nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2018. (VII.18.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-08-01 -tól
Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2018. (VII.18.) önkormányzati rendelete
a város településképének védelméről és a településképi véleményezési eljárásról

TOLNA

TELEPÜLÉSKÉPI

RENDELETE





Tolna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjai kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró az állami főépítészi hatáskörében eljáró Tolna Megyei Kormányhivatal, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a Tolna Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Szekszárdi Járási Hivatala és a honvédelemért felelős miniszter, Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2014. (X.21.) önkormányzati rendeletének 3. melléklete I./39/a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság véleményének kikérésével – a következőket rendeli el.


ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja


1. §A rendelet célja Tolna településképére jellemző elemek meghatározása és védelmük módjának és eszközeinek elrendelése.

        2. A rendelet hatálya


2. §(1) Tolna város közigazgatási területén építési telket kialakítani, azon építési tevékenységet folytatni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997 (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak, a város Helyi Építési Szabályzatának, valamint jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.

  1. Tolna város közigazgatási területén reklámot, reklámhordozót, cégért kialakítani és elhelyezni vagy közzétenni kizárólag
    1. a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tvtv.),
    2. a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rr.),
    3. a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban: Kktv.) 12.§ és
    4. a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklámcélú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X.21.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rker.) előírásainak figyelembe vételével lehetséges.

3. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

  1. Reklámtotem: egy vagy több vállalkozás cégérét vagy cégtábláját tartalmazó, toronyszerű hirdetőberendezés.



MÁSODIK RÉSZ

Településképi követelmények

I. Fejezet
A város egész területére vonatkozó szabályok


4. Az építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti
követelmények

4. §(1) Rönkház és fa gerendaház nem létesíthető.

   (2) Az épületek lábazatburkolataként, és homlokzati díszítő elemeként szabálytalan alakú, hasított kőburkolat nem alkalmazható.

5. A közüzemi vezetékek elhelyezésének szabályai


5. § (1) Önálló távközlési antennatorony, szélerőmű nem helyezhetők el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető belterületen, a tájképvédelmi területen, régészeti lelőhely területen és műemléki környezetben, valamint e területek 50 m-es környezetében.

(2) Új antennát 300 m-es körzetben már meglevő antenna tartószerkezet előfordulása esetén, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.

(3) Beépítésre nem szánt területeken - általános mezőgazdasági terület kivételével - új vezeték nélküli szolgáltatás építménye csak egyéb hasznosítással összekötve (kilátó, vendéglátóhely, erdei pihenő, mezőgazdasági gazdasági építmény, stb.) létesíthető.

(4) Nagyfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.

(5) Belterület újonnan ellátásra kerülő részén elektromos és hírközlési hálózatot földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(6) A föld feletti vezetésű meglevő gyenge-, közép- és erősáramú hálózatok esetén, új elektronikus hírközlési hálózatot a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(7) Külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamos energia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni.

(8) Gázvezeték, gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.

(9) Oszloptrafó nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető belterületen, tájképvédelmi területen, régészeti lelőhely területen és műemléki környezetben, valamint e területek 50 m-es környezetében nem korszerűsíthető, nem fejleszthető.

(10) A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 18. pontjában meghatározott sajátos építmények terepszinttől mért 3 m-nél magasabb tartószerkezeti részei csak fémszerkezetből vagy fából készíthetők.


6. A reklámhordozók létesítésére vonatkozó szabályok


6. § (1) Tolna Város illetékességi területén 25 db reklámhordozó létesíthető.
  1. Reklámot, reklámhordozó berendezést közterületen
    1. településképi bejelentési eljárás alapján az ott lévő utcabútorokon, és reklámfunkciót is betöltő óraberendezéseken,
    2. a Kktv. 12. §-ában és az Rker-ben foglaltak szerint közvilágítási, villany- és telefonoszlopon

lehet elhelyezni.

