nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Tura Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015 (II.26.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-06-01 - 2018-12-31
Tura Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015 (II.26.) önkormányzati rendelete
az egyes szociális ellátásokról

Tura Város Önkormányzata Képviselő-testületének

2/2015 (II.26.) önkormányzati rendelete

(és az azt módosító 5/2015.(V.28.), 18/2017.(XII.13.), 3/2018.(II.14.), 6/2018.(V.31.), 14/2018.(XI.29.) önkomrányzati rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalt szövege)

az egyes szociális ellátásokról



Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32.cikk (1) bekezdés a) pontjában, a 32.cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény  10.§ (1) bekezdésében, 26.§-ban, 32.§ (3) bekezdésében, 45.§, 48.§(4) bekezdésében, 132.§ (4) bekezdés g) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI.törvény 18.§ (2) bekezdésében, 29.§ (2) bekezdésében,131.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.



A rendelet hatálya


1.§


E rendelet hatálya kiterjed az 1993.évi III.törvény ( továbbiakban Szt.) 3.§, valamint az 1997.évi XXXI.törvény ( továbbiakban Gyvt.) 4.§-ban meghatározott azon személyekre, akik Turán állandó bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, továbbá a Turán ideiglenesen tartózkodó szociálisan rászoruló személyre, amennyiben  e rendelet szerinti ellátásának elmaradása életét és testi épségét veszélyeztetné.



Eljárási rendelkezések


2.§


(1) E rendelet alkalmazásában az 1993.évi III.tv. 4.§-ban ,valamint az 1997.évi XXXI.tv. 5.§ ában  foglalt értelmező rendelkezések az irányadók.


(2) A települési és rendkívüli települési támogatás iránti  kérelmet személyesen vagy postai úton a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodáján lehet benyújtani.


(3) A kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját maga, illetve családja jövedelmi viszonyairól igazolást csatolni, továbbá vagyoni, jövedelmi viszonyairól büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.


(4) A jövedelemnyilatkozatban foglaltak valódiságát az Igazgatási Iroda ellenőrizheti. A jövedelemnyilatkozatban foglaltak vitatása esetén a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló  1993.évi III.törvény (Szt.) vagy a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló  1997.évi XXXI.törvény( Gyvt.) rendelkezései az irányadók.


(5) Az Igazgatási Iroda a kérelmező által benyújtott kérelmeket és igazolásokat, valamint a közölt adatok valódiságát megvizsgálja, környezettanulmányt végezhet.


(6) A háztartás azon tagjai, akik egyéni vagy társas vállalkozók, szabad foglalkozásúak, stb. nettó jövedelmüket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott igazolással kötelesek igazolni.


(7) E rendelet vonatkozásában jövedelemnek, illetve vagyonnak az Szt. 4.§ (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott jövedelem, illetve vagyon minősül.


(8) Életet és testi épséget veszélyeztető helyzetben – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a polgármester a rendkívüli települési támogatást és az étkeztetést bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján is biztosíthatja, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett.


(9) E rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt az Szt. 17.§-ában meghatározottak szerint kötelezni kell az ellátás megtérítésére.


(10) A (9) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget a hatáskör gyakorlója határozatban rendeli el.


(11) A  kötelezett kérelmére a visszafizetésre 12 havi részletfizetés engedélyezhető, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén 200%-át és vagyona nincs,


(12) A kötelezett kérelmére  mentesíthető a visszafizetés alól, ha saját jövedelemmel nem rendelkezik és vagyona nincs.


(13) Az a személy, aki visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget, tartozása rendezéséig nem részesülhet rendkívüli települési támogatásban.


(14) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározott szociális és gyermekjóléti feladat-  és hatáskörét a polgármesterre ruházza át.


[1](15) A polgármester az átruházott hatáskör gyakorlása során hozott döntéseiről utólag tájékoztatja az Egészségügyi és Szociális Bizottságot.


(16) A Képviselő-testület másodfokon bírálja el az e rendelet alapján meghozott elsőfokú határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket.


(17) A rendkívüli település támogatás kifizetése a Polgármesteri Hivatal házipénztárából történik a jogosult, illetve írásbeli meghatalmazottja részére. A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében a kifizetésre – a polgármester engedélyével – azonnal sor kerülhet.


