nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Akasztó Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2014. (XII.3.) rendelete
Hatályos:2014-12-03 - 2015-08-10
Akasztó Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2014. (XII.3.) rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról


Akasztó Község Önkormányzata Képviselőtestületének

14/2014. (XII. 3.) rendelete

a

Szervezeti- és Működési Szabályzatról

 

 

 

Akasztó Község Képviselőtestülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján szervezetére és működésének szabályairól az alábbi rendeletet (továbbiakban: R.) alkotja:

 

 

(1) Akasztó Község Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) jelképei: a címer és a zászló.

(2) Az önkormányzat címeréről és zászlajáról szóló rendelkezéseket a Képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

 

(3) A Képviselő-testület üléstermében kell elhelyezni a Magyar Köztársaság címerét,

     zászlaját, az önkormányzat címerét és zászlaját.

 

(4) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar

     Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

            a/ Akasztó község polgármestere, Bács-Kiskun megye,

            b/ Akasztó község jegyzője, Bács-Kiskun megye.

 

(5) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi

     ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

A település helyi ünnepe: Mária Napi Búcsú

 

 

(6) Képviselő-testület díszpolgári címeket és egyéb elismeréseket, díjakat adományoz. A díszpolgári cím adományozására vonatkozó szabályokat, a díszpolgárok névsorát, valamint az egyéb elismerésekre, díjakra vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

 

 

I. Fejezet

 

Általános rendelkezések

 

 

1. §

 

(1) a) Az Önkormányzat megnevezése: Akasztó Község Önkormányzata. (rövidített neve: Akasztó Önkormányzata)

      b)   Székhelye: 6221 Akasztó, Fő u. 40.

 

(2) A Képviselő-testület hivatalának neve: Akasztói Polgármesteri Hivatala.

 

 

 

A képviselő-testület működése

 

 

2. §

 

 (1) A Képviselő-testület 7 főből áll. A Képviselő-testület évente legalább 6 rendes ülést tart. A rendes ülések időpontja általában az adott hónap első hetének keddi napja. Az ülést úgy kell összehívni, hogy az ülés napja ne essen ünnepnapot megelőző vagy azt követő napra. Az ülés kezdő időpontja általában 18 óra. Az ülések helye a Polgármesteri Hivatal tanácskozó helyisége. A Képviselő-testület indokolt esetben külső helyszínen kihelyezett ülést is tarthat. 

 

(2) 22 óra után új napirendi pont tárgyalására nem kerülhet sor, az ilyen okból elmaradt előterjesztések napirendre tűzésére és tárgyalására a napirendi pontok tárgyalásának elnapolására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

(3) A Képviselő-testület ülései: alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülés.

 

 

Gazdasági program munkaterv

 

3. §

 

(1) A polgármester - a megválasztását követő 6 hónapon belül - programot terjeszt a képviselőtestület elé, amely - a testület megbízatásának időtartamára - a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyben a feladatokat vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a Képviselő-testülettől. A program testületi előterjesztése előtt a polgármester figyelembe veszi a bizottságok és képviselők javaslatait is. A program időarányos megvalósulásáról évente értékelést kell készíteni.

 

(2) A képviselőtestület működésének alapja - a program végrehajtását is célzó – éves munkaterv.

 

(3) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé. Ezt megelőzően gondoskodik arról, hogy a Képviselő-testület és a bizottságok munkatervei között összhang legyen.

 

(4) A következő naptári év munkatervének elfogadásáról a tárgyév utolsó ülésnapján a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

 

 

II. Fejezet

 

A Képviselő-testület összehívása

 

4. §

 

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester (akadályoztatása esetén az alpolgármester) hívja össze.

 

(2) A polgármester, illetve alpolgármester együttes akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult a Képviselő-testület ülésének összehívására.

 

 (2) A Képviselő-testület ülésére a testület tagjainak és a meghívottaknak - a (6) bekezdésében foglalt rendkívüli ülés kivételével - írásbeli meghívót kell küldeni. A meghívónak tartalmaznia kell:

          a) az ülés helyét és időpontját,

b) a javasolt napirendi pontokat,

c) a napirend előterjesztőjének a nevét, beosztását, tisztségét,

d) utalást az előterjesztés szóbeli jellegére.

 

(3) A meghívó mellékletét képezi:

          a) az írásbeli előterjesztés teljes szövege,

           b)a  rendelet tervezete, 

          c) a határozati javaslat.

