nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 34/2017. (IX. 26.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2019-06-19 - 2020-05-21
Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 34/2017. (IX. 26.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról


Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 86. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 42/2016. (XII. 29.) önkormányzati rendelete keretei között -, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:[1]



ELSŐ RÉSZ


Általános rendelkezések


1. A rendelet hatálya


1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiség), tekintet nélkül arra, hogy azok hol találhatók. Az Önkormányzat illetékességi területe övezetekre tagolódik, az egyes övezetek területi lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek feladatellátásához biztosított lakás és helyiség bérbeadásának, valamint a bérbeadói hozzájárulásnak a feltételeit a költségvetési szerv az e rendeletben meghatározott feltételek keretei között önállóan határozza meg.


2. A bérbeadói jogokat gyakorló és a bérbeadói kötelezettségeket teljesítő szerv


2. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérbeadói jogát - az 1. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - az Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) gyakorolja.

(2) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározott esetekben a lakások és a helyiségek bérbeadói jogának gyakorlásával az Önkormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottságát, a Gazdasági Bizottságát és a Polgármestert bízza meg, akik feladataikat a Budapest Főváros XI. Kerület Újbudai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) közreműködésével látják el.

(3) Ha e rendelet vagy más jogszabály nem jelöli meg a bérbeadói jogokat gyakorló és a bérbeadói kötelezettséget teljesítő szervet, a jogok és kötelezettségek a Polgármestert illetik, terhelik.

(4) Az (2)-(3) bekezdés nem érinti a Képviselő-testületnek azt a jogát, hogy bármelyik lakás és helyiség tekintetében közvetlenül gyakorolja a bérbeadói jogokat és teljesítse a bérbeadói kötelezettségeket.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott bizottságok működésének - nyári időszakban történő - szünetelése időtartama alatt a 27. §-ban meghatározott okok fennállása esetén a Polgármester jogosult és köteles ellátni a bizottságok bérbeadói feladatait, gyakorolni a bizottságok hatásköreit azzal, hogy a megtett intézkedéseiről az illetékes bizottságot a soron következő első ülésén tájékoztatni köteles.


3. Értelmező rendelkezések


3. § E rendelet alkalmazásában

1. bérleti díj: az adott lakásra érvényes lakbér és a szerződésben meghatározott külön szolgáltatás díjának együttes összege.

2. felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; a tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától;

3. fenntartás: az olyan építőipari beruházás, amely az épület műszaki színvonalának szinten tartását szolgálja;

4. háztartásjövedelem: A lakásban együttlakó személyek együttes éves nettó jövedelmének 1/12-ed része.

5. karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi;

6. lakbérköltség: A lakásban együttlakó személyek által használt lakás tényleges m2-ben kifejezett nagysága és a rendelet 45. § (2) bekezdése szerinti komfortfokozatra megállapított lakbér szorzata, a 47. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott módosító (növelő- csökkentő) tényezők figyelembevételével.

7. társadalmilag elfogadott lakbérköltség (TEL): Az elismert lakásnagyság m2-ben kifejezett nagysága és a komfortfokozathoz tartozó havi szociális lakbér szorzata.

8. üzemeltetés: a bérbeadói feladatok ellátása, amely kiterjed:

a) a bérlemények rendeltetésszerű használatához szükséges központi berendezések állandó üzemképes állapotban tartására,

b) közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartására, megvilágítására, az ezzel kapcsolatos közműellátásról való gondoskodásra,

c) házkezelői szolgáltatások ellátására,

d) a lakbérek közlésére és beszedésére,

e) a bérlemények rendeltetésszerű és gondos használatának ellenőrzésére.



MÁSODIK RÉSZ


A lakásbérlet szabályai


I. Fejezet


A bérbeadás, a lakáscsere szabályai


4. A lakások bérbeadásának jogcímei és általános feltételei


4. § (1) Lakást csak az e rendeletben meghatározott jogcímek és feltételek fennállása esetén lehet bérbe adni.

(2) A lakásokat

a) lakásigénylési névjegyzék,

b) pályázat,

c) bérlő-kiválasztási, bérlőkijelölési jog gyakorlása,

d) lakásgazdálkodási feladatok ellátása,

e) közérdekű feladatok megvalósítása,

f) otthonházi lakások bérbeadása,

g) jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezése,

h) megüresedett társbérleti lakrész bérbeadása,

i) lakáscsere,

j) bérleti jogviszony folytatás,

k) átmeneti elhelyezés,

l) az 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 85/F. §-a alapján elővásárlási jog alapján megszerzett lakásra vonatkozóan, a (3) bekezdés szerinti lakáshitellel rendelkező adós által előterjesztett kérelem,

m) végrehajtási eljáráson kívül - a (3) bekezdés szerinti lakáshitel átvállalására kötött - megállapodás alapján történő bérbeadás, vagy

n) végrehajtási eljárás során, de árverésen kívüli árverési hatállyal megszerzett lakásra vonatkozóan, a (3) bekezdés szerinti lakáshitellel rendelkező adós kérelme alapján történő bérbeadás

jogcímén lehet bérbe adni.

(3) A lakáshitel címén keletkezett tartozásnak minősül:

a) az adósnak, mint természetes személynek

aa) pénzügyi intézménnyel 2008. szeptember 30. napját megelőzően kötött lakáscélú kölcsönszerződésből lakásvásárlás, felújítás, korszerűsítés, lakásbővítés címén keletkezett hátraléka, vagy

ab) pénzügyi intézménnyel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, és abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátraléka, vagy

ac) pénzügyi intézménnyel 2008. szeptember 30. napját megelőzően kötött szabad felhasználású pénzintézeti kölcsönből származó hátraléka, melyet az adós számlával igazolható módon a lakhatását biztosító lakás felújítására, korszerűsítésére vagy bővítésére fordított,

b) az előző pontban meghatározott kölcsönhöz kapcsolódó állami és munkáltatói támogatásból származó fizetési kötelezettség összege,

c) a)-b) pontokban meghatározott tartozásokon felül a lakóingatlan fenntartásából eredő hátralékos költségek (közös költség, közüzemi díjak), és

d) a)-b) pontokban meghatározott tartozásokon felül, a lakóingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez szükséges illetéktartozás.

(4) A Szociális és Egészségügyi Bizottság az évente várhatóan megüresedő lakásszám figyelembevételével - a Gazdasági Bizottság véleménye alapján - határozza meg az üres lakások bérbeadásának jogcím szerinti arányait.

(5) Bérbe adni üres lakást, vagy - az e rendeletben meghatározott esetekben - üresnek minősülő lakást lehet.


5. Bérbeadás szociális helyzet alapján


5. § (1) Szociális helyzet alapján lehet lakást bérbe adni annak a befogadott lakásigénylési kérelemmel rendelkező személynek, akinek a jövedelmi és vagyoni körülményei megfelelnek a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(2) A szociális helyzet alapján történő bérbeadásra jogosultság feltételei, hogy

a) a lakásigénylő és házastársa, élettársa, a vele együtt költöző közeli hozzátartozói egy főre jutó havi nettó jövedelme nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát,

b) az igénylő és a vele együtt költöző közeli hozzátartozója nem rendelkezik olyan ingatlan és ingó vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszázszorosát, és

c) a lakásigénylő és vele együtt költöző közeli hozzátartozója tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - nincs másik beköltözhető lakás.

(3) Ha az igénylő és a vele együtt költöző közeli hozzátartozója rendelkezik tulajdonnal, a lakásigénylési kérelem csak abban az esetben fogadható be, ha kérelmező hitelt érdemlően igazolni tudja, hogy a tulajdonukban lévő ingatlanra a végrehajtási jog bejegyzésre került és az árverezés időpontja kitűzésre került.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott jogosultság fennállását a lakásigénylőnek és a lakásigénylési kérelmen szereplő közeli hozzátartozójának a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti - az előző évi átlagjövedelme alapján megállapított - havi nettó jövedelmére vonatkozó, hitelt érdemlő módon kiállított kimutatással vagy nyilatkozattal, első alkalommal a kérelem benyújtásakor, majd ezt követően évente igazolnia kell.

6. § (1) A lakásigénylési kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A formanyomtatványon nyilatkozni kell a lakásigénylő és a vele együtt költöző közeli hozzátartozója személyi adatairól és az 5. § (2) és (3) bekezdéseiben meghatározottak szerinti jogosultság fennállásáról.

(3) A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy hozzájárul a közölt személyes adatoknak - a lakásigénylés elbírálásáig vagy a lakásbérleti szerződés megszűnéséig történő - az Önkormányzat által az e rendeletben előírtak szerinti kezeléséhez.

(4) A kérelmezőnek az adataiban, nyilatkozataiban bekövetkezett változásokról az 5. § (4) bekezdésében meghatározott igazolás benyújtásával egyidejűleg minden év március 31. napjáig nyilatkoznia kell, ellenkező esetben kérelme a 7. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásból törlésre kerül.

7. § (1) A lakásigénylő szociális helyzete alapján történő bérbeadásra való jogosultsága esetén a Polgármesteri Hivatal a kérelmet nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba vett kérelem befogadásáról a lakásigénylőt írásban értesíti.

(2) Ha a szociális helyzet alapján történő bérbeadásra jogosultság nem áll fenn, a lakásigénylőt a kérelem elutasításáról tájékoztatni kell.

8. § (1) A Szociális és Egészségügyi Bizottság - a 4. § (4) bekezdésében meghatározott arányok betartása mellett - állapítja meg a lakásjuttatási névjegyzéket a befogadott lakásigénylők rászorultsága alapján történő rangsorolásával minden év május 31-ig.

(2) A lakásjuttatási névjegyzékbe vett igénylőnek a lakás bérbeadását megelőzően a jogosultság fennállását

a) a lakásigénylőnek és a vele együtt költöző hozzátartozóknak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti - az előző évi átlag jövedelme alapján megállapított - havi nettó jövedelmére vonatkozó igazolás és

b) az 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjára vonatkozó vagyonnyilatkozat csatolásával kell igazolnia.

