nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Magyargéc Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2017-06-01 - 2018-03-20
Magyargéc Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (XI.19.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Magyargéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CVXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK


1. § (1)  Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Magyargéc Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 3133 Magyargéc, Rákóczi út 75.

(3) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(4) Az önkormányzat működési területe: Magyargéc Község közigazgatási területe.

A település bemutatása e rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(5) Az önkormányzat hivatalának a hivatalos elnevezése:

Nagylóci Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal). Székhelye: 3175 Nagylóc, Március 15. tér 4.

2. §   A község jelképeire, azok használatára vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

3.§ Az önkormányzat által alapított „Községünkért” kitüntetés adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

4.§ (1) Az önkormányzat lapja a „Magyargéci Mozaik” mely negyedévente jelenik meg.

(2) Az önkormányzat a „Magyargéci Mozaik” kiadványt a település lakossága számára térítésmentesen biztosítja.

(3) Az önkormányzat lapja tartalma különösen:

  1. a képviselő-testület fontosabb döntései kivonatos formában,
  2. közérdekű önkormányzati és közigazgatási információk,
  3. a fontosabb társadalmi események,
  4. lakossági vélemények,
  5. önkormányzati intézmények, civil szervezetek tájékoztatói

5. § Az önkormányzat honlapja, a www.magyargec.hu.


2. AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEI


A képviselő-testület


6.§ (1) Magyargéc Község képviselő-testületének megnevezése: Magyargéc Község Önkormányzat Képviselő-testülete.

(2) A képviselő-testületbe megválasztott települési képviselők száma: 4 fő. A települési képviselők névsorát e rendelet 2. függeléke tartalmazza. A képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt: 5 fő.

(3) Magyargéc Község Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei által használt bélyegzők lenyomatát e rendelet 3. függeléke tartalmazza.


A képviselő-testület bizottsága


7.§ (1) A Bizottság elnökét, helyettesét és tagjait a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület választja meg.

(2) A bizottság jogosult:

  1. bármely ügyet a képviselő-testület elé terjeszteni,
  2. az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülést megelőzően megtárgyalni.

(3) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre:

  1. Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság.

(4) A képviselő-testület feladatai eredményes ellátása érdekében szükség szerint ideiglenes bizottságokat is létrehozhat. Ezek feladatait a képviselő-testület a létrehozáskor állapítja meg.


Polgármester


8.§ (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A képviselő-testület gyakorolja a polgármester foglalkoztatásával kapcsolatos munkáltató jogokat.

(3) A polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.


Közös Önkormányzati Hivatal


9.§ (1)  Közös önkormányzati hivatalt hoznak létre azok a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a kétezer főt. 

(2) Magyargéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Nagylóc Község Önkormányzatának Képviselő-testületével közösen – Nagylóci Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, nagylóci székhellyel – az önkormányzatok működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatal hoznak létre és tartanak fenn. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

(3) Magyargéc Község Önkormányzat Képviselő-testülete és Nagylóc Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyargéc Község Önkormányzata hivatali helyiségében (Magyargéc, Rákóczi út 75.) állandó jelleggel „Nagylóci Közös Önkormányzati Hivatal Magyargéci Kirendeltsége" elnevezéssel kirendeltséget működtet.

(4) A Hivatal a képviselő-testület által elfogadott alapító okirat és szervezeti és működési szabályzat, valamint a jegyző által elkészített és a polgármesterek által jóváhagyott ügyrend szerint működik. Az ügyrend tartalmazza a hivatal feladatait és a belső szervezeti egységek, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait.


A jegyző, aljegyző


10. § (1) Magyargéc és Nagylóc települések polgármesterei - pályázat útján határozatlan időre - a jogszabályokban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt neveznek ki. A jegyző kinevezéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszám-arányos többségi döntése szükséges.

(2) A jegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat Nagylóc Község Polgármestere gyakorolja Magyargéc polgármesterével egyetértésben.

(3) A jegyző vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt.

(4) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(5) Magyargéc és Nagylóc községek polgármesterei – pályázat alapján határozatlan időre – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára – kinevezik az aljegyzőt. Az aljegyzői kinevezés vezetői munkakörnek minősül. Az aljegyző kinevezéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszám-arányos többségi döntése szükséges.

(6) Az aljegyző felett a munkáltatói jogokat Nagylóc Község polgármestere gyakorolja Magyargéc polgármesterével egyetértésben.