        

(4) A meghívó kiküldése a képviselők részére papír alapon, kézbesítési ívvel történik, mely kézbesítési íven a képviselő vagy közeli hozzátartozója igazolja a meghívó átvételét. Az előterjesztések megküldése elektronikus formában történik, a képviselő kérésére azonban azt nyomtatott formában is meg kell küldeni.

 

 (5) A meghívót úgy kell megküldeni, hogy az érintettek az ülés napját megelőző négy nappal

megkapják.

 

(6) A Képviselő-testület szükség szerint, általában határidőhöz kötött téma vagy halaszthatatlanul fontos kérdés tárgyalása esetén tart rendkívüli ülést. A rendkívüli ülés halaszthatatlan döntés esetén elektronikus úton vagy telefonon is összehívható, ilyenkor a papír alapú meghívót mellőzni lehet.

 

5. §

 

(1) A Képviselőtestület és a Bizottságok ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni

          a) az intézmény vezetőket,

b) azt a személyt, illetve szervezet vezetőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához

szükséges, melyre az előterjesztő vagy a polgármester tesz javaslatot,

c) az adott témában közreműködő szakértőt.

 

(2) A tanácskozási joggal meghívottak részére csak azt a napirendhez kapcsolódó előterjesztést kell megküldeni, melyben érintett. Az előterjesztést – amennyiben lehetséges - elektronikus formában kell részükre továbbítani.

 

6. §

 

(1) A Képviselőtestületi ülések idejéről, helyéről és napirendjéről a település lakosságát a meghívónak a hirdető táblán történő kifüggesztéssel, valamint a Kábeltévében történő hirdetménnyel, továbbá az Önkormányzat honlapján történő közzététellel is tájékoztatni kell.

 

(2) A zárt ülésen - meghívása esetén - az érintett és a szakértő vesz részt. Amennyiben az érintett a

téma napirendre tűzése előtt nem nyilatkozott a napirend nyilvános vagy zárt ülésen történő

tárgyalásáról, erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatát a Képviselő-testület ülését megelőző napig kell

megküldenie a polgármesterhez.

 

(3) A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe csak a képviselők illetve a Polgármesteri Hivatalnak a témában érintett köztisztviselői tekinthetnek be.

 

(4) Zárt ülésről egyéni hangfelvétel nem készíthető.

 

(5) Zárt ülésen hozott döntésekről felvilágosítást a polgármester és a jegyző adhat A tájékoztatás nem sértheti azokat a jogszabályi előírásokat, illetve érdekeket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.

 

(6) Zárt ülés tartása esetén a külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a Képviselő-testület a polgármester által készített – a hivatal hirdetőtábláján kihelyezett - tájékoztató útján biztosítja.

 

(7) Zárt ülésről videomagnó felvétel készül. A felvételt készítő büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik, hogy a zárt ülésen megismert adatokat bizalmasa kezeli, azokat harmadik fél számára nem teszi nyilvánossá. A zárt ülésről készült felvételt az ülést követően haladéktalanul a jegyzőnek adja át.

 

Rendes ülés napirendje

 

7. §

 

(1) A Képviselőtestület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot a munkaterv

Figyelembevételével, amelynek alapján a napirendet a Képviselő-testület állapítja meg.

A sürgősségi indítvány kivételével új napirend nem vehető fel.

 

(2) A képviselő-testület a napirend kérdésében egyszerű többséggel – határozathozatal nélkül dönt.

Előterjesztését, határozati javaslatát az indítvány benyújtója részben vagy egészben visszavonhatja a

napirendről történő szavazás megkezdéséig.

 

(3) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje általában a következő:

         a) önkormányzati rendeletek tervezetei,

         b) beszámolók, határozati javaslatok,

         c) tájékoztatók,

         d) közérdekű kérdések, képviselői bejelentések és javaslatok.

 

 (4) Az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint a jelentősebb eseményekről a polgármester szóbeli tájékoztatást ad. A tájékoztatók elfogadása esetén nem kell formális határozatot hozni.

 

Az előterjesztések rendje

 

8. §

 

(1)     A testületi ülésre előterjesztést tehetnek:

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) a Bizottságok elnöke, tagja

d) képviselők,

e) jegyző,

f) azok, akiket a Képviselő-testület vagy a polgármester az előterjesztés elkészítésére felkér, illetve felhatalmaz.

 

(2) Az előterjesztés tartalmazza a Képviselő-testületnek a témára vonatkozó korábbi döntéseit, állásfoglalásait, az előterjesztéssel elérni kívánt célt, a testület döntésének szükségességét továbbá mindazokat az információkat, amelyek a javasolt döntés meghozatalához szükségesek. Tartalmazza továbbá az egyes döntési lehetőségek, javaslatok indoklását, az érvek, ellenérvek, előnyök és hátrányok egyidejű bemutatását, valamint tájékoztatást az előzetes egyeztetésekről.

