el a beépítésre nem szánt területeken.
(4)    Üzlethelyiségenként legfeljebb egy mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzletkirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
(5)    A helyi területi és egyedi védelemmel érintett épületek közterületi homlokzati vonala előtt utcabútoron reklámhordozót elhelyezni nem lehet.
(6)    Molinó kizárólag építkezés védőhálójára tehető ki, illetve időszakos rendezvény népszerűsítésére, szabadtéri, időszaki kiállítás prezentálására használható.



VI. Fejezet Településkép-érvényesítési eszközök



18.    Szakmai konzultáció 



45. §    
(1)    Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni Gyöngyöstarján polgármesterétől
a)    településképi bejelentés köteles eljárást 
b)    lakóépület építésének egyszerű bejelentésével megvalósuló beruházást 
megelőzően Gyöngyöstarján teljes közigazgatási területén.
(2)    Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni Gyöngyöstarján polgármesterétől helyi védett épületek külső-belső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármilyen módon érintő munka alkalmával.
(3)    Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni Gyöngyöstarján polgármesterétől bármely építési/bontási munka esetén, ha a tervezett építési tevékenység
a)    helyi védett értéket érint,
b)    a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik,
c)    fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatos.



46. §    
(1)    A szakmai konzultációt a polgármester, vagy az általa megbízott főépítész folytatja le a tervezés kezdeti, vagy az azt megelőző szakaszában.
(2)    A szakmai konzultáció során a polgármester vagy az általa megbízott főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
(3)    A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben foglaltakat a településképi és kötelezési eljárás során figyelembe kell venni.
(4)    A konzultációról emlékeztető készül, és a polgármester aláírva az ügyfélnek és a tervezőnek 15 napon belül postai úton, vagy elektronikus üzenetben megküldi. 
(5)    Amennyiben a polgármester vagy az általa megbízott főépítész szükségesnek tartja a szakmai konzultáció megismétlését, akkor arra az emlékeztetőben javaslatot tehet, ebben az esetben az építtető és a tervező új szakmai konzultációt kezdeményezhet.
(6)    Az emlékeztetőkről az Önkormányzat nyilvántartást vezet, az emlékeztető tartalma nyilvános, arról kérésre a polgármester másolatot ad.



19.    Településképi bejelentési eljárás 



47. §    
(1)    Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül:
a)    épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása,
b)    megfelelőség-igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló
ba) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
bb) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
bc) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
bd) ideiglenes fedett lovarda,
be) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építményépítése.



48. §    Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének –részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat
a)    a korábbi rendeltetéshez képest
aa) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,
ab) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,
b)    érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,
c)    érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát.



49. §    Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél, az alábbi esetekben:
a)    településképet meghatározó területek az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített 1 m2 területet meghaladó reklámtábla, kirakat elhelyezése esetén,
b)    a helyi védett területen az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek előkerti kerítésére, kerítés kapujára vagy támfalára rögzített, az építési telek előkertjében álló cégjelzés, reklám- és hirdető berendezés elhelyezése;
c)    helyi védett értéken cégér, üzletfelirat stb. elhelyezése esetén.



20.    Településképi követelmények 



50. §    Településképi követelmény megszegésének minősül a bejelentési kötelezettség
a)    elmulasztása, 
b)    a bejelentési eljárás alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása,
c)    a bejelentési eljárás alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása.



51. §    (1) A településképi kötelezettség megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a polgármester önkormányzati településképi bírságot szab ki, amelynek összege településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legfeljebb 1 000 000 forint.



VII. Fejezet Záró rendelkezések



21.    Hatályba léptető rendelkezések



52. §    Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.



22.    Hatályon kívül helyező rendelkezések



53. §    Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 12/2014. (X.15.) önkormányzati rendelete 
a) 5.§-ának (6), (9) és (15) bekezdése,
b) 6.§-ának (5) bekezdése,
c) 7.§-ának (8), (11) és (16) bekezdése,
d) 8.§-ának (5) bekezdése,
e) 2. és 4. számú melléklete.

54. §    Hatályát veszti településkép védelméről szóló 17/2014. (XII. 29.) önkormányzati rendelet. 



Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
173.22 KB
2. melléklet
148.29 KB
3. melléklet
270.41 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!