  1. Az utasváró függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan legfeljebb 4 db kétoldalas 1,2x1,8 m reklámfelületű hirdető berendezés alakítható ki.
  2. A kioszk függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan legfeljebb 1,2x1,8 m reklámfelületű hirdető berendezések alakíthatók ki. 
  3. Az információs vagy más célú berendezés a 5. mellékletben ábrázolt kialakítású lehet. A berendezés reklámcélra használható felületének a 2/3-részén és a 5. mellékletben ábrázolt felületén helyezhető el reklám.  A berendezés kétoldalas kialakítással is ellátható.
  4. Információs vagy más célú berendezésként alkalmazható acél, vagy öntöttvas anyagú oszlopon, legalább 2,5 m magasságban elhelyezett 0,9x1,2 m felületű reklámóra is, amelynek legfeljebb 2/3 részén lehet reklámot elhelyezni. A berendezés 1/3 részét a pontos időt és hőmérsékletet kijelző digitális vagy analóg kijelző foglalja el. A berendezés kétoldalas kialakítással is ellátható.
  5. A közművelődési célú hirdetőoszlop az 6. mellékletben ábrázolt kialakítású és méretű lehet.
  6. Belterületen a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területének úttesten kívüli burkolatlan részén, járdán, gyalogúton és kerékpárúton található közvilágítási, villany- és telefonoszlopon elhelyezhető kétoldalas reklámhordozó legfeljebb 0,8x1,2x0,1 m befoglaló méretű lehet. Oszloponként legfeljebb 1 db hirdető berendezés helyezhető el.
  7. A 3. § b), c), d), g) és h) pontjában meghatározott reklámhordozók elláthatók háttérvilágítással is, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható.
  8. A Rr. 1. és 2. mellékletében rögzített előírásoktól az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény a saját rendezvényeinek időpontját megelőző három, és az azokat követő egy hét időtartamban, legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra  eltérhet, ha a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében az szükséges.
  9. Az alkalmazható hirdető berendezések a következők lehetnek:
    1. legfeljebb 1 m2 alapterületű, 2 m magasságú, igényesen kivitelezett, nem borulásveszélyes reklámtotem, amelynek minden felülete felhasználható a reklám közlésére,
    2. közterület fölé kifeszített reklámhordozó,
    3. az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény épületének homlokzatán elhelyezett reklám vagy hirdető berendezés méretkorlátozás nélkül.
7.A cégérek létesítésére vonatkozó szabályok

7. §Településképi szempontból meghatározó területen, helyi egyedi védett épületen, műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezet területén álló épület homlokzatán az ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, homlokzati síkra merőleges, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, de legfeljebb 0,7 m2 felületű kétoldalas, legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető. A cégér LED-kijelzővel vagy futófénnyel üzemelő technológiával nem látható el.

8.A reklámhordozók elhelyezésének különös szabályai

8. §Helyi egyedi védelem alatt álló épület közterületről látható

  1. tetőfelületén

aa)     reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés,

ab)     háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő reklámberendezés,

  1. homlokzatán

ba)     reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés

bb)    háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő reklámberendezés,

bc)     reklámmegjelenítést tartalmazó árnyékoló szerkezet

nem helyezhető el.

9. A reklámhordozók karbantartása


9. §(1) A reklámhordozó folyamatos karbantartása a reklámhordozó tulajdonosának és a reklám közzétevőjének egyetemleges feladata és kötelessége, ennek megtörténtét a közterület kezelője ellenőrzi.

  1. Amennyiben a karbantartást a kötelezettek elmulasztják, és ezen kötelezettségnek felszólításra sem tesznek eleget, a közterületkezelő a kötelezettek költségére és veszélyére a reklámhordozót elbontja vagy eltávolítja. 



II. Fejezet
Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó szabályok
10. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása


10. §(1) Tolna és Mözs központi részén az 1. mellékletben lehatárolt részek a településképi szempontból meghatározó területek.

  1. A településképi szempontból meghatározó területeknek három fajtája van:
    1. falusias terület
    2. kisvárosias terület
    3. zárt kisvárosias terület
  2. A 2. mellékletben lehatárolt utcaszakaszok a közterület alakítási terv készítési kötelezettséggel terhelt területek.



11. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó közös területi építészeti követelmények


11. §(1) A településképi szempontból meghatározó területeken az épületek felújítása, átalakítása, bővítése, valamint új épület létesítése során, az épület, épületbővítés helyét, a településképi szempontból meghatározó területeken lévő, hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.

