nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Tiszacsege Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2001.(XI.1.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2019-07-13 -tól
Tiszacsege Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2001.(XI.1.) önkormányzati rendelete
a Tiszacsege város helyi építési szabályzatáról

Tiszacsege Város Önkormányzati Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. Évi LXXVIII. törvény felhatalmazása és az 1990. Évi LXV. tv. 16.§. alapján, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, az alábbi rendeletet alkotja:


                                                                            

TISZACSEGE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

                                                                            

A rendelet hatálya


1.§.


(1)  A Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban :HÉSZ) hatálya az1.§. (5) pontjában felsorolt területek kivételével, a város teljes igazgatási területére kiterjed.


(2) E kör alaprendelete a Kormány 253/1997. (XII. 20.) sz. Korm. Rendelete.


(3)     A város igazgatási területén építési telket és területet alakítani, területet felhasználni, épületet, építményt bontani, építeni, átalakítani, felújítani, e tevékenységekre hatósági engedélyt adni, a (2) bekezdésben meghatározott alaprendelet, valamint a város  helyi építési szabályzata  alapján szabad.


(4)    A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet vonatkozó előírására tekintettel a szabályozási terv részét képező

a) Sz-1 - Külterület szabályozási tervlapot (M= 1:20 000) az 1. melléklet,

b) Sz-2m - Belterület szabályozási tervlapot (M= 1:4 000) a 2. melléklet,

c) Hatályát veszti.

d) Sz-2/N - Nagymajor szabályozási tervlapot (M= 1:2 000) a 4. melléklet

rögzíti.


(5) Hatályát veszti.


(6) A szabályozási tervlapokon kötelezően betartandó jelölések, szabályozási elemek.

- Építési övezet jele

- Beépítési mód

- Építménymagasság

- Beépítettség maximális mértéke

- Alakítható minimális telekterület


- Szabályozási vonal (meglévő és tervezett)

- Területegység határa

- Építési övezet határa

- Építési vonal

- Belterületi határ (meglévő, tervezett, megszüntetendő)


- Szabályozási szélesség

- Védőtávolság

- Változtatási tilalom alá eső területek határa-

- Utcaképi védelem

- Műemléki jelentőségű terület határa

- Telken belli kötelező védőfásítás


(7) A szabályozási tervlapokon szereplő, előző pontban fel nem soroltak tájékoztató jelölések, melyek betartását jelen rendelet alapján előírni nem lehet. A helyi és tervezett műemléki védelemre vonatkozó szabályozási elemek, az előző pontban felsoroltak kivételével tájékoztató jellegűek, melyekről kötelező érvénnyel külön helyi rendelet fog intézkedni.


A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI


2.§.


(1)      A város igazgatási területe a településszerkezeti terv meghatározásainak megfelelően a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:

       

Beépítésre szán területek:


Beépítésre nem szánt területek:

I.

II.

III.

IV.

V.

Lakóterületek

Vegyes területek

Gazdasági területek

Különleges területek

Üdülőterületek


VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

Közlekedési területek

Zöldterületek

Erdőterületek

Mezőgazdasági területek

Egyéb

Különleges vízmű terület







(2) Az egyes területfelhasználási egységek lehatárolását, és építési övezetekre való felosztását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.


(3) A rendelet részét képező szabályozási terven ábrázolt kötelező szabályozási jeleket és elemeket csak e rendelet módosításával lehet megváltoztatni.


2/A.§


(1) Építésbe újonnan bevont területeknek az OTÉK 33§-a szerinti építésre alkalmassá tétele az építésben érdekeltek (azon magán vagy jogi személyek, ill. ezek társulásának) feladata, akiknél a területhasználat megváltozásának eredménye közvetlenül képződik. Az Önkormányzat a terület építésre alkalmassá tételében az érdekeltekkel kötött megállapodás alapján közreműködhet, feladatokat átvállalhat.


(2) Ha a meglévő telek méretei nem felelnek meg az övezeti előírások szerint alakítható telek paramétereknek, akkor a telekméretek tovább nem csökkenthetők, de a telek beépíthető, ha a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betarthatók. Ha a telket közterület szabályozás érinti, a visszamaradó telek az egyéb előírások alapján beépíthető, ellenkező estben ki kell sajátítani.


(3) Ha meglévő telket illetőleg épületet közterület alakítás érint, ami távlatban a telek vagy a rajta álló épület részben, vagy egészben történő megszüntetését eredményezi, és a visszamaradó telek önállóan már nem építhető be, - az igénybevételt megelőzően az építési tilalom alá eső területekre vonatkozó előírások szerint lehet építési munkát engedélyezni.


(4) Az övezeti előírások szabályait az egyes létesítményekre vonatkozó sajátos előírásokkal és az ágazati szabályokkal együtt kell alkalmazni.




AZ EGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEKRE

VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK


I.  L A K Ó T E R Ü L E T E K


A lakóterületek tagozódása


3.§.


(1) A lakóterületek sajátos építési használatuk és általános jellegük szerint a következő területfelhasználási egységekre tagolódnak:


KL-2      Kisvárosias lakóterület (belvárosi)

KL-2*     Kisvárosias lakóterület - belvárosi intézményi terület

KL-3      Kisvárosias lakóterület (általános)

KEL-3   Kertvárosias lakóterület (általános)

KEL-4   Kertvárosias lakóterület (nagytelkes)

FL-3      Falusias lakóterület (középtelkes)

FL-4      Falusias lakóterület (nagytelkes )

                                                                          


A telekkiosztás, telekrendezés általános előírásai


4.§

  

(1) Telkek kialakítása, telekrendezés (Telekcsoport újra osztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés) csak a rendezési terv előírásaival összhangban történhet.


(2) A meglévő telkeket több önálló telekké lehet osztani, ha a telekmegosztás után mindegyik új telek eléri az övezetben előírt telekterületet, szélességet és mélységet. Az előírt telekterület betartása mellett az előírt telekszélesség (utcai homlokvonal) mérete 15 %-al csökkenthető.


(3) Azon lakótelkek esetében, ahol a szabályozási terv a telek végének leválasztásával új telekalakítási lehetőséget jelöl, (pl. tömbbelső feltárások, hosszú telkek új utcanyitással történő hasznosítása) a telek beépítésekor a következő szabályokat is be kell tartani:


(a) A meglévő telken a beépítés mélységét a távlatban kialakítható új telek megóvása érdekében, az új alakítható telek övezetben előírt minimális mélységét és a kötelezően megtartandó 6 méteres hátsókertet figyelembevéve kell meghatározni.


(b) A telek övezetben előírt maximális beépíthetőségét, az övezetben előírt normatív számítás alapján, a minimálisan még kialakítható új telek területe nélkül kell kiszámítani.




​​



(4) Ha a telek területe az övezeti előírások szerint egyébként megosztható lenne, de homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetővé, valamint ha a telek végének megközelítésére vonatkozóan a szabályozási terv új utca nyitását nem irányozza elő, nyúlványos (nyeles) telek is kialakítható.


(5) Telek kiegészítés abban az esetben is engedélyezhető, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben előírt minimumnál, de az elcsatolással érintett  telek továbbra is megfelel az övezeti előírásoknak.


(6) A szabályozási terven meghatározott két telek között kijelölt övezethatár a szabályozási terv módosítása nélkül telekalakítás során elmozdítható, de az elmozdítás következtében nem állhat elő egyik telek vonatkozásában sem övezetváltás. Az övezethatár úgy mozdítható el, hogy a területében ezáltal csökkenő telek területe ne csökkenjen az adott övezetben előírt legkisebb alakítható terület, telekszélesség, telekmélység alá.


A lakóterületek beépítésének általános előírásai


5.§.


(1) Egyedi telken tároló épület önállóan, lakó vagy intézményi funkciót ellátó épület létesítése előtt csak úgy és abban az esetben építhető, ha építése, elhelyezése a lakó, vagy az övezetben egyébként létesíthető intézményi épület övezeti előírás szerinti elhelyezését nem akadályozza. Kisüzemi és állattartó épület lakóépület nélkül nem építhető.


(2) Az építési telken az OTÉK 42.§. (2) bekezdésében előírt gépjármű elhelyezését biztosítani kell vagy:

a) a fő funkciót jelentő épület szerves részeként

b) a kiszolgáló gazdasági épület, építmény részeként

c) Az építési helyen lévő, gépjárművel megközelíthető, min. 3x5méter nagyságú szabad területen. E területet az épületek elhelyezésére vonatkozó szabályok szerint kell kijelölni, és a telek beépített területéhez kell hozzászámítani.


(3) Az utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületnél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, azok padlóvonala az utca járdaszintje fölött 0,5- 0,9 m közötti magasságban helyezendő el.


(4) Az előkert méretét (3, 0 m vagy 5, 0 m) a szabályozási terv az utcában kialakult jellemző állapot figyelembevételével határozza meg, két kategóriában


         a) Előkert nélküli beépítés

         b) Előkertes beépítés.

(Az előkertek mérete az utcában jellemzően kialakult állapot figyelembevételével 3, 0-vagy 5, 0 méter. Újosztású utcák esetében Kisvárosias lakóterületen 3, 0 méter, falusias lakóterületen 5, 0 méter.)

(5) A tároló, gazdasági, állattartó épületek építésénél az alábbi követelményeket is be kell tartani:

Amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, az építmény és tetőgerinc magasságára vonatkozóan a lakóépület övezeti előírásait kell betartani, azzal a megkötéssel, hogy a lakóépület tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl. Különálló tároló, és állattartó épület építménymagassága legfeljebb 3,5 méter, tetőgerinc magassága pedig maximum 7,0 méter lehet.


A lakóterületekre vonatkozó általános előírások


6.§.


(1) A közterület felöl minden önálló lakótelek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani, kell. Zártsorú beépítés esetén az e célra kialakított kocsiáthajtó szabad szélessége és belmagassága minimum 3, 00 méter legyen.


(2) Az oldalkertek minimális méretét jelen szabályzat építési övezetenként, eltérő módon határozza meg, a következők szerint:


a) A  „KL”  kisvárosias lakóterületeken az oldalkertek minimális szélessége 4, 0 méter.

b) A  „KEL” kertvárosias, és az „FL” falusias lakóterületeken az oldalkertek minimális szélessége 6, 0 méter.


Ez az érték, abban az esetben 4, 0 méterig csökkenthető, ha a meglévő szomszédos épületektől mért előírás szerinti távolság és a 6, 0 m szélességű oldalkert biztosítása esetén, egy legalább 7, 0 méter szélességű épület nem helyezhető el.


(3) Az építési övezeteknél feltüntetett telekterület a telekrendezés, telekmegosztás, telekalakítás esetén kialakítható minimális telekterületet jelenti.