 

(3) A határozat tartalmazza az egyértelműen megfogalmazott rendelkező részt, a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megjelölését, a végrehajtás határidejét, javaslatot az azonos témakörben hozott korábbi határozat idejétmúlt rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésére. Az eltérő tartalmú határozati javaslatokat külön-külön kell megfogalmazni.

 

Az előterjesztés formai követelményei

 

9. §

 

(1) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

Rendelet-tervezet csak írásban, az adott Bizottság előzetes véleményezése mellett kerülhet a  

Képviselő-testület elé.

 

(2) Az előterjesztések szövegének elkészítésénél alapvető követelmények:

a)      világos, áttekinthető szerkezet, egyszerű, közérthető, rövid, tömör megfogalmazás,

b)      az előterjesztés legfeljebb hat oldal lehet, ettől eltérni a polgármester engedélyével lehet,

c)      a munkajogi vagy egyedi ügyben készített döntéstervezet esetén a jogorvoslati tájékoztatás.

 

(3) A Képviselő-testület elé az előterjesztést általában írásban, kivételesen szóban is lehet tenni. Írásban kell előterjeszteni a rendelet tervezeteken kívül:

          a)    intézmény, más szervezet alapítását, átszervezését, megszüntetését,

b)   helyi népszavazás kiírását,

c)   valamennyi határozati javaslatot,

d)      munkatervet,

e)      hitelfelvételt, kötvény kibocsátást, közalapítvány létrehozását,

f)       valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyet,

g)      Ptk-ból eredő jogügyleteket,

h)      társulások létrehozását, ahhoz való csatlakozásról szóló javaslatot, valamint körjegyzőség alakításáról, illetve megszüntetéséről szóló javaslatot.

 

(4)  Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő rövid előterjesztés és határozati javaslat készítése, illetve előterjesztés nélküli határozati javaslat. A napirend tárgyalása során a polgármester kezdeményezheti a napirend elnapolását és elrendelheti az írásbeli előkészítést.

 

(5) Előterjesztés, illetve határozati javaslat csak a jegyző törvényességi ellenőrzését követően kerülhet

Képviselő-testület elé.

 

(6) A határozat tartalmazza a végrehajtás határidejét, naptár szerinti vagy „folyamatos”, illetve

„értelemszerű” megjelölést. Folyamatos végrehajtás esetén, ha az időközi beszámolás időpontja nincs

 megjelölve, a végrehajtásról a téma újabb napirendre tűzésekor kell számot adni.

 

(7) A Képviselő-testület ülésén önálló napirendként csak olyan előterjesztés tárgyalható, amely

egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben e rendeletben támasztott tartalmi és formai

követelményeknek, illetve ha a Bizottsággal és a jegyzővel az egyeztetés és véleményezés megtörtént.

 

(8)A Bizottság előzetes véleményezése után terjeszthetők a Képviselő-testület elé különösen: az

önkormányzat gazdálkodására, vagyonára, rendeletalkotásra, szociális, egészségügyi, közoktatási,

közművelődési intézményhálózat működési rendjének, tevékenységi körének meghatározására,

átszervezésére vonatkozó előterjesztések.

 

(9) A Képviselő-testület a rendeletek előkészítésében való társadalmi részvételt oly módon biztosítja,

hogy a helyben működő civil szerezetek képviselőinek az ülésről szóló meghívó mellé a rendelet

tervezeteket megküldi.

 

(10) A Képviselő-testületi ülésen a polgármester engedélyével szabad előterjesztést kiosztani.

 

 

 

 

 

10. §

 

(1) Sürgősségi indítvány az a napirendi javaslat, amelyet a képviselők és a tanácskozási joggal

meghívottaknak legalább az ülést megelőző munkanapon írásban megkapnak. Rendkívüli esetben az előterjesztés és a határozati javaslat az ülés előtt is kiosztható.

 

 

(2) Sürgősségi indítványt a csatolt írásos határozati javaslattal, a polgármesternél kell benyújtani,

legkésőbb az ülést megelőző munkanapon.

 

11. §

 

(1) Módosító indítványt az önkormányzati rendelet tervezetéhez és az előterjesztés határozati javaslatához a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak előzetesen, írásban és szóban is tehetnek.

 

(2) Az írásbeli módosító indítványokat legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző munkanapon kell a polgármesterhez benyújtani.

 

(3) A szóbeli módosító indítványt a képviselő az ülésen is előterjesztheti.