(7) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat, szükség szerint a jegyző megbízása alapján részt vesz a Képviselő-testületek ülésein és ott a szükséges tájékoztatást megadja, vezeti a Magyargéci Kirendeltséget.


Az önkormányzat társulásai


11. § (1) A képviselő-testület egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társuláshoz csatlakozhat.

(2) A társulást a helyi önkormányzatok képviselő-testületei írásbeli megállapodással hozzák létre. A megállapodást a polgármester írja alá.



II. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEINEK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE


3. Az önkormányzat feladat- és hatásköre


12. § A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

9. lakás- és helyiséggazdálkodás;

10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

14. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

15. sport, ifjúsági ügyek;

16. nemzetiségi ügyek;

17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;

19. hulladékgazdálkodás;

20. távhőszolgáltatás;

21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

13.§ A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. §-a tartalmazza.

14.§ A képviselő-testület önként vállalt feladatait e rendelet 4. függeléke tartalmazza.


4. A Bizottság feladat és hatásköre


15.§ A képviselő-testület e rendelet 1. mellékletében foglalt feladatkört állapítja meg a bizottság részére.


5. A polgármesterre átruházott hatáskörök


16.§ A képviselő-testület e rendelet 2. mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a polgármesterre ruházza át.


6. A jegyzőre átruházott hatáskörök


17. § A képviselő-testület e rendelet 3. mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a jegyzőre ruházza át.



III. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE



7. A MŰKÖDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI


18.§ (1) A Képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.

(2) Az ülések típusai:

  1. alakuló ülés,
  2. rendes ülés,
  3. rendkívüli ülés,
  4. más képviselő-testületekkel együttes ülés.


8. AZ ALAKULÓ ÜLÉS


19. § (1) A Képviselőtestület alakuló ülését a helyi önkormányzati képviselők és polgármester választást követő 15 napon belül a polgármester hívja össze a rendes ülés összehívásának szabályai szerint.

(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

  1. a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választások eredményéről,
  2. a képviselők eskütétele,
  3. a polgármester eskütétele,
  4. a polgármester illetményének megállapítása,
  5. az alpolgármester megválasztása, eskütétele, illetményének megállapítása


9. A RENDES ÜLÉS


20. § (1)A Képviselő-testületnek évente legalább 6 alkalommal rendes ülést kell tartani.

(2)  A képviselő-testület évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

            

10. A RENDKÍVÜLI ÜLÉS


21. § (1) A Képviselő-testületet 15 napon belüli időpontra össze kell hívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben. Az ilyen okból szükségessé vált rendkívüli ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával a polgármester halaszthatatlan ügyben, indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze.


11. KÉPVISELŐ-TESTÜLETEK EGYÜTTES ÜLÉSE


22. § (1) A képviselő-testület más település képviselő - testületeivel együttes ülést tarthat.

  1. A képviselő - testületek együttes ülésére szóló meghívót az érintett települések polgármesterei írják alá.
  2. Az együttes ülést az a polgármester vezeti, amely településen az ülés megtartásra kerül.
  3. Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-külön megállapított határozat képessége figyelembevételével kell megállapítani.

(5) Amennyiben az együttes ülés határozatképtelen vagy határozatképtelenné válik, akkor az ülést 5 napon belül újból össze kell hívni.

  1. A napirend vitája után a határozati javaslatot a résztvevő képviselő-testületeknek külön - külön kell szavazásra feltenni.
  2. Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő - testület üléseiről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei, jegyzői írják alá.
  3. Az együttes ülés vezetésére vonatkozóan egyebekben a rendes képviselő – testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

 23. § (1) Magyargéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Nagylóc Község Önkormányzatának Képviselő-testületével, a Közös Önkormányzati Hivatal munkájával kapcsolatos ügyekben, szükség szerint együttes testületi ülést tartanak.

(2) A testületek együttes ülést tartanak a Közös Önkormányzati Hivatal

  1. költségvetésének,
  2. zárszámadásának elfogadása tárgyában.


12. A MUNKATERV


24.§  (1) A rendes ülések tervszerű megtartása érdekében a Képviselő-testület éves munkatervet határoz meg.