(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében, amennyiben utcára merőleges tetőgerincű épület, épületrész kerül elhelyezésre, az építési vonaltól számított 5 m mélységig, maximum 8, 0 méter épületszélesség alkalmazható.


(5) Hatályát veszti.


(6) Azokban az övezetekben, ahol a szabályozási terv csak oldalhatáron álló beépítést enged meg, saroktelek esetében, ha a telek szélessége a 18 métert eléri, illetve meghaladja, az építési helyen belül szabadonálló beépítés is engedélyezhető, az utcában kialakult előkert mélység és minimum 4,0 m oldalkert biztosításával.


(7) A terepszint alatti építmények elhelyezésének szabályai:


a) A terepszint alatti építmények körét az OTÉK fogalom-meghatározás 77. Pontja tartalmazza.


b) A terepszint alatti építmények közül pince, csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem építhető.


c) Terepszint alatti építmények az OTÉK. 35.§. (6), (7) (elő és oldal és hátsó kertek előírásai), valamint a 31.§. (4) (építmény elhelyezése általános előírások) figyelembe vételével helyezhetők el.


KL-2  építési övezet

Kisvárosias  lakóterület, oldalhatáron álló beépítéssel


7.§.


                                                                        

(1) Az övezetbe a városközpont leginkább kisvárosias, oldalhatáron álló, előkert nélküli beépítésű lakóterületei tartoznak.


(2) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 méteres építmény magasságot meg nem haladó épületek elhelyezésére szolgál.


(3) a)  Az övezetben elhelyezhető:

- Lakóépület

- A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület ill. rendeltetési egység.

- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület ill. rendeltetési egység.

- Igazgatási épület

- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)


b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

- Sportlétesítmény

- A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület

- Szállóhely szolgáltató épület

       

(4) Az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, előkert nélküli.


(5) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.


                                                     A z  é p í t é s i    t e l e k

előírt

min-max

építmény

magasság

(m)



Beépítési módja



Övezeti jele

Legkisebb

Területe

(m2)

Legkisebb

Szélessége

(m)

Legkisebb

Mélysége

(m)

Legnagyobb

Beépítettsége

%



  Oldalhatáron

         Álló*

KL-2

HZ-Z

    400

     14

      30

      35

     

  4,5-7,5


* Amennyiben az építési telek szélessége a 18 métert eléri, vagy meghaladja, jelen szabályzat 6.§ (6) pontja értelmében, az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető, min. 4,0 méter oldalkert biztosítása mellett.


(6) A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be


(7) Az övezetben alakítható minimális telekterület 400 m2


(8) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.


„KL-2* építési övezet

Kisvárosias lakóterület – belvárosi intézményi terület

7/A. §


(1) Az építési övezetbe a szabályozási terven KL-2* jelölésű belvárosi intézmény területek tartoznak.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető:

- lakóépület

- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, illetve rendeltetési egység

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, illetve rendeltetési egység

- sportlétesítmény

- igazgatási épület

- a fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló épület)


(3) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével

- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület,

- szálláshely szolgáltató épület.


(4)

A „KL-2*” építési övezetben a

- kialakítható legkisebb telekterület méret: 900 m2

- beépítési mód: oldalhatáron álló*

- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 35%

- megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,5 méter

- közművesítettség mértéke: teljes

- zöldfelület legkisebb mértéke: 20%

- terepszint alatti építmény területe az építési helyen belül max. 50 %

- az építési övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.


*Amennyiben az építési telek szélessége a 18 métert eléri, vagy meghaladja, jelen szabályzat 6. § (6) pontja értelmében, az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető, min. 4,0 méter oldalkert biztosítása mellett.”


KL-3  építési övezet

Kisvárosias (általános) lakóterület oldalhatáron álló beépítéssel


8.§.


(1) Az övezetbe a belvárost közvetlenül övező kisvárosias lakóterületek tartoznak. Azok, ahol igazi kisvárosias beépítés kialakítása kívánatos.


(2) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, a 4,5 méteres építménymagasságot meg nem haladó épületek elhelyezésére szolgál


(3) a)  Az övezetben elhelyezhető:

- Lakóépület

- A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület illetve, rendeltetési egység.

- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület ill. rendeltetési egység.

- Igazgatási épület

- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)


b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

- Sportlétesítmény

- A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület

- Szállóhely szolgáltató épület


(4) Az övezet telkeinek beépítése jellemzően oldalhatáron álló.


(5) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.


                                                     A z  é p í t é s i    t e l e k

 Előírt max

  építmény

  magasság

      (m)



Beépítési módja



Övezeti jele

Legkisebb

Területe

(m2)

Legkisebb

Szélessége

(m)

Legkisebb

Mélysége

(m)

Legnagyobb

Beépítettsége

%



   Oldalhatáron

          Álló*

KL-3

O

400

     14

      30   

      35

     

4,5


*        Amennyiben az építési telek szélessége a 18 métert eléri, vagy meghaladja, jelen szabályzat 6.§ (6) pontja értelmében, az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető, min. 4,0 méter oldalkert biztosítása mellett.


A telek nagyságától függetlenül, a teljes telekterületet figyelembevéve számított 60 %-os beépítettség engedélyezhető saroktelkek esetében, amennyiben a rendeltetési egységek egy épületben, épületegyüttesben kerülnek elhelyezésre.


(6) A telek területének min. 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.


(7) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.



KEL-3 építési övezet

Kertvárosias (általános) lakóterület, oldalhatáron álló beépítéssel


9.§.


(1) Az övezetbe tartozik, a településszerkezeti terven KL-3 területfelhasználásra jelölt valamennyi lakóterület


(2) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, a 4,5 méteres építmény magasságot meg nem haladó épületek, elhelyezésére szolgál.


(3)    a)  Az övezetben elhelyezhető:

- Lakóépület

- Üdülőépület

- A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület ill. rendeltetési egység.

- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület ill. rendeltetési egység.

- Igazgatási épület

- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)

b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

- Sportlétesítmény

- A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület

- Szállóhely szolgáltató épület


(4) Az övezet telkeinek beépítése jellemzően oldalhatáron álló, az adott utcára, vagy utcaszakaszra jellemző kialakult állapotnak megfelelően meghatározva előkertes, vagy előkert nélküli beépítéssel, jelen szabályzat 5.§.(4) bekezdése szerint.


(5) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.


                                                     A z  é p í t é s i    t e l e k

Előírt max

építmény

magasság

(m)



Beépítési módja



Övezeti jele

Legkisebb

Területe

(m2)

Legkisebb

Szélessége

(m)

Legkisebb

Mélysége

(m)

Legnagyobb

Beépítettsége

%



    Oldalhatáron

          Álló*

    KEL-3

       O

    500

     16

      35

      30

     

4,5


*       Amennyiben az építési telek szélessége a 18 métert eléri, vagy meghaladja, jelen szabályzat 6.§ (6) pontja értelmében, az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető, min. 4,0 méter oldalkert biztosítása mellett.


A telek nagyságától függetlenül, a teljes telekterületet figyelembevéve számított 60 %-os beépítettség csak saroktelken, teljes közművesítettség esetén engedélyezhető, mely esetben a rendeltetési egységeket egy épületben, épületegyüttesben kell elhelyezni.


(6)   A telek területének min. 30 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.


(7)   Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.


(8)   Épületet az utcai telekhatártól 30 m-nél távolabb elhelyezni nem lehet, ezen kívül legalább 6,0 m hátsó kertet kell biztosítani. 


KEL-4 építési övezet

Kertvárosias  lakóterület, oldalhatáron álló beépítéssel


10.§.


(1)  Előírásai a KEL-3  Kertvárosias lakóterület előírásaival megegyeznek, azzal, hogy az annak (8.) pontjában szereplő korlátozások közül, a beépítés maximális mélység szabályozó előírás erre az övezetre nem vonatkozik.


FL-3 építési övezet

Falusias ( középtelkes ) lakóterület


11.§.


(1) Az övezetbe a szabályozási terven FL-3 -al jelölt lakóterületek tartoznak.


(2) Az övezet  maximum 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mezőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.


(3) a)  A falusias lakóterületen elhelyezhető:

- Lakóépület

- Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény

- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

- Szálláshely szolgáltató épület

- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)


b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

- Kézműipari épület

- Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- Sportépítmény


(4) Az övezet telkeinek beépítése jellemzően oldalhatáron álló, az adott utcára, vagy utcaszakaszra jellemző kialakult állapotnak megfelelően meghatározva előkertes, vagy előkert nélküli beépítéssel.


(5) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.


                                                     A z  é p í t é s i    t e l e k

Előírt max

építmény

magasság

(m)



Beépítési módja



Övezeti jele

Legkisebb

Területe

(m2)

Legkisebb

Szélessége

(m)

Legkisebb

Mélysége

(m)

Legnagyobb

Beépítettsége

%



    Oldalhatáron

          álló

    FL-3

       O

    600

     14

      35

      30

     

4,5



*       Amennyiben az építési telek szélessége a 18 métert eléri, vagy meghaladja, jelen szabályzat 6.§ (6) pontja értelmében, az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető, min. 4,0 méter oldalkert biztosítása mellett.


(6) A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.

(7) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.


FL-4 építési övezet

Falusias ( nagytelkes ) lakóterület


12.§.

(1) Az övezetbe a településszerkezeti terven FL-4 területfelhasználásra jelölt lakóterületek tartoznak.


(2) Az övezet  maximum 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mezőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.


(3) a)  A falusias lakóterületen elhelyezhető:

- Lakóépület

- Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény

- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

- Szálláshely szolgáltató épület

- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)


b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

- Kézműipari épület

- Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- Sportépítmény


Az övezet telkeinek beépítése jellemzően oldalhatáron álló, az adott utcára, vagy utcaszakaszra jellemző kialakult állapotnak megfelelően meghatározva előkertes, vagy előkert nélküli beépítéssel.


(4) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.


                                                     A z  é p í t é s i    t e l e k

Előírt max

építmény

magasság

(m)



Beépítési módja



Övezeti jele

Legkisebb

Területe

(m2)

Legkisebb

Szélessége

(m)

Legkisebb

Mélysége

(m)

Legnagyobb

Beépítettsége

%



Oldalhatáron

álló

FL-4

O

800

14

50

30


4,5



*           Amennyiben az építési telek szélessége a 18 métert eléri, vagy meghaladja, jelen szabályzat 6.§ (6) pontja értelmében, az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető, min. 4,0 méter oldalkert biztosítása mellett.


(5) A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.


(6) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.




II. VEGYES TERÜLETEK


Általános előírások


13.§.