9. § (1) Kivételes méltányosságból az egészségügyi, családi és gyermekvédelmi szempontból rászoruló, befogadott lakásigénylési kérelemmel nem rendelkező személyt - a Polgármester javaslata alapján - a Szociális és Egészségügyi Bizottság a 8. § (1) bekezdésében meghatározott határidőt követően az éves névjegyzékbe, annak kiegészítésével felveheti.

(2) A Szociális és Egészségügyi Bizottság az (1) bekezdésben foglalt döntését a kérelmező lakásigénylőnél végzett környezettanulmány figyelembevételével hozza meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személlyel egy alkalommal, legfeljebb egy éves, határozott idejű bérleti jogviszony létesíthető.

10. § (1) Lakásjuttatási névjegyzék alapján történő bérbeadás során a névjegyzékbe vett és a jogosultságát igazoló igénylő részére a (2) bekezdésben meghatározott szükséges lakásigény mértékét meg nem haladó szobaszámú lakás adható bérbe.

(2) A lakásigény mértéke legfeljebb:

a) 1-2 személy esetén 1 + 1/2 lakószoba,

b) 3 személyig 2 lakószoba,

c) 4 személyig 2 + 1/2 lakószoba,

d) 5 személyig 3 lakószoba,

e) 6 személyig 3 + 1/2 lakószoba,

f) 7 személyig 4 lakószoba,

g) 8 személyig 4 és 1/2 lakószoba,

h) 8 személy felett legalább 4 és 1/2 lakószoba, amely minden további személy

után félszobával növelhető.

(3) A szükséges lakásigény mértékének megállapításánál a lakásigénylőt és a vele együtt költöző közeli hozzátartozói közül azokat a személyeket kell figyelembe venni, akik az Ltv.-ben foglaltak szerint a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatók be a lakásba.

(4) A lakásjuttatási névjegyzékbe vett lakásigénylő részére biztosítható lakás bérbeadásáról a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt.


6. Pályázat alapján történő bérbeadás


11. § (1) A pályázat alapján létrejött bérlet piaci alapú vagy költségelven alapuló bérlet lehet.

(2) Pályázat alapján adható bérbe az Önkormányzat eszközeiből vagy a központi költségvetés bérlakás előirányzatából pályázaton elnyert támogatásból épített, vásárolt új és használt lakás, és az Önkormányzat eszközeiből felújított, korszerűsített, bővített lakás.

(3) Pályázat alapján adható bérbe - a pályázati kiírás feltételei szerint - az olyan lakás is, amelynek a rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételére, felújítására, komfortfokozatának emelésére az ajánlattevőnek együtt kell ajánlatot tenni.

(4) Pályázat üres lakásra vagy a megüresedő lakásra akkor írható ki, ha a lakásban lakó személy írásbeli nyilatkozata alapján a lakás üressé válásának időpontja ismert.

(5) A pályázat alapján bérbe adható lakásokról - a 4. § (4) bekezdésében meghatározott arányok betartása mellett - a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt.


7. A pályázaton való részvétel feltételei


12. § (1) A pályázat nyilvános, azon bárki részt vehet.

(2) A pályázónak ajánlatában nyilatkoznia kell, hogy nyertessége esetén vállalja a pályázati lakásra irányadó, a rendelet HARMADIK RÉSZ-ében meghatározott mértékű lakbér háromszorosának óvadék jogcímén történő megfizetését.

(3) A pályázó az azonos időpontban meghirdetett lakások közül legfeljebb három lakás bérbevételére nyújthat be pályázatot.


8. Pályázati eljárás


13. § (1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) annak meghatározását, hogy piaci alapú vagy költségelvű bérbeadásra kerül-e sor,

b) a lakás alapterületét, szobaszámát és komfortfokozatát,

c) a lakásra megállapított bérleti díjat,

d) az óvadék összegét,

e) a bérlet időtartamát,

f) a lakás műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,

g) a pályázati kiírás időpontját,

h) a pályázat benyújtásának helyét, idejét, módját,

i) a pályázati eljárás eredménye közlésének módját és időpontját,

j) a pályázati feltételeket,

k) az elbírálás szempontjait.

(2) A pályázati ajánlatok benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy a benyújtásra a kiírástól számított legalább 30 nap álljon rendelkezésre. A kiírás időpontjának a pályázatnak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és honlapján történő közzétételét kell tekinteni.

(3) A pályázati kiírás feltételeit és az elbírálás szempontjait a Szociális és Egészségügyi Bizottság határozza meg.

14. § (1) A pályázati kiírást közzé kell tenni az Újbuda újságban, az Önkormányzat közterületi hirdetőtábláin és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és honlapján.

(2) A pályázati kiírás közzétételéről a Polgármesteri Hivatal útján a Polgármester gondoskodik.

15. § (1) A pályázatot a Polgármesteri Hivatal által térítésmentesen rendelkezésre bocsátott nyomtatványon kell benyújtani.

(2) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázó nevét, lakáscímét és a lakásba költözők számát,

b) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázati kiírásban meghatározott feltételeket elfogadja és

c) a pályázati kiírásban megjelölt egyéb feltételeket.

16. § (1) A benyújtott pályázatokat a Polgármesteri Hivatal dolgozza fel, melynek eredményeként a Polgármester javaslatot tesz

a) az érvénytelen pályázat(ok)ra és

b) az érvényes pályázatot benyújtók sorrendjére a pályázati kiírásban megjelölt elbírálási szempontok szerint.

(2) Érvénytelen az a pályázat, amelyet

a) nem a kiírásban meghatározott feltételek szerint vagy

b) a kiírásban meghatározott határidő lejártát követően

nyújtottak be.

(3) A nyertes pályázó és az őt követő pályázó személyét a Polgármester előterjesztése alapján a pályázati kiírásban meghatározott elbírálási szempont szerint a Szociális és Egészségügyi Bizottság állapítja meg.

(4) A lakásbérleti szerződést a pályázati eljárás eredményének megállapítását követő 30 napon belül kell megkötni a pályázat nyertesével.

(5) Ha a pályázat nyertese a bérleti szerződést neki felróható okból a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem köti meg, úgy a bérleti szerződést a sorrendben következő pályázóval kell megkötni.

(6) Eredménytelen a pályázat, ha a pályázat nyertesével, vagy a sorrendben őt követő pályázóval sem jön létre bérleti szerződés.


9. Bérbeadás bérlőkiválasztási vagy bérlőkijelölési jog alapján


17. § (1) Bérlőkiválasztási vagy bérlőkijelölési jognak más szerv részére megállapodás alapján történő biztosításáról a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

(2) A megállapodásban a biztosításra kerülő bérlőkiválasztási vagy bérlőkijelőlési jog ellenértékeként a lakás beköltözhető forgalmi érték legalább 10%-át kell kikötni. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a kiválasztott, kijelölt bérlő a HARMADIK RÉSZBEN meghatározott mértékű lakbért köteles megfizetni.

(3) Ha a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kiválasztására vagy kijelölésére jogosultat fel kell hívni, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül közölje a bérlő személyét és határozza meg a bérbeadásnak azokat a feltételeit, amelyre jogszabály vagy a megállapodás feljogosítja.

(4) A megállapodásban ki kell kötni, hogy ha bérlő kiválasztására vagy kijelölésére jogosult határidőben nem válaszol, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, a lakás bérének megfelelő összeget és az Önkormányzatnak számlázott közüzemi és társasház közgyűlési döntése alapján fizetendő közös költséget köteles megtéríteni.


10. Bérbeadás lakásgazdálkodási feladat keretében


18. § (1) Lakásgazdálkodás jogcímén lehet másik lakást bérbe adni annak, akinek a Polgármester az Ltv. 26. § (1) bekezdése alapján - lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása vagy társbérlet megszüntetése céljából - felmondta a szerződését.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a felek úgy is megállapodhatnak, hogy az Önkormányzat cserelakás biztosítása mellett pénzbeli térítést is fizet. A térítés mértékére a 41. §-ban foglaltak az irányadóak.


11. Bérbeadás közérdekű feladatok megvalósítása keretében


19. § (1) Ha az Önkormányzat döntése alapján a bérlő bérleti jogviszonya városrehabilitáció vagy kisajátítási eljárás eredményeként szűnik meg, úgy a bérlő részére az Ltv. 26. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott minőségű cserelakást kell biztosítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a felek a lakásbérleti jogviszonyt közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy az Önkormányzat cserelakás biztosítása mellett pénzbeli térítést is fizet. A térítés mértékére a 41. §-ban foglaltak az irányadók.

(3) Lakás adható bérbe - a jogviszony időtartamára - annak, akinek a tevékenysége közérdeket szolgál és az Önkormányzat költségvetési szervénél köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll, feltéve, hogy ő vagy a vele együtt költöző közeli hozzátartozói a Budapest területén beköltözhető lakással nem rendelkeznek.


12. Garzonházi lakások bérbeadása


20. § (1) Garzonházi lakrész adható bérbe az állandó jellegű kereső tevékenységet végző és lakáscélú előtakarékosságot vállaló 35. életévét be nem töltött házas vagy élettársi kapcsolatban álló fiatalnak.

(2) A bérbeadás feltétele, hogy

a) a leendő bérlő belföldön bejegyzett pénzügyi intézménnyel vagy biztosító társasággal lakáscélú előtakarékossági szerződést kössön, és

b) a lakáscélú megtakarítás éves szintje a garzonházi lakrész bekerülési költségének legalább 5%-a legyen.

(3) A garzonházi lakrész bérbeadására e rendeletnek a költségalapú bérletre vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

(4) Ha a bérlő kereső tevékenysége 90 napnál hosszabb időre szűnik meg, vagy a lakáscélú előtakarékosságra vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, és a lakrészre van a feltételeknek megfelelő igénylő, úgy a bérleti jogviszonyt - a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslata alapján - a Polgármester 6 hónapos felmondási idővel felmondja.