(2) A munkatervet minden év január 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

(3)  A munkaterv tartalmazza:

  1. az ülések tervezett időpontját, ideértve a közmeghallgatást is,
  2. a tervezett főbb napirendi javaslatokat,
  3. a napirendek előterjesztőinek megnevezését,
  4. a véleményező bizottság megjelölését.
  5. az előkészítésben résztvevő személyek, bizottságok vagy szervek, szervezetek, helyi önszerveződő közösségek megjelölését,

       

13. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSÉNEK ÖSSZEHÍVÁSA, MEGHÍVÓJA


25.§ (1)  A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a
polgármester és alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti az ülést.

(4) A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

26.§.  A képviselő-testület rendes üléseit a polgármester a munkatervtől eltérő időpontra is összehívhatja.

27.§.  (1)  A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2)  A meghívónak tartalmaznia kell:

  1. az ülés helyét,
  2. az ülés időpontját,
  3. a tervezett napirendeket,
  4. a napirendek előadóit,
  5. a képviselőtestület ülése összehívójának megnevezését, aláírását,
  6. az önkormányzat bélyegzőlenyomatát.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselőtestületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.

(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

  1. képviselőknek,
  2. jegyzőnek,
  3. Roma Nemzetiségi Önkormányzat Elnökének
  4. nem állandó meghívottaknak:

da) előterjesztőknek,

db) akiket az ülés összehívója megjelöl.

28.§. (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet.

(2) Halaszthatatlan sürgős esetben az ülésre szóló meghívás történhet:

  1. telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
  2. egyéb szóbeli meghívással.

                 

14. AZ ÜLÉSEK NYILVÁNOSSÁGA


29. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A nyilvánosság biztosítása érdekében a lakosságot tájékoztatni kell a képviselő-testület ülésének időpontjáról.

(3) A tájékoztatás történhet a meghívó önkormányzati hirdetőtáblán való kifüggesztésével, vagy az önkormányzat honlapján történő közzététellel.

(4) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.

(5) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart.

(6) A képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy önkormányzati képviselő javaslata alapján – minősített többséggel – az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.

(7) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.


15. HATÁROZATKÉPESSÉG


30. §  (1) A polgármester az ülés megnyitásakor – a jegyző közreműködésével – megvizsgálja a képviselő-testület határozatképességét, s kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.

(2) Amennyiben az ülés időközben határozatképtelenné válik a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.


16. A NAPIREND


31. § (1) A napirend tervezetét - az írásbeli meghívó alapján - a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.

(2) A polgármester a napirend – meghívó szerinti – írásos tervezetét szóban kiegészítheti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal.

(3) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.


17. A TANÁCSKOZÁS RENDJE


32.§.  (1) A képviselőtestület ülését a polgármester vezeti, mely során ellátandó feladatok:

  1. a képviselőtestület határozatképességének megállapítása,
  2. napirend előterjesztése, elfogadtatása,
  3. az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
  4. jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
  5. A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.
  6. napirendenként:

fa) vita levezetése, ezen belül kiegészítésekre, kérdésekre, hozzászólásokra,  a szó megadása,

fb) a vita összefoglalása a polgármester által,

fc) az indítványok szavazásra való feltevése,

fd) határozati javaslatok szavaztatása,

fe) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

  1. a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése,
  2. tájékoztatás egyéb önkormányzatot érintő két ülés közötti eseményekről,
  3. az ülés bezárása.

(2) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében:

  1. figyelmeztetheti a hozzászólót, hogy csak a napirenddel kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát és attól ne térjen el,
  2. felszólíthatja a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,
  3. rendre utasíthatja azt, aki a testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
  4. megvonhatja a szót attól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,
  5. a nem képviselő résztvevőt – ismételt rendzavarás esetén – a teremből kiutasíthatja.
  6. A képviselő-testület a polgármester javaslatára az ülést félbeszakíthatja, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi.
  7. ha az ülés félbeszakad, csak újabb polgármesteri összehívással folytatódhat.

33. §  (1) A polgármester minden napirendi pontról külön vitát nyit.

(2) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként annak előterjesztője legfeljebb 5perc időtartamban a döntéshozatalt befolyásoló, szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez.

(3) Az előterjesztő esetleges szóbeli kiegészítését követően az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni, amelyekre válaszolnia kell. Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező személyek segítségét is.

34.§ (1) A kérdésekre adott válaszok ismertetését követően a polgármester a napirendi pont felett vitát nyit.