 

(4) A rendelet tervezettel kapcsolatos, ülésen előterjesztett módosító indítvány elfogadása esetén a rendelet megszavazására a következő ülésen kerülhet sor, a módosított rendelet tervezet átdolgozása és bizottsági véleményeztetése után, amennyiben a jegyző törvényességi észrevételt tesz.

 

A Képviselő-testület tanácskozási rendje

 

12. §

 

(1) A polgármester megnyitja az ülést és megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes tartama alatt figyelemmel kísér. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a Képviselő-testület nem határozatképes, az ülést legfeljebb fél órára felfüggesztheti. Ha ezt követően sincs meg a szükséges létszám, a polgármester az ülést elnapolja. Elnapolás esetén a polgármester 8 napon belüli időpontra új ülésnapot tűz ki.

 

(2) A Képviselő-testület ülésén résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

 

(3) Az ülést vezető biztosítja az ülés zavartalan rendjét.

 

 

 

(4)A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a képviselőt az ülést vezető figyelmezteti, ha eltér a tárgytól, a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezést használ, magatartást tanúsít.

 

 (5) A rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – indokolt intézkedés ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

 

(6) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén az ülés vezetője az ülést felfüggesztheti.

 

(7) A folytatólagosan megnyitott ülésen a rendzavarás ismétlődése esetén a polgármester az ülést berekesztheti és a még nem tárgyalt napirendek tárgyalását a soron következő ülésre elnapolhatja.

 

 

 

 

 

 

13. §

 

(1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. Amennyiben az ülésről hangfelvételt kívánnak készíteni, azt az ülés előtt a polgármesternek be kell jelenteni.

 

(2) A hallgatóság tetszését vagy nemtetszését nem nyilváníthatja ki. A napirend tárgyalása idején a polgármesternek jelezhetik hozzászólási szándékukat. A polgármester a napirend tárgyalása után, határozathozatal előtt engedélyezi a hallgatóság hozzászólását.

 

(3) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarókat. Ismétlődő rendzavarás esetén kötelezheti az érintetteket a tanácskozóterem elhagyására.

 

(4) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia.

 

14. §

 

(1) A polgármester minden napirendi pont felett külön-külön nyit vitát.

 

(2) A Képviselő-testület ülésén elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét illeti meg a szó, aki az írásbeli előterjesztést röviden szóban indokolhatja, kiegészítheti.

 

(3) Az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell.

 

(4) A válaszadás után a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak észrevételeiket, javaslataikat ismertethetik.

 

(5) Az előterjesztő egy alkalommal indokolással javasolhatja a napirend tárgyalásának elnapolását, erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz. Egyidejűleg meghatározhatja a további előkészítés rendjét.

 

A felszólalás és hozzászólás szabályai

 

15. §

 

(1) A Képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

         a) napirend előtti felszólalás,

          b) felszólalás ügyrendi kérdésben,

         c) napirendhez kapcsolódó felszólalás,

         d) egyebek: közérdekű kérdések, bejelentések, javaslatok.

 

(2) A Képviselő-testület ülésein a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevő meghívottak kaphatnak szót.

 

(3) A polgármester a hozzászólások rendjét felülbírálhatja.

 

16. §

 

(1) Napirend előtti felszólalásra a polgármestertől írásban vagy szóban bármelyik képviselő kérhet engedélyt. Ha a kérésre írásban kerül sor, a felszólalás szövegét az ülés megnyitása előtt át kell adni a polgármesternek.

 

(2) Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a Képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

 

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan legfeljebb egy képviselő mellette és egy képviselő ellene kaphat két-két percre szót.

 

(4) Vitának és határozathozatalnak helye nincs.

 

 

17. §

 

(1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő, a jegyző, valamint a tanácskozási joggal meghívott bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a Képviselő-testület azonnal, vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

 

(2) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselő utaljon e rendelet azon szabályára, amellyel ellentétes intézkedést tapasztalt, illetve amely alapján felszólalni kíván.

 

(3) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történt, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.

 

 

18. §

 

(1) Napirendhez kapcsolódó felszólalási, hozzászólási szándékukat a képviselők a polgármesternek jelzik. A felszólalásra a polgármester adja meg a szót. A napirend előterjesztőjét szóbeli kiegészítés joga illeti meg, de annak az írásbeli előterjesztéséhez képest új információkat is kell tartalmaznia.

 

(2) A napirendhez kapcsolódó hozzászólások sorrendje:

         a)  az előterjesztő,

         b) illetékes bizottság elnöke,

         c) jelentkezés sorrendjében.