13. Jogcím nélküli lakáshasználók részére történő bérbeadás


21. § (1) Az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó részére az Önkormányzat cserelakás biztosítási kötelezettségét - a 4. § (4) bekezdésében meghatározott arányok betartása mellett - a Szociális és Egészségügyi Bizottság döntésének megfelelően kell teljesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati elhelyezési kötelezettséget - a jogosulttal való megállapodás alapján - pénzbeli térítéssel meg lehet váltani. A jogosult olyan összegű pénzbeli térítésre tarthat igényt, mint amilyen összegű térítés a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnése esetén e rendelet alapján fizethető.

22. § (1) Másik lakást kell bérbe adni - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - annak a jogcím nélkül lakó személynek, aki a bérlő 1993. december 31-ét követően bekövetkezett halála után maradt vissza a lakásban, ha

a) a bérbeadó a lakásba való befogadásához adott hozzájárulásában erre kötelezettséget vállalt és

b) a bérlő halálát megelőző öt évben állandó jelleggel és életvitelszerűen a bérlő beleegyezésével a lakásban lakott, feltéve, hogy az elhunyt bérlőnek, a bérlő házastársának nagyszülője, testvére, vagy az Ltv. 21. § (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó unokája.

(2) Nem adható másik lakás bérbe az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem, ha

a) a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult lakik a lakásban,

b) a visszamaradt személy a Budapest területén beköltözhető lakással rendelkezik vagy

c) a jogosult nem vállalja a lakásban lakó többi - másik lakásban való elhelyezésre nem jogosult - személyek lakásba való állandó jellegű befogadását.

(3) Ha az (1) bekezdés alapján több jogosult van, részükre együttesen egy másik lakást lehet bérbe adni. A jogosultak kérésére a lakást bérlőtársi jogviszonyban kell bérbe adni.

(4) Másik lakásként a 10. § alkalmazásával meghatározott szükséges lakásigény mértékének megfelelő lakást lehet bérbe adni. Több jogosult esetén annak a jogosultnak a hozzátartozóit kell figyelembe venni, akinek több hozzátartozója lakik a lakásban.

(5) A másik lakásra való jogosultság megállapításához szükséges adatok és igazolások benyújtására a lakásban lakókat határidő megjelölésével fel kell hívni. Ha a határidő eredménytelenül telt el, a másik lakás bérbeadására vonatkozó jogosultságot nem lehet megállapítani.

23. § Ha a házassági bontóperben 1999. szeptember 30. napja előtt hozott jogerős bírói ítélet valamely házastársat - saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül - az önkormányzati lakás elhagyására kötelezte, részére a bírói ítéletben meghatározott minőségű, ennek hiányában legfeljebb egy szoba komfort nélküli önkormányzati lakást lehet bérbe adni. A bérbeadás feltétele, hogy az elhelyezést kérő megfeleljen az 5. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

24. § Annak a lakást használó volt bérlőnek, akinek a bérleti jogviszonyát lakbértartozás miatt az Ltv. 25. § (1) bekezdése alapján az Önkormányzat felmondta, ha bérleti díj tartozását az ellene indított lakáskiürítési per I. fokú ítéletének meghozataláig kiegyenlítette, feltéve, hogy vele szemben az Ltv.-ben meghatározott más felmondási ok nem áll fenn - kérelmére - a lakás ismételten bérbe adható.


14. Megüresedett társbérleti lakrész bérbeadása


25. § (1) A megüresedett társbérleti lakrészt a visszamaradt társbérlőnek kell bérbe adni, ha a teljes lakás nem, vagy egy szobánál nem nagyobb mértékben haladja meg a visszamaradt társbérlő - a 10. § (2) bekezdésében meghatározott - szükséges lakásigénye mértékét, és a visszamaradt társbérlő vállalja a megnövekedett lakás alapterülete után számított lakbér megfizetését.

(2) A lakásban visszamaradt társbérlő szükséges lakásigénye mértékének megállapításánál azokat a lakásban lakó személyeket lehet figyelembe venni, akiket a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba.

(3) Ha a lakásban kettőnél több társbérleti lakrész van, a megüresedett társbérleti lakrészt annak a visszamaradt társbérlőnek kell bérbe adni, aki megfelel az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak.

(4) Ha valamennyi visszamaradt társbérlő megfelel az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak, úgy a megüresedett társbérleti lakrészt annak a visszamaradt társbérlőnek kell bérbe adni, aki - a felek megállapodása alapján - vállalja a másik visszamaradt társbérlő elhelyezését, és ezáltal a lakás társbérleti jellege megszüntethető.

(5) Ha az (1)-(4) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, a Polgármester a lakásban visszamaradt társbérlő(k) bérleti szerződését az Ltv. 26. § (2) bekezdésében meghatározott minőségű cserelakás egyidejű felajánlása mellett mondja fel.


15. Lakáscsere


26. § (1) Lakáscsere jogcímén lehet lakást bérbe adni annak a befogadott lakáscsere kérelemmel rendelkező személynek,

a) aki és a vele együtt költöző közeli hozzátartozója beköltözhető lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával nem rendelkezik, és

b) akinek bérelt önkormányzati lakás szobaszáma nem éri el a 10. §-ban meghatározott szükséges lakásigény mértékét.

(2) A lakáscsere-kérelem teljesítésének feltételeként a kérelmezőnek vállalnia kell, hogy a cserelakás juttatásával egyidejűleg önkormányzati lakását térítés nélkül, kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az Önkormányzat rendelkezésére bocsátja.

(3) A lakáscsere jogcímén bérbe adott lakás juttatásáról a 4. § (4) bekezdésében meghatározott arányok figyelembe vételével a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt.


16. Bérleti jogviszony folytatása


27. § (1) A Szociális és Egészségügyi Bizottság - az arra jogosult kérelmére - az Ltv. 32. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott bérleti jogviszony folytatása feltételeinek fennállását megállapítja, és dönt a jogosult(ak) személyéről.

(2) A lakásbérleti jogviszonyt folytató bérlő a bérleti jogviszonyt változatlan feltételekkel folytathatja azzal, hogy a lakás lakbérét - a jogosult jövedelmi viszonyainak megfelelően - a HARMADIK RÉSZ-ben foglaltak alapján kell megállapítani.


17. Átmeneti elhelyezés


28. § (1) Ha a lakás

a) elemi csapás vagy más ok következtében megsemmisült,

b) az építésügyi hatóság életveszélyesnek nyilvánította, vagy

c) az önkormányzati lakás rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válik,

úgy a bérlőt ideiglenes jelleggel - a rendkívüli ok fennállásának időtartamára - átmenetileg másik lakásba kell elhelyezni.

(2) Az átmeneti elhelyezés részletes feltételeiről az Önkormányzat nevében a Polgármester és a bérlő írásbeli megállapodást köt.


18. A lakáshitellel rendelkező adós részére történő bérbeadás feltételei


29. § (1) A 4. § (2) bekezdés l) és n) pontja alapján történő bérbeadáshoz szükséges kérelmet az adósnak legkésőbb az árverési hirdetménynek az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala hirdetőtábláján történő kifüggesztés napjától számított 20 napon belül kell az Önkormányzathoz benyújtania.

(2) A 4. § (2) bekezdésének l-n) pontjaiban meghatározott bérbeadás iránti kérelemről, a végrehajtási árverésen, a végrehajtási eljáráson kívüli és a végrehajtási eljárás során történő önkormányzati részvételről, annak feltételeiről - e rendelet keretei között - a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt.

(3) Az Ltv. 85/F. § (3) bekezdésében meghatározott elővásárlási jog gyakorlásáról szóló döntés feltétele az, hogy

a) a megvásárolni kívánt lakás a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 147. §-ának (3) és (4) bekezdése szerinti lakóingatlan legyen, és

b) az adós a lakás tulajdonjogát az Önkormányzattól az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól 20/2015. (IV. 29.) XI.ÖK rendelet 14. §-ában meghatározott vételárengedménnyel számolt adásvételi szerződéssel szerezte meg.

(4) A 4. § (2) bekezdésének m) pontjában meghatározott bérbeadásra irányuló kérelemmel kapcsolatos döntés feltétele:

a) ha a kérelmező adós a lakását vételárengedménnyel vásárolta meg, úgy a visszavásárlási vételár felső határa az általa megfizetett vételár összegnél nem lehet több,

b) a teljes tartozás összege nem lehet több mint a lakóingatlan becsült forgalmi értéke,

c) a lakóingatlan az Önkormányzat közigazgatási határán belül legyen, és

d) az adós tulajdonában, résztulajdonában, haszonélvezeti jogával terhelten más beköltözhető lakóingatlan ne legyen.

(5) A 4. § (2) bekezdésének n) pontjában meghatározott bérbeadásra irányuló kérelemmel kapcsolatos döntés feltétele a (4) bekezdés a) pontjában meghatározottakkal azonos.


19. Bérbeadás bérlőtársak részére


30. § Bérlőtársi jogviszonyban kell - közös írásbeli kérelem alapján - a lakást bérbe adni,

a) a bérleti jogviszony létrejöttét követően a lakásba beköltöző házastársnak;

b) a 22. § (3) bekezdésében foglalt esetben vagy

c) azoknak, akik a bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására jogosultak.


II. Fejezet


A bérbeadói hozzájárulás szabályai


20. Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz


31. § (1) A Polgármester a bérlő kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a testvérét, nagyszülőjét, vele együtt lakó gyermekének házastársát, az Ltv. 21. § (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó unokáját és az élettársát a lakásba befogadja.

(2) A hozzájárulás feltétele, hogy

a) a bérlő és az általa befogadni kívánt személyek közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal vállalják, hogy a bérleti jogviszony megszűnése esetén a befogadott személy a lakást - elhelyezési igény nélkül - 30 napon belül kiüríti, és

b) a lakás szobaszáma a befogadott személy figyelembevételével is elérje a 10. § (2) bekezdésében meghatározott szükséges lakásigény mértékét.