(2) A napirendi pont vitájánál jelentkezésük sorrendjében a szólásra jelentkezett képviselő, majd – jelentkezési sorrendben –a tanácskozási joggal résztvevők kapnak szót.

(3) A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer szólhat hozzá. A képviselő hozzászólása alkalmanként legfeljebb 5 percig tarthat.

(4) Az ülésen megjelent megjelölt meghívottaknak a polgármester, más személyeknek a képviselő-testület a tárgyhoz tartozó kérdésben hozzászólási jogot biztosíthat. A hozzászólás ebben az esetben sem lehet 5 percnél hosszabb.

(5) Az időhatárt túllépő képviselőtől vagy hozzászólótól a polgármester megvonja a szót.

(6) A rendeletben írt időkorlátok alól a polgármester – a tárgyalt téma fontosságára figyelemmel – felmentést adhat.

(7) Bármikor szót kérhet:

  1. az előterjesztő,
  2. bármely képviselő ügyrendi kérdésben,
  3. a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(8) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a képviselő-testület munkájával – ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.

(9) A vita során a képviselők a (3) bekezdés szerinti hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító vagy kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.

(10) A rendelet-alkotásról, rendelet-módosításról szóló előterjesztéshez érdemi képviselői módosító indítvány csak szövegszerűen, írásban legkésőbb a módosítást napirendjére tűző ülést megelőző napon terjeszthető be, amelyet a jegyző törvényességi véleményével lát el.

35. § (1) A polgármester lezárja a vitát, ha megállapította, hogy hozzászólásra több hozzászóló nem jelentkezik. A vita lezárásáról szóló döntését a polgármester kimondja.

(2) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és legkésőbb ekkor nyilatkozik az elhangzott kiegészítések és módosító javaslatok felvállalásáról.

(3) Az előterjesztő által elfogadott módosításokat, kiegészítéseket a napirendre vonatkozó eredeti döntési javaslat részének kell tekinteni.

 (4) A válasz után a polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti.

36.§ (1) A napirendi pont tárgyalásától annak előterjesztője az ülés bármely – a kérdéses anyag tárgyában történő szavazást megelőző – szakaszában elállhat, és a beterjesztett anyagot a képviselő-testület döntés nélkül visszavonhatja.

(2) Bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület a napirendi pontot a következő rendes ülésre elnapolhatja. A képviselő-testület az elnapolásról vita és felszólalás nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(3) Ugyanazt a napirendi pontot a képviselő-testület legfeljebb egy alkalommal napolhatja el.


18.  A KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ANYAGOK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI ÉS A

BENYÚJTÁSUKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK


37. § (1) A képviselő-testület elé kerülhetnek:

  1. előterjesztés: mely lehet

aa) beszámoló,

ab) tájékoztató,

  1. képviselői indítvány,
  2. felvilágosítás kérés.

(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti anyagokat előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján előzetes törvényességi véleményezést követően – gondoskodik az ülés napirendi tervezetének elkészítéséről.


19. AZ ELŐTERJESZTÉS


38. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselőtestület ülésén ismertetett, az ülés napirendjé­hez kapcsolódó: tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással, és a határozati javaslat az indoklással. 

(2)  A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta.  Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos anyagot előterjesztésként kell kezelni.

(4)  Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással összefüggő napirend.

39. § (1)   Az előterjesztések tartalmi elemei:

  1. Az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása.
  2. A témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk.
  3. A téma ismertetése.
  4. A jogszabályi háttér bemutatása.
  5. Érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban.
  6. Döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése.
  7. Anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása.
  8. Egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt.
  9. Határozati javaslat, illetve határozati javaslatok.

40.§. (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek törvényességi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) A jegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintetthez való eljuttatásáról.

(3) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester maximum 20 gépelt oldalra korlátozhatja.

41. § (1) Előterjesztést tehet:

  1. polgármester,
  2. alpolgármester,
  3. képviselő,
  4. bizottság elnöke, tagja,
  5. jegyző,
  6. intézményvezetők
  7. valamint a képviselő-testület által felkért szervek, szervezetek vezetői,
  8. külön jogszabályban erre feljogosított személyek és szervezetek.


20. INDÍTVÁNY


42. (1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotásra vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.

(2) Indítványt bármely képviselő benyújthat a polgármesterhez.