  1. A teleknek a közút felőli 50 méteres sávján túlnyúló meglévő épület csak a hátsókertre néző homlokzattól, az utcafronti telekhatár irányába eső telekrészen belül bővíthető


12. Falusias területre vonatkozó területi építészeti követelmények


12. §A falusias területen az alábbi sajátos szabályokat kell betartani:

  1. Meglévő épület gerincirányban, valamint az épület utcafronti homlokzati síkjától mért 7,0 méteren túl keresztszárnnyal bővíthető.
  2. Új épületet előkert nélkül kell elhelyezni.


13. Falusias területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények


13. §A falusias területen az alábbi sajátos szabályokat kell betartani:

  1. A tetőtér a 3. mellékletben szereplő keresztmetszeti korlát figyelembevételével beépíthető. Ablakot, ha lehetséges az oromfalon kell nyitni. E lehetőség hiányában csak tetősíkban fekvő ablak létesíthető.
  2. A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban kell elvégezni.
  3. Az épületek tetőidoma nyeregtető lehet, füles tetőforma alkalmazása esetén a nyeregtető kontyolható.
  4. A tető lejtésének 37 és 45 fok között kell lennie.
  5. A tetőhéjalásához égetett agyag, vagy beton cserepet kell használni a vörös szín valamely árnyalatában.
  6. Az épület utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki, garázs bejárat nem létesíthető, égéstermék kivezető, parabola antenna és klíma kültéri egysége nem helyezhető el.
  7. A telek hátsókertjére néző homlokzatot kivéve, a tetőtérben kialakított loggia és fém kémény nem létesíthető.
  8. Utcafrontra merőleges gerincű épület, vagy épületszárny szélessége nem lehet 8,0 m-nél több.


14. Kisvárosias területre vonatkozó területi építészeti követelmények


14. §A kisvárosias területen az alábbi sajátos szabályokat kell betartani:

  1. A területen a 3. mellékletben az oldalhatáron álló beépítéseknél meghatározott beépítési formák alkalmazhatók.
  2. Új épületet előkert nélkül kell elhelyezni.


15. Kisvárosias területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények


15. §A kisvárosias területen az alábbi sajátos szabályokat kell betartani:

  1. A 3. mellékletben a fésűs és a hajlított ház utcai szárnyára előírt keresztmetszeti korlátot be kell tartani, azzal a különbséggel, hogy az utcai szárny homlokzatmagassága sem haladhatja meg a 4,5 m-t.
  2. Az utcai kerítést 1,2-1,8 m magasságig vakolatlan, kis-, vagy nagyméretű tömör téglából kell kialakítani.
  3. A tetőtér a 3. mellékletben szereplő keresztmetszeti korlát figyelembevételével beépíthető. Ablakot, ha lehetséges az oromfalon kell nyitni. E lehetőség hiányában csak tetősíkban fekvő ablak létesíthető az utcáról látható oldalon.
  4. A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban kell elvégezni.
  5. A lábazat burkoló anyaga szeletelt tégla nem lehet.
  6. Az épületek tetőidoma nyeregtető lehet, füles tetőforma alkalmazása esetén a nyeregtető kontyolható.
  7. A tető lejtésének 37 és 45 fok között kell lennie.
  8. A tetőhéjalásához égetett agyag, vagy beton cserepet kell használni a vörös szín valamely árnyalatában.
  9. Az épület utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki, garázs bejárat nem létesíthető, égéstermék kivezető, parabola antenna és klíma kültéri egysége nem helyezhető el.
  10. A telek hátsókertjére néző homlokzatot kivéve, a tető síkjából kiugró tetőablak, a tetőtérben kialakított loggia és fém kémény nem létesíthető.
  11. Utcafrontra merőleges gerincű épület, vagy épületszárny szélessége nem lehet 8,0 m-nél több.