21. Hozzájárulás albérletbe adáshoz


32. § (1) A lakás vagy annak egy részének albérletbe adásához - határozott időre szólóan - a Szociális és Egészségügyi Bizottság hozzájárulást adhat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -, ha a bérlő és az albérlő közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal vállalja, hogy a bérleti jogviszony megszűnése esetén az albérlő a lakást - elhelyezési igény nélkül - 30 napon belül kiüríti.

(2) Nem adható hozzájárulás az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén sem

a) az egy szobás lakás albérletbe adásához és

b) a határozatlan időre szóló albérleti szerződéshez.


22. Hozzájárulás lakáscseréhez


33. § Az Ltv. 29. §-a alapján történő lakáscseréhez való hozzájárulásra, vagy a hozzájárulás megtagadására vonatkozó bérbeadói jogkört a Szociális és Egészségügyi Bizottság gyakorolja.


III. Fejezet


A lakásbérleti szerződés tartalmára vonatkozó szabályok


23. A bérbeadás időtartama


34. § (1) A lakásbérleti szerződésben meg kell határozni a bérbeadás időtartamát. Önkormányzati lakást - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - legfeljebb 5 éves határozott időre lehet bérbe adni.

(2) Határozatlan időre kell a lakást bérbe adni:

a) a lakásbérleti jogviszonyt az Ltv. 32. §-a alapján folytató személy részére,

b) a 22. § (1) bekezdése alapján elhelyezésre jogosult jogcím nélkül lakáshasználó részére történő cserelakás biztosítása esetén,

c) a megüresedett társbérleti lakrész visszamaradt társbérlő részére történő bérbeadása esetén,

d) a lakáscsere jogcímén a 26. § és a 32. § alapján bérbe adott lakás esetén,

e) az Ltv. 85/F. §-a alapján elővásárlási jog gyakorlásával megszerzett lakás volt tulajdonosa részére.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott 5 éves időtartamtól eltérő időre adható bérbe

a) a 9. § alapján bérbe adott lakás esetében 1 éves időtartamra;

b) a 11. § alapján bérbe adott lakás a pályázati kiírásban meghatározott időtartamra;

c)[2] a 24. §-a alapján ismételten bérbe adott lakás esetében 1 éves időtartamra.

(4) A 19. § (3) bekezdésében meghatározott köztisztviselőnek, közalkalmazottnak, és a 30. §-ban foglaltak szerint az átmeneti elhelyezésben részesülőnek feltétel bekövetkezéséig - a jogviszony időtartamára - adható bérbe lakás.

35. § A 34. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben a bérlő kérelmére a Szociális és Egészségügyi Bizottság a bérlet időtartamát további 5 év időtartamra meghosszabbíthatja, ha a bérlő a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.


24. A lakbér mértéke, a külön szolgáltatás díja


36. § A lakásbérleti jogviszony fennállásának időtartama alatt a bérlő a lakás használatáért lakbért, és az e jogviszonyban a Önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokért külön szolgáltatási díjat köteles fizetni a HARMADIK RÉSZ-ben foglalt szabályok szerint.


25. Pályázati uton bérbeadott lakások bérleti szerződés tartalma


37. § (1) A pályázat útján bérbe adott lakás esetében - a pályázati kiírásnak megfelelően - a lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell különösen:

a) a lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételére, komfortfokozata növelésére, felújítására vonatkozó költségeit,

b) a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját, és a munkálatok elvégzésének határidejét.

(2) A bérlő kérelmére a munkálatok elvégzésének határidejét indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal a Szociális és Egészségügyi Bizottság meghosszabbíthatja.

(3) Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költségeket meghaladják, a bérlő csak a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges többletkiadásainak a megfizetésére tarthat igényt.

(4) Az elvégzett munkák számlákkal igazolt ellenértékét - a műszaki átvételt követő 90 napon belül - az Önkormányzat megtéríti.

(5) Ha a bérlő munkálatokat neki felróható okból a lakásbérleti szerződésben meghatározott vagy a (2) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a Polgármester - a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslata alapján - a bérleti szerződést az Ltv. 25. § (3) bekezdése alapján felmondhatja.


26. Lakás átalakítás, korszerűsítés


38. § (1) A Polgármester és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák

a) konkrét megjelölését,

b) befejezésének határidejét, és

c) költségeit, valamint azok megfizetésének feltételeit, módját, és azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles beszerezni.

(3) Az Önkormányzat a számlákkal igazolt költség 50%-át a munkák befejezését követő 30 napon belül, a fennmaradó 50%-át részletfizetéssel legfeljebb 2 éven belül téríti meg a bérlő részére. A havi részlet összege nem haladhatja meg a bérlő által fizetett lakbér 50%-át.

(4) A bérlő kérelmére - a Polgármester javaslata alapján - a Szociális és Egészségügyi Bizottság a teljes összeg egyösszegű megtérítéséhez hozzájárulhat.

39. § A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést - a HARMADIK RÉSZ-ben meghatározott lakbér összegére is kiterjedően - módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata, szobaszáma, alapterülete megváltozott és a munkálatok költségeit az Önkormányzat viselte.


27. A lakásbérleti szerződés tartalma


40. § (1) A Polgármester az Ltv., a rendelet és a rendeletben meghatározott esetekben a bérbeadói jogkört gyakorló döntésének keretei között jogosult a bérleti szerződés megkötésére, módosítására és megszüntetésére.

(2) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy

a) az Önkormányzat a rendeltetésszerű használatot, és a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egy alkalommal jogosult ellenőrizni, melynek tűrésére a bérlő köteles;

b)[3] a bérlő köteles a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a bérbe adott lakásban lakni, a két hónapot meghaladó távollétét - annak az Ltv. 3. § (2) bekezdésében meghatározott indokait és időtartalmát - az Önkormányzatnak előzetesen írásban bejelenteni.

(3) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell azt is, hogy ha a bérlő a (2) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségét megszegi, és a bejelentés menthető okból történő elmulasztásáról az Önkormányzatot írásban, felhívás ellenére, nem tájékoztatja, az Önkormányzat jogosult a bérleti jogviszonyt az Ltv. 25. § (3) bekezdése alapján felmondani.

(4) A bérlő köteles a bérleti szerződés megkötésekor a szerződésben foglalt kötelezettségei teljesítésének biztosítékául a lakásra irányadó bérleti díj háromszoros összegét óvadék jogcímén megfizetni. A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy ha a befizetett óvadék felhasználásra kerül, úgy a bérlő köteles a felhasználástól számított 30 napon belül az óvadék összegét a szerződésben meghatározott összegre kiegészíteni.

(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a 5. § és 26. § rendelkezései szerint a szociális helyzet alapján bérbe adott lakások esetén.


IV. Fejezet


A lakásbérleti jogviszony megszűnésével kapcsolatos szabályok


28. A lakásbérleti jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel


41. § (1) A lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről akkor lehet megállapodni, ha

a) az Önkormányzatot terhelő elhelyezési kötelezettség alapján biztosított cserelakás helyett a bérlő pénzbeli térítésre tart igényt,

b) a bérlő meglévő lakása helyett kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú másik lakás bérbeadását és pénzbeli térítés megfizetését kéri, vagy

c) a bérlő meglévő lakását cserelakás biztosítása nélkül pénzbeli térítés ellenében az Önkormányzat rendelkezésére bocsátja.

(2) Ha a bérlő az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben cserelakás biztosítása helyett pénzbeli térítésre tart igényt, a pénzbeli térítés mértéke - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével -

a) a 24. § alapján bérbe adott határozott időtartamú bérleti jogviszony esetén a bérlő által lakott lakás beköltözhető forgalmi értékének 10%-a,

b) egyéb határozott időtartamú bérleti jogviszony esetén a bérlő által lakott lakás beköltözhető forgalmi értékének 25%-a, vagy

c) határozatlan időtartamú bérleti jogviszony esetén a bérlő által lakott lakás beköltözhető forgalmi értékének 50%-a.

(3) Ha a bérlő az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetekben kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú, vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérbeadását kéri, a pénzbeli térítés mértéke az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a lakásbérleti jogviszony megszüntetésével érintett és a bérbe adandó lakás beköltözhető forgalmi értéke különbözetének 50%-a.

(4) Ha a bérlő az (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetekben bérlakását kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az Önkormányzat rendelkezésére bocsátja, a pénzbeli térítés mértéke az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - legfeljebb a lakás beköltözhető forgalmi értékének 50%-a.

(5) Ha a bérleti jogviszony megszüntetése lakásgazdálkodási vagy közérdekű feladatok megvalósítása érdekében szükséges, úgy a pénzbeli térítés (2)-(4) bekezdésekben meghatározott mértékétől - a Polgármester javaslata alapján - a Gazdasági Bizottság eltérhet. A pénzbeli térítés mértéke ez esetben sem haladhatja meg

a) az (1) bekezdés a) és c) pontja esetében a lakás beköltözhető forgalmi értéke 100%-át, vagy

b) az (1) bekezdés b) pontja esetében a lakásbérleti jogviszony megszüntetésével érintett és a bérbe adandó lakás beköltözhető forgalmi értéke különbözetének 100%-át.



HARMADIK RÉSZ


Az önkormányzati tulajdonban álló lakások lakbére, a különszolgáltatások díja és a lakbértámogatás


V. Fejezet


29. A lakbérfizetési kötelezettség keletkezésének általános szabályai


42. § A HARMADIK RÉSZ alkalmazása során a bérbeadói jogkör gyakorlása - kivéve, ahol e rendelet eltérően rendelkezik - a Szociális és Egészségügyi Bizottság hatáskörébe tartozik. A Szociális és Egészségügyi Bizottság e jogkörét a Polgármesteri Hivatal közreműködésével látja el.