(1) Tiszacsege területén az OTÉK 6. § (3) és 15. §. alapján a lakóterületek és intézmények rugalmasabb, vegyesen történő elhelyezésére:

Vt.: településközpont vegyes terület

került kijelölésre, melyeket a szabályozási terv tüntet fel. A Helyi Építési Szabályzat az adottságokat és elvárásokat figyelembe véve, a fenti területeket további övezetekre bontja:

Vt-1 Településközpont (többszintes) vegyes terület

Vt-2 Településközpont (földszintes-intenzív beépítésű) vegyes terület,

Vt-3 Településközpont (földszintes-általános) vegyes terület.


(2) A telek beépítésének általános szabályai:

a.) Az épületeket építési helyen belül a szabályozási vonalon (utcavonalon) kell előkert nélkül elhelyezni, az eltéréseket a szabályozási terv jelöli.

b.) Utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, a lakás padlóvonala az utca járdaszintje fölött 0,5-0,9 m közötti magasságban helyezendő el.

c.) A településközpont vegyes területeken, a kialakítani kívánt rendeltetési egységeket egy épületben, vagy egy építészetileg megalkotott épület együttesben kell elhelyezni. Az átmenő telkek a közterületek mentén két önálló épülettel is beépíthetők. 

d.) A telken belül az OTÉK 42. § (2) bekezdésében előírt gépjármű elhelyezését kell biztosítani, vagy épületben, vagy gépjárművel megközelíthető szabad területen. A lakások kivételével az egyes rendeltetési egységekhez tartozó gépjárművek, amennyiben telken belül bizonyíthatóan nincs mód elhelyezésükre, a város parkoló rendelete alapján, közterületen is elhelyezhetők.

e.) A közterület felől minden önálló telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani kell. Zártsorú beépítés esetén az e célra kialakított kocsiáthajtó szabad szélessége és belmagassága minimum 3,00 méter legyen. 

f.) Vt-1 építési övezetben a Fő utca és a kialakuló főtér mentén a földszinten közösségi, üzlet, kereskedelmi és vendéglátó, banki, valamint irodai funkciókat kell elhelyezni a homlokzatok megnyitásával. (Üvegezett portál, kirakat, stb. kialakításával).

g.) A vegyes területeken állattartó épületek nem helyezhetők el.

h.) A területen régészeti leletek előkerülése várható, ezért a szabályozási terven kijelölt régészeti nyilvántartásban szereplő területeken az örökségvédelmi hatóságot az engedélyezési eljárásba be kell vonni.


(3) Hatályát veszti.


Vt-1, Vt-1x, Vt-1xx építési övezetek

Településközpont (többszintes) vegyes terület


14. §


(1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra


(2) a.) Az övezetben elhelyezhető:

- Lakóépület

- Igazgatási épület

- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- Sportépítmény

- A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (Garázs, tároló épület.)

b.) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.


(3) Az övezet telkeinek beépítése előkert nélküli, a Vt-1 és Vt-1xx övezetekben zártsorú, a Vt-1x övezetben szabadonálló beépítési móddal.


(4) Az építési övezet telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb építménymagasság értékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket a táblázat szerint kell meghatározni.


építési

övezeti jel

beépítés módja

Az alakítható telek

legnagyobb beépítettség (%)

megengedett legnagyobb építménymagasság

(m)

legkisebb kialakítható területe (m2)

legkisebb szélessége

(m)

legkisebb mélysége (m)

Vt-1

Z

400

-

-

50,80*

7,5**

Vt-1x

SZ

400

-

-

50,80*

7,5**

Vt-1xx

Z

300

-

-

50,80*

7,5**

*: csak teljes közművesítettség esetén, és csak saroktelken engedélyezhető nagyobb beépíthetőség értéke.

**: az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értéke egyben az építhető legnagyobb utcai homlokzatmagasságot is jelenti.


(5) kialakítani, melybe a fásított parkolók területe 50%-ban beszámítható.


(6) Az övezetet teljes közművesztettséggel kell ellátni.





Vt-2, Vt-2x építési övezetek

Településközpont (földszintes-intenzív beépítésű) vegyes terület


15. §


(1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.


(2)  a.) Az övezetben elhelyezhető:

- Lakóépület

- Igazgatási épület

- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- Sportépítmény

-  A fentiekben felsorolt rendeltetésszerű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (Garázs, tároló épület.)

- Nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület.


b.) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.


(3)  Az övezet telkeinek beépítése előkert nélküli a Vt-2 övezetben zárt-hézagosan zártsorú, a Vt-2x, övezetben oldalhatáron álló. Amennyiben az épület funkciója igényli az Iskola utca-, Fő utca- Rákóczi utca közötti tömb sarok ingatlanjain, létesülő beépítés - részben vagy egészben az utcavonaltól hátra húzható, az épület és a közterület közti telekrészt közhasználatra át kell adni.


(4) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítsa, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.



Övezeti jel


Beépítés módja

Az alakítható telek


Legnagyobb beépítettség %

Építmények

legkisebb-legnagyobb építmény-magassága (m)

Legkisebb kialakítható területe

(m2)

Legkisebb szélessége

(m)

Legkisebb

Mélysége

(m)

Vt-2

Z-HZ

400

-

-

40, 60*

5,0**

Vt-2x

O

400

-

-

50

5,0**


*       csak teljes közművesítettség esetén, és csak saroktelken engedélyezhető nagyobb beépíthetőség értéke.

** az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értéke egyben az építhető legnagyobb utcai homlokzatmagasságot is jelenti


(5) Mivel a Vt-2 övezetben az épületek zártsorúan ill. hézagosan zártsorúan egyaránt elhelyezhetőek, a kétféle beépítési mód spontán módon (igényekhez igazodó) keveredése érdekében a következő előírásokat is be kell tartani:

- Az utcavonaltól számított minimum 10,0 m maximum 12,0 méter mélységig tűzfal létesítése kötelező

- Az épület fenti mélységénél hátrább lévő részét az oldalhatáron álló beépítés szabályai szerint is ki lehet alakítani.

- Hézagosan zártsorú épület elhelyezése esetén legalább 3,0 méteres oldalkert biztosítandó.

- Az utcafronti épületrész tetőgerincét az utcavonallal párhuzamosan kell megépíteni.

- A szomszédos telkeken elhelyezett épületeket a homlozkattal szervesen összeépített, legalább 3,0 m magas kapuépítmény, homlokzatszerű kerítéssel kell összekötni, vagy zártsorúan összeépíteni.


(6) A telek területének min. 20%-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe 50%-ban beszámítható.


(7) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni. A szennyvízhálózat kiépítéséig közműpótló létesítése engedélyezhető, a közüzemi hálózat kiépülése utáni rákötési kötelezettséggel.


(8) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében (Vt-2x övezetben) a 18 méternél szélesebb, illetve saroktelkek esetében az épületek az építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhetők. 


Vt-3 építési övezet

Településközpont (általános) vegyes terület


16. §


(1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.


  1. a.) Az övezetben elhelyezhető:
    • Lakóépület
    • Igazgatási épület
    • Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
    • Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
    • Sportépítmény
    • A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló épület.)

b.) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.


(3) Az övezet telkeinek beépítése előkertes oldalhatáron álló.


(4) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.



Övezeti jel


Beépítés módja

Az alakítható telek


Legnagyobb beépítettség %

Építmények

legkisebb-legnagyobb építmény-magassága (m)

Legkisebb kialakítható területe

(m2)

Legkisebb szélessége

(m)

Legkisebb

Mélysége

(m)

Vt-3

O

400

14

-

40

5,0*


*       az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értéke egyben az építhető legnagyobb utcai homlokzatmagasságot is jelenti.


(5) A telek területének min. 20%-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe 50%-ban beszámítható.


(6) A 18 méternél szélesebb, illetve saroktelkek esetében az épületek az építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhetők.


(7) Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni. A szennyvízhálózat kiépítéséig közműpótló létesítése engedélyezhető, a közüzemi hálózat kiépülése utáni rákötési kötelezettséggel.”



III. GAZDASÁGI TERÜLETEK


Általános előírások


17.§.


(1) A város területén, elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére,

                 KG   :    Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

                  IG -1:    Ipari gazdasági terület (lakóterületek közé ékelődő)

                 IG –2:    Ipari gazdasági terület (különálló iparterületen lévő)  

került kijelölésre.


(2) A telkek beépítésének általános szabályai:

a) A gépjárművek elhelyezését jelen szabályzat 5.§. (2) bekezdése szerint és módon szükséges biztosítani.


b) A beépítési mód általában szabadonálló, de a KG-2 ipari gazdasági terület kivételével, ha az érintett utca jellemző beépítése ezt indokolttá, a telekadottságok és a tűztávolságok lehetővé teszik, oldalhatáron álló beépítés is engedélyezhető.


c) A teljes közművesítettség és a technológiához tartozó ellátó biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.


d) A védőterületet annak terhére és annak a telkén kell kialakítani, akinek a tevékenysége azt szükségessé teszi.


e) Építési telkeken belüli kötelező védőfásítást a szabályozási terven helyen jelölt helyen és mértékben kell kialakítani azzal, hogy:

- a védőfásítás a telkek gyalogosan és gépjárművel történő megközelítése céljából úttal megszakítható telkenként 1 személy és 1 gépjármű-bejáróval. Technológiával igazolt esetben további 1 kijáróval is megszakítható.

- gazdasági területen elhelyezhető lakóépület építése, bővítése céljából - amennyiben annak építési helye a védőfásításba esik – a védőfásítás megszakítható.

- a védőfásítás beleszámítható a telekre előírt zöldfelület mértékébe.



KG-1 építési övezet

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület


18.§.


(1) Az övezet kereskedelmi, szolgáltató, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek (benzinkút, építőanyag kereskedés, tüzéptelep, raktáráruházak, stb. ) elhelyezésére szolgál.


(2) a)  Az övezetben elhelyezhető :

  1. Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31.§. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:


(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni. 


                                                    A z  é p í t é s i    t e l e k

Előírt max

építmény

magasság

(m)



Beépítési módja



Övezeti jele

Legkisebb

Területe

(m2)

Legkisebb

Szélessége

(m)

Legkisebb

Mélysége

(m)

Legnagyobb

Beépítettsége

%




   Szabadonálló

           


KG-1

      SZ

   

1000

   

20

     

50

    

40

     

    

4,5



(4) A telkek minimális zöldterületi fedettsége 20 %.



KG-2 építési övezet

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület


19.§.


(1) Az övezet kereskedelmi, szolgáltató, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek (benzinkút, építőanyag kereskedés, tüzéptelep, raktáráruházak, stb. ) elhelyezésére szolgál.


(2) a)   Az övezetben elhelyezhető :

  1. Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31.§. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:


(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.


                                                     A z  é p í t é s i    t e l e k

Előírt max

építmény

magasság

(m)



Beépítési módja



Övezeti jele

Legkisebb

Területe

(m2)

Legkisebb

Szélessége

(m)

Legkisebb

Mélysége

(m)

Legnagyobb

Beépítettsége

%




   Szabadonálló

           


KG-2

      SZ

   

2000

   

20

     

50

    

40

     

    

6,0



(4) A telkek minimális zöldterületi fedettsége 20 %.