16. Zárt kisvárosias területre vonatkozó területi építészeti követelmények


16. §A zárt kisvárosias területen az alábbi sajátos szabályokat kell betartani:

  1. A területen a 3. mellékletben bemutatott zártsorú beépítési formák alkalmazhatók.
  2. Új épületet előkert nélkül kell elhelyezni.
17.Zárt kisvárosias területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

17. §A zárt kisvárosias területen az alábbi sajátos szabályokat kell betartani:

  1. Az utcafronti épületszárny mindkét telekhatárral érintkező részét tűzfalként kell kialakítani.
  2. Az oldalhatáron álló épületszárnyat nyeregtetővel kell létesíteni.
  3. Az épület szélességét 3. mellékletben bemutatott keresztmetszeti korlát figyelembe vételével kell megválasztani.
  4. Az épület utcai főpárkányának egyenesen végig kell futnia.
  5. A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban kell elvégezni.
  6. Az épületek tetőidoma nyeregtető lehet, füles tetőforma alkalmazása esetén a nyeregtető kontyolható.
  7. A lábazat burkoló anyaga szeletelt tégla nem lehet.
  8. A tető lejtésének 37 és 45 fok között kell lennie.
  9. A tetőhéjalásához égetett agyag, vagy beton cserepet kell használni a vörös szín valamely árnyalatában.
  10. Az épület utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki, garázs bejárat nem létesíthető, égéstermék kivezető, parabola antenna és klíma kültéri egysége nem helyezhető el.
  11. A telek hátsókertjére néző homlokzatot kivéve, a tető síkjából kiugró tetőablak, a tetőtérben kialakított loggia és fém kémény nem létesíthető.
  12. Utcafrontra merőleges gerincű épület, vagy épületszárny szélessége nem lehet 8,0 m-nél több.


III. Fejezet
A településkép védelem érvényesítési eszközei
18. A településkép-érvényesítési eszközök


18. §A településkép védelem célját szolgálja

  1. a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció,
  2. a településképi véleményezési eljárás,
  3. a településképi bejelentési eljárás,
  4. a településképi kötelezés.


19. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció


19. §Az önkormányzat kérelemre, a településképi követelményekről szakmai konzultációt biztosít

  1. a helyi védelem alatt álló és a közhasználatú épületek,
  2. az 1. mellékletben lehatárolt településképi szempontból meghatározó területeken,
  1. építési engedély köteles építési tevékenység,
  2. lakóépületek egyszerű bejelentésével terhelt épületek építése és bővítése,
    1. településképi bejelentési kötelezettséggel terhelt építési tevékenység esetén.

20. A településképi véleményezés


20. §(1)   A polgármesternek településképi véleményezési eljárást kell lefolytatnia

  1. a helyi védelem alatt álló és a közhasználatú épületeken,
  2. és az 1. mellékletben lehatárolt településképi szempontból meghatározó területeken lévő épületeken

építési engedély alapján végezhető építési tevékenységekre.

  1. A véleményezési eljárást a 7. melléklet szerinti kérelemmel kell kezdeményezni.
  2. A véleményezési eljárás során vizsgálni kell
    1. a településképi rendeletbe foglalt településképi követelményeknek való megfelelést,
    2. a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
    3. közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.
  3. A polgármester a településképi véleménye kialakításához az Önkormányzati Tervtanács szakmai véleményét kéri ki a településképileg maghatározó területeken, 500 m2-nél nagyobb összes nettó szintterületű új főépület építése vagy meglévő főépület városképi megjelenését érintő, 500 m2-nél nagyobb összes nettó szintterületű épületet eredményező bővítése esetén. Minden más esetben a polgármester a településképi véleménye kialakítását a városi Főépítész véleményére alapozza.
  4. A tervtanács ülése előtt legalább 8 munkanappal kell a vélemény iránti kérelmet és a mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentációt benyújtani és ahhoz az ÉTDR-tárhelyen a polgármesternek hozzáférést biztosítani.
  5. A Polgármester településképi véleménye a kérelemhez benyújtott és a Polgármesteri Hivatal által záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.

