nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Tiszacsege Város Önkormányzata 17/2018 (IX.26.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-10-01 - 2018-12-31
Tiszacsege Város Önkormányzata 17/2018 (IX.26.) önkormányzati rendelete
a közterület-használat rendjének szabályozásáról

Tiszacsege Város Önkormányzat Képviselő-testületének


17/2018. (IX. 26.) önkormányzati rendelete


a közterület-használat rendjének szabályozásáról



Tiszacsege Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, illetve a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében kapott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



I. Fejezet

Általános rendelkezések


1. A rendelet hatálya

1. §


(1) A rendelet hatálya nem terjed ki:

a) a közterületek Tiszacsege Város Önkormányzata (a továbbiakban Önkormányzat) általi igénybe- vételére;

b) a képviselő-testület által jóváhagyott rendezvénynaptárban szereplő rendezvényekre;

c) fás szárú növény közterületre történő ültetésére, közterületen álló fa kivágására;

d) a gyülekezési jogról és a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó közterületi rendezvényekre;

e) emlékmű és művészeti alkotás közterületen való elhelyezésére;

f) közterületen folytatott hirdetési tevékenységre;

g) az Önkormányzat vagy a részvételével működő önkormányzati társulás által megrendelt építési tevékenység közterületen való folytatására;

h) a szelektív hulladékgyűjtő edények kihelyezésére.



2. Értelmező rendelkezések

2. §


E rendelet alkalmazásában:

a.) közterület: az épített környezet kialakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv.) szerinti közterület, beleértve a közparkot és a helyi közutat is; 

b.) a közterület rendeltetése: az Étv. 54. § (4) bekezdésében felsoroltak; 

c.) közérdekű tevékenység: a helyi közösség egészének vagy nagyobb csoportjának érdekét vagy olyan egyéni vagy kisebb csoporthoz fűződő érdeket szolgáló tevékenység, amely nem elsősorban jövedelemszerző vagy vagyongyarapító jellegű, hanem az általános társadalmi értékítélet szerint a köz érdeke. Közérdek különösen a humanitárius célokat szolgáló, a közbiztonság fenntartásához, tudományos, oktató-nevelő, közművelődési, sport vagy művészeti tevékenységhez, a környezet vagy közegészség megóvásához vagy vallásgyakorláshoz fűződő érdek.

d.) köztárgy: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 56. pontjában foglaltak, az emlékmű kivételével;

e.) építmény: az Étv. 2. § 8. pontjában foglaltak; 

f.) műtárgy: az Étv. 2. § 15. pontjában foglaltak; 

g.) kiállítás: művészeti alkotások, termékek és árucikkek bemutatása;

h.) mozgóbolt: önjáró vagy gépjárművel vontatott árusító hely;

i.) mozgóárusítás: a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra szánt (kínált) árut, amely nem minősül mozgóboltnak;

j.) rendezvény: szervezett kulturális, szakmai, sport, társadalmi, tudományos vagy egyéb műsoros program;

k.) üzemképtelen jármű: érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel rendelkező, de nyilvánvalóan mozgásképtelen, közúti közlekedésre alkalmatlan jármű. (pl.: futómű hiányos, motorhiányos, hosszabb ideje elhagyottan álló stb.) Ilyen járműnek minősül a baleset folytán megsérült és elhagyott jármű is.

l.) üzemen kívül helyezett jármű: érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező jármű,

m.) vendéglátó terasz: közterületen kialakított vagy a vendéglátás céljára a közterületen elhatárolt, kereskedelmi egységhez kapcsolódó szabadtéri vendégtér, amelynek része a hozzá kapcsolódó napernyő, árnyékolástechnika. A tartós használatú terasz állandó jelleggel a közterületen áll, az idényjellegű terasz 240 napot meg nem haladó időtartamra létesített, használatot követően elbontott, ideiglenes szabadtéri vendégtér.

n.) kereskedelmi célú pavilon és fülke: árusításra alkalmas ideiglenes építmény;

o.) konténer: időleges tárolásra alkalmas gyűjtőedény;


