nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Csertő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 2/2019 (III.28.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2019-03-29 -tól
Csertő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 2/2019 (III.28.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről

Csertő Község Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörében eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védeleméért felelősminiszter, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 29/A. § (1)-(2) bekezdésében előírt partnerségi egyeztetésben a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 5/2017 (VI.26.) önkormányzati rendeletben meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:



I.Fejezet – Általános rendelkezések


  1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása


1. § A rendelet célja Csertő község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:

  1. a helyi építészeti örökség egyedi védelme (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával;
  2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
  3. a településképi követelmények meghatározásával;
  4. a Településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, a településképi véleményezési eljárás és a településképi bejelentési eljárás szabályozásával;
  5. a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.



  1. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1.Óriásreklám: elemeiben vagy összességében az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladóméretű legfeljebb 11 m2 méretű reklám. reklám.

2.Fényreklám: reklám megjelenítésére alkalmas led panel, elektromos led állvány, videófal, monitor

3.Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.

4.Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

5.Hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó, képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül - hirdetmény megjelenítésére szolgál, és közterületről érzékelni lehet.

5. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem

6. Utcai épület az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott terület felhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő rendeltetésű épület.

7. Udvari épület az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló rendeltetésű (gazdasági épület, garázs) épület.

6.Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

7.Értékvizsgálat: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendeletben (Továbbiakban: Kormányrendelet) meghatározottak szerinti dokumentum.

8.Illeszkedés elvének biztosítása: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.

9.Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:

  1. környezetéhez igazodik;
  2. a település építészeti karakterét megőrzi;
  3. a meglévő formakultúrát megtartja;
  4. léptékhelyes épülettömeget eredményez; továbbá
  5. a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.


II.Fejezet - A helyi védelem


3. A helyi védelem célja


3. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.


4. A helyi védelem fajtái


4.§ (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) Az önkormányzat helyi jelentőségű természeti területi védelem alá helyezte az e rendelet               2. mellékletében meghatározott területet.

(3) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra,

d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy egy részére

terjedhet ki.

(4) A területi védelem a településszerkezet, a telekstruktúra, az utcavonal-vezetés, az utcakép vagy utcakép részlet, továbbá a település- és tájkarakter elemek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.

(5) Az önkormányzat a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével helyi területi védelem alá helyezte a 2. mellékletben meghatározott természeti értékeket.

(6) Az önkormányzat a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével helyi egyedi művi értékvédelem alá helyezte a 3. mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket, objektumokat.


5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai


5. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.

  1. A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és

c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását, 

d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

  1. A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

  1. A védelem megszűnik, ha

a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,

b) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy

c) ha a Képviselőtestület a helyi védelmet megszünteti.

  1. A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait) postai úton,

b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c) az illetékes építésügyi hatóságot,

e) a kezdeményezőket.


6.§ A helyi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított tizenöt napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.


7.§ (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Csertő Község Önkormányzat helyi védelem alá helyezte– évszám”. A tábla mérete fektetett A/4, anyaga fém, színe aranyozott.

(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(3)   Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Csertő Község Önkormányzata által helyi védelem alá vont növény/növényegyüttes - évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(4)   A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek


8. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.


7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása


9. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2)   A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.


8. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer


10. § (1) A helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:

a)  egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,

b)  eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c)  ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,

d)  az eredeti épület tartozékait és felszerelését

az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell megőrizni és helyreállítani.

(2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt

a)  az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b)  ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(3)   Helyi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.



  1. A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselőtestülete évente a költségvetésben határozza meg.
  2. A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat Képviselőtestülete állapítja meg.
  3. Az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használat díjat az Önkormányzat elengedi.
  4. Az önkormányzat a védett érték jókarbantartását évenkénti településképi díjazás keretében díjazhatja, kitüntetheti: pl. önkormányzati dicséretet megszövegező táblával, tárgyi vagy pénzbeni díjazással.
  5. A tulajdonos szociális helyzetére hivatkozva a védett épület állagának megóvásához, megtartásához anyag- és eszköz biztosítást kérhet az önkormányzattól.


(2) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:

  1. a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
  2. a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
  3. a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre.




III.Fejezet – A helyi védelem településképi követelményei



9.A helyi védelem alatt álló területre vonatkozó területi építészeti követelmények


12. § Az e rendelet 2.mellékletét képező Helyi védettségű természeti értékvédelem alatt álló kastélypark területén meg kell őrizni a területen található növényzetet, zöldfelületet.



10. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények


13.§ (1) A település helyi védelem alatt álló építészeti értékeinek listáját az e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

  1. Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
  2. Helyi védettségű épület bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
  3. Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve, ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátra húzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
  4. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
  5. A tetőhéjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle tetőhéjazat helyezhető el.
  6. A közterületre néző homlokzatra nem helyezhető ki szerelt kapcsolószekrény, házi gáznyomás-szabályozó kivéve, amennyiben műszakilag máshogy nem oldható meg.
  7. A gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a helyi védelem alatt álló épületek valamennyi homlokzatán tilos.
  8. Parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton nem helyezhető el.
  9. Hirdetési és reklámcélú építmény, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte lévő közterületen nem helyezhető el.
  10. A helyi védelem alatt álló épület/építmény telkén a településen honos, jellemzően e rendelet 4. melléklete a „Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéké”-ben szereplő növényfajok telepíthetők, az e rendelet 5. melléklete a „Telepítésre nem javasolt, idegenhonos inváziós fajok jegyzék”-ben szereplő növényfajok kizárásával.



14.§ Helyi védett épület bontása a védettség 5.§(4) bekezdés szerinti megszüntetését követően történhet.


IV.Fejezet - A településképi szempontból meghatározó terület építészeti követelményei


15. § Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki az e rendelet 1.melléklet szerint: Csertő Község teljes közigazgatási területét:


a)a település belterülete- településképet meghatározó terület,


b)a település egyéb külterülete - településképet meghatározó terület,


c)a település szőlőhegy (külterület, volt zártkert)  - településképet meghatározó terület.



11. A településképi szempont meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények


16.§ Az e rendelet 1.melléklete szerint a településképet meghatározó belterületen az építmények az alábbiak szerint alakíthatók ki:


Telepítési mód és a településképi megjelenés feltételei a fő rendeltetést kiegészítő (gazdasági épület, garázs) épületek esetében:

  1. Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve. Gerincmagassága a lakóépület gerincmagasságát nem meghaladó módon alakítandó ki.
  2. Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
  3. Zártsorú beépítésnél az északi oldalhatáron álló keresztszárnyként, vagy különálló épületként alakítandó ki.



12. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

 

17. § (1) Az e rendelet 1.mellékletében meghatározott, a település belterületén a településképet meghatározó területeken a településkép védelme érdekében új épület a meglévő beépítéshez és építészeti kialakításhoz illeszkedő módon alakítható ki.

(2)A lakóterületen és a tóparti üdülő- és sportterületeken a főrendeltetésű épületek az alábbiak szerint  alakíthatók ki:

a)35-48 fok hajlásszögű magastetővel,  az utcában kialakult tetőgerinc iránnyal,

b)A tetőhéjalás anyaga és színezése elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag lehet.

c)Az épülethomlokzatokon hagyományos színezés alkalmazható.

d)Az épületek külső megjelenésében a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, feltűnő színek (pl. kék, lila, rózsaszín) nem alkalmazhatók.

e)A tetőhéjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle tetőhéjalás alkalmazható.

f)Homlokzatfelújítás a közterületről látható épülethomlokzat egészére kiterjedően végezhető.

g)Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak és az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek (pl.: lila, neon színek stb.) településkép-védelmi szempontból nem használhatók.

h)Lakóépületként látszó felületű gerendaházként, rönkházként nem építhető. Lakóépület esetén faburkolatú felület, látszó faszerkezet az épületek homlokzatának legfeljebb 50%-án alkalmazható.

(3)Az utcafronti kerítés az alábbiak szerint alakítható ki:

  1. Lakóterületen épített jellegű, áttört kerítés elsősorban a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával építhető.
  2. A tóparti üdülőterületen épített jellegű, áttört kerítés elsősorban a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával, illetve élősövény alkalmazásával alakítható ki.
  3. A kastélyegyütteshez tartozó kápolna és az azt övező park területe a 200 hrsz felől nem keríthető le.
  4. A gazdasági területhasználat esetén a közterület felőli kerítés épített jellegű, illetve áttört lehet.
  5. A kegyeleti park épített jellegű, tömör, hagyományos építőanyagok felhasználásával készült kerítéssel, vagy hasonló magasságú élősövénnyel keríthető körbe.
  6. A telek határain épített kerítés lábazat feletti teljes felülete saroktelkek esetén, a telek sarokpontjától 2-2 m-es távolságig áttört kialakítással alakítható ki.
  7. Az utcafronti kerítés épített oszlopainak tetején, kapu épített tetőszerkezetének tetején, illetve bármilyen épített kerítésépítményen, amennyiben arra térbeli díszítés kerül, díszítésként hagyományos geometriai forma (pl. gömb, kocka, gúla stb.), illetve történelmi, vallási tárgyú emlék alkalmazható, állatfigurák (pl. oroszlán, sárkány stb.) nem használhatók.