(3) A képviselői indítvány vonatkozhat

  1. halasztást nem tűrő döntés meghozatalára,
  2. az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti indítvány alapján a képviselő-testület az indítványban javasolt döntésről annak elhangzását, és az a felett nyitott vitát követően azonnal dönt.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely képviselő – további javaslat megtételével – csatlakozhat.

(6) Az indítvány felett a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Elfogadása esetén a képviselő-testület a döntés előkészítésére a polgármestert, az alpolgármesternek, a jegyzőt, vagy a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságot kéri fel.


21. FELVILÁGOSÍTÁS KÉRÉS


43.§.  (1)  A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, valamint a jegyzőtől - az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában - szóban és írásban felvilágosítást kérhetnek.

(2)  Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3)  A felvilágosítás-kérést lehetőleg az ülés előtt 3 nappal a polgármesternél írásban kell benyújtani.    

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 30 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.


22. SZEMÉLYES ÉRINTETTSÉG


44.§ (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a képviselő-testület összeférhetetlenségi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.


23. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI, MÉLTATLANSÁGI ELJÁRÁS


45. § (1) A polgármester az összeférhetetlenség, vagy méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést a képviselő-testület összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságának adja át kivizsgálásra.

(2) A képviselő-testület összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága a vizsgálat eredményét – törvény eltérő rendelkezése hiányában – döntés céljából a képviselő-testület elé terjeszti.


24. A DÖNTÉSEK MEGHOZATALA


46. § (1) A képviselő-testület döntéseit szavazással hozza. A határozati javaslatról a képviselő-testület tagjai „igen”, „nem”nyilatkozattal szavaznak.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos.

(3) A képviselő-testület bármely képviselő javaslatára név szerinti nyílt szavazást rendelhet el. A javaslatról a képviselő-testület dönt.

(4) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

(5) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester a szavazatokat a jegyző közreműködésével megszámláltatja.

(6) Név szerinti szavazás esetén

  1. a jegyző abc rendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak.
  2. A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
  3. A szavazás eredményét a jegyző összesíti, és ennek dokumentumait a polgármesternek átadja.
  4. A név szerinti szavazás tényét és eredményét a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(7)

a A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével történik.

  1. A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület a polgármester javaslatára - nyílt szavazással - 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.
  2. A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít.  Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testület ülés jegyzőkönyvéhez.

47. § (1) Az eldöntendő javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. Egy előterjesztésről csak egy határozat hozható. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.

(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni – ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, és ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.

(3) A polgármester először – az elhangzás sorrendjében külön-külön – az előterjesztő által el nem fogadott módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra.

(4) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti javaslat előterjesztő által felvállalt, és a képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.

48. § (1) A javaslat elfogadásához – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: egyszerű többség).

(2) A megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: minősített többség) az Mötv-ben meghatározottakon túl:

  1. gazdasági program, közép- és hosszú távú program, annak végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásához,
  2. kötvény kibocsátásáról szóló döntéshez,
  3. gazdasági társaságba történő belépésről, gazdasági társaság üzletrészének átruházásáról szóló döntéshez
  4. kitüntetések és elismerő címek, díszpolgári cím adományozásához,
  5. fegyelmi eljárás megindításához,
  6. önkormányzati vagyon ingyenes hasznosításáról vagy tulajdonjogának ingyenes átruházásáról, valamint az ingyenes használatba adott vagyon fenntartására, állagának megóvására vonatkozó kötelezettségnek az önkormányzat általi átvállalásáról szóló döntéshez,
  7. az önkormányzati törzsvagyon körébe tartozó ingatlan forgalomképessé nyilvánításához.

(3) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, és kihirdeti a döntést.

(4) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást bármely képviselő megindokolt kérésére meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak közvetlenül a döntés kihirdetése után, újabb napirendi pont tárgyalása előtt kerülhet sor.


25. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI


Önkormányzati rendelet alkotás


49. §  (1) Rendelet alkotását a képviselők, a bizottság, és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A képviselő-testület dönthet a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalásáról is.

(3) a) Rendeletalkotás esetén a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

  1. A rendelet-tervezetet a képviselő-testület társadalmi szervekkel, lakossággal véleményeztetheti.

(4) A rendelet-tervezet elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(6) Helyben szokásos módnak minősül:

  1. önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára, illetve községi hirdetőre, üzleteknél történő kihelyezés, kifüggesztés,
  2. a Hivatalban való megtekintés,
  3. az önkormányzat hivatalos honlapján való közzététel.