IG-1 építési övezet

lakóterületek közé ékelődő „egyéb” ipari terület

20.§.


(1) Az övezet a lakóterületek közé ékelődő gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál. Azokéra, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.


(2) Az övezetben csak a szomszédos lakóterületek rendeltetésszerű használatát nem zavaró tevékenység számára helyezhető el épület.


(3) A meglévő területeken kívül újabbak nem alakíthatók ki. Az ipari gazdasági tevékenység számára a rendezési terv ipari parkokat, önálló iparterületeket jelölt ki.


(4)      Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni. 


                                                     A z  é p í t é s i    t e l e k

Előírt max

homlokzat

magassága

(m)



Beépítési módja



Övezeti jele

Legkisebb

Területe

(m2)

Legkisebb

Szélessége

(m)

Legkisebb

Mélysége

(m)

Legnagyobb

Beépítettsége

%




Szabadonálló



IG-1

SZ


1000


20


50


40



6,0



(5)   A telek minimális zöldterületi fedettsége 25 %.


(6) A (3) bekezdésnek megfelelően a meglévő ipari területeken kívül újabb lakóterületek közé ékelődő ipari gazdasági területek nem alakíthatók ki. A meglévő telek rendezése, megosztása során a kialakuló telek méreteit jelen szabályzat előírásait alapulvéve kell meghatározni.


(7) Az Ipar u – 0595/5 hrsz telek – 0595/3 hrsz telek – 0595/4 hrsz telek – Kossuth u által határolt területen a biológiai aktivitásérték pótlása érdekében a terület 10%-án kétszintes növényállomány alakítandó ki, mely beleszámítható a telekre előírt kötelező zöldfelület mértékébe.



IG-2 építési övezet

Ipari gazdasági terület (különálló iparterületen lévő)


21.§.


(1) Az övezetbe a város összefüggő ipari területei, tervezett ipari parkjai tartoznak.


(2) Az övezetbe csak környezeti hatás szempontjából semleges üzemek (pl.: élelmiszer-, könnyűipar, gépipar, fémipar, építőipar, település-ellátás) helyezhetők el.

         

(3) Az ipari gazdasági terület minimális zöldterületi fedettsége 40 %.


(4)  Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.



                                                     A z  é p í t é s i    t e l e k

Előírt max

építmény

magasság

(m)



Beépítési módj



Övezeti jele

Legkisebb

Területe

(m2)

Legkisebb

Szélessége

(m)

Legkisebb

Mélysége

(m)

Legnagyobb

Beépítettsége

%




Szabadonálló



IG-2

SZ


2000


40


50


40



9,0



(5)      Egyedi telken az épületeket legalább 12,0 m előkerttel és az  előírás szerinti építmények közötti távolságot betartva, de minimum 4,5 m oldalkerttel kell elhelyezni.

Előkert mérete a 0441 hrsz-ú út - 0454 hrsz-ú út - 0460/16 hrsz.-ú ingatlan által határolt területen belül a 0441 hrsz.-ú út déli oldalán az utcai telekhatártól mért 3 méter távolságig csökkenthető. 


IG-3 építési övezet

(Mezőgazdasági) Ipari gazdasági terület


22.§.


  1. Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas.


  1. A Hortobágyi Nemzeti Park védőzónája (puffer zónája) területén lévő meglévő IG-3-jelű ipari gazdasági területeken jelen előírásokat kell alkalmazni. Újabb területek ilyen célú kialakítása csak a rendezési terv módosításával lehetséges


  1. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.


A z  é p í t é s i    t e l e k

Előírt max

építmény

magasság

(m)



Beépítési módja



Övezeti jele

Legkisebb

Területe

(m2)

Legkisebb

Szélessége

(m)

Legkisebb

Mélysége

(m)

Legnagyobb

Beépítettsége

%




Szabadonálló



IG-3



2000


20


50


35



6,0



A táblázatban jelölt minimális alakítható telekméret a meglévő telkek megosztása, telekalakítása, bővítése esetén alkalmazható.


  1. A szakhatósági előírások alapján (amennyiben szükséges) védőterületet kell meghatározni. A védőterületet az építési telekhez kell csatolni, vagy az építtető köteles azt biztosítani. A védőterületen belül lakó-, (szolgálati lakás kivételével) szállás-és üdülőépület nem építhető, azok részére telek nem alakítható.

IV. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK


Általános előírások


23.§.


(1) A város területén az OTÉK 6.§. (3) és 24.§. alapján azon létesítmények számára melyek különlegességük miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett hatásaitól is védelmet igényelnek, és a jelen szabályzatban eddig felsorolt beépítésre szánt területi, övezeti kategóriákba nem, vagy csak korlátozásokkal tartoznak, különleges besorolású területek lettek kijelölve, a következők szerint:


SP         Sportolási célú terület

ST         Strandfürdő és kiszolgáló létesítményeinek területe.

TEM      Temető terület ( kegyeleti parkok, emlékparkok területe)

H            Folyékony és szilárd hulladék elhelyezésére, kezelésére  szolgáló terület

B            Bányaterület ( Anyaglelőhely, építési területek rendezéséhez.)

AP-1:     Ökológiai Akva- park területe

AP-2:     Akva- park idegenforgalmi hasznosítású terület

IPK        Intézmények parkosított környezetben - különleges terület

IDH        Idegenforgalmi hasznosítású különleges terület

Kmü-1   Különleges mezőgazdasági üzemi terület

Kmü-2   Különleges mezőgazdasági üzemi terület nagyüzemi állattartó tevékenység nélkül

Kvh       Különleges terület - vágóhíd

Ksz         építési övezet Különleges szennyvíztisztító terület (beépítésre szánt terület)


„SP” építési övezet

   Sportolási célú terület


24.§.


(1) Az övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe-ágyazottan kialakítható sportterületek elhelyezésére szolgál.


(2) Az építési engedélyes terv benyújtását megelőzően a terveket önkormányzati szakmai tervtanácson kell bemutatni.


(3)  a)  A beépítés módja szabadonálló.

      b)  A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 15 %-a.

      c.) Az alakítható legkisebb telekterület 2000 m2.

      c.) A létesíthető maximális építménymagasság 9,0 méter


   

„ST”  építési övezet

Strandfürdő és kiszolgáló létesítményeinek területe


25. §.


(1) Az övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe-ágyazottan kialakítható strand- és gyógyfürdő, valamint kapcsolódó létesítményeinek elhelyezésére szolgál.


(2) Az övezetben elhelyezhetők:

- strand- és gyógyfürdő építményei,

- kemping,

- szálláshely épületek (szálló- gyógyszálló, motel, panzió, üdülő)

- a személyzet és a tulajdonos számára szolgáló lakások,

- kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épületek,

- gyógyászati, egészségügyi és szociális épületek,

- sporttolási, pihenési célú építmények.,

- a fentiekben felsorolt rendeltetési egységek működtetéséhez szükséges igazgatási épületek.

- a fentiekben felsorolt rendeltetési egységek működtetéséhez, fenntartásához, karbantartásához szükséges tároló és kiszolgáló épületek.

- a terült rendeltetéséhez szükséges közmű és közlekedési építmények.


(3)  a)  A beépítés módja szabadonálló.

       b)  A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 15 %-a.

       c)  Az alakítható legkisebb telekterület 1 ha.

       d) A létesíthető maximális építménymagasság 9,0 méter, azzal a kikötéssel, hogy a fürdőtömb nyugati határán, a csatlakozó meglévő üdülőterület szélétől számított 50 méteren belül a megengedett legnagyobb építménymagasság értéke 5,0 méter.


(4) Az előírás szerint szükséges gépjárműparkolókat az övezeten belül, az építési telken, vagy a külön ilyen célra kialakított telken szükséges elhelyezni.


(5) Az övezetben teljes közművesítettség kötelező. A vezetékes szennyvízhálózat kiépítéséig helyi tisztítóberendezés, vagy zárt szennyvíztároló létesítése megengedett.


(6) Az építési engedélyes terv benyújtását megelőzően a terveket, amennyiben az önkormányzat működteti, önkormányzati szakmai tervtanácson kell bemutatni.”


„TEM”  építési övezet

Temető területe


26.§.


(1) Az övezetbe a temetők és a kegyeleti parkok tartoznak.


(2) A temetők, kegyeleti parkok területén, kegyeleti építmények (ravatalozó, családi sírkamrák, sírboltok) helyezhetők el.


(3) a)  A beépítés módja szabadonálló.

     b)  A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 2 %-a.

     c) Az alakítható legkisebb telekterület 2000 m2.

     c) A létesíthető maximális építménymagasság 6,0 méter.


(4) Az építési engedélyes terv benyújtását megelőzően elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.


(5) A családi sírkamrák, sírboltok csak zárt, szigetelt kivitelben, a közegészségügyi előírásokat és egyéb vonatkozó jogszabályokat, a temető fenntartásáról és üzemeltetéséről alkotott önkormányzati rendeletet betartva készülhetnek. Az építményi (sírkamrákat tartalmazó rész) a rendezett terepszint fölé max. 50 cm-t emelkedhet.

A felépítményként elhelyezkedő emlékmű, sírkő magassága max. 2,2 m lehet, mely zárt helyiségként nem alakítható ki. Csak nemes anyagból, a hely szelleméhez igazodó módon építhető.


H -jelű  övezet
Folyékony és szilárd hulladék kezelésére, elhelyezésére

szolgáló területek


27.§.


(1) A települési kommunális létesítmények elhelyezésére,(folyékony és szilárd hulladék elhelyezésére, kezelésére) szolgáló területek. A konkrét felhasználási célt a településszerkezeti terv elhatározásaival összhangban kell megvalósítani.


(2) A létesítmény körül a tevékenység és az alkalmazott technológia függvényében a szabályozási terven feltüntetett védőtávolságot kell biztosítani.


(3) A terület működése, korszerűsítése, bővítése csak környezeti hatásvizsgálat elvégzése esetén lehetséges, a szabályozási terv előírásaival összhangban


„Ksz építési övezet

Különleges szennyvíztisztító terület (beépítésre szánt terület)


27/A. §


(1) Az építési övezetben a szennyvíztisztítással, és -kezeléssel kapcsolatos technológiai és kezelő építmények, műtárgyak helyezhetők el.


(2) Az építési övezeten belül a tevékenységet kiszolgáló műtárgyakon kívül csak az alaprendeltetést kiszolgáló, ahhoz szorosan kötődő raktár, iroda és járműtároló helyezhető el.