43. § (1) A bérlő a lakás használatáért és az Önkormányzat által a szerződés keretében nyújtott szolgáltatásokért köteles lakbért fizetni.

(2) Ha a bérleti szerződés másként nem rendelkezik, az Önkormányzat által a bérleti szerződés keretében nyújtott szolgáltatás különösen:

a) az épület karbantartása,

b) lakás karbantartása a bérleti szerződés és az Ltv.-ben meghatározott esetekben,

c) az épületben a közös használatra szolgáló területek és helyiségek tisztántartása és megvilágítása, az épület központi berendezéseinek karbantartása, felújítása.

(3) E rendelet hatálybalépése előtt létrejött bérleti szerződések esetén az Önkormányzat által a szerződés keretében a bérlőnek nyújtott szolgáltatásokra - ha a felek másként nem állapodnak meg - a szerződés megkötésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.


VI. Fejezet


A lakbér mértéke, fajtái és módosítása


30. A lakbér fajtái


44. § (1) Az önkormányzati lakás lakbére lehet:

a) szociális helyzet alapján kialakított szociális alapú lakbér és a szociális lakbér,

b) költségelv alapján megállapított lakbér (a továbbiakban: költségelvű lakbér),

c) piaci alapú lakbér (a továbbiakban: piaci lakbér).

(2) A lakbér megállapítására évente egy alkalommal, július 1-jei hatállyal kerülhet sor a Képviselő-testület döntése alapján.


31. A szociális alapú lakbér


45. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás lakbérét az Ltv. 34. § (2) bekezdése és a 42/2016. (XII. 29.) Főv. Kgy. rendelet alapján úgy kell megállapítani, hogy a lakbér fedezetet nyújtson az Önkormányzatot terhelő kötelezettségek teljesítésére, különösen az épület karbantartásával és a központi berendezések üzemeltetésével, felújításával, a közös használatú helyiségek állagának megőrzésével, az ilyen helyiségekben keletkező hibák kijavításával, és a közös használatú területek tisztántartásával, megvilágításával, a háztartási szemét elszállításával kapcsolatos feladatok elvégzésére és költségeinek viselésére.

(2) A szociális alapú lakbér mértéke:

a) összkomfortos lakás esetén 452 Ft/m2/hó,

b) komfortos lakás esetén 452 Ft/m2/hó,

c) félkomfortos lakás esetén 295 Ft/m2/hó,

d) komfort nélküli lakás esetén 227 Ft/m2/hó,

e) szükséglakás esetén 151 Ft/m2/hó.

(3) A lakbér számítása alapjául szolgáló lakás alapterület az ingatlan-nyilvántartásban a lakásra vonatkozó külön lapon feltüntetett terület, egyéb esetben a lakás alapterülete.


32. A szociális lakbér


46. § Szociális lakbér mértéke a 45. § (2) bekezdése alapján a szociális alapú lakbér mérték alapján - a 47. §-ban meghatározott növelő és csökkentő tényezők figyelembevétele mellett - megállapított lakbér összegének az önkormányzati lakbértámogatással csökkentett összege.


33. A lakbér mértékét növelő és csökkentő tényezők


47. § (1) A 45. § alapján megállapított szociális alapú lakbér, a 46. § alapján megállapított szociális lakbér, a 49. § (2) bekezdésben megállapított költségelvű lakbér és az 50. § alapján megállapított piaci lakbér összegét növelni kell[4]

a) Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 42/2016. (XII. 29.) Fővárosi Kgy. rendelete szerinti II. lakbérövezet (a Hegyalja út - Budaörsi út - Villányi út - Bartók Béla út /Bartók Béla úton elhelyezkedő lakások nélkül/ - Szent Gellért rakpart -Citadella északi oldala - Szirtes út - Számadó u. - Gyula u. - Mihály u. - Somlói út - Alsóhegy u. - Avar u. által határolt terület, a Hegyalja út - Németvölgyi út - Érdi út - Törökbálinti út -Gazdagréti út /Rétköz u. felső kereszteződéséig/ - Rétköz u. - Nagyszeben út - Budaörsi út által határolt terület esetén 15%-kal,

b) ha a lakás olyan egy vagy kétlakásos épületben van, amelyhez legalább 150 m2 nagyságú udvar vagy kert tartozik 20%-kal,

c) ha a lakásban két vagy több fürdőszoba és WC található 20%-kal,

d) ha a lakás legfeljebb 4 lakásos épületben található 10%-kal.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott lakbérövezet kialakítása során az épület Fővárosi Rendezési Szabályzat szerinti területi besorolására is figyelemmel kell lenni.

(3) A 45. § alapján megállapított szociális alapú lakbér, a 46. § alapján megállapított szociális lakbér, a 49. § (2) bekezdésben megállapított költségelvű lakbér és az 50. § alapján megállapított piaci lakbér összegét csökkenteni kell, ha a lakás:[5]

a) alagsorban van (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm-rel, de a belmagasság 2/3-át meg nem haladó mértékben a terepszint alatt van) 10%-kal,

b) három, vagy ennél több szintes lakóépület földszintjén, vagy első emeletén található, és valamennyi lakószoba ablaka az épület zárt udvarára, vagy a tűzfalra néz 10%-kal,

c) országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától, vagy az autópálya bevezető szakaszának szélétől mért 50 méter távolságon belül fekvő épületben van, és legalább egy lakószobájának ablaka a vasútvonalra, vagy az autópályára néz 10%-kal,

d) felvonó nélküli lakóépület IV. vagy ennél magasabb emeletén van 10%-kal,

e) a komfortfokozatra megállapított feltételeknek megfelel, de a lakásban konyha (főzőfülke) helyett főzőszekrény vagy fürdőszoba helyett mosdófülke van 10%-kal,

f) panelos vagy blokkos szerkezetű épületben van 10%-kal,

g) falazata a felszívódó talajvíz miatt nedves; szigetelése nem megfelelő 20%-kal,

h) legalább egy helyisége aládúcolt 20%-kal,

i) műteremlakás 30%-kal.

(4) A (3) bekezdés alapján alkalmazandó csökkentés mértéke a lakbért csökkentő tényezők együttes fennállása esetén sem haladhatja meg a 50%-ot.

48. § (1) Társbérlet esetén a lakbért az egyes társbérlők között megosztva - a (2) bekezdés szerint kiszámított terület alapján - kell megállapítani.

(2) A társbérleti lakásrészek alapterületének megállapításánál:

a) az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek teljes területét, és

b) a közösen használt helyiségek területét az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek területének a lakás teljes területéhez viszonyított arányában

kell számításba venni.

(3) A társbérleti lakásrészt az egész lakás fűtési módja, melegvízellátása és közművesítettsége, továbbá a társbérlő által kizárólagosan és a más társbérlőkkel közösen használt (főző- és egészségügyi) helyiségek figyelembevételével megállapítható komfortfokozatnál eggyel alacsonyabb komfortfokozatúnak, legalább azonban komfort nélkülinek kell tekinteni.

(4) Ha a társbérleti lakásrészhez főzőhelyiség használata nem biztosított, a lakásrészt komfort nélkülinek kell tekinteni.


34. A költségelvű lakbér


49. § (1) A költségelven bérbe adott lakás lakbérének fedeznie kell az Önkormányzatnak az épület karbantartásával, az épület központi berendezéseinek üzemképes állapotának biztosításával, felújításával, a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, vagy azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos munkák költségeit. A bérlőnek a lakbér mellett az Önkormányzat által biztosított külön szolgáltatások díját a 52. §-ban foglalt szabályok szerint kell megfizetni.

(2) A költségelvű lakbér mértéke:

a) összkomfortos lakás esetén 630 Ft/ m2/hó,

b) komfortos lakás esetén 630 Ft/ m2/hó,

c) félkomfortos 315 Ft/ m2/hó,

d) komfortnélküli lakás esetén 227 Ft/ m2/hó,

e) szükséglakás esetén 151 Ft/m2/hó.

(3) Az önkormányzati beruházásban állami támogatással megvalósult lakások éves lakbérének kiszámításánál az (1) bekezdésben foglaltakat és az építéssel kapcsolatos teljes beruházási költség 2%-át együttesen kell figyelembe venni.

(4)[6] Önkormányzati beruházásban megvalósult önkormányzati lakások lakbérének mértéke:

a) a Budapest XI., Fehérvári út 182-190/B. szám alatti lakóház esetén 829 Ft/m2/hó,

b) a Budapest XI., Albertfalva utca 4. szám alatti lakóház esetén 872 Ft/m2/hó.


35. A piaci lakbér


50. § A pályázat alapján bérbe adott önkormányzati lakásra, amennyiben a pályázati kiírás arról rendelkezett, piaci lakbért lehet meghatározni. A lakbér mértéke nem lehet kevesebb a költségelvű lakbér mértékének legalább tíz százalékkal emelt összegénél.


36. A lakbér módosítása


51. § (1) A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében, komfortfokozatában, vagy a lakbér mértékét növelő vagy csökkentő tényezőkben változás következik be.

(2) A lakásbérleti jogviszony folytatása esetén a bérleti szerződés módosításával együtt a lakás lakbére a bérlő jövedelmi viszonyainak megfelelően kerül megállapításra.

(3) A lakbért a 49. §-ban szabályozottak figyelembevételével kell megállapítani, ha a szociális lakbért fizető bérlő szociális alapú jogosultsága megszűnik.

(4) Ha a bérlő saját költségén olyan komfortfokozatot növelő beruházást végzett, amelyet az Önkormányzat

a) bérbeszámítás útján vagy más módon a bérlő részére megtérít, a megtérítési időtartam alatt az (1) bekezdésben megállapított lakbér nem emelhető,

b) a bérbeszámítás útján vagy más módon nem térít meg a bérlő részére, a lakbér csak az eredeti komfortfokozatnak megfelelően növelhető.

(5) Ha a lakás társbérleti jellege megszűnik, a lakbért az egész lakás komfortfokozatának megfelelően - a növelő-csökkentő tényezők figyelembevételével - kell megállapítani.