(18) Természetben megállapított rendkívüli települési támogatás a családgondozó részére is kifizethető, aki minden esetben elszámolással tartozik a támogatás felhasználásáról.


(19) A rendszeres települési támogatást ( méltányossági ápolási díjat)  havonta utólag, minden hó 5.napjáig a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája postai úton folyósítja a jogosult részére.


(20) A rendszeres települési támogatásként megállapított méltányossági ápolási díjra való jogosultságot a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani. Ha a jogosultság hó közben keletkezik, a méltányossági ápolási díj havi összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata.


(21) A rendszeres települési támogatásban (méltányossági ápolási díjban) részesülő személy a jogosultsági feltételeiben bekövetkező bármely változást 8 napon belül köteles bejelenteni az Igazgatási Irodánál.


(22) E rendelet 5.§ (1) bekezdésében meghatározott hozzátartozó: a  közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.


[2](23) Az e rendeletben nem szabályozott  eljárási kérdésekben az Szt.9.§, 10.§,-a, valamint a pénzbeli és természetbeli szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 3.§,4.§-a az irányadó.


(24) E rendelet 5.§ (2) bekezdésének igazolására kérelmező által benyújtott munkáltatói igazolás alapján az Igazgatási Iroda  megkeresi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet vagy a nemzeti adó-és vámhivatalt annak ellenőrzése céljából, hogy kérelmező megszüntetett munkaviszonya bejelentett munkaviszony volt-e.


(25) Rendkívüli települési támogatás megállapításakor a megállapított támogatás felhasználásának elszámolása egyedi elbírálás alapján előírható


II.fejezet

Az önkormányzat által nyújtott ellátások


3.§

(1) Pénzbeli támogatásként nyújtható

a) rendkívüli települési támogatás

[3]b) rendszeres települési támogatásként  méltányossági ápolási díj

[4](2) Természetbeni támogatásként nyújtható

a 3.§ (1) bekezdés  a) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás,

az 5/A.§ szerinti lakásfenntartási támogatás


(3) Személyes gondoskodás keretében biztosított szociális és gyermekjóléti alapellátások

a) szociális étkeztetés

b) házi segítségnyújtás

c) családsegítés

[5]d) család- és gyermekjóléti szolgálat

e) gyermekétkeztetés


(4) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális és gyermekjóléti alapellátásokról az önkormányzat saját intézmény létrehozásával,  intézményfenntartó társulásban való részvétellel, külső szolgáltatótól vásárolt szolgáltatással, valamint szakfeladaton történő feladatellátással gondoskodik.



(5) Szociális és gyermekjóléti alapellátást végző intézmények, és szolgáltató az önkormányzat közigazgatási területén:


a) Kistérségi Gondozási Központ ( 2170.Aszód, Petőfi u.13.)

aa) házi segítségnyújtás

ab) családsegítés

[6]ac) család-és gyermekjóléti szolgálat


b) Többsincs Óvoda és Bölcsőde(2194. Tura, Dózsa Gy.út 2.)

ba) bölcsődei ellátás


[7]c) Kis Csuki Korlátolt Felelősségű Társaság (2193 Galgahévíz, Szabadság u.68/a.

 ca) szociális étkeztetés


d) Az önkormányzat szakfeladatán

da) gyermekétkeztetés


Rendkívüli települési támogatás


4. §


(1) Rendkívüli települési támogatás nyújtható a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személy részére,  ha


a) családban él, és családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át ,

b) egyedülálló és havi nettó jövedelme  az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át
nem haladja meg.


(2) Rendkívüli települési támogatás- mint rendkívüli pénzbeli támogatás- különösen az alábbi indokokra való tekintettel állapítható meg:


a) társadalombiztosítási ellátás megállapítását és folyósítását megelőző időszakra, amennyiben kérelmezőnek nincs jövedelme

b) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz beszerzésére, kórházi kezelésre

c) tartós, egy hónapot meghaladó táppénzes állomány esetén a jövedelemcsökkenés kompenzálására