(3) A „Ksz” építési övezetben a

- kialakítható legkisebb telekterület méret: 2000 m2

- beépítési mód: szabadonálló

- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40%

- megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 méter

- közművesítettség mértéke: teljes

- zöldfelület legkisebb mértéke: 40%

- terepszint alatti építmény területe az építési helyen belül max. 20 %

- az építési övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.


B –jelű  övezet

Bányaterület-(anyaglelőhely, építési területek rendezéséhez)


28.§.


(1) A szabályozási tervben anyaglelőhelyként felhasználható területeket a szabályozási terv tünteti fel. A területek jelzett célú felhasználása csak a szükséges hatósági engedélyek beszerzése, a kutúrált és biztonságos működéshez szükséges feltételek megteremtése (a terület bekerítése, a megközelítéséhez szolgáló megfelelő minőségű út kiépítése) esetén lehetséges.


(2) A működés megkezdésének feltétele, hogy a terület „kimerülését” követő hasznosítás, rekultiválás módja előzetesen meghatározásra kerüljön, a végrehajtás költségeit a tulajdonos, mint utólagos kötelezettséget magára vállalja.


„AP-1” övezet

Akva- park területe


29.§.


(1) Az övezet a Morotva Természetvédelmi terület és a 3315 sz. Tiszafüredi út mellett kialakítani tervezett Ökológiai park területe.

(2) A területen nagyobb méretű vízfelület, szigetcsoportok, szárazulatok alakíthatók ki. A tájra jellemző növény és állatvilág telepítése, oktatásra is alkalmas bemutatása, a határos védett területet nem zavaró idegenforgalmi hasznosítás megengedett.

(3) A teljes terület max. 5 %-os beépítettsége mellett lehet építményeket elhelyezni,  Szabadonálló beépítési móddal, max. 4,5 méteres építménymagassággal, a hagyományos népi építkezéshez igazodó építészeti megoldással és anyagokkal, a teljes területre vonatkozóan elkészített engedélyezési terv alapján.

(4) Az övezetben 5 hektárnál kisebb telket alakítani nem lehet.


„AP-2”  övezet

 Akva- park területe


30.§.


(1) Az övezet a „Tuka” volt kendergyári telep, halgazdaság területére került kidolgozásra.


(2) A területen a halgazdasághoz kapcsolódó építmények, valamint a tájhoz és a környezet adottságaihoz illeszkedő idegenforgalmi építmények (szálláshelyek és szórakoztató létesítmények) pihenő és sportlétesítmények helyezhetők el.


(3) Az épületeket a teljes terület max. 10 %-os beépítettsége mellett, szabadonállóan, max. 4,5 méteres építménymagassággal lehet elhelyezni. Minimálisan 1 ha telekterület alakítható.


30/A. § „Kmü-1”

Különleges mezőgazdasági üzemi terület


(1) Különleges mezőgazdasági üzemi terület mezőgazdasági állattartó telep, terménytároló elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető:

a) állattartó épület: istálló, szín és gazdálkodást szolgáló egyéb épület, építmény

b) terménytárolást szolgáló épület: pajta, szín

c) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakóépület, épülettömegenként legfeljebb 2 lakóegységgel.


(3) Építési telkeken belüli kötelező védőfásítást a szabályozási terven helyen jelölt helyen és mértékben háromszintes növényállománnyal kell kialakítani azzal, hogy:

- a lakóterületek felé eső telekhatáron a háromszintes növényállomány úgy alakítandó, hogy abból a cserjeszint örökzöld cserje legyen.

- a védőfásítás a telkek gyalogosan és gépjárművel történő megközelítése céljából úttal megszakítható telkenként 1 személy és 1 gépjármű-bejáróval. Technológiával igazolt esetben 1 kijáróval is megszakítható.

- a területen elhelyezhető lakóépület építése, bővítése céljából - amennyiben annak építési helye a védőfásításba esik – a védőfásítás megszakítható.

- a védőfásítás beleszámítható a telekre előírt zöldfelület mértékébe.


A terület-felhasználási egységre vonatkozóan

Építési övezet

Az építési telekre vonatkozóan

általános használat szerinti terület

sajátos használat szerinti terület

jele

beépítési

mód

megengedett legnagyobb beépítettség (%)

megengedett legnagyobb építmény magasság (m)

legkisebb zöldfelület aránya

különleges terület

mezőgazdasági üzemi

Kmü-1

SZ

30%

6,0

50%*

*: 10%-a kétszintes növényállománnyal alakítandó ki.


(4) A közművesítettség mértéke: részleges közművesítettség.


30/B. § „Kmü-2”

Különleges mezőgazdasági üzemi terület nagyüzemi állattartó tevékenység nélkül


(1) Különleges mezőgazdasági üzemi terület mezőgazdasági gép- és terménytároló, valamint a használó, tulajdonos, személyzet számára szolgáló lakóépület elhelyezésére szolgál. Állattartás céljára szolgáló épület, építmény nem helyezhető el.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető:

a) terménytároló és mezőgazdasági géptárolás számára szolgáló épület, építmény

b) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakóépület, épülettömegenként legfeljebb 2 lakóegységgel.


A terület-felhasználási egységre vonatkozóan

Építési övezet

Az építési telekre vonatkozóan

általános használat szerinti terület

sajátos használat szerinti terület

jele

beépítési

mód

megengedett legnagyobb beépítettség (%)

megengedett legnagyobb építmény magasság (m)

legkisebb zöldfelület aránya

különleges terület

mezőgazdasági üzemi nagyüzemi állattartó tevékenység nélkül

Kmü-2

SZ

40%

6,0

30%


(3) A közművesítettség mértéke: részleges közművesítettség.

(4) Amennyiben a termény- illetve géptároló épület építési telke közvetlenül lakóterülethez kapcsolódik, úgy a lakóterület védelme biztosítása érdekében a lakóterület felé eső telekhatáron 2,0 méter magasságban tömör kerítést kell létesíteni.


30/C. § „Kvh”

Különleges vágóhíd terület


(1) Különleges vágóhíd terület elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető:

- élelmiszeripari feldolgozó üzem-vágóhíd, valamint a funkcióhoz kapcsolódó tároló építmény, épület.


A terület-felhasználási egységre vonatkozóan

Építési övezet

Az építési telekre vonatkozóan

általános használat szerinti terület

sajátos használat szerinti terület

jele

beépítési

mód

megengedett legnagyobb beépítettség (%)

megengedett legnagyobb építmény magasság (m)

legkisebb zöldfelület aránya

különleges terület

vágóhíd terület

Kvh

SZ

40%

6,0

30%*

*: a zöldfelület 20%-a kétszintes növényállománnyal alakítandó ki.


(3) A közművesítettség mértéke: részleges közművesítettség.


 „IDH”  övezet

 Idegenforgalmi hasznosítású, különleges terület


31.§.


(1) Az övezet a Nagymajori Kastély és parkja, valamint a 3315 sz. főközlekedési út mellett kijelölt fejlesztési terület szabályozására került kidolgozásra.


(2) A területen az idegenforgalomhoz kapcsolódó építmények, pihenő, sport, kereskedelmi, vendéglátó, és szolgáltató létesítmények helyezhetők el.


(3) Az épületeket szabadonállóan, a terület max. 15 %-os beépítettségével kell elhelyezni, maximum 7,5 méteres építménymagassággal.


(4) Az alakítható telek minimális területe 1 hektár.


„IPK”  övezet

 Intézmények parkosított környezetben, különleges terület


32.§.


(1) Az övezet a településközpontban található, jelenlegi pihenő és sport terület e célra kijelölt részének speciális szabályozása érdekében került kidolgozásra, olyan területre, ahol az intézményeket laza beépítéssel, zöld környezetben szabad csak elhelyezni.


(2) A területen oktatási, egészségügyi, egyházi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, pihenő és sportlétesítmények helyezhetők el.


(3) Az  alakítható telek minimális területe 2 hektár.


(4) Az épületeket Szabadonálló beépítési móddal, max. 7,5 m építmény magassággal kell elhelyezni, a telek max. 25 %-os beépítettsége mellett.


(5) Az övezetet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni.


V. ÜDÜLŐTERÜLETEK

Általános előírások


33.§.


(1) A város igazgatási területén üdülési, pihenési célokat szolgáló építmények elhelyezése céljából, üdülőterületi övezetek kerültek kijelölésre, a következők szerint:


              HÜ-1      Hétvégi házas üdülőterület ( Tiszaparti üdülő- horgász terület)

              ÜÜ- 2     Üdülőházas üdülőterület     ( Meglévő aprótelkes   )

              ÜÜ-1      Üdülőházas  üdülőterület    ( Megvalósításra tervezett)


(2) Az üdülőterületen állattartó épület, nem helyezhető el. Ez alól kivételt, az ÜÜ-1 övezet szabályozási tervben külön e célra kijelölt, területei jelentenek, ahol lovas turizmus célját szolgáló lóistálló létesíthető.


(3) Hatályát veszti.


33/A. §

„ÜÜ-1”

Üdülőházas üdülőterület


(1)   Az üdülőházas üdülőterületen („ÜÜ-1”) olyan üdülőépületek, turisztikai szálláshelyek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.


(2)   Az üdülőházas üdülőterületen („ÜÜ-1”) csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el.


(3) „ÜÜ-1” jelű üdülőházas üdülőterületek építési övezeti paraméterei


A terület-felhasználási egységre vonatkozóan

Építési övezet

Az építési telekre vonatkozóan

általános használat szerinti terület

sajátos használat szerinti terület

jele

beépítési

mód

megengedett legnagyobb beépítettség (%)

megengedett legnagyobb építmény magasság (m)

legkisebb zöldfelület aránya

Üdülő

üdülőházas

ÜÜ-1

SZ

30%

6,5

40%


Kialakítható legkisebb telekterület-méret: 900 m2.

Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke: részleges.

Terepszint alatti építmények a közművek és építményeik kivételével nem helyezhetők el.


(4)   A szabályozási terven és annak jelmagyarázatában az „ÜÜ-1” jelű üdülőházas üdülőterületeken feltüntetett építési övezeti mutatók -beépítési módot, beépítettség megengedett legnagyobb mértékét (beépítési %), megengedett legnagyobb építménymagasságot, kialakítható legkisebb telekterület-méret - nem vehetők figyelembe, ezeket a HÉSZ adott építési övezeti jelhez tartozó előírása szabályozza.


HÜ-1 építési övezet

Hétvégiházas üdülőterület

(Tiszaparti üdülő-horgász területek építési övezete)


34.§.


(1) A Tisza partján kialakított 7666/3 – 7666/162 hrsz- okon kiosztott telkek területére került kidolgozásra.


(2) Az övezetben elhelyezhető egy egységes üdülőépület, és a terület rendeltetésével összhangban lévő, azt szolgáló építmények, valamint a sportolás építményei.


(3) A telkek területéből 10 m széles sávot árvízvédelmi célra beépítetlenül kell hagyni.