 

(3) A hozzászólások időtartama legfeljebb öt perc lehet. Korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet. Az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

 

(4) A polgármester egyes napirendi pontok tárgyalása során az előterjesztő, valamint a feladatkörében a bizottsági elnök kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el.

 

19. §

 

(1) A képviselő közérdekű kérdés, bejelentés vagy javaslat tételére vonatkozó napirend

megtárgyalására az ülés végén, a közérdekű kérdések, bejelentések és javaslatok napirendi pont

keretében kerül sor.

 

(2) A polgármester indokolt esetben hozzászólási jogot adhat a Képviselő-testület ülésén megjelent

olyan személynek is, aki nem szerepel a testületi ülésre meghívottak között. Döntésében meghatározza

a hozzászólás maximális időtartamát, de a megadott szót a felszólalás időtartama alatt bármikor

megvonhatja, ha a hozzászóló a tárgytól eltér.

 

 

 

 

 

 

 

 

A vita lezárása

 

20. §

 

(1) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez nincs további felszólaló, vagy a Képviselő-

testület egyszerű szótöbbséggel a vita folytatását a polgármester javaslatára mellőzi. A vita lezárását ügyrendi javaslatként indokolással bármely képviselő is kezdeményezheti.

 

(2)  A vita lezárására vonatkozó döntést követően még azok kaphatnak szót, akik az adott napirendhez első hozzászólásukra jelentkeztek. A napirend előterjesztője válaszol a felvetésekre. A válaszadást követően a képviselők az elhangzottakkal kapcsolatban észrevételt tehetnek, ha a felszólalási időkeretüket még nem merítették ki.

 

(3) A napirend előterjesztőjét a részletes vita után megilleti a zárszó joga.

 

(4) Szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

 

Döntéshozatal szabályai

 

21. §

 

(1) Az ülésteremben lévő és nem szavazó képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

 

(2) Minősített többség szükséges:

a) 1.000.000 Forint feletti hitelfelvétel,

b) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása esetén.

 

(3) A döntési kérdést szavazásra úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni. Ha egy kérdés több részletből áll, arra részenként kell szavazni.

 

22. §

 

(1) Szavazni csak személyesen lehet. A szavazás megkezdése előtt a képviselő köteles érintettségét szóban bejelenteni, ha a tárgyalt napirend során hozzátartozója miatt összeférhetetlenség alakulna ki, vagy az adott témában elfogulatlan döntésre nem lenne képes.

 

(2) A szavazás nyílt vagy titkos.

 

(3) A polgármester előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokat az elhangzásuk sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő eredeti határozati javaslatot bocsátja szavazásra. A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.

 

 

23. §

 

(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

 

(2) A polgármester köteles a szavazatokat megszámlálni. Kétség esetén a szavazást kézfelnyújtással meg kell ismételni.

 

(3) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd az ellene szavazók számát.

 

(4) A nyílt szavazás név szerinti is lehet, ha azt a polgármester vagy a képviselők kérik, különösen

a) önkormányzat tulajdonáról való rendelkezés,

b) hitel felvétele,

c) helyi népszavazás kiírása,

d) a képviselő-testület feloszlásának kimondása esetén.

 

24. §

 

(1) Titkos szavazási mód alkalmazásáról a képviselő-testület – indítvány alapján – esetenként dönt.

 

(2) A titkos szavazás elsősorban urna használatával történik.

 

(3) A titkos szavazáshoz a technikai feltételeket a jegyzőnek kell biztosítani, lebonyolítása az Ügyrendi Bizottság elnökének feladata. A titkos szavazás eredményéről a Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, melyet csatolni kell az ülés jegyzőkönyvéhez.

 

 

Képviselő-testület döntései és azok jelölése,

közzététele, végrehajtása

 

25. §

 

(1) A Képviselő-testület döntései lehetnek:

         a) önkormányzati rendeletek,

         b) képviselő-testületi határozatok.

 

(2) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti, a polgármester és a jegyző írja alá, feltüntetve azon a kihirdetés időpontját. A rendeleteket külön-külön, naptári év elejétől kezdve folyamatos sorszámmal kell ellátni. A rendeleteknek tartalmazni kell az önkormányzat Képviselő-testületének megjelölését, az önkormányzati kifejezést, a rendelet címét, a kihirdetés idejét.

 

(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő

kifüggesztés.

 

(4) A jegyző gondoskodik arról, hogy az önkormányzat rendeleteiről és fontosabb határozatairól a település lakossága az önkormányzat honlapján értesüljön.

 

(5) A rendeletek és határozatok nyilvántartása a jegyző feladata.