VII. Fejezet


37. A külön szolgáltatások díja


52. § (1) A bérlő az Önkormányzat által a részére nyújtott külön szolgáltatásokért díjat köteles fizetni. Ennek mértékére, a díjért járó szolgáltatásokra a külön jogszabályok és a bérleti szerződés rendelkezései az irányadók.

(2) A bérlő az Önkormányzatnak a vízellátásért és a csatornahasználatért, a központi fűtés és melegvíz-ellátásért, a szemétszállításért, a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használatáért, amelyek egyedi fogyasztása mérhető, a vonatkozó jogszabályban meghatározott díjat köteles megtéríteni.

(3) A felvonó használatáért, a kert ápolásáért, továbbá a gépkocsi beálló helyek használatáért fizetendő díjat a bérbeadói jogkör gyakorlója a teljes ráfordítás alapján határozza meg.

(4) A bérlő a bérleti szerződés rendelkezései alapján köteles a közüzemi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatásra közvetlenül a szolgáltatókkal szerződést kötni, és a számlázott díjat részükre megfizetni.


38. Lakáshasználati díj


53. § (1) Az önkormányzati lakás jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó a használat ellenértékeként az önkormányzati lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű lakáshasználati díjat köteles fizetni.

(3) A jogcím nélküli lakáshasználó a lakáshasználati díjat a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított kettő hónapon át a lakbér egyszeres, azt követően - a lakás elhagyásának napjáig - négyszeres összegében köteles fizetni. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli lakáshasználó másik lakásra tarthat igényt.


39. A lakbér, a díjak megfizetése és beszedése


54. § (1) A lakbért, a lakáshasználati díjat és a külön szolgáltatások díját az Önkormányzat részére, vagy ha az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv a bérbeadó, akkor a költségvetési szerv részére kell megfizetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttének napjától, vagy a jogcím nélküli lakáshasználat kezdő napjától esedékes és a lakásbérleti jogviszony, vagy a lakáshasználat megszűnésének napjáig áll fenn.

(3) A lakbért, a használati díjat, a külön szolgáltatások díjának - együttesen a bérleti díjnak- megfizetése havonta a bérleti időszak utolsó napján esedékes.

55. § (1) Az e rendeletben megállapított fizetési kötelezettség a bérlőt terheli.

(2) A bérlőtársakat e fizetési kötelezettség egyetemlegesen terheli.

(3) A társbérlők egymás közötti fizetési kötelezettsége az általuk kizárólagosan használt lakóterület arányában áll fenn.

56. § A lakbér, a használati díj, és a külön szolgáltatások díjának beszedéséről az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik.


VIII. Fejezet


A lakbértámogatás


40. Az önkormányzati lakbértámogatásra való jogosultság


57. § (1) Önkormányzati lakbértámogatásra a 11. §-ban és a (4) bekezdésben foglaltak kivételével valamennyi, az Önkormányzat tulajdonában álló lakás bérlője jogosult, függetlenül a lakás fekvésétől, ideértve az Önkormányzat költségvetési szerveinek épületében lévő lakások bérlőjét is, amennyiben megfelel a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(2) Önkormányzati lakbértámogatásra a (6) bekezdésben elismert lakásnagyság mértékéig - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az a bérlő jogosult, aki

a) a jövedelmének, a lakásban az Ltv. 21. § (2) bekezdése szerint jogszerűen bejelentett hozzátartozójával közös háztartásban él és együttes jövedelmük legalább 20%-át lakbérre költik, és

b) az a) pont szerinti jövedelméről írásban nyilatkozik.

(3) Az önkormányzati lakásban egyedül élő, 1994. január 1. napján nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő és az önkormányzati lakásra határozatlan időre szóló bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő esetében a 46. § (2) bekezdésében, továbbá a 49. § (2) bekezdésében meghatározott lakbér mérték nem alkalmazható. A bérlő a bérleti jogviszonya megszűnéséig, de legfeljebb a bérlő haláláig a 2007. június 30. napján érvényes lakbért fizeti.

(4) A bérlő az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén sem jogosult lakbértámogatásra, ha:

a) a bérlő, vagy a bérlő és a vele közös háztartásban élő személy tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében Budapesten másik beköltözhető lakás van;

b) a bérlő a lakást jövedelemszerzés céljából, üzletszerűen részben vagy egészben nem lakás céljára, továbbá bérbe, albérletbe adás útján hasznosítja.

(5) A lakbértámogatás megállapítása szempontjából jövedelem, a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló törvényben meghatározott jövedelem.

(6) Az e rendelet alkalmazása szempontjából elismert lakásnagyság:

a) 1 fő esetén 45 m2-ig,

b) 2 fő esetén 55 m2-ig,

c) 3 fő esetén 65 m2-ig,

d) 4 fő esetén 70 m2-ig,

e) 5 fő esetén 75 m2-ig,

f) 6 fő esetén 80 m2-ig,

g) 7 fő esetén 85 m2-ig,

h) 8 fő esetén 90 m2-ig,

i) 8 fő felett minden további személy után 5 m2.


41. Az önkormányzati lakbértámogatás mértéke


58. § (1) A lakbértámogatás az 57. § (2) bekezdésben meghatározott bérlő jövedelmi viszonyai és az 57. § (7) bekezdésében meghatározott elismert lakásnagyság alapján, a 2. mellékletben meghatározott számítás alkalmazásával kerül megállapításra.

(2) A lakbértámogatás havi összege nem lehet kevesebb 1000 Ft-nál.


42. Az önkormányzati lakbértámogatás megállapítására vonatkozó szabályok


59. § (1) Az önkormányzati lakbértámogatásra vonatkozó kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz lehet benyújtani. A lakbértámogatást a kérelem benyújtását követő hónap első napjától a következő év július első napjáig lehet megállapítani.

(2) A lakbértámogatás összegét - e rendelet keretei között - a Polgármester jogosult megállapítani.

(3) A lakbértámogatással csökkentetten megállapított lakbér összege nem lehet kevesebb:

a) összkomfortos lakás esetén 175/Ft/ m2/hó,

b) komfortos lakás esetén 140/Ft/ m2/hó,

c) félkomfortos lakás esetén 88/Ft/ m2/hó,

d) komfort nélküli lakás esetén 70/Ft/ m2/hó,

e) szükséglakás esetén 52/Ft/m2/hó

összegnél.

(4) Az önkormányzati lakbértámogatásra vonatkozó kérelmet 30 napon belül el kell bírálni. A lakbértámogatásról, és az az alapján megállapított lakbér összegéről a bérlőt értesíteni kell.

60. § (1) A lakbértámogatás megállapításakor a bérlőt fel kell hívni arra, hogy a jövedelmi, vagyoni viszonyaiban a lakbértámogatásra való jogosultságot érintő változást köteles annak bekövetkezésétől számított nyolc napon belül a Polgármesteri Hivatalhoz bejelenteni.

(2) A lakbértámogatást meg kell szüntetni, ha a bérlő az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti lakbértámogatásra már nem jogosult.

(3) Ha a lakbértámogatásra a bérlő nem volt jogosult vagy a jogosultságot érintő változást nem jelentette be, úgy a jogosultsága megszűnik és a bérlő köteles a lakásra megállapított lakbér és az általa ténylegesen fizetett lakbér közötti különbözetet (a lakbértámogatást) az Önkormányzatnak egy összegben - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:48. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal együtt - megfizetni.


43. Központi lakbértámogatás


61. § (1) A lakáscélú támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1-4. §-a, és a 32/D. §-a rendelkezései alapján a nem önkormányzati vagy állami tulajdonú bérlakásban lakó, gyermeket nevelő személy részére az abban meghatározott feltételekkel a lakbér megfizetéséhez vissza nem térítendő központi lakbértámogatás nyújtható. A központi lakbértámogatás mértéke nem lehet több, mint a lakbér 30%-a, de legfeljebb havi 7000 forint.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bérlő részére az Önkormányzat saját forrásból, a központi támogatás összegével azonos mértékű lakbértámogatást nyújt.

(3) A lakbértámogatás alapjául szolgáló lakbér felső mértéke nem lehet több az értékbecslő által meghatározott piaci lakbérnél.

(4) A lakbértámogatásra való jogosultság megállapítására és annak felülvizsgálatára a Korm. rendelet szabályai az irányadók.

(5) A lakbértámogatásra vonatkozó kérelmet a Polgármesteri Hivatalához kell benyújtani.



IX. Fejezet


A lakbér és a különszolgáltatás díjának közlése


62. § (1) A bérbeadói jogkörgyakorlója a lakbér mértékének és módosításának közlését a Polgármesteri Hivatal közreműködésével teljesíti.

(2) Ha a bérlő a lakbér összegét a közlés kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban nem kifogásolja, a közölt bért köteles fizetni.

(3) A lakbér összegét a kerekítés szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani.

63. § A bérbeadói jogkörgyakorlója a lakásbérleti szerződésen kívül nyújtott külön szolgáltatásról az e rendeletben meghatározott lakbérközléssel egy időben értesíti a bérlőt. Az értesítésben közölni kell a külön szolgáltatás fajtánként meghatározott díját és a fizetés, továbbá az elszámolás módját is.



NEGYEDIK RÉSZ


A helyiség bérbeadás szabályai


X. Fejezet


A helyiség bérbeadás célja és módja


64. § (1) Helyiséget elsősorban a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, ipari, szolgáltatási, továbbá irodai, az ezekhez szükséges raktározási, és gépkocsitárolási célokra lehet bérbe adni.

(2) A helyiség bérbeadás célját a Gazdasági Bizottság határozza meg.

65. § (1) Bérbe adni üres vagy üresnek minősülő helyiséget lehet.