(4)A közterületen elhelyezhető építményekkel, létesítményekkel szembeni elvárások:

  1. A közterületi árusítópavilon a faluképbe illően, hagyományos építőanyagok (fa, vakolt felületek, terméskő, tégla) felhasználásával létesíthető.
  2.  A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek (buszmegállók) a település teljes területén egységes kialakítással, hagyományos építőanyagok (fa, vakolt felületek, terméskő, tégla) felhasználásával létesíthetők.
  3. A közterületen a parkolás, megállás megakadályozására szolgáló, a településképet negatívan befolyásoló, kő-, illetve szikladarab, növénnyel beültetett vagy betonnal kiöntött autógumi, egyéb természetes vagy mesterséges anyagú, terepből kiálló tárgy, oszlop nem helyezhető el.


(5)A közlekedési célú közterületek kialakításának szabályai:

  1. A közterületi kocsibehajtók számára kiépítésre kerülő vízátereszek min. 40 cm belső átmérővel alakíthatók ki.
  2. A közterületi útburkolat településképet rontó látványának elkerülése érdekében a közterületen történő burkolat bontás során keletkező újabb hibák lehetőségének elkerülése érdekében, amennyiben burkolatbontásra kerül sor, a burkolat helyreállítása minden esetben a burkolatszéltől számított legalább 1,5 m távolságig történhet, kivéve a kiselemes, illetve járdaburkolat esetén.


(6)A zöldfelület kialakításának szabályai:

  1. A közutak építési területén és a mezőgazdasági célú külterületi feltáró utak menti fasorok telepítésével, fás zöldsávok létesítésével alakíthatók ki, a fasorok helyének a közművek és az útburkolatok tervezésekor történő figyelembevétele mellett.
  2. Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos, jellemzően az e rendelet e rendelet 4. melléklete a „Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéké”-ben szereplő növényfajok telepíthetők, az e rendelet 5. melléklete a „Telepítésre nem javasolt, idegenhonos inváziós fajok jegyzék”-ben szereplő növényfajok kizárásával.


(7)Egyéb műszaki berendezésekkel szembeni elvárások a lakó- és üdülőterületen:  

a)A tervezett lakó- és üdülőépületek, valamint intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat   színéhez igazodva   lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.

b)Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) nem alakítható ki.

c)Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető, kivéve, amennyiben műszakilag máshogy nem oldható meg, amely esetén az épület homlokzatán takartan - az épülettel szerves egységet képező módon - helyezhető el.

d)Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabolaantennák stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán nem helyezhető el.

e)Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el kivéve, amennyiben műszakilag máshogy nem oldható meg.

f)Előkert nélküli telken elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a  terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.


18. § (1) Az e rendelet 1.mellékletében meghatározott a település egyéb külterületén a településképet meghatározó területeken a településkép védelme érdekében építési tevékenység a tájba illeszkedő módon alakítható ki.


  1. Mezőgazdasági területen építési tevékenység alábbi előírások szerint végezhető:

a)Gazdasági épület kialakításakor:

  1. hagyományos építőanyagok (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) alkalmazhatók,
  2. az épületek a táj építési hagyományainak megfelelő, egyszerű tömegű, 35-45 fok hajlásszögű, a hosszoldallal párhuzamos fő tetőgerincű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek,
  3. az épületek legnagyobb szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.


b)Lakóépület kialakításakor:

  1. hagyományos építőanyagok (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) alkalmazhatók,
  2. az épületek a táj építési hagyományainak megfelelő, egyszerű tömegű, 35-45 fok hajlásszögű, a hosszoldallal párhuzamos fő tetőgerincű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek,
  3. keresztszárny építhető,
  4. az épületek legnagyobb szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.


  1. Tájképvédelmi területen (6.melléklet) építési tevékenység alábbiak szerint végezhető:
  1. Új épület építése a tájba illesztés fokozott figyelembevétele mellett, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra és a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett lehetséges.
  2. Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományaira jellemző módon alakítható ki.
  3. Az épületek külső megjelenésében kerülendők a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, feltűnő színek (pl. kék, lila, rózsaszín).
  4. Homlokzatokon (falburkolat, tető) olyan színárnyalatok alkalmazandók, melyek a hagyományos építőanyagokra (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) és vakolatokra jellemzők.
  5. Az építmények a terület hagyományos anyaghasználatát, tömegarányait, formáit és beépítési módját örökítsék át, az épületek téglalap alaprajzúak legyenek, és
  6. szélességi méretük ne haladja meg a 7 métert, hosszúságuk a 20 métert,
  7. falaik vakolt felületkezelést, vagy faburkolatot kapjanak,
  8. 35-48 fok hajlású agyagcserép-, vagy nádfedéssel készüljenek,
  9. műanyag és fém homlokzati anyagok ne jelenjenek meg rajtuk,


  1. Növénytelepítés az alábbiak szerint történhet:

Külterületen jellemzően az e rendelet 4. melléklete a „Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéké”-ben szereplő növényfajok telepíthetők, az e rendelet                  5. melléklete a „Telepítésre nem javasolt, idegenhonos inváziós fajok jegyzék”-ben szereplő növényfajok kizárásával.