 

(6) A Képviselőtestület az elvégzett munkájáról negyedévente a lakosság részére egy díjmentes papíralapú kiadványban, röviden és lényegre törően, közérthetően tájékoztatja a lakosságot."

 

26. §

 

(1) A határozatok megjelölése a rendeletekhez hasonlóan történik.

 

(2) Nem kell sorszámozott határozatot hozni a napirend elfogadásáról, ügyrendi kérdésekről, módosító indítványokról képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszokról, tájékoztatók elfogadásáról.

 

(3) A testületi határozatokat a felelősként megjelölt szerv vagy személy köteles végrehajtani.

 

(4) A határozatok végrehajtásáról csak határidejének lejártát követő testületi ülésen kell jelentést tenni. A jelentést a felelősnek kell összeállítani. A jelentést a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

 

(5) A normatív tartalmú határozatokat a rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával a jegyző teszi közzé.

 

Rendkívüli ülés

 

27. §

 

(1) Határidőhöz kötött, illetve fontos és halaszthatatlan napirend megtárgyalására a polgármester

rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze. Kivételesen a rendkívüli ülés meghívójának

elküldése elektronikus úton is lehetséges. Az előterjesztés a rendkívüli ülésen kiosztható.

 

(2) A rendkívüli ülés összehívására javaslatot tehetnek a települési képviselők ¼-ének a kezdeményezők által aláírt indítvánnyal, melyen meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának javasolt napirendjét, időpontját és okát.

 

(3) Az indítványt a polgármesterhez kell benyújtani a rendkívüli ülés javasolt időpontjától számított legalább három nappal korábban. A polgármester a benyújtást követő naptól számított három napon belül köteles az ülést összehívni.

 

(4) A rendkívüli képviselő-testületi ülés menetére a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.

 

Ünnepi ülés

 

28. §

 

(1) A település életében jelentős évfordulók, események alkalmával a polgármester ünnepi képviselő-testületi ülést hívhat össze.

 

(2) Az ünnepi képviselő-testületi ülés menetére a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.

 

A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

 

29. §

 

(1) A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

          a) az ülés helyét és időpontját,

b) a jelenlevő képviselők nevét,

c) az előterjesztők nevét,

d) szóbeli előterjesztések esetén annak rövid tartalmát,

f) a bejelentéseket, interpellációkat, kérdéseket és az azokra adott válaszok lényegét,

          g) az aláírásokat és az önkormányzat pecsétjét.

 

(2) A jegyzőkönyv mellékletét a meghívó, az előterjesztések és javaslatok anyagai, a rendeletek szerkesztett teljes szövege, névszerinti szavazás esetén a szavazási névsor, a titkos szavazás jegyzőkönyve, valamint a jelenléti ív képezik.

 

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli, melyeket évenként be kell fűzni és irattárba kell helyezni.

 

(4) Amennyiben a képviselő-testületi ülést technikai eszközökkel rögzítették, akkor rövidített jegyzőkönyv is készíthető.

 

(5) A jegyző gondoskodik arról, hogy a képviselő-testületi ülés rögzített anyaga öt évig visszahallgatható, illetve lejátszható legyen.

 

(6) A jegyzőkönyvet a polgármesteren és jegyzőn kívül a jegyzőkönyvvezető is aláírja.

 

Lakossági fórumok rendje

 

30. §

 

(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb

döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze.

 

(2) A falugyűlés összehívásáról a polgármester köteles gondoskodni. A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hivatal hirdetőtábláján és a helyi televízió útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal. A gyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit.

A gyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

 

(3) A falugyűlés állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a Képviselő-testületet tájékoztatni kell. Az erről készült jegyzőkönyvet a Képviselő-testület előterjesztéséhez kell csatolni.

 

 

III. Fejezet

 

A települési képviselő jogállása, jogai és kötelezettségei

 

31. §

 

 (1)  A képviselő legkésőbb az ülést megelőző napon köteles bejelenteni a polgármesternek vagy a bizottság elnökének, amennyiben a Képviselő-testület vagy a Bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy ha egyéb megbízatásának teljesítésében gátolva van.

 

(2) A képviselő köteles a Képviselő-testület és a Bizottság felkérésére részt venni egyes képviselő-testületi, illetve bizottsági ülések napirendjének előkészítésében, határozatainak ellenőrzésében.

 

(3) Nem fizethető tiszteletdíj a képviselőnek arra a hónapra, melyben a képviselőtestületi vagy bizottsági ülésről igazolatlanul hiányzik.