(4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.


                                                     A z  é p í t é s i    t e l e k

Előírt max.

építmény

magasság

(m)



Beépítési módja



Övezeti jele

Legkisebb

Területe

(m2)

Legkisebb

Szélessége

(m)

Legkisebb

Mélysége

(m)

Építhető max nettó alapter.

m2




Szabadonálló


HÜ-1

Sz


200


7


25


25



5,5



Oldalhatáronálló


HÜ-1

O


120


7


17


25



5,5



Ikresített



HÜ-1

Ikr


100


6


17


25



5,5



(5) Az övezetben az előbbieken túlmenően, a következő előírásokat kell megtartani:

     a) A földszinti padlóvonal az útkoronához viszonyítva min. 2,6 m (mértékadó árvízszint 93,5 mBf)

     b) A tetőgerinc max. magassága 8,5 m

     c) A tető hajlásszöge 37o-tól 42o-ig terjedhet.

     d) A terasz max. területe 10 m2, mely az épülettől max. 2 méterre nyúlhat ki.

     e) Az épületet oszlopokon állóan kell kialakítani, körbekeríteni nem lehet.

     f) Az épületben kialakítható helyiségek:

         - 1 db lakó- pihenőtér max. 12 m2

         - 1 db főzőfülke max. 6 m2

         - 1 db vizesblokk (WC, zuhanyzó) max. 7 m2

      g) Az épület tetőterét beépíteni nem lehet

      h) Az épület csak ideiglenes tartózkodásra használható


(6) a)  Az építmények közötti megfelelő távolság biztosítása érdekében, az előkerteket változó mélységben kell kialakítani, „sakktábla” beépítés elérése érdekében.

- min. 3 m

- min. 15 m

b) A két épület között távolság merőlegesen mérve min. 6 m

c) A közös oldalhatárra épített (iker) épületeket nem feltétlenül egy időben, de azonos építési paraméterekkel, és megjelenéssel kell megépíteni.


(7) A telkekre vonatkozó egyéb előírások:


a) A telket sem kerítéssel, sem sövénnyel körbekeríteni nem lehet.

b) A területre lefolyást gátló növényzet nem telepíthető.

c( Az árvízvédelmi célra fenntartott 10 m-es sávban a meglévő növényzetet, fákat kivágni tilos.


(8) A területen keletkező hulladékot kijelölt tárolókban kell elhelyezni. A Tisza partján a telekvégek folytatásában egyéni csónakkikötő nem létesíthető. Az építési engedély kérelemhez a TIVIZIG szakhatósági állásfoglalása szükséges.


(9) A tulajdonosok árvízkár, jégkár, talajvízszint emelkedés miatti kártérítési igénnyel nem léphetnek fel.


ÜÜ-2 építési övezet

Üdülőházas üdülőterület

(Meglévő aprótelkes üdülőterület)


35.§.


(1) A meglévő aprótelkes, nagyobbrészt már beépített üdülőterület szabályozásaként került kidolgozásra.


(2) Az OTÉK 22.§.- nak megfelelően, az üdülőházas területen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek méretük, felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.


(3) A kijelölt övezet kialakult telkei adottságnak tekintendők, újabb telkek nem oszthatók, telekalakítás nem engedélyezhető.


(4) A telkek beépítése során betartandó szabályok:

     a) A megengedett legnagyobb építménymagasság 3,0 m.

     b) Egy telken csak egy épület építhető

     c) Az állattartás nem megengedett

     d) Az övezetben legalább részleges közművesítettség szükséges.

     e) Az épületeket oldalhatáronállóan kell elhelyezni.


VI. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK

A közlekedési területek általános előírásai


36.§.


(1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

A tervben a következő közlekedési területek lettek kijelölve:


KÖ-1 Közlekedési terület – közúti

KÖ-2 Közlekedési terület – kötöttpályás (vasúti)

KÖ-3 Közlekedési terület – gyalogos övezet 


(2) A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:


                                     ORSZÁGOS MELLÉKÚT                       30 M

                                     - 3315 sz. út (külterületi szakasza)

                                     - 3316 sz. út (külterületi szakasza)

                                     - 3307 sz. út (külterületi szakasza)


                                      ORSZÁGOS MELLÉKÚT                      22,0  M

                                      - Bocskai utca, Fő utca

                                      - Erzsébet utca, Kossuth utca 74-94.


                                      HELYI GYŰJTŐÚT                                  20   M

                                     - Zátony I. utca 14-től Zátony III. utcáig tartó szakasza

                                     - Zátony I. utca 14. Szám és Bocskai utca között terv. út

                                     - Zátony III. utca 13. számú telekvégtől induló és a távlatban kiépülő üdülőterület mögött a

                                       hajókikötőig vezető út.


                                      HELYI GYŰJTŐÚT                            18  M

                                      - Tavasz utca, Temető utca

                                      - Iskola utca

                                      - Kossuth utca 11-74 sz. közötti szakasza, valamint a városháza mögött a 

                                        Fő utcáig vezetően tervezett új utcaszakasz 

                                     - Zátony utca, Ürgés út, Ültetés út

                                     Külterületi fő dűlőutak esetén       16  m

                                     Kiszolgáló utak esetén                 12   m 

                                     Kerékpárút esetén                          3   m


(3) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló :

     - közlekedési létesítmények

     - közművek és hírközlési létesítmények


(4) A vasúti területeket az Sz-2 jelű szabályozási terv tünteti fel. 


(5) KÖ-3 -jelű gyalogos övezet:

a) A gyalogos zóna a városközpont területén került kijelölésre, a szabályozási terven lehatárolt területeken, sétány, gyalogos tér, üzletutca formájában.

b)  Az övezetben a gyalogos terület köztárgyain építményein kívül, legfeljebb a terület 3%-os beépítettségével elhelyezhető kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó épület, a köztér funkciójához kapcsolódó egyéb építmény. (szobor, köztéri óra, harangláb, stb.)

c) Az övezet közterületei geodéziai felmérés alapján a meglévő épületek bejáratait, meglévő növényzetet, köztárgyakat is tartalmazó alaptérképen készülő a megértéshez és kivitelezéshez szükséges min M_1:250 léptékű, - egy nagyobb, összefüggő területre készített - megfelelő részletezettségű, a burkolatokat, tereptárgyakat, köztárgyakat, közmű tartozékokat, felépítményeket, lámpaoszlopokat, stb. és a telepítendő növényzetet is tartalmazó egységes terv alapján alakíthatók ki.


V II.   Z Ö L D T E R Ü L E T E K

Általános előírások

37.§.


(1)    A város területén az OTÉK 6.§. (3) és 27.§. alapján, a belterületen:
    „KP” Közpark
Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.


Z-1 övezet
Közparkok területe

38.§.


(1)    Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.

(2)    Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
Gyermekkocsival, kerekesszékkel is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(3)    Az övezetben elhelyezhető:
-    a pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb. ) 
-    vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely
-    a terület fenntartásához szükséges épület

(4)      Épületek a telekterület max. 2%-os beépítettségével helyezhetők el.


V III.   E R D Ő  T E R Ü L E T E K

Általános előírások

39.§.


(1)    A város igazgatási területén az OTÉK 6.§. (3) és 28.§. alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv területfelhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján:                                      
    E-1      védelmi célú erdő
    E-2      egészségügyi-szociális, turisztikai célú erdő
    E-3       gazdasági célú erdő
         övezetek kerültek megkülönböztetésre.


E-1 övezet
Védelmi rendeltetésű erdők

40.§.


(1)    Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek, hulladéklerakó helyek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.

(2)    Területükön épület nem helyezhetők el.


E-2 övezet
Egészségügyi-szociális, turisztikai erdők

41.§.


(1)    Az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 2 %-os beépítettséggel. 

(2)    A megengedett maximális építménymagassága 3,5 m. Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.


E-3 övezet
Gazdasági erdők

42.§.


(1)    Az erdő területén rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 0,5 %-os  beépítettséggel.

(2)    A 0,5 %-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell. 

(3)     A megengedett maximális építménymagasság 3,5 m. Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.


IX. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK


Általános előírások


43.§.


(1) A város külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.


(2) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6.§.(3) alapján és a 29.§. előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:

                   M-1              kertgazdálkodásra szolgáló terület

                   M-1a            kertgazdálkodásra szolgáló terület (építési lehetőséggel)

                   M-2/L           döntően  gyep, legelő művelésű terület (tanyás térség)

                   M-2/SZ        döntően szántó művelésű terület (tanyás térség)

                   M-3/L           döntően  gyep, legelő művelésű terület (majorlétesítési tilalommal)

                   M-3/SZ        döntően  szántó művelésű terület (majorlétesítési tilalommal)

                   M-3/SZ*       döntően szántó művelésű terület

                   M-4             Hortobágyi Nemzeti Park területe (zónabeosztás, jelen rendelet 42.§. szerint.

                   M-5             „Morotva” természetvédelmi terület

                   M-6             „Borsodi Sík” Tájvédelmi körzet területe


(3) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.


M-1 övezet

Kertgazdálkodásra szolgáló terület


44.§.


(1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt zöldség-, gyümölcstermesztést folytatnak. Azok a földrészletek, melyeket korábban a Tisza árterületén (a védőgát folyó felöli oldalán belül) zárkertnek parcelláztak.


(2) Az övezetben építményt elhelyezni, a telekterület max.3%-os beépítettsége mellett szabad.


(3) Az övezetben a kertgazdálkodás célját és az időszakos pihenést, kikapcsolódást szolgáló építmények helyezhetők el.


(4) a) Az épületek elhelyezése Szabadonálló

     b) az alakítandó telek minimális méretei: - szélessége:  10,0 m

                                                                 - mélység:      30,0 m

                                                                 - területe:      720,0 m


(5)    Az övezetben az előbbieken túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:


- földszinti padlóvonal az útkoronához viszonyítva min. 2,6 m (mértékadó    árvízszint 93,5 mBf)

- Az épületet lábakon kell elhelyezni

- Az épület max. homlokzatmagassága 5,5 m

- Az épület max. gerincmagassága: + 8,5 m

- Az épület bruttó alapterülete az 50 m2-t akkor sem haladhatja meg, ha a telek területének 3 %-os maximális beépíthetősége ezt egyébként lehetővé tenné.

- Terasz az épülettől max: 2 méterre nyúlhat ki, alapterülete a 10 métert nem haladhatja meg.

- A tetőtér beépíthető.

- Az épület lábakon álló részét körbekeríteni nem lehet.

- Az épületek közötti minimális tűztávolság 6,0 m.


(6)  Az építési engedély kérelemhez a TIVIZIG szakhatósági állásfoglalását is  csatolni szükséges.


(7)   A tulajdonosok árvízkár, jégkár, talajvízszint emelkedés miatt kártérítési igénnyel nem lépetnek fel. Kártérítési igény vízgazdálkodási érdekből történő bontás esetén sem érvényesíthető.