19. § (1) Az e rendelet 1.mellékletébenmeghatározott, a település külterületén a településképet meghatározó karakterű szőlőhegy (külterület, volt zártkert)” külterületeken a településkép védelme érdekében építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:


a)Gazdasági épület kialakításakor:

  1. hagyományos építőanyagok (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) alkalmazhatók,
  2. az épületek a táj építési hagyományainak megfelelő, egyszerű tömegű, 35-45 fok hajlásszögű, a hosszoldallal párhuzamos fő tetőgerincű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek,
  3. az épületek legnagyobb szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.


b)Lakóépület kialakításakor:

  1. hagyományos építőanyagok (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) alkalmazhatók,
  2. az épületek a táj építési hagyományainak megfelelő, egyszerű tömegű, 35-45 fok hajlásszögű, a hosszoldallal párhuzamos fő tetőgerincű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek,
  3. keresztszárny építhető.
  4. az épületek legnagyobb szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.


(2)Növénytelepítés az alábbiak szerint történhet:

Külterületen jellemzően az e rendelet 4. melléklete a „Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéké”-ben szereplő növényfajok telepíthetők, az e rendelet 5. melléklete a „Telepítésre nem javasolt, idegenhonos inváziós fajok jegyzék”-ben szereplő növényfajok kizárásával.


V.Fejezet - Sajátos építmények elhelyezése és anyaghasználata


13. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok


20.§ (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembevétele mellett helyezhetők el.

  1. Nagyfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen, országos jelentőségű természetvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
  2. Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
  3. A közterületen vagy magánterületen elhelyezett lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, illetve ezzel bármely ingatlan használatát korlátozni tilos.


14. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok


21.§ (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek:

  1. belterület, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével (1. melléklet szerint),
  2. szőlőhegy (külterületi, volt zártkert) mezőgazdasági terület (1. melléklet szerint),
  3. országos ökológiai hálózat területe, (6. sz. melléklet szerint),
  4. tájképvédelmi terület (6. sz. melléklet szerint).


 (2) A település területén a vezeték nélküli  hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas területek:

  1. a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével, bővítésével, fejlesztésével,
  2. amennyiben belterületen szükséges az elhelyezés, az elsősorban a meglévő toronyépületekben (pl. templomtoronyban, víztornyon),
  3. természetvédelem és tájképvédelem alatt nem álló mezőgazdasági területen (6. sz. melléklet szerint).



VI.Fejezet -  Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények



15. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára, cégérre vonatkozó településképi követelmények


22.§ (1) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető csak el.     

  1. Az épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla, cégér vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez, arculata a reklámozott tevékenységre utaló, ahhoz igazodó legyen.
  2. Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
  3. Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m2-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m2-nél nagyobb.
  4. Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
  5. Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért annak tulajdonosának, illetve amennyiben a tulajdonos nem állapítható meg, akkor az érintett ingatlan tulajdonosának a felszólítást követő 30 napon belül el kell távolítania. Felújítás után az e rendelet Településképi bejelentési eljárásának lefolytatását követően helyezhetők el.
  6. Óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el, kivéve a pályázati támogatás értelmében kihelyezendő reklám-, illetve tájékoztató tábla.
  7. Utasváró építményének oldalain reklámfelület elhelyezhető.
  8. Reklámot elhelyezni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Kormányrendeletben (továbbiakban: Reklámrendelet) megengedett övezetekben csak az utasváró, kioszk, hirdetőoszlop teljes felületén, az információs vagy más célú berendezésen a reklámozás célú felületének 2/3-án lehet.
  9. Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:
  1. nem világító, hanem megvilágított kivitelben készülhetnek,
  2. nem alakítható ki villogó effektussal, illetve
  3. a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.
  1. Az Önkormányzat illetékességi területén elhelyezhető reklámhordozók száma a harmincat nem haladhatja meg.


  1. A település közigazgatási területén reklámhordozó és reklám – a településképvédelméről szóló törvényben meghatározott kivétellel - az alábbi fokozott védelem alatt álló területeken közterületen és magánterületen sem helyezhető el:
  1. műemlék területek és a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet területe;
  2. régészeti érdekű területen és a régészeti lelőhely területen;
  3. helyi jelentőségű védett érték területén;
  4. védett természetvédelmi területen, országos ökológiai hálózat területén;
  5. tájképvédelmi területén;
  6. helyi jelentőségű természetvédelmi területen és védett természeti érték területén.



23.§ (1) Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhető.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt eltérések összesített időtartama egy naptári évben nem haladhatja meg a 12 naptári hetet.