 

(4)  A képviselők havi tiszteletdíjáról és egyéb juttatásairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

 

(5) A képviselő a Polgármesteri Hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges

tájékoztatást, ügyviteli közreműködést, közérdekű ügyben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal

intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni. Igényelheti továbbá

dologi eszközök rendelkezésre bocsátását, számítástechnikai eszköz használatát, sokszorosítást.

 

A Képviselő-testület bizottságai

 

32. §

 

(1) A Képviselő-testület állandó jelleggel Pénzügyi és Kulturális Bizottságot, valamint Ügyrendi és

Vagyonnyilatkozatok Vizsgálatával Foglalkozó Bizottságot hoz létre.

 

(2) A Pénzügyi és Kulturális Bizottság 5 főből áll, az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatok Vizsgálatával

Foglalkozó Bizottság 3 főből áll.

 

(3) A bizottságok névsorát, feladatait, átruházott hatásköreit a Szervezeti és Működési Szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza.

 

(4) A Képviselő-testület egyes jelentősebb, időszakos vagy egyedi feladat elvégzésére ideiglenes

bizottságot alakíthat.

 

(5) Ideiglenes bizottság különösen az alábbi feladatok ellátására alakítható:

  a) egyes jelentősebb önkormányzati rendelet vagy határozat végrehajtásának ellenőrzésére,

  b) olyan jelentős képviselő-testületi napirendek előkészítésére, amelyek külön széles körű tájékozódást, összehangolást vagy vizsgálatot igényelnek,

  c) etikai ügyek tárgyalására,

  d) közbeszerzések előkészítésére.

 

(6) Az ideiglenes bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg. Megválasztásakor egyben megjelöli az ideiglenes bizottság által elvégzendő konkrét feladatokat is.

 

(7) Az ideiglenes bizottság működésére a bizottságok működésére vonatkozó rendelkezések irányadók.

 

(8) Az ideiglenes bizottság a feladatainak elvégzéséről tett jelentés elfogadása után megszűnik.

 

33. §

 

(1) A bizottságok elnökből és tagokból állnak.

 

(2) A bizottság elnökét távollétében a bizottsági korelnök helyettesíti.

 

(3) A bizottság elnöke gondoskodik a bizottság munkatervének elkészítéséről és végrehajtásáról, összehívja és vezeti a bizottság ülését, szervezi és összehangolja a bizottság munkáját, képviseli a bizottságot.

 

A bizottságok működése

 

34. §

 

(1) A bizottság belső működési szabályait maga állapítja meg.

 

(2) A bizottságok éves munkaterv alapján végzik tevékenységüket. Az éves munkatervet tájékoztatásul be kell mutatni a képviselőtestületnek.

 

(3) A bizottságok legalább évente egy alkalommal kötelesek a tevékenységükről a Képviselő-testületnek beszámolni.

 

35. §.

 

(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

 

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

a)      a Képviselő-testület határozata alapján,

b)      a polgármester indítványára,

c)      a bizottsági tagok egyharmadának kezdeményezésére,

 

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy  megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

 

(4) A bizottság elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.

 

(5) A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

 

(6) A bizottság a határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, a határozathozatalhoz a jelenlévő tagok több mint felének igen szavazata szükséges. A bizottság titkos szavazást nem tarthat.

 

(7) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésen határoz.

 

36. §.

 

(1) Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen tájékoztatást ad.

 

(2) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

 

37. §.

 

(1) A bizottsági ülésre meg kell hívni:

a)      a bizottság tagjait,

b)      a polgármestert,

c)      az alpolgármestert,

d)      a jegyzőt,

e)      a képviselőtestület nem bizottsági tagjait,

f)       akiket a bizottság elnöke indokoltnak tart.

(2) A bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg az (1) bekezdés b/- f/ pontjában felsoroltakat.

 

(3) A bizottság elnöke köteles a Polgármesteri Hivatalt a bizottsági ülés időpontjáról, napirendjéről, a külön meghívottakról legalább 3 nappal korábban értesíteni. A jegyző legalább 2 nappal korábban köteles gondoskodni a bizottság tagjainak a meghívó és az előterjesztések, a tanácskozási joggal résztvevők részére az ülésre szóló meghívó megküldéséről.

 

(4) Az ülések helye általában a Polgármesteri Hivatal tanácskozó terme.

 

 

A bizottság üléseinek jegyzőkönyve

 

38.§.

 

(1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint - külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza. 

 

(2) A jegyzőkönyvet, a külön iratba foglalt döntéseket a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

 

 

IV. Fejezet

 

A polgármester, alpolgármester, jegyző, a Képviselő-testület hivatala

 

A polgármester

 

39. §

 

(1) A polgármester főállású jogviszonyban látja el feladatát. 