d) elemi kár elhárításához

e) temetési költségek enyhítésére

f) tüzelőanyag vásárláshoz

g) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához

h) betegségből, orvosi kezelésből eredő többletköltségek enyhítésére

i) gyermek fogadásának előkészítéséhez

j) iskoláztatáshoz, gyermek tanszerének ruházatának megvásárlásához

k) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz

l) gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez

m) gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi támogatásához

n) gyermek étkezési térítési díj hátralékának megtérítéséhez

o) egyéb, létfenntartást veszélyeztető rendkívüli ok bekövetkezése esetén


[8](3) A hatáskör gyakorlója kivételes méltányosságból  évente egy alkalommal az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételekkel nem rendelkező kérelmező részére is megállapíthat rendkívüli települési támogatást, ha kérelmező a (2) bekezdés szerinti létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül s azt az  önkormányzat anyagi segítsége nélkül, önerőből nem tudja megoldani.


(4) Rendkívüli települési támogatás egy családból csak egy személynek nyújtható.


(5) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelem e rendelet 1. számú melléklete szerinti nyomtatványon is előterjeszthető.


(6) Kérelmező a rendkívüli, létfenntartást veszélyeztető élethelyzetét, a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles hitelt érdemlően igazolni az alábbiak szerint:

a) a társadalombiztosítási ellátás megállapítása és folyósítása közötti ellátatlanságot a társadalombiztosítási szerv határozatával

b) egészségi állapotával, orvosi kezelésével összefüggő élethelyzetét háziorvosi vagy szakorvosi igazolással, kórházi zárójelentéssel

c) temetkezés költségeit kérelmező nevére szóló temetési számlákkal és az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatával

d) közüzemi költségeket kérelmező nevére szóló közüzemi számlákkal

e) várandósságot orvosi igazolással

f) egyéb, dokumentáltan más módon nem igazolható élethelyzetet a családgondozó véleményével


(7) A temetési költségek enyhítésére rendkívüli települési támogatás a 4.§ (1) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételek fennállása esetén is csak akkor nyújtható, ha kérelmező az elhunyt személy eltemettetéséről annak ellenére gondoskodott, hogy arra  nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozója volt, de a temetési költségek viselése saját maga vagy családja létfenntartását veszélyezteti


[9](8) Nem állapítható meg rendkívüli települési támogatás temetési költségek enyhítésére, ha

a) kérelmezőnek az elhunyt eltemettetése polgári jogi szerződésben vállalt kötelezettsége volt

b) kérelmező a hadigondozásról szóló 1994.évi XLV.törvény 16.§ (1) bekezdése szerinti temetési hozzájárulásban részesült.


(9) A temetési költségek enyhítésére megállapított rendkívüli települési támogatás összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb  temetés 10%-nál.


(10) Az Igazgatási Iroda évente beszerzi  a legolcsóbb temetés költségére vonatkozó temetkezési szolgáltatói nyilatkozatot.


Rendszeres települési támogatás

Méltányossági ápolási díj


5.§


(1) Rendszeres települési támogatásként méltányossági ápolási díj állapítható meg  azon nagykorú kérelmező részére, aki 18.életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozója ápolását,gondozását végzi.


[10](2) Az (1) bekezdés szerinti ápolási díjra a kérelmező akkor jogosult, ha saját jövedelemmel nem rendelkezik és a kérelem benyújtásakor bejelentett munkaviszonyát szüntette meg vagy munkáltatójától fizetés nélküli szabadságot kapott annak érdekében, hogy ápolási feladatainak eleget tudjon tenni. Az erre vonatkozó igazolást a kérelemhez mellékelni kell.

(3) Az ápolási díj iránti kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl  mellékelni kell az ápolt  háziorvosának igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg, önmaga ellátására képtelen és ezen állapotában állandó ápolásra, gondozásra és felügyeletre szorul.


(4) Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban ápolást, gondozást, felügyeletet igényel és ezt az ápolt háziorvosa igazolja.


(5) A Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodája az ápolási díjra való jogosultság feltételeit évente egy alkalommal felülvizsgálja, továbbá évente egy alkalommal az ápolt otthonában ellenőrzi az ápolási kötelezettség teljesítését.


(6) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.