(3) Tetőfelületen reklám- és hirdetőtábla, hirdető-berendezés, fényreklám nem helyezhető el.


16. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények


24.§ (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

  1. Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

17. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények


25.§ (1)Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető.

  1. Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó üvegezett hirdetőberendezés (vitrin) közterületen elhelyezhető.
  2. Közvilágítási oszlopokon, oszloponként 1 db, maximum A1-es ívméretű, (840x597mm), nem világító kialakítású információs berendezés elhelyezhető.
  3. Kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt üzlethelyiségenként legfeljebb egy db, álló, A1-es méretű, kétoldalas vagy fordított V alakú mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
  4. Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhető el.



VII.Fejezet - A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció



18. Szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei


26. § (1) A településkép védelme érdekében építtető kérelmére az önkormányzati főépítész –amennyiben főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester - szakmai tájékoztatást ad az érintett telek beépítési lehetőségeiről és a településképi követelményekről.

(2) A (3) bekezdés szerinti kötelező szakmai konzultáció esetén építtetőnek vagy meghatalmazottjának a tervezett épület, épületbővítés vázlatterveit be kell mutatnia.

(3) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:

  1. Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló Kormányrendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
  2. Országos vagy helyi védelem alatt álló épület homlokzati felületképzését és tetőhéjazatát érintő bármely felújítási, homlokzatszínezési, helyreállítási, bővítési, korszerűsítési, bontási vagy az épület jellegét és megjelenését bármilyen módon érintő egyéb munkálatok végzéséhez;
  3. az épület homlokzatán bármilyen hirdető- /reklámberendezés, képzőművészeti alkotás, cég- és címtábla elhelyezéséhez.
  4. Lakóépület magastetőtől (35-48 fok) eltérő tetőkialakítása esetén.
  5. Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,
  6. közterületen vízáteresz építése, átépítése
  7. új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:

ha) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,

hb) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.

(4) E rendeletben meghatározottak szerintiektől - illeszkedési szempontok eldöntésével kapcsolatban főépítészi konzultáció kérhető.





19. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció véleményezésének szempontjai


27.§ (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a konzultációra benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

(3) Építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell különösen, hogy:

  1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
  2. teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek, építmények esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
  3. a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
  4. a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
  5. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
  6. a tető hajlásszögének kialakítása és a tetőfelépítmények megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, illetve megfelel-e a településképi rendeletben előírtaknak,
  7. a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
  8. a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
  9. meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe
  10. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.
  11. Fentiekben rögzített megfelelőségről emlékeztető készül, fenti tartalom alapján, a konzultációt követő 15 napon belül.


VIII.Fejezet A településképi véleményezési eljárás



20. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre


28.  § Településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatni az alábbi esetekben:

  1. új építmény építési engedélyezési eljárásakor,
  2. meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető;


29. § A polgármester a véleményét a 28. § felsorolt esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza.


21. A településképi véleményezés szempontjai


30. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2)   A településképi véleményezési eljárás a Kormányrendeletben foglaltak szerint kerül lefolytatásra.

22. A településképi véleményezési eljárás szabályai


31.§ (1)A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet 7. mellékletében foglalt mintának megfelelően, illetve az önkormányzati honlapról letölthető nyomtatványon kell benyújtani.

 (2) A kérelemhez -a kérelem benyújtásáig- a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre kell feltölteni, melyhez a kérelmező a Polgármesternek hozzáférést biztosít.


IX.Fejezet A településképi bejelentési eljárás


23. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre


32. § A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozva, amennyiben a településen van főépítész alkalmazásban.


33. § Településképi bejelentési eljárást a meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén kell lefolytatni, amennyiben a meglévő lakórendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra.


34. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.


24. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjai


35. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2)   A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma:

a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,

c) a b) pont szerinti előírások eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,

b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak

c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

  1. A polgármester a tervezett építési tevékenységet a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban, a Kormányrendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Kormányrendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja.


25. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai


36. § A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú vagy elektronikusan megküldött bejelentésre indul. A bejelentéshez szükséges bejelentőlapot az e rendelet 8. melléklete tartalmazza, illetve az önkormányzati honlapról letölthető. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni, illetve elektronikus bejelentés esetén elektronikus dokumentációt kell csatolni.

X.Fejezet  A településképi kötelezés



26. A településképi követelmények megszegésének esetei



37.§ (1) Az alábbi jogszabálysértések esetén a Polgármester hivatalból, vagy kérelemre végzésben hívja fel az ingatlan tulajdonosának figyelmét:

  1. A jelen rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén, a reklámokkal kapcsolatos jogsértések kivételével,
  2. A település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt.
  3. Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, cég-, címtábla, cégér nem került eltávolításra.
  4. A jelen rendeletben előírt településképi bejelentés elmulasztása, a bejelentési eljárás során megtiltott tevékenység folytatása, vagy a bejelentésben foglaltaktól eltérő végrehajtás esetén.
  1. Az (1) bekezdés szerinti végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére, a jogszabálysértés mértékéhez igazodó - 30 nap, illetve 1 év időtartam közötti - határidőt kell megállapítani.