(7) [1]

50.§ (1) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

51.§ (1) A rendeletek megjelölésére külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

(2)  A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról. A rendelet nyilvántartás formái:

  1. rendelet nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével,
  2. rendeletek betűrendes nyilvántartása.

(3) A rendeletet törvényben meghatározottakon túl meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek is, amelyek számára az feladatot, vagy hatáskört állapít meg.


Önkormányzati határozathozatal


52.§  (1) A határozatok megjelölésére külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

(2) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős szerv nevét, a végrehajtás határidejét.

(3) A végrehajtásért felelősek lehetnek:

  1. a polgármester, az alpolgármester,
  2. a bizottság elnöke,
  3. a jegyző.

(4)  A jegyző gondoskodik a képviselőtestületi határozatok nyilvántartásáról. A határozat nyilvántartás formái:   

  1. a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
  2. a határozatok betűrendes nyilvántartása.

(5) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester minden képviselő-testületi ülésen beszámol.


26. KÉPVISELŐ-TESTÜLET JEGYZŐKÖNYVE


53. § (1) A képviselő-testületi ülésről írásbeli jegyzőkönyv készül 1 példányban.

(2) Az írásos jegyzőkönyv az Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza:

  1. előterjesztésenként a képviselő kérése alapján külön feltüntetve a képviselő véleményét,
  2. az elhangzott bejelentések lényegét.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

  1. az ülésre szóló meghívó,
  2. az előterjesztések és azok mellékletei,
  3. a névszerinti szavazás névsora,
  4. a képviselői kérdésre adott írásbeli válasz,
  5. a jelenléti ív.

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások megtartásával.

 (5) A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.

(6) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(7) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyv eredeti példányának megőrzéséről és évenkénti beköttetéséről.

(8) Az ülések jegyzőkönyvének megtekintését a Hivatalban ügyfélfogadási időben a hozzátartozó dokumentumokkal együtt– a zárt ülés kivételével – a biztosítani kell az adatvédelmi szabályok alkalmazása mellett.


27. KÖZMEGHALLGATÁS


54. § (1) A képviselőtestület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület közmeghallgatást tarthat helyi adók bevezetése előtt.

(3) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselőtestület rendes ülése összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.  


28. HELYI NÉPSZAVAZÁS


55. § (1) A népszavazás elrendelése a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben foglaltak alapján történik

(2) A képviselő-testület külön rendeletben határozza meg a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges számú választópolgárok számát.



IV. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEIRE, TAGJAIRA ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI

TISZTSÉGVISELŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK



29. A POLGÁRMESTER


56. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester polgármesteri esküjének megfelelően képviseli a képviselő-testületet, államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(3) A polgármester szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, biztosítja az önkormányzat demokratikus működését. Tevékenységével hozzájárul Magyargéc község fejlődéséhez, az önkormányzat szervei munkájának hatékonyságához. Biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését. Gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a megyei önkormányzat, az egyházak, a civil szervezetek vezetőivel a települési nemzetiségi önkormányzat testületével.

(4) A polgármester szervezi az önkormányzat és az állami szervek kapcsolatait és együttműködését.

57. § A polgármester helyettesítésére tartós távolléte, vagy tevékenységében való akadályoztatása esetén kerül sor. A helyettesítés rendjét a polgármester szabályozza.

58. § A polgármester a hivatalban havonta legalább egy alkalommal fogadónapot tart.

A fogadónap idejét e rendelet 5. függeléke tartalmazza.


30. AZ ALPOLGÁRMESTER


59. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül – a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester a hivatalban havonta legalább egy alkalommal fogadónapot tart.

A fogadónap idejét e rendelet 6. függeléke tartalmazza.


31. A JEGYZŐ, ALJEGYZŐ


60. §  (1) Magyargéc és Nagylóc települések polgármesterei - pályázat útján határozatlan időre - a jogszabályokban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt neveznek ki. A jegyző kinevezéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszám-arányos többségi döntése szükséges.

(2)A jegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat Nagylóc Község Polgármestere gyakorolja Magyargéc polgármesterével egyetértésben.