(7) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, illetve meg kell szüntetni az ápolási díjra való jogosultságot, ha

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást, gondozást, felügyeletet a háziorvosa megítélése szerint nem igényli

b) az ápolást végző személy ápolási kötelezettségét az (5) bekezdésben meghatározottak szerint nem teljesíti

c) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos

szociális intézményi ellátásban részesül

d) az ápolt házi segítségnyújtásban részesül

e) az 5.§-ban meghatározott jogosultságot kizáró körülmény következik be

[11]f) az ápolt személy meghal,

[12]g) az ápoló az ápolási díjra való jogosultsága felülvizsgálatára irányuló eljárásban az eljáró hatóság felhívásának nem tesz eleget,

[13]h) az ápolási díj felülvizsgálata során megállapítást nyer, hogy az ápolási díjra való jogosultság feltételei nem állnak fenn.


(8) A rendszeres települési támogatásként megállapított ápolási díj havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-val.


(9) Családonként egy személy részesülhet ápolási díjban


(10) Az ápolási díj iránti kérelem e rendelet 2.számú melléklete szerinti formanyomtatványon, az ápolt személy állapotára vonatkozó háziorvosi igazolás e rendelet 3.számú melléklete szerinti igazolás kitöltésével terjeszthető elő.


[14](11) A tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását gondozását végző személy részére nyújtott rendszeres települési támogatásra, méltányossági ápolási díjra való jogosultságot a hónap utolsó napjával kell megszüntetni.


[15]Lakásfenntartási támogatás

 5/A.§


(1) A lakásfenntartási támogatás  a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez természetben nyújtott rendszeres települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartásban együtt élők részére,  az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez.


(2) Lakásfenntartási támogatás  esetében a  háztartásban együtt élők: az egy lakásban együtt lakó személyek közössége.


(3) A képviselő-testület az alábbi lakhatáshoz kapcsolódó kiadások viseléséhez biztosítja az arra jogosult részére a lakásfenntartási támogatást:  villanyáram-,  víz- és  csatornahasználat,  gázfogyasztás,  szemétszállítási díj. Nemzeti Eszközkezelő Zrt. felé fizetendő lakbér fizetéshez.


(4) A lakásfenntartási támogatást azon rendszeres lakásfenntartási kiadáshoz kell nyújtani, amelyhez kérelmező kéri.


(5) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki esetében

a) a háztartásban együtt élők egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona,

b) egyedül élő kérelmező havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át, és  vagyona nincs.


(6) A lakásfenntartási támogatás havi összege

a) 3.000,- Ft, amennyiben a háztartásban együtt élők száma 1 vagy 2 fő,

b) 4.000,- Ft, amennyiben a háztartásban együtt élők száma 3 fő,

c) 5.000,- Ft, amennyiben a háztartásban együtt élők száma 4 fő vagy annál több.


(7) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.


(8) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg.


(9) Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.


(10) Nem jogosult e rendelet alapján lakásfenntartási támogatásra az a személy, aki az Szt. 38. §-a alapján megállapított lakásfenntartási támogatásban részesül a jogosultság határozatban megállapított időtartamára, vagy annak megszüntetéséig.


(11) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet e rendelet 5.számú  melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani,

melyhez csatolni kell  a kérelmező illetve vele közös háztartásban együtt élő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot tartalmazó, a szolgáltató által kibocsátott, kérelem benyújtását megelőző havi számla másolatát.


(12) A lakásfenntartási  támogatás folyósítása a szolgáltató részére átutalással történik, és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá a jogosult részére.


(13) A támogatás a jogosultat a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.


[16](14) Ha a támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, vagy haláleset hónapjára járó támogatás teljes összegben kerül folyósításra, és a következő hónap első napjával szűnik meg.




Köztemetés költségeinek megtérítése


6.§


(1) Az Szt. 48.§ (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettséget el kell rendelni, ha a köztemetés költségeinek hagyatéki teherként történő bejelentésére – hagyaték hiányában – nincs lehetőség.


(2) A köztemetés költségeinek 50%-a megtérítése alól mentesül az eltemettetésre köteles személy, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülálló esetén 250%-át és családjának az Szt. 4.§-a szerinti vagyona nincs.


(3) A köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól egészében mentesül az eltemettetésre köteles személy, ha egyedülálló és saját rendszeres jövedelemmel, továbbá az Szt. 4.§-a szerinti vagyonnal nem rendelkezik.