21. A településképi bejelentés


21. §(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a polgármesternek

  1. a helyi védelem alatt álló és a közhasználatú épületeken, az épület közterületről feltáruló homlokzata, annak színezése, tetőformája és tetőhéjalása megjelenésének megváltoztatása, továbbá előtető létesítése,
  2. helyi egyedi védett épületen cégér elhelyezése,
  3. a közterületi reklámok és reklámhordozók elhelyezése, valamint antennatorony létesítése esetén.
  4. A polgármester a településképi bejelentéssel kapcsolatos véleményét az önkormányzati városi főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

22. A településképi kötelezés


22. §(1)   A polgármester a jelen rendeletben meghatározott településképi követelmények megszegőjével szemben településképi kötelezési eljárást folytat le, amely az építmény, építményrész átalakítására vagy elbontására vonatkozhat.

  1. A településképi kötelezés elrendelésére akkor kerülhet sor, ha az építtető a Polgármester felszólítására a felszólításban megjelölt határidőn belül az építményének megjelenését nem tette a településkép-védelmi rendelet előírásai szerint szabályossá.
  2. Építmény átalakítására vonatkozó településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni olyan építmény esetében, amelynek megépítése vagy átalakítása során tetőidomának, építő-anyagainak vagy külső felületei színének megválasztása az építési tevékenység végzésekor hatályban lévő településkép védelmi rendelet előírásaival ellentétesen történt, azonban átalakítással az építmény szabályossá tehető.
  3. Építmény elbontására vonatkozó településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni olyan építmény esetében, amelynek megépítése vagy átalakítása során tetőidomának, építő-anyagainak vagy külső felületei színének megválasztása az építési tevékenység végzésekor hatályban lévő településkép védelmi rendelet előírásaival ellentétesen történt, és az építmény átalakítása gazdaságosan nem valósítható meg.


23. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke


23. §(1)   A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. §-ában nevesített településkép-védelmi bírság alkalmazásának esetei:

  1. a településképi követelmények be nem tartása;
  2. a településképi kötelezésben hozott döntés végre nem hajtása.
  3. A településkép-védelmi bírság mértéke:
    1. kötelező településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása esetén legfeljebb 30.000 forint;
    2. településképi követelmények be nem tartása, valamint a településképi bejelentési határozatban foglaltaktól eltérő építés esetén a szabálytalanul megvalósított építményérték 40 %-a, de legfeljebb 200.000 forint;
    3. településképi kötelezésben hozott döntés végre nem hajtása esetén a döntéssel érintett építési beavatkozás értékének 30 %-a, de legfeljebb 200.000 forint.
  4. A (2) bekezdés b) és c) pontjaiban szereplő építményértéket az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt szabályok szerint kell kiszámítani.
  5. A településkép-védelmi bírság befizetésének határideje 15 nap. A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásai az irányadók.


24. A tervtanács működtetése


24. §(1)   Tolna város a települési környezet és az épített környezet alakítását és védelmét szolgálva az építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának elősegítése érdekében, valamint a jogszabályok összehangolt érvényre jutásának ellenőrzése céljából tervtanácsot hoz létre és működtet.

  1. A tervtanács elnökből, és 4 tagból áll, akik szavazati joggal rendelkeznek. Az üléseken - szavazati jog nélkül - részt vesznek a szükség szerint felkért szakbírálók (opponensek) és az eseti meghívottak.
  2. A tervtanács határozatképességéhez legalább 3 szavazati joggal rendelkező személy szükséges.
  3. A tervtanács elnöke az önkormányzat főépítésze, aki a tervtanács munkáját vezeti. Munkáját, szakmai titkára segíti, aki a polgármesteri hivatal köztisztviselője.
  4. A tervtanács tagjai azok a természetes személyek lehetnek, akik az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározott mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettséggel (korábban egyetemi végzettséggel) valamint legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek.
  5. A tervtanács tagjait a főépítész javaslatára a polgármester kéri fel.
  6. A Tervtanácsban való részvételre a tervtanács tagjait a polgármester legfeljebb 4 évre kéri fel, mely felkérés meghosszabbítható.
  7. A tervtanács ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a tervezőt, a képviselő-testület adott témában érintett tagját, valamint az elsőfokú építési hatóság képviselőjét.
  8. A Tervtanács működését a szavazati joggal nem rendelkező meghívottak távolmaradása nem érinti.
  9. A tervtanács ülését szükség szerint tartja, melyen megtárgyalja az ülés előtt legalább 8 munkanappal benyújtott terveket.
  10. A tervtanács a szakmai véleményezés előtt egyszeri alkalommal konzultációs lehetőséget biztosít, amelyre az adott ügy elbírálásához szükséges dokumentációt kell bemutatni.
  11. A tervtanács véleményében a tervdokumentációt engedélyezésre
    1. ajánlja,
    2. nem ajánlja.
  12. Tervtanács működtetőjének köztisztviselője kivételével a Tervtanács tagjait tervtanácsi ülésenként a költségvetésben meghatározott tiszteletdíj illeti meg.