(3) A jegyző vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt.

(4) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(5) Tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén.

(6) Köteles jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

(7) A jegyző minden hónapban legalább egy alkalommal fogadónapot tart. A fogadónap idejét a hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(8) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban megbízott köztisztviselő látja el, melyet a Hivatal szervezeti- és működési szabályzatában rögzíteni kell.

(9) A jegyzőre átruházott hatásköröket e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(10) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, aki ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

61. § Magyargéc és Nagylóc községek polgármesterei – pályázat alapján határozatlan időre – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára –kinevezik az aljegyzőt. Az aljegyzői kinevezés vezetői munkakörnek minősül. Az aljegyző kinevezéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszám-arányos többségi döntése szükséges.


32. TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ


62. § A képviselő az Mötv-ben meghatározottakon felül - köteles:

  1. írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
  2. a képviselő-testület vagy a tisztségviselők felkérése alapján részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
  3. kapcsolatot tartani a választópolgárokkal.

63. § (1) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távolmaradt és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek minősül. Az alapos indokként a munkából való távolmaradásnál elfogadott okok fogadhatóak el.

(2) Igazoltan távollévőnek az a képviselő minősül, aki az ülést megelőzően legkésőbb 24 órával távolmaradását bejelenti a polgármesternél. Ugyancsak igazolt a távollét, amennyiben a képviselő a mulasztott ülést követő 8 napon belül orvosi igazolással vagy egyéb alapos indokkal igazolja magát.

 (3) Az igazolatlan távollét következményeiről a helyi önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.

(4) A települési képviselők tiszteletdíját az önkormányzat képviselő-testülete külön
 rendeletben határozza meg.

64. § Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén dönt a képviselő tiszteletdíjának 50 %-os csökkentéséről.

65. § A 62-64. §-ban foglaltak vonatkoznak a bizottsági üléseken történő részvételre is.

Ennek betartatása és figyelemmel kísérése a bizottsági elnök feladata.


33. A TANÁCSNOK


66. §  (1)       A képviselő-testület a polgármester illetve bármely települési képviselő javaslatára egy fő tanácsnokot választhat.

(2) A tanácsnok megbízatása - a feladat jellegétől függően - szólhat határozott, vagy határozatlan időre. A határozatlan időre szóló tanácsnoki megbízás megszűnik:

  1. a tanácsnoki tisztségről történő lemondással,
  2. a tanácsnoki tisztség képviselő-testület általi visszavonásával, vagy
  3. a képviselő megbízatása megszűnésével.

(3) A tanácsnok meghatározott feladatkör felügyeletét és ellenőrzését látja el, amelyet megválasztásakor - feladatköre egyidejű megállapításával - a képviselő-testület határoz meg. 

(4) A tanácsnok a képviselő-testület által kapott megbízatása alapján végzett feladatok elvégzéséről évente köteles beszámolni a képviselő-testületnek.

(5) A tanácsnok tiszteletdíjra jogosult, melynek mértékét az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendelet szabályozza.


34. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA


67.§ (1) Magyargéc Község Önkormányzat Képviselő-testülete Nagylóc Község Önkormányzatának Képviselő-testületével közösen – Nagylóci Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – az önkormányzatok működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatal hoznak létre és tartanak fenn. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

(2) Magyargéc Község Önkormányzat Képviselő-testülete és Nagylóc Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyargéc Község Önkormányzata hivatali helyiségében (Magyargéc, Rákóczi út 75.) állandó jelleggel „Nagylóci Közös Önkormányzati Hivatal Magyargéci Kirendeltsége" elnevezéssel kirendeltséget működtet.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatalt – a települések polgármestereinek együttes irányításával - a jegyző vezeti.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti felépítését, működésének, munkarendjének részletes szabályait a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 

(5) A Közös Önkormányzati Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A költségvetés határozza meg a hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működtetési, fenntartási költségeit.

(6) A hivatal ügyfélfogadási rendjét e rendelet 7. függeléke tartalmazza.


35. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA


68.§  A képviselő-testület

  1. állandó
  2. ideiglenes bizottságot hozhat létre.

69.§ (1) A képviselő-testület egy állandó bizottságot hoz létre a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottságot.

(2) A Bizottság tagjainak száma: 3 fő, elnökből és két tagból áll, akik közül az elnök és 1 tag települési képviselő és 1 tag nem települési képviselő.