M-1a   övezet

Kertgazdálkodásra szolgáló terület


45.§.


(1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt zöldség-, gyümölcstermesztést folytatnak. Azok a földrészletek, melyeket korábban zárkertnek parcelláztak, és nem a Tisza védőgát folyó felöli oldalán találhatók.


(2) Az övezetben a telkek max. 3 %-os beépítettségével elhelyezhető 1 gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince).Az építmények maximális építménymagassága 4,0 m, max. gerincmagassága 5,5 m,  a padlóvonal max. 0,30 m lehet.


(3) Az épületeket szabadonállóan, 5,0-es előkerttel kell elhelyezni.


(4) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.


(5) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor vagy üvegház ( a telekhatártól előírt 1,5 m távolság betartásával) bármely földrészleten elhelyezhető. Az üvegház gerincmagassága maximum 5,0 m lehet.


M-2/Sz   övezet

Mezőgazdasági terület- tanyás térség/jellemzően szántó műveléssel


46.§.


(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a tanya, farmgazdaság létesítése, lakóépület elhelyezése megengedett, és ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.                                                                                               

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.


(3) Épületeket jelen előírás 39.§. (3) bekezdése  figyelembevételével lehet elhelyezni, a legalább 6000 m2 (0,6 ha) nagyságot elérő területen. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 7,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével.


(4) A HNP. védőzónáján belül lévő területeken a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági-ipari tevékenység, valamint a nagyüzemi állattartás létesítményei jelen szabályzat előírásaival összhangban, valamint a Hortobágyi nemzeti Park Igazgatóságának jóváhagyása mellett helyezhetők el.


(5) Lakóépület elhelyezhetőségének feltételei:

     a) A szükséges közműellátás biztosítása:

        - Egészséges, ÁNTSZ által bevizsgált ivóvíz

        - Villamosenergia (légvezetékes, földkábeles, vagy helyi energia)

        - A keletkező szennyvíz és hulladék elszállításának, vagy ártalommentes elhelyezésének biztosítása.

     b)  A gépjárművel való megközelíthetőség biztosítása közúton, vagy magánúton

     c) A segélykérés lehetőségének állandó biztosítása, azonosítható postacím, ill. mentők- tűzoltók számára a megtalálhatóság biztosítása.

     d) Az alapfokú ellátás (orvosi, oktatási, stb.) biztosíthatósága.


M-2/L   övezet

Mezőgazdasági terület- tanyás térség/jellemzően legelő-gyep műveléssel


47.§.


(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon-viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a tanya, farmgazdaság létesítése, lakóépület elhelyezése megengedett, és ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.


(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhető el.


(3) Épületeket jelen előírás 39.§.(3)  figyelembevételével a legalább 3 ha nagyságot elérő területen lehet elhelyezni. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével, melyből a lakás funkciójú épületek max. 1,5 %-ot foglalhatnak el. Az épületek, tömbösített formában helyezendők el.


(4) A HNP. védőzónáján belül lévő területeken a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági-ipari tevékenység, valamint a nagyüzemi állattartás létesítményei jelen szabályzat 39.§(3) előírásaival összhangban, valamint a Hortobágyi nemzeti Park Igazgatóságának jóváhagyása mellett helyezhetők el.


(5) Lakóépület elhelyezhetőségének feltételei:

     a) A szükséges közműellátás biztosítása:

        - Egészséges, ÁNTSZ által bevizsgált ivóvíz

        - Villamosenergia (légvezetékes, földkábeles, vagy helyi energia)

        - A keletkező szennyvíz és hulladék elszállításának, vagy ártalommentes elhelyezésének biztosítása.

     b)  A gépjárművel való megközelíthetőség biztosítása közúton, vagy magánúton

     c) A segélykérés lehetőségének állandó biztosítása, azonosítható postacím, ill. mentők- tűzoltók számára a megtalálhatóság biztosítása.

    d) Az alapfokú ellátás (orvosi, oktatási, stb.) biztosíthatósága.


M-3/Sz   övezet

Mezőgazdasági terület-védő zónában/jellemzően szántó műveléssel


48.§.


(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó építmények elhelyezése megengedett, de lakóépület, lakás nem létesíthető, és a természetvédelmi terület közelsége miatt, szigorúbb szabályozás kidolgozása vált szükségessé. A szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.                                                                                              


(2) Az övezetben csak a mezőgazdálkodással, állattenyésztéssel kapcsolatos építmények helyezhetők el, a Hortobágyi nemzeti Park Igazgatóságának hozzájárulásával.


(3) Épületeket jelen előírás 39.§. (3) bekezdése  figyelembevételével lehet elhelyezni, a legalább 6000 m2 (0,6 ha) nagyságot elérő területen. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 7,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével, melyből a lakás funkciójú épületek max. 1,5 %-ot foglalhatnak el.


(4) Az övezetben vonalas létesítmények építésének engedélyezése az alábbi esetekben lehetséges:

- Kis- és középfeszültségű elektromos távvezetékek, telefon és egyéb hírközlő vezetékek esetében, a madárvédelmi szempontok figyelembevétele mellett.

- Helyi érdekeltségű utak, kisméretű víz-, szennyvíz- és gázvezeték etében.


48/A. §


„M-3/SZ* ”

Mezőgazdasági terület-védő zónában/jellemzően szántó műveléssel
- kiegészített előírásokkal


(1) A területre az „M-3/SZ” HÉSZ övezeti előírások vonatkoznak az alábbi eltérésekkel:

Ahol a szabályozási terv „M-3/SZ*” övezetet jelöl:

a) a területen birtokközpont kialakítható.

b) a területen megújuló energiaforrás építményei elhelyezhetők.

c) a területen biogáz üzem elhelyezhető.

d) mezőgazdasági tárolással kapcsolatos technológiai építmények esetén (pl. siló) a megengedett legnagyobb építménymagasság értéke: 20 méter.


M-3/L  övezet

Mezőgazdasági terület-védő zónában/jellemzően legelő- gyep műveléssel


49.§.


(1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó építmények elhelyezése megengedett, de lakóépület, lakás nem létesíthető, és a természetvédelmi terület közelsége miatt, szigorúbb szabályozás kidolgozása vált szükségessé. A gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

  

(2) Az övezetben csak a mezőgazdálkodással, állattenyésztéssel kapcsolatos építmények helyezhetők el, a Hortobágyi nemzeti Park Igazgatóságának hozzájárulásával.


(3) Épületeket jelen előírás 39.§. (3) bekezdése  figyelembevételével lehet elhelyezni, a legalább 3 ha nagyságot elérő területen. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével.


(4) Az övezetben vonalas létesítmények építésének engedélyezése az alábbi esetekben lehetséges:


- Kis- és középfeszültségű elektromos távvezetékek, telefon és egyéb hírközlő vezetékek esetében, a madárvédelmi szempontok figyelembevétele mellett.

- Helyi érdekeltségű utak, kisméretű víz-, szennyvíz- és gázvezeték etében.


MG-4    övezet

Hortobágyi Nemzeti Park Természetvédelmi Terület


50.§.


(1) A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló Nemzeti Park területén területet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad.


(2) A Hortobágyi Nemzeti Park területére a nemzetközi előírásoknak megfelelő zónabeosztás került bevezetésre, a következők szerint.

             M-4/A   Természetes állapotú zóna (Kezelés és bármilyen emberi aktivitás nélküli, természetes állapotú zóna)

             M-4/B1 Természetközeli állapotú zóna (Kezelt természetközeli állapotú zóna, extenzív hagyományos

                         területhasználattal, javarészt szikes gyepek.)

             M-4/B2 Halastavak és erdőtelepítések elsősorban természetvédelmi, védett faj megőrzési célzattal.

             M-4/B3 Védett terület intenzív agrárterülete.

             M-4/C   Védett területi szántók és a turizmus kiemelt területei kevesebb korlátozással.

             „D”       Pufferzóna a védett területek körül. (Tiszacsege teljes közigazgatási területe ebbe a védőzónába tartozik,

                        így az emiatt szükséges intézkedések az övezeti előírásokba kerültek beépítésre, vagy azokat

                        a HNP mint engedélyezésben résztvevő szakhatóság, a törvény felhatalmazása alapján külön

                        érvényesítheti.)


(3) A területen folytatandó tevékenységgel, vagy minden fajta beavatkozással kapcsolatosan a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság engedélyének beszerzése szükséges.



X.   E G Y É B   T E R Ü L E T E K


VT-1, VT-2  övezetek

Vízgazdálkodási területek


51.§.


  1. VT-1  -jelű övezetbe tartozik a Tisza, annak partja és közvetlen környezete. Területükön a vízisport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el, illetve alakíthatók ki, az érintett szakhatóságok hozzájárulásával.


  1.    VT-2 -jelű övezetbe tartoznak, az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területek vízbázis Területükön-ha külön jogszabály másként nem rendelkezik a közforgalmú vízi közlekedési építményeken túlmenően a vízkár-elhárítási, vízisport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.

XI.   T A R T A L É K   T E R Ü L E T E K


M-3/T, M-1a/T, övezetek


52.§.


  1. A város távlati területi fejlesztései számára a várhatóan csak a terv távlatán túl felhasználásra kerülő területeket a településszerkezeti terv, így a szabályozási terv is tartalék területként jelöli, a következők szerint:    

                                                                

 a.)              M-1a/T         Tartalék ipari gazdasági terület (átmeneti hasznosításként kertgazdálkodásra jelölve.)

b.)               M-3/T           Tartalék kertvárosias, illetve tartalék üdülőterület (átmeneti hasznosításként általános mezőgazdasági területként való hasznosításra jelölve.)


2. A tartalék területeken építményt elhelyezni nem lehet. 


X I I . AZ  ÉPÍTÉSZETI  ÉS  TERMÉSZETI  ÉRTÉKEK VÉDELME

Az építészeti környezet védelme


53.§.  Hatályát veszti.


X I I I .  É P Í T É S I    K O R L Á T O Z Á S O K ,

T I L A L M A K


54.§


  1. Az Étv. 20.  §-ának (1) bekezdésében meghatározott célból a rendezési tervben meghatározott területeken a településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében az érintett területekre változtatási, telekalakítási, illetőleg építési tilalom rendelendő (rendelhető) el.


  1. Változtatási tilalom, a beépítés szabályait részleteiben kidolgozó szabályozási terv elkészültéig: 


  1. A tilalmakkal kapcsolatosan az Étv. 20,21,22,23 §. Előírásait kell alapul venni.


  1. A településrendezési tervben jelölt intézményterület bővítések megvalósíthatósága érdekében, az Étv. 25.§. alapján, az önkormányzatot illető elővásárlási jog jegyezendő be.