  2. A Polgármester kötelezési eljárást folytat le az (1) bekezdés szerinti végzésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően.
  3. A településképi kötelezésről a Polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz határozat formájában.



27. A településkép -védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke


38.§ (1) A Polgármester a 37.§ (4) bekezdés szerinti hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetén – a reklámokkal kapcsolatos jogsértések kivételével - településkép-védelmi bírságot szab ki, az ingatlan tulajdonosával szemben.

  1. A településkép-védelmi bírság összege egyedi elbírálás alapján szabható ki, amelynek mértéke 50.000,- forinttól, 1.000.000,- forintig terjedhet.
  2.  A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
  1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
  2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
  3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
  4. a jogsértő állapot időtartamát,
  5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
  6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
  7. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.




28. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja


39.§ (1) A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.

  1. A településképi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel történik.




XI.Fejezet - Záró rendelkezések


29. Hatályba léptető rendelkezések


40. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdés kivételével a kihirdetést követő napon lép hatályba.


(2) A rendelet a 39. § (2) bekezdése a kihirdetést követő 15.napon lép hatályba.



41.§ E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.



30. Hatályon kívül helyező rendelkezések


42.§ Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:


  1. Csertő Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 8/2017 (X.16.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről
  2. Csertő Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 7/2017 (X.16.) önkormányzati rendelete a reklámelhelyezésekről
  3. Csertő Község Önkormányzata Képviselőtestületének Helyi Építési Szabályzatáról szóló 3/2002. (IV.29.) számú rendeletének alábbi rendelkezései:

8.§ (3) bekezdés a) pont „Épületekre vonatkozó megkötések” c. táblázata,

b) pont „Épületekre vonatkozó megkötések” c .táblázata,

c) pont „Épületekre vonatkozó megkötések” c .táblázata,

d) pont „Épületekre vonatkozó megkötések” c .táblázata,

(4) bekezdés a) pont, b) pont első mondata, c) és d) pontjai,

(7) bekezdés második tagmondat első fele;

9.§ (3) bekezdés a) pont szerinti táblázat „utcai kerítés” sora;

10.§ (2) bekezdés a) pont szerinti táblázat „utcai kerítés” sora;

11.§ (2) bekezdés a) pont szerinti táblázat „utcai kerítés” sora;

12.§ (2) bekezdés a) pont „Épületekre vonatkozó megkötések” c. táblázata,

b) pont „Épületekre vonatkozó megkötések” c .táblázata,

c) pont „Épületekre vonatkozó megkötések” c .táblázata,

d) pont „Épületekre vonatkozó megkötések” c .táblázata,

13.§ (7) bekezdés „Épületekre vonatkozó megkötések” c .táblázata,

14.§ (6) bekezdés a) pontja;

15.§ (1) bekezdés b) pont 3.franciabekezdése;

17.§ (5) bekezdés c) pont 3.,4., 5. és 6. franciabekezdései, a d) pont 5., 6. és 7. franciabekezdései, valamint az e) pont.

A (6) bekezdés c) pont 4., 5. és 6. franciabekezdései, a d) pont 5., 6. és 7. franciabekezdései;

18.§ (4) bekezdés e) pontja,

19.§ (5) bekezdés utolsó tagmondata;

20.§ (4), (5) bekezdései;




Csertő, 2019. március 27.

                                                                                              






      Fleckistánné Csöme Edit                                                               Dr. Szilas Tamás         

              polgármester                                                                                jegyző


Kihirdetve: 2019. március 28.


Mozsgó, 2019. március 28.

                                          Dr. Szilas Tamás

                                                   jegyző


1. melléklet a 2/2019.(III.28.) önkormányzati rendelethez


A településkép, tájkép -  meghatározó területeinek lehatárolása


Csertő Község teljes közigazgatási területének településképet meghatározó területei:

a)a település belterülete- településképet meghatározó terület,


b)a település egyéb külterülete - településképet meghatározó terület,


c)a település szőlőhegy (külterület, volt zártkert)  - településképet meghatározó terület.














2. melléklet a 2/2019.(III.28.) önkormányzati rendelethez


Helyi védettségű természeti értékek



















































3.melléklet a 2/2019.(III.28.) önkormányzati rendelethez


Helyi egyedi építészeti értékvédelem alatt álló építmények, épületek, objektumok



Szabadság u. 1.

216 hrsz.