II. Fejezet

A közterület használata


3. Általános szabályok

3. §


(1) A közterület alapvető funkciója az ingatlanok megközelítésének biztosítása, a kikapcsolódás, a szórakozás, a sporttevékenység, a szabadidő-eltöltés, a felvonulás, a gyülekezés, a közösségi megnyilvánulás, szobor elhelyezésének, emlékhely kialakításának, művészeti alkotások elhelyezésének, a közművek elhelyezésének és a zöldfelületek kialakításának biztosítása. Az önkormányzati tulajdonú közterületet és közparkot – bárki szabadon használhatja, a tartós egyéni igénybevétel szabályozott keretek között történik, és a kizárólagos jogosultság gyakorlása fizetési kötelezettséggel jár. A közterület elfoglalása másokat nem zavarhat, másokat a használatban nem korlátozhat, és a használó számára nem eredményezhet többlethasznot.


(2) A közterületet a rendeltetésétől eltérően használni közterület-használati engedély (a továbbiakban: engedély) vagy bejelentés birtokában, használati díj megfizetése mellett lehet.


(3) A közterület használata kizárólag határozott időre és legfeljebb egy évre engedélyezhető. Az engedély érvényességi ideje a lejárat előtt benyújtott kérelemre meghosszabbítható, feltéve, hogy az engedély kiadásának e rendeletben támasztott feltételei a meghosszabbításra irányuló kérelem benyújtásakor fennállnak. Ez a rendelkezés megfelelően alkalmazandó a bejelentés alapján történő közterület-használatra is. A közterület előre csak a tárgyéven belüli időszakra foglalható.     


(4) A közterület-használati engedélyhez kötött tevékenységek díjtétel kiszabása nélküli eseteit a 1. számú melléklete tartalmazza.


(5) A közterület-használati engedélyhez kötött tevékenységek díjtétel kiszabása melletti eseteit a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.


(6) Sem bejelentésre, sem engedélyre nincs szükség 

a) a telek homlokvonalára kiépített épület esetében a közterületre benyúló utólagos hőszigeteléshez és homlokzatburkoláshoz;

b) közművek azonnali hibaelhárításához szükséges munkák elvégzéséhez;

c) élet- és balesetveszély-elhárítási munkák végzéséhez;

d) minden egyéb esetben, amennyiben a késedelem életveszéllyel vagy elháríthatatlan kárral járna (veszélyhelyzet).


(7) A (6) bekezdés b) – d) pontjai szerinti esetben a munkálatok megkezdését vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 3 napon belül tájékoztatni kell a polgármestert. A tájékoztatóban elő kell adni azokat a tényeket is, amelyek az azonnali beavatkozást igénylő helyzet, élet-és balesetveszély vagy veszélyhelyzet fennállását igazolják. A tájékoztatás elektronikus úton, a c) és d) pontok szerinti esetben szóban, telefonon is megtehető.


(8) Nem adható engedély 

a) a hasonló árucikkeket árusító üzlettől, és alkalmi árusító helytől számított 50 méteren belül,

b) olyan üzlet közterületre való kitelepült árusítására, amely épületen belül nem a földszinten helyezkedik el, vagy a közterületet határoló utcafronti résszel nem rendelkezik,

c) közlekedés biztonságát zavaró (utak és útkereszteződések, csomópontok beláthatóságát akadályozó, közúti jelzőtáblákat takaró) berendezésekre, és anyagok elhelyezésére,

d) olyan fix, vagy mobil építmény, berendezés létesítésére, amelynek külső megjelenését a városi főépítész előzetesen nem hagyta jóvá,

e) 3,5 t össztömeget meghaladó teher, személy- és áruszállításra szolgáló járművek, valamint mezőgazdasági vontató, lassú jármű, járműszerelvény, nehéz pótkocsi, lakókocsi, munkagép közterületen tárolására,

f) bármely jármű értékesítési célú tárolására,

g) zajos, bűzös, füsttel, korommal, gőzzel járó, sugárzó, tűz- vagy robbanásveszélyes, illetve a környezet nyugalmát zavaró tevékenységhez,

h) buszmegállóba, és olyan területre, ahol a használat a közlekedés biztonságát veszélyezteti.

i) Közúton vagy más, közterületen üzemképtelen, vagy üzemen kívüli meghibásodott roncs járművet. 