Személyes gondoskodás körébe tartozó szociális és gyermekjóléti ellátások


Szociális alapszolgáltatások


7.§


[17](1) Az önkormányzat az alábbi személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátásokat biztosítja:

a) szociális étkeztetés

b) házi segítségnyújtás

c) családsegítés

d) idősek klubja


[18](2) A szociális étkeztetést a Kis Csuki Korlátolt Felelősségű Társaság (2193 Galgahévíz, Szabadság u.68/a.) biztosítja az önkormányzattal kötött  szállítói szerződés alapján, szociális kisegítő foglalkoztatásával.


(3) A  családsegítést és a házi segítségnyújtást az önkormányzat az Aszód és Társult Önkormányzatok Szociális és Gyermekjóléti Társulása tagjaként, az Aszódi Kistérségi Gondozási Központ intézményen keresztül biztosítja


(4) A szociális alapellátások iránti kérelmek benyújthatók a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodáján, valamint a Kistérségi Gondozási Központ turai telephelyén (Tura, Puskin tér 26.).


(5) A szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes, a szolgáltatások igénybevételéért fizetendő térítési díjakról külön rendelet rendelkezik.


Szociális étkeztetés


8.§


(1) Étkezés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk,

b) egészségi állapotuk

c) fogyatékosságuk

d) pszichikai betegségük

e) szenvedélybetegségük

f) hajléktalanságuk miatt.


(2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.


(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgáskorlátozottsága, krónikus, akut, vagy egyéb betegsége miatt a háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.


(4) Fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására csak részben képes.


(5) Hajléktalansága miatt rászorulóknak kell tekinteni, aki  az Szt. alapján hajléktalannak minősül.


(6) Az étkeztetés iránti kérelem e rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon is előterjeszthető.


Házi segítségnyújtás, családsegítés


9. §


A házi segítségnyújtás és a családsegítés, mint szociális alapszolgáltatások igénybevételéről, az intézményfenntartó társulás okán külön rendelet rendelkezik.



Gyermekjóléti alapellátások


10.§


(1) Az önkormányzat által nyújtott gyermekjóléti alapellátások

[19]a) család-és gyermekjóléti szolgálat

b) gyermekek napközbeni ellátásaként biztosított bölcsődei ellátás

c) gyermekétkeztetés


[20]Család-és gyermekjóléti szolgálat


11.§


(1) A család-és gyermekjóléti szolgálatot az önkormányzat az Aszód és Társult Önkormányzatok Szociális és Gyermekjóléti Társulása tagjaként, az Aszódi Kistérségi Gondozási Központ intézményein keresztül biztosítja.

(2) A család- és gyermekjóléti szolgáltatások iránti kérelmek a Kistérségi Gondozási Központ turai telephelyén (2194 Tura, Puskin tér 26.) nyújthatók be.


(3) A gyermekjóléti alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes és térítésmentes


Bölcsődei ellátás


12.§


(1) A bölcsődei ellátást az önkormányzat a Többsincs Óvoda és Bölcsőde ( Tura, Dózsa Gy. út 2.) közös igazgatású nevelési intézményében, egy bölcsődei csoport keretein belül biztosítja.


(2) A bölcsődei elhelyezés iránti kérelmeket az intézmény vezetőjénél kell benyújtani.


(3) A bölcsődei ellátásért fizetendő térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg.


(4) A bölcsődei ellátásért fizetendő térítési díjról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.


Gyermekétkeztetés

Az étkezési térítési díj megállapítására vonatkozó szabályok


13.§


(1) A gyermekétkeztetési szolgáltatást az önkormányzat  saját intézményeiben saját konyhák üzemeltetésével,  valamint az állami intézményfenntartó központ által fenntartott  általános iskolai főzőkonyhán biztosítja.


(2) Gyermekétkeztetés esetén

a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő  bölcsődés, óvodás,  1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át


b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,


c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át,


d) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át


kedvezményként kell biztosítani (az a))-d) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény).


(3) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe.


(4) A bölcsődés és óvodás gyermekek étkezési térítési díját az intézmény vezetője, az általános iskolás gyermekek étkezési térítési díját az önkormányzat iskolai főzőkonyháját vezető élelmezésvezető állapítja meg.