IV. Fejezet
Az építészeti örökség helyi védelme
25. A védelme tárgya, fokozatai


25. §(1) Az építészeti örökség helyi védelmének tárgyát azok az értékek képezik, amelyeket településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, vagy termeléstörténeti értéke miatt a rendelet 4. számú melléklete védendőnek minősít.

  1. A helyi védelem megszüntetése építészeti szakvélemény birtokában az önkormányzati főépítész előterjesztésében e rendelet 4. mellékletének módosításával lehetséges.
  2. A helyi védelemnek két fokozata van.
    1. A H1 jelű védelem az épület teljes külső megjelenésére terjed ki,
    2. A H2 jelű védelem csak az épület valamely megnevezett részértékére vonatkozik.


26. A védett épületekre vonatkozó építési szabályok


26. §(1) A helyi értékvédelem alatt álló épületek felújítása, átalakítása, bővítése során az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani.

  1. Az épületbővítések helyét, tömegét és annak arányait az épület környezetében lévő, hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani, amit a második szomszédot is bemutató utcaképpel, vagy fotómontázzsal kell igazolni.
  2. Fésűs beépítésnél az oldalhatáron álló épület az utcafronti homlokzati síktól mért 7,0 méteren túl keresztszárnnyal bővíthető.
  3. Az épületek tetőhéjalásához égetett agyag, vagy beton cserépen kívül más nem használható.
  4. A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban kell elvégezni.
  5. Nem helyezhető el az utcai homlokzaton égéstermék kivezető, mesterséges szellőzés kültéri egysége, parabola antenna.
  6. Nem létesíthető fém kémény.
  7. Közterületről látható oldalon a tető síkjából kiugró tetőablak, a tetőtérben kialakított loggia és fém kémény nem létesíthető.
  8. Az épületek lábazatburkolataként szabálytalan alakú hasított kőburkolat és tégla burkolat nem alkalmazható.
  9. Az épületek homlokzati díszítő elemeként szabálytalan alakú hasított kőburkolat nem alkalmazható.
  10. A helyi védettség alá vont épületek rontott homlokzata esetén az alábbi javítások válhatnak szükségessé:
    1. megfelelő felületképzés és színezés,
    2. tagozatok, eredeti arányú nyílászárók visszaállítása,
    3. a homlokzatok, tetők rosszul átépített részeinek visszaállítása,
    4. a fő tömeghez szervetlenül kapcsolódó toldalékok elbontása, vagy építészeti egységet eredményező átépítése,
    5. a kerítések, kapuk visszaállítása, illetve utcaképhez illeszkedő átépítése.
  11. A védelem nem akadályozza az épület belső átalakítását, korszerűsítését és a 3. számú mellékletben bemutatott módon való bővítését.

27. A védett építmények fenntartásának, felújításának támogatása


27. §(1)   A védett érték tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat. A támogatás forrását a tárgyévi költségvetés tartalmazza, melynek felhasználására pályázatot lehet kiírni minden év május 30-ig.