 (9) Nem kaphat engedélyt az olyan kérelmező, aki az Önkormányzattal szemben tartozást halmozott fel, és azt felszólítás ellenére sem fizette be. 


4. Eljárási szabályok

4. §


(1) Az e rendelet hatálya alá eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban Ákr.) rendelkezései szerint kell eljárni.


(2) A képviselő-testület a közterület használatával kapcsolatos hatósági hatáskörök gyakorlásával a polgármestert hatalmazza fel. A polgármester döntése ellen az arra jogosult Tiszacsege Város Önkormányzatának Képviselő-testületéhez fellebbezhet. 


(3) Az engedély kérelem alapján kerül megadásra. 


(4) A kérelmet a szükséges mellékletekkel együtt a Tiszacsegei Polgármesteri Hivatalhoz a közterület tervezett használatát megelőző legfeljebb kilencven nappal, de legalább harminc nappal előtte kell benyújtani. 


(5) Az e rendelet hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban az ügyintézési határidő a kérelem hiánytalan előterjesztése esetén huszonegy nap.


(6) Az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásért 3000,- Ft általános tételű eljárási illetéket kell fizetni. 


(7) A közterület-használati díjat az önkormányzat költségvetési számlájára készpénz átutalási megbízáson a használat megkezdésekor kell befizetni.


(8) Az eljárásban az eljárási költséget a kérelmező ügyfél fizeti meg. A 469/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet feltételeinek való megfelelés esetén az ügyfél költségmentességet, vagy részleges költségmentességet igényelhet.


(9) Ha a közterület igénybevétele építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére szükséges, a közterület-használatot a kivitelezést megrendelő ingatlan tulajdonosnak a kivitelező vállalkozó megjelölésével, vagy a kivitelezőnek kell kérnie. A közterület igénybevételének befejezése után az eredeti állapot helyreállításáért az engedélyes és a kivitelező egyetemlegesen felelős.


(10) Közterületen megtartani kívánt kiállítás és rendezvény esetében a közterület használatára irányuló bejelentést vagy az engedély kiadása iránti kérelmet a rendezvény szervezőjének kell benyújtania.


(11) Amennyiben ugyanazt a közterületet egy időben, többen kívánják használatba venni, a használati engedélyt annak az ügyfélnek kell kiadni, aki a kérelmét előbb nyújtotta be. Ha a jogosult a beérkezés sorrendje alapján nem állapítható meg, a használati engedélyt annak kell kiadni, aki – a használat időtartamára, és a használni kívánt terület nagyságára figyelemmel – a legmagasabb használati díjat fizeti. 


5. Az engedély iránti kérelem

5. §


(1) Közterület használati engedély iránti kérelmet a rendelet 3. számú mellékletét képező formanyomtatványon írásban lehet benyújtani Tiszacsegei Polgármesteri Hivatalhoz a közterület-használat céljának és időtartamának megjelölésével. A formanyomtatvány átvehető a Tiszacsegei Polgármesteri Hivatalban, továbbá letölthető a www.tiszacsege.hu oldalról.


(2) A közterület-használati engedély nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb hatósági, szakhatósági engedélyek beszerzését.