Kastélykápolna

Szabadság u.

76 hrsz.

református templom

Szabadság u.48.

176 hrsz.

lakóépület

Szabadság u. 53/2.

172 hrsz.

lakóépület

Szabadság u. 54.

170 hrsz.

lakóépület

Szabadság u. 75.

154 hrsz.

lakóépület

Szabadság u. 79.

148 hrsz.

lakóépület

Szabadság u. 88.

142 hrsz.

lakóépület

Szabadság u. 93.

138 hrsz.

lakóépület

Szabadság u. 95.

133 hrsz.

lakóépület

Zrínyi u. 9.

91 hrsz.

góré

Szőlőhegy

394 hrsz.

présház

Szőlőhegy

474 hrsz.

présház

Szőlőhegy

480 hrsz.

présház

Szőlőhegy

481 hrsz.

présház

Szőlőhegy

482 hrsz.

présház

Szőlőhegy

489 hrsz.

présház

Szőlőhegy

505 hrsz.

présház

Szőlőhegy

513 hrsz.

volt uradalmi présház

Szőlőhegy

558 hrsz.

harangláb





4.melléklet a 2/2019.(III.28.) önkormányzati rendelethez


Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke

 (Nemzeti Park adatszolgáltatása alapján)


Lombos fafajok


tudományos (latin) elnevezés

magyar elnevezés

Acer campestre

mezei juhar

Acer platanoides

korai juhar

Acer pseudoplatanus

hegyi juhar, jávorfa

Acer tataricum

tatár juhar, feketegyűrű juhar

Alnus glutinosa (allergén)

enyves éger, mézgás éger, berekfa

Alnus incana

hamvas éger

Betula pendula (allergén)

közönséges nyír, bibircses nyír

Betula pubescens

szőrös nyír, pelyhes nyír

Carpinus betulus

közönséges gyertyán

Cerasus avium (Prunus avium)

vadcseresznye, madárcseresznye

Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb)

sajmeggy, török meggy

Fagus sylvatica

közönséges bükk

Fraxinus angustifolia ssp. pannonica

magyar kőris

Fraxinus excelsior

magas kőris

Fraxinus ornus

virágos kőris, mannakőris

Juglans regia

közönséges dió

Malus sylvestris

vadalma

Padus avium

zelnicemeggy, májusfa

Populus alba *

fehér nyár, ezüst nyár

Populus canescens *

szürke nyár

Populus nigra *

fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár

Populus tremula

rezgő nyár

Pyrus pyraster

vadkörte, vackor

Quercus cerris

csertölgy, cserfa

Quercus petraea (Q. sessiliflora)

kocsánytalan tölgy

Quercus pubescens

molyhos tölgy

Quercus robur (Q. pedunculata)

kocsányos tölgy, mocsártölgy

Salix alba (allergén)

fehér fűz, ezüst fűz

Salix fragilis

törékeny fűz, csörege fűz

Sorbus aria

lisztes berkenye

Sorbus aucuparia

madárberkenye

Sorbus domestica

házi berkenye, fojtóska

Sorbus torminalis

barkóca berkenye, barkócafa

Tilia cordata (T. parviflora)

kislevelű hárs

Tilia platyphyllos (T. grandifolia)

nagylevelű hárs

Ulmus glabra (U. montana, U. scabra)

hegyi szil

Ulmus laevis

vénic szil, lobogós szil, vénicfa

Ulmus minor (Ulmus campestris)

mezei szil, simalevelű mezei szil




Tűlevelű fajok (fenyők)


tudományos (latin) név

magyar elnevezés

Juniperus communis

közönséges boróka, gyalogfenyő


Lombos cserjék


tudományos (latin) név

magyar elnevezés

Colutea arborescens

pukkanó dudafürt

Cornus mas

húsos som

Cornus sanguinea

veresgyűrű som

Crataegus laevigata (C. oxyacantha)

kétbibés galagonya

Crataegus monogyna

egybibés galagonya

Euonymus europaeus

csíkos kecskerágó

Euonymus verrucosus

bibircses kecskerágó

Frangula alnus (Rhamnus frangula)

kutyabenge

Hippophae rhamnoides

homoktövis

Lonicera xylosteum

ükörke lonc, ükörke

Prunus spinosa

kökény

Rhamnus catharticus

varjútövis (benge)

Ribes uva-crispa

-

Rosa canina

gyepűrózsa

Salix caprea

kecskefűz

Salix cinerea

rekettyefűz, hamvas fűz

Salix purpurea

csigolyafűz

Salix viminalis

kosárkötő fűz

Sambucus nigra

fekete bodza

Sambucus racemosa**

fürtös bodza

Spirea salicifolia

fűzlevelű gyöngyvessző

Staphylea pinnata

mogyorós hólyagfa

Viburnum lantana

ostorménfa

Viburnum opulus

kányabangita

* nem „szöszös”, hím egyedek telepítése javasolt csak

** 500 m felett javasolható a telepítése

Allergén növényfajok telepítése kizárólag külterületen, belterülettől és beépítésre szánt területtől nagy távolságra javasolható.