                            -  A Rákóczi- Temető- Fő utca közötti tömbben tervezett oktatási   központ megvalósítása érdekében.

                            -  Az Iskola utca- Óvoda utca- Fő utca közötti tömbben tervezett kereskedelmi centrum megvalósítása érdekében.

                        -    A Kossuth utca- Báthory utca között tervezett skanzen kialakítása érdekében


XIV. K Ö R N Y E Z E T V É D E L M I

 R E N D E L K E Z É S E K


55. §


Felszín alati vizek védelme


A város SZ-1 jelű szabályozási terven jelölt területe a vízbázisok védelmét biztosító hidrogeológiai védőidomon belül helyezkedik el. A sérülékeny vízbázis területén "A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelmét szolgáló a 123/1997.(VII.18.)Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.


A város közigazgatási területe IV/2 vízminőségvédelmi területi kategóriába tartozik.

(1)   A város belterületén tilos a szennyvizek szikkasztása. A közüzemi hálózattal ellátatlan területeken átmenetileg (a közüzemi hálózat kiépüléséig) megengedett a műszaki és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő, szippantással ürített közműpótlók használata.

  1. Meglévő szennyvízcsatorna-hálózat esetén a meglévő kibocsátók esetében az önkormányzat (a közműpótló további használatának beszüntetésével) rákötési kötelezettséget ír elő.
  1. Szennyvíz-hálózattal ellátott területen új létesítményt (kibocsátót) tervezni, megvalósítani és üzemeltetni csak a hálózatra való rákötéssel lehet.
  2. Fentieken túlmenően szennyvizet elhelyezni csak a kiépített hálózatban, vagy a szennyvíztisztító telepen lehet. Így tilos kutakba szennyvizeket belevezetni, kútban hulladékot elhelyezni.
  3. A város belterületén az ásott kutak megszüntetésére az önkormányzat kötelezést ír elő. A bármilyen okból felhagyott kutakat vízzáró módon tömedékelni kell.
  4. A város közigazgatási területén vízkivételi hely (talajvíz-, vagy mélyfúrású kút) csak vízjogi engedély alapján létesíthető.

56. §

       Felszíni vizek védelme


  1. A közcsatornákba vezetett vízminőség vonatkozásában a 34/1993.(XII.23.)KTM rendelettel módosított 4/1984-es OVH rend. minőségi  paramétereit kell biztosítani a kibocsátóknak.


  1. Tisztítatlan szennyvíz a 48.§ 1-5. pont szerint helyezhető el, közvetlenül élővíz befogadóba vezetni tilos. Az élővízbe vezetett tisztított szennyvizek minőségének (a felszíni vizek, vízfolyások vízminőségének védelme érdekében) ki kell elégíteni a 33/1993.(XII.23.)KTM rendelettel módosított 3/1984-es OVH r.  minőségi követelményeit.


  1. A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében a városi szennyvíz-tisztítómű tisztítási technológiáját (végső állapotként) III. rendű tisztítási fokozatúvá kell fejleszteni.


  1. A Tisza folyó, a Berzsenyes csatorna, az Árkus - ér, valamint a Nyugati főcsatorna és egyéb öntöző-csatornákat, vízfolyásokat, tavakat természetes, vagy természetközeli környezetben kell tartani. Biztosítani kell a Vízügyi törvényben meghatározott vízügyi kezelői sávot. A partszakaszok területhasználatában a természetvédelmi hatóság és a természetvédelmi törvény (1996. LIII. Törv.) előírásait kell érvényesíteni.

57. §

Talajvédelem


  1. A termőföld védelmét az 1994. évi LV. Törvény alapján kell biztosítani. Művelési ág változást csak a törvényben előírtak betartásával lehet végrehajtani.


  1. A talaj termőrétegének védelmi követelményeit az MSZ 21476 szabvány szerint kell megvalósítani.


  1. Az ásványvagyon védelme érdekében az illegális anyagnyerési helyeket meg kell szüntetni, a roncsolt területeket rekultiválni kell.  Geológiai ásványi anyag kitermelést csak legális, (az 1993. évi XLVIII. Bányászati törvény alapján) engedélyezett bányatelken szabad folytatni.  (A közigazgatási területen csak prognosztikus ásványianyag-nyerőhely került megjelölésre a szabályozási tervlapon!)


  1. A bel-, és külterületen folytatott állattartás során gyűjtött alom, híg-, és szilárd trágya tárolása felhasználásig a talaj és felszíni vizek szennyeződésének teljes kizárásával történhet.


  1. A városi környezet köztisztasága érdekében a helyi Környezetvédelmi rendelet, valamint a Hulladékgazdálkodási rendeletben foglaltakat kell betartani.


58. §


Levegőtisztaság- védelem


  1. A belterületet levegőtisztaság szerinti övezetekre való felosztását az önkormányzat jelen rendeletben határozza meg:

Kiemelten védett:

      

       "Védett II." kategóriába tartozik:

       -A Délkeleti iparterület és tartalékterülete,


       "Védett I." kategóriába tartozik:

       a város kiemelten védett és védett I. kategóriába nem tartozó területei.


  1. A levegőtisztasági kategóriákra megállapított levegőminőségi határértékek komponensenkénti értékeit a 21/1986.(VI.2.)MT r., a 4/1986.(VI.2.)OKTH rendelkezés, valamint az 5/1990.(XII.6.)NM r. (mint immissziós h.é.) alapján az MSZ 21854-1990 szabvány állapítja meg.


  1. A légszennyező forrás bejelentése és a határértékek betartása a Kibocsátó kötelessége, ellenőrzése az illetékes I. fokú környezetvédelmi hatóság feladata.


  1. A levegőtisztaság védelmével és a hulladékgazdálkodással is kapcsolatos települési hulladékégetést a város külön rendeletben szabályozza.


  1. A hőenergia-előállítás során alkalmazandó fűtőanyagokra vonatkozóan

  - A város vezetékes gázzal ellátott térségeiben az önkormányzat fogyasztói rákötési kötelezettséget írhat elő.

       - Tilos műanyag, gumi, textil, és veszélyes hulladékok égetése.


(6)   Tarlóégetés, növényi hulladékok égetése esetén a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakhatósági állásfoglalását kell kérni. Az egyetértő állásfoglalás hiányában az égetésre irányuló kérelmet meg kell tagadni.


59. §

Zaj- és rezgésvédelem


A város belterülete a terület-felhasználási övezeteknek megfelelő zajvédelmi övezetekre tagolódik. Az egyes övezetekben érvényes építésből, üzemi tevékenységből és közlekedésből származó zaj-, és rezgésterhelések megengedett egyenértékű A- hangnyomásszintjeit a jelenleg érvényben lévő 4/1984(I.23.)EüM r. zajvédelmi rendelete írja elő.

Az érvényben lévő zajvédelmi besorolások alapján:


1. Csendes (Z1) övezetbe tartoznak:

- az oktatási, nevelési intézmények területei,

- a forgalomtól elzárt területek (fürdő, temető, kegyeleti park, pihenőpark),

- belterületi védett természeti terület.

Az övezeten belüli zajterhelési határértékeket a rendelet 1. sorszámhoz tartozó területi funkciója alapján kell érvényesíteni.


 2. Iparterület (Z4) kategóriába tartozik:

- Délkeleti iparterület,

- az ipari-gazdasági fejlesztési területek.

Az övezeten belüli zajterhelési határértékeket a rendelet 4. sorszámhoz tartozó területi funkciója alapján kell érvényesíteni.


3. Lakóterület és intézményterület laza beépítéssel (Z2) területi kategóriába tartozik:

- a város egyéb belterülete.

Az övezeten belüli zajterhelési határértékeket a rendelet 2. sorszámhoz tartozó területi funkciója alapján kell érvényesíteni.


60. §

Lakóépületek zajvédelme


  1. A lakóépületek csendigényes funkcióinak védelmét általánosságban az alábbi zajvédelmi megoldásokkal kell biztosítani:

      megoldások (épületakusztikai védelem, funkcionális átrendezés) alkalmazásával kell számolni.

        -    a védendő funkciók megfelelő, zajvédelmi igényű tájolása,

 -   az építéstervezéskor a várható zajszintnek megfelelő épületakusztikai méretezés, (hangszigetelt  falszerkezet és nyílászárók),

-    előkertes beépítésnél az utcai kerítés zajvédelmi célú kialakítása,

-    a zavart helyiségek funkcióváltása, amely kiváltja a csendigényes funkciót.


61. §

Ipari és raktárterületek zajvédelmi előírásai


(1)   Az üzemek, raktározási területek üzemeltetését úgy kell végezni, hogy az előírt zajterhelési határértékek teljesüljenek. A zajkibocsátással járó tevékenységek várható terheléseit újaknál a tervezés, engedélyezés során, meglévőeknél utólagosan kell bemutatni, illetve zajvédelmi tervkészítéssel kell az előírt határértékeket biztosítani. 

       A telephelyekre vonatkozó kibocsátási határértékek megállapítását a 12/1983. (V.12.)MT rendelet értelmében az I. fokú környezetvédelmi hatóságtól meg kell kérni.


  1. Az ipari és raktárterületeken úgy kell a létesítményeket elhelyezni, hogy a szomszédos lakóterületek felé az előírt határértékek teljesüljenek.


(3)   Amennyiben az iparterületen lakó, vagy intézményi funkció is létesül a területi kategóriára megállapított határértékeknek a védendő épület homlokzata előtt 2 m-re kijelölt észlelési ponton kell teljesülnie.


62. §

Védőtávolságok


A területen kijelölt védőtávolsággal működtethető tevékenységek:


- Szennyvíztelep: a technológiai korszerűsítését követően a kijelölt védőtávolság 300 m.


- Állattartó telepek: egyedileg javasolt védőtávolsággal határolandók le.


- Vonalas létesítmények: (út, vízfolyás, energiavezetékek) védőövezetét, védőtávolságait a mindenkor érvényben lévő vonatkozó szabályok, és előírások alapján kell  biztosítani.


- A vízkivételi művek: általánosságban a123/1997.(VII.18.)Korm. r. alapján: a  belső védőövezet 10 m, a külső védőövezet 100 m.

   A hidrogeológiai védőidom az Sz-1 tervlapon került feltüntetésre.


X V .   Z Á R Ó   R E N D E L K E Z É S E K


63.§.


(1)      Ezen rendelet (Helyi Építési Szabályzat) 2001. november 01. napján lép hatályba. Előírásait a hatálybalépést követően indított engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni.


(2)      Ezzel egyidejűleg az 5/1992.(II.26.) Önk. Sz. rendelettel jóváhagyott Általános Rendezési Terv és Építési Szabályzat hatályát veszti.



Csatolmányok

Megnevezés méret
1_11_melléklet_16_2001
3 MB
12_14 melléklet_16_2001
212.27 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!