6. Az engedély tartalma

6. §


(1) Az engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes nevét, lakóhelyének (székhelyének) címét, adóazonosító (adó-) számát,

b) a közterület igénybevételének célját és időtartamát, vagy azt, hogy a közterület-használata milyen feltételek bekövetkezéséig tart,

c) a közterület-igénybevétel helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,

d) közreműködő hatóság, szakhatóság, városi főépítész előírásait, feltételeit,

e) a kiadott engedély át nem ruházhatóságát,

f) az engedély megszüntetése, vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,

g) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj összegét, fizetésének módját, a díjfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit,

h) az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatban ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi szabályokban előírt módon történhet,

i) az engedélyes köteles a közterület-használati engedélyt, a befizetést igazoló csekket, illetve a díjfizetési bizonylatot a helyszínen tartani, és azokat ellenőrzés esetén kérésre bemutatni.


(2) Az építési munka végzésének időtartamára szóló engedélyben – amennyiben szükséges – elő kell írni a közterület felől a városképi követelményeket kielégítő ideiglenes palánk vagy védőháló létesítését.


(3) Az engedélyben fel kell hívni az engedélyest az igénybevett terület és környezetének tisztántartására, valamint a keletkezett hulladék és szemét elszállítására.


(4) Ha az engedélyes a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségeinek nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, az engedélyező hatóság az engedélyes költségére jogosult elvégeztetni a közterület és tartozékai eredeti állapotának helyreállítását és a köztisztaság biztosítását. Amennyiben a közterület-használati engedély több engedélyes számára került kiadásra, úgy a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségek az engedélyeseket egyetemlegesen terhelik. 


(5) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell:

a) az engedélyessel, illetve kérelmezővel,

b) az engedélyezési eljárásban résztvevő szakhatóságokkal, hatóságokkal.


7. Az engedély hatálya

7. §


(1) Az engedély hatálya 

a) a meghatározott idő elteltéig (határidő), vagy

b) a megállapított feltétel bekövetkeztéig, vagy

c) visszavonásig érvényes.


(2) Az engedély hatályát veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat hatálytalanná válik. 


(3) A határozott időre szóló engedély az engedélyesnek annak lejárta előtt legalább harminc nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható a kérelemben foglaltak szerint, a jogszabályi követelmények figyelembevételével.


(4) Az engedély szüneteltetésére nincs lehetőség.


(5) A közterület használat közérdekből, indokolással bármikor megszüntethető, elhelyezési és kártalanítási kötelezettség nélkül.


(6) A közterület használatának felhagyása esetén az engedély visszavonását írásban kell kérelmezni, egyébként a benne foglalt időtartamig, feltétel bekövetkeztéig, vagy visszavonásig érvényes.


(7) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti visszavonást nem írásban nem kérelmezi a fél, de a közterület használatával felhagyott, úgy ez díjfizetési kötelezettségét nem érinti.


8. A közterület használatának rendje

8. §


(1) A közterület használójának a közterületet úgy kell használnia, hogy ne zavarja sem a közterület más részeinek, sem a szomszédos ingatlanoknak a rendeltetésszerű használatát.


(2) A közterület használója köteles a közterületen elhelyezett tárgyakat az árusítási időn túl a közterületről eltávolítani, valamint az általa használt közterületet rendben és tisztán tartani. 


(3) A polgármester köteles az engedély alapján folytatott és engedélyezett közterület-használatot a helyszínen ellenőrizni. Amennyiben a helyszíni ellenőrzés során megállapítottak szerint a közterület használata – a bejelentésben vagy kérelemben foglaltak ellenére – a rendeletbe ütközik, engedély nélkül, az engedélytől eltérő módon, helyen, vagy célra használják a közterületet, a polgármester köteles a közterület használatát a következő munkanapon megtiltani. 


(4) Vissza kell vonni az engedélyt, ha a közterület használója a közterületet nem az engedélyben meghatározott célra, módon és feltételekkel használja, vagy a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig nem tesz eleget.


(5) Ha a közterület igénybevétel az (4) bekezdésben említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület bérleti díjat visszakövetelni nem lehet.


(6) A közterületet engedély nélkül használó és a kérelem benyújtását elmulasztó az egyébként irányadó díj kétszeresének megfizetésére köteles.