(5) A normatív kedvezményre való jogosultság  megállapításához szükséges bizonyítékok körét, a térítési díj megállapításának módját, a térítési díj fizetés dokumentálásának a rendjét, az ellátási napokon az étkezést igénybe vevők jelen vagy távollétének dokumentálását a 328/2011.(XII.29.) Korm.rendelet előírásai szerint kell elvégezni.


(6) Az (5) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásáért a bölcsődében és az óvodákban az intézmény vezetője, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott iskolában működő  önkormányzati főzőkonyháról kiszolgált étkeztetés esetében az  élelmezésvezető tartozik felelősséggel.


(7) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott iskolai főzőkonyhán kiszolgált étkeztetéshez biztosított normatív kedvezmények igénybevételéhez bemutatott dokumentumok ellenőrzését a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodája végzi el, melyhez az élelmezésvezető az étkeztetést igénylő tanulók listájával együtt a tanév megkezdését megelőzően átadja a kedvezmény igénybevételéhez részére  gyermekenként átadott dokumentumokat.


(8) Az Igazgatási Iroda az iskolás gyermekek étkezési térítési díj kedvezményéhez  átadott kedvezményre jogosító dokumentumokat tanulónként, tételesen megvizsgálja és ennek eredményéről az élelmezésvezetőt írásban tájékoztatja.


(9) Az általános iskolás tanulók részére étkezési térítési díj kedvezmény kizárólag az Igazgatási Iroda által ellenőrzött és elfogadott dokumentum alapján állapítható meg.


(10) A gyermekétkeztetés személyi térítési díját a bölcsődében és az óvodákban az intézmény vezetője, az iskolai főzőkonyhán az önkormányzat élelmezés vezetője a normatív kedvezmény , illetve egyéb jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kedvezmény figyelembe vételével állapítja meg és erről az ellátás igénybevételekor, vagy legkésőbb az igénybevételt követő 8 napon belül értesíti a fizetésre kötelezettet.


(11) A törvényes képviselő azonnal köteles bejelenteni gyermeke napközbeni ellátását végző intézménynek, ha  gyermeke az étkezést betegség vagy más ok miatt  nem kívánja igénybe venni. A bejelentést óvodás gyermek esetén az óvodavezető felé, iskolás gyermek esetén az élelmezésvezető felé kell megtenni.


(12) A személyi térítési díjat havonta előre, minden hó 10. napjáig előre kell befizetni az étkeztetést nyújtó intézmény elszámolási számlájára.


(13) Az intézmény vezetője illetve az iskolai főzőkonyha élelmezésvezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörtént-e.


(14) Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető , illetve az iskolai főzőkonyha élelmezésvezetője 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére.


(15) Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője, illetve az iskolai főzőkonyha élelmezésvezetője  a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi.


(16) A fentiek szerint nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője , illetve az iskolai főzőkonyha élelmezésvezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítési díj-hátralék behajtása vagy a behajthatatlan hátralék törlése érdekében.


Gyermekétkeztetés személyi térítési díjának vitatása, személyi térítési díj csökkentésére, elengedésére vonatkozó szabályok


14.§


(1) Ha a kötelezett a gyermekétkeztetés okán megállapított személyi térítési díjat vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a személyi térítési díj összegéről történő értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodájához fordulhat.


(2) A személyi térítési díj összegének vitatása esetén az Igazgatási Iroda a személyi térítési díj megállapításának jogszerűségét ellenőrzi és ennek eredményéről a polgármester egyidejűleg tájékoztatja a panaszost és az intézmény vezetőjét.


(3) Az ellenőrzés eredményeként a személyi térítési díj összege változatlan vagy  módosításra kerül.


(4) Amennyiben a gyermekétkeztetés személyi térítési díja normatív kedvezmény, egyéb jogszabályon alapuló kedvezmény figyelmen kívül hagyásával vagy más egyéb módon a fizetésre kötelezettre nézve jogszerűtlenül került megállapításra, úgy a polgármester intézkedik a fizetésre kötelezettet megillető személyi térítési díj visszafizetéséről.


(5) A polgármester egyéni rászorultság alapján az intézményvezető által megállapított személyi térítési díjat legfeljebb 50 %-al csökkentheti, ha a térítési díj fizetésére kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, és a teljes összegű személyi  térítési díj megfizetése a család megélhetését veszélyezteti.