(2) Üres helyiségnek minősül az

a) a határozott időre bérbe adott helyiség, amelyre a bérleti szerződés két hónapon belül megszűnik és a helyiségre a bérlővel újabb szerződés megkötésére nem kerül sor,

b) a határozatlan időre bérbe adott helyiség, amelyre a felek a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntették, és a bérleti jogviszony megszűnéséig 2 hónapnál rövidebb idő van hátra,vagy

c) a határozott, vagy határozatlan időre bérbe adott helyiség, amelyre vonatkozó bérleti jogviszony megszűnt, függetlenül annak kiürítettségi állapotától.

66. § (1) A helyiséget annak kell bérbe adni,

a) aki a bérleti jogot elnyerte;

b) akivel a bérleti szerződésben meghatározott idő elteltekor a 75. § (3) bekezdése alapján újabb bérleti szerződést lehet kötni;

c) aki az Önkormányzattal másik helyiség biztosításában állapodik meg; vagy

d) akit a bérlőkiválasztási, bérlőkijelölési jogosultsággal rendelkező meghatározott.

(2) Nem lehet bérbe adni helyiséget annak, akinek az Önkormányzattal szemben tartozása áll fenn.

67. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 11. § (16) bekezdése alapján a központi költségvetésről szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott forgalmi értéket meghaladó értékű üres helyiség bérbeadása a (2) bekezdésében foglaltak kivételével csak pályázat útján történhet.

(2) Nem kell pályázatot kiírni,

a) ha a határozott időre kötött bérleti szerződés megszűnése után a helyiségre a bérlővel a 75. § (3) bekezdése alapján újabb bérleti szerződést lehet kötni;

b) ha a bérlőnek az e rendeletben meghatározott esetekben másik helyiség biztosítható;

c) ha a helyiségre az Önkormányzat szervének, intézményének, gazdasági társaságának van igénye;

d) ha a helyiségre meghatározott szervet megállapodás vagy jogszabály alapján bérlőkiválasztási, bérlőkijelölési jog illeti meg;

e) ha a helyiség életvédelmi (polgári védelmi) célra kerül bérbeadásra;

f) ha a pályázat eredménytelenül zárul vagy;

g) ha a helyiség közérdekű célok megvalósítása érdekében kerül bérbeadásra, különös tekintettel az Újbuda Kulturális Városközpont területén a kincstári körbe tartozó országos jelentőségű közgyűjtemények, művészeti egyetemek alaptevékenységük körébe tartozó tevékenység végzése céljából történő bérbeadás esetén. A Gazdasági Bizottság közérdekű önkormányzati célból (a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kötelező alapfeladatok ellátása az Önkormányzat megbízásából, az Nvt. 11. § (17) bekezdésében meghatározott önkormányzati feladatok ellátása) jogosult a helyiségre pályáztatás nélkül bérlőt jelölni, és a bérleti jogviszonyra vonatkozó szabályokat az e rendeletben foglaltaktól eltérően megállapítani.

(3) Az Újbuda Kulturális Városközpont területén kulturális célú bérbeadás esetén a Kulturális és Köznevelési Bizottság jogosult javaslatot tenni a Gazdasági Bizottságnak a bérlő személyére, a pályázat kiírására, értékelésére, a kulturális tevékenység mellett új tevékenység engedélyezésére.

(4) Az Nvt. 11. § (16) bekezdése alapján a központi költségvetésről szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott forgalmi értéket meg nem haladó értékű helyiség bérbeadása pályáztatás útján vagy kérelemre, a Gazdasági Bizottság egyedi döntése alapján történhet.


44. Helyiség bérbeadás pályázat útján


68. § (1) A helyiség bérbeadására kiírt pályázaton való részvétel feltételeit a Gazdasági Bizottság határozza meg a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) Nem lehet pályázó

a) az, aki végelszámolás alatt áll, vagy aki ellen csőd-, vagy felszámolási eljárás van folyamatban;

b) az, akinek az Önkormányzattal szemben tartozása áll fenn; és

c) az a gazdasági társaság, amelynek vezető tisztségviselője, vagy legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező tulajdonosa jelen bekezdés b) pontjában meghatározott fizetési kötelezettségének az ott leírtak szerint nem tett eleget.

(3) A pályázati kiírás feltételeit a Gazdasági Bizottság határozza meg.

(4) A pályázati kiírást a Gazdasági Bizottság által meghatározott helye(ke)n kell közzétenni.

69. § (1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

a) a helyiség címét, alapterületét, felszereltségét, műszaki állapotát,

b) a helyiség megtekintésére biztosított időpontot,

c) a helyiség hasznosításának célját és a helyiségben folytatható tevékenységek meghatározását, a Kulturális Városközpont területén lévő helyiségek kivételével,

d) a bérbeadás időtartamát,

e) a pályázati biztosíték összegét, befizetésének módját, határidejét,

f) a helyiségbérleti díj alsó határát, a Kulturális Városközpont területén lévő helyiségek kivételével,

g) a helyiségbérleti díj emelésének módját és időpontját,

h) az óvadék mértékét,

i) a helyiség átadásával, karbantartásával, felújításával, a bérleti szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatos megállapodás tartalmára vonatkozó bérbeadói ajánlatot,

j) a pályázati ajánlat benyújtásának módját és idejét, és

k) a pályázat elbírálásának szempontjait.

(2) A pályázati ajánlat benyújtásának határidejét a Gazdasági Bizottság határozza meg úgy, hogy a benyújtásra a kiírástól számított legalább 5 munkanap álljon rendelkezésre.

(3) A pályázati kiírás és a benyújtott pályázat a kiírásban meghatározott benyújtási határidő lejártáig visszavonható.

70. § (1) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

a) a pályázó nevét, címét (székhelyét),

b) a helyiség tervezett felhasználási célját,

c) nyilatkozatot a pályázati feltételek elfogadásáról, és

d) a vállalt bérleti díj összegét.

(2) Érvényes az a pályázat, amelyik a kiírásban foglaltaknak minden tekintetben megfelel.

71. § (1) Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat 30 napon belül kell elbírálni. Az elbírálási határidőt a kiíró egyoldalú nyilatkozattal meghosszabbíthatja. Az ajánlatok elbírálására nyitva álló határidő meghosszabbítás esetén sem lehet több 90 napnál. Az elbírálásra nyitva álló határidőről az érintetteket tájékoztatni kell.

(2) Amennyiben a Gazdasági Bizottság a 68. § (3) bekezdésében foglaltak alapján úgy döntött, hogy az érvényes pályázatot benyújtók között versenytárgyalást kell tartani, úgy a pályázati versenytárgyalás alapján annak kell a helyiséget bérbe adni, aki a pályázati kiírásban meghatározott szempontok alapján a legkedvezőbb ajánlatot tette.

72. § (1) A pályázat nyertese az eredményhirdetéstől számított 30 napon belül köteles a helyiségbérleti szerződést megkötni. A szerződés megkötésekor a 78. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint fizetendő óvadék összegébe a pályázat nyertese által befizetett pályázati biztosítékot be kell számítani.

(2) Annak a pályázónak, aki a bérleti szerződés megkötésére jogosultságot nem szerzett, a pályázati biztosítékot az eredményhirdetéstől számított 15 napon belül vissza kell fizetni.

(3) Ha a pályázat nyertese a bérleti szerződést az előírt határidőben nem köti meg, a helyiséget a második legkedvezőbb ajánlatot tevőnek kihirdetett pályázó részére kell bérbe adni, amennyiben ilyet a Gazdasági Bizottság megjelölt. A szerződés megkötésére a második helyezettnek a tájékoztatást követő 15 nap áll rendelkezésére.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a pályázat nyertese az általa megfizetett pályázati biztosítékot elveszti.

(5) Amennyiben a második helyezett a (3) bekezdésben foglaltak szerint a szerződést nem köti meg, a pályázati biztosítékot elveszti.

73. § (1) Eredménytelen a pályázat, ha

a) nem érkezett ajánlat;

b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek;

c) a Gazdasági Bizottság a beérkezett ajánlatokat a 71. § (1) bekezdésében meghatározott 90 napon belül nem bírálja el; vagy

d) a Gazdasági Bizottság annak nyilvánítja.

(2) Eredménytelen pályázat esetén a Gazdasági Bizottság dönt a pályázat megismétléséről, a helyiség pályázaton kívüli bérbeadásáról vagy egyéb célú hasznosításáról.

74. § A versenytárgyalás részletes eljárási szabályait és azok nyilvánosságra hozatalának módját a Gazdasági Bizottság határozza meg.


XI. Fejezet


A helyiségbérleti szerződésre vonatkozó szabályok


45. A bérbeadás időtartama


75. § (1) Helyiséget bérbe adni határozatlan vagy határozott időre, továbbá feltétel bekövetkezéséig lehet.

(2) Feltétel bekövetkezéséig a helyiség akkor adható bérbe, ha

a) az épület bontásáról, felújításáról, korszerűsítéséről a Képviselő-testület határozott, de ennek időpontja nem ismert;

b) a helyiségre a Képviselő-testület szervének, intézményének, gazdasági társaságának van igénye, de ennek bekövetkezése egy év után várható; vagy

c) jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján a helyiség feletti tulajdonosi rendelkezési jog előre meg nem határozható időpontban megszűnik.

(3) A helyiségbérleti szerződésben meghatározott időtartam elteltekor a bérlő által benyújtott kérelem alapján bérleti szerződés akkor köthető, ha a Gazdasági Bizottság hozzájárul, feltéve, hogy a bérlő a szerződésben foglalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette.

(4) A bérleti szerződés a birtokbavétellel lép hatályba.


46. A helyiségbérleti díj


76. § (1) A helyiségbérleti díját a Gazdasági Bizottság határozza meg.

(2) Ha a helyiség bérlőjének kiválasztása pályázat útján történik, a bérleti szerződésben a helyiségbérleti díj összege a pályázaton megajánlott összegi, mely azonban nem lehet alacsonyabb, mint a kiírásban szereplő elvárt bérleti díj.


47. A helyiséghasználati díj


77. § A helyiség jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni, mely megegyezik a bérleti díj nagyságával.