5.melléklet a 2/2019.(III.28.) önkormányzati rendelethez

Telepítésre nem javasolt, idegenhonos inváziós fajok jegyzéke


magyar név

tudományos név

aligátorfű (papagáj fű, papagáj levél)

Alternanthera philoxeroides

karolinai tündérhínár

Cabomba caroliniana

közönséges vízijácint

Eichhornia crassipes

cingár (aprólevelű) átokhínár

Elodea nuttallii

hévízi gázló

Hydrocotyle ranunculoides

nagy fodros-átokhínár

Lagarosiphon major

nagy virágú tóalma

Ludwigia grandiflora

sárga tóalma

Ludwigia peploides

strucctoll-süllőhínár

Myriophyllum aquaticum

felemáslevelű süllőhínár

Myriophyllum heterophyllnm

közönséges selyemkóró

Asclepias syriaca

chilei óriáslapu (óriásrebarbara)

Gunnera tinctoria

kaukázusi medvetalp

Heracleum mantegazzianum

perzsa medvetalp

Heracleum persicum

Szosznovszkij -medvetalp

Heracleum sosnowskyi

bíbor nebáncsvirág

Impatiens glandulifera

sárga lápbuzogány

Lysichiton americanus

japán gázlófű

Microstegium vimineum

keserű hamisüröm

Parthenium hysterophorus

rózsás tollborzfű

Pennisetum setaceum

ördögfarok-keserűfű

Persicaria perfoliata (Polygonum perfoliatum)

japán nyílgyökér (kudzu)

Pueraria montana var. lobata (Pueraria lobato)

borfa, tengerparti seprűcserje

Baccharis halimifolia







6.melléklet a 2/2019.(III.28.) önkormányzati rendelethez

 Országos ökológiai hálózat és tájképvédelmi terület


7. melléklet a 2/2019.(III.28.) önkormányzati rendelethez    

                                                

A Településképi véleményezés – KÉRELEM


CSERTŐ KÖZSÉG POLGÁRMESTERE 

CSERTŐ

K É R E L E M

1. Az építtető neve, lakcíme:

    (továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számot és telefonos elérhetőséget)

   ….……………………………………………………………………………………………………

2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:

CSERTŐ…………......................................................................................................................................

3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:

..................................................................................................................................................................

4. Az ingatlan adatai:

    A telek területe: …………………………..

    A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása: …………………..……………………………..

5. Az épület bruttó beépített alapterülete:

 ……………………………….……………………..…………………………………………………..

……………………………………………………………………………………………………………

7. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:

  ………………………………………………………………..   …………………….  

8. A kérelemhez csatolt mellékletek:

építészeti-műszaki tervdokumentáció ………. pld

építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) ……. db

egyéb szakhatósági állásfoglalás ………. pld

egyéb okirat …………………………………………………………………………………………………

Alulírott építtető kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti építményről településképi véleményt alkotni szíveskedjenek.



Kelt: ................................, ............ év .................... hó …..... nap

         .................................................................

             aláírás (kérelmező)

8. melléklet a 2/2019.(III.28.) önkormányzati rendelethez

                                                         

A Településképi bejelentés – KÉRELEM


CSERTŐ KÖZSÉG POLGÁRMETERE 

CSERTŐ

K É R E L E M

1. Az építtető neve, lakcíme:

    (továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számot és telefonos elérhetőséget)

   ….……………………………………………………………………………………………………

2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:

CSERTŐ……..........................................................................................................................................

3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:

...........................................................................................................................................................

4. Az ingatlan adatai:

    A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása: …………………..………………………

……………………………………………………………………………………………………………

6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:

  ………………………………………………………………..   ……………………………………  

7. A kérelemhez csatolt mellékletek:

építészeti-műszaki tervdokumentáció ………. pld

építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) ……. db

egyéb szakhatósági állásfoglalás ………. pld

egyéb okirat…………………………………………………………………………………………….

Alulírott építtető kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti tevékenység településképi bejelentését tudomásul venni szíveskedjenek.

Kelt: ................................, ............ év .................... hó …..... nap

         .................................................................

             aláírás (kérelmező)


1. sz. függelék a 2/2019.(III..28.) önkormányzati rendelethez

Régészeti lelőhely, műemlék, műemléki környezet

(Baranya M. Korm.hiv. Pécsi Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály adatszolg.: Csertő 2017.11.14-án hatályos, védett ingatlanok listája, a hiteles hatósági nyilvántartás)


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!