9. Biztosíték adása

9. §


(1) Nyilvános rendezvények tartása, illetve a közterület állagát az átlagos mértéket jelentősen meghaladóan veszélyeztető tevékenységek esetén a bejelentő, illetve kérelmező biztosíték adására kötelezhető.


(2) A biztosíték legkisebb összege 10.000,- Ft, legnagyobb összege 500.000,- Ft. A megállapított biztosíték megfizetéséig a közterület nem használható.


(3) Amennyiben a használó a tisztántartási vagy állagmegóvási kötelezettségét nem teljesíti, arról a polgármester a biztosíték terhére gondoskodik. 


(4) A biztosíték fel nem használt részét a közterület-használat vagy a (3) bekezdésben szabályozott esetben a tisztítási vagy helyreállítási munkák befejezését követően 15 napon belül vissza kell fizetni a használónak.


III. Fejezet

Díjfizetés


10. A közterület használati díj

10. §


(1) A közterület engedélyhez kötött használatáért a ténylegesen igénybevett terület nagyságának megfelelően e rendelet 4. számú mellékletben meghatározott díjat kell fizetni. A használati díj meghatározásakor minden megkezdett négyzetméter, nap és hónap egésznek számít. 


(2) Amennyiben a kérelmezett tevékenységgel kapcsolatban a rendelet 4. számú melléklete díjat nem állapít meg, akkor azt a kérelmezett tevékenységhez leginkább hasonló tevékenységre megállapított díjat alapul vételével kell megállapítani. Ennek során figyelembe kell venni a tevékenység jövedelemszerzésre irányuló jellegét, valamint időtartamát. A közterület-használati díjat a határozatban 6 havi, illetve ennél rövidebb ideig tartó jogviszony esetén a határozatban foglalt használat megkezdéséig egy összegben, készpénzben vagy átutalással kell megfizetni. A 6 havi időtartamot meghaladó közterület-használat esetén a használati díjat negyedévente előre, a tárgyi negyedév 5. napjáig kell megfizetni. A használati díj meg nem fizetése esetén a közterület igénybevétele jogosulatlannak minősül, és annak jogkövetkezményeit vonja maga után.


(3) A naptári éven átnyúló közterület-használat esetén az engedélyt a mindenkor hatályban lévő díjszabás szerint kell módosítani.


(4) Amennyiben a terület használatára nem kerül sor és ezt az engedélyes a használat kezdete előtt legalább 3 nappal írásban jelzi, úgy a befizetett összeg – a minimum használati díj levonása mellett – 30 napon belül visszafizetésre kerül. Egyéb esetben, ha az engedélyben meghatározott időtartam alatt a közterület használója saját hibájából nem veszi igénybe a kért közterületet, úgy a közterület-használati díjat nem követelheti vissza.


(5) Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára tekintet nélkül köteles megfizetni. 


11. Díjmentesség és kedvezmény

11. §


(1) Nem kell közterület használati díjat fizetni

a) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a katasztrófavédelem, továbbá a vízügyi szolgálat és a Magyar Posta műtárgyainak, az alaptevékenységük céljára és idejére történő elhelyezése után;

b) a külön rendelet szerint megkötött szerződés alapján a szilárd hulladékgyűjtő edényzet közterületi elhelyezésekor;


(2) A polgármester kérelemre díjkedvezményt állapíthat meg annak a természetes személy kérelmezőnek, aki a közterületet nem jövedelem- vagy haszonszerzési céllal kívánja használni és vagyoni és jövedelmi viszonyai miatt a díj megfizetése számára aránytalan teherrel járna.