70.§  (1)  A bizottság szükség szerint ülésezik.

(2)  A bizottság összehívására, működésére az Mötv. 60. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(3)  A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.

71.§ (1) A bizottság tagjainak nevét e rendelet 8. függeléke tartalmazza.

(2) A bizottság feladat-és hatáskörét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

72.§  (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására, javaslat kidolgozására bármely képviselő javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján ideiglenes bizottságot választhat.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a képviselő-testület a bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Az ideiglenes bizottság elnökének, tagjainak megválasztására, a bizottság működésére és megszűnésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a rendelet vagy a képviselő-testület eltérő rendelkezése hiányában.



V. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSE



73.§ (1) Az önkormányzat által létrehozott társulásnak, a társulási megállapodásoknak alapvető szabályait, valamint a szervezetére és működésére vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. 87-95. §-ai tartalmazzák.

(2) Az önkormányzat társulásait e rendelet 9. függeléke tartalmazza.



VI. FEJEZET

A települési nemzetiségi Önkormányzat



74.§ (1) Magyargécen 3 fő települési nemzetiségi önkormányzati képviselőből álló közvetlen módon megválasztott Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik.

(2) Magyargéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában – az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül – a Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben foglaltak alapján.

(3) Magyargéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Roma Nemzetiségi Önkormányzat testületének működését e rendelet 4. melléklet szerinti megállapodásban foglaltak szerint biztosítja.

(4) A polgármester, alpolgármester szükség szerint egyeztető megbeszélést folytat a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökével.



VII. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA



36. A GAZDASÁGI PROGRAM


75.§ (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti.

(2) A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.

(3) A gazdasági programot a képviselő-testület az Mötv. 116.§-ban foglaltaknak megfelelően készíti el.


37. A KÖLTSÉGVETÉS


76.§ (1)A költségvetési rendelet alapja az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése, melynek során:

  1. fel kell tárni a bevételi forrásokat és azok bővítési lehetőségeit,
  2. a kiadási szükségletek (helyi közösségi igények) meghatározása, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak feltérképezése,
  3. az igények és célkitűzések egyeztetése,
  4. meg kell határozni a feladatvállalás sorrendjét,
  5. el kell végezni a döntésekkel kapcsolatos hatásvizsgálatokat.

(2) Az önkormányzat költségvetését két fordulóban tárgyalja a képviselő-testület. Az első fordulóban a költségvetés általános vitája történik.

(3) A második fordulóban történik a költségvetési rendelet tervezetének kidolgozása, amely alternatív javaslatokat is tartalmazhat. A rendelettervezet javaslat formájában kerül a képviselő-testület és a bizottság elé a jogszabályokban előírt tartalmi rendben.

(4) A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság köteles megtárgyalni.

(5) A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a (3) és (4) bekezdésben foglaltak szerint történik.


38. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZÁLKODÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK


77. § (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények alapító okiratuk és az éves költségvetési rendeletben előírtak szerint gazdálkodnak.

(3) Az  önkormányzat intézményeit e rendelet 10. függeléke tartalmazza.

(4) az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti besorolását e rendelet 11. függeléke tartalmazza.


39. AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA


78.§ (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyon értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.

(2) Az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni.


40. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE


79. §  Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

80.§ Az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásának ellenőrzése belső kontrollrendszer működtetésével, belső ellenőrzés keretében történik.

81.§ A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság véleményezi az éves költségvetési javaslatot, és végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit.


VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


82. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Magyargéc Község Önkormányzata Képviselő–testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2011 (IV. 29.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 1/2013. (II.01.), 6/2013. (III.14.), 15/2013. (VII.2.), 20/2013. (IX.16.) önkormányzati rendeletek.



[1]

Hatályon kívül helyezte a 5/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatálytalan: 2015. március 1-től


Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
25.83 KB
3. melléklet
19.32 KB
1. függelék
14.16 KB
2. függelék
20.21 KB
3. függelék
20.43 KB
4. függelék
23.74 KB
5. függelék
11.63 KB
6. függelék
12.72 KB
7. függelék
12.84 KB
8. függelék
12.89 KB
9. függelék
27.48 KB
10.függelék
11.89 KB
11. függelék
32.33 KB
2. melléklet
263.92 KB
4. melléklet
265.91 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!