 

(2) A polgármester összeférhetetlenségével, vagyonnyilatkozatával, illetményének emelésével, jutalmazásával, költségtérítésével kapcsolatos javaslatokat az Ügyrendi Bizottság terjeszti a Képviselő-testület elé.

 

(3)        A polgármester minden hét keddi napján délelőtt 8-12 óra között fogadónapot tart.

    

 

Alpolgármester

 

40. §

 

(1) A Képviselő-testület egy alpolgármestert választ.

 

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét.

 

 

A jegyző

 

41. §

 

(1) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt és gyakorolja a munkáltatói jogot a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői, illetve a hivatalban dolgozó munkavállalók felett.

 

(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat munkájával összefüggő egyes feladatok ellátásáról. Szakmai segítséget nyújt a Képviselő-testület és a Bizottság elé kerülő egyes előterjesztések elkészítéséhez.

 

(3) Rendszeres tájékoztatást ad a képviselő-testületnek, a bizottságoknak, a polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról. Rendszeres kapcsolatot tart más Polgármesteri Hivatalok jegyzőivel, továbbá azokkal a nem önkormányzati szervezetekkel, amelyek tevékenységi köre az önkormányzati ügyintézéssel összefüggenek.

 

 (5) A jegyző minden hét hétfőn és szerdán napján 8-12 óráig fogadóórát tart.

 

A jegyző helyettesítése

 

42. §

 

(1) A jegyző általános helyettesítéséről - Tabdi község Képviselő-testülete és Akasztó község Képviselő-testülete között létrejött megállapodás alapján - Tabdi község jegyzője gondoskodik.

 

 

 

 

 

 

 

A Képviselőtestület hivatala

 

43. §

 

(1) A jegyző döntése szerint belső szervezeti egységvezetők, valamint érdemi ügyintézők kiadmányozási jogot kaphatnak.

 

(6) A Polgármesteri Hivatal működésének részletes szabályait az Ügyrend tartalmazza.

 

 

Az Önkormányzat társulása és együttműködése

 

44. §

 

 (3) A Képviselő-testület a rendelkezésre álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak.

 

(4) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:

a/ tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,

b/ a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési

    tervek véleményeztetése,

c/ a lakosság közügyek intézésbe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával

    kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása,

d/ a kulturális javak megóvása és fejlesztése,

e/ a közbiztonság javítása.

 

Az Önkormányzat gazdálkodása

 

45. §

 

(1) A Képviselő-testület az önkormányzat vagyonával kapcsolatos gazdálkodásról külön önkormányzati rendeletet alkot. Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem folytat.

 

46. §

 

(1) Az önkormányzat önként vállalt feladata, hogy anyagi lehetőségeihez mérten, eseti döntések alapján

a) támogatja a településen és a településen kívül működő civil szervezeteket,

b) támogatja a közérdekű alapítványokat,

d) helyi ünnepeken, jelentősebb eseményeken a település egész lakosságát érintő rendezvényeket szervez,

e) pályázatokat nyújt be a település fejlődését, az önkormányzat működését biztosító pályázati lehetőségek esetén,

f) önkormányzati szövetségi tagságot létesít.

 

(2) Az egyes szervezetek támogatása pályázat útján történik, külön önkormányzati rendelet alapján.

 

 

 

 

 

 

 

 

V. Fejezet

 

Záró rendelkezések

 

47. §

 

 

(1) Az SzMSz mellékletei:

a)      1. számú melléklet: a Képviselő-testület által Polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke,

b)      2. számú melléklet: képviselők név szerinti felsorolása, bizottsági tagok névsora,

c)      3. számú melléklet: Az önkormányzat által-az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény. § (2) bekezdése szerint- ellátott közfeladatok, szakmai alaptevékenységek kormányzati funkciók szerint,

d)      4. számú melléklet: Az egyes bizottságok hatásköre, feladata,

 

 

48. §

 

 

(1) Hatályát veszti a Képviselő-testület 9/2011. (IV.5.) rendelete a Szervezeti és Működési szabályzatáról.

 

 

 

Suhajda Antal                                                                                     Varga Béláné                                                                                                   polgármester                                                                                            jegyző                                                                          

 

 

 

Záradék:

Kihirdetve: 2014. december 3.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                       Varga Béláné

                                                                                                                    jegyző





Csatolmányok

Megnevezés méret
1.számú melléklet
19.5 KB
2.számú melléklet
38.5 KB
3.számú melléklet
21 KB
4.számú melléklet
35.5 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!