(6) Elengedi a térítési díjat, azaz mentesíti a személyi térítési díj fizetése alól a kötelezettet, ha jövedelemmel nem rendelkezik.


(7) Elengedheti a térítési díjat, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, elengedheti továbbá akkor is, ha a gyermek napközbeni ellátásnak igénybevételére védelembe vételi eljárás során kötelezték a szülőt, vagy törvényes képviselőt, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt.


(8) Különös méltánylást érdemlő esetben – jövedelem határra tekintet nélkül – rendkívüli körülmények figyelembe vételével is adható a fizetésre kötelezett részére a személyi térítési díj megfizetéséhez kedvezmény, illetőleg a fizetés alól mentesség.


(9) A rászorultság alapján nyújtott kedvezmény és mentesség iránti kérelmet az Igazgatási Irodán kell benyújtani.


[21](10) A hatáskör gyakorlója jövedelmi helyzetre tekintet nélkül is adhat a fizetésre kötelezett részére a személyi térítési díj megfizetéséhez kedvezményt, illetőleg mentességet, ha a kötelezett e rendelet 4.§ (2) bekezdése szerinti rendkívüli élethelyzetbe kerül, s fizetési kötelezettségét az önkormányzat anyagi segítsége nélkül nem tudja teljesíteni.

(11) A jövedelemszámításnál irányadó időszak megegyezik a Gyvt. 131.§. (2) bekezdésében foglaltakkal.


Szociálpolitikai kerekasztal


15.§


(1) A Képviselő-testület az Szt. 58/B.§ (2)  bekezdésében foglaltaknak megfelelően helyi szociálpolitikai kerekasztalt működtet, melynek feladata a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott célkitűzések, feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.

(2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai a Képviselő-testület Egészségügyi–és Szociális Bizottságának elnöke, a Kistérségi Gondozási Központ vezetője, a cigány nemzetiségi önkormányzat elnöke, önkormányzati óvodák vezetői.


(3) A szociálpolitikai kerekasztal működésével kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el.


VII. fejezet

Záró rendelkezések


16.§


(1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Tura Város Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes szociális ellátásokról szóló 5/2011.(II.10.) számú, valamint a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 10/2011.(III.31.) számú önkormányzati rendelete  hatályát veszti.




         Szendrei Ferenc                                                             Dolányi Róbertné

polgármester                                                                       jegyző



[1]

Módosította: 3/2018. (II.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2018. február 15-től.

[2]

Módosította: 5/2015.(V. 28.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2015. május 29-től.

[3]

Módosította: 5/2015.(V. 28.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2015. május 29-től.

[4]

Módosította: 5/2015.(V. 28.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2015. május 29-től.

[5]

Módosította: 6/2018.(V.31.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. június 1-jétől.

[6]

Módosította: 6/2018.(V.31.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. június 1-jétől.

[7]

Módosította: 18/ 2017. (XII. 13.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. január 1-jétől.

[8]

Módosította: 5/2015.(V. 28.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2015. május 29-től.

[9]

Módosította: 5/2015.(V. 28.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2015. május 29-től.

[10]

Módosította: 5/2015.(V. 28.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2015. május 29-től.

[11]

Beiktatta: 3/2018. (II.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2018. február 15-től.

[12]

Beiktatta: 3/2018. (II.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2018. február 15-től.

[13]

Beiktatta: 3/2018. (II.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2018. február 15-től.

[14]

Beiktatta: 3/2018. önkormányzati rendelet. Hatályos: 2018. február 15-től.

[15]

Beiktatta: 5/2015.(V. 28.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2015. május 29-től.

[16]

Beiktatta: 3/2018. (II.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2018. február 15-től.

[17]

Módosította: 18/ 2017. (XII. 13.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. január 1-jétől.

[18]

Módosította: 18/ 2017. (XII. 13.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. január 1-jétől.

[19]

Módosította: 6/2018.(V.31.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. június 1-jétől.

[20]

Módosította: 6/2018.(V.31.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2018. júmius 1-jétől.

[21]

Módosította: 5/2015.(V. 28.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2015. május 29-től.


Csatolmányok

Megnevezés méret
1.
130.14 KB
2.
46.72 KB
3.
29.44 KB
4.
86.45 KB
5.
591.42 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!