  1. A támogatás mértéke nem lehet több, mint az értékvédelem által a felújítás során többletköltséget eredményező munka díja, anyag bekerülési költsége(többletköltség); továbbá nem lehet több, mint a pályázati eljárás során jóváhagyott beruházási összköltség maximum 50 %-a, amely mint bruttó összeg tartalmazza az áfát, egyéb adót és a közterheket is. A támogatás mértéke egy naptári évben nem haladhatja meg ugyanazon ingatlan esetében a 400.000 Ft-ot, azaz négyszázezer forintot. Ugyanazon ingatlanra a következő években újabb pályázat nyújtható be.
  2. Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki az igényelt támogatáshoz támogatáson felüli önrésszel rendelkezik. A támogatás szerződés alapján folyósítható.
  3. A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett építési, illetve előkészítési munkához támogatás nem nyújtható.
  4. Támogatást lehet tervezésre, illetve értékvizsgálati munkarészek elkészítésére is igényelni.
  5. Támogatás elnyerésére benyújtott pályázati dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

kérelmet, melyben pontosan megjelöli a beruházás tárgyát képező ingatlant (utca, házszám, helyrajzi szám)

  1. - a kérelmező nevét és lakcímét valamint az érintett ingatlannal való jogosultságának formáját (pl.: tulajdonos, bérlő, haszonélvező, bérlő, stb.)
  2. - a tervezett építési munka rövid műszaki leírását, bemutatva, hogy hogyan felel meg az épületre előírt értékvédelmi javaslatnak fotódokumentációval együtt,
  3. - legalább M 1:50 léptékű utcafronti homlokzati tervet a felmérési és a tervezett állapotról,
  4. - legalább M 1:25 léptékű konszignációs tervet nyílászáró vagy kapu csere esetén a felmért és a tervezett szerkezetről,
  5. - a tervezett beruházás költségbecslését, kimutatva benne azt a belekerülési költség többletet, amit az átlagos felújítási és speciális felújítási költségek különbözete eredményez.
  6. Hiányosan beadott dokumentáció hiánypótlását a pályázatok elbírálását tárgyaló Bizottsági ülésig lehet megtenni. Ellenkező esetben a benyújtott pályázat tárgyalására nem kerül sor.
  7. A pályázatokat a főépítész javaslata alapján a Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság bírálja el, mely a benyújtási határidőt követő 30 napon belül hozza meg a döntését a támogatásról.
  8. A pályázati rendszer működtetése és a Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság adminisztrációs feladatainak ellátása és a támogatási szerződések előkészítése az Építési és Városfenntartási Osztály feladata, míg a támogatási szerződések elszámolása a Pénzügyi Osztály feladata.
  9. A döntésről a pályázók a döntést követő 15 munkanapon belül írásban értesítést kapnak. A döntés végleges, felülvizsgálatát kérni nem lehet, de a pályázat újra benyújtható.
  10. A nyertes pályázóval a támogatás kifizetésére vonatkozóan támogatási szerződést kell kötni.
  11. Az önkormányzat a támogatás összegének 50 %-át a szerződés aláírását követően, a fennmaradó részt a műszaki átvétel és elszámolás után (az eredeti támogatási százalék arányában) folyósítja a támogatottnak.
  12. A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott nyilatkozik, és az önkormányzat - szükség esetén - szakértő bevonásával ellenőrzi. Az elszámoláshoz mellékletként csatolni kell a támogatás felhasználását bizonyító számlákat, melyek értéke nem lehet kevesebb, mint a beruházás pályázati eljárás során jóváhagyott költségvetése bruttó értékének 70%-a valamint a kivitelezés minden fontos munkafolyamatáról készült fotódokumentációt.
  13. Ha a támogatásban részesített a szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, az önkormányzat a szerződéstől eláll és a támogatásban részesített köteles az igénybevett támogatás egészét a szerződéstől való elállás időpontjában érvényes jegybanki alapkamattal növelt összeggel visszafizetni.
  14. A támogatásban részesített beruházást 1 éven belül meg kell valósítani. Amennyiben a beruházást a támogatott hibáján kívüli okból nem valósult meg 1 éven belül, úgy kérelmére maximum 1 évvel a befejezési határidő hosszabbítását a főépítész javaslatára a Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság engedélyezheti.



28. Helyi védelem keletkezése és megszűnése


28. §(1) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.

  1. A helyi védelem alá tartozó értékek jegyzékét a rendelet 4. melléklete tartalmazza, melynek folyamatos vezetése a városi főépítész feladata.
  2. A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti, illetőleg ilyen javaslattal a képviselő testület és szervei is élhetnek.
  3. A kezdeményezésnek tartalmazni kell:
    1. Helyi egyedi védelem esetén:

aa) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

ab) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület illetve telekrész, emelet, ajtó),

ac) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),

ad) a kezdeményezés indoklását.