(3) A polgármester a jelen rendelet 4. számú mellékletében meghatározott díjaknál alacsonyabb összegű használati díjra is adhat engedélyt, illetve a használati díj fizetésétől eltekinthet, ha 

a) a közterület használat különösen fontos önkormányzati érdeket szolgál,

b) önkormányzat intézménye, önkormányzat többségi tulajdonában álló cég a közterület használó,

c) a használó az engedélyben olyan módon ellentételezi a használati díjat, amellyel az önkormányzat tulajdonában vagyonnövekedést eredményez,

d) a közterület használat kulturális-, sport-, hitéleti- vagy egyéb közérdekű célú,

e) a közterületi rendezvény humanitárius, karitatív jellegű,

f) a közterület-használat önkormányzati beruházáshoz szükséges munkavégzés céljából szükséges,

g) a közterület használat műemléki vagy helyi védettség alatt álló épületek felújításával kapcsolatos, amennyiben a használat időtartama nem haladja meg a kilenc hónapot,


(4) Nem adható díjfizetési mentesség az (1)-(2) bekezdésekben említett esetekben, ha a közterület használata kereskedelmi- vagy reklámtevékenységet is megvalósít.


12. A közterület jogellenes használata

12. §


 (1) Attól az engedélyestől, aki a számára megállapított közterület-használati díjat az engedélyben megjelölt módon és határidőn belül nem fizeti meg, a közterület-használati engedélyt meg kell vonni, és az Ákr. szerinti közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni.


(2) Az engedély megvonása és végrehajtási eljárás indítása előtt az engedélyest fel kell szólítani tartozása 3 napon belüli rendezésére.


(3) Az engedély megvonását követően az engedélyest fel kell szólítani az eredeti állapot visszaállítására.


(4) Az az engedélyes, akinek a közterület-használati engedélye díjfizetési kötelezettsége elmulasztása miatt lett visszavonva, közterület-használati engedélyt nem kaphat mindaddig, amíg a hátralékát nem rendezi. Ugyanezen szankció alkalmazandó abban az esetben is, ha a közterület használója a díjfizetési kötelezettségét nem megfelelő összegben és határidővel teljesítette.


13. §


 (1) Az ellen, aki

a. a közterület rendeltetéstől eltérő használatához nem rendelkezik engedéllyel vagy tulajdonosi hozzájárulással, továbbá a közterületet engedélytől eltérő módon vagy azt meghaladó mértékben használja, valamint az engedélyben szereplő feltételeket nem tartja be,

b. filmalkotás forgatása céljából a közterület használatára kötött hatósági szerződésben foglaltakat nem tartja be,

az Ákr. szerinti közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni.


(2) A végrehajtási eljárás indítása előtt a közterület használóját fel kell szólítani tartozása 3 napon belüli rendezésére, valamint szükség esetén az engedély vagy tulajdonosi hozzájárulás beszerzésére.


13. A közterület filmforgatási célú használata

14. §


(1) A közterület filmforgatási célú igénybevétele esetében a rendelet rendelkezéseit az e §-ba illetve a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvénybe foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.


(2) A képviselő-testület a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben a települési önkormányzat tulajdonában lévő közterület filmforgatási célú igénybevétele során a települési önkormányzat részére megállapított hatáskörök gyakorlására a polgármestert hatalmazza fel.


(3) A filmforgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén az Önkormányzat az akadály elhárulását követő 10 napon belül biztosítja újra a közterületet olyan időtartamban, ameddig a filmforgatás akadályozva volt.


(4) A közterület filmforgatási célú igénybevétele esetében alkalmazandó díjakra a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény szerint alkalmazható legmagasabb díjak alkalmazandók.


IV. Fejezet

Záró rendelkezések


15. §


(1) Ez a rendelet 2018. október 1. napján lép hatályba, a rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.


(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tiszacsege Város Önkormányzat Képviselő-testületének a közterület-használat rendjének szabályozásáról szóló 29/2017. (XII.6.) önkormányzati rendelete. 


(3) A rendelet hatályba lépése nem érinti a hatályba lépésekor fennálló, egyes közterületek használatba adásáról szóló engedélyek érvényességét. Az engedélyek lejáratát követően az azzal érintett közterületek használatára a rendelet szabályait kell alkalmazni


Tiszacsege, 2018. szeptember 26.




Csatolmányok

Megnevezés méret
1_4 melléklet
31 KB
1_3_melléklet
19.68 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!