48. A helyiségbérleti szerződés tartalma


78. § (1) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell különösen a helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, felújításával, továbbá a bérleti szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatos bérbeadói és bérlői jogokat és kötelezettségeket.

(2) A helyiség bérlője köteles gondoskodni különösen

a) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, (portál), kirakatszekrény, védőtető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról, felújításáról; és

b) a helyiségben folytatni kívánt tevékenységhez szükséges felújításról, a helyiség berendezések pótlásáról, cseréjéről.

(3) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a bérlő köteles a bérleti szerződés megkötésekor a szerződésben foglalt kötelezettségei teljesítésének biztosítékául a helyiség bérleti díja háromszoros összegének megfelelő összeget óvadék jogcímén megfizetni. Amennyiben a bérlő az Önkormányzat intézménye, vagy 100%-ban az Önkormányzat tulajdonát képező gazdasági társaság, óvadékfizetési kötelezettsége nincs. A 100%-nál kisebb önkormányzati tulajdonrésszel rendelkező gazdasági társaságok esetében az óvadék összegét a Gazdasági Bizottság a bérleti díj háromszorosánál kevesebb összegben is meghatározhatja vagy azt elengedheti. A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy ha a befizetett óvadék felhasználásra kerül, úgy a bérlő köteles a felhasználástól számított 30 napon belül az óvadék összegét a szerződésben meghatározott összegre kiegészíteni.

(4) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy amennyiben a bérlő a helyiségben valamilyen tevékenységet folytat

a) köteles a helyiségbérleti szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül a bérleményben tevékenységét megkezdeni és azt a szerződés fennállása alatt a helyiségben folyamatosan végezni, továbbá köteles a bérleményben folytatott tevékenység és használat megkezdését, a hat hónapot meghaladó szünetelését, annak indokait és időtartalmát, a tevékenység folytatásának várható napját az Önkormányzatnak előzetesen, a szüneteltetést megelőzően legkésőbb 15 nappal írásban bejelenteni; és

b) az Önkormányzat a tevékenység megkezdését, annak gyakorlása folytonosságát, a rendeltetésszerű használatot, és a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését szükség szerint jogosult ellenőrizni, melynek tűrésére a bérlő köteles.

(5) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy ha a bérlő a (4) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségét megszegi, azaz a helyiséget 6 hónapot meghaladóan nem működteti a vállalt funkcióban, és a bejelentés menthető okból történő elmulasztásáról a Önkormányzatot írásban, felhívás ellenére nem tájékoztatja, vagy ha az adott bejelentés vagy tájékoztatás nem valós, az Önkormányzat jogosult a bérleti jogviszonyt rendkívüli felmondás útján azonnali hatállyal felmondani.

(6) Az Önkormányzat a bérlőnek az (5) bekezdésben meghatározott mulasztása esetben 3 havi bérleti díj összegének megfelelő kártérítésre jogosult, mely a bérlő által megfizetett óvadék összegéből levonható. Bérlő ebben az esetben köteles az óvadék összegét a (3) bekezdés szerint kiegészíteni. Az Önkormányzat ezen joga nem érinti az azonnali hatályú felmondáshoz való jogát.

79. § A bérleti szerződés megkötésére, módosítására és megszüntetésére az e rendeletben meghatározott bérbeadási jogkört gyakorló döntésének keretei között a Polgármester jogosult.



XII. Fejezet


A helyiségbérlethez kapcsolódó bérbeadói hozzájárulás szabályai


49. Hozzájárulás az albérletbe adáshoz és a helyiségbe való befogadáshoz


80. § (1) A helyiség egy részének vagy egészének albérletbe adásához, helyiségbe való befogadáshoz a bérlő kérelmére a Gazdasági Bizottság hozzájárulhat, ha a helyiség alapterülete és hasznosítási funkciója azt lehetővé teszi. A bérlő köteles az albérleti szerződés, befogadó nyilatkozat egy eredeti példányát a kérelméhez mellékelni.

(2) Az albérletbe adás feltétele, hogy

a) az albérlő közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal vállalja, hogy a bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén a helyiséget minden elhelyezési igény nélkül kiüríti; és

b) a bérlő vállalja az albérleti szerződés időtartama alatt az albérletbe adott területre vonatkozó bérleti díj kétszeres összegének megfizetését.


50. Hozzájárulás a bérleti jog átruházásához


81. § (1) A helyiség bérleti jogának átruházásához a Gazdasági Bizottság járulhat hozzá.

(2) A hozzájárulás feltétele, hogy

a) a leendő bérlő által a helyiségben folytatni kívánt tevékenység nem ellentétes a helyiség hasznosításának céljával;

b) a lakosság ellátását szolgáló helyiség leendő bérlője is a lakossági ellátás körébe tartozó tevékenységet kíván folytatni;

c) a leendő bérlő vállalja, hogy a hozzájáruláskor a helyiség beköltözhető forgalmi értékének 50%-át az Önkormányzat javára megtéríti; és

d) az Újbuda Kulturális Városközpont területén a régi bérlő a szerződésben foglalt felújítási kötelezettségét maradéktalanul teljesítette.


51. Hozzájárulás a bérleményben végzett tevékenység változtatásához


82. § (1) A bérlő, amennyiben a bérleményben meghatározott tevékenységet folytat, köteles a tevékenységének megváltoztatásához az Önkormányzattól előzetesen hozzájárulást kérni.

(2) A tevékenység megváltoztatására csak a bérleti szerződés módosítását követően kerülhet sor.



ÖTÖDIK RÉSZ


A lakások és helyiségek bérbeadására vonatkozó közös szabályok


XIII. Fejezet


Az Önkormányzat írányítása alá tartozó költségvetési szervek feladatellátásához biztosított lakások és helyiségek bérbeadása


83. § (1) Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv feladatellátásához biztosított lakást csak a költségvetési szervvel köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkaviszonyban (a továbbiakban: munkaviszonyban) álló személy részére lehet bérbe adni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti lakást csak a munkaviszony időtartamára lehet bérbe adni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti lakásra kötött bérleti szerződés megszűnik akkor is, ha a bérlőnek a munkaviszonya, vagy a lakásra jogosító munkaköre megszűnik.

84. § (1) A 83. § (1) bekezdés szerinti lakás albérletbe adásához, más célú hasznosításához, továbbá a lakásbérleti jogviszony folytatása ellenében kötött tartási szerződéshez bérbeadói hozzájárulás nem adható.

(2) A lakásra kötött csereszerződéshez az Ltv.-ben és a jelen rendeletben meghatározott feltételeken túlmenően akkor lehet hozzájárulni, ha a leendő bérlő vállalja, hogy

a) munkaköri feladatok ellátására a csereszerződés jóváhagyásától számított 30 napon belül munkaviszonyt létesít, vagy

b) ha az a) pontban vállalt kötelezettségének nem tenne eleget, úgy a lakást elhelyezési igény nélkül kiürítve Önkormányzatnak leadja.

(3) A lakásba a bérlő csak az Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeket fogadhatja be bérbeadói hozzájárulás nélkül. Más személy beköltözéséhez bérbeadói hozzájárulás nem adható.

85. § (1) Az Önkormányzat költségvetési szerveinek használatában álló helyiségek csak a költségvetési szerv alaptevékenységének sérelme nélküli célra adható bérbe határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig.

(2) A helyiség cseréjéhez, bérleti jogának átruházásához, albérletbe adásához bérbeadói hozzájárulás nem adható.


XIV. Fejezet


Adatvédelmi szabályok


86. § (1) A Polgármesteri Hivatal a törvények keretei között jogosult és köteles nyilvántartani, kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyeket az Ltv. és e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek, így különösen a bérbeadásra jogosultság feltételeinek megállapítására, a lakbér megállapítására, továbbá a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében igényelhet.

(2) A névjegyzék alapján, továbbá lakáscsere és bérleti jogviszony folytatás jogcímén kérelmet benyújtó jogosultakat az e rendeletben foglaltak teljesítéséhez a Polgármesteri Hivatal adatszolgáltatásra hívja fel. Az adatokról nyilvántartást kell vezetni.

(3) A jövedelmi helyzet megállapításához az igénylő és a vele együtt költöző nagykorú közeli hozzátartozói jövedelmére az előző évi személyi jövedelemadó bevallás alapjául szolgáló adatokat kell szolgáltatni, igazolni.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározottak azért nem teljesíthetők, mert az érintettek munkanélküliek, a munkanélküli ellátásra vonatkozó adatokat kell szolgáltatni.

(5) A vagyoni helyzetről az érintett nyilatkozatát kell a nyilvántartásban szerepeltetni.

87. § (1) A nyilvántartást a 86. §-ban meghatározott adatokat tartalmazó okiratok alapján kell vezetni. A kötelezett közokirat esetén csak annak bemutatására hívható fel.

(2) A nyilvántartásról adatot szolgáltatni nem lehet. A nyilvántartás adatai kizárólag az e rendeletben szabályozott bérbeadáshoz és bérbeadói hozzájáruláshoz, a szociális, jövedelmi, vagyoni helyzet vizsgálatához lehet felhasználni.



HATODIK RÉSZ


Záró rendelkezések


88. § (1) Ez a rendelet 2017. október 1-jén lép hatályba.

(2)[7]




[1]

Megállapította: 23/2019. (VI. 18.) XI.ÖK rendelet 1. §. Hatályos: 2019. VI. 19-től.

[2]

Módosította: 23/2019. (VI. 18.) XI.ÖK rendelet 2. §.

[3]

Módosította: 23/2019. (VI. 18.) XI.ÖK rendelet 3. §.

[4]

Módosította: 23/2019. (VI. 18.) XI.ÖK rendelet 4. §.

[5]

Módosította: 23/2019. (VI. 18.) XI.ÖK rendelet 5. §.

[6]

Megállapította: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 10/2018. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2018. VII. 1-től.

[7]

Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2017. X. 2-től.


Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
176.82 KB
2. melléklet
165.01 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!