  1. A védelemmel kapcsolatos döntés előkészítéséről a városi főépítész gondoskodik.
  2. A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni.
  3. A városi főépítész által készített javaslatnak tartalmazni kell:
    1. a védett érték megnevezését, helyét, tulajdonosát, kezelőjét, használóját,
    2. az érdekeltek véleményét,
    3. a védelem fajtáját és a védetté nyilvánítás vagy megszűnés indoklását,
    4. a védeni kívánt értékre vonatkozó térkép, terv és fotó dokumentációt,
    5. a helyreállítási javaslatot.
  4. A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell. Az egyedi védelemre vonatkozó javaslatot tájékoztatás céljából írásban meg kell küldeni az érdekelteknek.
  5. A javaslattal kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. Amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni. A használó értesítése a tulajdonos útján történik. Az érdekeltek észrevételeiről a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.
  6. A védetté nyilvánítási eljárás szempontjából érdekeltnek kell tekinteni:
    1. a javaslattal érintett objektumok tulajdonosát, kezelőjét, a tulajdonos meghatalmazottját, illetőleg az objektum használóját,
    2. a kezdeményezőt,
  7. A helyi védelem alatt álló objektumokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást a városi főépítész végzi. A nyilvántartásnak tartalmazni kell:
    1. a védelem rövid szakszerű indoklását, az értékvizsgálat alapján,
    2. a fotódokumentációt,
    3. a helyi védelem védettségi kategóriáját,
    4. a helyrajzi számot, utca házszámot, helyszínrajzot
    5. a rendeltetés és használati mód megnevezését,
    6. az eredeti tervdokumentáció másolatát, ha az beszerezhető,
    7. a védelem elrendelésére vonatkozó képviselőtestületi döntés másolatát,
    8. a védett értékeket érintő hatósági határozat másolatát
    9. a helyreállítási javaslatot.
  8. A helyi egyedi védelem megszüntetésére tartószerkezeti szakértői vélemény birtokában csak abban az esetben kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban annak értékével.
  9. A helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt, növényzetet csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani, kivágni, csonkítani.
  10. Amennyiben a helyi egyedi építészeti érték magasabb szintű jogszabályi védelemben részesül, a helyi védettség tényét meg kell szüntetni.


HARMADIK RÉSZ

Záró rendelkezések


29. §(1)   E rendelet az elfogadástól számított 15. napon lép hatályba.

  1. Hatályát veszti:
    1. Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Tolna város szabályozási tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 26/2010. (XI.26.) számú önkormányzati rendeletének
      1. 4. § (1) és (2) bekezdése,
      2. 6. §  (10) és (11) bekezdése,
      3. 16/a. § (2) bekezdése,
      4. 16/a. § (4) bekezdés utolsó mondata
      5. 26. §
      6. 28. §
    2. Tolna Város Önkormányzatának az építészeti örökség helyi védelméről szóló 6/2005. (III.1.) önkormányzati rendelete.
    3. Tolna Város Önkormányzatának a Helyi Építészeti - Műszaki, és Településrendezési Tervtanács létrehozásáról és működésének rendjéről szóló 32/2011. (XII.1.) önkormányzati rendelete.
    4. Tolna Város Önkormányzatának a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról, valamint a településképi bejelentési eljárásról szóló 24/2017. (XII.1.) önkormányzati rendelete.
  2. Rendelkezéseit a hatályba lépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
  3. (4) A rendelet kihirdetéséről – az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján - a jegyző gondoskodik.


Tolna, 2018. július 17.



           Appelshoffer Ágnes                                                  Ezerné dr. Huber Éva

                 polgármester                                                                     jegyző




Záradék:

Jelen rendelet 2018. július 18. napján kihirdetésre került.


                                                                                               Ezerné dr. Huber Éva

                                                                                                            jegyző






Csatolmányok

Megnevezés méret
1-7. sz. mellékletek a 15/2018. (VII.18.) önkormányzati rendelethez
890.03 KB
1-3. sz. függelékek a 15/2018. (VII.18.) önkormányzati rendelethez
101.46 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!